Kanadai Magyarsag, June 13, 1964

              I KANADMar l y : i- -
uA
A„
m & H Í4P _ Eza tény Ez pedig a szelle- -
J
W£-'s- t
Hí Jtrf
í
fi
fi
Pl
Mr
y
:f
i
fö
V
t
_
w
Gyorsolvasás vagy „lefölözés??
Az angolszász országokban
az iskolát végzettek 64 száza-léka
vesz részt különböző ol-vasótanfolyamokon
A leg-több
ember olvasási sebessége
általában 250 szó percenként
Egy kísérleti pedagógus-csopor- t
vizsgálódásaiból azon-ban
kiderült hogy egyesek
hétszerte gyorsabban is képe-tek
olvasni Ez pedig azt je-lenti
hogy az olvasási készség
rendkívüli módon fejleszthe-tő
Az említett tanfolyamok
tematikája módszerei és árai
igen különbözők A tanfolyam
költségei 60—100 dollár kö-zött
váltakoznak A hallgatók
— általában olyan személyek
akik foglalkozásuknál fogva
sokat olvasnak mérnökök
kutatók szerkesztőségi tagok
kiadók és könyvtárosok
Egyes tanfolyamok garanciá-val
hirdetik hogy az ő tan-folyamukon
való részvétel 50
sőt 150 százalékra is növeli
az olvasási készséget illetve
sebességet
A szenátor
20000 szava
Baltimore-ba- n a Reading
Dynamic Institule 1959-be- n
üuu hallgatóval kezdte meg
működését 1961-be- n már
3700-r- a emelkedett számuk
Az intézet egy-eg- y részvevő-je
valósággal íekordot ért el
egy szenátor például akit a
cikk szerzője nem nevez meg
20000 szót olvasott el percen-ként
egy másik pedig hétez-ret
Ilyen sebesség esetében
természetesen már nem be
5-35- 13
rendelésre
cs művirágból
'
szélhetünk a szó elfogadott
értelmében olvasásról hanem
csupán „lefolözés"-rő- l
Megállapítást nyert az is
hogy — kevés kivétellel —
percenként nemigen
kettőezer szónál többet elol-vasni
Szakértők szerint a
szem nem képes percenként
ezer szónál többet meglátni
Ennél nagyobb sebesség mel-lett
legfeljebb csak közismert
frázisokat kifejezéseket ké-pes
fölvenni az olvasó vagy
pedig a tartalomnak csak kö-rülbelüli
értelmét
Gyorsan
vagy sehogy?!
Angliában a „speed-rea- -
díng" (gyors olvasás) hívei
azt állítják hogy ez a mód-szer
nem káros az olvasás mi
nőségére ellenkezőleg a las-sú
olvasók a legfelületeseb-bek- :
gyámolatlanul és pasz-szí- v
módon olvasnak a kon-centráláshoz
sokkal több erőt
igényelnek mint a gyors ol-vasó
Ezért elfogadhatatlan-nak
tartják az ilyen utalást
„azért olvasok lassan mert
lelkiismeretesen és biztosan
olvasok" Véleményük sze
rint a lassú olvasó egyszerűen
kevesebbre képes Aki per
cenként 250 szót olvas jobb
olvasó lesz ha megtanul per-cenként
6—800 vagy ezer
szót olvasni Aki csak 250
szót olvas egyáltalán tartóz-kodni
fog az olvasástól hi-szen
az irodalom sok fontos
műve olyan terjedelmes
hogy időhiány miatt csak két
alternatíva nyílik számára
Ki indított új üzletel?
Ki hagyta abba üzletét?
Ki kért csődeljárást?
Ki ellen van nem fizetésért eljárás folyamatban?
Mindezt megtudhatja a
című üzleti tájékoztatóból
Digesi Oaily [felsiess Journa
Fizessen elő még ma! 21 DUNDAS SQUARE TORONTO
'Kályhák és Vízmelegítők"
Gáz és olaj — Uj és használt
VÁSÁROLJA A LEGJOBBAT
UJ — $9900-TÖ- L
JTCJ AVENUE
meg minket
ha kertjét akarja díszíteni — Nálunk
mindent megtalál a muskátlik ezreiben
gyönyörködhet — Petúniát és minden
tavaszi virágpalántát termelünk
A TERZSA KERTÉSZET megtalálható
a és Lawrence könyékén
TELEFON: CH 7-16- 62
Művészi összeállításban csokrok virágtálak
és kosarak
FLORI'S FLORIST
BALDWIN STREET Telefon: 3684127
Trópusi zöldnovények futózöldek
és állandó virágok rendkívüli árakon
Koszorúk
Dano
lehel
bírói
napi
2041 ROAD
on
Jane
vázák
142
friss olcsó
friss
Rendelést házhoz
szállítunk
VASS MIT0HELL és KERÉNYi
az Ontario--i Ügyvédi Kamara rendes tagjai
ügyvédi és közjegyzői irodája
263 COLLEGE STREET TORONTO 2B ONTARIO
TELEFON: 922-611- 1 922-611- 2 922-611- 3 aAamyiim'mrwJKmm loronto legrégibb es legnagyobb gáz- - és olajüzlete Kazánok kazánok kazánok!
V Nagy árleszállítással!
LEGALACSONYABB FELTÉTEL: 3Í4% —
10 ÉVIG TERJEDHETŐ RÉSZLETEK
A legismertebb fűtőberendezések teljes választéka
beszereléssel szavatolva biztosítva — ameddig
tartanak
OLAJ — GÁZ — SZÉN — VILLANY
Hü 5-35- 33 Éjjel-nappa- l hu 5-35- 13 NATIONAL HEÁTING CO LTD
Telefonáljon most vagy nzze meg bemutató
termeinkéi
2041 AVENUE ROAD TORONTO ONTARIO
jffiMtaMM'yiv'i'itjftltfWi
--
I
gyorsan olvasni vagy egyál-talán
nem olvasni
Az olvasótanfolyamok mód-szerei
közé tartozik elsősor-ban
a szem edzése egy opti-kai
eszköz a tachitoszkóp
igénybevételével Egy másik
eszköz a gyorsabb olvasás
műveletéhez az akcelerátor
amely meggátolja hogy a
szem visszapillantson olvasás
közben és arra kényszeríti
az olvasót hogy pontosan az
olvasandó sorra nézzen A
„shadowskop" pedig olyan
elektromos készülék amely
fokozódó sebességgel vet
fénycsíkot a sorokra miköz-ben
más sorok sötétben ma-radnak
Ez a sorvezetés meg-akadályozza
hogy a szem
visszapillantson vagy esetleg
azt nézze ami még nem kö-vetkezik
Tanulságok
A gyors olvasással bizonyos
veszélyek is járhatnak így [
például a gyors olvasás nyo-mán
a gondolkodás tárgyia-sabb- á
válik mert a figyelem
hangsúlya az igéről a főnévre
esik Példaképpen idéz egy
mondatot: „a gyors olvasás
Amerikában fejlődött ki ott
végeztek kísérleteket egyete
mi hallgatókkal" E mondat-ból
a' gyors olvasó csak a fő-neveket
szűri ki „gyors ol-vasás
Amerika kísérle-tek
egyetemi hallgatók "
met statikusabbá
mozgékonnyá teszi
A modern amerikai ember
bizonyos mértékben megme
revedik az „elfogadásiban
a „fogyasztásiban s a be-széd
a gondolatok kifejezése
is alkalmazodik ehhez a kon-zumál- ó"
magatartáshoz és
idővel annyira háttérbe szo-rulhat
az ige hogy maga a
beszéd elnyomorodik s végül
a gondolkodás képessége is
kialszik
Tanulság: a szélsőségesen
gyors olvasás gyakran pon-gyola
olvasássá válik és az ol-vasó
szem elől téveszti az
olvasás hármas folyamatát az
érzékelést a felfogást és a
megtartást
LV&etMJM8K33iTÍSír- - - 'V3
liwZ&jatjLatt
A kis Hiro japán herceg a
trónörökös fiacskája a to
kiói óvodában résztvett az
anyák napján Édesanyja
Michiko hercegnő is megje-lent
és fiát ölében tartotta
a piknik alatt
VSnWWwWV
Wass Alberl:
(Negyvenedik folytatás)
Érezte hogy megdermed a szavaktól
Mintha nem is az asszony mondta volna ki
őket hanem az éjszaka Mintha benne lett
volna a szélben és a tenger zűgásában a
rongyoltan rohanó felhőkben és a felvil-lanó
csillagokban A fogai összekoccantak
Mondani akart valamit de abban a pilla-natban
az asszony megrándult karja ki-nyúlt
és mereven belemutatott a sötétség-be
A sziklák felé És akkor egyszerre ö is
meghallotta a sikoltást
Nagyon messziről jött és nagyon halkan
de ott vibrált egy pillanatig Ujabb szélro-ham
hajlította meg a ciprusokat a sziklák
felvonyitottak tőle és hangjuk elnyelte a
sikoltás végét De sikoltás volt Rémült ha- -
lálfélelmes asszonyi sikoltás
Verejték ütött ki a homlokán Felugrott
A korsó eldőlt az asztalon és éles koppa-nással
hasadt szét a kőpadlón „Gyere"
mondta és a hangja reszketett „gyere"
őrültséget beszélsz Egy fa csikorog a szél-ben
vagy egy madár riadt fol „Gyere"
Megmarkolta az asszony jéghideg kezét és
húzta maga után be a házba De tudta
tudta hogy nem fa volt és nem madár ha-nem
éles vádló asszonyi sikoly az Éva si-kolya
Másnap elutazott és soha többel nem
tért vissza a szigetre
Ekkor kezdődött az a változás mely ké-sőbb
egész lényét átalakította Már házas-ságának
első évében amikor az alkalmat
kereste hogy bosszút állhasson Lubovsz-ki- n
felvette a kapcsolatot a bécsi művész-körökkel
Először csak azzal a szándékkal
járt el a festők kávéházába és ult le asz-talukhoz
hogy Lubovszkinak árthasson
Itt-o- tt szóba hozta a nevét anélkül hogy
rosszat mondott volna róla De ha vala-melyik
fiatal festő lekicsinylően nyilatko-zott
Lubovszkiról vagy éppen tehetségte-lennek
jelentette ki azt az embert meg-jegyezte
magának Meghívta ebédre vagy
vacsorára megvette a képeit és minden
vonatkozásban pártfogolta ha még olyan
elborzasztóan érthetetlennek is érezte a
vászonra dobált színeit így rendre elter-jedt
az örökké pénztelen fiatal bécsi fes-tők
között a különös mecénás híre akihez
a kulcs az ha Lubovszkit szidja az ember
És sokan akiknek az emelkedő hírnevű
párizsi festő ellen egyébként semmi kifo-gásuk
sem volt Pohrisch jelenlétében lel-kesen
szidták hogy ezáltal legalább egy
ebédet vagy vacsorát kiverekedjenek ma-guknak
Ilyen módon összeverődött las-san
egy élelmes kis csoport akik magukat
— persze csak a Pohrisch háta mögött —
„Lubovszki-Club"-na-k nevezték és igyekez-tek
kihasználni a bankár bőkezűségét
Pohrischt mulattatta ez a léha bohém
társaság Nem sajnálta a pénzt amit ki
csaltak a zsebéből hiszen olyasmit kapott
érte ami számára megfizethetetlen volt:
ezek között a borzas zsenik között ő volt
az úr a körülhizelgett és ünnepelt ural-kodó
Kis festőakadémiai növendéklányok
szerelmet vallottak neki bársonyzekés ős-tehetsé-gek
megfestették a portréját és
cseppet sem zavarta ha egyik szeme a
vállára másik a homloka közepére ke-rült
és a rszája rézsútos volt és kék Az
ilyesmit mindig valamilyen izmusnak ne- -
[E&Í&7 iSrll
Emlékezés Sebestyén Gyulára
születésének századik évfordulóján
Csaknem két évvel ezelőtt
arra kérték az illetékeseket
hogy mentsék meg azt rovás-írásos
kőoszlopot mely a sze-pez- di
országút mellett föld-hordalékkal
el van temetve
„A követ — melyen ősi
magyar rovásírás van a kőv-ágó-
őrsi sziklákból vágatta
ki Sebestyén Gyula etnográ-fus
az ősi rovásírás megfejtő-je
Nagy nehézségekkel ök-rökkel
vont görgőkön szállí-ttatta
az öl méter hosszú követ
erre a helyre hogy itt felál-líttassa
Egyik oldalára az ál-tala
megfejtett rovásjelekkel
— dióhéjban — rávésette
Leitgeb tapolcai kőfaragóval
a magyar rovásírás megfejté-sének
történetét is A rendkí
vül érdekes és értékes emlék
felállítása Sebestyén Gyula
hirtelen halála miatt nem
törtínt meg A kő egjike
pusztuló értékeinknek mely-nek
megmentése sürgős fe-ladat"
A megyei Idegenforgalmi
meghívott hogy a köbe vésesse? S már
iratot olvassam el
Meglepődve álltam a négy
méternél hosszabb és két mé-ter
kerületű kóhasáb előtt
mert olyan rajta a rovásírás
mintha ősrégi volna még a
sorok is rendetlenek És az
első percekben csak értelmet-len
szóveget tudtam kibetűzni
a veséiből
Gondosabb megfigyelés
után vette - csak észre hogy
a régiség utánzó s kezdet-legesnek
látszó rovássorok
f2!
vezték és hozzátartozott a művészethez
Pohrisch nem volt buta ember és tudja
jól hogy mindez — a feslékesujjú noven-déklányo- k
hisztériás szerelme és a borzas
titánok lelkesedése — nem neki szólt ha-nem
csupán a pénzének De nem bánta
ezt Terve volt ezekkel a festőkkel Arra
számított hogy egy-eg- y a sok közül csak
viszi majd valamire neve lesz egyszer és
befolyása és akkor fol lehet használni Lu-bovsz- ki
ellen
Később az évek folyamán aztán meg-szokta
ezt a lármás furcsa társaságot Jól
érezte magái közöttük Otthon volt közöt-tük
Megszerette fiatal lelkesedésüket fe-lelőtlen
mohóságukat játékos szcrtelensé-guke- t
Megtalálta bennük azt ami belőle
a hidegen és józanul gondolkodó üzletem
berből hiányzott Megszerette őket Igen
megszerette: furcsa volt de érezte hogy
szereti őket minden hibájukkal fogyaté-kosságukkal
és különcségükkel együtt
vagy talán éppen azok miatt Ahogy elpa-naszolták
neki szerelmi bajaikat Ahogy
tanácsot kértek tőle és ahogy nem fogad-ták
meg soha a tanácsait Ahogy azok a
festékszagú fiatal leánykák az ölébe kúsz-tak
megsimogatták az arcát és pénzt kér-lek
tőle Ahogy egyik-mási- k elébe állt ki-pirosodott
arccal borzosan és nagyképűen
és bejelentette: „ma megfestettem életem
nagy müvét!" Aztán két hét múlva újra
megfestette élete nagy müvét és éppen
olyan érthetetlen tarkaság volt az is mint
az előbbi
Megszerette őket Kiállításokat rende-zett
nekik Egyre több pénzt költött rájuk
Kölcsönöket adott amikről tudta hogy
soha nem kapja vissza Nagy lakomákat
rendezett Műkritikusokkal tárgyalt kép-kereskedőkkel
alkudozott És vette vette
vette a képeket tőlük már az egész rosan-gass- ei
villa tele volt velük És mindez a
végén már nem is Lubovszki miatt történt
hanem mert megszerette őket mert
valami furcsa babonás tisztelet támadt
föl benne a művészet iránt
Érezni kezdte a színek és vonalak má-giáját
Néha ha egyedül volt a rosengas-se- i
és eszébe jutott hogy egyedül
van és arra gondolt hogy azért van egye-dül
mert valahol valamivel elrontotta az
életét: megállt egy-eg- y festmény előtt és
nézte És a színek a formák lassan felol-dódtak
a vásznon élni kezdtek lüktettek
és egymásba simultak és ő érezte hogy aki
ilyesmit teremt az varázsló és pap egy-szerre
egy ősi titokzatos vallás táltosa
aki meglátja azt ami a dolgok felszíne
alatt a titok nagy szent homályában él és
a színek és vonalak néma pompáján ke-resztül
elénekli azt amit lát És megér-tette
a titkot: ezeknek a furcsa bolondos
nagy gyermekeknek az a festészet ami
neki a samosi bor Sohamegnemélt emlé-keket
sohamegnemálmodott álmokat hoz
föl valahonnan a mélyből lélek és idő ső-tétjéb- őll
s az a perc amíg megcsillogtatja
a szemük előtt: a szent bódulat perce em-ber
és Isten találkozása az örökkévalóság
küszöbén Ahol ez a kettő összeér gon-dolta
a mulandó és az örökkévaló az ne-kem
a samosi bor s nekik a festészet Test-vérek
vagyunk
Mikor az Éva temetését követőszörnyíh
kígyóvonalban vannak írva
s az egészet visszafelé kell
olvasni Vagyis éppen ellen-kezőleg
mint ahogy őseink
róttak és olvastak ösi írá-sunk
sorvezetése jobbról bal-ra
haladó volt s betűi is bal-ra
néztek Ezen a földön fek-vő
oszlopon azonban bár a
betűk itt is balra néznek —
az olvasásban jobbra és kí-gyóvonal-ban
kell haladni
Avagy ha az oszlop állni
fog: az első sort alulról fel-felé
kell olvasni a másodikat
pedig kígyóvonalban felülről
lefelé és így tovább
így most már értelmes szö
veget tudtam kibetűzni:
Rovásírásunk történelmi hi
telességét Thompsen Vilmos a
nagy dán nyelvtudós gyanúsí
totta meg midőn a közép-ázsi- ai
őtörök feliratok meg-fejtését
a párizsi Akadémiá-nak
benyújtotta
Vajon mi késztethette Se-bestyén
Gyulát arra hogy
Thomsennek ezl a tévedését
Hivatal fel-- 1 ha kő--
Es
házban
be vésette mi leheteti az oka
annak hogy a rovás olvasá-sát
kissé megnehezítette? És
miért utánoztatta a régisé
get?
Talán tudok felelni ezekre
a kérdésekre is
Midőn Thomsen 1896-ba- n a
párizsi akadémiának jelen-tette
hogy az ótdrök felirato-kat
megfejtelte megjegyezte
hogy a megfejtéshez a ma
gyar rovást nem tudta hasz-nálni
mert ez nem ősi erede
KANADAI MAGYARSÁG
tű írás
Nem sokkal ezután — 1902-be- n
— Fadrusz János jelen-tette
a Magyar Tudományos
Akadémiának hogy hazánk-ban
még él a rovásírás Ez a
bejelentés országos szenzá-ciót
váltott ki s alatt
Sebestyén Gyula is megkezd-te
ősi Írásunk emlékeinek
felkutatását E munkája köz-ben
bukkanhatott rá Thom-sen
megjegyzésére ami még
behatóbb kutatásra ösztökél
te
Sebestyén Gyula kutató-munkájának
első eredménye
Rovás és Rovás című könyve
mely 1909-be- n jelent meg
Ebben bebizonyította hogy
rovásírásunk ősi eredetű sőt
azt is bizonyította hogy a
számrovást mi ismertettük
meg Európával És — köny-vét
az előszóban Thomsen-nek
ajánlotta
Sebestyén írásaiból tudjuk
hogy Thomsen ezt nem vette
jónéven
Néhány év múlva Babinger
Ferenc wúrzburgi fiatal tu
dós megtalálta Dernschwam
törökországi útinaplójában az
1515-be- li konstantinápolyi ma-gyar
rovásfelirat másolatát s
megküdte Thomsennek —
esetleges megfejtésére Thom-sen
aki tudott magyarul a
feliratot részben meg is fej-tette
s továbbította Sebes-tyénnek
Sebestyén a meg
fejtést kiegészítette s meg-jegyzéseivel
visszaküldte Ba-bingernek
séges éjszaka után visszamenekült Bécs-be
még több időt töltött a művészek kö-zött
mint azelőtt Kezdte elhanyagolni az
üzleteit A vállalatok mentek maguktól
úgy-ahog- y de belőle hiányzott már a len-dület
és a kezdeményező erő Ha egyedül
volt Évára kellett gondoljon és Samosra
és ezért félt az egyedülléttől Éjszakánként
látomásai voltak Padló csikorgott függöny
lebbent és ezért igyekezett az éjszakákat
vidám feslők között hajnalig tartó vacso-rákkal
eltölteni Üzlettársai gondtelten
csóválgatták a fejüket Gottfried szórako-zott
lett feledékeny és lusta Arcán meg-petyhüdt
a bőr barna színe szürkésbe
ment át betegesnek látszott Ajánlották
hogy menjen orvoshoz De ő csak legyin-tett
ilyenkor és fáradt nézésű szemeivel
elnézett a sajnálkozó ismerősök feje fölött
mintha valahová nagyon messzire nézett
volna
Félév múlva egy művészvacsorán kihir-dette
a festők kozólt: „Van Samos szigetén
egy villám Ezl rendelkezésiekre bocsátom
Aki oda akar menni pihenni annak útját
oda-vissz- a fizetem s a szigeten is az én
vendégem amíg csak jól érzi ott magát
Egyetlen kikötésem: mindegyiktek ami-kor
onnan visszatér hoz nekem egy ké-pet
amit ott festett a szigeten" Egy hét-re
rá hárman utaztak le Samosra Később
még huszonhatan követték rendre ezl a
hármat Volt aki két hetet töltött ott
volt aki több hónapot Valamennyien lel-kesedve
emlékeztek meg Gottfried előre-látó
gondoskodásáról Már a kikötőben
várta őket egy ember aki a csomagot a vil-lához
fölvitte Fönt egy szótlan görög asz-szon- y
kitűnő ellátásban részesítette őket
hiány semmiben sem volt Dicsérték a szi-get
szépségét a villa gyönyörű fekvését a
kilátást a levegőt a tengert és vala-mennyien
elhozták becsületesen a Rosen-gasser- a
a kívánt képet Egyik a villát fes-tette
le a másik a tengert harmadik a ki-kötőt
negyedik egy szép halászleányt
vagy játszó gyermekeket a homokban
Pohrisch sorra megnézte a képeket bó-lintott
és kifizetett értük egy jókora ösz-szeg-et
Dolgozószobájából minden más ké-pet
kidobott és ezekkel a samosi képekkel
rakta körül a falakat Samos lassanként
odagyűlt köréje a rosangassei házba Ott
volt a fehér villa a sötét ciprusokkal az
erkély amelyikről halanni lehetett a ten-ger
zúgását ott volt ar tenger ott voltak a
zöld szőlőhegyek halványselyem olajfalige-te- k
halászok szőlősgazdák sudárnövésű lá-nyok
maszatos gyerekek kis olajszagú
vendéglők ivói szürke kőkorsók tüzes il-latos
borral: mindez odagyűlt lassan köré-je
Néha ha egyedül volt bezárkózott eb
be a szobába leült egy karosszékbe és
nézte a képeket Ilyenkor Samoson volt
Érezte orrában a langyos fűszeres levegőt
ahogy a szél a szőlőhegyek felől a nyíló
olajfák illatát hozza Hallotta fülében a
ciprusok halk-suhogás- át hullámok mor-aját
lányok gyöngyöző kacagását Érezte
ínyén a kőkorsók borának ízét és egy régi
forró délután fölpezsgő mámorát valahol
az emlékei mögül abban a homályos fur-csa
mélységben ahova a múló idők hulla-nak
bele feltartózhatatlanul egymásután
Ilyenkor megteltek a szemei könnyel s a
1961 jön 13 (24)'
hatása
Thomsen ezek miatt a meg-jegyzések
miatt még jobban
megneheztelt Erről Sebes-tyén
így emlékezik meg:
„E körülményben leli ma-gyarázatát
— s egyben ment-ségét
is — az a túlságos ér-zékenység
amellyel rám
Thomsen megfejtési kísérle-tének
tüzes méltatásáért s ta-nulmánya
kiegészítéséül írott
egyéb glosszáimért megnehe-ztelt"
Thomsen 1927-be- n halt meg
Sebestyén pedig 1946-ba- n Ha
a feliratot halála elölt készít-tette
akkor önmaga igazolá-sául
vésette kőbe Thomsen
tévedését amelyre bizonyára
kevesen figyeltek fel Az írást
pedig bizonyára azért fordí
totta meg mert így csak szak-értők
tudják elolvasni s ez a
vita másokat nem is nagyon
érdekel Ha állni fog az osz-lop
a járókelők megcsodálják
az ősi írást a magas kőszá-lon- :
így írtak a régi magya-rok
És ennyi elég
Mindezt azért írtam most
meg mert száz éve hogy Se
bestyén Gyula született Az
idő elmosta a két nagy kuta-tó
vitáját Thomsen érdemei-ből
semmit se von le hogy
a mi ősi írásunkkal kapcso--'
latban egy téves megjegyzést
tett Sebestyént pedig ez a
tévedés nagy munkára ser
kentette s ma már senki
sincs aki a magyar rovás
ősiségét kétségbe vonná A
magyar rovásírás hiteles em-lékei
című nagy könyve me-lyet
1915-be- n az Akadémia
adott ki örök kincs a ma-gyar
népnek
szíve nagy lett és nehéz a vágytól Samos
után Samos után ahova nem térhet vissza
soha többé mert örökre száműzte magát
róla egy asszony miatt aki meghall S egy
elrontott élet átkával a lelkén
Két évvel Éva halála után egy fiatal
festő érkezett vissza a szigetről és egy
képetl hozott Különös kép volt Sötét
tompa színek Tépett felhők meghajló fe-kete
ciprusok Éles csipkézett sziklán fe-hér
nőalak a viharban Alatta nyitott szájú
mélység a zoldesfekete hullámszörnyek
begörbülő karmai amint felnyúlnak a fe-hér
nőalak felé Villámfény világítja meg
a nőalak arcát s ahogy ott áll kísérteties- -
fehéren szinte lebegve a mélység íolott
mintha egy rémült sikoltást tépne ki belő-le
a vihar S az arc az arc Éva arca
volt
Pohrisch érezte hogy elsápad s a keze
reszketni kezd ahogy a képet tartja
„Mennyi ideig volt olt?" kérdezte tompán
„Egy évig" felelte a fiatalember és nagy
égő fekete szemeiben valami különös
fény csillogott „Egy évig" „Különös kép"
morogta Pohrisch és a falnak támasztotta
a festményt „Különös sziget" felelte a
festő halkan Pohrisch végigsimított a
homlokán és egyre a képet nézte ügy
kérdezte: „Látta Ugy értem fantá-zia?
Vagy pedig" „Láttam" felelte a
fiatal festő tompán „Sokan látlak már
Különös sziget "
Gazdagon megfizette a képet Aztán be-vitte
a hálószobájába és bezárta a szek-rénybe
Csak néha éjjel ha nem tudott el-aludni
vette elő onnan Ilyenkor behúzta
a függönyöket felgyújtotta a hálószoba
összes lámpáit a képet felakasztotta egy
szögre s leült vele szemben Reggelig ült
ott a kép előtt és másnap levert volt és
fáradt Ez a kép a bécsi szépművészeti
múzeum tulajdonába került A festőnek
aki készítette ismert neve volt már akkor
De nem élt Bécsben Annyit tudtak róla
csak hogy valami görög szigetre költözött
ahol nagyon elvonultan él és sokan azt is
tudni vélték hogy megbolondult és spiri-tiszta
lett De ez már Pohrischt nem érde-kelte
akkor
A bécsi bevonulást a kis művészkávé-há- i
ablakából nézte végig Az utcán tom-bolt
ujjongott lelkesedett a nép Horog-keresztes
zászlókat lengettek az ablakok-ból
virágokat dobáltak Pohrisch Gott-fried
ült a kávéház márványasztalánál és
csodálkozott Nem értette a bécsieket Nem
értette az örömüket a lelkesedésüket az
ujjongásukat Mintha egy rab népet szaba-dítottak
volna föl az elnyomatásból Életé-ben
először érezte hogy közte és a bécsiek
között mégis van valahol valamilyen sza-kadék
amely fölé sem az állampolgárság
sem a születés folytán adódott kötöttség
sem az együtt eltöltött évek nem tudnak
hidat verni ö bécsinek és osztráknak
érezte magát és látnia kellelt hogy a bé-csi
nép ujjongva ünnepel valamit aminek
ő nem tud örvendeni Lelkesedve kiabál-ják
rekedtre magukat a pincérek a sörös-kocsisok
a kispolgárok fiatalok és öregek
ő pedig ül távol tőlük a kávéház sarkában
mint egy idegen aki nem tartozik hozzá-juk
(Folytatjuk)
e?
4
1- -a
3
n
'k
'£}