Magyar Elet, May 10, 1986

              [BB2S0SZS353 HUNGÁRIÁM LIFE vio
Mrm sokaság
f85v w hanem Lilék w s szabad tesz
csuda dolgokat lrgtIndtpidaá LET CuudiutWccUy
irmmtLV)nvuL~iil
BERZSENYI vfa fl_io fínrgariia Imgatff
Vol 39 19 XXXIX évfolyam 19 szám 1986 május 10 szombat Ara: 75 cent
Szabadabb kereskedelem a Harmadik Világ istápolása: h i M m w m 1 &! a vi m w
Gazdasági csőd Lengyelországban @ Jelentés a sugárzásveszélyrol
Franciaország energiaszükségletének C5 százalékát 41 nukleáris erőműből nye-ri
A Szovjetuniónak 51 nukleáris erőmüve van üzemben A magyar statiszti-ka
azt mutatja hogy 2 reaktor működik és további 2 építés alatt van ami az
energiaszükséglet 5 százalékát fedezi — A legújabb antinukleáris jelszó: „Min-denütt
akadhat Csernobil" ami amiatt nem fedi a valóságot mert a kanadai
CANDU 4 láb vastag falú biztonsági kupolával épül — Babrak Karmai az af-gán
pártvezér „egyhavi moszkvai orvosi kezelés" után beadta lemondását Utó-da
a rettegett államvédelmi főnök lett aki elszánta magát a szovjctellenes
gerillák hatékonyabb leküzdésére Karmai megtartotta az elnöki szék pusztán
ceremoniális posztját — Waldheim aki nem szerezte meg a szükséges 50 szá-zalékot
az elnökválasztásokon júniusban újra „mérkőzik" Kürt Stcyrcrrel a
szocialista párt jelöltjével — Abii Abbas a I'alestinc Liberation Front (PLF)
vezére akit a tavaly októberi Achillc Lauro luxushajó eltérítésével vádolnak
bejelentette hogy „ezentúl nem Irael hanem Reagan az első számú ellen-ség"
emiatt a I'LF célpontjait ezentúl Amerika földjén fogják megválogatni!
— Kizim és Szolovjov szovjet kozmonauták Szojuz T— 15 űrhajójukat a Szaljul
7 űrállomáshoz kapcsolták miután elváltak a MIR nevű űrállomástól — Szí-ria
elnöke Hafcz Asszad egy évtized kihagyás után meglátogatta Husszeint
Jordánia királyát akinek megígérte hogy rendelkezésére bocsátja a legújabb
szovjet gyártmányú légelhárító fegyvereket! — Az USA kormánya élesen tá-madta
az NI5C TV igazgatóságát mert Abii Abbas-- t a PLF vezéréi a tévé-képernyő
százmilliós nyilvánosságához juttatta amikor ez a személy a körö-zöttek
listáján volt!
SZABADABB
KERESKEDELEM
ÉS TERRORELLENES
INTÉZKEDÉSEK
A tokiói hélhalalmi csúcs-találkozó
bezárásakor Hó-naid
Reagan USA-elnö- k ki-jelenle-lte
hogy a tokiói az
eddigi legsikeresebb csúcs-találkozónak
bizonyult meri
a legfontosabb problémakö-rökben
főleg i nemzetközi
terrorizmus leküzdése terü-leten
egyhangú egyetértés
született
„Megegyeztünk abban
hogy Khadafy credes Lí-biája
különleges veszedel-met
jelent a szabad tár-sadalmakra
gonosz re-zsim
ez mely céljait gyil-kosságokon
és ártatlan pol-gári
személyek megcsonkí-tása
árán iparkodik elér-ni"
— mondotta Reagan
Az amerikai clnók megelé
Stirling Györgyi
t
gedetten lelte hozzá hogy
Nagy-Britann- ia Franciaor-szág
Nyugat-Németorszá- g
Olaszország Kanada és Ja-pán
vezetősége elszánta ma-gát:
elszigeteli a terrort fi-nanszírozó
államokat főleg
új politikai és diplomáciai
eszközök alkalmazásával de
Reagan ezúttal közeli gaz-dasági
vagy katonai meg-torló
intézkedések foganato-sítását
nem körvonalazta
A rendelkezésre álló esz-közeinket
nem soroljuk fel
mert nem lenne ésszerű el-mondani
a terroristáknak
hogy ugyan bizony mit is
keiziilimk tenni " — mon-dotta
Reagan
Mulroney kanadai kor-mányfő
további 2 napra
Japánban maradi hogy a
két állam között jelenleg
tapasztalható kb 100 mil-lió
dolláros kanadai defi
cit csökkenését szorgal-mazza
A hét állam- - ill kormány-fő
ugyancsak megegyezett
abban hogy a General Ag-reeme- nl
on Tariffs and Tra-de
(GATT) vámügyi és ke-reskedelmi
tárgyalások so-rán
szabadabb Ikercskede-le- m
megteremtésére töre-kednek
és a Harmadik Vi-lág
szegényebb országainak
intézményes segélyt nyújta-nak
:! ÓRA KÉSEDELEM
A CSERNOBILI
NUKLEÁRIS
KATASZTRÓFÁT
KÖVETŐ KIÜRÍTÉSBEN
A legújabb szovjet ma-gyarázkodás
szerint a hc-ly- i
csernobili illetékesek
nem fogtak fel a nukleáris
szerencsétlenség nagyságát
és több mint 36 órát vártak
A emberi időnként kilsegek fogják el erdemes-- e csinálni azl
amit csinál erdemes-- e annyi energiát pazarolni bizonyos dolgokra s
nem fölösleges faradság hiábavaló igyekezet az egész? ugy érzem
magam néha mintha lyukas hordóba hordanám a vizet: alul min-den
kifolyik nem marad bcmmi az edényben nincsen látszatja a
munkának
De hagyjuk a példabeszédekéi megmondom egyenesen: az írás-ra
gondolok Itt vannak ugye az emigráns lapok s itt vagyunk mi né-hányan
újságírók akik hétről hétre hónapról hónapra próbáljuk
megvilágítani a hazai elet egy-eg- y szektorát: otthoni újságok tucat-jait
böngésszük át hogy — legtöbbször a sorok között is olvasva —
kepet adhassunk a mai magyar elet jelenségeiről hogy minél pon-tosabban
ábrázolhassuk a mostani magyar valóságot Aztán adódik
egy alkalom amikor kiderül: mindebből nem sok ragadt meg az ol-vasók
fejében
Ugyan mi indítót! ilyen keserű gondolatokra? Elmondom mert
közügy Az utóbbi időben isniet megszaporodott a Magyarországról
érkező előadok szama Ezek fellépéseitől általában több okból távol
tartom magam: a Magyar Népköztársaság piros útlevelével kiutazó
(és visszautazol látogatókkal szemben eleve óvatos vagyok és azt
vallom: a teljes igazságot úgysem mondják (mondhatják) meg fé-ligazságokra
pedig nem vagyok kíváncsi hiszen a magam személyes
tapasztalataiból és a hazai sajtó szüntelen figyelése réven annál job-ban
vagyok informálva hogy ilyeneket elhiggyek Végül azért sem
megyek szivescn ilyen előadásokra mert azok során annyi hosszú
hozzászólást és értelmetlen kérdést kell végighallgatni hogy az em-bernek
szégyenkeznie kell a vendég előtt mennyire tájékozatlanok
az emigránsok a hazai viszonyok felöl S ez mindig elkedvetlenít
Csurka előadása
Mindért vallóivá es minderre fölkészülve megis elmentem Csurka
István legutóbb meghirdetett előadására meri független szellemre
valló írásai olvasása után érdekelt hogyan beszél s róla nehezen föl
2SSXS!
'( l'"í
nép
mielőtt elrendelték a láng-ban
álló reaktor környéké-ről
a lakosság kiürítését"
(A baleset nagyságát hogy
lehet „nem felmérni" ak-kor
amikor — ugyancsak
szovjet közlés szerint — a
lángok 100 láb (30 méter)
magasságba lövelltek fel —
Szerk)
A hivatalos szovjet közlés
szerint (mely 10 napig 'kés-lekedett
és tele van ellent-mondásokkal
a múltbeli
szűkszavú bejelentésekkel
való összehasonlításokkal)
április 26-á- n hajnali 123
órakor egy vegyi termé-szetű
robbanás láncreak-ciójaként
nukleáris bal-eset
történt és a kiürítést
másnap délután 2 órakor
kezdték meg
Az erőmű lángjainak elfoj-tását
4000 tonna homok
ólom és boron helikopterek-ből
való ledobásával sike-rült
megoldani Egy má-sik
legújabb hírforrás sze-rint
a tűz" még mindig pa-rázslik
Borisz Scserbina a kivizs-gáló
bizottság elnöke egy-ben
helyettes miniszterel-nök
szerint a Szovjetunió
„becsületesen közöli min-den
rendelkezésére álló
adatot amint kiderült
hogy végeredményben mi
is történt"
— + —
A Kremlben rendezeti saj-tófogadáson
a diplomaták
megállapították: az oroszok
végre belátták hogy mellé-beszéléssel
egyre többet ár-tanak
amúgyis megtépázott
nemzetközi hitelképességük-nek
hiszen leplezni azt
ami! végülis beismertek a
francia es amerikai kém
ss53saas3
bolygók pontos fényképei
láttán nem lehetett
Scserbina ragaszkodott ah-hoz
hogy csak 2 személy
vesztette életét a baleset-ből
kifolyólag és 204 sze-mélyi
radioaktív sugárzás
miatt kezelésbe vettek A
kitelepítettek száma 49 000
(negyvcnkilencczer) !
SUGÁRVESZÉLY:
MI A HELYZET
KANADÁBAN ÉS
ÉSZAK-AMERIKÁBA- N?
Washington és Oregon ál-lamokban
az USA nyugati
partjain észlellek a normá-lisnál
magasabb radioaktív
sugárzási szinteket
Vancouverben egy Olasz-országból
légi úton szállított
salátarakományt elkoboztak
az illetékes szervek és Otta-wába
irányítottak további
vizsgálat végett
A kanadai kormány min-denesetre
a következő fi-gyelmeztetést
tette közzé:
A Szovjetunióba utazó tu-ristáknak
javasoljuk hogy
kerüljék el Kijev környé-két
legalább 130 kilométe-res
(80 mérföld) körzet-ben
továbbá Icrhes anyák-nak
és 1G éven aluli gyer-mekeknek
sem Nyugat-Ukrajnáb- a
sem Lengyel-országba
nem ajánljuk az
utazást
EGY MAGYAR KÉRDÉS
ÉS A NEMZETKÖZI
NORMÁK
Borisz Scscbrina azt állí-totta
hogy a radioaktív su-gárzás
április 27-é- n érte cl
a legmagasabb szintet és
a következő napokban a mé- -
(Folytalás a 2-i- k oldalon)
1— J-llliMiHlimilymil-
J'UJIMllMlJIlTTrpa6
tételezhető hogy küldték (Bár a monori találkozón elmondott s az-óta
nyomtatásban is megjelent bátor beszéde után szinte megmagya-rázhatatlan
miképp kaphatott útlevelet !?)
Szóval elmentem Csurkát meghallgatni és — ami az előadás mag-ját
es a hozzászólók tcrjengösségél meg tájékozatlanságát illeti —
nem csalódtam (Csalódtam más vonatkozásban de arra most nem
terek ki majd legközelebb) Csurka István sok mindenről beszélt
s mondanivalójával általában alátámasztotta mindazt amit az emig-ráns
sajtó immár évtizedek óta ír állít és hangoztat Megerősítette
álláspontunkat ha volt ilyen szándéka ha nem
Az ifjúság neveléséről
Ezúttal azonban nem akarok belemenni politikai következtetések-be
csak egyetlen látszólag mellékes gondolatmenetére kívánok visz-szalér- ni
Arra amit a mostani generációk iskolázottságáról és kultu-rális
színvonaláról mondott Mert ez végső fokon az ifjúság kérdése
Az ifjúság pedig a jövőt jelenti S lehet-- c a jövőnél — a nemzet jö-vőjénél
műveltségénél — fontosabb kérdés számunkra?
Műveltség? Kultúra? Ugyan kérem! A szocializmus negyedik év-lizedeb- cn
ilyesmikről beszélni otthon szinte nevetséges Milliós töme-gekről
szólt az előadó akik azért nem tudnak a kultúrához közel jut-ni
mert egyszerűen nem tanultak meg rendesen írni-olvas- ni Papí-ron
elvégzik ugyan a nyolc általánost de úgy kerülnek ki az iskolá-ból
hogy még a napilapok szövegével is nehéz megbirkózniuk de
nem is ertik Könyvek? Irodalom? Versek? Ki gondol velük?
¥ 4 f
Aznap este hogy meghallgattam Csurkát elalvás előtti olvas-mányként
fölütöttem a Mozgó Világ januári számát s abban „A szel-lem
becsülete" című cikken akadt meg a szemem Láttam az isko-lakérdcsr- öl
szól nézzük csak kiegészíti-- e Csurka véleményét?
(Folytatás a 4 oldalon)
Hallgatni a USSR-ba- n arany de elhallgatni — bün!
Ahol az özvegy nem perelhet
Ha valamit a kapitalizmusnál is job-ban
gyűlöl Marx tanításának hü hazája a
Szovjetunió az a bírálat
A legújabb kor történetében egyetlen
állam sem leplezi oly módszeresen tévedé-seit
baklövéseit tisztogatásait avagy tö-megkatasztrófáit
mint a Szovjetunió A tit-kolózásban
nagymester oroszokat azonban
talán soha nem érte annyira egyetemleges
univerzális nemzetközi elítélés mint a hé-ten
amikor Moszkva több ízben is megkí-sérelte
elbagatellizálni a tötnegszerencsét-lensége- t
amelynek következtében — im-már
bevallottan — 49 000 (negyvenkilenc-ezer)
személyt kellett kitelepíteniük a ra-dioaktív
sugárzásveszélyes zónából amely
jelenleg — ugyancsak bevallottan — meg-haladja
az előzetes 30 négyzetmérföldes te-rületet
Mit mondanak a szakértők?
Péter Beckmann a szovjet mérnöki
vívmányok nyugati szakembere szerint
csaknem minden szovjetunióbeli tömegsze-rencsétlense- g
olyan gazdasági rendszert
jellemez melyben a termelési kvóták az
előírt tervszámok teljesítése fontosabb
mint a személyes balesetbizlonsági előírá-sok
megtartása
Papíron az oroszoknak szigorú munka-helyi
balesetelhárítási szabályaik vannak
de a szabványok nyomban elmosódnak ak-kor
ha az agyonhajszolt fáradt munkás a
túltermelésre koncentrál nem az esetleges
balesetveszélyre Ilyenkor történnek aztán
a szerencsétlenségek
Washingtoni vélemény
Ernest Weatherhall a Kreml egyik ala-pos
ismerője így körvonalazta véleményét:
„Nem mondom a szovjet munkagépek
megbízhatók de a baleseteket ott a legtöbb
esetben puszta gondatlanság okozza anél-kül
hogy különös tekintettel lennének az
egyéni biztonságra Amikor Moszkvából
megérkeznek a gyárakba a sürgős jelzésű
kvóíaszámqk a balesetelhárítás az első
teendő fontosságából jócskán veszít értéké-ből
és a szigorú munkabiztonsági előírások
immár csak kirakatpolitikának számíta-nak"
A Szovjetunióban
nincsenek kártérítési perek!
Emlékezzünk: a USSR-ba- n nem isme-rik
a kártérítési perckel és az özvegyen
maradt asszony nem perelheti az államot
azért mert egy munkás (vagy több) a mun-kahelyéről
többé nem tért vissza élve
Lássunk néhány valóban nagyméretű
tömegkatasztrófál amelyet az oroszok a
szigorú cenzúra és hírzárlat segítségével
non issuc"-v- á azaz ncm lémá"-v- á ipar-kodtak
„agyonhallgatni"
A Potyemkin-színfala- k mögött
1953 január — Cseljabinszkben az Urá-lon
túl egy nukleáris lerakodó-telepe- n tör-tént
robbanás következtében mindeddig
megállapíthatatlan számú személy vesztet-te
életét A méretekre jellemző hogy egy-ben
400 négyzetmérföldes zóna (1040 négy-zetkilométer)
is lakhatatlanná vált
1960 június — Egy a Holdba irányított
kísérleti rakéta a szibériai kilövöhelyen fe-lrobbant
ami egy egész tudóscsoport halá-lát
okozta Ezt a balesetet sikerült egész
1976-i- g eltitkolniuk
1979 április — Szvcrdlovszk környékén
egy biológiai fegyvereket kutató gyárban
történt robbanás következtében halálos
anthrax fertőzte meg a levegőt melynek
— az USA titkosnak minősített véleménye-zése
szerint — 200-tó- l 1000 személyig terje-dő
áldozala volt
Moszkva ma is azt állítja hogy 3Z an-thrax
légfertözést csupán egyetlen hentes
romlott húsa okozta (!) és mindössze igen
csekély számú áldozattal járt a leküzdése
IGol május — Szeveromorszk mellett
egy haditengerészeti fegyverraktárban oly
nagyméretű robbanás történt hogy azt el
ső ízben az amerikai tudósok nukleáris ere-detűnek
vélték Legalább 200 főre becsül-ték
az áldozatok számát ráadásul a felde-rítő
mübolygók fényképtanúsága szerint
legalább 200 olyan rakéta is elpusztult
amely az északi-tenge- ri szovjet Flotta lég-elhárítását
szolgálta volna
Ennek a külföldön széles körben pub-likált
tömegszerencsétlenségnek a Pravda
című pártlap például sorokban kifejezve
kevesebb teret adott mint egy éppen ak-kor
a Kremlbe látogató afrikai pártvezér
látogatásának!!!
Az elhallgatás
nem csupán szovjet „erény"
John Dornberg 'neves hírkommentátor
szerint az elhallgatás művészete nem 1917-be- n
kezdődött a szovjet állam megalakulá-sának
időpontjában hanem orosz jellem-vonásnak
számít Ezzel mi is egyetértünk
Forgassuk vissza a történelem lapjait
A mohácsi vész esztendejében Sigismund
von Herberstein II Miksa német-róm- ai
császár küldötte keserűen vallotta be visz-szatérlek- or
hogy egyetlen olyan kérdésre
sem kapott egyenes felelelet ami urát és
parancsolójál érdekelte volna úgyhogy az
osztrák küldött missziója teljes kudarccal
járt
A napóleoni háborúk során Péterváron
például nem tudták hogy Napóleon csapa-tai
bevonultak a fővárosba és azt követően
arról sem szereztek hónapokig tudomást
hogy Moszkvát felgyújtották
Később egy francia nemes név szerint
Astolphe de Custine márki 1839-be- n Orosz-országba
utazott hogy a helyszínen tanul-mányozza
I Miklós az akkori cár monar-clüst- a
rendszerét
Custine imánki útleírásában beszámolt
arról hogy egy ízben a Finn-öbö- l felől a
Néva mentén oly sűrűségű hatalmas köd-függöny
telepedett a folyóra hogy számos
előkelőség hajója elsüllyedt amikor mint
meghívottak a cár ünneplésére a Nyári
Palotába igyekeztek'
Annák ellenérc hogy a lömcgszcrcn-csétlenségne- k
legalább 200 áldozala volt
(egyesek szerint 1500 írja Custine) a ko-rabeli
hírforrások egyetlen szóval sem em-lékeztek
meg erről a katasztrófáról !
Hasonló a helyzet
a kommunista cárokkal
A szovjet átlagembert rendkívüli mér-tékben
ingerli a Nyugat — szerinte — túl-buzgó
érdeklődése a természeti kincsek
megóvása a légszennyezés megakadályo-zása
iránt Persze itt ahol 3 millió kilomé-ter
hosszúságú folyókkal rendelkeznek azt
hiszik a lermészetvédelom már nem kö-telező
rájuk nézve
Valóban ha valaki a Szovjetunióban öt
évig spórol félreteszi ötévi fizetéséi hogy
egy Lada gépkocsit vegyen amit további
öt év várakozás után kap kézhez annak
nyilván legkisebb gondja is nagyobb lesz
annál hogy a szovjet benzin alacsony ok-tánszáma
rendkívüli mértékben szennyezi a
levegőt ami végülis savas esőt az erdők
lassú halálát okozza
Sztálint mostanság
előszeretettel idézik
A szovjet állagember azl vallja hogy
a haladás kockázatot jelent emiatt egyben
áldozatokat is követel Ilyenkor idézik Sztá-lint
aki szerint „kesztyűs kézzel nem le-het
forradalmat csinálni" vagy „egyetlen
halál: tragédia de egymillió halál az már
statisztika"
+
A szovjet hirclhallgatás végső motivá-ciója
az hogy a rossz hir nein vet jó fcnyl
a vezetőségre — és a vezetőségnek ebben
az országban mindig igaza van — különö-sen
akkor ha az ellent mondani akaró —
saját jól felfogott érdekében — a hallgafás
(egyetlen megmaradt) fegyveréhez nyúl
Bárd