Magyar Elet, January 29, 1983

              Nem sokaság
hanem Lelek
s szabad nép test
csuda dolgokat
BERZSENYI
Vol 36 5 XXXI évfolyam 5 szám
MAGYAR
1 ÍT-''- - TI l- - ''-'-"- "
A nyugatnémet—szovjet tárgyalások margójára:
Keletnémet disszidensek 1982-be- n
— II János Pál pápa Libanonba látogat — Walesa a lengyel „SzoJidari-tas"-szakszcrvez- ct
vezére követelte hogy alkalmazzák újra a gclanszki hajó-gyárban
elutasítás esetén — mondotta — a Legfelsőbb Bírósághoz fordul —
Mintegy 1500 személy továbbra is börtönben van Lengyelországban — a
statárium felfüggesztése ellenére — Egy csoport kormánypárti afgán katona
tellázadl az orosz megszállók ellen: 30 szovjet tisztet megöltek felrobbantot-tak
egy lőszerraktárt majd csatlakoztak a felkelőkhöz — II János Pál pápa
18 új bíborost nevezett ki köztük Glcmp lengyel érseket és Vaivods litván
püspököt — Vlagyimov ellenálló moszkvai írót letartóztatták mert nem volt
hajlandó kiadni a szamizdat"-újságo- t szerkesztő társai nevét — Románia
bejelentette hogy a januárban esedékes 14 billió dollárnyi nyugati tartozását
nem tudja megfizetni — A nyugati országok eddig 34 ezer indokínai menekül-tet
fogadtak be több mint 198 ezer menekült vár még befogadásra — Súlos
tüzérségi harc dúlt a libanoni Tripoliban a szíriai támogatású alavita és a
palesztin támogatású szűnni muzulmánok között — Svédország kiutasított két
szovjet diplomatát — kémkedés miatt
GROMIKO BONNI
TÁRGYALÁSAI
Gromiko szovjet kül-ügyminiszter
Bonnban a né-met
kancellárral és 'külügy-miniszterrel
tárgyalt A tár-gyalások
fő témája
a lcfcgyvcrkczés illetve
az atomrakéták számának
csökkentése volt
Az oroszok jó politiku-sok
(sajnos!) tudják hogy
Európa sorsára döntő befo-lyást
gyakorol a nyugatné-met
álláspont 'Ezért min-dent
'megtesznek hogy a
nyugatnémet kormányt
megnyerjék az ún „béke-politika- "
számára amely
valójában Nyugat-Európ- a
elválasztását jelenlené az
Egyesült Államoktól és egy-úttal
a szovjet befolyás ki-terjesztését
eredményezné
Nyugat-Európár- a
Még szerencse hogy je
lenleg a keresztény-demokrata- —
liberális koalí-ció
uralkodik Bonnban
amely a moszkvai „szi-rénhangoknak"
nem ad
hitelt
DE MI LESZ
MÁRCIUS 6
UTÁN?
Március 6-á- n általános
választások lesznek Nyugat-Németországb- an
— Az ősz-sz- el
megbukott szociálde-mokrata
'párt félelmetes
erővel készül a hatalom új-ra
megszerzésére
A veszélyes az hogy az
eddigi „mérsékelt"
Schmidt nem vállalta a
kancellári jelölést és a
szocdemek választási jel-szavai
között hemzsegnek
az ún „lcfcgyvcrkczcsi"
köctclésck
Ehhez járul hogy abban
az esetben ha a szocdem
párt a választáson nem ér
el abszolút többséget (ami
valószínű!) akkor kész az
ún „Zöldekkel" koalícióra
lépni (A „Zöldek" az
anarchistáktól kommunis-tákig
és naiv „környezet-védőkig"
mindenféle meg-bízhatatlan
elemet tömöri-tettek
soraikba) — A „Zöl-dekről"
meg köztudott hogy
a teljes lefegyverkezés hí-vei
fanatikusan „Amerika-ellenesek"
és Moszkva bé- -
ke"-jelszavain- ák hü hirde-tői
így követelik a NATO-bó- l
való kilépést is
MI A HELYZET
A TÖBBI
NYUGAT-EURÓPA- I
ÁLLAMBAN?
Az egyetlen szilárd pont
— amely a béke"-propa- -
ganda minden csábításának
ellenáll:
Anglia illetve a jelenleg
A nemzetiségi kérdés
{Elképzelhetö-- e a európai meqoldása?)
(Zathurcczky Gyula előadása a müncheni Haus der Begegnung-ban- )
Az előadó bevezetőben a nemzetiség fogalmának 'keletkezésével és
annak mibenlétével foglalkozott Rámutatott arra hogy a nagy fran-cia
forradalom jelszavai: egyenlőség testvériség szabadság — né-hány
évtized alatt messzemenően az amerikai Függetlenségi Nyilat-kozatra
támaszkodva meghódították Európát Ezekből az eszmékből
született meg a modern demokrácia de vele együtt a 19 századi
nacionalizmus is A fiatal demokrácia atyjai meg voltak győződve ar-ról
hogy a polgárjogok általános megadásával 'azaz a népek bevonásá-val
„az alkotmány bástyái közé" minden igényt sikerült kielégíte-niük
A nagy lelkesedés közepette sok mindenre nem gondollak így
arra sem hogy a nacionalizmus eszméje magával sodorja a nem az
„államalkotó nemzethez" tartozó közösségeket is Ezek is meg akar-tak
tartani és tovább fejleszteni nemzeti kultúrájukat — önállóságra
önkormányzatra törekedtek az „egységes nemzetállamoknak" nyil-vánított
etnikailag vegycslakosságú országokban is A kívánságokat
ímajd mind hangosabb követeléseket az államvezetök „privilégiumok-nak"
tekintették amit annál kevésbé teljesíthettek mert hiszen a
demokrácia éppen a privilégiumok elleni küzdelemből születelt (Ne-messég)
Másfelöl a centralisztikus polgári demokrácia nem volt ösz-szeegyezteth-etö
az önkormányzatok rendszerével A demokratikus
rendszer ugyanis megadta a polgári jogok teljességét minden állam-polgár
szamára de nem ismerte — vagy ismerhette el a népcsopor-tokat
„jogi személyiségekéként Ez volt annak idején a lényeges ki-indulási
pont Miután azonban a problémák mindinkább politikummá
lettek megoldást igyekeztek rá találni így találták ki a „nemzetiség"
logalmat melyet az államalkotó nemzettel szemben „nyelvi és kul-turális
közösségnek" deklaráltak A helyzet egyre feszültebbé vált
elmérgesedett és a szakadékok a nemzetek és nemzetiségek között
mindinkább elmélyültek A megoldást jogi szinten igyekeztek megta-lálni
különben kilünö liberális jogalkotások révén sikertelenül
A nemzetiségek elóbb kulturális majd területi önkormányzatot köve-teltek
Itt — joggal — merült fel az aggodalom hogy a területi ön-kormányzat
megadása irredentát szül azaz adott esetben az állam
iclbomlasahoz vezet Ez volt a nemzetiségi kérdés eszenciája 1918-i- g
A nemzetiségi kérdés közben globális európai problémává leli
Az első világháború után a győztes hatalmak a kérdési az önrendel-kezési
jog megadásával — ami Wilson USA elnök híres 14 pontjában
csak egyike volt szándéknyilatkozatainak és csak századunk hatvanas
éveiben kodifikálták a nemzetközi jogba — továbbá etnikai határok
megvonásával igyekeztek a többnemzetiségű államokban megoldani
Tekintettel az adott körülményekre ez kercszlülvihctcllcn volt Az
önrendelkezési jog alkalmazását — Ausztriát kivéve —sehol nem clöz-te- t
meg az elengedhetetlen népszavazás így került sor az Osztrák-Mag- yar
Monarchia és elsősorban Magyarország feldarabolására és
egy emberöltővel később nemcsak Magyarország hanem Európa
tragédiájára
HUNGÁRIÁN LIFE
IH"" n ""'
W 1 ü
uralkodó Thatcher-kormán- y
A „vas-asszon- y" s vele
a konzervatív kormány szi-lárdan
kitart Reagan elnök
álláspontja mellett hogy az
oroszokkal csak az erő hely-zetéből
lehet tárgyalni Ezt
bizonyítja a tény hogy
Reagan uralomra jutása óta
Moszkva egy lépést sem
mert lenni világhódító ter-vei
megvalósítása terén
Franciaország eddig kül-politikai
vonalon az ameri-kai
álláspontot képviselte
— Legutóbb azonban Mitle-ran- d
elnök kijelentette hogy
a középtávú atomerőkről
folyó amerikai— orosz vi-tában
a francia kormány
nem áll Amerika oldalán
A megoldást az orosz és
az amerikai álláspont kö-zött
kell keresni"
A többi nyugat-európ-ai
hatalmak nem birnak dönfő
befolyási gyakorolni a nagy-politikára
de
a holland dán belga és
norvég (NATO-lagorszá-go- k)
közvélemény (leg-alábbis
a hangadók) —
sajnos — nagyon átitató-dott
a Moszkva által ter-jesztett
„béke-jelszavaktó- l"
és Amerika-ellenes-ségt- öl
(főleg Reagan-cl-lencsségtö- l)
így levonhatjuk a követ-keztetést:
1) Nyugat-Európ-a jövő
sorsára döntő befolyást gya-korol
majd a március 6- -i
kérdés
1983 január 29 szombat Ara: 50 cent
nyugatnémet választás ered-ménye
2) Sok függ attól hogy
a Thatcher-kormán- y képes
lesz-- e legyőzni a baloldali
ellenzék támadásait és ural-mon
marad-- c
Meri Nyugat-Európ- a
sorsa e kel Hatalom: Anglia
és Nyugat-Németorszá- g dön-tésén
múlik (Az Egyesült
Államoknak szüksége van
— ugyanis — erre a két
szilárd támaszpontra ahon-nan
meg tudja szervezni
Nyugat-Európ- a védőimét —
a Szovjettel szemben)
A LEGJOBB ÉRV
A KOMMUNIZMUS
ELLEN
A Keleli Blokk leggazda-gabb
állama: Kelet-Németorszá- g
Mégis 1982-be- n több
mint 3000 keletnémet vállalt
minden veszélyt (áthatolt
az aknazáron megmászta a
„Falat" átevezett a Balti-tengere- n
stb) csakhogy
megszabaduljon a kommu-nizmus
poklából és szaba-don
élhessen Nyugat-Németországb- an
(Ezenkívül több
mint 10 ezer legálisan tele-pült
át) — Mind a két ál-lamot
németek lakják: azo-nos
tehetséggel azonos ipa-ri
fejlettséggel azonos gaz-dasági
kincsekkel — s
mégis micsoda különbség az
életszínvonalban! (nem is
beszélve az emberi szabad-ságjogokról!)
— Folytatás a 2 oldalon —
A NEMZETISÉGI KERDES ERDÉLYBEN
Bar a nemzetiségi kérdés valóban világméretű lett távolról sem
egységes A színskálán Erdélyben külön és meglehetősen fénylő szin
jelentkezett: az erdélyi öntudot az úgynevezett transsylvanizmus
Szemben más államokkal Erdély nemzetiségei egyformán „édes"
hazájuknak tekintették Erdélyt A transsylvanizmus ugyanis se nem
ipolilikai program se nem csupán valamilyen hitvallás hanem egy
önmagából merítő történelmet alkotó szellemi erő Minden ellentét és
gyakran súlyos küzdelem dacára Erdély népeit ez a szellem hatotta
al Gondoljunk csak az 1863G4 évi erdélyi diétában román részről el-hangzottakra
amikor megszavazták a román nép és vallás egyenjo-gúságát
Csak néhány mondat román delegátusok részéről: Ghcorge
Bantiu vezető politikus: „Erdélynek éppen úgy mint Svájcnak meg
kell találnia a lehetőségét annak hogy az államgépezet három nyel-ven
zavartalanul működhessék'" Aleandru Sultiu érsek: „Az alap-iskolákban
a tanilás nyelvének minden körülmények között a tanulók
anyanyelvének kell lennie Nem tudok se erkölcsi se szellemi téren
nagyobb katasztrófát elképzelni mintha a tanítás idegen nyelven foly-na
" Es ismét Baritiu: „Olyan állampolgársági jogra van szükség
mely kizárja hogy az egyik vagy másik nemzetiság művi szaporodás-sal
— legyen az bevándorlás vagy áttelepítés — olyan számbeli túl-súlyra
tegyen szert ami a többi nemzetiség katasztrófájához vezet-hetne"
Mily emelkedett erdélyi szavak! Vagy gondoljunk az 1918
december 1- -i gyulafehérvári határozatokra melyekben a román nem
zeti párt nemcsak a legmesszebbmenő egyenjogúságot 'követelte a
nemzetiségek szamara hanem Erdély önkormányzatát is! Egy hónap-pal
kesöbb 1919 január -- 1-én egy királyi dekrétum egységes és osztha
talián nemzetállamnak nyilvánította az újszülött Nagyromániát
Egy magát nemzeti álomkban ringató de valójában előkészület
nélküli minden vonatkozásban ínferiorális helyzetben lévő nemzet kép-telen
alJamalkotásra ha népességének egyharmada nála mind poli-tikai
mind gazdasági mind kulturális vonatkozásban magasabb szin-ten
all A román többség Erdélyben az összlakossággal számszerűen
csak 35 százalékkal voll nagyobb A [eladat tehát ezeknek az erőknek
a szétrombolása volt Az előadó ílt részletesen foglalkozott az agrár-rolormokk- al
az iskolapolitikával majd a magyar ingó töke elpusz-tításával
s a magyarság általános diszkriminálásával A román kor-mánynak
ügyes taktikával sikerült az erdélyi szászokat és svábokat
már 1919-be- n izoláLni a többi nemzetiségtől amikor azok különböze
igoretek és egy államtitkári állás fejében másfél évvel a trianoni
békediktátum aláírása elöli Nagyromániához optáltak Az ígéretei
„nemzetiségi lront" igy nem jöhetett létre Erdélyben
Ellenben a mélypontra süllyedt magyar nemzetiség részéről 2
nemzetiségi kérdés egyetemes vonatkozásában egy általános érvényű
és rendkiviili ligyelmet érdemlő megoldási jelenség születelt meg: az
(Folytatás a ! oldalon)
'w Ff FT
mitmnWu LtiLsvggisTsTx-ts'-t'i-tTt-t'- a
szovjet amnesztia
InB O a
Irla Frcy András
Most hogy január 27-iké- n az ameri-kaiak
és oroszok Genfben tovább folytatják
a konferenciázást az európai atomfegyve-rekről
az ügy hátterére is érdemes talán
pillantást vetni
Ebből ugyanis kitűnik hogy nem csak
a napirendre tűzött középtávú atomraké-ták
sorsa forog olt kockán hanem az ame-rikai
külpolitika az amerikai— orrsz vi-szony
más kérdései is függnek a genfi ér-tekezlettől
A Vietnam és
Watergate utáni
hisztéria
Az előzmények ]980-r- a arra a napra
nyúlnak vissza amikor a csoda megtör-tént
s a Vietnamtól és Walergate-tő- l fel-dúlt
Amerikában a baloldali hisztéria elle-nére
az amerikai nép többsége a konzerva-tív
Reagan-- t emelte az elnöki székbe Az-óta
folyik a vita arról hogy hogyan lehet-ne
az amerikai— orosz fegyverkezési ver-seny
végső kiéleződésének elejét venni
Két vélemény kerüli szembe egymás-sal
Az egyik Reagan-ne- k és a republikánus-pár- t
jobbszárnyának a nézete Eszerint az
orosz katonai túlerőt egyféleképp lehel
csak megszüntetni úgy hogy Amerika is
belefekszik haderőinek fejlesztésébe s ar-ra
az álláspontra helyezkedik: csak abban
az esetben hajlandó atomfegyverkezését
amerikai— orosz egyezményekkel (például
SALT III-ma- l) korlátozni ha az amerikai
és orosz ígéretek betartását lehet ellen-őrizni
Ezt azonban a többi politikai áramlat
vezetői túlzásnak tartják
Ha az utóbbi évek során Amerikában a
közhangulat nem fordull volna a Szovjet-unió
ellen sokan be is vallanak hogy ők
bizony legszívesebben tovább barátkozná-nak
az oroszokkal Hogy a détente-na- k ne-vezett
ál-enyhülés-ből
gazdaságilag és po-litikailag
nem Washington hanem Moszkva
húzott csak hasznot s hogy a szovjet az
effajta nyájaskodás és üzlelezás következ-tében
tehetett szert katonai fölényre Ame-rikával
szemben arról hallgatnak Mon-dani
csak annyit mondanak hogy öszerin-tii- k
szépszerével többre lehet menni Moszk-vában
mint merevséggel
Nyugat-Európ- át
egy—másfél órás
ultimátum elé
lehetne állítani
Az utóbbi hetek eseményei azonban
arra vallanak hogy nem a délente nyílt
és titkos híveinek hanem úgylátszik
Reagan-ne- k és a jobboldali republikánu-soknak
kezd igaza lenni
Az első erőpróba ama bizonyos 572
középtávú atomrakéta körül indult meg
és az amerikai szilárdságnak meg is lett
az eredménye mert először a oroszok
engedlek
A dolog tudvalévően azal kezdődött
hogy Moszkva sokkal több szárazföldi erőt
gyűjtőit ö'sze Európában mint Amerika
és NATö-szövctséges- ci együttvéve A bök-kenő
orosz szempontból az volt hogy Nyugat--
Európa orosz megszállása kb kél
hétig tartana s az ördög sem lehet b:z!oc
abban nem fognak-- e az amerikaiak atom-bombához
nyúlni azért hogy czl megaka-dályozzák
így jöhettek Moszkvában 'arra az
ideára hogy nem szabad Washingtonnak
14 napos gondolkodási időt hagyni s a
szovjet haderőit olyan fokra kell emelni 'i
hogy a nyugalcurópai kormányokat egy-má- sfél
órás ultimátum elfogadására bírván
Vmevikát befejezeti tény c!é lehessen ál
lilani
Erre adott lehetőiével az SS-3- 0 néven
'integetett új orosz rakétavető Ez 500!)
'iilométorre tud három pontosan becéloz-ható
robbanófejei (laikus nyelven alom-ag- y
hidrogénbombát) kibocsájtani
1979 derekán kb 150 ilyen SS-2- 0 állt
készen arra hogy 450 alombombával
moszkvai gombnyomásra elpusztítsa Nyugat--
Európa minden katonai kormányzati
közlekedési ipari csomópontját s vala-mennyi
nagyvárosát — nem számítva a
célzásban kevtésbbc pontos régibb 720 orosz
16 5®í
riO
Largwl Mrptnitent
Guvadion Wcclly
In lit HuugarÚA Laoguage
r
rakétavetőt amikel szintén Nyugat-Európ- a
vilál's pontjaira célozlak be
Ennek láttán jöttek nyugateurópai kor-mányok
arra a gondolatra hogy az ö meg-félemlítésükre
és megzsarolására felhasz-nálható
1170 középtávú orosz atombombá-val
hasonló amerikai atomrakétákat kelle-ne
szembeállítani És igy határozta el a
NATó 1979 december 12-ik- én (kél héttel
Afganisztán megszállása clötl!) hogy ha
az oroszok nem szerelik le a 150 darab
SS-20-'- at akkor Amerika 572 középtávú ra-kétavetőt
és cruise missile-- t (szárnyas
alomlövedékei) helyez el Nyugal-Euró-ni-ba- n
az orosz fenyegetés ellensúlyozására
így 1170 felerészben elavult orosz atom-fegyverrel
572 egész modern nyugati fegy-ver
álll volna szemben
EluíasíloH
orosz ajánlat
Azóta — 1979 óla — azonban sok min-den
történt Nem csak a Nyugat-Európár- a
gyakorolt orosz katonai nyomás lett sok-kal
nagyobb ugyanakkor a 'nyugateurópai
oroszbarát s Amerika-ellene- s áramlatok is
megerősödtek
A Nyugat-Európár- a becslzoll orosz
SS-20-- ak száma ugyaivs 150-rő- l 342-r- e (a
velük egy tömegben kilőhető alombombák
száma 450-r- ől 1026-ra- ) ugrott és ma már
nem csak 572 amerikai rakéta terve ellen
tiltakozik a nyugateurópai baloldal A né-met
szociáldemokraták balszárnya az
egész NÁTÓ-na- k hátat akar fordítani az
angol szocialista pártnak hivatalos prog-rammá
emelhető határozatai pedig az ame-rikai
támaszpontoknak Angliából való ki-tiltását
és az atomfegyverkezés teljes el-ejtését
követelik — hasonló orosz lépés be-várása
vagy csak ilyen orosz ígéret el-hangzása
nélkül
Ezért ültek az oroszok olyan magas
bakon Annyira hogy nem csak engedni
de még tárgyalni sem vollak hajlandók
így történt hogy amikor 1981 novem-bertben
Reagan azt javasolta keressenek
rá módot hogy a középtávú rakétákat
Európában mind a NATó mind a szovjet
oldalán kiküszöbölhessék az orosz válasz
az volt hogy erre irányuló értekezletet
tervba sem lehet venni addig amig az
572 amerikai atomfegyver gyártását abba
nem hagyják
Ezt Reagan e'utasilotta s végül az
orcszok engedlek Most már ott tartanak
hogy ha az amerikaiak az 572 új atom-fegyverről
lemondanának akkor a szovjet
kész lonne a 342 darab SS-20-n- ak nagyobb-részé- t
Kelet-Európáb- ól átvinni Ázsiába és
csak 162 darab SS-2- 0 m'aradna Kelet-Európába- n
a nyugateurópai kormányok elleni
fenyegetés fenntartására
Reagan azonban ezt a hátrálást — jog-gal
— kevesli S az ENSz-he- z befutó érte-sülések
azt mondják az oroszok úgy lat
iak hogy Reagan-ne- k az 572-c- s programm
mellett való kitartása sarokba szorította
őket Az 572 amerikai 'alomfegyvernek
Nyugat-Európáb- a való fölszerelése ugyanis
erősen redukálná az oroszok európai alom-íölény- el
A középtávú
atombombák
körüli alkudozás
Az ó politikájuk most az hogy miután
az 572-e- s tervet nem tudták elgáncsolni
legalább egy részét szeretnék lealkudni
Ezt szolgálná egy olyan kompronvsz-szut- n
amely szerint Amerika nem ragasz-kodnék
a szovjet túlerejének megszünteté-séhez
és nem 572 hanem kevesebb atom-üteg- et
s alomlövedéket küldene Nyugat-Európáb- a:
s cserében ezért a szovjet az
eddiginél kevesebb SS-2'J-- at tartana Kclel-Európáb- an
Az ekörül meginduló alkudozí-- s során
a szovjetkormány különféle nyugati erei
támogatására számíthat Elsősorban azok-ra
akik a szovjettel való détente politikai
és gazdasági haszonélvezői úgvmint a
nyugati baloldal az orosz üzletekre vadá-szó
gyárosok bankárok és a pacifista moz-galmak
melyeket egy idő óla a püspökük
egy része is pártfogol
— Folytatás a 3 oldalon —