Magyar Elet, February 07, 1981

              r&H"1'
)te$UíitiémW
" ' j ' ~ ' hí'Zfi' í ' ' ' V-jff5í~- ' '?''--
aíl
6 oldal MAGYAR ÉLET 1981február 7 Pil
A Madridi konferencia
(Folytatás az első oldalról)
mázott és a kezdeményezést a nyugati' világ és a vasfllggöny mögöt-ti
emigrációk kezdettől fogva bizalmatlanul fogadták A gyanakvás
és idegenkedés csak fokozódott mikor a 'szovjet politika az ötvenes
és hatvanas években minden nagyobb nemzetközi találkozót NATO
és Varsói-Paktu- m értekezletet arra használt fel hogy az európai biz-tonsági
konferencia összehívását szorgalmazza Tette ezt olyan feltű-nő
sürgetéssel hogy nyugati diplomaták szerint Brezsnyev később va-lóságos
megszállottja lett a konferencia erőszakolásának
A nyugati világ ellenkezésének fő oka az volt hogy egyszerűen
nem látta értelmét egy biztonsági konferencia megtartásának Ujabb
biztonsági és együttműködési egyezmény már csak azért sem volt in-dokolt
mert az európai együttműködésnek nem volt olyan területe
amely korábban már nem lelt volna szabályozva egyéb nemzetközi
dokumentumokban az Atlanti Charter-be-n az Egyesült Nemzetek s
Szervezete Alapokmányában az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkoza-tában
a békeszerződésekben és egyéb nemzetközi egyezményekben
A Nyugat egy biztonsági konferencia szovjet céljait illetően ta-lálgatásokra
kényszerült Az optimisták szerint a Szovjetuniót a fé-lelem
vezérelte az erősödő európai egység-gondol- at a nyugateurópai
gazdasági és politikai integrálódás eredményei és azoknak a kelcteu-rópa- i
csatlósok között várható veszélyes hatása miatt E felfogás sze-rint
a Szovjetunió az együttműködési értekezleteket azzal a hátsó
gondolattal szorgalmazta hogy a csatlós-államo- k Európa-sóvárgásá-na- k
ártalmatlan módon" való kiélésével levezessen belső feszültsé-geket
leszereljen erösebb szovjetellenes irányzatokat és kis engedmé-nyekkel
megtartsa a csatlósok fölötti ellenőrzést
A pesszimisták a konferencia szorgalmazása mögött egészen más
szovjet szándékokat véltek felfedezni Egyesek szerint a Szovjetunió
egyszerűen a Yalta-- i érdekszférát- - kelet-európ- ai hegemóniáját akar-ta
újból elismertetni és szentesíttetni Mások szerint a Szovjetunió ú-jabbke-lctü
területi hódításait a határok sérthetetlenségét vagyis az
európai status quo" megpecsételését kívánta biztosítani Volt olyan
vélemény hogy a Szovjetunió célja éket verni Északamerika és Nyu-gateurópa
közölt Eg másik felfogás szerint a Szovjetunió európai
frontját akarja biztosítani a növekvő kínai nyomással szemben Vé-gül
akadlak közgazdászok akik erősködlek hogy a Szovjetunió egy-szerűen
gazdasági és technológiai előnyöket vár a megegyezéstől
Valószínű hogy az összes előbb felsorolt okok közrejátszottak a
szovjet tervekben ós biztosra vesszük hogy a Szovjetunió az előbbi
okokon kívül azért is sürgette a közeledést hogy 1956-ba- n Magyar-országon
1960-ba- n Csehszlovákiában megtépázott nimbuszát helyre-állítsa
Minden eredeti nyugati bizalmatlanság ellenére az 1960-a- s évek-ben
a szabad világban is történtek olyan fejlemények amelyek foko-zatosan
engedékenyebb légkört teremtettek egy európai biztonsági kon-ferencia
számára Ilyen fejlemények voltak Willy Brandt Keleti Po-litiká"-- ja
(„Osl-Politik"- ) az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö-zött
megkötött SALT 1 szerződés és egy óvatos NATO-állásfogla-l- ás
amely a biztonsági értekezlet megtartását azzal a feltétellel tet-te
magáévá hogy azon az Egyesült Államok és Kanada is teljes
joggal vehessenek részt Végül Nixon elnök meghirdette a détente
új korszakát és innen már egyenes út vezetett a helsinki-- i találko-zó
előkészítéséhez- -
A Ilclsinki-- i konferencia
A llelsinki-- i konferencia elvben az enyhülés détente jegyében
jött létre gyakorlatban azonban már az előkészítésnél rengeteg ne-hezen
áthidalható ellentét merült fel Csak az előkészítés maga 8
hónapig 1972 novemberétől 1973 júniusáig tartott a konferencia
pedig kisebb-nagyob- b megszakításokkal több mint kél évig 1973
júliusától 1975 augusztusáig húzódott el
Már az előkészítési tárgyalásokon kiderült hogy a Nyugat nem
megy bele csupán politikai-katona- i jellegű konferencia tartásába A
nyugati nagy országok azt kövelelték hogy politikai-katon- ai intéz-kedéseken
kívül nyíljék meg az út az emberek és eszmék közeledé-se
az információ szabad cseréje és az emberi szabadságjogok érvé-nyesülése
előtt A Kelet e kívánalmakat a belügyekbe való beavat-kozásnak
minősítette de a nyugati erőfeszítések eredményeképpen az
emberi jogok az önrendelkezési jog valamint az emberi és szellemi
kapcsolatok szabadsága mégis belekerült a Záróokmányba
Meg kell említenünk hogy Kanada a Helsinki-- i konferencián ál-lást
foglalt a nemzetiségi jogok és a halárok megváltoztathatóságá-nak
elve melleit A magyar kommunista kormány reakciója a nem-zetiségek
ügyében negatív volt: c problémát a szocializmus fogja
megoldani" — mondták
A Helsinki-- i Zárónyilatkozat és Madrid között öl esztendő leli
el és ha valaki nekünk szögezné a kérdést mi valósult "meg annak
többszáz intézkedéséből zavarba jönnénk Alig valami Néhány csa-ládegyesítés
itl néhány vizumkönnyilés amott ezzel szemben ezer-nyi
elevenbevágó újabb megsértése az okmányban foglalt elveknek s
jogoknak A rosszhiszemű partnereknek könnyű volt semmibe venni
a megegyezést hiszen a helsinki-- i deklaráció nem kötelező erejű nem-zetközi
szerződés A CSCE határozatokat csak „consensus"-a- l va-gyis
minden tagország hozzájárulásával hozhat egy tag vétója ese-tén
már nincs határozat A consensus"-a- l hozott határozat sem vég-rehajtható
más országgal szemben és tulajdonképpen csak erkölcsileg
kötelez Az erkölcs fogalma pedig bizonyos országokbán nagyon is
hajlékony További hátránya minden olyan határozatnak amelyhez
az összes partner hozzájárulása szükséges hogy a döntések a lega-lacsonyabb
közös nevező színvonalán szüleinek meg Ezért ha a Hcl-sinki- -i
határozatok tartalmi erejél és végrehajthatóságát szigorú mér-tékkel
mérjük a konferencia a nyugati világ számára politikai ku-darc
volt
De a fenti erős kritika ellenére is 'azt kell mondanunk hogy a
jövő szempontjából nagy jelentősége van a Helsinki-be- n elindított fo-lyamatnak
és nagymértékben rajtunk nyugatiakon múlik hogy élni
tudjunk a lehetőségekkel es több eredményt és engedményt tudjunk
kicsikarni Mire alapítjuk e merész állításokat?:
1 A Szovjetunió a helsinki-- i folyamat elindításával hármas csapdá-ba
került mikor hozzájárult: a az Egyesült Államok és Kanada be-vételéhez
a Helsinki-- i partnerek közé b az emberi és önrendelkezé-si
jogok beiktatásához a Záróokmányba és c a CSCE konferenciák
rendszeresítéséhez
2 A Ilelsinki-- i egyezmény megteremtett egy addig nem létező nem-zetközi
ellenőrző szervet amely módot nyújt a szovjet blokk jogsér-téseinek
állandó felszinentartására és a visszaélések folyamatos meg-bélyegzésére
3 Helsinki után és annak eredményeképpen a CSCE-folyam- at már
az elmúlt néhány rövid év előtt tudatosította a világközvéleménybcn
hogy a kommunista államokban még a legelemibb szabadságjogok
korlátozott engedélyezése is milyen nehézségekbe ütközik
4- - A Helsinki-- i egyezmény nem -- ad ugyan módot követelések támasz-tására
de alapot teremtett a politikai alku „quid pro quo"-jár- a Hogy
a jövőben milyen engedményeket és ellenengedményeket tudunk ki-csikarni
az a nyugati világ gerincességén eltökéltségén fog múlni
Mint látni fogjuk Madridban már történt néhány biztató nyugati
állásfoglalás
A Helsinki-- i rendelkezések természetesen ott keltették á legna-gyobb
érdeklődést és várakozást ahol a szabadságjogok legjobban
hiányozlak: a keleti kommunista blokk országaiban Alig zárult le a
Helsinki-- i konferencia már megmutatkozott az „új éra" igazi jelentő-sége
A Szovjetunióban illegálisan megalakult a „Helsinki Ellenőrző
Bizottság" Csehszlovákiában a „Charter 77"-mozgalo- m Magyaror-szágon
és Lengyelországban az előbbiekkel rokonszenvező kezdemé-nyezések
A kommunista rezsimek dühös kegyetlen válasza is meg-érkezett:
meghtircolások letartóztatások bebörtönzések ideggyógyin-fezet- i
kezelések" száműzetések — mindez a világ szeme láttára és
a Hclsinki-- i megegyezések nagyobb dicsőségére Ha más eredménye
nem lett volna Helsinkinek már ez is megérte: lehullt a lepel a ször-nyűségekről
még sok naiv nyugati elölt is akik nem akarták elhin-ni
mi folyik a függöny" mögött
A belgrádi konferencia
Ilclsinki-- t követően 1976-ba- n és 1977-be- n az emberi jogokat éri
sérelmek és a disszidensek üldözése a Szovjetunióban és néhány csat-lósállamb- an
olyan méreteket öltött hogy több nyugateurópai ország-ban
felmerült a kérdés érdemes-- e újabb konferenciát tartani? Vagy
ha a folyamatot mégis érdemes életben tartani nem volna-- e helye-sebb
a emberi jogok kérdését háttérbe szorítani és a tárgyalásokat
a keleti blokk által favorizált biztonsági— politikai— katonai — gaz-dasági
kérdésekre korlátozni A veszély hogy Európa az 1977 de-cemberében
esedékes belgrádi találkozón hajlandó lesz az emberi jo-gok
kérdéséi elhanyagolni csak Carter elnökké választásával hárult
cl Az új elnök az emberi jogok megvalósítását külpolitikája egyik
pillérévé és nemzetközi téren az amerikai együttműködés feltételévé
tette
Hosszú előkészítés után 1977 december elsején összeült Belgrád-ban
a második Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet A
hat hónapon át zajló heves éles viták kézzelfogható eredményeket
nem produkállak új kezdeményezésekre javaslatokra nem nyújtottak
alkalmat Volt néhány nyugati akik az amerikaiak rovására írták
hogy túlságosan csak az emberi jogokkal kapcsolatos sérelmeket kép-viselték
s nem respektálták a CSCE-folyam- at egyik íratlan szabályát
hogy a különböző kérdéskomplcxumokat egymással egyensúlyban kell
tárgyalni (balanced approach") egyiket sem lehet előnyben részesí-teni
a másik rówisara E formai kifogásban lehel valami igazság de
az egyensúlyt" nehéz megtartani mikor a megállapodások be nem
tartásáért kizárólag a másik oldal felelős Tény az hogy a keleti
blokk a belgrádi kritikák pergőtüzében teljesen megmerevedett és ar-ra
a cinikus álláspontra helyezkedett hogy a Nyugat sértette meg a
Ilclsinki-- i egyezményt Indok: a Nyugat állandóan olyan kérdésekel
feszeget amelyek a keleti országok belügyeibe való beavatkozásnak
minősülnek
Ilyen körülmények közölt Belgrádban nyílt őszinte eszmecsere vé-gig
nem volt lehetséges A kanadai delegáció a belgrádi értekezleten
is hü maradt politikai filozófiájához amely politikai kulturális és
minden egyéb kérdést annak emberi dimenzióján vonatkozásain ál
i tel meg és célja minden eredménynek az egyén javára való kiterjesz-tése
E szellemben szóbahozták Belgrádban is a nemzeti kisebbségek
elleni diszkriminációt nevelés iskolázás állásvállalás terén A konfe-rencia
nyomott hangulatát jól illusztrálja a kanadai külügyminisztéri-um
beszámolója amely kimondja hogy a kanadaiak csalódlak a kon-ferencia
kimenetelében és nincsen bennük kétség atekintetben hogy
melyik oldal nem téliesítetté vállalt kötelezettségeit A beszámoó
megállapítja hogy Belgrád eredménytelenségét a détente fogja meg-szenvedni
meit détente nem létezhetik magában hanem csak úgy
ha kölcsönös megértésen bizalmon az egyén és népek jogainak tisz-teletbenlarlás- án
alapul Az emberi és polgár-jogo- k biztosítása nem ki-zárólag
belügy hanem egyben nemzetközi kötelezettség amelyért min-den
ország egyenként és együttesen felelős Egy kanadai miniszter —
delegátus a zárónyilatkozatot minimális okmánynak" nevezte amely
még addig sem megy el hogy a tárgyalások tartalmáról híi beszámo-lót
adjon A miniszter itt nyilván arra a hallatlan szovjet provokáci-óra
gondolt amely még azt sem engedte meg hogy áz „emberi jo-gok"
kifejezés a zárónyilalkozatba bekerüljön Hogy az amerikai po-litika
alapját képeő emberi jogok ilyen durva semmibevételéi a Nyu-gat
lenyelte az már nemcsak politikai hanem erkölcsi vereség is
volt
Belgrádból a Nyugat csalódottan rossz szájízzel a kommunisták
u fejükre olvasott visszaélések miatt dühösen tértek haza Az üldö-zések
tovább folytak a disszidensek meghurcolása' különösen a Szov-jetunióban
és Csehszlovákiában tragikus méreteket öltött Egyes nyu-gati
országok isméi megkérdőjelezték a további konferenciákat Fran-ciaország
a két nagyhatalom a Szovjetunió és az Egyesült Államok
közötti szakadékot olyan mélynek ítélte meg hogy felvetette a kér-dést
nem kellene-- e az 1930 novemberére kitűzött madridi konferen-ciái
elhalasztani? 1979 végén néhány jelentős európai országban az
az álláspont alakult ki hogy ha a CSCE-folyam- at jövőjét meg akar-ják
menteni legalább egy időre el kellene ejteni "áz emberi jogok
erőltetését Ezek a defetista hangok most már az' Egyesült Államo-kat
is ingerültté tették Volt egy néhány hónapos időszak amikor az
amerikaiak azt az álláspontot képviselték hogy ha az európai nagy
államok elejtik az emberi jogok ügyét az Egyesült Államok sem fog-ja
erőszakolni Nem akarjuk — mondták az amerikaiak — hogy a ke-leti
blokk Madridban élvezettel szemlélje a nyugati országok egymás-közti
ellentéteit az emberi jogok kérdésében
Az amerikai elkcdvellendés szerencsére csak-rövi- d ideig tartott és
1980 elején már nyilvánvaló volt hogy az emberi jogok ügyét ismét
erőteljesen fogják képviselni Madridban Az európai ingadozás is sz'ú- -'
nőben volt A nyugati világ 1980-ba- n megdöbbent és magára eszmélt
Három döntő esemény három-orszá- g okozta a hangulatváltozást és
nyomta rá bélyegét a madridi készülődésekre: Irán Afganisztán és
Lengyelország Külön-külö- n egyik esemény sem hatott egyforma erő-vel
a nyugati országok állásfoglalására De a három dráma együttes
hatása megrázó volt és Madridban meglepetéseket okozott
:!lll!lllllli:illlUI!llipilllll)lllllll!ll!lil!llll!l!l
Hazai hírek
Asszonyi gyöngédséget á- -
rasztó képzelettel és nos-ztalgiákkal
teli kiállítás lát-ható
a szekszárdi Babits M-ihály
— művelődési közpon-tban:
Di Nagy Györgyné tárla-ta
Nemcsak ennek a me-leglel- kii
népi iparművész
asszonynak saját munkái
hímzései kaptak helyet a
tárlaton hanem azok a
népművészeti -- tárgyak is
melyeket Erdélyben élve
majct oda gyakran vissza-visszalálogat- va
falvakban s
városokban értőn és ízlés-sel
összegyűjtött: bokályok
tányérok faragások s ter-mészetesen
kézimunkáking-válla- k
varrottasok párna-csiipo- k
párnák Dr Nagy
Györgyné a népművészet-nek
szentelt élete e kiállí-tás
tanúsága szerint példa
is Példa arra hogy mű-veltség
és tapasztalat szor-galom
és fantázia mily me-legen
tud ötvöződni egy
ember munkásságában s
példa arra hogy miként le-hel
a hagyományokat mo-dern
szemlélettel őrizni á-po- lni
továbbadni
Az Országos Tervhivatal —
pénzügyi okokból rendele-tet
hozott egyes építkezé-sek
átmeneti korlátozásáról
További intézkedésig nem
építhető új üdülő irodaház
igazgatási épület kultúr-ház
és oktatási épület
5 technikus az utón
Specialista 15 éve
Háznál való javítás
Minden munka aarantált
48 órán belül visszakapja
TV-j- ét ha műhelyi javítást
igényel
CBX ELECTRONICS LTD I
647 St Cair Ave W
Telefon: 653-242- 4
z
9 1 1 9
a
! f
___
TELEVÍZIÓJÁT! _ fe # fókuszbeállítás o 50 iavíés- -
Tanácsadás
kuponnal telefonon is
1 ~cTx !
ELECTRONICS
I E
$1000
tevonható
a
árából ($17501
Érvényes: '
Ha igazán jó magyaros ételt akar jöjjön a
COUNTRY STYLE RESTAURANT-b- a
450 Bloor St West Toronto Ontario
ahol kitűnő ételekkel és házi készítésű rétesekkel
szolgálunk kedves vendégeinknek
Figyelmes barátságos kiszolgálás
Minden nap nyitva: de 11 — este 10-i-g
Telefon: 537-17- 45
Telefonredelésekef elfogadunk
Hirdessen a MAGYAR ÉLET ben!
Nóvák József D T Kohári József D T
FOGSOR KLINIKA
653-53- 69
vagy 622-15- 81
21 VAUGHAN KD (St Clair-Bath- urst)
Toronto Ont
A %AAVVWVWaSSW
HAMILTON
YinnjiunmiriiHinnrrjitjmninnnninimniniMmimiinriTiiiutiirrniiiiTnjiimunirniirHiiianrTttiurntriTnHumrniiKnrniuiinnunimnniinirnnTnaii Hamilton legújabb és legnagyobb
magyar étterme
BUDAPEST RESTAURANT
Hagyományos európai
ételkülönlegességek
Lángoló fatányéros
Bográcsgulyás
Bécsi szelet
Csirkepaprikás
és más ízletes étellel áll konyhánk
rendelkezésére
Cigányzenekar
Szórakoztató és tánczene
Esküvőkre és bankettekre külön terem
Minden nyitva
Asztalfoglalás: 529-25- 98
87 John St South Hamilton
ninraiiiiiiiiiiiiiiiM
FOOD FAIR
Hamilton legforgalmasabb
hentes üzlete
magyaros hentesárut akar fogyasztani
keresse üzletünket
TULAJDONOS: LAJOS POCSAI
üzlet mögött kényelmes kocsi férőhelyei
City Parkolóhely
TELEFON: 529-133- 4
Freezer-orde- rt vállalunk!
JAMES NORTH HAMILTON ONT
Bloor Wwt kfael Avenat Road-ho- z
Február 3-t- ől
ZALATNAI SAROLTA
Műsor esfe és órakor vasárnap órakor
Minden nap tánc-é- s cigányzene
MARSSO JÁNOS zenekarával 7-- t öl éjjel
Asztalfoglalás: 9236599
Minden nap:
rántott borjúláb és ponty halászlé fatányéros kacsa-tá- l
Hal-t- ál és sok más finom étel
Parkoláshoz bejárat Bedford Road-ró- l
Vasárnap 6-t- ól 10-i-g
NEZESSE MEG
Szín- - és
§
LTD
kuaon értéke
service
1981-be- n
sok
nap
Ont
OK
C-"-S
H S—
:-
-:
me
Ha ízű
fel
UJ
Az 50
új
237 ET
200 Str
este l-- ig
este
call
jB