000061 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
n "4 5i ?4 HUNGÁRIÁM 110 Mm sokaság hanem Lelek l U l d s szabad nép lesz csuda dolgokat Lrgl Indtpf ndent MAGYAR ELET Cantdi'an W'tclly BERZSENYI in ite HuogtríaQ Ltngutge Vol 34 6 XXXIV évfolyam 6 szám 1981 Február 7 Szombat Ára: 40 ccul niwmiumuummimmimwwwutuumwmuimmmnmiiiiiiii A muzulmánok csúcstalálkozóján olajháborút Újabb olajzsarolás! a terrorizmus ellen # Veszélyes New York konfettis-szerpentin- cs fogadtatást rendezett a kiszabadult túszok tiszteletére — Egyik túsz a fogság idején öngyilkosságot kísérelt meg egy tucatnyi depressziós lélektani zavarokkal küzd — Január 29--ét Reagan a hála-adás országos ünnepévé proklamálta — Sandro Pertini Olaszország állam-elnöke nyilvános köszönetet mondott azért a 10 millió dollár készpénz adomá-nyért amelyet Kanada folyósított a tavaly november 23-á- n történt földrengés áldozatainak fclscgélyczésérc — Az olasz légiközlckcdési dolgozók egyhetes sztrájkja során 1500 pilóta követelt magasabb fizetéseket — Laingburg dél-afrikai városkát a kormány árvizsúlytotta katasztrófa-területké- nt kezeli mi-után a sűrű esőzések nyomán a zabolátlan ár több mint 200 halálos áldozatot követelt — Bchzad Nabavi Irán egyik befolyásos kormánytagja szerint „amennyiben Kanada megígéri hogy nem kémkedik és nem foglalkozik emberrablással" azesetben a kölcsönös diplomáciai kapcsolatok felvételének semmi akadálya nincs (Bagoly mondja verébnek?) — Ottawában a külügy-minisztérium tájékoztatása szerint Kanada egyelőre nem siet a teheráni nagy-követség visszaállításával — A hivatalos iráni hírügynökség a PARS cáfolja azokat a vádakat miszerint az amerikai túszok kínzásnak cs rossz bánásmód-nak oItak kitéve A PARS szerint az amerikai katonakórházban (Wicsbadcn-rö- l van szó) „agymosásnak vetették alá" a volt túszokat — A Zimbabwe (v Rhodesia) két volt partizánvezére közötti vetélkedés egyelőre úgy oldódott meg hogy Mugabe miniszterelnök Nkomot tárcanciküli miniszterré nevezte ki (bár Nkomo inkább olyan beosztást vállalna ahol tömött tárcát kapna a titulushoz) AZ ARAB CSÚCS AZ FENYEGETŐZIK A Szaúd-Arábiába- n lé-vő Taif -- újonnan felépített városban adott találkozót egymásnak a 800 millió mozlim lakost képviselő 38 ország vezetője- - Az egyet-len kivétel Muainmar Qad-da- fi volt Libya diktátora A mozlim csúcstalálko-zó legfontosabbnak tartott napirendi pontjául az Izra-el ellen vívandó zsihad-o- t (szent-háború- ) jelölték meg amikoris Jeruzsálem vissza-foglalását az un „olajfegy Dr Gyallay-Pap- p Domokos: ver" hatékonyabb forgatá-sával remélik elérni Szaúd-Arábi- a külügymi-nisztere Szaud Al Fajszái kijelentette: Mekka és Me-dina után Jeruzsálem a harmadik olyan szent város amelynek mielőbb mozlim kézbe kell kerül-nie Fahd herceg Szaúd-Arábi- a trónörököse egyszer-re két lovat nyergelt meg amikor egyrészt felszólítot-ta az oroszokat hogy vo-nuljanak ki Afganisztánból másrészt arra intette Wash-ingtont hogy gyökeresen változtasson közel-kele- ti po-litikáján AZ AMERIKAI OLAJ-ELLENÖRZ- ÉS FELOLDÁSA? Abban az esetben ha Ronald Reagan elnök vá-lasztási ígéretéi betartja és a é-rin- tő ár- - és elosztási ' kor-látozásokat feloldja azeset-ben az amerikai fogyasztó-nak többet kell majd fizet-nie a benzinért mert a sza-bad árpolitika nyomban gal-lononként nyolc cent árdrá-gulást okozhat Madridi konferencia (A „Magyar Élet"-e- t képviselte dr Gyallay-Pap- p Domokos Mad-ridban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten Az alábbiakban közöljük beszámolóját) Karácsony előtt néhány nappal zárult az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Conference on Security and Co-opera-ti- on in Europe CSCE) harmadik ezúttal Madridban tartott találko-zójának első felvonása (A következőkben a konferenciát angol rö-vidítésével — CSCE — fogjuk idézni) A második szakasz január 27-é- n kezdődik és a tervek szerint március 5-é- n zárónyilatkozat-tal fejeződik be A madridi konferencia folytatása és" szerves része az 1973-75-b- en Helsinkiben (és részben Genfben) tartott első Európai Bizton-sági és Együttműködési Értekezlet által elindított úgynevezett „hel-sinki- -i folyamat"-na- k Az első konferencia eredményeképpen létre-jött Záróokmány megállapítja hogy a Helsinki-- i értekezlet egy olyan „sokoldalú folyamat"-o- t indított el amelyet az aláíró nyugat- - és keleteurópai országoknak az Egyesült Államok és Kanadának to-vább kell épiteniök A zárónyilatkozat szerint a „folyamat" célki- - tűzéseit minden vonalon munkálni kell — kétoldali államközi tárgya-lásokon szakértői értekezleteken különféle nemzetközi szervezetek-ben de főleg a CSCE értekezletek rendszeresítés révén E határo-zat 'szellemében követte a Helsinki-- i elindító konferenciát két évvel ' később a Belgrádi Értekezlet (1977:78) és a jelenlegi Madridi Ér-tekezlet (1980-81- ) Minden eddigi és jövőbeni CSCE értekezlet célja kettős: egyfe- -' löl felülvizsgálni azt hogy a Záróokmányban foglalt határozatokat az aláíró országok milyen mértékben tar-tották tiszteletben alkalmazták vagy hajtották végre a Helsinki 'óta eltelt időszakban másfelöl lehetőséget nyújtani arra hogy a részt-vevő országok új javaslatokat terjeszthessenek elő amelyek a Zá-róokmány szellemében az európai biztonság és együttműködés fej--leszté- sét szolgálják A Helsinki-- i Záróokmány (Helsinki Final Act) az európai biz-tonsággal és együttműködéssel kapcsolatos „elveket" határozatokat' és rendelkezéseket három fő fejezetbe (kosár"-ba- ) sorozta: 1 Az első kosárba tartoznak az európai biztonsággal kapcsolatos kérdések Ezek közül a legfontosabbak: 7-- f a az állami szuverenitás tisztelctbenlartása amely aionban maga- - ' ban foglalja a határok békés eszközökkel való megváltoztatásának lehetőségét b az államok területi épsége 'amely megtiltja más [állam területé-nek katonai megszállását vagy más erőszakos intézkedés "alkalma- - zását i c-- a belügyekbe való be-nem-avatk-ozás elve amelyet a Szovjetunió standard "kibúvóként használ mindén számonkérési kísérlet ' j d az emberi jogok és az melyek kereté --A rtli REAGAN ELNÖK A TERRORISTÁK ELLEN Ronald Reagan az újon-nan megválasztott amerikai elnök — miután a Fehér Ház gyepszőnyegén ünnepé-lyesen fogadta az Iránból hazaérkezett túszokat — egyben megragadta az al-kalmat arra hogy a terrort általánosságban elitélje sőt megtorló intézkedéseket is helyezett kilátásba arra az esetre ha valaha va-laki újra arra vetemed-nék hogy nemzetközi jogvédelmet élvező diplo-matákat rabolna cl: — A terroristáknak ü-zen-em hogy bármikor ha a nemzetközi jogszabályo-kat felrúgják azesetben mi gyorsan és hatékonyan visszafizetünk Sokszor mondották már hogy Ame-rika a hatalom megnyirbá-lásának korát éli mert kor-látokat szabnak elébe Hadd tegyem hozzá hogy a türelmünknek is meg-vannak a maga korlátai" -- Később' áz újságí7ök'-a- z új külügyminisztert Alex-ander llaig v tábornokot megkérdezték hogy vajon mit értett az Elnök a gyors és hatékony vissza-fizetés alatt? Haig kitért amikor rámutatott a gyors és hatékony visszafizetés nem jelent mást mint a-m- il a kifejezés jelez A volt túszok közül számosan hangosan zokog-ni kezdtek amikor Reagan szónoki fordulattal így ér-tékelte az eseményt : — „Olyan országba jöt-tetek haza ahol a nép 144 napon át veletek c-gy- iitt szenvedte cl a fog-ság gyötrelmeit és fő-leg megosztotta veletek azt az elszántságot a-mcl- lycl a szabad orszá-gok fiai ragaszkodnak a szabadsághoz amely so-ha nem lehet alku tár gya!" MOSZKVA MEGHIÚSULT SAJTÓIIADIARATA Az iráni túszválság e-gé- sz időtartama alatt a Keleti Blokk államai egyhangúan az USA-- t o-ko- lták a krízis miatt Amikor végre világossá vált hogy az USA és I-r- án közölt mégis létrejön a megegyezés a Varsói Paktum tagállamainak saj-tója mintegy parancsszóra „kirohant" az Egyesült Ál-lamok ellen A TASZSZ szovjet hírügynökség propa-ganda- szövege így hang-zott: „Az iráni túszkérdés megoldása távolról sem (folytatás a 2-i- k oldalon) ben a gondolat szólás lelkiismereti vallási és egyéb szabadságjo-gok mellett külön paragrafus foglalkozik a nemzeti kisebbségek azo-nos jogaival érdekvédelmével és törvény előtti egyenlőségével e a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga melynek birtoká-ban minden nép szabadon határozhatja meg saját belső és külső poltikai státusát valamint gazdasági társadalmi és kulturális fej-lődését f a politikai biztonság alátámasztására szolgáló úgynevezett „bizal-om- erősítő" (confideme-building"- ) katonai intézkedések a köl-csönös tájékoztatás és ellenőrzés formájában 2 A második „kosárban" a gazdasági tudományos technológiai és környezetvédelmi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések találha-tók Ezek a témák nem szorulnak bővebb magyarázatra hiszen min-den nem teljesen naiv ember tudja hogy az efajta együttműködés 90 százalékban a szovjet blokk érdekeit szolgálja „A javak kölcsö-nös áramlása" a gyakorlatban a kommunista gazdasági és katonai erőt építi nyugati tőkével vissza nem fizetett kölcsönökkel fejlett nyugati technológiával modern és létfontosságú (E kosár hivatalos magyar fordításának olvasásakor nem tud-tam elfojtani egy mosolyt mikor azt láttam hogy a budapesti for-dító az angol „Personnel Fraining" fejezet címet úgy fordította le hogy „káderképzés") 3 A harmadik számunkra és minden vasfüggöny-mögött- i emigráció számára nagyon lényeges „kosár" neve „Együttműködés emberbará- - ' ''(humanitárius) és egyéb területeken" Ide tartoznak: ' a az emberi kapcsolatok: a szabad mozgás egyének szervezetek sza-badabb érintkezése családi látogatások családok egyesítése kulönbö-zöfeállamo- k polgárai közötti házasságkötések egyéni szakmai utazá-sok ifjúsági találkozók turizmus sport stb b Információ-cser- e előadó-cser- e napilapok és időszaki kiadványok szabad terjesztése film rádió sajtó együttműködése újságírók mun-kafeltételeinek megjavítása c kulturális együttműködés: kultúresere könyvterjesztés -- kiadvány eszmék szabad áramlása a kulturális életben aktív személyek sza-bad kapcsolatai és együttműködése kiállítások zenei művészeti ren-dezvények művészcserék stb d Együttműködés és cserék a nevelés területén : kétoldalú egyezmé-nyek egyetemek1 és tudósok együttműködése ösztöndíjak tudós- - ta-nár- diák-cser- e idegen nyelvek tanítása tanítási módszerek cseréje Amíg a Helsinki-- i Záróokmány elérkezett végleges formájához és tartalmához Maz európai biztonság és együttműködés eszményének tartalmához az európai „biztonság és együttműködés eszméjének hosz-sz- ú göröngyös utat kellett megjárnia! Egy európai biztonsági konfe-rencia gondolata — hangsúllyal a politikai és katonai vonatkozás-kon — az ötvenes évek elején tulajdonképpen a Szovjetunióból szár- - — folytatás a 6-i- k oldalon — A szelek járása Irta Frey András Azt mondani hogy az egész világon megváltozott a szelek járása túlzás len-ne De az biztos hogy új szagok ter-jengenék a levegőben nem csak az E-gyes- ült Államokban ahol a közhangulat határozottan elhajlóban van a közép fe-lé hanem Európa mindkét felében söt Kínában is szokatlan zörejek törnek fel a társadalom gyomrából a kerekek Kelet-Európába- n az orosz uralom e-löfcltétel- einek a tartóssága kezd kérdé-sessé válni s ha Moszkvában igyekeznek is egy időre elviselni a lengyelek mozgo-lódását ahhoz nem fér kétség hogy az oroszok ott akkor és annyira húzhatják meg a csavart amikor és amennyire a-kar- ják 4 Kínában szintén biztosan ülnek a nyeregben Marx elveinek a hirdetői de érdekes hogy a szocializmus másként is gyöngül Európában és másként Ázsiában A kínaiak közt nem a kommunis-ta párt ereje hanem azideológia hitele hanyatlik A párt hatalmában senki sem kételkedik de egyre több vezető látja (és már kezdi be is vallani) hogy a szo-cializmussal mint társadalmi és gazdasá-gi rendszerrel sokra nem mehetnek Európában fordított a helyzet A csatlósállamokban egy hangos szót nem ejtenek a marxizmusból való kiábrándu-lásról de maga a hatalmi gépezet a kommunizmus mint orosz politikai ins-trumentum csikorog - Hogy- - ezzel hogyan mi jréven függ-nek össze a vallásosság erősödésére val-ló tünetek nem tudjuk De feltűnő hogy miután a vallásról mint politikai ténye-zőröl évtizedeken át alig lehetett hallani most — egy-k- ét éve — egyszerre a__ világ különféle vidékeiről jönnek erről szóló hí-rek Vallás és politika A Szovjetunióban Moszkván kivül is megforduló idegenek azt beszélik hogy az orosz falvakban nem csak a legöregeb-bek járnak a paphoz a fiatalabbak köz-z- ül is mind többen fordulnak a vallás fe-lé És Kínában szintén beszélnek ilyesmi-ről A mohamedán országokban pedig a vallás bele is szólt a politikába Itt meg kell jegyezni hogy a moz-le- m vallásnak két fő szektája van a szunniták és a síiták hogy a mullah-o- k nem papok a szó igazi értelmében és hogy Iránban a suta mullah-o- k mozgal-mát vallási reneszánsznak nevezik de ezt nem vallási kérdés váltotta ki ha-nem az adta meg neki az elindító lökést hogy a sah megnyirbálta a mullah-o- k a-dósz- edö hatalmát a szegény parasztok fö-lött így vált a siíta „papok" megmozdu-lása társadalmi és politikai forradalom-má És ezért félnek Szaúd-Arábi- a szunni-ta uralkodóházának tagjai (körülbeül öt-ezer herceg és hercegnő) valamint a Perzsa- -öböl közelében lévő arab államok szunnita fejedelmei attól hogy ha az i-r-áni sutáktól propagált hullám átcsap az arábiai félszigetre akkor ők is a sah sor-sára jutnak Ha két szekta vallási ellentétjéről lenne szó a nyugatot humanista hagyo-mányai semlegességre köteleznék Mint-hogy azonban az iráni siíta mullah-o- k s fö-mullah- ok másszóval az ajatollák őrjön-géséne- íc főleg politikai kihalásai vannak és ezek nem csupán a többé-kevésb- é — (most éppen kevésbé) nyugatbarát kon-zervatív szunnita arab fejedelemségeket fenyegetik hanem a szaúdi királysággal együtt Amerika középkeleti pozícióit is elmoshatják joggal gondoljuk hogy a vi-lágpolti-kai légkört és az amerikai-oros- z viszonyt e pillanatban két ország sorsa befolyásolhatja leginkább Iráné és Len-gyelországé-'" ' A különbség Európa és Ázsia kÖZÖtt t A kettő között azonban lényeges kü-lönbség van - sHiáHfHiiÉS LIFE hirdettek Reagan lengyel kötéltánc „OLAJFEGYVERREL" petróleum-termékek- et A „elveket"ren-delkezések- et megaka-dályozására alapvetősszabadságjogok iffPf „szent" gyárberendezésekkel élelmiszerszállítmányokkal Csikorognak Ha az orosz tankok bemennek :i len-gyel városokba és a lengyelekre rászakad a tető ez Amerika és Nyugat-Európ- a né-peire dcpiimálóan hatna de nem válta-na ki háború lehetőségét egyszerűen a-z- ért nem mert Amerika nem tudna még hosszantartó utcai csatákra sem katonai lépéssel válaszolni Egy iráni politikai hegycsuszamlás viszont épp ellenkezőleg: kevésbé izgal-)- á fel a nyugati közvéleményt de a a-meri- kai kormány semmiképp sem ma-radhatna tétlen Abba hogy Irán — vagy egy része — a Szovjetunió kezére jusson Amerika nem nyugodhatna bele Ezt' még néhány kivétellel csupa pacifistával körülvett s a külpolitikában tudatlan Cartcr sem a-ka- rta volna lenyelni Ez lenne tehát az a pillanat amikor (vagy az egész világ fülchallatára vagy zárt ajtók mögött Moszkvában) az amerikai kormánynak ki kellene jclenlcnic: Irán határának átlé-nés- ét Washington az Egyesült Álamok-hoz intézett hadüzenetnek tekintené „Amerikának lapítani kell" Vannak akiknek az a véleménye — hogy Amerikának lapítania kell nem szabad elszántságot mutatnia és főleg a fegyverkezéstől kell tartózkodnia mert ha az oroszok látnák: csak idő kérdésehogy a NATO konvencionális fegyverekkel is képes legyen feltartóztatni egy Nyugat-Európ- a ellen meginduló orosz offenzívát és az is csak idő — amerikai lapok ka-tonai munkatársai szerint 4-- 5 év — kér-dése hogy a tengerentúl bevethető ame-rikai expedíciós hadsereg ütőképessé vál-hasson akkor az oroszok könnyen juthat-nak arra a gondolatra ' hogy jobb e for-dulatot be nem várniok Vagyis hogy most rohanják le Iránt vagy Norvégiát vagy Jugoszláviát " amig egész bizlos hogy Reagan katonailag moccani sem tud Ezeknek az okosoknak Deák Ferenc-cel lehet felelni 1868-ba- n a nemzetiségi törvényről tárgyaltak s amikor azt mond-ták több koncessziót kellene tenni mert a nemzetiségek Magyarországot fel akar ják darabolni Deák ezekkel a gyakran i- - dézett szavakkal válaszolt: — Azért mert tudjuk hogy meg kell halnunk nem kell éppen öngyilkosságot elkövetni és Brezsnyevet szájoncsókolta Ez úgy vonatkozik az amerikai vi-szonyra hogy ha Amerika belefekszik a fegyverkezésbe akkor talán megússzata-lá- n nem — de ha nem fekszik bele ak-kor egész biztos hogy ö is elfinnesedik Ez eddig igaz is volt Másfél évvel ezelőtt még azt lehetett gondolni: hiába van szükség fegyverkezésre ha a válasz-tók nem látják hogy szükség volna rá és a politikusok' sem mernek beszélni ró-la mert a fegyverkezés pénzbe kerül s az adók emelése szavazatokba kerül A politikusok még ma is félnek a ka-tonai költségek emelésétől de a közembe-rek cgy része már kezdi észrevenni hogy miről van szó Ezzel lehet magyarázni azt a szembe-szökő tényt hogy olyan európai lapok a-mcl- yck eddig mindig az oroszokkal va-ló megalkuvást propagálták rövid idő ó-- ta olyan cikkeket is közölnek amelyek Afganisztánról sőt Lengyelországról is megmondják az igazat A legelterjedtebb német hetilap n hamburgi Die Zeit cikkíróinak a szemé-ben például eddig háborús uszítás volt o-ro- sz katonai fenyegetésnek akár csak a lehetőségéről beszélni De most már ők is fölfedezték hogy „az orosz fegyverkezés teljes erővel folyik több mjnt 15 eszten-deje" és hogy „1979 júniusában amikor Carter Bécsben aláirta a SALT Il-- t (és Brezsnyevet szájoncsókolta) nem is pró-bálta szóbahozni az SS-20-n- ak nevezett orosz rakétákat amelyekkel Amerika ba-rátait és szövetségeseit" agyon lehet bom-bázni" '(Folytatás a 4-i- k oldalon)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, February 07, 1981 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1981-02-07 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000576 |
Description
Title | 000061 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | n "4 5i ?4 HUNGÁRIÁM 110 Mm sokaság hanem Lelek l U l d s szabad nép lesz csuda dolgokat Lrgl Indtpf ndent MAGYAR ELET Cantdi'an W'tclly BERZSENYI in ite HuogtríaQ Ltngutge Vol 34 6 XXXIV évfolyam 6 szám 1981 Február 7 Szombat Ára: 40 ccul niwmiumuummimmimwwwutuumwmuimmmnmiiiiiiii A muzulmánok csúcstalálkozóján olajháborút Újabb olajzsarolás! a terrorizmus ellen # Veszélyes New York konfettis-szerpentin- cs fogadtatást rendezett a kiszabadult túszok tiszteletére — Egyik túsz a fogság idején öngyilkosságot kísérelt meg egy tucatnyi depressziós lélektani zavarokkal küzd — Január 29--ét Reagan a hála-adás országos ünnepévé proklamálta — Sandro Pertini Olaszország állam-elnöke nyilvános köszönetet mondott azért a 10 millió dollár készpénz adomá-nyért amelyet Kanada folyósított a tavaly november 23-á- n történt földrengés áldozatainak fclscgélyczésérc — Az olasz légiközlckcdési dolgozók egyhetes sztrájkja során 1500 pilóta követelt magasabb fizetéseket — Laingburg dél-afrikai városkát a kormány árvizsúlytotta katasztrófa-területké- nt kezeli mi-után a sűrű esőzések nyomán a zabolátlan ár több mint 200 halálos áldozatot követelt — Bchzad Nabavi Irán egyik befolyásos kormánytagja szerint „amennyiben Kanada megígéri hogy nem kémkedik és nem foglalkozik emberrablással" azesetben a kölcsönös diplomáciai kapcsolatok felvételének semmi akadálya nincs (Bagoly mondja verébnek?) — Ottawában a külügy-minisztérium tájékoztatása szerint Kanada egyelőre nem siet a teheráni nagy-követség visszaállításával — A hivatalos iráni hírügynökség a PARS cáfolja azokat a vádakat miszerint az amerikai túszok kínzásnak cs rossz bánásmód-nak oItak kitéve A PARS szerint az amerikai katonakórházban (Wicsbadcn-rö- l van szó) „agymosásnak vetették alá" a volt túszokat — A Zimbabwe (v Rhodesia) két volt partizánvezére közötti vetélkedés egyelőre úgy oldódott meg hogy Mugabe miniszterelnök Nkomot tárcanciküli miniszterré nevezte ki (bár Nkomo inkább olyan beosztást vállalna ahol tömött tárcát kapna a titulushoz) AZ ARAB CSÚCS AZ FENYEGETŐZIK A Szaúd-Arábiába- n lé-vő Taif -- újonnan felépített városban adott találkozót egymásnak a 800 millió mozlim lakost képviselő 38 ország vezetője- - Az egyet-len kivétel Muainmar Qad-da- fi volt Libya diktátora A mozlim csúcstalálko-zó legfontosabbnak tartott napirendi pontjául az Izra-el ellen vívandó zsihad-o- t (szent-háború- ) jelölték meg amikoris Jeruzsálem vissza-foglalását az un „olajfegy Dr Gyallay-Pap- p Domokos: ver" hatékonyabb forgatá-sával remélik elérni Szaúd-Arábi- a külügymi-nisztere Szaud Al Fajszái kijelentette: Mekka és Me-dina után Jeruzsálem a harmadik olyan szent város amelynek mielőbb mozlim kézbe kell kerül-nie Fahd herceg Szaúd-Arábi- a trónörököse egyszer-re két lovat nyergelt meg amikor egyrészt felszólítot-ta az oroszokat hogy vo-nuljanak ki Afganisztánból másrészt arra intette Wash-ingtont hogy gyökeresen változtasson közel-kele- ti po-litikáján AZ AMERIKAI OLAJ-ELLENÖRZ- ÉS FELOLDÁSA? Abban az esetben ha Ronald Reagan elnök vá-lasztási ígéretéi betartja és a é-rin- tő ár- - és elosztási ' kor-látozásokat feloldja azeset-ben az amerikai fogyasztó-nak többet kell majd fizet-nie a benzinért mert a sza-bad árpolitika nyomban gal-lononként nyolc cent árdrá-gulást okozhat Madridi konferencia (A „Magyar Élet"-e- t képviselte dr Gyallay-Pap- p Domokos Mad-ridban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten Az alábbiakban közöljük beszámolóját) Karácsony előtt néhány nappal zárult az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Conference on Security and Co-opera-ti- on in Europe CSCE) harmadik ezúttal Madridban tartott találko-zójának első felvonása (A következőkben a konferenciát angol rö-vidítésével — CSCE — fogjuk idézni) A második szakasz január 27-é- n kezdődik és a tervek szerint március 5-é- n zárónyilatkozat-tal fejeződik be A madridi konferencia folytatása és" szerves része az 1973-75-b- en Helsinkiben (és részben Genfben) tartott első Európai Bizton-sági és Együttműködési Értekezlet által elindított úgynevezett „hel-sinki- -i folyamat"-na- k Az első konferencia eredményeképpen létre-jött Záróokmány megállapítja hogy a Helsinki-- i értekezlet egy olyan „sokoldalú folyamat"-o- t indított el amelyet az aláíró nyugat- - és keleteurópai országoknak az Egyesült Államok és Kanadának to-vább kell épiteniök A zárónyilatkozat szerint a „folyamat" célki- - tűzéseit minden vonalon munkálni kell — kétoldali államközi tárgya-lásokon szakértői értekezleteken különféle nemzetközi szervezetek-ben de főleg a CSCE értekezletek rendszeresítés révén E határo-zat 'szellemében követte a Helsinki-- i elindító konferenciát két évvel ' később a Belgrádi Értekezlet (1977:78) és a jelenlegi Madridi Ér-tekezlet (1980-81- ) Minden eddigi és jövőbeni CSCE értekezlet célja kettős: egyfe- -' löl felülvizsgálni azt hogy a Záróokmányban foglalt határozatokat az aláíró országok milyen mértékben tar-tották tiszteletben alkalmazták vagy hajtották végre a Helsinki 'óta eltelt időszakban másfelöl lehetőséget nyújtani arra hogy a részt-vevő országok új javaslatokat terjeszthessenek elő amelyek a Zá-róokmány szellemében az európai biztonság és együttműködés fej--leszté- sét szolgálják A Helsinki-- i Záróokmány (Helsinki Final Act) az európai biz-tonsággal és együttműködéssel kapcsolatos „elveket" határozatokat' és rendelkezéseket három fő fejezetbe (kosár"-ba- ) sorozta: 1 Az első kosárba tartoznak az európai biztonsággal kapcsolatos kérdések Ezek közül a legfontosabbak: 7-- f a az állami szuverenitás tisztelctbenlartása amely aionban maga- - ' ban foglalja a határok békés eszközökkel való megváltoztatásának lehetőségét b az államok területi épsége 'amely megtiltja más [állam területé-nek katonai megszállását vagy más erőszakos intézkedés "alkalma- - zását i c-- a belügyekbe való be-nem-avatk-ozás elve amelyet a Szovjetunió standard "kibúvóként használ mindén számonkérési kísérlet ' j d az emberi jogok és az melyek kereté --A rtli REAGAN ELNÖK A TERRORISTÁK ELLEN Ronald Reagan az újon-nan megválasztott amerikai elnök — miután a Fehér Ház gyepszőnyegén ünnepé-lyesen fogadta az Iránból hazaérkezett túszokat — egyben megragadta az al-kalmat arra hogy a terrort általánosságban elitélje sőt megtorló intézkedéseket is helyezett kilátásba arra az esetre ha valaha va-laki újra arra vetemed-nék hogy nemzetközi jogvédelmet élvező diplo-matákat rabolna cl: — A terroristáknak ü-zen-em hogy bármikor ha a nemzetközi jogszabályo-kat felrúgják azesetben mi gyorsan és hatékonyan visszafizetünk Sokszor mondották már hogy Ame-rika a hatalom megnyirbá-lásának korát éli mert kor-látokat szabnak elébe Hadd tegyem hozzá hogy a türelmünknek is meg-vannak a maga korlátai" -- Később' áz újságí7ök'-a- z új külügyminisztert Alex-ander llaig v tábornokot megkérdezték hogy vajon mit értett az Elnök a gyors és hatékony vissza-fizetés alatt? Haig kitért amikor rámutatott a gyors és hatékony visszafizetés nem jelent mást mint a-m- il a kifejezés jelez A volt túszok közül számosan hangosan zokog-ni kezdtek amikor Reagan szónoki fordulattal így ér-tékelte az eseményt : — „Olyan országba jöt-tetek haza ahol a nép 144 napon át veletek c-gy- iitt szenvedte cl a fog-ság gyötrelmeit és fő-leg megosztotta veletek azt az elszántságot a-mcl- lycl a szabad orszá-gok fiai ragaszkodnak a szabadsághoz amely so-ha nem lehet alku tár gya!" MOSZKVA MEGHIÚSULT SAJTÓIIADIARATA Az iráni túszválság e-gé- sz időtartama alatt a Keleti Blokk államai egyhangúan az USA-- t o-ko- lták a krízis miatt Amikor végre világossá vált hogy az USA és I-r- án közölt mégis létrejön a megegyezés a Varsói Paktum tagállamainak saj-tója mintegy parancsszóra „kirohant" az Egyesült Ál-lamok ellen A TASZSZ szovjet hírügynökség propa-ganda- szövege így hang-zott: „Az iráni túszkérdés megoldása távolról sem (folytatás a 2-i- k oldalon) ben a gondolat szólás lelkiismereti vallási és egyéb szabadságjo-gok mellett külön paragrafus foglalkozik a nemzeti kisebbségek azo-nos jogaival érdekvédelmével és törvény előtti egyenlőségével e a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga melynek birtoká-ban minden nép szabadon határozhatja meg saját belső és külső poltikai státusát valamint gazdasági társadalmi és kulturális fej-lődését f a politikai biztonság alátámasztására szolgáló úgynevezett „bizal-om- erősítő" (confideme-building"- ) katonai intézkedések a köl-csönös tájékoztatás és ellenőrzés formájában 2 A második „kosárban" a gazdasági tudományos technológiai és környezetvédelmi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések találha-tók Ezek a témák nem szorulnak bővebb magyarázatra hiszen min-den nem teljesen naiv ember tudja hogy az efajta együttműködés 90 százalékban a szovjet blokk érdekeit szolgálja „A javak kölcsö-nös áramlása" a gyakorlatban a kommunista gazdasági és katonai erőt építi nyugati tőkével vissza nem fizetett kölcsönökkel fejlett nyugati technológiával modern és létfontosságú (E kosár hivatalos magyar fordításának olvasásakor nem tud-tam elfojtani egy mosolyt mikor azt láttam hogy a budapesti for-dító az angol „Personnel Fraining" fejezet címet úgy fordította le hogy „káderképzés") 3 A harmadik számunkra és minden vasfüggöny-mögött- i emigráció számára nagyon lényeges „kosár" neve „Együttműködés emberbará- - ' ''(humanitárius) és egyéb területeken" Ide tartoznak: ' a az emberi kapcsolatok: a szabad mozgás egyének szervezetek sza-badabb érintkezése családi látogatások családok egyesítése kulönbö-zöfeállamo- k polgárai közötti házasságkötések egyéni szakmai utazá-sok ifjúsági találkozók turizmus sport stb b Információ-cser- e előadó-cser- e napilapok és időszaki kiadványok szabad terjesztése film rádió sajtó együttműködése újságírók mun-kafeltételeinek megjavítása c kulturális együttműködés: kultúresere könyvterjesztés -- kiadvány eszmék szabad áramlása a kulturális életben aktív személyek sza-bad kapcsolatai és együttműködése kiállítások zenei művészeti ren-dezvények művészcserék stb d Együttműködés és cserék a nevelés területén : kétoldalú egyezmé-nyek egyetemek1 és tudósok együttműködése ösztöndíjak tudós- - ta-nár- diák-cser- e idegen nyelvek tanítása tanítási módszerek cseréje Amíg a Helsinki-- i Záróokmány elérkezett végleges formájához és tartalmához Maz európai biztonság és együttműködés eszményének tartalmához az európai „biztonság és együttműködés eszméjének hosz-sz- ú göröngyös utat kellett megjárnia! Egy európai biztonsági konfe-rencia gondolata — hangsúllyal a politikai és katonai vonatkozás-kon — az ötvenes évek elején tulajdonképpen a Szovjetunióból szár- - — folytatás a 6-i- k oldalon — A szelek járása Irta Frey András Azt mondani hogy az egész világon megváltozott a szelek járása túlzás len-ne De az biztos hogy új szagok ter-jengenék a levegőben nem csak az E-gyes- ült Államokban ahol a közhangulat határozottan elhajlóban van a közép fe-lé hanem Európa mindkét felében söt Kínában is szokatlan zörejek törnek fel a társadalom gyomrából a kerekek Kelet-Európába- n az orosz uralom e-löfcltétel- einek a tartóssága kezd kérdé-sessé válni s ha Moszkvában igyekeznek is egy időre elviselni a lengyelek mozgo-lódását ahhoz nem fér kétség hogy az oroszok ott akkor és annyira húzhatják meg a csavart amikor és amennyire a-kar- ják 4 Kínában szintén biztosan ülnek a nyeregben Marx elveinek a hirdetői de érdekes hogy a szocializmus másként is gyöngül Európában és másként Ázsiában A kínaiak közt nem a kommunis-ta párt ereje hanem azideológia hitele hanyatlik A párt hatalmában senki sem kételkedik de egyre több vezető látja (és már kezdi be is vallani) hogy a szo-cializmussal mint társadalmi és gazdasá-gi rendszerrel sokra nem mehetnek Európában fordított a helyzet A csatlósállamokban egy hangos szót nem ejtenek a marxizmusból való kiábrándu-lásról de maga a hatalmi gépezet a kommunizmus mint orosz politikai ins-trumentum csikorog - Hogy- - ezzel hogyan mi jréven függ-nek össze a vallásosság erősödésére val-ló tünetek nem tudjuk De feltűnő hogy miután a vallásról mint politikai ténye-zőröl évtizedeken át alig lehetett hallani most — egy-k- ét éve — egyszerre a__ világ különféle vidékeiről jönnek erről szóló hí-rek Vallás és politika A Szovjetunióban Moszkván kivül is megforduló idegenek azt beszélik hogy az orosz falvakban nem csak a legöregeb-bek járnak a paphoz a fiatalabbak köz-z- ül is mind többen fordulnak a vallás fe-lé És Kínában szintén beszélnek ilyesmi-ről A mohamedán országokban pedig a vallás bele is szólt a politikába Itt meg kell jegyezni hogy a moz-le- m vallásnak két fő szektája van a szunniták és a síiták hogy a mullah-o- k nem papok a szó igazi értelmében és hogy Iránban a suta mullah-o- k mozgal-mát vallási reneszánsznak nevezik de ezt nem vallási kérdés váltotta ki ha-nem az adta meg neki az elindító lökést hogy a sah megnyirbálta a mullah-o- k a-dósz- edö hatalmát a szegény parasztok fö-lött így vált a siíta „papok" megmozdu-lása társadalmi és politikai forradalom-má És ezért félnek Szaúd-Arábi- a szunni-ta uralkodóházának tagjai (körülbeül öt-ezer herceg és hercegnő) valamint a Perzsa- -öböl közelében lévő arab államok szunnita fejedelmei attól hogy ha az i-r-áni sutáktól propagált hullám átcsap az arábiai félszigetre akkor ők is a sah sor-sára jutnak Ha két szekta vallási ellentétjéről lenne szó a nyugatot humanista hagyo-mányai semlegességre köteleznék Mint-hogy azonban az iráni siíta mullah-o- k s fö-mullah- ok másszóval az ajatollák őrjön-géséne- íc főleg politikai kihalásai vannak és ezek nem csupán a többé-kevésb- é — (most éppen kevésbé) nyugatbarát kon-zervatív szunnita arab fejedelemségeket fenyegetik hanem a szaúdi királysággal együtt Amerika középkeleti pozícióit is elmoshatják joggal gondoljuk hogy a vi-lágpolti-kai légkört és az amerikai-oros- z viszonyt e pillanatban két ország sorsa befolyásolhatja leginkább Iráné és Len-gyelországé-'" ' A különbség Európa és Ázsia kÖZÖtt t A kettő között azonban lényeges kü-lönbség van - sHiáHfHiiÉS LIFE hirdettek Reagan lengyel kötéltánc „OLAJFEGYVERREL" petróleum-termékek- et A „elveket"ren-delkezések- et megaka-dályozására alapvetősszabadságjogok iffPf „szent" gyárberendezésekkel élelmiszerszállítmányokkal Csikorognak Ha az orosz tankok bemennek :i len-gyel városokba és a lengyelekre rászakad a tető ez Amerika és Nyugat-Európ- a né-peire dcpiimálóan hatna de nem válta-na ki háború lehetőségét egyszerűen a-z- ért nem mert Amerika nem tudna még hosszantartó utcai csatákra sem katonai lépéssel válaszolni Egy iráni politikai hegycsuszamlás viszont épp ellenkezőleg: kevésbé izgal-)- á fel a nyugati közvéleményt de a a-meri- kai kormány semmiképp sem ma-radhatna tétlen Abba hogy Irán — vagy egy része — a Szovjetunió kezére jusson Amerika nem nyugodhatna bele Ezt' még néhány kivétellel csupa pacifistával körülvett s a külpolitikában tudatlan Cartcr sem a-ka- rta volna lenyelni Ez lenne tehát az a pillanat amikor (vagy az egész világ fülchallatára vagy zárt ajtók mögött Moszkvában) az amerikai kormánynak ki kellene jclenlcnic: Irán határának átlé-nés- ét Washington az Egyesült Álamok-hoz intézett hadüzenetnek tekintené „Amerikának lapítani kell" Vannak akiknek az a véleménye — hogy Amerikának lapítania kell nem szabad elszántságot mutatnia és főleg a fegyverkezéstől kell tartózkodnia mert ha az oroszok látnák: csak idő kérdésehogy a NATO konvencionális fegyverekkel is képes legyen feltartóztatni egy Nyugat-Európ- a ellen meginduló orosz offenzívát és az is csak idő — amerikai lapok ka-tonai munkatársai szerint 4-- 5 év — kér-dése hogy a tengerentúl bevethető ame-rikai expedíciós hadsereg ütőképessé vál-hasson akkor az oroszok könnyen juthat-nak arra a gondolatra ' hogy jobb e for-dulatot be nem várniok Vagyis hogy most rohanják le Iránt vagy Norvégiát vagy Jugoszláviát " amig egész bizlos hogy Reagan katonailag moccani sem tud Ezeknek az okosoknak Deák Ferenc-cel lehet felelni 1868-ba- n a nemzetiségi törvényről tárgyaltak s amikor azt mond-ták több koncessziót kellene tenni mert a nemzetiségek Magyarországot fel akar ják darabolni Deák ezekkel a gyakran i- - dézett szavakkal válaszolt: — Azért mert tudjuk hogy meg kell halnunk nem kell éppen öngyilkosságot elkövetni és Brezsnyevet szájoncsókolta Ez úgy vonatkozik az amerikai vi-szonyra hogy ha Amerika belefekszik a fegyverkezésbe akkor talán megússzata-lá- n nem — de ha nem fekszik bele ak-kor egész biztos hogy ö is elfinnesedik Ez eddig igaz is volt Másfél évvel ezelőtt még azt lehetett gondolni: hiába van szükség fegyverkezésre ha a válasz-tók nem látják hogy szükség volna rá és a politikusok' sem mernek beszélni ró-la mert a fegyverkezés pénzbe kerül s az adók emelése szavazatokba kerül A politikusok még ma is félnek a ka-tonai költségek emelésétől de a közembe-rek cgy része már kezdi észrevenni hogy miről van szó Ezzel lehet magyarázni azt a szembe-szökő tényt hogy olyan európai lapok a-mcl- yck eddig mindig az oroszokkal va-ló megalkuvást propagálták rövid idő ó-- ta olyan cikkeket is közölnek amelyek Afganisztánról sőt Lengyelországról is megmondják az igazat A legelterjedtebb német hetilap n hamburgi Die Zeit cikkíróinak a szemé-ben például eddig háborús uszítás volt o-ro- sz katonai fenyegetésnek akár csak a lehetőségéről beszélni De most már ők is fölfedezték hogy „az orosz fegyverkezés teljes erővel folyik több mjnt 15 eszten-deje" és hogy „1979 júniusában amikor Carter Bécsben aláirta a SALT Il-- t (és Brezsnyevet szájoncsókolta) nem is pró-bálta szóbahozni az SS-20-n- ak nevezett orosz rakétákat amelyekkel Amerika ba-rátait és szövetségeseit" agyon lehet bom-bázni" '(Folytatás a 4-i- k oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000061