Kanadai Magyarsag, May 15, 1971

              y ir $
1371 mdu 13 r#20) Kanafaf Magyarság 5 otdaj
Béldy Béla:
Atlanti összefogás
Régi téma valamennyire meg is valósult a NA
TO-ba- n de ez csak a katonai védelemre szorít-kozik
Van azonban az Atlanti óceán mindkét partján
valami más is a nemzeti szabadságon kívül amit
meg kell védeni Ez: az alapvetően közös kultúra
és közös civilizáció és azok intézményei
Igaz hogy Amerika és Kanada aránylag fiatal
országok az európaiakhoz képest de népeik túl-nyomóan
nagy többsége az öreg kontinensről szár-mazik
és azóta is a génjeiben hordozza a valami-kor
közös kultúra meghatározó örökségét Más-felől
az is tény hogy az Újvilág modern civilizá-ciója
átrepült az óceánon és befolyásolta az ott
élö népek életformáját is
Most mindegy hogy milyen „nemzeti egyéni-séget"
akar valamely atlanti-orszá- g megőrizni ez
nem gyengíti legfeljebb csak színesebbé teszi a
közös kultúrát és civilizációt
Vannak olyan óriási fontosságú közös életfunk-cióink
és azoknak gyökerei amelyeket meg kell
védeni ha fenn akarjuk tartani a sokezer éves at-lanti
kultúrát Ez nem csupán akadémikus szük-ség
mert ez a kultúra lelki-szelle- mi védelmünket
képezi a mindent elszürkítö és meddösltö kommu-nista
materializmussal szemben
így például a mindenképpen idegen orosz népi
gondolkodással szemben amit még a párt-terro- r
teljesen idegen eleme is súlyosbbít az atlanti-országokna- k
védekezniük kell Ez nem a katonai
szervezet a NATO feladata ezt csak a civil intéz-mények
kapcsolata biztosíthatja
Most hogy Kína kilépett elszigeteltségéből és
egyre több erővel jelentkezik a nagyvilágban te-hát
az atlanti-országokba- n is a nyugati értékek
és azok intézményeinek megőrzése még sürgetőbb
feladattá nőtt Ezért van szükség egy „Atlanti
összefogásra"
Ez a kérdés talán sohasem vált volna időszerű-vé
ha csak orosz vagy kínai hatásról volna szó
Ezek több ezer éven át nem okoztak problémát
sőt a kölcsönös kiegészülés igen gyakran hasznos
volt
Az események nyomában
TIMES szenzációs cikksorozata
„hatalmi egyensúlyról"
W
Idén február és április között a
lendoni Times hét hétfőn hét lepe-döold- alt
betöltő eredeti külpolitikai
expozét közök AvareU Harriman
volt amerikai nagykövet Mohe
Dayan izraeli hadügyminiszter Mu-hamm- ed
Heíkal a kairói Al-Ahra- m
szerkesztője Danis Healy a volt
munkáspárti kormány hadtigymi-niszter- e
Couve de MurvUle vok
fKínok mmieziefeinok Franz-Jo-sep- h
Strauss vok német hadügy-mmtaat-er
és Vtadimir Oesieov az
Izvezztita volt londoni tudóefcoja
fejtette M veteményét — a hatal-mi
egyensúly eltolódásáról
Mint a neveerhól ta Mutató a
limes nsgyomenyasjMHC híven
pártatlanul és minden Igényt" kJ-eiegf- tve
sokokkdoen világíttatta
meg a kérdést A Mt cskhéjöl hmm-se- e
kiemelKedtK Osotpov Couve de
Mwve és Streuet zeamzfaita- -
!
A szovjot vélemény
A hatalmi yaúlvro4 a szov-jet
dMKro mondta hogy hst-iaeágh- oi
kényelemből még m ta
MftftMtftk a hatalmi egyeneulyt a
nagynaulmftk tttóerejével holott
ftHvnvaló hogy a fonnom kleez-üh- m mezmrozáeáben ta Ufeto
vok a fegyveres ejftltatalomnél M-ne- n
egy-eg- y arezág gazdaeági
társadalmi geoeotitJkai hetyaete
éppondgy fontos tényezője annak
hogy az adott oraág mennyire
„hatalmas" mint ac ország kato-nai
fehéez41ltaége
Oesieov nm akarta elbegeteli-záln-l
a két zzuoerhatalom közötti
nukeWriz és rakéta --arzenál jelen-tőségét
de ennek ellenére hangoz
tatja éppen a nukleáris háború ré-me
miatt a mégoly kifinomult ha
dlölény sem döntő manapság
A hetvenes évek elején — a
szovjet hozzászóló szerint — tény-ként
kell elfogadni a fegyverkezé-- i
versenyt amelynek okáról hogy
„ki kezdte" nem hajlandó vitát
kezdeni Csak megállapítja hogy a
Szovjetuniónak számításba kell
vennie az Egyesült Államok és a
KATÓ katonai tervelt A izovjet
akció tehát — reakció a nyugati
De ez a két hatalmas nép ma az agresszív kom-munizmus
életközösségében él A Szovjet pánszláv
messianizmusa nyilt hódító terjeszkedést folytat
Kína egyelőre nem a maga népi sajátosságaival
de a világforradalom eröszakolásával tör az atlanti
kultúra Intézményei ellen
Az ember érzi hogy ez nem csupán politífeal
vagy gazdasági rendszerek küzdelme a másik
megsemmisítésére hamm két Idegen népi kultú-ra
pusztító benyomulása a sofeévezredes atlanti-kultúrá- ba
Ebben a harcban az atlanti-embe- r lényegesen
gyengébb mert nem akarja a maga intézményeit
ráerőszakolni másokra Ezzel szemben a kommu-nista
életformák agresszívek az egész világra ki
akarják terjeszteni uralmukat megfélemlítéssel
vagy nyilt erőszakkal
Furcsa hogy a saját régi történelmi kultúráju-kat
megtartották ami a kommunizmus materia-lista
ürességével homlokegyenest ellenkezik Ér-dekes
és bizonyos fokig megnyugtató az is hogy
azok a perem-népe- k amelyek kommunista elnyo-más
alá kerültek szintén megőrizték az ősi gének
kultúra-hordoz- ó erejét így például a szláv lengyel
vagy cseh nép sem a leigázással sem az azonos
kommunista klisé hatására sem vált — orosszá
A magyarok és románok meg különösen nem
De főleg az északi népek gyengébb ellenállást
tanúsítanak a kommunizmussal szemben mint a
többi atlanti-né- p A hitleri totalitárius uralmat még
ma is megborzongják de a hasonlóan embertelen
kommunista terrorrd nem hiszik el a valóságot
Ez nagyrészt az öngyilkos társutas ultraliberá!:-m- us
propagandájának eredménye Ez azonban
gyengíti az atlanti-embe- r individualitását a kom-munista
regimentációval szemben
Az atlanti összefogás az emberi jogi társadal-mi
gazdasági kulturális intézmények szoros ós
átérzett kapcsolata kizárná ezt az ideológiai sor-vadást
és megőrizné az ősi atlanti kultúrát és a
szabadember civilizációját
Hogy meg lehet-- e ezt valósítani? Tőlünk függ
Sajnos pont ez az egyetlen gyengeség benne
A
a
lépésekre (Hogy a Nyugat miért
kényszerült önvédelemre azzal
nem foglalkozik Ossipov) Példá-nak
említi a szovjet békepoUtika
következetességét amely — mint
írja — többször U megnyilvánult
Például amikor nem bántotta a
tftte eisaakadt Finnország függet-lenségét
(A másik barom baki or-szágról
Ossepov megint csak hall-pa- t)
A seevjet cikkbe érthetetlennek
torita hogy egyes nyugati korok
idagwilc a saevjet flotta terjeszke-dése
miatt Ex ta esek reakció a
sokkal kotéfcbi — amerikai terjeaz-lizdéz- M
KtUóno hogy Nyugaton
tsrmasaataenric tartsak ha Wa-sMngt- oa
bittonsaga érdekében a
roeJkoeJ-tenaer- rt kilkti hadmajóit
vtaaont fathorkannak ha Fdkfkoai- -
kóaeü Szovjetunió —
ugyanaat taast Vonatkosdk az az
IndieJ-toeá- ni flotta kden-létr- e ta
De mmdeaen tói Osaipov arra sae-ret- ne
válaaat kapni: ki mikor és
hol fektette k sérthetetlen tr-vóstyh- ea
hogy a vUagtengerekttea
mely hatahnahnak vaa kiaarólagea
joguk? Moaakva saermt ilyen tr-vén- y
amcsin és az elmék évtaaaa-do- k
tórténehne hiaonyltja hegy
amelyik nagyhatalom magtohrtlg
felvonultatta hadihajóit mmden
tengeren A seevtai kormény sem
akar Webet Így Osstnov
A francia vélemény
A volt francia miniszterelnök
a koveekeai:
A aaovjet kölpoUtnu 1945 óta
töretlen vonateen halad JeMemaA-je- :
nagyhatalmi poMtika amely 25
év alatt egyenrangü partnere lett
az Egyesült Államok vílágszerepet
betöltő külpolitikájának
Couve de MurvUle emlékezteti
az olvasót hogy a háború óta min-den
lényeges kérdésben összhang
mutatható ki Moszkva és Washing-ton
között Ennek a közös plat-formnak
alapvonalalt 1943-ba- n Te-heránban
vázolták fel az 1944-e- t
jaltai konferencián véglegesítették
éa 1045-be- n Postdamban sientesí-tetté- k
A vok francia kormánj-f- ő fino-man
célozva nagy bajnak tartja
hogy a két szuperhatalom egyaránt
— inaséveiben került a mesterek
székébe Angüa éa Franciaország
helyére 1945 óta mások és maguk
kárán tanulják a nagyhatalmi
meeterséget Hogy mindeddig nem
tórtént östzetttköiés az a — nuk-leáris
energiának köszönhetó Ez
az egyensúly alapja Ez a magyará-zata
hogy a Nyugat tevőlegesen
nem avatkozik bele a status quo
megbontásával járó mégoly kínál-koa- ó
alkalomba sem mint pkt
amilyen az 1953-a- s berhni felkelés
az 1956-o- s magyar és lengyel forra-dalom
az 5M-i- $ csehcaJovákial
reformra leaóduló szovjet invéaió
vok Ugyanit: Mosakva sem vitte
tótéere a dolgot 1945 óta a goreg
polgárháború a koreai heavatko-aé- a
Vietnám vagy mae — Wa-sftingi- on
aarérájeba tartoaé — mci- -
Strau ve4t német hadügj-ml-mazte- r
— a veit íranela kormány-fav- el
ellentétben — nem htaei
hogy a hét ssiifteriutamm köeött
végiegaeek votoanak a hefolyéai
A német vélemény
fcty érvel: gz hogy
1945 utén kialakult egy hiaonyes
taioneagl éraés a vMgfe4tikáhn
a két satmerhatalom egymisiól
vaió rettegése miatt De ahelyett
hoT a Nyugat (az Egyeeuk AMa-mo- k
éa saovetaégesei) az egyeiwó-ly- i
helyzetet altandóeftetta volna
az elmük évtitedben éppen a két
évtlaed alatt elért eredményt ren-d- W
meg amikor immel-amm- al tartja oesze a NATO-- t Washing-ton
pedig Európa feje fölött saját
biztonMgát tartva szem előtt az
enyhülés politikájában Útja az
egyensúly további fenntartásának
lehetőségét
Az enyhülés azonban nem kétol-dalú
Moszkva a Nyugat katonai
Utöerejének csökkenésére minden-nél
fokosottabb fegyverkeaésae!
váUiaol Ae amerikai flotta még
mindig a világ első tengeri ereje
de a azovjet haditengerészet róna-mon- n
felzárkózik
Strauss szerint a fiottaépltésből
nyilvánvaló hogy Moszkva távol-ról
sincs megelégedve a „status
quo" fenntartásával határainak
biztosftásával hanem Igenis expan- ziós politikát folytat
A gyakorlatban persze éles vá-lasztófal
van a nagyhatalmi tervek
és a reális lehetőségek között
Strauss is azt írja a limesben kö-zölt
cikkében: nem hiszi hogy az
oroszok azért terjeszkednek mert
meg akarják támadni Amerikát Je-lenlét- ük része a szovjet külpoliti-kai
manőverezésnek és zsarolás-nak
Ossipov a cikksorozat szovjet
szerzője érzékenyen reagál azokra
a nyugati feltevésekre melyek sze-rint
a szovjet nagyhatalmi akciók
elválaszthatatlanok a kommunista
ideológiától és a világforradalmi-világural- ml
tervektől Ossipov azt
írja: ideológiájukat soha nem rejük
véka alá de a külpolitikát a lehető-ségek
nem pedig a marxizmus-leninizmu- s
vezérli Példának említi
hogy ideológiai ellentéteket félreté-ve
a nyugati hatalmak szövetség-ben
harcoltak a Szovjetunióval —
Hitler ellen A szovjet szerző vé-gt- tl
rámutat hogy a hatalmi egyen-súly
a gazdasági-társadal- mi kö-rülményektől
is függ Sokan akik
a kommunista világ belső válságá-ról
beszélnek mintha megfeled-keznének
arról hogy egyre komo-lyabb
ellentétek és problémák vi-harfelhói
tornyosulnak — az azo-nos
ideológiai alapon szervezkedő
nyugati hatalmak között S éppen
a gazdasági versengés terén
Couve de MurvHle kívánatosnak
tartja hogy a két szuperhatalom
kösött minél előbb minél erősebb
harmadikként Európa kerüljön a
nemzetközi poH tikiba Erre a le-hetőségre
már precedens is adódik
— s éppen Ázsiában ahol az Egye-sült
Államok és a Szovjetunió
mint a két „arbiter" szerepe roha-mosan
— két új tényezővel Kíná-val
és Japánnal egészül kL
A voH nyugatnémet hadügymi-niszter
is lényegében ugyanazt ja-vasolta
mint a volt francia mi-niszterelnök
de véleménye szerint
Európának teljesen önállóan és ki-Táró- tag
Amerikára támaszkodva
lehet csak saját külpolitikája va-gyis
— az évek óta javasolt szov-jet
kezdeményezésű összeurópai
biztonsági konferencia iMetve
megállapodás nétkttl
Moszkva ugyanis — mint kimu-tatja
— nem elégszik meg azzal
amije vim mindenkit télszárnyal-va
fegyverkezik éa (miközben a
SALT tárgyalások folynak ) nem
csak atomfegyverekből gyárt töb-bet
hanem konvenokmálM hadse-regét
is felduzzasztja
Strauss megint konkrét adatokat
kunertet: A 24 NATO hadosztály-lya- l
uembsw 57 keleturopai had-osztál- y
Jfl fegyverben A szovjet-tóm- h
tiaéraége légiereje szintén
eroeebö
t il idll 1 ír 1 H af iiyen iwnMMonjreK nwm
óasaeuréeei ataftoejtéai értekezett
tel hogy Waehsngtont vieeaaeae-rlta- a
Euróaébót a nyugateurópil
védelmi szerveset léseaéaet iliuzé-rskuae- á
legye és msgakiitss Nyugat--
Európa egyesgéaek kwoataka
aaét Kftaben — a Vartói Pektu-azo- n
és a KOST-- n heMi semmi sem
változnék Ufyeren: Moeakva
taimtt kiá tJUldM mBkaaa
rtnthanzá egéét Kuróaát — mondta
Ehhez még esek aetayit — Harri-man
amerikai naaykóvet cikké- -
at epy erC e™TWv(l InWIrwfeW
k#néjrentááa azt uedla Sataün- -
emnrKt
mm aaVsasngnnemuatesmPunanfi tgamáganejánr íumez'sJaptáaBVgegüEsjuzfáaéála
sel MM el hegy a nagyhatalmi
PwWTr fHCTfc nw ívfiiu1
aééan kertit sor
Sztálin nem vétaeaeat azennai
Ktaértava czak annyit mondóit ''rzW eejjyrVWs" eWaeee P'mW
sWW eg eVflzej£ men% 1
Bfezenyev vagy valaki más elj-ut-
e odáig? A Tueez ctfdteoroza-téhó- i
ezek ax deriU ki hogy z vég-s- ó
cél — ez de az orosz jegenye-fák
nm nőnek az égig A hatalmi
egyensúly megbillenésére a többi
terjeszkedő vagy arra már képte-len
s így csupán védekező hatalom
éppenolyan érzékenyen reagál
mint Moszkva A fő különbség ta-lán
csak az hogy minderről nyíl-tan
besaélhetftek 'cikkezhetnek
Nyugaton Még Ositasv'ta aid a
onló tanulmányt u Izvesztljálwn
nem közölhetne
(f sa)
Nyírcgyházy Pál:
Csak a cigányok szaporodnak
Az elmúlt héten a Törökor-szágban
élö és a Szibériában
szerzett betegségével még min-dig
az ankarai kórházban fekvő
dr Tóth Imre professzorral ki-áltottam
Zrínyi Miklós paran-csát:
„Ne bántsd a magyartl"
Ilyen cikkek megírásánál
egész héten éjszakákba nyúlóan
olvasgatom barátaim felvilágo-sító
leveleit kis könyvtáram
ezer forrásmunkáját és közben
szörnyű problémákra bukkanok
Mostani vizsgálódásaim közben
valósággal lesújtott a cigánykér-dés
Szabolcs-Szatmárba- n
Közben hallom a szerkesztő-ségi
telefonon felénk búgó pana-szokat
az angol lapok úgy be-szélnek
a magyarokról mintha
mind cigányok vománek a
sorcsarnokok cigánylakodal-mat
rendeznek s magyar papot
keresnek aki ott a részeg ven-dégekkel
telt sorbüzös teremben
összeadja a kilencven kilós
menyasszonyt valami elvénhedt
vőlegénnyel
Este aztán hazarohanok kis
könyvtáramba ós kutatom ml
van a nemzethalállal küzdő Szabolcs-
-Szatmárban a cigányok-kal?
Szaporodnak mint a dudva
a kommunisták szántóföldjén
Mit mond a statisztika? Szabolc-s-
Szatmár lakosságának G
százaléka cigány számuk 36
ezer Az arány növekvő tenden-ciájú
mert természetes szapo-rodásuk
jóval magasabb minta
megye egyéb lakosaié Az élve-született- ek
13 százaléka cigány
A cigánylakosság 40 százaléka
munkaképes korú de ezeknek a
fele nem munkavállaló Emiatt
100 keresőre e rétegnél 400 az
összlakosságnál 138 eltartott
jut
A cigánylakosság aránya Szabolcs-
-Szatmárban háromszorosa
az országosnak s társadalmi-kulturál- is
és egészségügyi szem-pontból
mélyen alacsonyabb
szinten él mint a lakosság átla-ga
A kommunista tanácsok nem
szívesen foglalkoznak velük
mert követelőzők erőszakosak
A szociális támogatást az átla-gosnál
jóval meghaUhióbb mér-tékben
kívánják Igénybevenni
így is a segélyben réatetölok
egyharmada cigány
A putrik környezetét nem le-het
tisztán tartani a tólzeúfolt-sá- g
miatt minden egézzaégtigyt
intézkedés eredménytelen A
kutak piszkosak a kötelező' vé-dőóriást
nem lehet a folytonos
vándorkU) miatt megoldani s ez-ért
a cigánytelepek melegágyai
a járványos megbetegedéseknek
z inájgyulladáenak és béthentt-na- k
A cigánytelepek Máma la-kosié- ga
nagyságrendje tekinte-leee- n
z legroeszeoii vwaonyoK
Szaeotaa-Szztmáriia- n vannak
157 lufezégfeea 196 telepen él-nek
szinte embertelen kórttimé-nyé- k
között A UkAepfiéeí ak-ciók
során 1970 végéig mindóaz-sa- e
987 putrit szüntettek meg
ahonnan 4823 személy költözőit
át megfetembb takazokhe A IV
ötéves tervben 1700 lakás meg-épitézév- el
számolnak mely SuOO
fS Ukáevtazonyzirót gondoskod-na
Ehhez azonban 37 miUió fo-rintra
volna sztm+ég ami nincs
Emóitik a magyar honvédség
harci gyakorlatára a szovjet-ki-nz- i
határon
A cigányok nem érdeklődnek
az aj takáeok Iránt Kulcsátadást
kenetetnek s zz építkezéshez
tem munkát sem anyagi hozzá-jéruiá- et
mm adnak A bekoUe-zot- t
áj ház rövid idő alatt tönk-remegy
a kerítés a wc kát hi-ányzik
vagy használhatatlan
Telkeiken vályogot vetnek el-adás- ra
s ezzel házuk kornyékét
alaposan megrongálják A szom-szédok
pansszairól pedig jobb
nem beszélni török átok egy d-gányszom- széd
A tavalyi árvíz nagy kárt
okozott a cigányok soraiban is
545 lakást teljesen elpusztított
480 Ukázt pedig súlyosan meg-rongált
A hajléktalanná vált cl-gányaaal-ádok
részére az árvíz
levonulása után telket építési
kötczbVit éi kivitelező munkát
igyekeztek biztosítani do a cigá
iuwn 1
nyok amint közömbösen szem- - '
lelték árvíz idején a mentést"
úgy nem törődtek később zz új-jáépítéssel
sem viszont a segé-"- "
lyek követelésében élenjárók-volt- ak
A hatóság emiatt nem"
tett semmit s télen a hajlékta- -
"
tan cigányokat középületekben "
kellett elhelyezni
Kulturális szintjük mélyen el- - "
marad a lakosság többi rétegé-től
Sok köztük az írástudatlan '
Sok fiatal csak azért nem tanul
meg írni-olvas- ni hogy a katona-sá- g
alól mentesüljön
A jelen tanévben Szabolcs--"
Szatmár általános iskolás tanú-- "
lóinak 102%-- a ciaánv Í8879
fő) Létszámemelkedésük a ta-- ''
valyihoz képest 76%-o- s Nagy-fokú
hiányzásuk miatt 23 ré- - "
szttk tumoros a saját osztályá-ban
Ezek zavarják a rendes ko-rúak
oktatását azért az iskolák :
felmentik őket a rendszeres is-kolába
járás alóL Csak abba az
iskolába járnak ahol étkezésü- -' '
ket ta biztosítják A kapott ni-- "
házatot eladják A megye összes
bukott tanulójának 47%-á- t ci- - --
Sánygyerekek adják pedig
számarányuk csak 102% Kö-zépiskolá- ban
mindössze 39 d--gányta-nukJ
tanul
A telepeken lakó cigányok
kulturális színvonala rendkívül '
alacsony Alkalmi munkából él- -'
'
nek házalnak gyakran változ- - l
tatják helyüket legtöbbjük tel-j- es
vagy fétanalfabéta Előadá-sokra
óz mozikba szívesen jár- -
nak de türelmetlen viselkedésük
és ápoUtlanságuk miatt sok súr-lódásuk
van a többi mozilátogz-tóva- l
A falusi parasztember in-kább
nem megy moziba Néhol
műkedvelő csoportjuk is van de
ennek sikerét gátolja túlzott
anyagiasságuk: az előadások be-vételem
osztozkodni akarnak
vagy felkkvü dltat követelnek
A ogánylakoseág életkörül-ményeit
vizsgálva abban jelent-kezik
a legélesebb ellentmondás
hogy a születések aránya há-romszorosa
az egyéb lakosságé--
nak de egyéb területen a fej-tődé- z
szinte teljesen elmarad
Helyzetük megváltoztatása je-lentőt
tárasadeimi éa közigazga-tási
feladat: de erre a kommu-nizmus
képtelen
Most hVtogasauwk el a nyfr-- "
egyházi esgényteliohma Az er-dő
seéhm áU a iJgányt elsorol
zatnUk? {á9 " --ll-~-
—J hmSTfin
j'mz zez i aw evnz3Wvéwnny vzjmpiTi
rongyosén Az eieő otzláryban
olvasási gyakorlat van A gye-rekek
akadozva kötözgetik a
hangokat A b-- t és a d-- t öesze-tévézzü- k
Hamar a táWahoz
Baba — diktá'ja z tanítónő Da- -'
da — írja a fiacska Nem nem
a hónok nincs háta haza vm
Végre sikerül leírni talán szá-zadok
óta 0 az elsó aki irni tud
z családban Kóhortó dgáayka-raváno- k
elnyújtott dallamok
aFeeesa emerrz essrmi zweerzsrzv
ott van a gyerek ereiben
Egy kiz lány tanácstalanul bab-rál
az ujjaival „Trl" — segJt z
tanítónő neki lemarni ken a ci-gányok
zaját nyelvét ta
A narsnadskotot a letedogyér-ró- i
olvasnak ahol József Attila
dolgozott „Ki voH József Alti-U-r
— kérdezi a taaétóafl A ke--
oe eazmsTrZ y znreSrenzpa empznjmeeBZ
levegObe Valaki kivágta: Pető-fi
vok!" A tanrtónó magyaráz-za:
„Persze perese a huszadik
Máid PetOfijeT De a padból el-gurul
egy kétormtos ez vé-ge
a varázsnak
A hetedik oeztárybót hiány-zik
Mekuta Józeef 16 éves A
relWéVeWWWW aresawl 1 wi W
hozták be az iskolába Még egy
év óz kezri tanuk) lehetett voma
De néhány hete atezonyt hozott
a putriba többet nem jött zz is-kolába
és elveszett hét esztendő
rengeteg munkája A tanítónőt
elönti a méreg ha rágondol
Most ott élnek a telepen vizes
süppedt lakás törtszalmájú
ágyán elfelejt írni analfabéta
lesz hogy be ne hívják katoná-nak
Ennyit tanult mag össze-sen
a kommunista törvényekből
A vörös kömény zem tud
többet cigányul vezeti zz orszá-got!
m m r-- ♦
UUBUKWKBBi
HMim L%6xi