Magyar Elet, September 20, 1980

              WI VV
tf''T v-- !l V fíií í - t'íf7ul
'ÍM
HUNGÁRIÁM LIFE HB
Nem sokaság
hanem Lelek -- V-yo
s szabad nép tesz
c tf i
csuda dolgokat Ljrgnt Indcpcndcnt MAGYAR ELET Canadian cctty
BERZSENY! in the ltuagirian Languge
Vol 33 36 XXXIII évfolyam 36 szám 1980 Szeptember 20 Szombat Ara: 40 cent BMtmwitiiiiiMMtutttttmuuittMiititttutttiiMiiMitMwttuuttttitMMittmmtww
Qaddafi és Asszad a Camp David-- i egyezmény megtorpedózására szövetkezett A Heslnkl Paküm öéves mérlege:
Libya-Szír- ia egyesítése?
Az új lengyel főtitkár „államvédelmi szakember" # Izrael panaszlistája
Adolfo Suarez spanyol miniszterelnök 1976 óta negyedízben alakította át
kabinetjét amikor a Madridban tartott Helsinki paktum „számonkérő" kon-ferencia
előestéjén külügyminiszterét „tartós szabadságra" küldte — Jimmy
Carler a zsidó szavazatok elnyerése erdekében egyetlen nap alatt 34 szerve-zet
fejével tárgyalt Ronald Reagan republikánus elnökjelölt egy hét múlva
iparkodik megismerni Carter fenti erőfeszítéseit — Nixon az NBC-T-V kép-ernyőjén
újra megszólalt és az elnöki versengésről szólva kijelentette:
„A jelölt megjelenése és a hangja mindent eldöntheti" — Reagan esélyeit lap-zártakor
egyenlőnek becsülik Carteréval — Anderson a „harmadik" 15°e-a- l
kullog a ket főjelölt mögött — A Fehér Ház cáfolja William Suliivan volt iráni
USA nagyköet állítását miszerint Zbigniew Brzezinski elnöki főtanácsadó
kikérte volna az ő {Suliivan) tanácsát egy esetleges államcsíny esélyeiről
amely az Ayatollah Khomcini rendszer ellen irányult volna — Az Amncsty
International Nobel-díja- s szervezet jelentése szerint Chilében újabban számos
rendszeres fogolykínzásról érkeztek jelentések — Az írországi Dublinban az
autóbusz-sofőrö- k sztrájkja miatt a nagyközönség napok óta gyalog közlekedik
— A dél-afrik- ai Pretoriában 1500 fekete diák széttépte iskolai tankönyveit
majd Kimberley fehér lakónegyedbe vonulva ablakokat törtek be házakba
hatoltak be ahol bútorokat törtek össze A rendőrség könnygáz alkalmazá-sával
vetett veget a pusztító rombolásnak
A LIBYA— SZÍRIA
ALLAMEGYESITÉS
VESZEDELME
Hafez Asszad Szíria el-nöke
előre koreografált vas-tapsot
kapott a libyai fő-városban
Tripoliban ami-kor
kijelentette: felté-tel
nélküli unióra lép a
Muammar Qaddafi által
vezetett Libyával"
A két országot egyelő--"
re 700 mérföld választja el
mert közéjük ékelődik E-gyipt- om
a Szuezi-csatorn- a
továbbá Izrael és Jordánia
földje Ennek ellenére Asz-sza- d
így szónokolt:
— A szíriai nép nevében
kijelentem hogy a felsza-badítás
jegyében habozás
nélkül egyesülünk Libyá-val
A konfrontáció egysé-get
kíván a felszabadítás
ügye egységet igényel
az arab méltóság megőr-zése
miatt egységet ke-resünk
az arab világ el-lenségei
Izrael és az E--
gycsült Államok ellen"
Qaddafi a két ország
unióját „tanúságnak" kiál-totta
ki amely az arab
elszántságot tükrözi az
„élethalál-harcban- "
Libya olajból- - származó
1980-bc- li húsz billió
dollárra becsült jövedel-mén
mindössze' 2 és fél-millió
libyai állampolgár
nak kell-osztoz- nia Milyen'
formán „telik" Qaddafi ezred-es-
diktátornak arrahogy
egyrészt minden Izrael-ellene- s
mozgalmat finanszí
rozzon másrészt arra is
hogy a szíriai hadsereget
korszerűsítse végül arra
is hogy az „arab nukleá-ris
bombát" megrendelje --
Asszad — nem is oly
régen — „őrült ámokfutó
álmodozónak" minősítette
Qaddafit A „cool cash"
puszta ígérete máris arra
késztette Szíria elnökét
hogy
újra a harcias Libyától
várja a közel-kele- ti fegy-veres
„leszámolás" finan-szírozását
LENGYELORSZÁG
A KREML
HALÁLOS
ÖLELÉSÉBEN
Ha a tapasztalatlan
nyugati szemlélő eddig
azt hitte: a legutóbbi két
hónap bénító sztrájkjai u- -
""' lACn"mSJrol ftu"'u"u I„K1 ortl„„l ták enyhíteni fognak a
szorításon akkor na-gyot
tévedett
Moszkva azonnali su-gallatára
az történt ami
a keleteurópai csatlósorszá-gok
válságainak „megoldá-sakor"
történni szokott:
Edward Gierck tíz év u-t- án
megméretett — és
könnyűnek találtatolt a
Kreml mérlegén amire
kijelölték az ismeretlen
Kaniat arra hogy köves-se
öt a nem is olyan bár-sonyos
elsőtitkári székben
Ádám:
a
(Válasz Dr Darócz Rezsőnek)
I
KRONOLÓGIAI HIBA
örömmel és érdeklődéssel olvastam Darócz Rezső a Ma-gyar
Élet hasábjain „Köszöntem! Vigyáztunk!" melyben ú-jon-nan
jelentkezett ausztráliai kollegánk a budapesti népnyelv ú-ja- bb
keletű módosulásait a magyar néplélek lát-ja
Ha jól értem Darócz logikáját azt mondja hogy a budapesti
dolgozó — akit ezen esetben a villamosvezető és a taxisofőr szim-bolizál
siet fáradt és csak akkor udvarias ha éppen államilag
elrendelt „udvariassági verseny" van (lásd ugyancsak DR idevá-gó
„Pukkadjon meg a Kedves Vevő!" c is mulat-ságos
ha talán túlzó írását) Darócz arra a jut
hogy a hajszolt siettetett és alulfizetett villamosvezető alapvető-en
unja az utasok cselekedetét s ezért kínjában
újabb nyelvtani talál magának ebből eredne' az ún „múlt-idejű
befejezett felszólító mód" a mai magyar nyelvben mely az-előtt
ismeretlen volt A Magyar Élet szerint Darócz az 1956 utá-ni
24 évet élte át Jelesen emlékszem azonban
hogy a „kalauz múltidő" már régebben is létezett:" már érettségi-ző
diák koromban 1952-53-b- an és 1954-be- n is hallható volt: ak-kor
még az azóta kiiktatott villamos kalauzok A
kiváló magyar Eckhardt Sándor irt is egy rövid
cikket a (1954-55-ö- s évjárat) —
„Kalauz múltidő címen A jelenség tehát valódi
Darócz közlése ebből a szempontból helytálló söt hasznos hiszen
aki 1945-46-ba- n jött el otthonról talán sohasem hallotta- - Igazitá-som
tehát kronológiai: szerintem a „Kalauz múltidő" az ötvenes
évek elején keletkezett
A „Köszöntem szépen"-- t magam is 'hallottam Budapesten
1979 őszén: ez a jelenség is kétségen kívül valódi Darócz közlé-se
hézagpótló nyelvismereti anyag s mint ilyen közlése feltétle-nül
hasznos volt Amiben nem értek egyet áz Darócz egyoldalú
politizáló magatartása mely a 19-i-k száza-di
német Wundt-r- a emlékeztetheti az olvasót Én ezt a két nyel-vi
jelenséget nem mint hanem mint nyélvész ke-zelném
Az igazság az hogy még ma sem tudja senki sem eldön
Ki ez a Stanislaw Ka-íiia- ?
Csak annyit tudnak
róla hogy a hadsereg s
majd a titkos rendőrség kö-telékében
töltött be veze-tő
állást azonban mint az
Egyház felett felügyeletet
gyakorló főmegbizottról jel-lemzően
annyit feljegyez-hetünk
hogy Kania elv-társ
ellenezte II János
Pál Pápa őszentsége len-gyelországi
útját!
Az is tipikusan „moszkvai
receptnek" tűnik hogy a-mi- kor
a népszerű Stcfan
Olsowski — Nagy Imré-hez
hasonlóan gazdasági
és szociális reformokat sür-getett
első jelöltként
megérkezett vidékről a Köz
ülésére — (!!!) az —
maris ciKesett meri a
Kreml választottja Ka-nia
már akkor a nyereg-ben
ült
Önámítás lenne azt hin-ni
hogy a
és szakértő-je
Stanislaw Kania nem
hajtja végre igazi
parancsát Az újabb
sztrájkokra
malira Ír &f o (TAtit nrnirno fnti ai Irnmmiinip_ I " -
—
t
—
— —
— az
volt a párt felelete: „Ha
ti így akkor mi elvesszük
azokat a jogokat amikről
úgy hittétek hogy kiküz-dóttéte- k
őket!"
A
MUNKA- -
KÁRA EGYBILLIÓ
DOLLÁR!
Henrik Kisiel
szerint az augusz-tusi
országos termelés 8-1- 1
százalékkal csökkent az
elmúlt évhez viszonyítva
Kisicl egyben
amennyiben a munkások
nem térnek vissza a gyá-rakba
azesetben azt koc-káztatják
hogy elvesztik a
nehezen kivívott jogaikat
A legújabb követelések —
a Központi Bizottság ál-láspontja
szerint — öss-zeegyeztethetetlenek
a
kommunista párt alap-elveivel
mert:
1 dolgozók
— így a Lubaczow-- i álla-mi
gazdaság — ugyancsak
--független szakszervezetek
felállítását követelik
2 Számos északkeleti és
déli levő
üzemek egyszerűen a párt
ponti Bizottság és igazgatóság'
„belbiztonság
államvédelem"
gazdái-nak
„szórványos"
LENGYEL
BESZÜNETÉSEK
Lengyel-ország
tervteljesitési főmeg-bizottj- a
hangsúlyozta:
elemeitől
akarnak megszabadulni —
személyi változásokat kö-vetelve!
Mivel félmillió munkás
dolgozik az állami gazda-ságokban
elképzelhető
hogy a mezőgazdasági mun-kások
sztrájkja mit jelente-ne
az amúgyis súlyos gaz-dasági
bajokkal küszködő
Lengyelország számára
Stanislaw Kania az új
főtitkár máris a pártkong-resszus
összehívását je-lezte
ami ugyancsak a
helyzet súlyosságára li-la!
Micczislaw Rakowski
a POLYTIKA c hetilap fő-szerkesztője
a varsói rádió-ban
„újabb sztrájkokról"
emlékezett meg az ország
különböző tájain: „A
sztrájkok billiós károkat o-koz- nak
nekünk ami má-ris
hatalmas kiesésnek szá- -
(folytatás a tn'tLlwll'lllllll'lltLtwL2-i-wk oldalon) Makkai
ÁBEL AMERIKÁBAN
A társadalom az öntudat és nyelv
cikkét
címen
megnyilvánulásainak
keserűségében
megállapításra
figyelmeztetésének
módot
Magyarországon
nyelvjárásaként
nyelvészprofesszor
Nyelvtudományi Közlemények-be- n
tagadhatatlanul
„néplélek-analizáló-"
etnopszichológus
Mezőgazdasági
országrészekben
„nemkívánatos"
teni hogy a világ 4500 nyelve miért változik módosul A 19-i- k szá-zad
valahány „természetes" „biológiai" elmélete megbukott
A „Hogyan" fontosabb mint a „Miért"
Mindebből a tudományos nyelvészet arra az álláspontra jutott
hogy a „hogyan" fontosabb mint a „miért" ugyanis míg az „o-kokk- al"
mindig más-má-s motivációt hozhatunk ki a „hogyan"hang-súlyozás- a
pontosabbá es kevésbé elvonttá teszi a kutató munkáját
Namármost tagadhatatlan hogy a szocializmus országaiban IS vál-tozik
a nyelvhasználat akárcsak Amerikában Ausztráliában vagy
Nyugateurópában A legfontosabb feladat megfigyelni hogy miként
változik és csak akkor spekulálhatunk hogy MIÉRT változik Da-rócz
viszont mindjárt kész elmélettel áll elő megvonva ezzel olva-sóitól
a „kitalálás örömét" — s ez engem ellentmondásra késztet
Adós maradtam azonban a „miért" kérdésének megválaszolásával
A nyelvészet mai legjobb tudása szerint a nyelvben — akárme-lyikben
— új forma azért keletkezik mert valaki elszólta magát a-m- it
egy kivételes eset emlékezetessé tesz s ezt mások utánozni kez-dik
Az új forma terjed és lassan egy egész falu vagy város lakos-sága
azon veszi észre magát hogy a fiatalok az új kifejezést hasz-nálják
az öregek a régit Erre lassan a gyerekek szülei is az új
formát kezdik használni míg a régi kifejezés a nagyszülők generá-ciójára
marad az utolsó felvonásban meg azt látjuk hogy a régi
kifejezés már csak az irodalmi nyelvben található meg az élőbe-szédben
senki sem használja Ez történt a magyar Vala múltidövel
ami Zrínyinél és Ilosvainál még természetes Aranynál és Petőfi-nél
már régies és ritkább ma pedig már senkisem írja le (elment
vala feljött vala stb) Ugyanez történt a félmúlttal um feljő-ve
elméne azt monda keresé szerété stb Aranynál még egészen
természetes ez a sor:
S hogy feljőve Márton az oroszi pap
Kevély üzenettel a bősz Ali küldte —
Add meg kegyelemre jó Szondi magad
Meg nem marad itt anyaszülte
- (Folytatás 8 negyedik oldalon)
A madridi számonkérés
A détente tetszhalottnak tűnt Afga-nisztán
után azonban a nyugati világ
könnyen felejt: 1956 világot megrázó e-semé- nyei
után egy évre rá Hruscsov vö-rös
szőnyeges fogadtatásra lelt az Egye-sült
Államokban A prágai tavasz emlé-ke
is szintúgy gyorsan feledésbe ment
MADRID
November 9-é- n 33 európai ország
diplomatái találkoznak Madridban (min-denki
a fedélzeten kivéve Albániát) ki-egészítve
az Egyesült Államok és Kana-da
magas szintű képviselőivel abból a
célból hogy a Helsinki Paktum európai
vonatkozású biztonsági és együttműködé-si
intézkedéseinek végrehajtását megvizs-gálják
Lconid Brezsnycv szovjet államelnök
öt évvel ezelőtt az aláírás alkalmával ki
jelentette: „Ez egy olyan szerződés a- -
melyct a rossz időjárás első jelére nem
szabad megszegni"
Júliusban a Pravdában írott cikkében
Brezsnycv a Helsinki Paktumot „jó hul-lámgátké- nt"
könyvelte el azon erők el-len
amelyek — szerinte a détente ügyét
akarják aláaknázni
Jimmy Carter elnök annak ellenére
hogy kijelentette: a Szovjetunió „nem
tartotta tiszteletben a Helsinki Paktum
intézkedéseit sem belföldön sem hatá-rain
kívül" mégis hozzátette hogy az
USÁ részt vesz a madridi találkozón
Az előkészítési időszak -- novemberig
tart amikoris felvonultatják a „nagy
ágyúkat": megkezdődik az érdembeli tár
gyalás ami egyben módot nyújt arra
hogy a két szuperhatalom a Szovjetunió
és az Egyesült Államok Afganisztán u-t- án
újra magas szinten találkozzon nem
feledve azt hogy Afganisztán szovjet in
váziója novemberben mar csaknem egy
éves dicstelen múltra nézhet majd visz-sz- a
ELŐKÉSZÜLETEK
Az 1977 belgrádi végrehajtás-felül- -
vizsgálati tárgyalások tapasztalatai alap
ján bizonyára a szovjet fél előzőleg ha
talmas figyelemelterelő kampányba kezd
de ezúttal ez nem lesz könnyű feladat
Csaknem húsz esztendővel ezelőtt a
Szovjetunió és az USA kölcsönösen el-ismerte
azt az elvet hogy létkérdésnek
számit a két szuperhatalom közötti ál-landó
érintkezés különösen akkor ha a
nemzetközi feszültség növekedő irányza-tot
mutatna
A Fehér Ház az afganisztáni clözön-lé- s
óta ezt a kölcsönös érintkezési elvet
tudatosan elhanyagolta azonban ma
már kétségtelen hogy bizonyos funkcio-nális
kapcsolatok felvételével képtelenség
várni akkor amikor az afganisztáni harc-mező
tapasztalatai egyre távolabb he-lyezik
a várt szovjet „blitz" vagyis a
„rend helyrelövése" és megbízható csat
lós-apparát- us felállítása problémáját
A Helsinki Paktum papíron nagysze-rűen
hangzó intézkedései végrehajtásának
időszakos revideálása azért bír rendkívü-li
fontossággal mert egyébként az alap-okmány
csupán „írott malaszt" marad-na
A Helsinki Paktum néhány intézke-dését
az oroszok valóban írott maiasz- -
ként kezelik — itt főleg az emberi jo-gok
tiszteletben tartására az államközi
hír tájékoztatásra a sajtótermékek és sze-mélyek
szabad közlekedésérc gondolunk
elsősorban amely intézkedéseket a „Har--"
niadik Kosár" néven emlegetik
Az oroszok kizárólagos célja a Hel-sinki
Paktum aláírása idején az' európai
határok 1945-ö- s status quo-jána- k elismer-tetése
volt és édes-keves- et törődtek és tö-rődnek
a Harmadik Kosár nyújtotta a- -
lapjogokkal amelyek még ma is privilé
giumnak számítanak az Elbán túl
A „STATUS QUO?"
A II világháború folyamán az oro-szok
leválasztották a finn Kardiát Len-gyelország
keleti részét kikanyarították sa-játmaguknak
egy-eg- y darabot lecsaptak
Csehszlovákia (Kárpátalja) és Románia
(Besszarábia) testéből végül szőröstó'l-böröst- öl
lenyelték a három balti államot
A lengyeleket volt német területek átadá-sával
fizették ki míg a németeket a két
részre való feldarabolással tették bénává
legalább is akkor ez volt az alapvető
céljuk
Helsinkiben az oroszoknak sikerült a
34 állam aláírását megszerezni arra vo-natkozólag
hogy az 1945-ö- s határokat
nem szabad erőszakkal megváltoztatni
Mit kapott a Nyugat ezért a hatal-mas
engedményért amely végeredmény-ben
beláthatatlan időre elhalasztotta a
szabadság hajnalának felragyogását a
Vasfüggönyön túl?
Nem sokat Egy példa: az „Első Ko-sár"
(Basket One) intézkedései szerint a
Szovjetunió minden olyan európai had-gyakorlat
megkezdését köteles idejekorán
bejelenteni ahol több mint 25 ezer fő-nyi
csapatok tevékenykednek A bejelen-tési
határidő: 21 nap a manőverek meg-kezdése
előtt
A „Basket Thrce" (Harmadik Kosár)
intézkedéseinek szovjet részről való aláí-rásához
á Nyugat túlságosan vérmes re-ményeket
fűzött mert ez tartalmazza az
emberi jogok betartására vonatkozó félre-érthetetlen
'alapelveket Ef kéli ismerni
hogy Helsinki óta számos „Helsini- - fi-gyelő"
néhol földfeletti néhol földalatti
disszidens csoport alakult az érdekelt or-szágokban
(olvasd: keleti blokk) olyany-nyir- a
terjeszkedő irányzatot mutatva —
hogy egy szamizdat-tevékenység- et kivizs
gáló szovjet vezető állású főtisztviselő —
nemrég kijelentette: „Nem lett volna sza-bad
aláírnunk a Helsinki Paktumot Még
nem vagyunk felkészülve rá"
Ami öt év óta nem változott: a szov-jet
belső ideológiai vasfegyelem változat-lan
amit az olimpiai játékok katonai és
tiskosrendőri nagyarányú mozgósítása is
igazolt Az emberi jogok betartásáért küz-dő
csoportok szovjetunióbeli vezetőinek a
javarésze lakat alatt ül Külföldön azon-ban
mindez nem olyan könnyű lásd a
lengyelországi eseményeket Valaha a
szovjet „karám-fegyelem- " érvénye minden
csatlóst kordába állított Ma a marxi fe-gyelem
kötelékei lazulóban vannak már
csak azért is mert a „Big Brother" szí
nei alatt az életszínvonalat csak nyugati
kölcsönök vissza nem fizetésével lehetett
fenntartani
i
MI LESZ MADRIDBAN?
Madridban jónchány kínos kérdést
szegeznek majd az oroszok mellének: a
szovjet zavaróállomások újra eltorlaszol
ták „az információ szabad államközi fo-lyását"
a be- - és kiutazás kérdése ma is
gyerekcipőben jár egy olyan országban a-h- ol
belföldi útlevél szükséges az admi-nisztrációs
területek (oblaszt) közötti bel-földi
személyforgalom terén
A détente ügyét nem Helsinkiben la-lált- ák
ki azonban ott ratifikálták Ha
a Helsinki 'Paktumot nem képmutató mó-don
kezelik áz oroszok betartva csu-pán
azt ami nem kerül semmiféle újabb
erőfeszítésbe és egyoldalú módon felrúg-va
azt amiért a Nyugat egyáltalán alá-írta
az alapokmányt — akkor a szerző-dést
úgy körvonalazhatjuk hogy végered-ményben
két ellenséges szuperhatalom öng-yilkosság-
ellenes szerződése amely kél
hatalom egyébként nyílt harcban elpusz-títaná
egymást — és ennek során az e-gé- sz
világot
Ezért a madridi számonkérés mlnd- -
annyiunk létérdeket szolgálja beleértve
a külföldf magyarság képviselőinek heroi-kus
erőfeszítését hogy a belföldi és er-délyi
magyarság helyzetén enyhítsen e-z- en
a messzemenő nemzetközi fórumon