Magyar Elet, August 13, 1983

              isy# r' Vi ftStn áV-- v
HUNGÁRIÁN LIFE uo
Mw sokaság
hanem Lélek
S szabad nép lest 0l
csuda dolgokat MAGYAR targMt
Cvudún
Indepenctest
WtMy
BERZSENYI a I á Íj JL
r
Vol 36 31 XXXVI évfolyam 31 szám 1933 augusztus 13 szombat
v
Ara: 50 cent
---- "'" HIIIHUinmltWHmtmtwtwtinmnninmmMmttMtmttmi
19 USA csatahajó és 4000 tengerészgyalogos közép-amerik- ai vizeken
E W
Csád és Qaddafi bahamai térhódítása @ A francia frank zuhanása
A világsajtó figyelmét a csádi események foglalják el: Faya-Largca- u
eszak-csá- di várost több hullámban támadták az alacsonyrepülésben közeledő
líbiai bombázógépek és helikopterek úgyhogy Csád elnöke Hissenc Habrc be-jelentette
az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa legsürgősebb összehívá-sát
követeli mert a líbiai légierő kíméletlen bombázásai miatt a — Habrc sze-rint
— 10 ezer főnyi polgári áldozat kimeríti a népirtás (genocide) fogalmát —
Az Egyesült Államok 10 millió dollár értékű orvosi és katonai segélyt nyújt a
Libia által szorongatott Csádnak továbbá Párizs is sürgős jelzéssel légelhárító
lövegekel indított útba Csád címére (Csád azelőtt francia gyarmat volt) Csád
l!tfi0-ba- n nyert függetlenséget Franciaországtól és azóta a sivataglakó arabok
és luarcgek és a termékenyebb déli területek fekete lakossága közötti ellentétet
Muammar Qaddafi líbiai területszerzésre próbálja kiaknázni — Két hét alatt
másodszor történt hogy a repülőgép utasai „fellázadtak" a légikalóz ellen és
ártalmatlanná telték őt: legújabban Alfrcdo Ayala egy BOEING— 727 fedél-zetén
azt a parancsot adta a kapitánynak hogy Houston végcél helyett Kubába
repüljön a személyszállító gép azonban három markos férfiulas ráugrott Aya-lár- a
és a biztonsági övek segítségével béklyóba verték a 30 éves légikalóz-jclöl-t- et
— Szeptember l-t- öl kezdődöleg az alkoholra kivetett fényűzési adó 13'! a
tlohányncmückrc kiveteti adó 159° o-- al emelkedik Kanadában amit az ismeri
maximum (i & 5 százalék federális inflációellenes intézkedés durva megsérté-sének
tartanak
TENGERI ZÁRLAT
AVAGY
FLOTTAGYAKORLAT?
Jla egy „flottagyakorlat"
eselleg félévig is eltarthat
akkor némi állandóság is
hozzájárul az egyébként idő-szakosnak
minősített hadi-tengerészeti
manőverekhez
George Slmltz USA kül-ügyminiszter
szerint ez
csupán „hadgyakorlat és
tréning" semmi más
Az USSR Kuba és N-icaragua
sajtója szerint
„imperialista bekerítő
mozdulat a III világhábo-rú
küszöbe" ésatöbbi
A TÉNYEK: Ronald
Reagan USA elnök azzal vá-dolta
Kubát és Nicaraguái
Pozsonyi Miklós (Budapest):
hogy állandó fegyverszállítá-sok
révén a közép-amerik- ai
térség destabilizálását idézik
elő ezért
az USA 19 csatahajót —
beleértve rcpülögép-anya-hajók- al
is — vezényelt a
közép-amerik- ai partvidék-re
egyben 4 ezer tenge-részgyalogost
is beleértve
Larry Spcakes a Fehér
Ház helyettes sajtótitkára
máris elismerte hogy a had-gyakorlat
(avagy tengeri
blokád I óta az El Salvador- -
béli gerillák részérc szánt
fegyvcrszállitmányok kima-radása
miatt 'a kormány 'ka-tonai
helyzete javulást mu-tat
de a harcok még mindig
a régi hevességgel folynak i
Szooiáiizmus
rlat avagy
Egy amerikai torpedó-romboló
egymásután két
szovjet hajót tartóztatott
fel: az egyik fcgyvcrszál-lilmány- l
hordozott a fe-délzetén
a másik az UL-JANO- V
nevű lehergőzös
nem katonai természetű
rakományt szállított iga-zoltatás
után az USA ha-ditengerészet
központi pa-rancsa
értelmében mind-két
szovjet hajónak meg-engedték
hogy tovább
folytathassa útját
VÖRÖSÖDIK
A 15 AHAMAS
SZIGETCSOPORT?
Muammar Qaddafi ezre-des
Líbia diktátora nem
(szamizdal írás)
Miijén kiutal lehel találni a „diktatórikus" szocializmusból?
Hogy kiutal kellett találni azt világosan jelzik a Sztálin halálát
követő másfel-ké- t évtizedben lezajlott események 1953-ba- n az NDK-ba- n
1956-ba- n Magyarországon és Lengyelországban 1968-ba- n Cseh-szlovákiában
és 1970-be- n (az 19G8-a- s nyári és tavaszi események köz-vetlen
következményeként) Lengyelországban A mélyebb elemzés
ezeknél a látványos valóságoknál szembetűnő de nem kevésbé a
„diktatórikus" szocializmus sürgető túlhaladására ösztönző jeleket is
találhatna
Az egyik út a demokratikus szocialista rendszerek életrehivása
lett volna Nem ez hanem a másik út — a „fogyasztási' szocializ-mus
útja — valósult meg pontosabban kezdett megvalósulni
A „diktatórikus' szocializmusban az emberek életszínvonalának'
emelése a fejlődés gátja mert elvonja a tökét a nehézipar fejlődé-sétől
a nagy beruházásoktól Az a minimum — és a „diktatórikus"
szocializmus irányilói szempontjából optimum — amely az embernek
juttatandó a munkaerejük újratermeléséhez feltétlenül szükséges mi-nimális
fizetés A nagy robbanások egyik közvetlen oka éppen az
alacsony életszínvonal annak tartós stagnálása vagy éppen esése
volt a közép-európ- ai országokban A lő ok természetesen a szocia-lista
demokrácia válsága az hogy az emberek nem szólhatnak be-le
a megtermelt nemzeti jövedelem elosztásának kérdéseibe éppúgy
mint a legtöbb őket érinlö probléma eldöntésébe sem
A „fogyasztási" szocializmus kezdeteivel ezt a kérdést ügyesen
kettéválasztották Az emberek továbbra sem dönthetnek saját ügye-ikről
demokratikusan lényegében továbbra is az őket irányító álla-mi-
és párlapparútus döntéseinek vannak alárendelve — persze ez
az apparátus sem kénye-kedv- e szerint dönt s vannak visszacsatolá-si
lehetőségek — de életszínvonaluk emclkeJik s a nemzeti jöve-delemből
nagyobb hányad jut fogyasztásra mint korábban
Felesleges bizonygatni hogy az elviselhetőbb könnyebb élei
szempontjából mennyivel nagyobb lehetőségeket nyújt a „fogyasztá-si"
szocializmus a „diklalórikus'-ná- l De illúziók ralija aki azt hi-szi
hogy a frizsider és az autó elterjesztése a szocializmus vala-mennyi
problémáját megoldja
A néhány evvel ezelőtti várakozások a „fogyasztási szocializ-mus"
gazdaságirányításának a sikereivel az életszínvonal emelkcdé-ióc- !
kapcsolatban lúloltuk voltul jelenlegi veretesnek "cm sj
került elérnie aj ei_el kapccljtbir kituaclt célokat Mint 1365 ta
csak a szomszédos Csád ha-tárait
támadja zsoldosaival
akiket olajp'énzböl fizet ha-nem
a Bahamas (Karibi szi-getcsoport)
táján Is igen je-lentős
térnyeresi manőve-rekbe
kezdett
az olajjövcdelmek pénzé-vel
és a mozlim testvéri-ség
jelszavaival operálva
immár négy Karibi-tenge- ri
szigeten vetette meg lá-bát:
1 A Karibi-térsé- g líbiai
főhadiszállásának GUENA-D- A
szigete számít ahol
Maurice Bishop Fidel Cast-r- o
kebelbarátja vette át az
uralmat 1979-be- n Qaddafi 4
millió dollár értékű jct repü-lői
eret építtetett kamatmen-tes
kölcsönből! Cserébe az
új reptér csarnokában kinek
az arcképét függesztettek a
falra? A Qaddafiét talán ol-csó
részletfizetésként?
2 ST LUCIA szigetének
26 fiatalja kapta nemrég azt
a kitüntető ösztöndijat hogy
Líbiában kitanulhatlak írt
„szakmát" ami jelen
cselben a „terror és sza-botázs"
művészeiének e-lsajátítását
jelenti
3 DOMINICA szigeté-nek
feje Eugénia Charles
miniszterelnök jelezte hogy
Qaddafi azzal csábitott do-minikai
fiatalokat Líbiába
hogy orvosnak vagy mér-nöknek
kitanulhatnak azon-ban
a Iibiai diktátor barak-kokban
helyezte el a domini-kai
diákokat ahol „a forra
dalom" ikivi vására oktatják
őket
4 ANTIGUA szigetén
Tim Hcctor egyben a Kari-bi
Felszabadítási Mozgalom
vezére Qaddafilól kapja
„progresszív" hírlapjának
finanszírozását — és
az év tavaszán szabadsá-gát
Líbia meghívott ven-dégeként
tölthette cl az
egyik luxus kiképzötábor-ba- n
(meri ilyen is van az
olajgazdag Líbiában)
A FRANCIA
NADRÁGSZÍJAK
DTABB
MEGHÜZASANAK
KÖVETKEZMÉNYEI
Francois Mittcrand a
szocialista párt vezérének
1931-be- li megválasztása óta
a francia kormány igen költ-séges
szociális reformokat
foganatosított amelynek
drága számláját most fizeti
a jelenleg csaknem 10%
munkanélküli:
Mittcrand a munkahetet
megrövidítette a minimum
béreket felemelte a szabad-ságokat
meghosszabbította
de mindezen egyébként
hasznos és
társadalom jólétéi fokozó
reformoknak komoly ára
van ami a jelenlegi költ-ségvetési
hiáneban és a
francia frank csaknem zu-hanójcll- cgü
hígulásában
nyilvánult meg (Jelenleg
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
béklyók nélkül
vaszán most is Lengyelország mutatta meg hogy végetért az „el-lenforradalmi
apály": a „fogyasztói szocializmus' föaposlola Gic-re- k
megbukott A gazdasági nehézségekkel párhuzamosan mindenhol
lokozódotl a belső feszültség a különböző ellenzéki csoportok egy-re
hangosabban hallatják a hangjukat
„A láger legvidámabb barakkjának" kikiáltott Magyarországon
három „ügy" is rontotta a rendszer nemzetközi tekintélyét: a Lukács-
-tanítványok elhallgattatása Konrád György és Szclényi Iván le-tartóztatása
Haraszti Miklós elítélése Ma már nyilvánvaló hogy
Magyarországon is van betiltott irodalom
A polarizálódás valamennyi „szciálisfa" országban élessé vált
Még a Szovjetunióban is ahol alapjában két nagy ellenzéki áram-lat
bontakozott ki: egy a műszaki egy pedig a humán értelmiség
körül Hogy a hivatalos propaganda ellenérc nem az élettől a szov-jet
valóságtól elszakadt szovjctcllcncs elemekről van szó bizonyítja
az értelmiség széles köreinek a rokonszenve Azokat a kérdéseket
amelyeket a Szaharov-csopor- t vetett fel nem a nyugati kémszerve-zete- k
és az emigráns egyesületek plántálták át a Szovjetunióba ha-nem
a szovjet gazdasági-társadalm- i fejlődés inspirálta
A lengyelországi események új döntő fordulatot jelentenek a kö-zép-Jielet-cui-
'ópai
fejlődésben Nemcsak a hatalmon lévő kommunista
pártok vezetőségei kényszerülnek arra hogy a „Szolidaritás" megje-lenése
és megszilárdulása után újból átgondolják a „hogyan tovább"
kérdését: az ellenzéknek is le kell vonnia a következtetéseket
Ellentétben a magyar 1956-ta- l vagy a csehszlovák 1960-ca- l a
lengyel augusztus eseményeinek elindításában és kibontakozásában
a demokratikus szocialista — marxista és revizionista — ellenzék
nem játszott érdemleges szerepet A fő hajtóerőt a plebejus népi
ellenzék a katolicizmus és a hagyományos szociáldemokrata KOR
képviselték Ebben a tényben szerepet játszott a különféle poszt-sztálinis- ta
erők a Brczsnycvck Honcckcrek és Husákok immár egy-két
évtizedre visszatekintő konzervatív-rcstauráció- s politikája: olyan
elszántan és buzgó igyekezettel kompromittálnak mindent aminek
köze van a marxizmushoz a szocializmushoz és a kommunizmushoz
hogy a párton belüli ellenzéket is — amennyiben ilyen szervezet-len
és szétszórt formában ugyan de egyáltalán létezik — sikerüli
többé-kevésb- é teljesen lcjáratiüuk
(l''clyUlaj a 4 oldalún)
A rakétaellenes tüntetők figyelmébe!
99 €rmse 99
Valóban gyönyörűen eszményi elgondo-lás
lenne ha a világbékét úgy oldanánk
meg hogy mindkét arcunkat odatartjuk':
„Ide üss!" — alapon avagy ha kővel dob-nak
meg akkor mi kenyérrel (avagy 2 bil-lió
dollár értékű gabonaszállilmánnyal) vi-szonozzuk
a fenyegető kőzáporl 'ami jelen
jelképes tanmesénkben a Szovjetunió ijesz-tően
fenyegető nukleáris felkészültséget
szimbolizálja
Nos az egyoldalú nukleáris leszerelés
hiszékeny nyugati hhei — bár jóhiszemű
ségüket felvitel ezzük — ezek a naiv béke-prédikátor- ok
a lények reális felmérésében
teljes tájékozatlanságról tesznek tanúsá-got
Értsük meg egyszersmindenkorra
sem Keleten sem Nyugaton épeszű józan
ember nem akarhatja a nukleáris holoka-usz- t
kitöréséi mert ez egyben a földgolyó
eltűnésit is jelenlené — az cllcntüntclökct
is beleszámítva!
Ugyanakkor a nyugati sajtó csupán a
honi és a helyi nukleáris ellcntünletések
szenzációhajhász feldolgozásával foglalko-zik
— és ha pl egytucat Cruise-ellene- s tün-tetőt
felfedez a TV-kame- ra lencséje akkor
hiába rendeztek százezres nézősereg előtt
nemzetközi főiskolás versenyt Edmonton-ba- n
mert elsősorban a tucatnyi anti-Cruis- c
tüntetőnek szól a nagy nyilvánosságot je-lentő
országos TV híradás reflektorfénye
Ez 'az arányérzék teljes felborulását je-lenti:
mialatt Edmontonban több mint száz
nemzet allétája mérte össze erejét — egy
semlegesnek számító pályán (és ez per-sze
nem eléggé szenzációs?) az olimpiai
méretű arénában addig a Cruise maroknyi
csoport kapta az országos TV képhir tudó-sítás
rangos — és emiatt hangsúlyos — első
helyét! %
És ez csak egy a sok hasonló p'álda kö-zül
amikoris 'a szenzációihes riporter nem
az országos jelentőségű hírt hanem az „el-adható"
eseményt (késelés tűzvész föld-rengés
terrorbomba robbanás) teszi az el-ső
sorba mini ez a Cruise tüntetők csoport-jával
is történi
Értsük meg: valaki ha azt hiszi hogy
az oroszok a 'kölcsönösség alapján ugyan-csak
leszerelnének amint azt a hiszékeny
vagy félrevezetett sok esetben megfizetett
propagátorok szajkózzák az akkorái téved
het ami könnyen saját és országa szabad- - [
ságába kerülhet
Az 1917-be- li oroszországi forradalom
óta a világhalalmi szovjet törekvések tér-képe
soha nem volt annyira világosan o-lvasható
mint most: I
Ha anti-Cruis- c felültetett naiv embe-rekkel
beszélgetünk mulassunk rá — hál- -
Van-- @ feitámadás?
Május közepén Erdélyben jártam Ko-lozsvyr- ott
Látogatásom első teljes napja
vasárnap volt és otlálö barátom azt java-solta
hogy istentiszteletként az ősöket láto-gassuk
meg 'a házsongárdi temetőben A
domboldalról 'a sírok úgy néznek Mátyás ki-rály
városára mini egy hadsereg amely
csak leheveredett megpihent de szél nem
oszlott
Rég elporladt prédikátoroknak tudós
l mestereknek és közelmúlt nagy költőinek
csendje honolt a hantok közölt Beszédes
csend ez Erdélyben nem ritka idő az hogy
t
a csendbe fészkel be bújtatja cl magát a
lélek Faragatlan kövek is tudnak beszélni
hát még a kopjafák!
Korán beköszöntő nyári meleg volt
Lihegve róttam 'az ösvényeket törölgettem
a homlokomat mig barátom és „idegen-vezetőm"
mini szüntelen örlö vízimalom
a történelem lisztjet 'adagolta zsákjaimba
— Mennyi hős — tűnődtem cl — anél-kül
hogy kardul ragadod 'volna S bár ha-lottak
emlékek csupán mégis mennji
győztes
Mintha állatott volna homlokom rán-cain
egy pillanatra megállapodott Körbe-nézett
a kripták és egyszerű hunt ok gledn-já- n
és csendben szinte csak önmagának is-mételgette
a kérdési:
— Tudod mennyien nyugosznak itt?
Majd kis szünet után igazi székelyvá-gással
felelt magának:
- Ha a d!±7i jI niüsl ireíuj-i- a a trom
JL Cö o ©
ha még nem késő — a száraz tényekre:
A II világháború előtt hány kommu-nista
állam létezett? Egy: a Szovjetunió!
Jelenleg 1983-ba- n már 18 kommunista
államról tudunk szerte a világon: Európá-ban
Észak-- 'és Dél-Kelet-Ázsiá-ban
Afriká-ban
Közép-Amerikáb- an sőt a Karibi-tengere- n
Mind a 18 véres háborúk vagy testvér-harcr- a
szító forradalmak folyományaként
született — és mindegyik kommunista ál-lam
iparkodik utánozni a „Nagy Mestert"
abban hogy a „népi demokratikus" — te
hát mindenkire 'érvényes — szabályzat el-ső
parancsolata az egyéni szabadságnak az
állami érdekek alá való helyezését követeli
amit a valóban demokratikus légkörben ne-velkedett
nyugati polgár — 'aki ma békél
prédikálva menetel és az egyoldalú lesze-relésárt
„harcol" — soha nem tudna meg-szokni
Ennek ellenére saját szabadsága
sírásójaként áll be a Keleti Blokk célkitűzé-sei
szolgálatába
Kanadát 'az USA-- n kívül senki sem vé-di
meg a 'külső ellenség ellen azonban a
naiv köldöknéző „Antinuke" társaság Ka-nadát
„atommentcs zónává" szeretné ki-kiálta- lni
Ez a vágyálom annyira nevetséges
hogy csaknem kár megemlíteni Csupán ar-ra
kell gondolni: vajon az oroszok elönyö-seb- b
státuszt óhajtanak-- e adni egy olyan
országnak amely — egyelőre — a NATO
tagállama?
Avagy a kanadai polgár atommentcs-sége- t
'élvezhet akkor amikor a szovjet pol-gár
esetleg ki van téve az esetleges nyu-gati
visszavágásnak?
Avagy: a nukleáris rakéta „behunyja
majd a szemét" amikor útban Szibériából
az USA-b- a a kanadai légtéren halad át?
Ila egyszer szövetségesei vagyunk az
USA-na- k akkor álljuk a szavunkat mert
az egyetlen hon-védőpajzs- ért ök fizetnek
nem a kanadai 'adófizető polgár Ha pedig
ez a többségnek nem tetszik akkor lépjünk
ki a NATO-bó- l de 'azesetben teljesen vé-delem
nélkül maradnánk A történelmi pre-cedensek
példáján pontosan kiszámítható
hogy akkor mi lenne Kanada sorsa:
Valahányszor egy területi vákuum kép-ződött
amelynek nem volt megfelelő ön-védelmi
berendezettsége oda vagy az
USSR vagy csatlósai nyomban bevonullak
Ezért állítjuk azt hogy mindazok akik
saját szövetségeseinket akadályozzák ab-ban
hogy — egyben bennünket is — meg-védjenek
azok hallgatólagosoan és tettlege-sen
a szovjet világhódító tervek megvalós-ítását
mozdítják elö
bitát vagy félmillió magyar ugrana talp-ra!
— Micsoda feltámadás lenne' — suhin-tottam
már egyet én is — félmillió magyar
milyen erő — tettem még hozzá talán csak
gondolatban es már félhangosan idézve
pesti költötársunkat — „sírjaink is bás-tyák
no feledd!"
Aztán ez hallatszott: a bástyák leomló
falak élők nélkül — és nem is tudom hogy
monla-- c ezt valaki vagy csak a sírok su-gallták
Mert akkor már feltűnt előttem
egy sokkal nagyobb temető egy kontinens-re
kiterjedő melyek nem fél- - de másfél-millió
halottja" van Az amerikai magyar-ság
sírkertje
Másfii millió magyarnál több él c föld-részen
Él? Biológiailag igen gazdaságilag
is de ami kis erőt még összekapar nemzet-tudata
ravataláról az egymással való eiva-kodásb- an
kopik el hamarább mint ahogy
a konok vancouveri cső elmossa a koszo-rúk
virágait Pedig mily szükség lenne ép-pen
napjainkban bölcs belátásra Oly há-borús
békét élünk melyben egyre gyakTab- -
bak a jólszervezett „zavarórepülések'' —
[ de megtévesztésképpen ellenkező előjellel
usaiainua felségjelzések nyomán nrcs
egekre hadonászunk Megkezdődön a mo-dern
„kassai bombázás"
Akkor is a szakadék szélén tántorog-tunk
és még közelebb löktük magunkat
— i'clj tatás a 3 oldalon —