Magyar Elet, February 14, 1981

              &íSi Ü
í-- f'-' +frX- - -
!t r„ HUNGÁRIÁN LIFE itID
A'cm sokaság
hanem LChk
s szabad nép tesz
Ui
csuda dolgokat LtrgnU Indcpcndcnt MAGYAR ELET CnidnnHlly
BERZSENYI a ihe Hungtriaa Lnguge
Vol 34 7 XXXIV évfolyam 7 szám 1981 Február 14 Szombat Ara: -- 10 cent MwwMMtiwmmmtmmm'twMtwMttwMMiMwmwiMniniiinniiMni
A lengyel diákság több szabadságot szabad személy-- cs eszmecserét követel
Varsóban 1956-o- t írnak!
i
Az USA alkalmazza a neutron-bombát- ? 0 Belpolitikai válság Spanyolországban
Ferdinánd Marcos a Fülöp-szigete- k ura hatálytalanította az 1972-be- n meg-hirdetett
ostromállapotot — Svájci diplomaták Teheránban Cynthia Dwycr
„szabadúszó" újságírónő' szabadlábra heljczeséröl tárgyaltak az iráni ható-ságokkal
Mrs Dwyers-- t kémkedéssel vádolták az iráni halóságok — Palesz-tinai
gerillák tüzet nyitottak izraeli ágytinaszádokra és helikopterekre — je-lenti
a PLO Tel Aviv-ba- n csak annyit jegyeztek meg a Bejruttól délre folyó
hadműveletekkel kapcsolatban hogy izraeli erők „ezúttal negyedszer lépték
át a libanoni határt" — Mexikóvárosban hatvan diák elfoglalta az ottani liba-noni
nagykövetség épületét — Csini Doo Hvan Dél-Kor- ea elnöke megígérte
hogy nemsokára érvénybe lépteti az emberi jogok betartásának kötelező tör-vényét
(Csun tavaly májusban szerezte meg a hatalmat egy katonai állam-csíny
során miután Park Csunk Hee akkori elnököt 1979 novemberében meg-gyilkolták
— Szcrk) — Homály fedi egyelőre az angol parlament várható
döntését ami a kanadai alkotmány repatriálását illeti — Ontario népe március
19-é- n a választói urnák ele járul — Ronald Reagan az oroszokat „csaló hazu-goknak"
bélyegezte akik a világforradalomra való törekvésük érdekében nem
riadnak vissza a legpiszkosabb eszközöktől sem azért hogy céljaikat vcgiilis
valóra váltsák — Philip herceg az angol királynő férje ugyancsak kirohant a
Szovjetunió ellen mondván: ez az első ország ahol azért építenek falakat
hogy a lakosságot fogságban tartsák és nem azért hogy a falak megvédjek a
lakosságot az ellenségtől
A LENGYEL DIÁKSÁG
195RA
EMLÉKEZTETŐ
KÖVETELÉSEI
Varsótól 40 mérföldre
dél-nyugat- ra fekszik Lodz
városa melynek egyetemén
9 ezer diák tanul Ezeknek
több mint fele pontosan 5000
elfoglalta a lodzi egyetemet
hálózsákokkal berendezkedt-ek'-
éjjeli szállásra-"maj- d
utána közölték a' követelé-seiket
amelyek kísértetiesen
hasonlítanak a magyar
1956-o- s forradalom néhány
pontjára:
1 Kevesebb marxizmust
tanítsanak és több szakmai
tantárgyat!
2 Az orosz nyelv kötelező
tanulása helyett legyen fa-kultatív
nyelvoktatás a nyu-gati
nyelvekre is kiterjeszt-ve!
3 Szabad kiutazási lehe-tőség
az ismert megkö-töttségek
feloldása Sza-bad
személy- - és eszmecse-re
az ország elhagyásához
ne legyei) szükséges többe
engedély!
-- "Nos adiákságkövetelé-se- i
mellé ha hozzávesszük
a három és félmillió kisgaz-da:
„parasztlázadását" ak-kor
realizáljuk hogy a je-lenlegi
miniszterelnöknek
Stanislaw Kania-na- k mind a
két keze tele van munkával
A kormány kétségbeesetten
próbálkozik azzal hogy lé
Dr GYALLAY-PA- P DOMOKOS:
ken tartsa a „Szolidarnosz-ty- "
független szakszervezet
egyre függetlenebb tevé-kenységét
amelyre Kania
annyit mondott:
a Szolidarnoszty az alap-okmánytól
függetlenül
olyan ügyek mögé áll
amelynek nyílt pártolása
azt jelenti: a Szolidarnosz-ty
célja egy ellenzéki po-litikai
párt kialakítása
WALESA ÜJRA
LENGYEL
KISKIRÁLYOKAT
BUKTAT
Tavaly augusztus óta
nem volt annyi tiltakozó gyű-lés
és ülő- - vagy termelési
sztrájk Lengyelországban
A Madridi Konferencia
Második számonkérés hete Madridban
Előkészítő Gyűlés
A kozépkeleti és iráni szovjet intrikák Afganisztán katonai le-rohanása
es a lengyel munkások önállósági küzdelme 1980 kora o-sz- érc
feszült nemzetközi légkört teremtett Az izgalmak kihatottak
a madridi konferenciát megelőző szeptember 9-é- n megnyílt formá-lis
Előkészítő Gyűlésre is Kelet és Nyugat egyaránt előrelátta hogy
jóllehet a konferencia közvetlen célja a helsinki-- i kötelezettség-vállaláso- k
felülvizsgálása a Nyugat egyben számon fogja kérni a Szov-jetunió
egyezményszegéseit Európán kívül is Egy angol közíró talá-lóan
jegyezte meg hogy amennyire erőltette Brezsnyev annakidején
a Helsinki-- i találkozót most annyira átkoznia kell a pillanatot a-mi- kor
hozzájárult a konferenciák és ezzel egy ál-landó
jellegű számonkérési folyamat elindításához A nagy kő a-mel- yet
Brezsnyev Helsinki-be- n eldobott most bumerángként vissza-ütött
rá
Az előkészítő gyűlés feladata a november 11-é- re kitűzött érte-kezlet
tárgysorozatának összeállítása volt Az egész előkészítő sza-kasz
a szovjet obstrukció jegyében zajlott le Mint hamarosan ki-derült
a Szovjetunió fő célja a Helsinki-- i kötelezettségek felülvizs-gálásának
— a CSCE konferenciák legfontosabb feladatának — meg-torpedózása
volt A Szovjet félt az elszámolástól ezért azt szorgal-mazta
hogy a konferencia ne foglalkozzék ellenőr-zéssel
ehelyett inkább új javaslatokat tárgyaljanak a katonai biz-tonság
és a gazdasági együttműködés terén Különben is — mondta
a Szovjet — a Záróokmány nem kötelező szerződés annak mi-kénti
végrehajtása minden ország kizárólagos Ugye amit más ország
nem birálhat fölül A nyugati válasz erre az volt hogy ha minden
ország mentes a többi aláiró ország ellenőrzésétől a végrehajtás
felülvizsgálása abból állna hogy minden ország megdicsérné saját
teljesítményét
A Szovjet kibúvási kísérlet érthető volt mert el akarta kerül-ni
eddigi „teljesítményeinek" az afgán és lengyel drámában ját-szott
szerepének a világsajtóban való állandó szellőztetését A szá-monkéréstől
való félelmében a Szovjet minden eszközt felhasznált
hogy e téren a Nyugattól engedményeket csikarjon ki Többek' kö-zött
sejtetni engedte esetleges távolmaradását a novemberi értekez- -
leiről majd burkolt fenyegetéseket intézett a nyugati országokhoz
ha azok megkísérlik számonkérni a megszegett szovjet ígéreteket —
A Szovjet erőlködése visszafelé sült el A nyugati országok egyhan-gúan
ragaszkodtak a kötelezettségek végrehajtásának megtárgyalásá-hoz
és a várható leleplezésektől való szovjet félelem még több nem-zetközi
sajtónyilvánosságot kapott
Mim
mint azt a héten tapasztal-tuk
A kisgazdák letették a
szerszámaikat a diákság az
ipari munkásság nyomában
egymás után rendezi az
egyetemeken 'a tiltakozó
sztrájkokat
Amióta Lech Walesa a
„Szolidarnoszty" független
szakszervezet vezére vissza-tért
a Vatikánból azóta a
helyes önmérsékletet és a
józan megfontolást hang-súlyozza
nehogy felborul-jon
a törékeny „détentc"
ami a kormány és a sza-bad
szakszervezetbe tömö-rült
munkásság között ki-alakult
— „Le kell állítanunk a
sztrájkokat az országban
máskülönben a kormány
nyugodlan ránkfoghatja
hogy nem vagyunk urai a
helyzetnek — " mondotta
Walesa
A Szolidarnoszty kebe-lén
belül legalább tízezer
szélsőséges elem folytat iz-gató
munkát Ezért méltán
hiszik egyesek: ezeket az
oroszok építették be hogy
bebizonyítsák: a „Szolidar-noszty"
nem alkalmas arra
hogy tárgyalópartnere Je-gyen
a kormánynak
Ennek ellenére a Bials-k- o
Biala-- i törvénytelen (Wa-lesa
engedélye nélküli)
sztrájkok mégis meghozták
az eredményt:
a tartomány négy legma-gasabb
rangú korifeusát
közöttük Jozcf Abudck
rész: A hat
rendszeresítéséhez
visszamenőleges
erejű
kormányzót lemondásra
késztették mert a munká-sok
azt állították: a fejé-től
bűzlik a hal
mert ebben a dél-nyug- ati
tartományban a korrupció
és a visszaélések napirenden
voltak
AZ EURÓPAI
SZÖVETSÉGESEK
MEGKAPJAK
A NEUTRON
BOMBÁT?
Még emlékezünk arra a
Jinuny Carter-fél- e cikk-cakkos
politikára amikor
az egyik heten elhatározta a
neutron bomba nyugat-eur- ó
pai állomásoztatását
a rákövetkező heten Car-te- r
váratlanul rctirált és
bejelentette a neutron-bomba
bevetésének bi-zonytalan
időre való elha-lasztását
Az új Reagan-adminisztrác- ió
hadügyminisztere
Caspar Wcinbcrgcr sajtófo-gadásán
kijelentette: annak
idején a neutron-bomb- a hir-telen
kivonása Nyugat-Európ- a
jövőbeli arzenáljából hi-bás
lépésnek számított
merf'ezáltár számos NATO
szövetséges kínos kényszer-helyzetbe
került így Helmut
Schmidt Nyugat-Németorszá- g
kancellárja több ízben
rámutatott: annak idején
nagynehezen megnyerte szo-ciáldemokrata
pártját annak
(folytatás a 2-- ik oldalon)'
Sok szó esett arról az előkészítő gyűlésen hogy a konferencia
sikere érdekében az előkészítés legfontosabb feladata: pozitív lég-kört
teremteni Kelet és Nyugat között Ez nem sikerült sőt az e-lökész- ités
viharos vitái híven tükrözték a kelet-nyuga- ti viszony min-den
ellentétét A konferencia történetéhez tartozik hogy az értekez-let
november 11-i- ki ünnepélyes megnyitásának napján az „Agenda"
felett még mindig folyt a harc és az előkészítő bizottság tárgyaló-termében
az órát leállították mindaddig míg három nappal később
a tárgysorozat megszületett "
Ilyen körülmények között meglepő hogy egyáltalán létrejött egy
viszonylag jó „Agenda" amely a konferencia első tárgyalási szaka-szára
— november 11-t- ől december 19-i- g — a Helsinkiben vállalt
kötelezettségek végrehajtásának tárgyalását tűzte ki — minden szov-jet
ellenkezés ellenére A konferencia második szakaszában — janu-ár
27-t- ől március 5Ag — az új javaslatokat és a zárónyilatkozatot
tárgyalják
összefoglalva az előkészítő gyűlés lefolyását: nyugati delegátusok
általában pozitívumként könyvelték el hogy a konferencia egyálta-lán
meglett a feszült légkör és sok ellentét ellenére Pozitívumnak
minősítették azt is hogy mindenki őszintén megmondta véleményét
és a keleti blokk tagjai az őket ért erős kritikák ellenére nem áll-tak
fel és hagyták ott a tárgyalótermet Ez valóban egyfajta ered-mény
és ennyit legalább sikerült a tárgyalások idejére is biztosí-tani
A konferencia indulása
Az értekezlet a résztvevő országok födclegátusainak megnyitó
beszédével indult el E beszédek hiven tükröztek az egyes kormá-nyok
hivatalos álláspontját a Helsinki-- i egyezmény különböző kér-déscsoportjaiban
Elvben minden ország magáévá tette a kérdések
„egyensúlyban" való tárgyalásának szükségességét ami azt jelenti
hogy egyik kérdéscsoportnak sem szentelnek túlzott figyelmet vagy
kizárólagosságot Ennek ellenére mégis észrevehető volt hogy a
résztvevő országok más-má- s kérdéscsoportokra fektetik a fő súlyt
és ebből a szempontból három választóvonal volt megállapítható:
1 a keleti blokknál a fő érdeklődés a politikai— katonai— leszerelé-si
és kisebb mértékben gazdasági kérdések iránt mutatkozott Mind-ezt
becsomagolták egy furcsa légüres térben lebegő „détente" (eny-hillés)
követelményébe A nyugati felfogás szerint a détente-nak-i e-l- öf
eltételei vannak: kölcsönös bizalom és őszinte együttműködés A
szovjet értelmezés szerint viszont mindez pontosan fordítva áll: elő- -
— folytatás a 6-i- k oldalon —
Londoni riadó
Irta Frey András
Reagan és Haig jöttére a magyar e-migrá- ciót
is Európát is az a kérdés fog-lalkoztatja
legjobban merre fordul majd
az amerikai külpolitika Washingtonban
azonban a kormányváltozásnak inkább
csak belpolitikai és gazdasági következ
ményeiről beszélnek az emberek
Afganisztán
Pakisztán és
a Perzsa-öb-öl
Abban a csatában is amelyet a szc
nátus külügyi bizottságában vívott meg
Haig az amerikaiak figyelmét főleg az'
vonta magára hogy a clemokratapárt bal:
szárnya szerette volna ismét fölmelegíte-ni
a Watergate-botrány- t és hogy ennek
a gyalázatos kísérletnek a republikánus
Weicker szenátor is asszisztált
Európában ezzel — érthető módon—
nem sokat törődnek Ott a világpolitiká
ban várható eltolódás lehetőségeit mérlc--'
gelik azt hogy Reagan tesz-- e majd va-lamit
s ha igen mit tesz az ellen hogy
Afganisztánon és az esetleg feldarabolt
Pakisztánon és Iránon keresztül az o- -'
rósz befolyást a Perzsa-öbölr- e és a Kö-zclkclc- trc
is kiierjesszék
Ezért érdemes most Washingtonban
körülnézni és a nyugateurópai fővárosok-ból
az ENSz-he- z befutó jelentéseket is
számba venni
Az első ami szemébe ötlik az em-bernek
az hogy Európában Amerika szö-vetségesei
majdnem mind kelletlenül gon-dolnak
Tá hogy az oroszokkal szemben
Reagan a sarkára akar állni s„hogy az
amerikai-oros- z viszony romlása következ-tében
~'nem lehet majd olyan szabadon
barátkozni és" kereskedni a Szovjetunió-va- l
mint lehetett eddig
De ha féltik is odaát Reagan-tö- l a
détente-o- t Haig határozottan nagyobb
tekintélynek örvend Nyugat-Európába- n
mint Észak-Amerikáb- an
Nem csak azért mert mint az Atlanti-szövet-ség
haderőinek főparancsnoka
Haig jó politikai ítélőképességgel szólt
hozzá az európai kérdésekhez hanem a-7- ért
is mert mindig tekintettel volt a
franciák és németek érzékenységére
A Kissinger és
Haig közti
különbség
Párizsban ma is emlegetik — a kü-lügyminisztérium
tájékán éppúgy mint
a szerkesztőségekben s a parlamentben
— azt az interjút amelyet tavaly nyáron
adott Haig a Politique Internationale cí-mű
francia folyóiratnak
Ebben Haig elismerte hogy a Szov-jetunió
atomfegyverek dolgában is erö-seb- b
Amerikánál s ebből nem csak azt
a konzekvenciát vonta le hogy fegyver
kezni kell hanem azt is hogy Amerika
külpolitikáját össze kell hangolni európai
szövetségeseinek a szempontjaival
Ez volt az a nyilatkozat amelyre
annakidején a Magyar Élet is utalt- - és
amelyben Haig kidomborította azt a kü-lönbséget
amely Kissinger és az ö kül-politikai
elgondolása közt uralkodik
Kissinger tétele az volt hogy a nyu-gat
védelmét a detentc-r- a kell alapítani
Haig viszont csak úgy fogadja cl az a- -
tnerikai-oros-z détentc-o- t ha az nem egy-oldalú
amerikai áldozatokból állhancm
az engedmények kölcsönösségére támasz-kodik
s ha az Egyesült AUamok az ed-diginél
nagyobb és jobb fegyverzetre
tesznek szert
Arra a kérdésre hogy Amerika ka-tonai
gyöngesége Carter idején kezdödött-- e
el Haig tagadóan ' felelt s emlékezte-tett
arra hogy az Kennedy elnökségétől
datálódik Világosan kiérezhetö gúnnyal
mondta Kennedyt dicsőítik hogy az
1962-e- s kubai válság idején megmentet-te
a békét Haig szerint azonban ez nem
áll abban az időben az amerikai atom-erő
úgy viszonylott az oroszokéhoz mint
húsz az egyhez
(Azzal tehát hogy Kubában meghat-rá- k
és "tűrte hogy az Egyesült Államok
oldalában Kuba orosz támaszpont legyen
Kennedy nem a békét' mentette meg —
az akkor még nagyon gyönge Szovjet-unióval
szemben ezt nem kellett meg-menteni
— hanem Amerika világpolitikai
pozíciójának az aláásását indította cla-m- it
az ő utána következő elnökök: John-f- on
Nixon Ford és Carter tovább foly-tattak
Ami Moszkvát
atomháborúra
csábíthatná
Ezzel kapcsolatban lettek föl Haig-nc- k
egy kérdést amely telibe talált E-szer- int
ha a nyugat elhatározná hogy
„katonai hatalmát helyreállítja" akkor
a szovjet kormány esetleg úgy akarná a
nép figyelmét a belső nehézségekről cl-ercl- ni
hogy háborús kalandokba bocsát-koznék
Az is lehetséges hogy a szov
jet katonai fölényét nem háborúra ha-nem
háborúval való fenyegetésre zsaro-lásra
akarná felhasználni
A kérdésre hogy ö is így látja-cIIa-i- g
ezt mondotta:: :: :
— Világos hogy az atomfegyverek te-rén
fennálló orosz fölény egyfajta ernyő
meljnck védelme alatt a legkisebb koc-kázattal
használhatnának ki bizonyos al-kalmakat
(Vagyis hogy Afganisztán után más
országokat is megszánnának arra szá-mítva
hogy az orosz atomfegyverektől va
ló féltében Amerika tétlen maradna)
— Ebből nem következik — tette hoz-zá
Haig — hogy az oroszok semmiképp
sem fognak' atomfegyverhez nyúlni Na-gyon
is lehetséges hogy ilyen kísértés-nek
a Szovjetunió bizonyos helyzetben en-gedne
Ezért van életbevágó fontos-ág-a
annak hogy Franciaország és Ang-lia
(atomfegyverrel is) vissza tud ülni
- AHaig-rö-l JPárjzsban kialakult poli-tikai
"profilnak ez a Haig-nyilatkoz- at az
egyik forrása Egy másik az hogy az A-uro- rc
címíi francia konzervatív lap sze-rint
a Quai d'Orsay-- n (a külügyminisz
tériumban) úgy tudják Haig azért mon-dott
le az Atlanti-haderő- k fóparancsnoki
állásáról mert elítélte hogy amikor a
sah elleni hadjárat megindult Cartcrék
ahelyett hogy a nyugathoz húó sah
mellett álltak volna a sah ellenségeit se-gítették
t Hogyan ítélik meg Haig-e- t
Kelet-Európába- n?
Erre utalva mondta egy Párizsból
jött kolléga:
— A franciák Haig-ne- k nem a kül-politikai
célkitűzéseit tartják vonzónak
hanem a határozottsága és céltudatossá-ga
imponál nekik
Egy „északi" csatlósállamból (nyil-ván
Varsóból Kelet-Berlinb- ől vagy Prá-gából)
hazalátogató francia nagykövetsé-gi
tanácsos a Quai d'Orsay-- n arról is
beszámolt hogy gondolkodó fejek Kelet-Európába- n
azt hiszik: ha Haig beváltja
a hozzá fűzött reményeket az forduló-pontot
jelenthet az amerikai külpolitiká-ban
és hogy Haig erősebb nyomot hagy-na
maga után mint Acheson és Dulles
mert Achesonnak Truman elnök Dullcs-ne- k
pedig Eisenhower lefogta a kezét
— Reagan azonban — mondják —
többet tud az oroszokról mint Truman
tudott és nem olyan szűk a látóköre —
mint amilyen Eiscnhoweré volt Ezért
remélik hogy Haig-ne- k szabad keze lesz
abban hogy az oroszokat féken tartsa
Egyébként Londonban Is gondolnak
arra hogy Reagan és Haig új korszakot
indíthat el az amerikai külpolitikában
A Downing Street-e- n ahol a minisz-terelnöki
és külügyi hivatal van azt is
mondják Thatcherné miniszterelnök ö-röm-mel
beszélt egy látogatójának arról
hogy Haig-ne- k egy kijelentése mérföldkö-vet
jelenthet a nyugati politikában
Thatcherné olyasmit mondott hogy —
Churchill óta Haig az első aki nyuga-ton
ki merte mondani (az amerikai sze-nátus
külügyi bizottsága előtt) hogy
nem csak a békéért élünk s hogy van-nak
dolgok amikért érdemes háborúba
menni
Itt is kell utalni Eisenhowcr-r- c aki
nem átallotta szárnyára bocsátani azt az
erkölcsi lények számára elfogadhatatlan
az egyéni és nemzeti jogok szempontjá-ból
is abszurd jelszót hogy „a békének
nincs alternatívája"
(Folytatás a 4--ik oldalon)