Magyar Elet, April 20, 1974

              Nem sokasig
hanem UUk
s szabad nép tesz
csuda dolgokat
BERZSENYI MAGY
Vol 27 No 16 XXVII évfolyam 16 szám 1974 április 20 bombát Ara: 25 cent
A s
RES
A ® USA
hete folynak a harcok a szíriai határon legújabban a Hermon hóföd-l- e
csúcsa korul a izraeliek légitámogatással szorították vissza a szíriai csa-patokat
— Egy arab terrorista csoport 6 izraeli faluba betört és 18 halálos ál-dozata
vo't a gerilla-vállalkozásna- k a polgári lakosság körében Megtorlásul
rr izraeli kommandó-csopor- t 10 libanoni kollaboránst fogott el és 20 házat
fe'r°b!antott — Kissinger április 25-é- n a Kózel-Keler- e utazik hogy a szíriai
li 'ciinffl javaslatokat megtárgyalja a felekkel — Ai'jentínában egy elfogott
US diplomatát elrablása után nem sokkal átlőtt fejjel találták meg — A
FA! T stratégiai terén „nem várható lényeges megegye-zte"
ion júniusi tervbetett moszkvai útja során — Az amerikaiak újszerű
r -- gyhatasu viziaknat találtak fel melyet a szovjet tengeralattjárók ellen al-ka'iuiiv-nak
egy Földközi-tenger- i konfrontáció esetén Az új akna célkövető
cs torpedóval párosítják — infláció világjelenséggé fajult" — állapította
i Világbank mert Európában tszak-Amerikába- n Japánban Ausztráliá-h- :
o os UJ7dlandon átlagosan 12 százalékkal emelkedtek a megélhetési költsé-gek
cjj ev Hatt — Ontario új adót vezetett be az letöré-s-i- c
— New York államot és Dél-Ontari- ót nagyerejü tornádó seperte végig
£'ratfoxi' környékén 25000 háztartásban szünetelt az áramszolgáltatás — A
I líANCE-SOI- R lap szerint az első elnökválasztási fordulóban a szocialista je-lölt
Mitterandot 40 százalékkal elsőnek várják Mivel többség szükséges va-leszí- nu
h'cti üa zemnáejtuesben19-- iazméálsvohdaijkhásfzoársduelóllenszükségkeisséésgea h—edoAnizPmápuast őoszsetonrtosézgtae
— Jlilj Szelasszié a 81 éves abesszin császár 20 éves unokáját Zare Yakob-o-l jublte ti onóiokósűl — Irakban felkelő kurd csapatok a Kirkuk-- i olajkú-laka- t támadtak
BALKÁNI
TITO HALÁLA UTÁN
Nyugatnémet hírforrá-sok
szerint (Dic Welt Spie-gel)
Titót már a második
agyvérzés érte A jugoszláv I
diktátor Belidvor kastély-- 1
ban fekszik ahová a Kreml i
több so jct specialistát
küldött Ugvanekkor orosz
katonai delegáció is érke-zett
Belgiadbu akik- - a ju
goszláv haderő különböző
központjaiban tesznek lá-togatást
A jelek arra állanak
lll)g
a Tito és Brezsnyev
között létrejött egyez-mény
nek megfele-lően
életbe léptették a
hatalomváltás átmene
w m
Hat
„Az
nejj
kelt
téhez vezető kezdeti
szakaszokat
Ennek értelmében Kardelj
veszi át a hatalmat Tito
i halála után egy horvát és
egy szlovén vezetőből álló
triurmirátus élén akik kö-- l
teleztek magukat hogy
folytatják Jugoszlávia je-lenlegi
Moszkva-bará- t poli-tikáját
Szojet katonai bc- -
l avatkozásra csak akkor ke- -
! rtilne sor ha Tito halála
után a hónát és szlovén
szeparatisták megpróbál-nák
az elszakadást vagy
hatalmi harc törne ki a kü-lönböző
felfogású pártfrak-ciók
között
A „POLARKA-AKCIÓ- "
A szo jct hadvezetőség ki
l is dolgozott cgv tervet az
ún „Polarka" fedőnevet vi
seló katonai akciót
egy jugoszláv felfordu-lás
esetére amikoris a
Magyarországon állo-másozó
szovjet csapa-toknak
jutna döntő
szerep
Ezt bizonyítja a tény hogy
a hazánkban állomásozó
szovjet katonaság számát
növelték újabb hadosztá-lyokat
vezényeltek a Du-nántúlra
(Bakony) és Bara-nváb- a
A legutóbbi szovjet
hatlgyakoi latokat is Dél-Magy- ai
országon tartották
meg A szovjet hadvezető-ség
ugyanis a legfontosabb
hadászati céljául azt tűzte
ki hogv fegyveres beavat-kozás
esetén Jugoszlávia
nyugati határait lezárja s
ígv akadálvozza meg a nvu
i!iii"ii ii ii n 'ím iiuiiiniiiii wniim iihiiuw iiiim ni niiiiiuiraiiinii Minimum1 iminiiiiiiiiMiii iinniiiiiiniiiiiiii'niniiiiiiiiiiiii
'ioii c-ln-ok
ujia lemondta európai útját amit pedig már
l'73 han lei vezeti a meg nem valósult „Euiópa-év- " idején A vi-szo- nv
az Egvcsult Államok és Nvugal-Európ- a között nem hogy
iavult hanem meg romlott tavalv ota (közel-kelet- i háború olaj-k- i
izis stb ) ion a nvaion ellátogat Moszkvába de Nyugat-Eu-lop- i
lolull csak átrepül
Boiulato politikai megfigyelők szerint az Atlanti Szövetség
scibomlasa vaihato A deiulatók a szövetségi viszonv átmeneti
vaKagaiol beszelnek amelvck majdnem természetesek a szövet-ségen
belül es ezért pcnodikusan újra- - és újra felmerülnek hol
kisebb hol nagyobb ősséggel
ízsgahuk meg ugv a boiuiatok mint a derűlátók érveit:
A pesszimisták szerint elsosoiban az amerikai —francia vi-szony
annviia eh omlott hogv itt mar kibékíthetetlen ellentélek
alakultak A franciak mar ki is vonultak az Atlanti Szövetség-ből
a ameiikai befolvas ellen küzdenek minden fronton Erre
válaszképpen vaihato hogy az Egyesült Államok is fokozatosan
kivonja v ugat Európában állomásozó csapatait ami a Szövet-ség
télies felbomlását jelentene gyakorlatilag Nion még ismétel-ten
elkotclete magát hogv nem vonja az amerikai csapatokat
de cgv demokiata elnök (ami valószínű a legközelebbi választások
után) mar — a demokiata politikai program szerint — kivonja
a csapatokat
Maca "ion is legutóbb chicagói beszédében kifakadt: „Ha
nvugat eutopai szövetségeseink továbbra is lépten-nyomo- n fel-myi- ak
n szövetségi viszonv legelemibb szabálvait külön utakon
kivannak janii anélkül hogy erről velünk legalább előzőleg ta-navskozna- n:ik
akkor aligha leszünk képesek ellenállni a Kong-iess7ii- s
csapat visszavonási követelésének"
tlanti Szövetség európai tagjai kozott a nvugatnémctek
egvctiuliek akik — a saját vedelniük érdekében — az amerikai
kívánságoknak meg ugv-ahog- v igv ekéznek eleget tenni De ma
mai oda mcigesedett az amerikai francia viszonv hogy a néme-teknek
választaniuk kell: az Egyesült Államok és Franciaor-szág
kozott Szovjetuniótól való német félelem az amerikai ka-tonai
es folcg atom-védele- m szükségességet sürgeti Viszont a
liánunkkal való szakítás a már meglevő nvugat-európa- i gazdasági
egvseget fen égeti szétbomlással — nem is beszélve politikai
cgv sec mind messzebbre tűnd álmáról
Mindehhez janii az öntudatosan bomlasztó szovjet politika
amelvnek elsőrangú erdeke az Atlanti Szövetség szétbomlása az
ameiikai csapatok visszavonása — mert — ha ez sikerül ak-kor
Moszkva egész Európa urának tudhatja majd magát A „nyu-gati
egyik fő — de gondosan titkolt cél-ja
pont ez
E tényekkel S7emben — lássuk most az
optimisták eiveit
i
i
HUNGÁRIÁM LIFE
„POLARKA" szovjet haditerv Jugoszlávia Románia lerohanására
francia baloldali koalíció veszélyei katonai segély Szaúd-Arábiána- k
fegyverkorlátozások
ingatlan-spekuláció- k
„SZALAMITAKTIKA"
gati horvát és szlovén
hazaaiam-lasa- t
B ROMÁNIA
SZOVJET
! INVÁZIÓTÓL
TART
I
Az utóbbi hetekben a vi-- 1
lág értetlenül állt a rumánj
eseményekkel szemben
amelyek csak a jugoszláv
helvzet ismeretében válnak
világossá azaz Ceausescu
miért terjesztette még
jobban diktátori hatalmát
(pártfőtitkár köztársasági!
elnök és
— amelynek él-teimében
hadat üzenhet
általános mozgósítást tel
jes hadikészültséget rendel-het
el és rendeletekkel kor-mányozhat
Leváltotta a rc-nitenske- dó
diktátori hatal-ma
ellen zúgolódó Maurer
miniszterelnököt és helyé-be
sógorát a „lejbolinto
János" Manea Manescut ne-vezte
ki Továbbá a parla-ment
megszavazta a tör-vényt
amelvnck élteimé-ben
minden vágjon államo-sítható
s a törvénycikk kü-lön
felsorolja a közlekedési
eszközöket gépeket —
úgy mint hadiállapot ide-jén
Minden állampolgárt
kötelez-tek:
a férfiakat 16—60 a
nőket 16 —55 évig
Ezek az intézkedések
csak azzal magya iázhatok
hogv
Ceausescu attól fél: a
szovjet hadsereg —
szükség esetén — Ro
mánián keresztül vo-nulna
be Jugoszláviá-ba
„Polarka" haditerv sze-nn- t:
ha a Magvarorszagon
allomáso7o szovjet csapa-'o- k
létszáma cieje nem
elégséges ha a kárpatai jai-mayvai-jugus- zláv
vasút es
uivunal nem elegendő a
szállítás és utánpótlás le-bonvolita-sáia
akkor Ro-mánián
— a íovidebb utón
— is átvonulna a Szovjet
Románia viszont nem haj-landó
a szo jct csapatokat
teiuletén átengedni mert
aitol tart hogv „ottfelejtik
magukat" (Romániában
jelenleg nem állomásoznak
szovjet csapatok)
A NYUGAT LEÍRTA
A BALKANT?
Csak egy a csodálatos:
a jugoszláv eseményekről
az amerikai sajtó és diplo-mácia
mélyen hallgat Pe-dig
most nemcsak Jugoszlá-via
jövendő sorsáról van
szo (amiről Mion valószí-nűleg
megegvezelt Brcvs-nvevve- l)
hanem jóval löbb-jől- :
Nagy Péter cár álmá-nak
megvalósulásáról az
orosz flotta számára meleg-vízi
tengeri kikötők meg-szerzéséről
A szovjet flot-ta
már megjelent a Füldkö-7i-tengere- n
Ha Jugoszláviát
— Tito halála után — sike-íu- l
újra hatáskörébe von-nia
akkor a dalmát kikö-tők
megfelelő támaszpon-tul
szolgálnak maid az
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
r ni'H'i i i ii iioiuiimini inim iiii in in iiiu n i immunih mii "i: ii m i ' iiiim mii' t min mii iiiraiiiniiiiiniiiiiiiinii:iiira
Az Atlanti Szövetség válsága
ei
ki
ki
es
7
az
—
is
a
—
nita"-politikajána- k —
meggondolko7tato
sza-badságharcosok
ki
hadseregfópa-rancsnok- )
munkaszolgálatra
Az ameiikai (kissingeri) külpolitika egyik alappillére az A-tlanti
Szövetség Csak erre támaszkodhatva tárgyalhat az eió
helyzetéből Moszkvával különösen amióta az amerikai— kínai vi-szony
újra elromlott Mert bármennui is beszélnek a „feszültség
envhítéséiol" a „hideg-haború- s eszközök" kei üléséi ol — a való-ságban
ma is a katonai ero a donto erv a külpolitikában (L az
amerikai atom riadó sikere a közel keleti háború idején!) — Ha
a Szovjetunió Euiopában hegemóniái a tenne szert paholvban
érezné magát mert a fellett nyugat-európa- i ipar nag részben pó-tolná
az elmaradó amerikai technikai segítséget
A szovjet détentc-politik- a elsoiangú célja a nyugati határai-nak
biztosítása (a kínai fenyegetés miatt) és a nyugati technoló-giai
segítség megszerzése Mindkettőt elérné ha az Atlanti Szövet-ség
felbomlana: télies biztonságban erezné magát Nvugaton es
a nyugat-európa- i fejlett ipart saját solgálatába állíthatná Akkor
már nem venné többé figyelembe az amerikai szempontokat Kis-singer
tudatában van annak hogy az tlanti Szövetségre szüksé-ge
van az Egyesült Államoknak — már a Szovjetunióhoz való
egyensúly-politikáj- a miatt is
A politikai okokhoz járulnak aztán a még momósabb gazda-sági
érvek A világpolitika fo mozgató ereje ma a gazdasági ér-dek
(Legalább ezt fogadják el a mai materialista és pragmatis-ta
katgoriákban gondolkozó politikusok) Már pedig az Egyesült
Államoknak (és viszont Nyugat-Európána- k is) hatalmas gazdasági
érdekei fűződnek Nyugat-Európáho- z amelyek egyszerűen lehe-tetlenné
tesznek egy új „elszigetelődés)" politikát Egv pár bizo-nyító
adat: az európai ipar 30—10 százaléka amerikai tőke kezé-ben
van Az amerikai tőkebeáramlás Nvugat-Európáb- a nemhogy
csökkenő hanem fejlődő irányzatot mutat: 1973-ba- n az amerikai
külföldi tőkebefektetések 15 százaléka Nyugat-Európáb- a irányult
ami számszerűleg több mint 30 milliárd dollárt jelentett cgv év
alatt (1972-be- n csak 11 százalékos volt) Már pedig a tőkeáramlás
a legbiztosabb politikai barométer: ha a tőkés nem látja bizto-sítva
pénzét nem fektet be Az Atlanti Szövetség szétbomlása —
egvúttal szovjet hegemóniát is jelentene Nvugat-Europába- n —
Továbbá: az USA 'exportjának több mint 30 százaléka Nyugat-Európáb- a
irányul és ez is növekvő irányzatot mutat: 1973-ba- n
40 százalékkal nőtt a Nyugat-Európáb- a irányuló amerikai kivitel
— 1972-hö- z viszonyítva
Vonjuk meg a mérleget a két felfogás között A gazdasági
érdekek ma döntök a napi politikában A kereskedelem meg ezer
szállal fűzi Amerikát Nyugat-Európáho- z Hogy ezt az érdekszö-vetséget
tartalommal céllal kellene kitölteni?-Iga- z De az ideáliz-mus
nem kenyere a mai politikusoknak Az Eszme hatalmában
ma kevesek — köztük mi emigránsok — hiszünk csupán
DR ZSIGMOND ANDRÁS
Wass Albert:
A SZENTENDREI TEMPLOM
mio
LargteU Indepcndent
Canadiaa Vcelly
ín tbe liunaji&4 laoguage
MAGYAR SZEMMEL
Kel magvai-- „világszövetség" is alakulóban --Aan napiainkban: az Li-délyi- ek
Világszövetsége és a Kullöldi Magyaiok Világszövetsége Mindket-tőre
égetően szükségűnk van De csak abban az esetben ha ezek a meg-alakuló
világszövetségek nem tsupan a mái meglévő enngiaüos szeive-zelein- k
ijesztően magas letsamál szaporítják meg kellővel hanem való-ban
képesek lesznek vállalni es betölteni azt a toilenelmi hivatást me-lyet
hangzatos nevük a világ lele mcghiukt
Aliitokig a magvar cmigiauo több suvcciul bu ma mini a lobbi
emigrációk egvuitveve Lehel hogv ez az allitas igaz lehel hogv nem A
tény azonban az hogv szei vezeteink létszáma elleneié is mi magvatok
hihetetlenül es scgvcntilicsui szervezetlenek vagyunk ugv ameiikai
kontinensen mint máshol A szei vezelluisug pedig gvongeseget jelűit es
politikai veieségekben es veszteségekben nvilvanul meg Nem csupán kez-demenvez- ni
nem tudunk de meg az adott alkalmakit sun vagvimk képe-sek
kihasználni Ime nehanv példa:
1 Az angolnvehu napilapok beszámollak arml liogv cgv liatal egve-tem- i
tanai segéd aki a leguiabb szumei ásatások soian egv kotablaia vé-sett
dal zeneiere es szövegeié bukkant lemásolta ezt oskoi i „kottát"
és annak dallamát eljátszotta zongoian egv televízió musoi kapcsán
napilapok senni nvomban akadtak levelnok akik tudtau adták a lia-ta- l
tanainak hogv hasonló zenél hallottak mar mégpedig magvai uga-nvoktól- "
Az egvik napilap cikkuója tehát nvomban le is vonla a követ-keztetést:
a ciganvok szumér eideluek' (Ha meglclcloen meg lennénk
szervezve pompásan kihasználhattuk volna ezt az alkalmat ana hogv
felvilágosítsuk a világol a magvar t--rc cs a uganv közötti különbségek-ről)
2 Hálom ameiikai egv kanadai kel németi n szaui és egv spanvol-oiszag- i
egvetemen akadtak már cloktoiátusia keszulo datálok akik té-zisük
tételének Eidelvt választoltak Miután azonban kideiűlt Ikjl'v Ei-delv- ie
vonatkozó tudomanvos anvag se angol se nemet se spanvol nvcl-ve- n
nem all rendelkezésre tanáraik tanácsai a öten meggondolták ma-gukat
es más témát választottak Csupán kettő taitott ki Erdélv melleit
s ezek is csak azei t lehetlek ezl meg mei l szcictusue akadt a íokonaik
között olvan magvar is aki hallott valamit egv Halaszd nevezetű tanai
angolnvíJvu konvveiol „The Elhnic Historv ol 1 imsv Ivania" és hallott
valamit az Ameiikai Magvai Szepmíves Czéhrol is ahol „állítólag konv-vek- et
is adnak ki "
3 Ezev tavaszán egv nagvszabású kiállítás lesz mclvui bemutatás-ra
kerül mindazon angol' nyelven nyomtatásban megielent „folklóré"
anvag ami az Amerikában létező „elhnic csoportok" dalait táncait mon-dáit
és meséit képviseli A „Legacv Books" vezetősége felhívást intézett
a neni7etiseL'i csopoitok különböző képviseleteihez és sikerült is össc-gAÜitcmo- k
icngeteg ukrán lengvel cseh lomán és egv eb anvagot sut
valahonnan mé'j egv íegi kiadású magvar népmesél is meg néhánv ma-gvar
népdalt Azonban nem akadt a magvarok „képviseletének" soraiban
senki aki felhívta volna fiuvelmuket ana hogv az Amerikai Magvai Szép-mive- s
Czeh kiadásában megielent cgv Sdccted Hungárián Legends" és
egv „SeLcted Hungárián Tolk Tales" u'mu konvv is Amerikai egve terhek
vonalán kaptunk csak értesítést és amerikai nem magvar támogatás tet-te
lehetővé hogv ezeket a könvveket még idejében megküldhcssük a ma-gvar
kultuia képviseleteié
Mindez azt mutatja hogv szervezetlenek vagvunk minden lulstrvc-zettsegun- k ellent re is Hogv miért annak nauvon egvszcru oka van Min-den
szervezetünk vezetőkből all csupán Néha mindössze egvetlcn embei
jelent egv sztrvtvi-te- i 'eha kettő vagv három Ha már egv tucat magvar
egvult dolgozik valahol akkor nag és hatalmas szervezettől van szó
melv valóban mozdít is valamit a maga vonalán Azonban még ezeknél is-- a
servezet inosé szükséges háttér az aktív tömeg a tagsá'j hianvzik
EnelVul pedig a vezetők egv magukban nemsokat tehetnek kulfoldón
elo masvai sagnak 99 9 százaléka nem vesz részt aktivan semmiben Ez az
oka annak Iiosa ugv politikai mint kultúr-poliiik- ai vonalon szervezetle-nek
vagvunk es ennek folvtán méa legszebb és legmakacsabb erőfeszíté-seink
sem ervenvesulnek kellőképpen Amíg pedig ezek az erőfeszítések
nem érvenvesúlheinek a népek szabad vei senv eben addig sem egvéni si-kerei-nk
sem létszámunk nem lesz képes fölemelni bennünket arra a
heh re amit nemzetünk múltjánál és kultúrájánál fogva megérdemel-nénk
Ezért tehát különösen fontosnak látszik hogA ezek a most megala-kuló
világszövetségek valóban „magxarok szövetsége" s ne csupán né-hánv
vezetőember próbálkozása legven Meg kell találnunk a módját an-nak
hogv a külföldön élő magvaroknak legalább tíz százalékát valami-képpen
ráébresszük történelmi felelősségére Mert ha ez nem sikerül
akkor valóban semmirevaló fajta vaavunk méhnek nem lehet jussa a7
élethez sen itt sem a Kárpátok alatt Ennek felelőssége alól sem ékes
s7Ónokbtokkal sem sértődéssel sem báimi esrw'b módon kibuinunk
nem lehet Ez az egv szerű ti zta történe'mi 'tehát löm önHen is?asác