000159 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Nem sokaság hanem Lelek s szabad nép tesz csuda dolgokat BERZSENYI Vol 29 No 14 XXIX évfolyam 14 szám i'ittnu'tt'n'm'nmwttmTtn'wfv'Tr vette át a mm H ® tart @ óva inti az Az elnökjelölti előválasztások során Ford öt győzelme biztos republikánus jelöltséget ígér ha valami nagyobb belföldi vagy külügyi válság nem keresz-tezi terveit — Ronald Reagan reménye az hogy kivár az utolsó pillantig: hátha Ford elkövet egy hatalmas baklövést? — Jimmy Carternek most azt kell bebi-zonyítania hogy az iparosodott északon és a földmívelő közép-nyugato- n is ké-pes győzni — Henry Jacksonnak ugyancsak bizonyítania" kell április 6-á- n 'New Yorkban és április 27-é- n Pennsylvaniában — A libanoni hatalomért foly-tatott harc további tartós válságba sodorhatja az országot mely könnyen újabb közel-kele- ti háború képében jelentkezhetik: Szíria katonai nyomása tetézve a palesztinai „felszabadítási" hadsereg jelenlétével bármikor izraeli ellenlépést válthat ki — Montagnard törzsek a római katolikus egyház a Cao Dai és Hoa Hao vallási szekták kommunista-ellene- s tevékenységéről érkezik hír Észak-Vietnambó- l! — Laoszban a „Fekete Kobra" jobboldali gerillacsoport számos kambodzsai helységet felszabadított — Az új ausztráliai kormány pártolja Die-g- o Garcia szigeten építendő amerikai támaszpont tervét sőt nukleáris meg-hajtású USA hadihajók és tengeralattjárók kikötését is engedélyezte! — Prin-ces- s Margaret — akit a bit bulvársajtó élesen támadott „uralkodóházi kötele-zettségei elhanyagolása" miatt — részt vett a HMS HAMPSHIRE cirkáló fedél-zetén adott fogadáson — II Erzsébet meglátogatta a lemondott Harold Wilson miniszterelnököt a 10 Downing Street-- i lakosztályában- - B ARGENTÍNÁBAN „Isabel Perón a néhai Jüan Perón diktátor 45 eves öz-vegye egyben Argentína el-nöke a buenos airesi CASA ROSADA kormánypalotát szerdán hajnali félkettökor hagyta el de villája helyett azt az utasítást adta a heli-kopter pilótájának hogy a városi repülőtérre irányít-sa a gépet megtudván azt hogy lázadó tisztek cso-portja már otthonában vár-ta öl abból a célból hogy letartóztassa Isabel menekülési terve nem sikerült mert a repté-ren is készenlcrban állt egy repülőtiszti csoport Isabel Perón pisztolyt rántott azonban a lé--' gierö tagjai hamarosan lefegyverezték és őrizet alatt az Andes hegység egyik téli üdülőhelyére szállították ahol szo-bafogságban tartják nyilvános perének idő-pontjáig Egyidejűleg számos kor-mánytagot tartóztattak le beleértve a perónista szak-szervezet vezérét Lorenzo Miguclt tovább'á Julio Gon-zale- z elnöki titkárt és Os- - valdo Papapdeo sajtófőnö-köt is Az új vezetőséget három tábornok triumvirátusa al-kotja: nevezetcsen Jorge Videla (50) Eduardo Massera (51) tengernagy és a légierők pa-rancsnoka Orlando Augus-t- i tábornok (49) akik arról ismertek hogy mindhár man kommunista-ellene- s érzelműek A katonai junta első közleménye szerint „az országot meg kellelt menteni a gazdasági és politikai zűrzavartól amely Isabel Perón 21 hónapos uralma alatt egyre elviselhetetleneb-bé vált" A tábornokok triumvirá-tusától külföldi megfigye-lők azt várják hogy a szél-sőbaloldali gerillák ellen kérlelhetetlen hadjáratot indít s a brazil chilei és uruguayi jobboldali kormá-nyokkal szorosabb együtt-működést épít ki A ELŐZMÉNYEI Amióta Isabel Perón 1974 'júliusában örökölte Jüan Perón elnöki bársonyszékét la terrorista cselekmények gm során meghalt személyek száma 1700-r- a emelkedett Gazdaságilag ugyancsak zűrzavaros képet mutatott az argentínai helyzet: a napi több mint egy százalékos infláció kö-vetkeztében az elmúlt mutatószáma 4236 százalékra hágott Mrs Perón először a je lentős tekintélyű Altalános Munkaügyi Konföderáció vezetőségével csapott ösz-sz- e megszüntetvén a sza-bad bértárgyalások rend-tartását mire országos sztrájk következett Ezt követően Isabel Perón a hadse-reggel húzott ujjat: öt tábornok ellenezte Vi-- cente Damasco ezredes kinevezését a belügymi-niszteri posztra ennek ellenére az clnöknő makacsul haladt a saját út-ján nem véve tudomást ar-ról hogy egyre jobban el-szigetelődik — és egyre ke-vesebb hívet mondhat ma-gáénak A baloldaii Montoneros gerilák nyílt hadviselésbe kezdtek a kormány ellen Az egyes fegyvernemek fő-parancsnokai még ez év feb-ruárjában megpróbálták nyilvános közvád alá vonni --~- ™ Pásztor Emil az egri tanárképző főiskola magyar szakos tanára körkérdést intézett a főiskola I éves hallgatóihoz (23) hogy meggyő-ződjön arról: mit és mennyit tudnak a fiatalok Erdélyről az erdélyi magyarságról? A kérdéseket és a vizsgálódása eredményét a hazai „Valóság" folyóirat közölte- - Ebből közlünk most részleteket: kérdés: — A mai Magyarországon kívül a világ melyik orszá-gában beszélnek magyarul? Felelet: — A 23 fiatalból csak kilencen tudták helyesen hogy Ro-mániában Erdélyben A többi a k v országokra tippelt: Amerika (7) Csehszlovákia (3) Kanada (3) és Chicago (így! — 1) 2 kérdés: — Milyen nyelven beszélnek a székelyek és melyik or-szágban élnek? Felelet: — A megkérdezettek közül csak 12 tudta hogy a széke-lyek magyarul beszélnek és Romániában Erdélyben élnek Egy hall-gató úgy vélte hogy Szlovákiában élnek és szlovákul beszélnek egy másik széf int szláv anyanyelvűek Kilenc nem tudott választ adni 3 kérdés: — Ki volt hol és mikor élt Apáczai Csere János? Felelet: — A megkérdezettek közül — akik pedig pedagógusok lesznek! — senki sem tudta hogy Apáczai a XVII században élt Er-délvb- en hogy százada kimagasló magyar pedagógusa volt- - 4 kérdés: — Mely országokban találjuk meg a következő váro-sokat: Segesvár Zilah Huszt Nagycnyed Nagyszalonta Szabadka cs Gyulafehérvár? Felelet: — Petőfi hősi halálának helyéről Segesvárról csak 13-a- n tudták hogy Erdélyben van Ady Zilaháról hárman tudták hogy az most romániai város Husztról hárman találták el hogy az Kárpátal-ján ma a Szovjetunióban van Nagyenyedet 13-á- n Arany János szü-lővárosát Nagyszalontát 11-e- n — Kosztolányi Szabadkáját hatan Gyulafehérvárt öten nem tudták melyik országba tegyék 5 kérdés: — Nevezzen meg hárommá elő magyar írót vagy köl-tőt a hazánkkal szomszédos országokból? Felelet: — Hárman válaszoltak — de csak két névig jutottak ezek is cl Maga Pásztor Emil a feleletekből ezt a szomorú következtetést vonja' le: „Megdöbbentő ez a A szomszédos országok-ban élő magyar kisebbségek irodalmáról történelméről földrajzáról — egyáltalán létéről alig tud valamit a mai magyar ifjúság E tragi-kus tényért elsősorban iskolai tanterveink tan-könyveink a felelősek amelyekben szó sem esik a magyar kisebbsé-gekről!" HUNGÁRIÁM LIFE T'tii1i976 iápriilis v3 szo'mbiat ''''rg' Tábornokok triumvriálusa hatalmat Buenos Airesben: mW w i Dél-Kore- a kommunista inváziótól Anglia oroszokat! ANTIKOMMUNISTA KATONAKORMANY hadseregparancsnok HATALOMÁTVÉTEL év tájékozatlanság! magyartanításunk Mrs Perónt de akkor a pe-rónista mozgalom ereje még képes volt elhárítani ezt a radikális lépést Nyilvánvaló volt hogy ilyen lehetetlen körülmé-nyek között az egyetlen erő-nek a hadseregnek kellett a porondra lépnie Március végén a sztrájk-hullámok a gerillatámadá-sok a vágtató infláció és az élelmiszerhiány végülis ar-ra késztették a hadsereg ve-zetőit hogy erőszakkal le-mondassák Maria Estele Martinezt alias Isabel Pe-rónt EGYSÉGES „KEMÉNY KÉZ" FRONT AZ OROSZOK ELLEN? Gcrald Ford és Henry Kissingcr ismételt intései után — miszerint Kubát hatékony gazdasági zárlat alá helyezik amennyiben újabb afrikai hódításokba kezd Nagybritannia kül-ügyminisztere James Cal-Iagha- n a sima diplomatikus nyelvet mellőzve kereken kijelentette: Anglia nem tűr semmi-féle újabb katonai in-tervenciót amely szov-jet— kubai részről Rho-desia ellen irányulna! Az angol külügyminiszter felhasználta Andrej Gromi-k- o négynapos londoni láto-gatását arra hogy figyel-meztesse a szovjet külügy-minisztert: az európai Ke-let— Nyugat közötti „déten-te- " viszonya súlyosan meg--sinylen-é ha újabb válság-gal tetéznék cseppfolyós afrikai helyzetet Callaghan minden kétsé-get kizáróan rámulatott arra hogy - Rhodesia törvényesen még mindig brit felség-terület — és a Jthodesia elleni támadás egyenlő lenne Anglia megtáma-dásával! Ezenközben Ian Smith Rhodesia miniszterelnöke elvetette az angolok javas-latát miszerint a fehér kor-mány békés úton fokoza-tosan adja át a hatalmat az öt és félmillió feketének Callaghan javaslata sze rint országos választáso-kat kell kiírni Rhodesiá-ban melyek során két év le forgása alatt a politikai ha-talom a fekete többség bir-tokába kerülne- - Ian Smith az angol közvetítő javasla tot „szélsőségesnek" minő sítette és nem tágított je lenlegi álláspontján B DÉL-KORE- A — A KÖVETKEZŐ CÉLPONT? Park Chung Hee Dél-Kore- a elnöke nem tagadja hogy attól tart: az észak-koreai kommunista táma dás országa ellen hónapok kérdése csupán Park meg-győződése az hogy Kim II Sung csapatai Dél-Vietna- m és Kambodzsa kiürítését követően már egy évvel ez- - előtt támadásra készen áll-tak azonban józanabb megfontolás-ra intette az a tény hogy Dél-Kor- ea terüle-tén még mindig 40000 amerikai katona állo-másozik Azt az álmát azonban hogy a vörös zászló égisze alat't egyesítse a két Ko-reát Kim II Szung távolról sem adta fel Egyelőre az is gátló körülmény számára hogy sem Kína sem a Szovjetunió nem hajlandó (egyelőre) 'a nyílt konfrontá-ció helyzetébe kerülni az USA-v- al Park Chung Hee kormá-nya sajnos nem túlságo-san népszerű: március cl- - (Folytatás a 2-i- k oldalon) M M M --- -- MM i c 1 s a „Gyakorlatilag a mai magyar'-tanítá- s alatt a tankönyveink csu-pán a mai magyarországi irodalmat és irodalomtörténetet tárgyalják A magyar' fogalmából kimaradt minden ami külföldi magyar — s ugyanakkor a modern külföldi irodalom' körében sem adunk helyet a szomszédos magyar irodalomnak minthogy ezek a magyar nyelvű-ségük miatt — úgy látszik — nem eléggé külföldiek" Eddig tart Pásztor Emil cikke A szerző a végső konklúziót ma otthon nem vonhatja le Ez ránk az emigrációs magyarságra vár: Ezen a téren — a „magyar"-tanításba- n — a mai otthoni rend-szernek nincs nem lehet mentsége- - Az elszakított területeinket — állítólag — nem követelhetik vissza mert az megbontaná a szocialista tábor „egységét" De azt se Moszkva se Bukarest se Belgrád se Prága nem tilthatja meg hogy a „magyar" tankönyvek tárgyalhassa-nak az erdélyi felvidéki és délvidéki magyar irodalomról történelem-ről Ez már a Kádár-rendsz- er bűne amely szótárából egyszerűen törölte a „magyar kisebbség" fogalmát azokat csak „hídépítőknek" tartja a szomszédos népek felé — feláldozva 4 millió magyart az in-ternacionalizmus „oltárán" Ilyen nemzetárulást — 4 millió vértest-vérről való lemondást — nemcsak a nagy népek nem követtek el a történelem folyamán — hanem még az ún -- szocialista" országok sem A románok hangoztatják hogy Besszarábia az övék mert 2 mil-lió román él ott szovjet uralom alatt — a bulgárok visszakövetelik Jugoszláviától Macedóniát — a lengyelek soha nem mondtak le Galí-ciáról amelyet a Szovjetunió foglalt el a II világháború után — a csehek Kárpátalját a magukénak tekintik amely ma szovjet megszál-lás alatt van — csak Kádárék mondtak le az erdélyi felvidéki és délvidéki 4 millió magyarról — mintha olyan bőven volna elpaza-rolható magyar vér! A mai „magyar" tankönyvek bűnös hallgatása a magyar kisebb-ségekről nem politika (ahogyan sokan mentegetik a mai rendszert) — hanem szándékos nemzctgyilkosság: a budapesti kommunista veze-tőknek nem fáj az erdélyi felvidéki és délvidéki magyarok sorsa — ök internacionalisták akikből kihalt (vagy sohasem is volt) nemzeti öntudat Ezért vár ránk az emigrációs magvarságra a szent föladat: ébrentartani magunkban ifjúságunkban és a világ közvéleményében a tudatot: 4 millió magyar él idegen uralom alatt s ezek sorsáért „valaki felelős"! ZSIGMOND ANDRÁS jf mmtxmmMMM fcJR1 'lAÉl FLÓRIAN TIBOR: Hollókő vára 1I0 M V N Ltrgest Indcfxndeal Caiudua Vtetldy in 11uji£uíai( L4ii£ujg€ tarthatja meg 3©- - Ara: 30 cent magyarnak szórványainkat? „Az irodalommal kezdődik a nemzet" (Márai) Valahányszor Erdélynek és a Felvidéknek álmodott connecticuti ott-honomtól távol egy lelkes magyar szórványt látogathatok meg ünnepet ülök Ezt a hazai földet Caracasban éppenúgy megtalálhatom mint Los Angeles-be- n Természetesnek tartom hogy népem venézek vagy ameri-kaiak között -- 7- ha akar — nemzetet alkothaj Mint az óceánból kiálló sziklákat úgy ostromolja hullámaival az idegen nyelv ezeket a magyar szór-ványokat és mégis évtizedek óta állnak A múló időben simára csiszolja őket a hullám de szét nem töri és el nem sodorja őket a külső erő míg minden részecskéjük vállalja szikla-sors- át Amíg a közös cél tudata belül-ről cl nem gyengül élni fog és állni hullámtörőként minden szórvány Hiszek ebben miért is ne hinnénk' mikor a Kárpátokon túl élő és magyar nyelvüket énekeiket népi hagyományaikat öntudatukat évszázadokig megőrző csángók példáját hordozom magamban Amikor ünnepnapjaim végük felé közelednek és búcsút kell mondanom egy-eg- y szórványnak fájdalom fog el ahhoz hasonló amit akkor éreztem mikor — a történelem kényszere folytán — átléptem hazám határát nyu-gat felé Elviselhetetlen lenne számomra csak#pár órát tölteni köztük és elmenni mielőtt életüket problémáikat magamba nem szívtam Szórványaink hullámvcrtc sziklák az öt földrészen- - Mi tarthatja meg őket szikla-hűségünkbe- n töretlenül az árban? Elsősorban az ha nem érzik magukat kicsinek erőtlennek és magá-nyosnak Létüknek minden napján érezniük kell hogy nem tartozunk a kis nemzetekhez A világmagyarság száma elérte a 15 milliót és a szabad világban élő szórványaink még ma is közel másfél millió édes anyanyelvün-ket őrző magyart tesznek ki Másodszor az tarthatja meg őket magyarnak ha tudatára 'ébrednek annak hogy — minden látszat ellenére — a nemzetköziség hatóereje gyen-gül s nyíltan vagy a felszín alatt erőteljes népi erők törnek elő Száza-dunk utolsó negyede ezeknek a győzelmét hozza cl Harmadszor ha sorainkban a gyengéket meggyőztük arról hogy nem kell szégyelniök magyarságukat Nemcsak mennyiségileg léphetünk ki a kis nemzetek közül hanem minőségileg is annyira hogy szellemileg ver-senyképessé leltünk a nagyokkal Negyedszer ha meggyőztük arról megalkuvóinkat hogy az elkövetkező világrendben nem az segíti elő érvényesülésüket ha elvágják gyökereiket és nyelvükben és magatartásukban kilépnek a magyarság keretei közül Az önző embereket a gyökértelenség árulja el és minden társadalomtudós tud-ja hogy egoista egyénekből seholsem lehet emberi társadalmat jól műkö-dő közösségi életet teremteni ötödször ha különösen azokban az országokban ahol a civilizáció építésére helyezik a hangsúlyt — mi továbbra is kultúrát építünk és második jégszekrény TV vagy gépkocsi helyett magyar könyveket ve-szünk magyar előadásokat látogatunk magyar művészeket támogatunk és mindent megleszünk annak érdekében hogy ne a lömegízlés alakítsa ki azok színvonalát hanem irodalommal minőségben egyre jobb sajtóval emeljük magasabbra kultúránkat Hatodszor az tarthatja meg magyarságukat ha növeljük szórványaink érdeklődését a többi magyarság iránt Egyre erőteljesebb kapcsolatok kiépítésére kell törekednünk hogy minden magyar résztvehessen az összma-gyarsá- g szellemi életében Ki kell építenünk a szórványok egymásközti kul-túreseréj- ét- Nemcsak könyveken és újságokon át hanem kimagasló alkotók meghívásával is Hetedszer az adhat szórványainknak megtartó erőt ha nagyobb fi-gyelmet fordítunk íróinkra költőinkre művészeinkre és szellemi vezetőink-re Ne hagyjuk magányosan élni és küzdeni azokat akik nem tartoznak valamilyen emigráns szervezethez amely időnként utaztathatja őket -- világrészeken át" Teremtsünk kapcsolatot a magányos alkotó és a számára ismeretlen arcú olvasó között Hozzuk őket közel egymáshoz mert-a- z író-nak több lesz és mélyebb a mondanivalója az olvasó pedig a személyes élményen át közelebb kerül az eszméhez a magyarsághoz Otthon a Kárpát-medencébe- n láttuk példáját annak hogy milyen je-lentősége van az irodalomnak Az erdélyi felvidéki és délvidéki írók mun-kássága nélkül ennek a három törzsnek az élete nemcsak sivárabb lett i volna hanem ellenállásuk is meggyöngülne A magyar kisebbségek írói tartották fönn a nemzeti öntudatot akkor is (ma is!) amikor a szellem csak madárszárnyakon röpülhetett át a határok felett Márai Sándor — ő is egyike magányos íróinknak — ezt írja: -- Az iro-dalommal kezdődik a nemzet" S igaza van mert ki öntené formába a nemzeti öntudatot ha nem lenne író? Ki alakítaná fejlesztené csiszolná nyelvünket mint a legcsodálatosabb eszközt arra hogy kicserélhessük — a legmagasabb szinten is — gondolatainkat? Ki mutatna feLmirrkct a világ-nak ha nem lennének íróink és nem lenne magvar iro'daiom? Ébredjünk rá arra hogy a szabad világban szétszórt közel másfélmil-lió anyanyelvünket beszélő magvar közt az egyre erőteljesebb és minőségi kultúrcserét nem valósíthatjuk meg íróink nélkül Tegyünk meg mindent hogy magányos íróink is eljussanak az olvasóhoz szervezeti könyvkiadás útján és szervezett előadó-cserékk- el személyesen is Ez lenne a legbizto-sabb útja annak hogy a világon szétszórt szórványaink valóban és mara-dandóan közel kerüljenek egymáshoz és megtartsák magyarságukat utó-daikban is! (C U)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, April 03, 1976 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1976-04-03 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000325 |
Description
Title | 000159 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | Nem sokaság hanem Lelek s szabad nép tesz csuda dolgokat BERZSENYI Vol 29 No 14 XXIX évfolyam 14 szám i'ittnu'tt'n'm'nmwttmTtn'wfv'Tr vette át a mm H ® tart @ óva inti az Az elnökjelölti előválasztások során Ford öt győzelme biztos republikánus jelöltséget ígér ha valami nagyobb belföldi vagy külügyi válság nem keresz-tezi terveit — Ronald Reagan reménye az hogy kivár az utolsó pillantig: hátha Ford elkövet egy hatalmas baklövést? — Jimmy Carternek most azt kell bebi-zonyítania hogy az iparosodott északon és a földmívelő közép-nyugato- n is ké-pes győzni — Henry Jacksonnak ugyancsak bizonyítania" kell április 6-á- n 'New Yorkban és április 27-é- n Pennsylvaniában — A libanoni hatalomért foly-tatott harc további tartós válságba sodorhatja az országot mely könnyen újabb közel-kele- ti háború képében jelentkezhetik: Szíria katonai nyomása tetézve a palesztinai „felszabadítási" hadsereg jelenlétével bármikor izraeli ellenlépést válthat ki — Montagnard törzsek a római katolikus egyház a Cao Dai és Hoa Hao vallási szekták kommunista-ellene- s tevékenységéről érkezik hír Észak-Vietnambó- l! — Laoszban a „Fekete Kobra" jobboldali gerillacsoport számos kambodzsai helységet felszabadított — Az új ausztráliai kormány pártolja Die-g- o Garcia szigeten építendő amerikai támaszpont tervét sőt nukleáris meg-hajtású USA hadihajók és tengeralattjárók kikötését is engedélyezte! — Prin-ces- s Margaret — akit a bit bulvársajtó élesen támadott „uralkodóházi kötele-zettségei elhanyagolása" miatt — részt vett a HMS HAMPSHIRE cirkáló fedél-zetén adott fogadáson — II Erzsébet meglátogatta a lemondott Harold Wilson miniszterelnököt a 10 Downing Street-- i lakosztályában- - B ARGENTÍNÁBAN „Isabel Perón a néhai Jüan Perón diktátor 45 eves öz-vegye egyben Argentína el-nöke a buenos airesi CASA ROSADA kormánypalotát szerdán hajnali félkettökor hagyta el de villája helyett azt az utasítást adta a heli-kopter pilótájának hogy a városi repülőtérre irányít-sa a gépet megtudván azt hogy lázadó tisztek cso-portja már otthonában vár-ta öl abból a célból hogy letartóztassa Isabel menekülési terve nem sikerült mert a repté-ren is készenlcrban állt egy repülőtiszti csoport Isabel Perón pisztolyt rántott azonban a lé--' gierö tagjai hamarosan lefegyverezték és őrizet alatt az Andes hegység egyik téli üdülőhelyére szállították ahol szo-bafogságban tartják nyilvános perének idő-pontjáig Egyidejűleg számos kor-mánytagot tartóztattak le beleértve a perónista szak-szervezet vezérét Lorenzo Miguclt tovább'á Julio Gon-zale- z elnöki titkárt és Os- - valdo Papapdeo sajtófőnö-köt is Az új vezetőséget három tábornok triumvirátusa al-kotja: nevezetcsen Jorge Videla (50) Eduardo Massera (51) tengernagy és a légierők pa-rancsnoka Orlando Augus-t- i tábornok (49) akik arról ismertek hogy mindhár man kommunista-ellene- s érzelműek A katonai junta első közleménye szerint „az országot meg kellelt menteni a gazdasági és politikai zűrzavartól amely Isabel Perón 21 hónapos uralma alatt egyre elviselhetetleneb-bé vált" A tábornokok triumvirá-tusától külföldi megfigye-lők azt várják hogy a szél-sőbaloldali gerillák ellen kérlelhetetlen hadjáratot indít s a brazil chilei és uruguayi jobboldali kormá-nyokkal szorosabb együtt-működést épít ki A ELŐZMÉNYEI Amióta Isabel Perón 1974 'júliusában örökölte Jüan Perón elnöki bársonyszékét la terrorista cselekmények gm során meghalt személyek száma 1700-r- a emelkedett Gazdaságilag ugyancsak zűrzavaros képet mutatott az argentínai helyzet: a napi több mint egy százalékos infláció kö-vetkeztében az elmúlt mutatószáma 4236 százalékra hágott Mrs Perón először a je lentős tekintélyű Altalános Munkaügyi Konföderáció vezetőségével csapott ösz-sz- e megszüntetvén a sza-bad bértárgyalások rend-tartását mire országos sztrájk következett Ezt követően Isabel Perón a hadse-reggel húzott ujjat: öt tábornok ellenezte Vi-- cente Damasco ezredes kinevezését a belügymi-niszteri posztra ennek ellenére az clnöknő makacsul haladt a saját út-ján nem véve tudomást ar-ról hogy egyre jobban el-szigetelődik — és egyre ke-vesebb hívet mondhat ma-gáénak A baloldaii Montoneros gerilák nyílt hadviselésbe kezdtek a kormány ellen Az egyes fegyvernemek fő-parancsnokai még ez év feb-ruárjában megpróbálták nyilvános közvád alá vonni --~- ™ Pásztor Emil az egri tanárképző főiskola magyar szakos tanára körkérdést intézett a főiskola I éves hallgatóihoz (23) hogy meggyő-ződjön arról: mit és mennyit tudnak a fiatalok Erdélyről az erdélyi magyarságról? A kérdéseket és a vizsgálódása eredményét a hazai „Valóság" folyóirat közölte- - Ebből közlünk most részleteket: kérdés: — A mai Magyarországon kívül a világ melyik orszá-gában beszélnek magyarul? Felelet: — A 23 fiatalból csak kilencen tudták helyesen hogy Ro-mániában Erdélyben A többi a k v országokra tippelt: Amerika (7) Csehszlovákia (3) Kanada (3) és Chicago (így! — 1) 2 kérdés: — Milyen nyelven beszélnek a székelyek és melyik or-szágban élnek? Felelet: — A megkérdezettek közül csak 12 tudta hogy a széke-lyek magyarul beszélnek és Romániában Erdélyben élnek Egy hall-gató úgy vélte hogy Szlovákiában élnek és szlovákul beszélnek egy másik széf int szláv anyanyelvűek Kilenc nem tudott választ adni 3 kérdés: — Ki volt hol és mikor élt Apáczai Csere János? Felelet: — A megkérdezettek közül — akik pedig pedagógusok lesznek! — senki sem tudta hogy Apáczai a XVII században élt Er-délvb- en hogy százada kimagasló magyar pedagógusa volt- - 4 kérdés: — Mely országokban találjuk meg a következő váro-sokat: Segesvár Zilah Huszt Nagycnyed Nagyszalonta Szabadka cs Gyulafehérvár? Felelet: — Petőfi hősi halálának helyéről Segesvárról csak 13-a- n tudták hogy Erdélyben van Ady Zilaháról hárman tudták hogy az most romániai város Husztról hárman találták el hogy az Kárpátal-ján ma a Szovjetunióban van Nagyenyedet 13-á- n Arany János szü-lővárosát Nagyszalontát 11-e- n — Kosztolányi Szabadkáját hatan Gyulafehérvárt öten nem tudták melyik országba tegyék 5 kérdés: — Nevezzen meg hárommá elő magyar írót vagy köl-tőt a hazánkkal szomszédos országokból? Felelet: — Hárman válaszoltak — de csak két névig jutottak ezek is cl Maga Pásztor Emil a feleletekből ezt a szomorú következtetést vonja' le: „Megdöbbentő ez a A szomszédos országok-ban élő magyar kisebbségek irodalmáról történelméről földrajzáról — egyáltalán létéről alig tud valamit a mai magyar ifjúság E tragi-kus tényért elsősorban iskolai tanterveink tan-könyveink a felelősek amelyekben szó sem esik a magyar kisebbsé-gekről!" HUNGÁRIÁM LIFE T'tii1i976 iápriilis v3 szo'mbiat ''''rg' Tábornokok triumvriálusa hatalmat Buenos Airesben: mW w i Dél-Kore- a kommunista inváziótól Anglia oroszokat! ANTIKOMMUNISTA KATONAKORMANY hadseregparancsnok HATALOMÁTVÉTEL év tájékozatlanság! magyartanításunk Mrs Perónt de akkor a pe-rónista mozgalom ereje még képes volt elhárítani ezt a radikális lépést Nyilvánvaló volt hogy ilyen lehetetlen körülmé-nyek között az egyetlen erő-nek a hadseregnek kellett a porondra lépnie Március végén a sztrájk-hullámok a gerillatámadá-sok a vágtató infláció és az élelmiszerhiány végülis ar-ra késztették a hadsereg ve-zetőit hogy erőszakkal le-mondassák Maria Estele Martinezt alias Isabel Pe-rónt EGYSÉGES „KEMÉNY KÉZ" FRONT AZ OROSZOK ELLEN? Gcrald Ford és Henry Kissingcr ismételt intései után — miszerint Kubát hatékony gazdasági zárlat alá helyezik amennyiben újabb afrikai hódításokba kezd Nagybritannia kül-ügyminisztere James Cal-Iagha- n a sima diplomatikus nyelvet mellőzve kereken kijelentette: Anglia nem tűr semmi-féle újabb katonai in-tervenciót amely szov-jet— kubai részről Rho-desia ellen irányulna! Az angol külügyminiszter felhasználta Andrej Gromi-k- o négynapos londoni láto-gatását arra hogy figyel-meztesse a szovjet külügy-minisztert: az európai Ke-let— Nyugat közötti „déten-te- " viszonya súlyosan meg--sinylen-é ha újabb válság-gal tetéznék cseppfolyós afrikai helyzetet Callaghan minden kétsé-get kizáróan rámulatott arra hogy - Rhodesia törvényesen még mindig brit felség-terület — és a Jthodesia elleni támadás egyenlő lenne Anglia megtáma-dásával! Ezenközben Ian Smith Rhodesia miniszterelnöke elvetette az angolok javas-latát miszerint a fehér kor-mány békés úton fokoza-tosan adja át a hatalmat az öt és félmillió feketének Callaghan javaslata sze rint országos választáso-kat kell kiírni Rhodesiá-ban melyek során két év le forgása alatt a politikai ha-talom a fekete többség bir-tokába kerülne- - Ian Smith az angol közvetítő javasla tot „szélsőségesnek" minő sítette és nem tágított je lenlegi álláspontján B DÉL-KORE- A — A KÖVETKEZŐ CÉLPONT? Park Chung Hee Dél-Kore- a elnöke nem tagadja hogy attól tart: az észak-koreai kommunista táma dás országa ellen hónapok kérdése csupán Park meg-győződése az hogy Kim II Sung csapatai Dél-Vietna- m és Kambodzsa kiürítését követően már egy évvel ez- - előtt támadásra készen áll-tak azonban józanabb megfontolás-ra intette az a tény hogy Dél-Kor- ea terüle-tén még mindig 40000 amerikai katona állo-másozik Azt az álmát azonban hogy a vörös zászló égisze alat't egyesítse a két Ko-reát Kim II Szung távolról sem adta fel Egyelőre az is gátló körülmény számára hogy sem Kína sem a Szovjetunió nem hajlandó (egyelőre) 'a nyílt konfrontá-ció helyzetébe kerülni az USA-v- al Park Chung Hee kormá-nya sajnos nem túlságo-san népszerű: március cl- - (Folytatás a 2-i- k oldalon) M M M --- -- MM i c 1 s a „Gyakorlatilag a mai magyar'-tanítá- s alatt a tankönyveink csu-pán a mai magyarországi irodalmat és irodalomtörténetet tárgyalják A magyar' fogalmából kimaradt minden ami külföldi magyar — s ugyanakkor a modern külföldi irodalom' körében sem adunk helyet a szomszédos magyar irodalomnak minthogy ezek a magyar nyelvű-ségük miatt — úgy látszik — nem eléggé külföldiek" Eddig tart Pásztor Emil cikke A szerző a végső konklúziót ma otthon nem vonhatja le Ez ránk az emigrációs magyarságra vár: Ezen a téren — a „magyar"-tanításba- n — a mai otthoni rend-szernek nincs nem lehet mentsége- - Az elszakított területeinket — állítólag — nem követelhetik vissza mert az megbontaná a szocialista tábor „egységét" De azt se Moszkva se Bukarest se Belgrád se Prága nem tilthatja meg hogy a „magyar" tankönyvek tárgyalhassa-nak az erdélyi felvidéki és délvidéki magyar irodalomról történelem-ről Ez már a Kádár-rendsz- er bűne amely szótárából egyszerűen törölte a „magyar kisebbség" fogalmát azokat csak „hídépítőknek" tartja a szomszédos népek felé — feláldozva 4 millió magyart az in-ternacionalizmus „oltárán" Ilyen nemzetárulást — 4 millió vértest-vérről való lemondást — nemcsak a nagy népek nem követtek el a történelem folyamán — hanem még az ún -- szocialista" országok sem A románok hangoztatják hogy Besszarábia az övék mert 2 mil-lió román él ott szovjet uralom alatt — a bulgárok visszakövetelik Jugoszláviától Macedóniát — a lengyelek soha nem mondtak le Galí-ciáról amelyet a Szovjetunió foglalt el a II világháború után — a csehek Kárpátalját a magukénak tekintik amely ma szovjet megszál-lás alatt van — csak Kádárék mondtak le az erdélyi felvidéki és délvidéki 4 millió magyarról — mintha olyan bőven volna elpaza-rolható magyar vér! A mai „magyar" tankönyvek bűnös hallgatása a magyar kisebb-ségekről nem politika (ahogyan sokan mentegetik a mai rendszert) — hanem szándékos nemzctgyilkosság: a budapesti kommunista veze-tőknek nem fáj az erdélyi felvidéki és délvidéki magyarok sorsa — ök internacionalisták akikből kihalt (vagy sohasem is volt) nemzeti öntudat Ezért vár ránk az emigrációs magvarságra a szent föladat: ébrentartani magunkban ifjúságunkban és a világ közvéleményében a tudatot: 4 millió magyar él idegen uralom alatt s ezek sorsáért „valaki felelős"! ZSIGMOND ANDRÁS jf mmtxmmMMM fcJR1 'lAÉl FLÓRIAN TIBOR: Hollókő vára 1I0 M V N Ltrgest Indcfxndeal Caiudua Vtetldy in 11uji£uíai( L4ii£ujg€ tarthatja meg 3©- - Ara: 30 cent magyarnak szórványainkat? „Az irodalommal kezdődik a nemzet" (Márai) Valahányszor Erdélynek és a Felvidéknek álmodott connecticuti ott-honomtól távol egy lelkes magyar szórványt látogathatok meg ünnepet ülök Ezt a hazai földet Caracasban éppenúgy megtalálhatom mint Los Angeles-be- n Természetesnek tartom hogy népem venézek vagy ameri-kaiak között -- 7- ha akar — nemzetet alkothaj Mint az óceánból kiálló sziklákat úgy ostromolja hullámaival az idegen nyelv ezeket a magyar szór-ványokat és mégis évtizedek óta állnak A múló időben simára csiszolja őket a hullám de szét nem töri és el nem sodorja őket a külső erő míg minden részecskéjük vállalja szikla-sors- át Amíg a közös cél tudata belül-ről cl nem gyengül élni fog és állni hullámtörőként minden szórvány Hiszek ebben miért is ne hinnénk' mikor a Kárpátokon túl élő és magyar nyelvüket énekeiket népi hagyományaikat öntudatukat évszázadokig megőrző csángók példáját hordozom magamban Amikor ünnepnapjaim végük felé közelednek és búcsút kell mondanom egy-eg- y szórványnak fájdalom fog el ahhoz hasonló amit akkor éreztem mikor — a történelem kényszere folytán — átléptem hazám határát nyu-gat felé Elviselhetetlen lenne számomra csak#pár órát tölteni köztük és elmenni mielőtt életüket problémáikat magamba nem szívtam Szórványaink hullámvcrtc sziklák az öt földrészen- - Mi tarthatja meg őket szikla-hűségünkbe- n töretlenül az árban? Elsősorban az ha nem érzik magukat kicsinek erőtlennek és magá-nyosnak Létüknek minden napján érezniük kell hogy nem tartozunk a kis nemzetekhez A világmagyarság száma elérte a 15 milliót és a szabad világban élő szórványaink még ma is közel másfél millió édes anyanyelvün-ket őrző magyart tesznek ki Másodszor az tarthatja meg őket magyarnak ha tudatára 'ébrednek annak hogy — minden látszat ellenére — a nemzetköziség hatóereje gyen-gül s nyíltan vagy a felszín alatt erőteljes népi erők törnek elő Száza-dunk utolsó negyede ezeknek a győzelmét hozza cl Harmadszor ha sorainkban a gyengéket meggyőztük arról hogy nem kell szégyelniök magyarságukat Nemcsak mennyiségileg léphetünk ki a kis nemzetek közül hanem minőségileg is annyira hogy szellemileg ver-senyképessé leltünk a nagyokkal Negyedszer ha meggyőztük arról megalkuvóinkat hogy az elkövetkező világrendben nem az segíti elő érvényesülésüket ha elvágják gyökereiket és nyelvükben és magatartásukban kilépnek a magyarság keretei közül Az önző embereket a gyökértelenség árulja el és minden társadalomtudós tud-ja hogy egoista egyénekből seholsem lehet emberi társadalmat jól műkö-dő közösségi életet teremteni ötödször ha különösen azokban az országokban ahol a civilizáció építésére helyezik a hangsúlyt — mi továbbra is kultúrát építünk és második jégszekrény TV vagy gépkocsi helyett magyar könyveket ve-szünk magyar előadásokat látogatunk magyar művészeket támogatunk és mindent megleszünk annak érdekében hogy ne a lömegízlés alakítsa ki azok színvonalát hanem irodalommal minőségben egyre jobb sajtóval emeljük magasabbra kultúránkat Hatodszor az tarthatja meg magyarságukat ha növeljük szórványaink érdeklődését a többi magyarság iránt Egyre erőteljesebb kapcsolatok kiépítésére kell törekednünk hogy minden magyar résztvehessen az összma-gyarsá- g szellemi életében Ki kell építenünk a szórványok egymásközti kul-túreseréj- ét- Nemcsak könyveken és újságokon át hanem kimagasló alkotók meghívásával is Hetedszer az adhat szórványainknak megtartó erőt ha nagyobb fi-gyelmet fordítunk íróinkra költőinkre művészeinkre és szellemi vezetőink-re Ne hagyjuk magányosan élni és küzdeni azokat akik nem tartoznak valamilyen emigráns szervezethez amely időnként utaztathatja őket -- világrészeken át" Teremtsünk kapcsolatot a magányos alkotó és a számára ismeretlen arcú olvasó között Hozzuk őket közel egymáshoz mert-a- z író-nak több lesz és mélyebb a mondanivalója az olvasó pedig a személyes élményen át közelebb kerül az eszméhez a magyarsághoz Otthon a Kárpát-medencébe- n láttuk példáját annak hogy milyen je-lentősége van az irodalomnak Az erdélyi felvidéki és délvidéki írók mun-kássága nélkül ennek a három törzsnek az élete nemcsak sivárabb lett i volna hanem ellenállásuk is meggyöngülne A magyar kisebbségek írói tartották fönn a nemzeti öntudatot akkor is (ma is!) amikor a szellem csak madárszárnyakon röpülhetett át a határok felett Márai Sándor — ő is egyike magányos íróinknak — ezt írja: -- Az iro-dalommal kezdődik a nemzet" S igaza van mert ki öntené formába a nemzeti öntudatot ha nem lenne író? Ki alakítaná fejlesztené csiszolná nyelvünket mint a legcsodálatosabb eszközt arra hogy kicserélhessük — a legmagasabb szinten is — gondolatainkat? Ki mutatna feLmirrkct a világ-nak ha nem lennének íróink és nem lenne magvar iro'daiom? Ébredjünk rá arra hogy a szabad világban szétszórt közel másfélmil-lió anyanyelvünket beszélő magvar közt az egyre erőteljesebb és minőségi kultúrcserét nem valósíthatjuk meg íróink nélkül Tegyünk meg mindent hogy magányos íróink is eljussanak az olvasóhoz szervezeti könyvkiadás útján és szervezett előadó-cserékk- el személyesen is Ez lenne a legbizto-sabb útja annak hogy a világon szétszórt szórványaink valóban és mara-dandóan közel kerüljenek egymáshoz és megtartsák magyarságukat utó-daikban is! (C U) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000159