Magyar Elet, March 24, 1984

              1981 március 24
A „Hungarológia" — magyarosabban: a „Magyar-ságtudományok"
— keretébe nemcsak a nemzeti törté-nelem
irodalomtörténet művészet- - és tudománytörténet
tartozik nemcsak a néprajz és a nyelvészet sorolható
ide de — mindezen túlmenően — a rokonnépek azonos
tudományágai is így nem mehetünk 'el szó nélkül a
mellett hogy finn barátaink mostanában emlékeznek
arra hogy 1884 március 19-é- n távozott e árnyékvilág-ból
Lönnrot Illés a finn népköltészet hagyományainak
nagy összegyűjtője Mivel ennek éppen száz esztendeje
illő hogy mi vagyarok is -- emlékezzünk és emlékeztes-sünk
Lönnrot halálának egyévszázados évfordulója jó
alkalom lesz arra is hogy írjunk a „Kalevaláról" a
finnek öseposzáról — hadd húzódjon fel a feledés köd-függönye
a már könnyen felejtő idősebb olvasó előtt
s hadd adódjon újabb tapasztalatszerzési lehetőség az
ifjabb honfitársi nemzedék előtt
Lönnrot Illés élete
Hősünk Sammaüi-ba- n születelt az Uusimaa tarto-mány
e városkájában 1802 április 9-é- n Egy kodussze-gén- y
szabócska fia volt és igazán óriási akaraterő kel-lett
ahhoz hogy — nélkülözve éhezve — elvégezze nem-csak
a középiskoláit de az egyetemet is Hatalmas k-itartás
kellett de Illést megáldotta ezzel az Úristen
1823-ba- n harminc esztendős korában Helsinkiben orvos-doktorátust
szerzett Egy év múlva kerületi orvosi kine-vezést
kapott egy Kajaani nevű vidéken amely az orosz-Karéliáh- oz
közel eső Kelet-Finnorszá- g egy rideg-hide- g
területén volt Itt húsz esztendőn keresztül robotolt s
gyógyított Tudományos előrehaladásra orvosi téren nem
volt alkalma s mivel művészi alkotó lélek és jó fjnn
hazafi volt állandóan kereslc-lest- e az alkalmat hogy
hivatásától függetlenül más tudományos területen mű-ködhessen
Mindig gyönyörködtette az ősi finn-ugo- r költészet
Látogatva területe falvait telepeit bőven találkozott em-berekkel
családokkal kik-melye- k meg-megszólaltatt- ák
ezen évszázados regéket primitív hangszereiken éne-kelve-szaval- va
hozzá Tizenegy expedíciót vezeteti kü-lönböző
irányokba és az évek során a hagyományos
népdalokból óriási kéziratkötegre menő gyűjteményi ho-zott
össze Gyűjteményében főleg kelet-fin- n epika-poétik- a
szerepelt de népköltészeti kincsek birtokába jutott
az orosz-karéli- ai finnek az északi lappok és a déli észt
falvak dalcsokrából is Ismételten rádöbbenhetett arra
hogy tulajdonképpen a finn a lapp és az észt ugyan-annak
az ösfajnak ösnj elvnek a származékai
Mint orvos annak idején klasszikus műveltséget 'is
szerzett tehát ismerte-szerelt- e Ilomerosl az ókor gigan-tikus
görög költőjét is Nagyrészt a homéri epika ins-pirálta
Lönnrotot arra hogy dal- - és regegyűjteményéi
egységes óriási költeménnyé állítsa össze Elsőül a
„Karjala régi éneke" címet adta rege-konstrukcióján- ak
később gyakrabban alkalmazta a „Kalevala" címet A
pontosság kedvéért hadd írjam le a teljes finn-nyelv- ű
fő- - és alcímei: „Kalevala taiklia Vanhoja Karjalan R l-inója"
A mü első kiadása 1835-be- n jelent meg a má-sodik
végleges szerkezet 1819-be- n látott napvilágot
Ezen túlmenően kiadott meg egy lírai-tartalm- ú népdal-csokr- ot
„Kantelctar" cimen (Három kötetben 1840—
41-be- n) valamint finn közmondások rejUényck ősi
varázsigék gyűjteményét A Kanteletar" (am: l'iit-tündér- ")
fiatalkornak előtt még népsze übbnek mutat-kozott
mint a Kalevala" de Lóinrot tudta hogy a
„Kaleva'nval" tulaj Ionképpen mcgroentc'tc a finnek
nemzeti iing -- eposzai egjútlal a finnek klasszikus és
cgjségcs njehét is! lltö'-ba- n abbahagyta oaosí praxi-sai
cs visszatért a helsinki-- i egyetemre most már a
finn nyelv- - és iro'alom p-ofesso"a-kcnt
18ü2-i- g az
egyetemi taná-- i kar kiemelkedő csillagaként számított
A linn nemzeti megújulás harcosaként tisztelték Soro-zatos
kiadványaival jelentősen hozzájárult ahhoz hogy
a svéd nyelv fokozatosan háttérbe sorult hogv hiva-talokban
főskolaon az uleti e'elbcn a modern finn
nyelv legyen az egyeduralkodó
Szeiepe nagyjából a mi Kazinczy Keroncu'ikho ha-sonlítható
hiszen a különböző finn dialektusokból ki-jegesit-ette
az ősi tonnákból mndcnv'é és cg -- bégesse k-ialakítón
irodalmi finn nye'vet egyben nemzetének ön-tudatába
illesztette a finn irodalmat lí)7'-be- n és l'ül'l-ba- n
kiadott finn-sé- d szótára hazája nyelvtudománja- -
TORONTO
héttől
évig
S 67400
S 81400
Haraszti Endre: „Karjala régi énekei
( 100 éve halt meg Lönnrot Illés)
nak fejlődéséhez fontos alapot szolgáltatott Hozzájá-rult
az 1883-ba- n publikált finn-nyelv- ű himnuszgyííjte-mén- y
szerkesztéséhez is
Feljegyzések tanúskodnak arról hogy mindenki
által tisztelt tudós élete végéig csendes szerény ember
maradt Számos külföldi tudományos szervezet tagja
lett többek közt a "párizsi1 és a szentpétervári akadé-miák
is tiszteletbeli tagjaik sorába iktatták Szülőváro-sában
halt meg 1884 március 19-é- n 82 éves korában
Aki életéről még többet óhajt tudni az olvassa el Aar-n- e
Anttila 1931-be- n kiadott és 1935-be- n folytatott bi-ográfiáját
vagy F D Magoun 1963-ba- n írt előszavát
a Kalevala angol kiadásához
A „Kalevala"
A Lönnrot Illés által összegyűjtött dalok az ősi
pogány időkbe nyúlnak vissza Valamennyien régebbiek
a 12 századnál tehát azokat az időket idézik mikor
a finnek — nemzeti nevükön: „suomalaiset" azaz „mo-csárlakók"
— „Suo-maa- " azaz „Az Ezer Tó Orszá-ga"
területén éltek Azt tudjuk hogy a kereszténység-gel
a 13 században ismerkedtek meg méghozzá svéd
térítés révén és kb ugyanakkor vesztették el a svédek-kel
szembeni függetlenségüket is Mivel a „Kalevala"
regéi tiszta — külső behatást nem mutató — finn ere-detet
mutatnak így azok születése a Kru 700—1100
közti időre tehető os-elem- ei részben énekelhelőek rész-ben
prózai-szaval- ó jelleget mutatnak A régi törzsi
szervezet emberének fantázia-termék- e elegyedik benne
az ösvallás hagyományaival
A finn írástudók előtt már a 14 században ismere-tes
volt hogy a nép ajkán sok régi ének él amelyek-ben
a régi ködbemerúlt kultúra az ősi lélek jelenségei
nyilatkoznak meg A 19 század elején megalakult a
finn Irodalmi Társaság amely — úgy mint nálunk az
Akadémia — feladatául tűzte ki e népköltési kincsek
egybegyűjtését E társaság támogatta anyagilag Lönn
rot Illés idevonatkozó munkásságát is
Nem volt könnyű dolog a rege-- monda- - népdal-gyűjtés
a nagyterjedelmü és gyéren lakott országban!
A közlekedési alkalmatosságok hihetetlenül primitívek
voltak az éghajlat gyakran zord Minden lakott helyet
fel kellett keresni és a nép-énekek- et gondosan fel kel-lett
jegyezni Lönnrot csakhamar tapasztalhatta hogy
az egyes ősi-né- pi hősökről vagy eseményekről tárgyak-tól
stb szóló dalok mily sok változatot mutatnak En-nek
oka természetesen az volt hogy a finn területeken
egyes községek az év egész idején teljesen el vannak
szigetelve egymástól és kultúrájuk a többitől önállóan
fejlődik változik így aztán a szóbeli atyáról-fiúr- a szál-ló
hagyományok is fokozatosan más-má- s képet mutál-tak
NEGYESY IKI5N:
Biztass
Költészet
Anyám Szerelmem
biztas nevelj fel
ihassam dús cm'öd lejét —
hatalmas tenyereden emelj magad fo'e
— mint szülő szokla gyermekét !
I))bj eiies farkasok közj
hogy lakjanak jól énvelem
rjszegcdjene'i a véremen
fjnyesedjenek a fényemen
Ne hagyd kialudni ljngomal
adj ellenséget sokat
hogy erösebb legyek
mindég erösebb —
hogy kések fokán dalolva átugorjak
amit clim tart a ma a holnap
— és a rosszak
APEST - TORONTO
I VISSZAUTAZÁS I
INDULÁS: "jún~6-"jú- Ti7 júlTsrsTetM Y"~ '
I l" 5 elolt kSzöff
'
kSxöft szcpt
Május 27 előtt $ 77803 $ 82800 I ' $ 86800 $ 77800
MáJúniuf2T között j ~ $8™0 $91800 $82800 !
1 JÚAÜg255Tözött I ~ $91800 $95800 $ 86800
teöía" - " " - " l918-- 0 $828-0- 0
i " " PX" í - --
" Z ™ i
Bü DfiPEST -TORONTO -BUDAPEST
1
1
a
június 30 előtt
július l- -t öl
KÖZJEGYZÖSÉG HITEIE5ÍTÉSEK FORDÍTÁSOK VÉGRENDELETEK
TRAVEL
A HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA
420 Spadina Aus Toronlo Onl 1I5T 2C7 - Trl: (116) 596-810- 1
MAGYAR ÉLET 9 oldal'
Lönnrot Illés sokat töprengett míg végül kialakult
benne az egységes finn öshagyomány képe s míg végre
felelősségteljesen megtalálta a vezérfonalat ami köré a
részecskéket illeszthette összeolvasztotta azokat az éne-keket
ami köré a Vajnamöjnenről a legtöbbet emlege-tett
finn epikai hősről szólnak Az összeolvasztás so-rán
mesteri kézzel építette bele a rege vezérfonalába
az elbeszélő énekeket és mennyegzöi dalokat Példája
nyomán nálánál ifjabb kutalók is bekapcsolódtak ebbe
a munkába és "újabb költői hagyományokat fedeztek fel
Ezek később ugyancsak bekerültek a „Kalevalába" a
második átdolgozás folyamán Végül is a nagy mű 50
„rúnából" (énekből) állott közel 23000 vers-sorr- al A
világ elé tárult a finn nép ősi gondolat- - és kultuszvi-lága!
Noha az egységesség — kissé erőltetett — eltérése
céljából lehetőleg minden egy hős köré fűződik a köl-teményben
mégsincs meg — a más nemzeti eposzoknál
megszokott — epo?zegység" hanem ehelyett epizódok
bonyolult sorozatából áll A iöhős Vajnamojnen mellett
két másik hős alakja is döntő szerepet visz a költe-ményben
névserint Lemminkiijnen és Ilmariiien E hő-so- k
néha együttesen néha kúlon-kú'o- n is cselekszik
csodás dolgaikat — hőstetteiket természetfölötti varázs-lataikat
Szerb Antal egik legnagyobb irodalomtörténészünk
pl nem tekinti igazán eposznak a KALEVALÁT:
A Kalevala a legtöbb u n népeposszal ellentél-ben
csakugyan népi eredetű — ezzel szemben nem
eposz A dalok igazán a nép ajkán éltek lényegükben
változatlanul vagy ezer éen át Szövegéből öreg em-berek
ezer meg ezer sort tudtak leiből elmondani ahogy
gyermekkorukban tanulták" (Szcib A: A xilágirodalom
története Magvelő Budapest 1D11 174 o )
A Kalevala világa tehát nem valamennyi újkori köl-tő
néha mesterkélt hőskölteménye hanem valóban a leg-tisztább
forrás: a népmese világa Szereplői néha nem
is igazi makulátlan hősök hanem afléle bátor falu-rosszá- k"
Lemminkojnenról a rege néha elmondja hogy
„léha" oll Ilmarinen legnagyobb érdemei közé tarto-zik
hogy lemekul értett a — kovacsmesterséghez üsi
népi fantáziára all hogy pl a fő- - és elsőrendű hé-rosz
Vainamöjnen nem kevesebb mint harminc évig
várta anyja méhében hogy égre megszülethessek de
születését Követően mindjárt meg akart nősülni
A nepeposz több helyen hatalmas szimbolikus jelle-get
is olt Felismerhető hogy jópár énekben a főhős
már nem is ember hanem maga a finn nép ősi hago-mánai- al
mély lelki éieléel küzdelménél szenvedé-seic- l
remcnyeiu'l E felismerés mellett mosolyogva kell
tudomásul vennünk a népi óshumor megjelenései is: a
dalnak itt-o- tt oljan halalma" n a hősköltemény ben
''
m sSSM'i&iSwxkMMíL
K I
hogy pl a dalolok ellenségüket szakállig bele -- tudják
dalolni a földbe Érdekes tünet pl hogy lovagváráknak
lovagi tornáknak nyoma sincs a „Kalevalában" hiszen
a finn ősregék a lovagkor előtt születtek Helyettük ha-talmas
méretű parasztlakodalmak körül mozog a cselek-mény
Nem vitás hogy a „Kalevala!' a finn nép nemzeti
kmese Annyira népszerű hogy egymást érik az újabb
kiadások Óriási hatása volt a későbbi finn irodalomra
és művészetre Rengeteg idegen nyelvre is lefordították
A „Kalevala" és a magyarság
A finnekkel kapcsolatos nyelvrokonság fölkeltette
Lönnrot Illés és halhatatlan' gyűjteménye iránti érdek-lődést
Magyarországon is Elsőízben a jeles nyelvbúvár
és etnológus Hunfalvy Pál (1810—1891) ismertette de
magyar fordítással még nem szolgált ót követően Fá-bián
István próbálkozott azzal hogy a múlt század hat-vanas
éveiben legalább részleteket fordítson le a hős-költemény-ből
1871-be- n végre megjelent az első teljes
fordítás magyar nyelven Barna Ferdinánd tollából A
fordító nem volt költő és képességei messze maradtak
Lönnrot Illés mögött nem volt képes megfelelően tol-mácsolni
a finn néplélek igazi hangulatát Nála sokkal
jobban ismerte a finn őstörténetet falusi életei és köl-tészetet
Vikár Béla — akinek egyébként éppen idén
emlékezünk születése 125 évfordulójára Vikár író volt
és nyelvtudós Kitűnően ismerte a finn nyelvet és Finn-országban
tett számos utazása alkalmával jobban meg-ismerte
a finn irodalmat mint sok finn kollegája Lönn-rot
nagy hatással volt rá — igyekezvén imitálni öt
megkezdte a magyar népdalok fonográfon való megrög-zílésé- t
is mellyel új lökést adott a magyar néPKöllé-szet-gyüjtésne- k
Az ő módszeréi alkalmazta később Bar-tók
Béla és Kodály Zoltán is Bizonyára jóidéig azt
hitte hogy neki is sikerülni fog — úgy mint Lonnrol-na- k
— egységes hatalmas höseposzba formálni az ösz-szeszed- ett
magyar dalokat regéket E fáradozását nem
kisérte szerencse
A „Kalevala" klasszikusan szép magyar fordítása az
ö müve és a Magyar Tudományos Akadémia az ő beve-zetésével
adta ki e hatalmas alkotást Nem kevesebb
mint 21 éven ál dolgozott az óriási mü átültetésén —
1888-t- ól lflOO-ig- ! A fordítás a höskölleménynek eredeti
alakját is hívan visszaadja A finn kritika az idegen
nyelvre való átfordítások legsikeresebjének tartja Eb-ben
bizonyára —Vikár Béla tehetségén és szorgalmán
kivul — annak is része van hogy a finn' nyelv- - és nép-lélek
több helyen kapcsolatos a magyaréhoz A magyar
olvasó — ha van türelme 23 000 verssoron átrágnia ma-gát
— hamar otthon érzi magát a rokon-né- p mesevilá-gában
csak — s itt megint Szerb Antalt idézem: „ép-pen
azt kell megszoknia hogy a finn gondolatritmus
törvényei következtében sokszor mindent kétszer mon-danak
el " (A Világirodalom Története 175 o)
E sorok it ója úgy é ezte hogy Lönnrot Illés halálá-nak
100-i- k évfordulója alkalmával honfitársaival együtt
tisztelegni illett a nagy finn tudós és világhírű alkotá-sának
emléke előtt
1971 óta a multikulturalizmus
nagy lépésekkel és ugrásokkal
Kh®S
' " '
— x " U
Multiculturalism Mutticulturalisme
Canada Canada
Hon Dávid M Collenetle Hon Dávid M Collenette
Minlstcr ol State Ministre d'État
i -
haladt előre
KÉRDEZZE MEG EDDV TOÜSSAWT
Eddy Toussaint tánccsoportja
bemutatkozott a közönségnek és
viharos tapsot kapott egész
Kanadában
Mi a rendkívüli ebben?
Eddy Toussatot az lgazgató
büszke tagja egy ©thník csoportnak
akik valóban segítik a kanadai
kaltúJtíi felépítését
XKÍJkí
tHHBimflP
További információért hívja a
Secretary of State irodáját vagy r
írjon az alábbi címre:
Communications Dircctorate %
Section "JI"
'" Department of the Secretary
of State
Ottawa K1A0M5
A mulHkulturalizmus
valóság!
TRANSLATED BYi Magyar Élet
Canada
kV