Kanadai Magyarsag, July 03, 1971

              n 9í
t "a - i j
ff?# 1 J ff - '
Béldy Az orgazda
Amerikában a sajtószabadságot a fecsegő de
mokrácla legfontosabb elkotmányos biztosítéká-nak
tekintik Tegyük gyorsan hozzá: a sajtósza-badság
valóban nagy kincs ha — nem élnek visz-sz- a
vele Ha visszaélnek: ez irtózatos károkat
okozhat nemcsak kormányoknak amelyek jönnek
és mennek hanem az országnak is
A New York Times cikksorozata a vietnámi há-ború
kiszélesítésének titkos okmányairól eevike
azoknak a klasszikus eseteknek amikor a szenzá-donalizm- us
rendkívüli kárt okozott az Egyesült
Államoknak
A minden hírközlést brutálisan cenzúrázó Szov-jetunió
Tassz-hírügynöksé- ge siet leszögezni hogy
ez „bizonyltja hogy az USA megfontoltan szélesí-tette
ki az indokínai háborút és félrevezette ennek
okairól az Egyesült Államok népét"
Azoknak az államoknak amelyek bármilyen mó-don
résztvettek a Kennedy- - és Johnson-kormá-nyo- k
titkos terveiben irtózatosan kellemetlen
ezek nyilvánosságra hozatala és ezentúl joggal ké-telkedhetnek
Washington titoktartásában Nem
beszélve az amerikai titkos code megfejtésének
megnőtt lehetőségéről nem beszélve Hanoi
egy erkölcsi vitában hogy „ki volt ag-resszor"
nem beszélve az egész amerikai demok-rácia
gyermekes fecsegésérő! amin most az egész
világ nevet — a New York Times közlései a leg-súlyosabb
támadást képezik a — satóstabodság
elleni
Teljes szabadság csak olyan sajtót illethet meg
amelynek megvan az erkölcsi ereje én érzéke az
on-cenzurá- ra vagyis arra hogy visszatartson
olyan információt amely az országnak árthat
A N Y T közlései azt mutatják hogy az ame-rikai
sajtónak — kevés tiszteletreméltó kivételtől
eltekintve — nincs'ilyen erkölcsi ereje De egye-nesen
közönséges bűncselekménnyé fokozza ezt a
közlést hogy a titkos dokumentumok lopás útján
vagy más csalárd módon kerültek a N Y T bir-tokába
vagyis ezzel a lap — orgazddvd vdír
Egy Dániel Ellsbcrg hlppikülsejü ál-tudósn- ak kellett ellopnia vagy más csalárd módon megsze-reznie
az okmányokat mert különben azok nem
_— i— — - - - - - - - - - - - M ( 1 w M M f ( lt
Zlrndorí negyedórára Nürn-bergtől
Szögletes-csúcso- s házak
mosdatott-steri- l kertek mosdatott-steri- l
fenyvesek Sajátos kép sa-játos
hangulat sajátos életforma
sajátos gondolkodásmód Tagba-szakadt
vastagdereku szőke-kék-szem- ű:
német Mégis kontraszt-váro- s
Színben életszemléletben
Igényben kétéle Az egyik: ger-mán
Egységes zárt évezredek
óta azonos A másik? Nem ger-mán
Napsütött színárnyalat: Ide-gen
gondolkodásmód érzelmi és
Igényvilág Magyar cseh bolgár
orosz jugoszláv görög: menekült-láge- r
A telefonkönyvben gyűjtő-pont
valósadban? Két világ Ü4kő-zés-e
Ahol? Mindennap visszape-re- g
a történelem Ahol? Eier só-hajban
éter átokban ezer forrná-ba- n
hangulatban kér könyörög
átkozódik az ember akit a poéti-kai
világrendéi elszakított gyö-kerétől
és idegen életformában
idegen érkötési és igényvttágba
kénystcrltett Aki? Odamenekül
ahová tartoiott és ? Ez a leg-drámaibb:
ait hiszi még mindig
tartozik Nem vasai estre hogy a
világ túllépett problémákon ame-lyekről
alig egy-ké- t évtizede úgy
gondoltuk — változatlanok Ugy
rmtwk: mindent Muombásnetnak
fetaobbenthatnek de az ember ér-teke
méHósága helye örök
A menekült --
idegen marad
Zlrndorí efonörzési pont Papí-rokat
írnak rendetge-ti- k
az ejrendezbetetlent: miért
függ emberek és népek sorsa attól
hogy néhány megszállott meg-vétt-eied- ott
jóhiszeműen beeete-le- n becstelenül jóhiszemű festi
leiki nyomorék beletaposott egy
világrész terméssete rendjébe el-vákassrhat-ailan
egységeket tépett
ssét és soha ki nem egyenlíthető
egyenetlenségeket egyesitett Ame-lyek?
A csodálatos színes éietvi-rágiásho- z
az európai kultúrához
tartottak A zindorfi láger egy a
sok kösttl ahol néhány tucat jó
hiszemü rosithlizemU lelkei kö-zönyös
emberségei ét emberte-len
hivatalnok birkózik szerte a
világban azzal ki miért szakadt
cl természetes környezetétől
akaszt vándortarlsznyát vállára
ír
fiagj min
J8~2'l
fícla:
„dia-daláról"
vizsgálnak
juthattak volna a N Y T birtokába Ez az EB
berg annak idején a Pentagon részére dolgozott
McNamara „csodagyerekeinek" sorában
Ha egy olyan elismerten magasnivóju lap rntnt
a N Y T orgazdaként átvesz ilyen elorzott anya-got
azt mutatja hogy intellektuális színvonalából
hiányzik a sajtóerkölcs az a minden cenzúránál
fontosabb erő amely megakadályozta volna a lo-pott
jószág közlését
Az egészen mellékes hogy bárki — a bíró vagy
Mr Arthur Ochs Sulzberger laptulajdonos-főszer-keszt- ö
— azt állítja hogy ezzel nem ártott az or-szágnak
Ártott de e pillanatban nem ez a kérdés
Az okmányok „teljes titkos" jelzésűek voltak és
ezt Mr Sulzbergernek nem volt joga felülbírálni
sőt az okmányok felajánlását azonnal jelentenie
kellett volna az illetékes hatóságoknak
Egy pillanatig sem vitás hogy ez nem „a közön-ség
tájékoztatásának joga" alapján került a lapba
Az átlagolvasó egyszerűen hozzá sem fog a sok-szor
alig érthető tekervényekkel fogalmazott betü-rengetegh- ez
Ez a „béke"-liberáliso- k veszett gyű-löletének
a támadása volt — a Nixon-kormán- y el-len
Pedig Nixonnak az egész Indokínai háborúban
csak az a hálátlan történelmi szerep jutott: hogy
a Kennedy-Jobnson-demokra- ta Kongresszus há-borúját
befejezze — olyan tempóban ami a hadi-foglyok
Déivietnám és általában a szabadvilág ér-dekeinek
legmegfelelőbb Nem támadni hanem se-gíteni
kellene azoknak akik valóban a „békét"
akarják
Csak az a hiba hogy ezek a „békét" csupán
ultraliberális választási demagógiaként használják
fel Az ultrahberálisoknak általában megvan az a
sályos politikai hiányosságuk hogy nem tudják:
mi az elég hol kell megállniuk Túllőnek a saját
céljukon és ezzel önmaguknak ártanak
így tőrtént hogy az orgazda a saját politikai
szövetségeseit leplezte le Ha 6k ezt tekintik saj-tóttab&dságn- ak
akkor nem érdemlik meg azt!
A First Amendment alkotói nyilván nem gon-doltak
titkos okmányok tolvajaira és azok orgaz-dáira
Az események nyomában
A menekült-lágere-k kapuinál-- a
remény kintmarad
- - - jt u j 00NW
Zirndorfban is sokféleképpen osz-tályozzák
az embereket Politikai
gazdasági menekült kívánatos
elem és? Méltó-- e arra hogy
megnyissák előtte az álomország
kapuját? Ahol: minden szép jó
emberséges istenes Ahol? Szerte-foszlik
az álom
Hat év után újra itt vagyok A
láger változatlan Drótkerítés rá-csos
kapu kétemeletes épületek
és változatlan arcok Reményke-dők
reménytelenek ijedtek indu-latosak
És tökéletesen idegenek a
szabályos mosdatott-tiszt- a szög-letes-csucs- os német világban A
problémák is változatlanok Mi-kor
hová milyen papírral? A ste-mekb- en
most is kérdés: miért váH
ketté a világ amely nemrég tes-teetói-leikee- tö!
kötöt-europ- ei volt
miért hontalan megbithatatitn
gyanút az aki hasznos megbiaha-t- ó
A zirndorfi lágerkapu most it
ugyanaz: negybugynt remény
eMtt nyílik dapadt sövény után
csukódik- -
Mindennek semmi köze ahhoz
a rácsos kapunál német tör-vények
német szemlélet szögletes-da-rabos
német emberség őrkö-dik
Mái országban más törvény
más szemlélet szebben cizellált
tmberiég tényegében ugyanaz
etukéa-nyit- j a kaput A félelem
Mi történik ha u éietigény a ki
mm alvó vágy lerombolja a pon- tikai falakat átrohan aknamező-kön
és eladott emberek mHliói fe-UéBné-gnc
vonnak mindnyájunkat
A „miért"-- k miatt amelyekre
nincs felelet Ebben a cikkben
CPaW5 iWrX VvInVfn It4t9t£t tIMAVi"
lágHáeben vieeza eteket a jelenté-gek- et mert Zirndorfot jobban Is-merem
mint az oiesaországi Lati-nét
vagy a kimondhatatlan nevű
és iMgkötetHhetetlen görög szige-tet
ahol ugyancsak százan és szá-zan
cipelik a raményt Zirndorf lé-nygi- kg
semmiben sem különbö-zik
a többitől legfeljebb szögle-tesebb
csúcsosabb kimosdottabb
tisztább A remény-bucvo- r a ké
rés követelés mindenütt azonos
csak a felelet mái Kévéibe néme-téi
Simulékonyabb cifrább több-izavúb- b
de lényegileg azonos El-utaií-tó
Néhány évtized alatt nyu
gatl világunk tudomásul vette
amit a zlrndoríi latinai menekül-tek
és a kimondhatatlan nevű gö
-- ¥~r~-~ ~ ik—m"1! ~i ~~iTr~OfOJj~LTLri-i~u~ij~L- r jgyiuWAf
rög sziget foglyai visszautas-íjának- :
Európa kettészakadt Politi-kailag
hatalmilag? Sokkal mélyeb-ben
Emberségben és istenségben
Olyasmikben amit semmilyen
„rendezés" sem tehet egyhamar
jóvá Egyik rész számontartja ér-tékeli
a szabadságot ami nincs A
másik kutyába sem veszi azt ami:
van
A zirndorfi láger változatlan a
város megváltozott Nőtt terebé-lyesedett
Üzemek gyárak épül-tek
mert — a vállalkozás rentá-bilis
A láger oksó munkaerő Fél
negyed áron termel Bőségesen fi-zet
a vendéglátásért Kapitalista
kizsákmányotái rabszolgavásár
embertelenség? Mesebeszéd pro-paganda
A német éiebnoaiág csu-pán
lemérte kidekázta s kteentiz-t- e
hogy a keleti reménytelenség-nek
már reménysugár hogy a fe-lényi
negyedenyi munkabérért
olyasmit is adnak amiről otthon
esek álmodott Egysaertbhen: a
filléres munka mindenkinek áldás
Jól jár a kapitalista" és jói a
proletár" Korszerű Igénybetelje-sülé- t
de ? Gúnyolódás nélkül
sokkal Jobb mint a Latinán vagy
a kimondhatatlan görög szigeten
ahol — nmes munka Miért nincs?
Más a számitáei kulcs ét mát ered-ményt
mutat Dél-Oiasfországb-an
Görögországban az örök munka-néfkaiieé- g
árnyékában a tnenektth
probléma az idegenforgalmi rovat-ba
került Több menekült notz-tab- b
kééig: kifizetődőbb A láger-rete- t
ét a nemzetközi pénzsegély
kötött megmarad a törvénye Ha-sson
Kemény valutában doHár-ba- n
fontban és ? Befenyugvéf-bt- n fenézésben: a menekültek
problémáit rendezi a nyugati vi-lág
iktozatkétzsége
Nincs olyan probtémákt a világ-nt- k
amely a menekök táborok-be- n
ne vetődne vissza Egyszerű-- n ét leplezetlenül Regényfré-na- k
tématár saociofáguioknak
kincsesbánya poiHÜtoeoknak ei-knkép- iet de kit érdekel? A sejtő
csak akkor figyel fel ha tfnU-el- ó
tapad az eseményhez Kötőn-be- n'
Senki sem indul el az ese-mény
nyomán Szóval: Zlrndorf
körül minden változatlan Ponto-iá-n
olyan mint hat éve amikor
letettem bugyromat a kapu mö-gött
Ügy mint a többi olyasfélét
mormoltam hála Isten Sikerült
K? az étertől keletre
Erre miéntdemnkeigéarkssezzteermint válaHszoovlát ? Ül ykel tömte meg
maheozlKeJsfaeitktöErÍsvtéémlnkyeegezkinnedkuélstukntiökrvméaniztyéuérrttdeóéi-n- n' havkiilmgenneygiybiekn rébsűzenösfél aazméá-sikrt- toi az ut sablonos az igazság- szolgáltatás rutinos volt Hivatal-noko- k végezték akik ? Éveken át mindig ugyanazt intézik Gyor- sfuansokprsezceírziennt töFrveléenslyeegkes parvaéggraig--
menni újra a tíz-egynéhá- ny szo-bé- n
ahol mindig ugyanazt kérde-zik
és ugyanolyan gyanúval vizs-géljé- k
ki mkfrt hazudik
Zavarják az
„enyhülést"?
Felesleges illetve mégsem egé-szen
mert a 2Írn4orfi rutinmunka
w sajátságos életet él Mindig
ugyanaz de mégis változik Asze-ri- nt
hogy a világesemények mi-lyen
színben milyen árnyalatban
vetődnek vissza Hat évvel ezelőtt
az „árnyalat" éppen sötétedett
Valamilyen sikon már ögy ült a
politikai és a birósági asztalhoz
hogy az emberség és megértés na-gyon
a szélére került Összehúzta
magát félt nehogy a politika nyíl-tan
is kimondja: nem akarok több
politikai menekültet Veszedelme-sek
rendbontók Zavarják a folya-matot
amely az enyhülés kölcsö-nös
megértés felé vezet Mit szól-tak
a genfi konvenciók a szépen
fogalmazott ünnepélyesen aláírt
mégünnepélyesebben beiktatott
nemzetközi megállapodások? Sem-mit
Az árchivumi iratok nem be-szélnek
Kicsit szárazabban: a po-litikai
jelleg megáNapitásánál az
elvi meggyőződést lelkiismereti
kényszert a szabad szó- - és vek-mé- n
v igényét áj jogászi csodabo-gár
a közvetlen veszély fogalma
váltotta fel Kiderült a politikai
földönfutó csak akkor érdemel
menedékjogot ha az ok amiért
hátára vette a batyut fizikai létét
fizikai szabadságát veszélyezteti
Indokolás? A szocialista országok
saját ideológiájuk szerint saját
törvényes rendjükben érnek Aki
szembeszáll velük? Rendbontó
törvénysértő Magyarul: hülye
Fejjel megy a falnak És az áj ér-teime- Ses
khünöen doigoeett "a
menekültek tizedrésze kapott po-litikai
nvnedékjogot A többi? Gaz-dasági
jövény Uj szó de lénye-ge
világos j „rövid" forint rubel
lei cseh korona helyett a „hosz-szü- "
német márkát dollárt válasz-totta
Alkalmi munkás Dolgoz-hat
de? Nem védi államközi
megállapodás mint a vendégmun-kást
ét „idegen" útlevele bármi-kor
érvényteleníthető Akinek
nem tetetik menet Hová? a fia-talja
még választhatott Egyesült
AMamok Kanada Ausztrália Jla:
megérkezik a befogadó végzés Ha
nem? Gyötrelmes kétségbeesett
vándorlát keteVJdik EgyMc hiva-talból
a máemba egyik országból
a következőbe Keresve kicsinyke rst ahol a törvények ét paragra-fusok
közt még emberség lapul
Ismerős a sors? A háború után
százezrek Mentek át raHa Mind-össze
az ata-áJ- tái vett más Ha ei-knseg- es
nem nfvwin látott ide-gen
fasiszta vagy makelós Is de
politikai menekült voh a vándor
A világ akkor még ágy gondolta
hogy a politikai itff-adi- iilt és
naiaroH nem wgiegesvit nem
érintik az sasa art aki — nem fe-lelős
Röviden: a vUá naiv voh
Vagy? AJMt keeesetf arra ami
trtrtént A tirméaiHintiin poHtí-k- ai
határok az embereket ét népe-ket
sújtják Csak azokat Ebben a
világképben a zirndorfi lagerkapu
kicsiny részecske Ha rosszabb
vagy jobb mint a többi nem je--
segérykérő elégtétek akaró em-b- er
problémáié nwwsnütt magol-- d
4len
Mun nNsesarv
bocsánat De korunk
nem altnak meg a Hfnéorn' ét a
latinai menekült táboroknál Vi-lágméretben
függnek össze és
szétválaazthatatlanok Egytiöre
etek" emberi ét népi tragédiák
látszanak betőMk később? Az
egész világé Nem lest kontinens
amely befogadná az erkölcsi ren-o- et
es kunurképet amelyben fel-nőttünk
fis amelyiket könnyen
fclrerugunk Egyszer a zirndorfi
rácsoskapunál máskor sokkal cif-rább
előkelőbb épületnél Ott ahol
államelnökök azt hiszik: a zirndorfi
és latinal kapunál minden rendben
van
(C A)
1971 Július 3 (#27J
Nyírcgyházy Pál:
SZABOLCS FEJEDELEM
Ha még sokáig mernek ál-tudós- ok
a kommunizmus védelme
alatt történelmet hamisítani
nem fogunk ráismerni ezer esz-tendős
dicső hazánkra
Legutóbb megírtam e hasábo-kon
hogy az Élet és Tudomány
budapesti folyóirat szerint az
Amerikában őrzött „Szent koro-nádhoz
semmi köze sincs sem
II Szilveszter pápának sem a
bizánci császárnak hanem azt
IV Béla királyunk halála után
magyar aranyművesek állítottál:
össze
Mikor IV Béla 1270-be- n meg-halt
özvegye ós hívei Prágába
menekültek s magukkal vitték a
koronát amit a csehek elrabol-tak
és beolvasztva értékesítet-tek
Amikor IV Béla fiának V
Istvánnak koronázására került
sor sebtében új koronát keHett
készíttetni A mai korona dur-va
egybeezerkesztése is azt bi-zonyítja
hogy a magyar arany-műveseknek
rendkívül sietni
keHett a munkával
Mindezt a gyalázatos hazug-íágo- t
Deér József magyar saár-mazás- u
berni egyetemi tanár
kürtölte világgá még pedig az
Osztrák Tudományos Akadémia
kiadásában megjelent „Die Hel-lig- e
Krone Ungarns" című mun-kájában
Barátságtalan dolog
az osztrákoktól hogy ilyen ma-gyar
gyalázó könyvet előkelő
kiadásban megjelentetnek
Most újabb Izgalmas felfe-dezésről
adnak számot a Tisza-menti
kommunista tudósok: Sza-bolcs
nem egy volt a vezérek
közül hanem Árpád unokaöck-cs- e
aki a vezérlő fejedelem után
a második magyar fejedelem
volt a honfoglalást követően
Ez ellenkezik Anonymus kró-nikájával
s ezért a Névtelen
Jegyzőt a kommunista „tudó-sok"
közönséges propagandistá-vá
süllyesztik Je Azon mester-kedett
hogy Szabolcsot kiiktassa
3 fejedelmek sorából hiszen ez-zel
az egész ArpAd-ház- l öröklési
rendszer felborult volna A ké-sőbbi
magyar királyoknak tehát
minden okuk megvolt hogy pro-paganda
hadjáratba kezdjenek
annak érdekében hogy Szabol-csot
csak egy vezérnek állítsák
be a sok között aki ugyan jelen-tős
volt okos és felette elmés de
semmi több
Az új kommunista történet-írók
szerint Árpádot a fejedelmi
székben a dinasztia szeniorja
Szabolcs követte aki Árpádnak
unokaöccse vo+t Szabolcstól
ered a Csák-nemzetsé- g akik ké-sőbb
harcias trónkövetelők vol-tak
Elődnek két unokája vo+t: Ár-pád
ét Szabolcs akik éietüttbefl
ksen jó vástonyban voHak Sza
bóiét ttáltáeheryei közvetlenül
az Árpádé körül helyezkedtek el
Világot tenét: Árpád már éleié-ben
téőkétzHette a talajt ahhoz
hogy unokaöccse vegye át a ha-talmat
halála urna Az örökösö-dét
később azonban nem Sza-bóid
hanem Taksony ágán
folytatódott érthető hogy a
nyttenJ Saabok Jeisntőtá§et
Vagyis Anonymus it taktonyia-t-a
volt
Az izgalmat üj tudósok őstze-gyűjti- k
Szabóiét fejedelem mai
tmlWwit A honíegtelá után
irtm kapott jó legelőket és stra-tégialt- og
fontot területeket Ba-ranyában
téli ét nyán saáNás-hel- y
őrsi emlékét A Iécet-vf- z
forrásénál Mecsekszabofcs a
torkolaténál Drávasfabolei ei-- U
hogy valaha ott It birtokot
volt
A Tisza mentén a besenyő tá-madások
ekén 0 épftette Sza-bóiét
vérét mely egyúttal a Ve-reck- e itié t#ib utat is biztosí-totta
Innen indult stratégiai ut-kti- ra a Sebes-Körö- s mentén fek-vő
Meaöttebotcsra Szolnok fe
lett Is vok száHásheiye nem
mestae Tiezabőtőt ezt it Sza-boteen- ak
nevezték
A csépek Lórévnéi ö alapítot-ta
Pusztaizabolciot ami egyet
jelenlett azzal Uogy n Csepel
szigeten levő fejedelmi ménes
biztosítása is reá hárult A Vér
tes hegy lábánál a mai Csákvár
Kanadai Magyarság 5 oldal
korábban Zaboloi néven volt is
mert A Duna jobb partvonala
mentén a Nikics patak menti
Szabolcs falu őrzi emlékét Éle-te
legszebb müve volt hogy
megkezdte Fehérvár épftósét
amelyet később Géza fejezett
be A Fruska Gora lejtőjén is
fekszik egy Szabolcs faki
Szabolcs a kalandozások ko-rának
nagy jelentőségű uralko-dója
vok Most újra különös ér-deklődéssel
folytatják a Sza-bolcsi
földvár feltárását hiszen
a vármegye névadó fejedelmé-nek
személyére vonatkozó emlé-keket
remélnek találni a föld
vallatása során
Történetíróink a mákban nem
tudtak semmk Szabolcs feje-delmi
tisztérőt Szaboksvárme-gy-e
Monográfiája mely legki-kéb- b
lett volna hivatva névadó-jának
élettörténetét megörökíte-ni
így beszél a honfoglalásról:
— A beköközködö magyarok
először SzeMn birtokát foglal-ták
el a Sajóig majd a Zagyvá-ig
A Bodrog-kö- z elfoglalása
után Árpád követeket küldött
Mén-Maróth- oz hogy engedje át
neki a Szamos vizétől d nyíil
részekig terjedő földrészt Mén-Mar- ót
eüenálit mire Árpád
Szabolcs Tass és Töhötöm ve-zéreket
bízta meg a terület el-foglalásával
Szabolcs 892 táj-ban
a tíszaládi révnél úsztatott
át Mén-Mar- ót földjére A Tiszán
való átkelés után Szabolcs és
Tass észak felé vonultak s a rit-ka
népességű vidéket hatalmuk-ba
kerítették
A Tisza és a Bodrog egyesít-lésón- éi
szemben a mostani To-kaj
szöiőkoszorúzta dombvidé-kével
Szabolcs megpihent s a
meghódított szlávokkal a továb-bi
előnyomulás hátvédéül szol-gáló
földvárat építtetett azt
EkoJcs okaJmára bízta maga
pedig a Tisza tekervényes part-ján
tovább vonult a Szamos völ-gye
felé Az újonnan epük föld-vár
a hódító nevéről Szabolcs
várának neveztetett
Sem a magyar hagyományok
sem a ktHfökU krónikák nem is-merik
pontosan a fejedelmek
nevét ós sorrendjót Árpád leg-fiatalabb
Zokán fián és ennek
fián Taksonyon kívül az Árpá-dok
történetét feljegyző írók
nem tudnak más fejedelemről
A hét vezér kőzött Szabolcs
nem szerepel: Almot Előd Ond
Kund Tass Huba és Töhötöm
Ezek választották vezérükété Ár-pádot
A hét vezér beieeadrt kar-jába
ét vérét egy edénybe csur-gatta
Ebbe a vMx mártó HáJc
kardjuk hegyét ét magasra tar-tott
fegyverekkel fogadtak M--
A történelmi kritika szerint
a vércsurgatás szertartása világ-szert- e
elterjedt szokás volt a tör-zsek
szövetkezét énéi Céb az
hogy akik vérüket elegyítik
egymást mesterségesen testve
rekké teszik s így a vérbő tatát
kizár) egymás kötött így ál- -
™™ aftltasf aOratteáaWpaftjnatBaMaB í▼té"l!t avlBBvHrc
A fejedelem a vszé raknék ét utó-daiknak
amotmányot jogokat
biztosított
Anonymus régi hagyományt
őrökftett meg a vérazerződét lé--
tudót módon a 12-1- 3 század po-MH- kai
felfogásában gyöhorető
ösaaerzödést kötött amelybe
korának fejlettebb aütotrnánjoi
nézeteit vitte be
A honfoglaló magyarság kg-feeb-b
kétszázezer főből állott
He hábor4ra kerüK a sor s va-lamennyi
törzs hadra kék háet
ezer férfi áNhatott fegyverbe A
gyorsan száguldó nyamakU
kőében it nyilazó magyar bar--
rta"V e™tFfWWt"á"MpP"#5 TTsIrrW 4"WV
gan népek ttmptomaáiaw imád-koztak:
„A magyarok nyileitéi
menti meg Uram minket!"
Látóiét átütök a Nyírség buc-kát
tájam mint a régi pásztó-ro- k
Innen figyelem merre jár-nak
a tányérsipkás roeszazán--
dékú emberek Felhágok a tete-jére
rnérfüld't és évizázado-ka- t
I9kini9k át egy püianal
alatt Látom Szabolcsot lesújts
ni hatalmas buzogányával a be-tolakodókra
1' taaiiiHÍ
aiiiiiiH
ZBllllllfl
laaiiiiiiiiifl írr
gafBH la~a~a~a~a~a~a~a~aW IVtVBaifailB~B