Kanadai Magyarsag, August 22, 1953

              - JÍímt-T-U ff -- r j — j- - J : _„ i- -j í~ - -- -- - "-t-
£!&$ di3ia2®í5Sgasrir- zi ' t "nys-vM&aii- P '4?5?2SSSE2SS2£S IIJJ - -- tit?2aasgí2áá&mS
I?ÍS3
í??3
! f
Ü 3
a
KANADAI MAGYARSÁG
U v 1953 augusztus 22
II ?
í--3
'
iI
KRWi0
f i HM m~s&&fc5
JWUWRn BiPíSÉa
Alapította :
KENÉSEI F LÁSZLÓ
Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Uathurst St Toronto
Telefon : EM 3-76- 78
Megjelenik minden szombaton
Előfizetési árak : egész évre $3 fél évre $27")
egyes szám ára 10 Cent
Amerikában : egész évre $6 fél évre $325
Más külföldi államokban 6 amerikai dollárnak megfelelő
nemzetközi coupon
Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg
és nem küldünk vissza
Válaszbcíyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk !
CANADIAN HUNGARIANS
Published every Saturday
Editor in Chief Publisher
LASZLO F KENÉSEI
Editoriul and Business Office :
362 Uathurst Street Toronto Ont Canada
Tel: EM 3-76- 78
Subscriplion Rates : One Year $500 Six Montba $275
A SZENTISTVÁNI GONDOLAT ÉS A MAGYARSÁG
(Folytatás az első oldalról)
Ki 19lfí-lin- n és 19-17-hc-n
megtartott körmenetek — bár
egyes hivatalos helyek akadályozni igyekezték őket — vilá
gosan mutatták hogy árva népünk az orosz szuronyok ár
nyékában — a kommunista terror szörnyű fenyegetései el
lenére is — egyedül Istenbe és Szent Istvánba veti remé-nyét
E tények tudatában 1918 óta már nem engedélyeztek
nagyobb szabású körmenetet azok akiknek kezében van ma
a földi hatalom Ettől az időtől kezdve a Szent Jobb csak a
Bazilika homályos ívei alatt tűnhetik fel Elvetlék Tőle a te-ret
Megtiltották hogy egyszerre nagyobb tömegek fejez-hessék
ki tiszteletüket a nagy király iránt
Szent István napját az uj alkotmány ünnepévé változ-tatták
Ebben az alkotmányban már semmi nyoma sincs a
több mint 900 év súlyos megpróbáltatásai és vérzivatarai
között is tartósnak bizonyult szentistváni gondolatnak Ez
az alkotmány úgy biztosítja a vallásszabadságot hogy a her-cegprímás
a kalocsai érsek és a hitvalló papok ezrei a bör-tönökben
sínylődnek A hitvallás lassan szinte már államel-lenes
bűnné válik Az emberi szabadság nevében eltiltják az
embert a templomtól s az ősi magyar Jiagyományok követé-sétől
Szeretnék c szolgalarlólc ha a nép azokat az uj ember-isteneket
szolgálná amelyeket ők bálványoznak Hosszú évek
óta tart már hogy hazánkban bujdosik a lelek Az igazi Is
ten-h- it csak sizclhngyottitinyák között s kunyhók rejteké
ben magasztosulhat Imádassa De az iinadus ott annál me
lyebb és bensőségesebb lesz ! A terror és az elnyomás csak
ideig-órái- g tarthalja elfojtva a szellemi erőkel: a hamu a-- latt a parázs forrón izzik türelmetlenül várva hogy ismét
lángra lobbanhasson
A szabad világban lényegesen más a helyzet Ilyenkor
— Szent István napja táján — a szétszórt magyarság köré-ben
mindenfelé kigyúlnak az emlékezés fáklyái Ezek az ün
nepségek általában egyéni kezdeményezésre mennek vissza
Bizonyos emigrációs csoportok amelyeknek kötelességük
lenne a nemzeti szellem ápolása a múlt hagyományainak éb-ren
tartása nagyon elhanyagolják e feladatot Szomorúan
olvashattunk a közelmúltban tudósításokat arról hogy a Sz:v
bad Európa Rádió "Magyar Hangja" nemcsak hogy nem a
szentistváni szellemet de gyakran nem is a magyar szelle-met
sugározza ki a rabságban szenvedő ország
Fájdalommal állapíthattuk meg azt is hogy az a new
yorki testület amely kifelé a magyar nép nevében és megbí-zásából
igyekszik szerepelni eddig meg sem próbálta hogy
egy közel ezeréves tradíció büszke öntudatával merjen leg
alább a szabad földön élő magyarság számára programmot
adni Számukra a szentistváni keresztény haladó szellemű
ország gondolata elavult valami Eddig még nem volt bátor
ságuk a Kárpátokon belül élő magyarság egyesítése érdeké
ben egyetlen határozott nyilatkozatot sem tenni
De akadt magyar nyelven iroll sajtótermék amely Szent
Istvánról nemcsak hogy illetlen hanem egyenesen minősít
hetetlen módon írt Nemzetünk történeti életének elveit és
jelenségeit teljesen félreismerve a magyar lélektől idegen
ideológia népszerűsítése érdekében átkot szórt a legmagya
rabb magyar uralkodóra
Pedig mindenkinek aki a magyar nép nevében jelentke
zik tudnia kell hogy országunk történetét nem 1945-t- ől nem
is Marx vagy Lenin fellépésétől hanem jóval messzebbről
— még Szent István koránál is régebbről — számithatjuk
A magyar jellemet lelket tradíciót nem az 1945 és 194S kö
zött szereplő politikusok juttatták kifejezésre hanem sok
kal inkább a Széchenyiek Zrínyiek Rákóczlak Hunyadiak
Szent Lászlók és Szent Istvánok s hozzájuk hasonló egyéni
ségek
a magyar multat az ősi hagyományokat semmibe
veszi aki számára a kettős Igában görnyedő — a megcsonki
tott ország határain kevül élő — magyarság közöm
bős az sajátmagát rekeszti ki nemzeti közösségünkből
Ma akárcsak ezer esztendővel ezelőtt súlyos viharfel
gyülekeznek hazánk felett A nemzet legjobbjai tűnődve
állanak jövő sorsuk felett: a lét és nemlét kérdése forog koc
kán Népünk nagy többsége ösztönösen úgy érzi hogy a Ke
let és Nyugat határán őrt álló örök magyar: Szent István mu
tatja számára a követendő Csökkenni nem akaró biza-lommal
tekint fel rá kérve: "Tekints István király szomorú
hazádra Fordítsd szemeidet régi országodra!"
fix©:
xV
&$5
and
felé
Q&XX
Aki
sorsa
hők
utat
xxxxxxxxio:-aCí::xnS:- v
HENDRICKS FLORIST
ELSŐ MAGYAR VIRÁGÜZLET TORONTÓBAN
5 ROGERS ROAD
DAKó VIKTOR tulajdonos
Telefon: RE 6966 - Lakás: MI 6971
Szállítunk á város minden részébe!
[♦XKCXíXX'X-XXXXXXXCXr-vX- X
áVx&rf''
űri
s
xl
8 :xn
KANADAI K
KANADAI ERDŐSÉG
o
Csak Braziliának és Oroszországnak van
nagyobb kiterjedésű erdő-állomán- ya mrnt
Kanadának s a kanadai faállomány kilenc
tizede korona-birtoko- n áll
_ o
AZ UJKANADASOK ÉRDEKÉBE
o
Nemzetiségi csoportok 22 vezetője és 22
ontarioi társadalmi vezető mostanában úl
össze konferenciára nogy az ujKanadasok- -
nak a kanadai életbe való szerves beilleszke-dését
megbeszélje
A konferencia a Laké Couchiching-- i Gene-v- i
Parkban kerül sor Az ontarioi nwplpq
útrvi minisztérium Communitv Prom-amm- s
Dranch-- c az ottawai Canadian Citizenship
Branch-cse- l karöltve rendezte meg az össze-jövetelt
A Comnuinity Programmes Branch helye-te- s
vezetője Stophen Davidovich volt a kon-ferencia
főrendezője Kijelentése szerint a
konferencia "figyelemreméltó sikerű" Egy-öntetű
elhatározással arról is döntés történt
hogy az összejövetelt évente megrendezik
A kiküldöttek a szövetségi 'kormányhoz
felterjesztéssel étiek hogy Kanada felfedezé-sének
napját: október 11-- ét tegyék meg Ál-lamnol[rárs-á!
ri
Nan-na- k Jelenletr éventp má
jusban tartják A delegátusok szerint a má-jus
2I-ik- i Empire Day-t-ől és a július 1- -i Do-minion
Day-tő- l el kellene választani hogy
nagyobb hangsúlyt nyerjen
A konferencia további előterjesztései kö-zé
tartozik hoav Kanada teremtsp men- - Sn
játos nemzeti zászlóját hogy Ottawa küld
jön ki bizottságot: mindenegyes tartomány-ban
ecvséiresitendő történelmi tankíinvvpl- -
kénlése tanulmányozására hogy a bevándor
lási es allampolgarsagugyi minisztérium Ka-nadára
vonatkozó lényeges adatokat tartal-mazó
könyvecskét tegyen közzé az összes
nemzetiséin nvelven hoorv a szövetsép-- í l-m---
mány az orvosi kezelést is beleértve tegye
magáévá a szerződéssel bevándorolt uiknna- -
dások gondozását
Arra vonatkozóan is aíánlat --történt lmrrv — — 0t
a nemzetiségi szervezetek keretében a köz
igazgatás sajátosan kanadai voltának tanul-mányozása
érdekében a kormányzati kérdé-sek
gyakorlatával az ujkanadásokat megis
mertessek Megkeresték Ottawát abból a
szenrpontból-i- s hogy az uj bevándorlókra VO~
natkozó részletes kimutatást juttassa el az
egyes nemzetiségi csoportokhoz s társadal-mi
szervezetekhez
_o
HOCKEY TÁMOGATJA
A MŰVÉSZETET
o
"Egészséges és kiegyensúlyozott kanadai
állampolgárság iránt érzett érdeklődése fenn-maradásának
kifejezésére" a Canadian Ama-le- ur Ilockey Association megújította a szín-művészet
festés és zeneművészet haladó ta-nulóinak
eddig is juttatott évi ösztöndijak-hoz
való hozzájárulását
A Canada Foundation kezébe 4 ezer dol-láros
alapot tettek le Az ösztöndijak az or-szághatáron- -túli
tovább-képzé- s és tanulás
célját szolgálják Évi 500 dollártól évi két-ezer
dollárig terjednek az ösztöndijak s pá- lyázatuk határideje 1953 október 20
A pályázat feltételei: a kérvényezőnek ka-nadai
állampolgárnak kell lennie 1953 no- vember 1-- én Korhatár 30 év
Olyan diákok kik jelenleg vagy a joöben
CAIIA ösztöndíjra pályázna!: magán -- levélben
a következő címhez forduljanak: The Di-rect- or The Canada Foundation 56 Sparks
Street Ottawa -- 1 Ontario A következő ada-tokra
van szükség: a (születés helye és ide-je
állampolgárság egészségügyi állapot csa-ládi
állapot b (iskolai tanulmányok képzés
és oklevelek) c (a továbbtanulás tervei és
célja — szabatos és pontos részletek d
(anyagi szükséglet — pontos részletek—)
A közvetlen célokra igényelt összeg mini-mumra
és maximumra egyaránt e (három
személy cime és neve kik a pályázó körül-ményeit
ismerik s kik a továbbtanulás kér-dése
tekintetében képességét tárgyilagosan
lemérik)
Ne küldjünk eredeti bizonyítványokat ok-leveleket
leveleket értékes papírokat fény-képeket
festményeket
Az ösztöndijak kiosztására minden való
szinüség szerint 1953 november 15 előtt ke-rül
sor Fennáll azonban annak a lehetősége
is hogy a bírálóbizottság fenntartja magá- nak a kiosztás elhalasztás jogát ha a pályá- zók nem felelnek meg a pályázati feltételek-nek
Ekkor "az ösztöndijak elnyerését akkor-ra
htaallaáslzntajákk mikor arra érdemes pályázók-ka- t
o
A COLUMBIAI JÉGMEZŐ
o
A kanadai Szikláshegység CÖlűnbia Jér
mezője a sarktól délre eső legnagjobb ame- rikai jégkorszak maradvány A jégmező és
vagy harminc övező jégvonulat 130 négyzet-mérföldnyi
kiterjedésű FeiCáe7ésére"ÍS9S-ba- n került sor mikor két hegymászó az At-habas- ka Glacier útján jutott el az Athabas-k- a hegységre
T~ 1
Némely pontján a jégmező 2000 láb mély-ségű
Három óceán fogadja magába az ott
eiedő folyókat Az Athabaska és a Macken-zi- e
folyók a sarki óceánba torkolnak a Nel-son
folyó a Hudson öblön keresztül az Észak-atlanti
óceánt keresi fel rnig a Columbia fo-l- ó
a Csendes óceánt duzzasztja
A geológusok között bizonyos aggodalom-ra
ad okot a jégvonulatokban beállott vissza-fejlődés
minthogy a Szikláshegyság folyói
"fí táplálékát" nyújtja!: A Columbia Ice-f:''d-h- ez vezető Athabaska Glacier évi 192
lábnyi csökkenést mutat A jégmezőié évi
3'i hib hó esik minthogy azonban egy kubik-lábn- yi
viz képzőéhez 10 lábnyi hótakaró
szükséges s a jégmező évi 10 lábnyi csökke-nést
mutat: bizonyos aggódással néznek a
jégvonulat általi vízmennyiséggel táplált vá-- m ik sorsa felé Az viszont szintén kétség-ükének
látszik hogy a lassan felmelegedő
svikláshegységi éghajlat következtében is jó
nciáiiy ezer évre lesz szükség a jégmező e-ltűnéséhez
o
NEVEZETES SÖRFŐZDE
o
Az első kanadai telepek bátor és messze-uéz- ő
megteremtői közül is kiemelkedik In-tenda- nt Jeau Talon Hivatali ténykedését
itélőerő és józanság jellemzi Működése e-gy- ik "legmaradandóbb" eredménye a kis
Québec City-- i sörfőzde amely ma is üzem-ben
van
Talon a telep ügyeinek egészen odaadó
szolgája jólétének igaz előmozdítója ö
épiti az első telepes házakat Ö fekteti szer-vezett
alapra a bevándorlást létesiti a ha-lászipar
fellendüléstét hívja életre az első
szakszerű ásvány-feltárá- st s ügyel gondo-san
az indiánokkal való szőrmekereskedők-re
1668-ba- n pedig megteremti az első kana-dai
sörfőzdét
Talont a mértéktelen pálinka-fogyasztá- s s
az ezzel kapcsolatos erőszakosság s a köz-erkölcs
hanyatlása erősen aggasztotta XIV
Lajos pénzügyminiszterének Colbertnek igy
azt a felterjesztést teszi hogy sörfőzdét lé-tesítsenek
s igy a lakosságot az erős pálin-ka
"biztos és elégséges pótlására" megfele-lő
itallal lássák el Házilag készült sörfogyasz
tása mind magánosoknál mind pedig az el-ső
telepes-községekn- él is megállapítható u- -
gyan ae Koziogyasztasra sor nem alít ren-delkezésre
Coibert a tervhez hozzájrult s a napjaink-ban
Palace Hill-kén- t ismert domb lábánál a
St Charles River partján elkészült a King's
Browery Elég nagy kiterjedésű s az alap-építmény
már hét pincével dicsekedhet Fa-lai
néhol nyolc láb vastagok 1670 tavaszán
készült az első sör
Mikor a szigorú önkényúr Frontcnac kor-mányzója
Intendant Talon visszatért Fran-ciaországba
mind hivatalos mind csempész
utón egyre több szesz érkezik 1675-be- n az- után Frontenac katonai börtönné alakítja át
1686-ba- n pedig ujabb átalakítással az uj in-tend-ás
székháza lesz
Hamarosan azonban a sörfőzdéből csinál-ta
székház vészes idők elé néz 1713-ba- n tűz
martaléka lesz négyen benégnek A francia
király nyomban engedélyt ad Intendant Be-fonnak
a kastély újjáépítésére
A kastély következő lakója az uj intendáns
még csak oda sem ér Québec felé vezető ten-gert
útja alkalmával elhalálozik Páv hónap
múlva pedig az ujonan kinevezett intendáns
a hajó egész személyzetével együtt a tenger-be
fullad 1726-ba- n uj intendánst neveznek
ki Néhány hónapra beköltözése után megint
csak tűz emészti el a kastélyt Alig hogy
helyreállítja ismét csak tűz tör ki A rákö-vetkező
évben visszatér Franciaországba
Az intendánsi hivatal Ujfranciaországban
jóra és rosszra egyaránt használhatóan óri-ási
hatalmat jelentett Talon volt a legjobb
Bigot a tizenötödik és egyben az utolsó pe-dig
a legrosszabb S mig hivatala alatt a kas-tély
mindenkori legfényüzőbb formájában
hivatalát szabadosságra és orgiákra használ-ja
Mind a "király telepeseit" mind pedig a
francia bevándorlókat egyaránt fosztogatja
Kegyvesztetten -- rendelik vissza Franciaor-szágba
1759-be- n General James Wolfe elfoglalja
Québec City-- t Az angol uralom alatt a sör-főzdéből
csinálta székházat sok mindenre
használják erős szerkezete folytán A québeci
angol megszállás tizenkettedik évében a kas-télyt
az amerikai forradalmi erők két tiszt
je Richárd Montgomery és Benedict Arnold
tábornokok igyekeznek elfoglalni De a meg-erősitettfe- lső várossal nem tudnak megbir-kózni
Arnold megsebesül és Montgomery el-esik
Az ostrom következtében a kastély fel-ső
építménye elpusztul de a pincékmélyén
az utca szintje alatt majdnem teljes épségben
maradnak
1855-be- n' Joseph Knight Boswell ki né-hány
éve működő serfőzdéjének keres uj
szállást veszi meg Az ásatások folyamán a
Talon féle üregek "felszínre kerülnek" s az
uj Boswell Brewery használatba veszi őket
A sörfőzde nevét 1952 júniusában Dow
Brewery-r- e változtatja
A Talon pincék ma sok mütörténeti emlé-kükkel
Montreal egyik idegenforgalmi látvá-nyossága
n i fc"ÉBff iy vjvtáui fr?!jVLfliTO
Boisi világ Magyarországon
A DÉVA VÁNYAI HELYI TANÁCS LIKVIDALJA
A "KULAKOKAT"
o —
Az ország keleti feléből a Tiszántúlról aránylag keve
sebb hír érkezik Nyugatra miután a menekülők zöme a nyu
gati részekről s a fővárosból jón 1953 áprilisban azonban -- si
került egy dévaványai ipari munkásnak kimenekülnie aki-nek
megbízhatónak látszó közlései élénken szemléltetik ho-gyan
uralkodnak egy nagy alföldi község fölött a szedettve- -
r tett elemekből álló kommunista helyi tanács s milyen kímé
letlen tervszerűséggel teszik tönkre semmisitik meg a kulák
gyűjtőnéven ismert egykori önálló jobbmódu gazdákat
Dévaványának 1941-be- n 15200 lakosa volt s ma 20 ez-ren
felül van a lakosság száma az 53000 holdas határban A
helyi tanács vezető személyiségei a következők:
Tanácselnök: Fodor István egykori számadó gulyás
nagyszájú kommunista Párttitkár: Kelemen József volt ke-reskedősegéd
ma a vágási engedélyek kiadásának korlátlan
ura
Tanácstagok: Kovács István II régebben notórius mun-kakerülő
27 éves fiatalember a fő munkára hajszoló — Tí-már
Károly napszámos aki gyorsan sietett megszabadulni
pár hold földjétől melyet az 1915ös földosztáskor kapott le-adta
a termelő szövetkezetnek a helyi kolhosznak s ezzel ér-demeket
szerzett "példátmutató" kommunista magatartá-sával
Fodor István volt gulyásbojtár most végrehajtó aki
ördögi rosszindulattal kezel mindenkit aki valamikor társa-dalmi
vagy anyagi tekintetben fölötte állott Himer György
a másik végrehajtó aki potom pénzen elsőnek vásárol a ku-lákok-nál
foganatosított árveréseken ruhát bútort Elek Sán-dor
kézbesítő egyben a község spiclije aki kézbesítés ürü-gyével
jár-ke- l mindenfelé bekukkant mindenhova temp-lomba
iskolákba korcsmákba és siet minden elejtett szóból
hivatalos ügyet csinálni Kovács István I gépállomási fő-gépé- sz
aki közönséges tolvajlásainak köszönheti kommu-nista
karrierjét miután összelopott gépalkatrészekből egy
traktort állított össze s azt felajánlotta a községnek (A Tí-már
Frigyestől lopott cséplőgépliajtó-főszijjbó- l azonban ma-gának
készített cipő- - és csizmatalpat)
A Dévaványáról menekült ipari munkás igy jellemzi en-nek
a kommunista tanácsnak az uralmát:
"Keservesen nyögi a fentiekből összeállított tanács ural-mát
mind kizgazda mind kisparaszt mind kulák A kulákok
sorsa a legkevésbbé irigylésreméltó Lassú anyagi tönkretéte-lükre
elpusztításukra készül a kormányzat s e cél lelkes vég-rehajtója
a tanács Megnyiibálták a földbirtokaikat s csak
éppen annyit hagytak meg nekik amennyi elegendő ahhoz
hogy kulák-voltukna- k alapja legyen A szerencsétlenek mind-untalan
szabadulni szerelnének a földjüktől egyre-másr- a
minden megváltási ár nélkül utóbb azonban már nem ve-szik
át tőlük tilos az átvétel mert az igy föld nélkül maradt
kulák nem lenne többé politikai propagandaanyag nem len-ne
kiről lenyúzni utolsó bőrét is: Igy napestig szól a község-házára
szerelt megafon a faluban: uszit lázit a kulákok el-len
szakadatlanul
Egyik-mási- k kulák beszolgáltatási kötelezettsége jóval
magasabb a földjén temiett temielvények mennyiségénél
Fizetnie kell Ha nincs mit beszolgáltatnia ugy vegye meg a
szabadforgalmi piacon Igy pl egy mázsa beszolgáltatott bú-za
után 60 forint vételárat kap az államtól de hn nincs neki
elegendő búzája ahhoz hogy beszolgáltatási kötelezettségét
teljesíthesse a hiányt mázsánkénti 1000 forintos áron való
vásárlással pótolja Ezen összeg körül mozog a többi gabona-féleség
a tengeri ára is 38 fillért fizet az állam egy tojásért
ha nincs a kulák 260 forintért veheti csak meg a piacon 6-- 8 forintot térit kilónként az állam a beszolgáltatott sertésért
a piacon manapság egy sertés 2500 forint körül van Érthető
ha a kulákság igy termését jószágállományát az utolsó szem-ig
beszolgáltatni kényszerül hiszen szabadforgalomban a
hiányzó termékeket megvásárolni szinte képtelenség a be-szolgáltatási
kötelezettség elmulasztásáért pedig súlyos bör-tön
jár
Igy hurcoltatta börtönbe a tanács Tóth Kálmán gazdáb
aki egykori "vitézi" cimét szenvedi a kommunisták alatt —
Hangya József gazdát Nagy Ferenc volt intézőt és sok más
földmivest csakhogy elrettentő példát mutassanak
Azok ellen akik beszolgáltatási kötelezettségüket telje- sítették más címeken folyik tovább a mecrsemmisitési íiknió
Van olyan aki "elkésve teljesítette a beadást" — van aki
"mezőgazdasági fejlesztési járulékkal" maradt hátralékban
j— van aki nem szántott-vetet- t időben stb: mind megannyi
urugy a nagyösszegü pénzbírságok kiszabására S hull a pénz- büntetés: Póczi Bálint fizessen 3000 forintot a késedelmes
beadás miatt Talabér István 2000 forintot mert nem szán- tott időben Tatár Péter ugyancsak 2000-e- t mert a cukor-répát
nem vetette előírás szerint És mert mindezt természe-tesen
már nincs miből fizetni jön a végrehajtó és gondosko-dik
a behajtásról karhatalommal Ebben is valami célzatosság
van Télen fát és téli ruhaneműt foglal és árverez el ta vasszal pedig bútort és kelengyére valót mert ezzel is jobban
nyomja a kulákot
Ma már a termelőszövetkezetekbe kényszeritett egykori
gazdasági cselédek akik 1915-be- n örültek a földosztásnak
szinténTceservesen panaszkodnak uton-utféle- n a szövetkezeti
gazdálkodás nehézségei miatt Ezek is gyűlölik már a kom- munista tanácsot