Magyar Elet, December 31, 1977

              ! {pl" i-- "%
v
2—-- — --- - — - -- -- - tA mi+±mé - ~it~~ ~ ~ r r ~ ~ ~ri— ~ - - — — -
Gróf Széchen
„Belső-Ázsi- a kifürkészésere"
Száz évvel ezelőtt 1877 december 4-- én a Polluce
nevű osztrák tengerjáró hajón indult el hosszú útjára
Triesztből az a kis magyar expedíció amely gróf Szé-chenyi
Béla vezetésével „Belső-Ázsi- a és Tibet kifürkészé-sét- "
tűzte ki céljául Ki volt ez a gróf Széchenyi Béla
és milyen indulatok ösztönözték hogy nekivágjon Kína
titkokkal teljes belsejének? Gróf Széchenyi Istvánnak a
ieformkor elindítójának két fia maradt Béla és Ödön
Az idősebb Béla bátran támogatta édesapja politikai ak-cióit
1858 novembereben ő csempészte haza Angliából
atyja utolsó nagy müvet a Londonban nyomott Blicket
amelyben Széchenyi mély hatást keltő módon mutatta ki
a szabadságharc leverése után bevezetett osztrák elnyo-mó
politika a Bach-rendsz- er csődjét
Széchenyi Béla atyja halála után nagy utazásokat
tett Európán kivül járt Afrikában 'Kanadában az Egye-sült
Államokban 1877-be- n pedig Ázsiát választotta tii
dományos kutatásai tárgyául Hogy miért? — erre a kér-désre
ő maga így felelt: „E --titokzatos földrész iránt
mint az emberiség fő bölcsője iránt kiváló érdekkel vi-seltettem
Sőt még olyan reményben is bíztattam maga-mat
hogy eljutok olyan helyre ahol őseink nyomára
találok vagy olyan népekre es törzsekre melyek velünk
magyarokkal rokonságban vannak" De azért nem vala-mi
délibábos őshazakutatás vezette Széchenyit Kínába1
A magyarság ázsiai bölcsőjének feltalálása nem volt ki-tűzött
feladata az expedíciónak „Utam célja a tudo-mány
előmozdítása — szögezte le határozottan — a fel-keresendő
területek földrajzi és földtani kivizsgálása"
Körösi Csorna nyomdokain
Széchenyi Béla maga sem volt tudós ő elsősorban
nagyvadra óhajtott vadászni a földtani és földrajzi kuta-tások
végzésére tehát szakembereket keresett útitársul
így fordult a figyelme mindenekelőtt egy 'fiatal geológus
Lóczy Lajos felé Rajta kivül tagja lett még az expedí-ciónak
Kreitner Gusztáv a bécsi katonai térképezőmté-ze-t
tisztje a kutatóraj földrajzi felvételezője és Bálint
Gábor tanár akinek a keleti nyelvek tanulmányozása
volt a feladata A négytagú expedícióban Lóczyra a
földtani térképezés meg az ásványtani állattani és
növénytani gyűjtés feladata várt s noha Széchenyi volt
a vezér minél beljebb jutottak Közép-Ázsi- a ismeretlen
tájain annál inkább a fiatal geológus válf az expedí-ció
legjelentősebb tagjává tudományos irányítójává
"A kis expedíció 'kezdetben KŐrösi Csorna Sándor
nyomdokain haladt India földjen Kalkuttában Lóczy
első útja a Bengáli Ázsiai Társaság székházába vezetett ' amelytjen 1831 és 1842 között éyekig élt és dolgozott
Kőrösi Csorna Sándor a Kelét-kutat- ó tudomány székel-y-
magyar hőse Itt mindjárt rendkívül értékes felfede-zésre
jutott a társaság könyvtárában megtalálta Csorna
elveszettnek hitt ritka becsű önéletrajzát amely számot
ad nagy honfitársunk hányatott életéről -- úttörő munkájá-ról
Lóczyban ekkor erősödött meg az elhatározás hogy
végigjárja Kőrösi Csorna utolsó útjánakminden szakaszát
behatol a Himalája hegyei közé ahová a nagy előd
már nem juthatott el Darjeelingban India tibeti kapu-jában
lerótta tiszteletét Csorna sírjánál aztán egy Ric-he- e
nevű angol tiszt társaságában nagy nehézségek arán
felküzdötte magát a négy és fél ezer méter magasság-ban
fekvő s- - Tibetbe átvezető Dzselep-hágór- a — ahol
"Csornának át kellett volna lépnie a „tiltott ország"
határát — es folterkepézte ezt a foldtamlag még fel-táratlan
területet Tíz napig járta Lóczy geológuskalapá-csával
a tibeti határvidéket megvizsgálta a hegységet
felépítő közeteket megállapította a' fontosabb csúcsok
magasságát majd egyhónapi munkával elkészítette a
Bhután Szikkirn és Tibet közti határcsomó részletes ge-ológiai
térképét
A Transzhimalája és lösz
E munkája- - közben tisztán elméletij úton földerí-tette
hogy a Himalája fő vonulata mögött egy másik
magas hegyláncolatnak' kell végighúzódnia Kimutatta'
hogy ez a hegylánc mélyen a törmelékek 'alá temetve
Indul eL Tibetből s széles ívben meghajolva ílegaláb
másfél ezer kilométer hosszúságban Hátsó-Indiái- g nyú-lik
le Lóczy TranszhimaíájánaV nevezte el ezt a felté-telezett
hegységet amelyneklétezését sok év'múlváSyen
Hédin svéd Ázsia-kutat- ó tapasztalatilag is igazoltjai Ami-kor-
a Londoni Földrajzi Társaságban Hédin az általa
félfedezett hegylánc Transzhimalájánakvaló elnevezését
javasolta az angol tudóstársaság Lóczy véleményét kér-t-e
ki helyes lesz:e a tervezett névadás: Lóczy válaszá
ban egyszerűen hivatkozott térképére melybenő '(már
'évtizedekkel előbb ezzel a névvelruházta fel ez általa
akkor még csak feltétélezett hegységet:
Tibetbe nem tudott bejutni Széchenyi Béla expedy
ciója ezért Kína belseje felé 'indult isT olyan közép
ázsiar tájakat-i- s bejárt abö euróbmégnemjorl
tabmeg Észak-Kínába- n a Csinlingsan hegységtől észak
ra elterülő végtelen löszfennsikort a kőzetfelaprózódás
- 1 Ke tozkoöniiakar?Mifl
HIVJABIZLOM%CfW4
?-J53tetéfó-
®& %°XÍiMBO0IVOEKRSiS'áPg1!
flOLCSO?ARAINKKAL ES-MNDENJGEN- YT
fSKIELEGITŐlSZERVIZUNKKELALLUNtíl
y-'A-:- Süv 3-Mn- AitivAiiii %nní''-'-im&%A I UXUIM I Ul ' W&Vr T AK?ro&&$BT3 rt J3f -- ív ív - ' — "--
~'-— t - '—'- -" --W-W ríif til-- í ' 4 +-- Fa5í "Vj"- - ' ti vr-rn!'psrATí- niii
yi JSéla expedíciója
J S%2 15 t4
e'végső termékének keletkezését a lerakódásban mutat-kozó
törvényszerűségeket tanulmányozta Lóczy A lösz
kialakulásának tudományos megismerését a magyar tudós
igen sokban szinte folfedezésszerűen tárta föl s ez egyik
világjeientőségü erdeme
A Góbi keletkezése
Az úí 'Dvábbi során a Góbi-sivatagban- -a határtalan
köyes-k- a icsoshomokos pusztát vette vizsgálat alá Lóczy
Több hónapig tartó kutatásainak legfőbb eredménye alap-vető
jelentőségű lett a Góbi keletkezését illetően A geo-lógusok
előzőleg azt hittek hogy a Góbi száraz tenger-fenék
Lóczy yiszont kimutatta hogy a sivatagban vé-gighúzódó
majdnem teljesen eltemetett hegyek közti völ-gyeket
és medencéket futóhomok édesvízi és sóstavi le-rakódások
meg a levegőből aláhullott por töltötte meg
vagyis szárazföldi eredetű anyagok Megállapította hogy
Mongólia szélén és Kínában 170'millió éyre visszamenő-en
csak édesvízben előforduló lerakódások találhatok Kí-na
tehát régi kontinens melyet a földtörténeti középkor
óta nem borított el tenger Ebből koyetkezően a Góbi-si-vatag
medencéje sem tengerfenék
Juhász
Idén áprilisban a zalamegyei Kiskomárom határá-ban
a lesvári diilőtien emberi csontokat mosott "ki az
esővíz altalajból A nagykanizsai múzeum munkatársai a
helyszínen egy késő-ava- r temető nyomaira bukkantak Az
eddigi kutatások amelyek kizárólag a temető délnyu-gati
szegélyére korlátozódtak több mint száz avar sírt
tártak fel a IX—X századtíól vagyis ''a magyar honfog-lalás
korából A sírok észak-dé- li 'tájolása valamint a
földből' előkerült leletek egyértelműen igazolják a temető
avar eredetét Ezek szerint a honfoglalás korában jelen-tős
avar 'település voít a lesvári földháton
'Ez a felismerés már magában is történelmi szen-záció
mert a korábbi ismereteink szerint Nagy Károly
a 9 század elején szinte maradéktalanul elpusztította
az avarokat és honfoglaló őseink kizárólag a Fertő-t- ó
környékén találtak avar településeket (így Sopronkőhi-dán
Lajtapordányon Nemesyölgyben és Völgyfaluban)
A lesvári lelet yiszont nemcsak azt bizonyítja hogy a
Fertőtől távoleső Zalában még a 10 században is éltek'
avarok hanem azt is hogy megőrizték) népi sajátossá-gaikat
tehát nem váltak szlávokká
A lesvári avart emejő másik jelentősége abban van
hogy alátámasztja László Gyula professzornak a kettős
honfoglalásról vallott nézeteit Szerinfe a késő-varo- k
akik a 67Ó-e- s evek táján jelentek meg" a Kárpátmeden-cében
díyan közeli rokonságban álltak a magyarsággal
hogy érkezésüket joggal tekinthetjük a magyar honfogla-lás
első hullámának "László professzor egyrész a ma-gyar
ősmbndákkal másrészt a honfoglaláskori helységne-vekkel
illetve a késő-ava- r és a korai magyar sírokban
egyaránt megtalálható griffes-indá- s régészeti hagyatékkal
igyekezett tételét Erre utalnak az ember-tani
megfigyelések isv' amelyek szerint a XI századi
magyar temetők népessége a késő avar temetők népének
folytatása László Gyula biztosra veszi hogy a késő
avar kor népessége összeolvadt Árpad magyarjaival es
ma is azon a neiyen ei anoi iőuu evvei ezeiou va-gyis
még a szlávok és a germánok megjelenése előtt
letelepedett
A lesvári földháton eddig tutatnyi "szép" ezüstözött
griffes-indá- s díszítésű övvéret szíjvég került elő a föld-ből
megerősítve a kettőj honfoglalás elméletét A kis- -
oiiiiiuuiimiw
HAZAIHIREK
Valahol Magyarorszá-gon:
— Egy karrierista és
hittagadó volt kántorból
lett igazgató kényszerítette
tanítóit hogy a hittanra
járó 'gyerekek jegyeit min-den
'tárgybór rontsák le egy
jeggyel 'Egyik bátor tarií--
toja nem nagyia annyman
a' "dolgot és jegyzőkönyvbe
vétette az ügyet A katoli-kus
és protestáns 'pap"0 is
összefogott'és panaszt1 e-m'él- tekl
Kivizsgálás Az 'i-gaig-atót
aki úgyis1 közel
járt a korhátárhoz a tanü-gyi
hatóság rögtön nyugdí-jazt- ü
— ''LámrMegis" csak'
rend lesz lassan' szép Ma-gyarországon''
— Igen ám
dé köztien épett a 'minden-ható'pá- rt
Ég a 'volt kántor-tanít- ó
nemcsalc hogy-'meg-mara-dt
az 'állásában de a
kellemetlen -- jegyzőkönyvi
beieevzés vís eltűnte -- Itt
w
vm s Jellemző és- -
jí
konbb tünet Magyarorsza- -
gon: — Iskolak-mos- t jsszí--„
-- vi esén viszik diákjaikat Pan-- l' „ífSj- - 3ní- - írt- - i nonnalmara'1' tanulmányi M--
! í j --rándulásra —- Egy ÜAyeMnIS
magasabb"5-- oszjalyf iriiiiiniia
nol-'-l jííci'+nTTlTxInTrinf
leswári temető
pen Szent István szobránál
állanak ímeg: „Hát ez ámu-ld
azzal a köcsöggel a fe-jén
kicsoda?" —'kérdezte
minden malicia nélkül a
bencéstől az egyik diák —
A köcsögöt" a'Koronára ér-tette
— Mennyire igaza
annak a fiatal magyar
lellcész-csoportna- k (Nyugat-Dunántúl- i)
akik nyílt le-vélben
fordultak' a Magyar
Püspöki Karhoz hogy tör-ténjen
már végre valami a
ifjúság yaUásos nevelés te-rén
mert ha így megy to-vább
rakkor tizenöt "év múl-v- a
már' nem lesz Magyaror
szagon kit hitoktatni
ooooeoeoepseQooeaeeeo W 4P44I
BWRi MK6B?
tegyen vaíáM csodát! Sa S1??? #P
effvrceva
Ujl#íír#
nni"
van
- Költöztetés
fwésndenvmásís2állí-vtást'gairandáva- j
íegol--
r# Wl
ZflBÖ
e
Í031&
-
"
A tízezer kilométeres úton olyan hatalmas kőzet- -
kövület- - és jegyzetanyagot gyűjtött Lóczy hogy feldol-gozása
több hazai és külföldi tudós bekapcsolódásával is
hosszú évekbe telt 1897-r- e készült el a 2300 oldalas
háromkötetes mű magyar es német nyelven Az első kö-tetben
Lóczy „A geológiai megfigyelések leírása és ered
ményei" címmel írt több mint 400 'oldalas tanulmányt
Ezt az alapvető dolgozatot mely sok tekintetben örökbe-csű
tudományos adatokat tartalmaz Richthofen berli-ni
professzor Kína legkiválóbb ismerője és kutatója „a
földtani munkák remekmüvének" nevezte méltatásában
Európai szenzáció
A hatalmas gyűjteményes munka megjelenése európai
szenzáció volt nyugati és keleti szakkörökben egyaránt
a legnagyobb elismeréssel fogadták A világirodalomban
az expedíciónak különösen a geológiai és őslénytani ada-tait
— vagyis' Lóczy munkáit — használták fel forrás
értékű tényékként Az eredmények kétségtelen bizonyíté-kokkal
szolgáltak nagy jelentőségű ázsiai földtani problé-mák
megfejtéséhez A lösz keletkezésének és elterjedésé-nek
kérdéseit s beiső-ázsi- ai felföld keleti lejtőjén emelke-dő
hegyláncok összefonódását Lóczy tárta fel Geoló-giai
megfigyelései világhírt szereztek neki Angol fran-cia
német orosz és 'japán szakfolyóiratok egybehangzó
megállapítása ez: Lóczy kutatásai alapvető ismeretek-kel
járultak hozzá Belső-Ázsi- a és Nyugat-Kín-a földrajzi
és földtani feltárásához
A G
László:
A avar
bizonyítani
komáromi ásatásoknak azonban' van egy harmadik fel-ismerése
is amely a jelek szerint végleg eldönti a nagy-szentmiklósi
arany lelet s-o-kát
vitatott eredetét Az egyik
lesvári avar sírból ugyanis előkerült egy aranyozott bronz
korong amelynek díszítése szinte azonos a nagyszent-miklósi
kincs nyolcas számú csemegéstáljának motívumai-val
A korongon akárcsak a tálon egymást körben ker-gető
különös szarvasok láthatók A nagyszentmiklósi le-leten
rovásírásos szöveg (Bojla Csabán csemegéstálja)
a lesvári korongon pedig a magyar honfoglalók jelleg-zetes
palmetta- - fonata egészíti ki a fenti képet
A bécsi Kunsthistorisches Múzeum-ba- n őrzött nagy-szentmiklósi
aranykincs múzeumi megjelölése 9 századi
óbolgár eredetűnek tünteti fel a leletet Az osztrák ku-tatók
szerint a honfoglaló magyarok elől menekülő bol-gárok
ásták el a kincset a Maros torkolatánál A magyar
régészek viszont az edények díszítőelemeiből valamint a
görögbetüs török feliratokból kezdettől fogva arra kö-vetkeztettek
hogy a kincs magyar eredetű Eddig egyik
nézetet sem lehetett bizonyítani mert hiányzott minden
összehasonlítási alap Az egyedülálló lelet 1799-be- n ke-rült
elő a földből a Maros és a Tisza torkolatánál
Ezzel rokon jellegű és ehhez hasonló díszítésű kincsre
azóta sem akadtak a régészek A most felszínre került
lesvári aranyozott bronzkorong mithologiai szarvas alak-jaival
és palmetta fonatos díszítésével — feltehetően —
a magyar kutatók javára dönti el a nagyszentmiklósi
kincs eredetének immár csaknem kétszáz éyes vitáját
(Nemzetőr)
VAW-- 4
Szent István koronája
Szent István koronája drága ékkő
minden magyar szívében úgy ragyog r
oly állandó és oly hűséges fénnyel
mint havas hegyek ormán csillagok
E korona maga a magyar nemzet
és minden jognak szent forrása volt
erejéből merített rninckn élő
s árnyékában békén aludt a holt
Magyar királynak csak azt tekintették
akinek fényét érte -- aranya
ereklye volt mégis élő valóság
kereszténységünk szent szimbóluma
Akár az egész hősi magyar népet
ezer éyen át tépte a vihar
de Isten mindig védte oltalmazta
s angyal fedte be hószárnyaival
Magyar korona te legdrágább kincsünk
kapzsi kezek nyúlnak ma is feléd _
a pokol hatalmai "szabadultak H
hogy kioltsák fényed meiy most is ég
Az istentelenek akarnak téged
s talán győznek mert náluk az erő !
de egyet' mégis tud minden magyar:
Jegyen jövőd és sorsod bárminő
fényed Szent István diága koronája
magyar szívekben olthatatlan ég
s hisszük hogy egyszer rajtod ist me'g" rajtunk megkönyörül majd az irgalmas Ég
Régi nagy dicsőséged felragyoghat
világítva' égő sakrázásbaii
s boldog szabad keresztény1 nép néz -- fel rád
Kárpátoktól övezett Hazánkban!
„ — y
Költöztetést
20 FEET-c- s "
zárt bütorszállító
tocsival — garanciával
szemételtakarítást
'dümpktrakkal
: IegoIcsóbarT' vállal:
Sipps Cartaee
r'-- r r-f- l - — w - — - n- mrZ&M™Jl'i£&& J íTel: rm n a - m ra m í-- " MfiicoeA ZV1-II4V- X rf17{NAROSíSZERVJZíVrElJESBIZTpSITASj# IltikSféFlDV IS öwÖTJWÖÜ 0 hSl "
mtWf-w:7W¥¥iwwm'---
r
IMíV4-- " r'TT
muyghvvL
AKAK?
Hívja: LAJOST
M Cs
appy momm
SerSice
a&vni i 'v:ois& i
garantált kiszolgálás (7
ftajKJs 24 órás szolgálat) y
Sül ftSL-1- 1 MliűíSíSffisSSfflSBSlII
III !! III Hl r
KÖZLEKEDÉSI BALESET VAGY KIHÁGÁS
ÜGYBEN HÍVJA
534-541- 4
Zoltán Szoboszloi
Traffic Summons Consultant 8-- 9 arri
ltta'TTEREM
ffOmffl ISd hegedű
Ipduly Mrpád cselló
lémeth János
MÖGÖTT
imbalom
szerepelnek minden este
ASZTALFOGLALÁS
TELEFONSZAMUNKON
597-08- 01
720 iay Street Toronto
1071 BATHURST STREET TORONTO ONT
CANADA M5R 3G8
TELEFON: 534-287- 4 — 534-134- 7
OLCSÓ UTAZáSOK
Útlevél — Vízum — Autóbérlet — Biztosítás
— Fordítás — Rokonok kihozatala
IKKA — TUZEX — COMTURIST — IBUSZ
— GYÓGYSZER — VIRÁG KÜLDÉSE
Beíicatessen
Friss húsok a legfinomabb minőségű hentesáruk
felvágottak és csemegeáruk nagy'választékban
Tulajdonos a Balega család
PARKOLÁS
AZ ÜZLET
CANADA TERÜLETÉRE
C 0 SZÁLLÍTUNK
410 Bloor Sf West— 921-36- 44
KISS ANDRÁS
Elsőosztályú munkát adok garanciával
Q Nagy választék angol szövetekből
© Hozót anyagból is vállalok
FÉRFI ÉS NÖI SZABÖ
VOLT
410 BLOOR STREET WEST I EM TELI: 921-961- 4
Meat Markét fölött)
mismmtrEBB
a
ÍWI
ÜSCBÖESZ
UJ
művészek
D
v BUDAPESTI SZABÓMESTER
(Elizabeth
BUi!MUlUI!JMBWWliWMfca
Kapható magyar
gyomorkeserű (Eüungaricum)
Keresse az onfariói likőr üzletben
CosnjopoIifqnVVine Ágency Ltd í PJO Box 275 Terminal A Toronto t
ItHf TI" 1 WTI lTT""ll'"lll'r '
SJWÍJUts ' _t_ r--i- s rtsu_ — _ v'k w - í- - _s_ _ - j-r- _ v-- iííl jrcKri -- t: — "tr --wro-w-ÍH " -- " VSA % --1-
lu --MftAAhAA 4Ao A m Tty5j-X-w Mj4AAÉAftéAjMiftAjiftiS mfttrhmmftfoiFMlíntotihft t i -- í-" 5-- í