Kanadai Magyarsag, December 30, 1967

              4
tt o
+ A „laissez fairé laissez passer" — nyers
fordításban: hagyjuk hogy mindenki tegyen amit
akar — a francia fiziokraták jelmondatából a li-berális
angol közgazdasági iskola alapelvévé vált
Erre a gondolatra épült a kapitalizmus a verseny
szabadsága és az egyes ember személyes szabad-ságjoga
is Ez a tiszta liberalizmus nemesi jel-mondata
Kegyetlen elv volt ez mert eltiporta a gyengét
a szegényt de viszont nyeregbe segítette a világ
első nagy szerkezeti forradalmát az ipari forra-dalmat
amely tökéletesen megváltoztatta az em-ber
társadalmi környezetét és termelékeny-ségének
határait elképesztően kitágította Nem
kétséges hogy ebben az elvben az emberi faj elő-zetes
készülődése fejeződött ki a nagy népszapo-rodás
rémének a Maithusi differenciál-egyenletne- k
elhárítására Mint minden nagy forradalmi vál-tozást
ezt is igazolta a történelem A liberaliz-mus
érvényesülése végső és feltétlen szükségesség
volt — a maga idején Kegyetlen embertelen és
éppen ezért érzelemtől mentes elv volt ez de mil-liók
nyomorúságán keresztül megteremtette száz-milliók
jólétét és haladását
De mint minden nagy változás a liberális for-radalom
is magában hordta az Idő vírusát az
elmállás végzetét Az elv hogy „le monde va de
lui merne" — a világ magától halad — csak addig
volt mozdító erő ameddig az ellenanyaga a szo-cializmus
eszméje utat nem tört magának Nem a
marxi szocializmusé amely pontosan olyan ember-telenül
materialista hanem az emberi szocializmu-sé
a rend a rendezett közösség szocializmusáé
így a liberális eszme egyre jobban elfonnyadt
egyre inkább a maradiság gyűjteményévé vált
Csak a jelent látta a jövőbe sohasem tudott nézni
Majd lesz valahogy a világ magától halad! De nem
haladt magától A burjánzó társadalmak egyre több
közösségi feladattal egyre több rendszeresen ter-vezett
állami beavatkozással tudták csak megmen-teni
önmagukat a szétbomlástól
Ilyen helyzetben érte az emberiséget a mostani
tudományos forradalom amelyben az ember egy-szerre
kitépett fa lett amelyet az ár irtózatos
erővel sodor előre az ismeretlen jövő felé
Ez a új technikai forradalom egyenesen paran-csolóv- á
teszi a liberalizmus lelki és institucionális
maradványainak felszámolását és egy szociális kö-zösség
megalkotását
Ezért megdöbbentő hogy az időből kikopott li-berális
hadak megmaradt obsitosai ma újból meg-próbálkoznak
a „volt" erejével és a „lesz" iránti
vakságukicai hatalomra kerülni Amerikában ahol
a szociális szerkezet még csak nyomaiban való-sult
meg
Megdöbbentő a liberálisok összeesküvése —
vagy talán csak összesugása — de könnyen ma-gyarázható
A hatalmat a személyi hatalmat akar-ják
biztosítani amiből kimaradtak vagy kikoptak
Ezek között az összeesküvők között azonban csak
nyomokban találhatók valódi liberálisok A leg-különbözőbb
— célban és érdekekben élesen el-lentmondó
— csoportok vannak köztük amelye-ket
egyetlen negatívum hozott közös nevezőre: a
nem-érvényesül- ök gyűlölete a hatalmon lévőkkel
szemben
Mivel Amerikában mindent személyekhez és
azok fényképeihez mérnek ennek a bizarr politikai
illusztrációnak központjában Róbert Kennedy sze-nátor
áll akinek elnöki ambícióit bátyja tragikus
halála váratlanul meghiúsította Az 1960-ba- n meg-választott
John F Kennedy második terminusa
1968-ba- n járt volna le és így most Róbert öccsének
kellett volna következnie a családi dinasztia trón
Nyiszlor Zollán (Róma): Tol
LIBERÁLISOK
ÖSSZEESKÜVÉSE
Ihe
Láttam egy fényképet melyen
U Thant merev kifejezéstelen
Budha-arc- a ragyog a boldogságtól
s majdnem amerikai szabásra mo-solyog
Nem csoda! A román kül-ügyminiszterrel
együtt fényképezt-ék
majdnem olyan modorban
mint a jegyeseket S az alkalom
valóban olyasféle volt mert a ro-ffl- án
politikus személyében végre
egy kommunista került egy évre
z UNO elnöki székébe Ez az ő
egyéni dolga — mondhatná az em-te- r
ha nem gondolna arra hogy ez
a királyokat megszégyenítő mó-don
fizetett U Thant már túlsó-kor
kimutatja rokonszenvét a
kommunisták iránt De elvégre ha
az érdekeltek ézt lenyelik az ő
dolguk A világ közvéleménye
bonban nem nyelheti le a boldog
U Thantra visszamosolygó román
külügyminiszternek a megnyitó b-eidét
melyben az a kommunisták
Megrögzött hazudozásával ilyen
kijelentést mert tenni: „Minden
Bemzetközi krízis eredeténél ott
a népek önrendelkezési jogá-nak
a megsértése" Sajnos nem
ékadt az egész gyülekezetben egy
l2ng mely odakiáltsa: Ha a román
níPnek megadnák az önrendelke-fés- i
jogot maga és kisded bandá-- 1
hol ülne most?!
-
A katonai diktatúra jelenleg
e!-g-gé
elterjed kormányforma s
1 latinamerikai államokon kívül
ggye
o o
„__
ján A mérhetetlen nemzeti tragédia ami John ha-lálával
szakadt Amerikára Róbert politikai tragé-diájává
vált Közbejött Johnson és így az 196S-a- s
elnökség reményei összezsugorodtak Á mohó vágy
azonban ami Róbert Kennedyt az elnökség felé
hajija nem nyugodott bele a végzetbe Maga és
fanatikus hívet a legkülönfélébb uralmon kívül re-kedt
csoportokkal vették fel a kapcsolatot Johnson
elfürészelésére
Róbert Kennedy leghívebb barátja Arthur Schle-sing- er
rögtön John Kennedy halála után konferenci-át
hívott össze ahol Johnson az akkor már feleskü-dött
elnök eltávolítását és Róbert elnökké avatását
javasolta Ettől a fantasztikus ostobaságtól azon-za- n
még a leghívöbb kenndeysták is visszariadtak
De Schlesinger nem nyugodott mozgósította az
Americans for Democratic Action-- t az ADA-- t az
amerikai liberálisok kivesző juhnyájának karám-já- t
ahol valaha elnök volt Jelenlegi alelnökükkel
Mr Lowensteinnel összehívatta az ADA-- t és kibon-totta
a zászlót Johnson ellen akit a vietnami hábo-rú
ürügyén mészárosnak és mert nem a Harwar-do- n
végzett ostobának tartanak A liberális ban-károk
üzletemberek és professzorok izgatottan
helyeseltek Rögtön találtak mohó szövetségese-ket
is
A pacifisták akik részben kommunista uszításra
részben őszinte meggyőződésük szerint minden há-borút
elleneznek — kivéve Izrael háborúját az
arabok ellen — azonnal felcsaptak békés tüntet-tökne- k
azzal a pacifista erőszakossággal ami mel-lett
még egy felingerelt spanyol bika is jámbor
liberálisnak tűnik A másik nagy szövetségest a
négermozgalomban talállak meg amelynek babér-koszorús
vezére Rev King azonnal csatlakozott
Kennedyhez Schlesinger Benjámin Sporckhoz és
most együtt próbálják felfejteni az ország politikai
férceit A fekete nacionalizmus túlzói ugyan vala-mennyiük
ellen vannak az anarchia rohamcsa-pataiként
szívesen szerepelnek
Ez a liberális összebújás tehát az elvileg is libe-rálisoktól
kezdve az anti-liberál- is diktatúra híveiig
— beleértve a kommunistákat is — összefogott
Johnson ellen mert miért is? mert a sors
Róbert Kennedy útjába lökte
A különböző csoportok merőben különböző cél-jai
törekvései és hatalmi érdekei mutatják legin-kább
hogy mennyire levegőre épült ez az összees-küvés
A pollok amelyek mindannak az ellenke-zőjét
is megjósolják ami történni fog a liberális
kezekben lévő sajtó és más médiák mind Johnson
ellen rendeznek most falkavasdászatot
Mindez azonban nem számít 1968 novemberé-ben
majd elnökké választ valakit az amerikai nép
Mindegy hogy Johnsont vagy mást
Ami számít az hogy a liberális összeesküvés
kongó frázisai között véletlenül sem hallani
az annyira szükséges naby társadalmi változás az
új technikai forradalomhoz való alkalmazkodás
sürgetését A pillanatok keserveibe kapaszkodva
ezek a nagy professzorok kis kortesekként szaj-kózzák
a szakállas frázisokat A bátor ugráshoz a
jövőbe — nem egyes csoportok hanem egész Ame-rika
jövőjébe! — hiányzik belőlük ennek a jövőnek
a felismerése az emberi felelősség a történelmi
lelkiismeret
Ha a liberálisok összeesküvése sikerrel járna
nem Johnsont vagy mást temetnek el hanem
Amerika jövőjét Peic-emberk- ék sohasem for-málhatnak
jövőt Ehhez óriásokra van szükség Ró-bert
Kennedy Arthur Schlesinger és Mr Lowen-stei- n
azonban nem óriás Csupán vesszők egy mel-lékmondat
végén ami után következik csak a dön-tő
állítmány
már átcsapott Afrikába sőt a Ba-lkánra
is Valami nagy változatos-ságot
az elgondolásban s a kivitel-ben
nem lehet rájuk fogni nagyon
is hasonlítanak egymásra akár-csak
az egyenruhák amiket hor-danak
Hogy saját népük milyen
érzésekkel viselt el kormányzásu-kat
az nagyon különböző Lát-tunk
olyat akinek emlékét és va-rázsát
hosszú évek után sem lehe-tett
a tömegekből kiirtani mint a
Peronét s olyat akit hosszú dikta-túrája
után demokratikus választá-son
is kis híján hogy újra meg
nem választották elnöknek mint
Odriát Peruban De láttunk olyan
diktátorokat is akiknek valóságos
népfelkelés elöl kellett megfuta-modniuk
Viszont a szabad világ
közvéleménye — ha hinni lehet a
nagy világlapoknak — egyformán
elitélöleg reagál a diktatúrákra az-zal
a osekélynek látszó de jellem-ző
különbséggel hogy a kommu-nisták
diktatúráját már ritkán
hánytorgatja míg a katonák dikta-túráját
minden lehető és lehetet-len
alkalommal az illető országok
szemére lobbantja Egészen más és
sokkal -- részrehajlóbb azonban a
weTt--- w
-- lr
de
kommunista és a szélsőbaloldali
sajtó reakciója Azok eredeti mó-don
különbséget tesznek „jó" és
„rossz" diktatúrák között függet-lenül
attól hogy azok eszmeileg
hova tartoznak Nasszer vagy
Boumedienne például jó diktáto-rok
még ha tömlöcbe zárják is a
kommunista vezéreket de viszont
a görög katonák azonnal rossz
diktátorok még ha a kapitaliz-mus
ellen foglalnak is állást —
Ezt figyelte meg egy francia aka i
démikus s az okok nyomozásában
arra a következtetésre jutott
hogy a kommunisták és cinkosaik
szemében azok a jó diktátorok
akik az Egyesült Államok ellen
foglalnak állást — íme az „elvi
harc" mivé süllyedt!
Most hogy a földrengések egész
sorozata tartja izgalomban az
egész világot lehetetlen arra nem
gondolnunk mily keveset tudunk
magának a Földnek az életéről A
legújabb lexikonokban is csak
annyi áll hogy a Föld kérge a geo-lógia
tanítása szerint nem valami
szilárd héj mint mondjuk a tojás
héja hanem inkább egy jégzajlás-hoz
hasonló valami Ahogy a fo-lyókon
jégzajláskor össze-vissz- a
torlódnak a jégdarabok de közöt-tük
hézagok vannak úgy abban a
szívós forró közetmasszában is
„HA MAGYARORSZÁG TELJESEN ELBUKIK
A MARXIZMUS ÁRADATÁBAN EGÉSZ EURÓ-
PA SZAMARA SIRBASZÁLL A SZABADSÁG"
MINDSZENTY
AZ ISTEN PERCE
A kolumbiai televízióban minden
este tíz óra tájban a képernyőn
egy ötven év körüli pap jelenik
meg Legtöbbször kísérettel Pél-dául
egy indián családdal A pap
beszélni kezd a családfővel: — Mi
a neved? — Gonzáles — Mi a fog-lalkozásod?
— Nincs munkám-Nyol- c
gyermekem van a legfiata-labb
hároméves Rágógumit áru-lunk
az utcán abból élünk — Mi-kor
ettetek utoljára ebédet? — Két
nappal ezelőtt — Hol laktok? —
Egy rokonnál Krisztus nevében
adjatok kölcsön ötszáz pesot egy
kis házikőt szeretnék felépíteni
A pap aki a műsorszámot veze-ti
Rafael Garcia Herreros A mű-sorszám
címe: Minuto de Diós —
Isten perce Eddig húszezer csalá-dot
ragadott ki végső szükségből
a televízió segítségével
Rafael atya Északkolumbia Cu-cut- a
nevű városában született —
előkelő családból Atyja akarata
ellenére lett pap „Ha pap leszel
mondj le a karrierről főképp pe-dig
arról hogy gazdag leszel" —
mondotta tábornok apja s a fia el-határozta
pontosan megvalósítja
amit atyja elriasztásként hangoz-tatott
előtte 1935-be- n szentelték
pappá Felszentelése után tovább
folytatta tanulmányait: a svájci
Fribourg egyetemére iratkozott be
a szociológiai szakra
Nem csupán a szegények kér-déseiről
beszél a rendelkezésére
álló néhány perc alatt Megtörtént
hogy egy házaspár egy csöpp
gyermekkel a karján lépett Rafael
atya elé: — A kicsit Rafaelnek ne-veztük
el Kezdetben nem akartuk
vállalni — mondotta az apa Tör-tük
a fejünket mi tévők legyünk
S egy este meghallgattuk „Isten
percét" Megrázott bennünket
Meggyőzött hogy vállalnunk kell
a gyermeket Azért kapta a ke-resztségben
az ön nevét — S a
kis Rafael nem egyetlen aki az Is-ten
percében elhangzott intelmek-nek
köszönheti életét
Az "Isten percéből" egész lakó-telep
nőtt ki A főváros Bogotá
szélén fekszik kétezerötszáz lako-sa
van Templomot iskolát orvo-si
rendelőt vásárcsarnokot is épí-tettek
benne az adakozók és ön-kéntes
társadalmi munkások A te-lep
első házát egy kilencgyerme-kes
apa kapta aki üzemi baleset
következtében megbénult
A világhírű magyar konyha leg-alább
500 éves illetve legalább
félezer éve világhírű a magyar
konyha Már a 15 században fel-sőfokokban
ír konyhaművésze-tünkről
a müncheni Királyi Könyv-tár
egyik kódexe Mátyás király
udvarának háztartását pedig a
mediciekéhez hasonlította Galeot-t- o
és Bonfini Nem csoda íme egy
500 éves lakoma „receptje": végy
36 ökröt 15 borjút 160 bá-rányt
119 malacot 33 özet 195
nyulat 5000 tojást 1 mázsa bor-sot
50 font gyömbért 25 font
szegfűt a továbbiaktól ezúttal
helyhiány miatt eltekintünk
amiből a Föld belseje áll kisebb-nagyo- b
földdarabok ringanak Né-ha
aztán súrlódnak összeütköz-nek
lökést kapnak s ezáltal föld-rengést
okoznak S ehhez még
hozzá kell vennünk hogy csak né-hány
fehér holló-számb- a menő tu-dós
foglalkozik a földrengései és
hogy néhány készülék — nincs is
minden országban — jelzi nagyke-gyse- n
a már bekövetkezett föld-rengéseket
Annyi bizonyos hogy a Holdról
már többet tudunk mint lakóhe-lyünkről
a Földről és ha a hold-rakéták
költségeinek ezredrészét
is költenék a Föld belsejének a
tanulmányozására bizonyára már
többet tudnánk a földrengésről
De hát ez utópia! A Földnél előbb-reval- ó
a Hold!
k
Nem kétséges hogy a románok
Tito példáját követik amikor me-résznek
tetsző de alapjában véve
óvatos mozdulatokkal lazítani kez-dik
szolgai függőségüket Moszk-vától
Ez volt annak idején Tito
játéka is aki több mint tíz éven át
orránál fogva vezette a Nyugatot
s a segélyek és kflcsönök özönét
vágta zsebre csak azért mert
szembe mert szállni a moszkvai
egyeduralommal Közben kiderült
nem is egy alkalommal hogy Tito
semmit sem „liberalizálódott"
éppoly vad és gyógyíthatatlan
kommunista mint a moszkoviták
s ha kenyértörésre kerül a sor
azok oldalára áll Ezt Európában
mindenki tudja Amerikában azon-ban
nem látják be s ezért a romá-noknak
most éppúgy be fognak
ugrani mint annakidején Titonak
Z"~ iT wMwm
TI
KANADAT MAGYARSÁG 1967 'decemb'er 30 (52)'
Nyíregyházy Pál:
Orzok vigyázzatok a strázsán!
A mai hazai kulturális élet-ben
arra a különös jelenségre
lehetünk figyelmesek hogy a
fiatalság érdeklődése elfordult
Adytól a kommunista rendszer
„hivatalos" költőjétől Csak Ady
politikai verseinek kiadását en-gedélyezik
s ezt ellenszenvesen
fogadja a titokban független
nemzeti jövőről álmodozó ma-gyar
ifjúság
E megfigyelés komoly bizo-nyítéka
az a részvétlenség mely
most novemberben Ady születé-sének
90-i- k évfordulója alkal-mából
rendezett ünnepségeken
mutatkozott Az írószövetség
minden tagjának meghívót kül-dött
a sírnál tartandó megemlé-kezésre
és szinte hihetetlen de
úgy van: kereken tízen jöttek
össze Hol maradtak az Ady-verse- k
olvasóinak egykori száz-ezrei?
A kommunizmus hivata-los
költője nem érdekli a ma-gyar
népet
Adyt személyesen sohasem
láttam pedig ott volt hírlapíró
a szomszéd Debrecenben abban
az időben amikor még a vidéki
költő külső megjelenéséhez fel-tétlen
szükséges volt a hosszú
hajviselet Krúdy szerint láthat-tunk
olyan bozontos oroszlán-sörények- et
melyeket az utazók
leírása szerint csak Szibériában
viselnek a deportáltak a kegyet-len
hideg időjárás ellen
Később Pesten a Meteorban
vagy a ragyogó New York
törzsasztalánál is láthattam vol-na
hiszen ezidötájt már ott jo-gászkod- tam
A költőt azonban
itt éjszakázó kollégái és cimbo-rái
vették körül míg hajnal fe-lé
egy-k- ét jóbarát karolt bele
hogy a megszámlálhatatlan
spriccer után némileg bizonyta-lanná
vált lépteit emeleti szobá-jába
igazítsák
Szégyellem kissé hogy a
nyíregyházi vendégszereplésből
Debrecenbe érkező színtársulat
névtelen színésznője oltotta
Adyba azt a betegséget amely-ben
a királyok éppenúgy elpusz-tulnak
mint a szegény költök
Miatta Ady gyakran megfordult
életében a tébolydák és a té-bolydák
atyafiai: a kocsmák
környékén
Pedig a beteg költő mindig a
napra vágyott tüzorvos meg-nyugtatta
elkínzott idegeit
egészséget keresett Nem sic-tett
belátta a mohó igyekezet
hiábavalóságát: a bölcsességet
kereste Erre a kettőre áhítozott
Ady Az úri ősz gyermekének
tartotta magát akit a tavasz
majd eltipor
A magyar emberre nézve a
nyár az élet igazi ideje Az Al-földön
ahova Ady a legtöbbet
gondolt alig van tavasz egy-szerre
lep meg a nyár s tart so-ká
el terpeszkedve az ösz ágyá-ban
is a tél küszöbéig A ma-gyar
paraszt fényözön közepet-te
él munkája csendes és lassú
az érlelő nyár ajándékait veszi
át A beteg költő néma hódo-lattal
gyönyörű pózban áll az
apai Nyár előtt:
„Leveszem úri süvegem
A paraszt Nyár előtt"
Életében se fogadta Ady a
mai kommunizmus hitvány előd-jének
a tiszavirág Tanácsköz-társaságnak
„hivatalos" üdvöz-letét
Jázsi Oszkár indítványoz-ta
a Nemzeti Tanácsban hogy
küldöttségileg keressék fel a
költőt betegágyánál A „Pesti
Napló" szerkesztőségéből indult
el a küldöttség Hatvani Lajos
és Hock János vezetésével Ády
ünnepélyesen felöltöztetve fo-gadta
barátait és apatikusan
hallgatta Hock János szónokla-tát
Kis papírlapról akarta fel-olvasni
válaszát de már nem
volt ereje hozzá Ajkait fájdal-masan
biggyesztve csak ennyit
mondott:
— Azt hiszik nekem elég
ez is!
Krúdy ismerte ama szörnyű
szenvedéseket amelyek Adyt
testében és lelkében megláto-gatták
mely szenvedések csak-nem
az őrjöngésig fokozódtak
és nem egyszer tébolyult kaca-jokat
és jajokat csikartak ki a
test és a lélek belsejéből A vá-rosligeti
szanatóriumban már
borotválatlanul borostás lefo-gyott
arccal sovány karokkal
feküdt a költő aki szilaj ma
gyarságában Csokonai Vitéz Mi-hályt
tekintette elődjének
Debrecenben csak olyan
kocsmába járt az ifjú költő me-lyet
már Csokonai is látogatott
A jó kocsmárosok hetenként
tai toltak disznótort s a Csicso-góba- n
így dicsekedett a tulaj-donos:
— Csokonai mindennapos
vendégem volt
Ady ahoz az úri osztályhoz
tartozott amely sok száz esz-tendővel
ezelőtt előrement' el-vált
az arató paraszttól s most
ősz köszönt rája a paraszt
Nyár utolérte s harag nélkül
természetesen söt lomhán ví-gan
könnyedén lépett a helyé-be
A magyar Nyár az ős pa- raszt erős és vidám fiai van
nak Legjobb apa de annyi
gyermeke van hogy nem kímél-heti
azt amelyik a lába alá ke-rül
Mi is gyönyörűséggel állunk
ki a napra kigomboljuk ingün-ket
hogy tüzorvos forró sugara
meggyógyítsa minden bajunkat
Levesszük kalapunkat amely
ma már csak nagy ritkán úri sü-veg
a régi pogány Nyár-Iste- n előtt Valamit nekünk is tenni
kell a magyar nyár boldogságá-ért
Baglyot vinni Athénbe s vi-zet
a Dunába? Adyt nem lehel
egy pár csöppben lepárolni né-ha
a pohár üledéke is aranylar-talm- ú
Tokaj szölövesszeiről hit-te
az európai közvélemény
hogy aranyból vannak Vallásos
lelkét és nemzett érzését ken-gyelfutó
boldogtalanságában így
fejezi ki:
„Boldog kit az élet maraszt
Boldog aki paraszt"
A kommunizmus igájába fo-gott
hazai közönség nem érdek-lődik
a „hivatalos" Ady után
Gyűjteményes kiadást indítottak
el „Emlékezések Ady Endréről"
cím alatt melyben a kortársak
emlékezéseit akarják összegyűj-teni
Az első kötet mely a zila-hi
évekig terjed mindössze 1300
példányban jelent meg de a
könyvtárak kényszervásárlásán
kívül alig jutottak el a közön-séghez
Az emigrációnak az
egész világon szétszórt magyar-sága
viszont elővételben szét-kapkodja
a néhány hét múlva
2000 példányban megjelenő Mécs
László válogatott költeményeit
Otthon Adyt nem lehet kiadni
nincsenek vásárlót A nyomorult
Szamueli életrajza 4200 pél-dányban
az 56-o- s szabadságharc
leverése után készült hazug
fércmü pedig 22500 példány-ban
jelent meg
De kinek volna ma bátorsága
otthon Ady vallásos költemé-nyeit
szavalni? A falu elkesere-dett
magyarjai nem olvasnak
verseket Arany Petőfi Ady ott
porosodnak a falusi könyvtárak-ban
Ahogy forgatom összes
verseinek kötetéi egymásután
tűnnek elém bibliai tárgyú ver-sei
Ezt az egyetemes költőt mu-tassák
be a mai fiatalságnak s
hogy jogászi nyelven szóljak:
rehabilitálják az ártatlanul kom-munistának
ítélt Adyt A költő
intése nekünk szól múltat örzö
és jövőt építő emigrációnak:
„Őrzök vigyázzatok a strázsán!"
Lelkét hevítették a magyar
múlt emlékei Mikor Pesten a
Koronaherceg utcai régi házban
lakott büszke volt rá hogy
Gyulai Pál e ház előtt elhalad-va
sohasem mulasztotta cl meg-jegyezni:
„Itt lakott Garai s
Arany nála szállt mikor a sza-badságharc
idején Pesten járt"
Krúdy természetesnek tartja
Ady megjenését a maga korá-ban
Jönni kellett a lázadó vidé-ki
költőnek amint a tizenkilen-cedik
század közepéről már ma-gától
érthetőnek véljük Petőfi
megjelenését E különös költő-nek
nincs egyetlen olyan verse
sem amely más korban szület-hetett
volna Adyt kell olvasgat-ni
csak unokáinknak hogy pon-tosan
ráeszméljenek azokra az
álmatlanságokra feszültségek-re
nyavalyákra amelyek nagy-apjukat
nyugtalanították
De a mai hazai ifjúság nem
veszi kezébe mindaddig amíg a
rendszer a kommunizmus „hi-vatalos"
költőjének hirdeti B-izonyság
rá hogy mindössze ti-zen
voltak sírjánál születésének
90-i- k évfordulóján