Magyar Elet, February 22, 1975

              t szabad nipjesz
csuda dolgokat
Vol 28 No 8 XXVIII folyam 8 szám 1975 február 22 szombat Ara: 25 cent
Makariosz érsek szovjet katonai intervencióval fenyeget:
I ia M
Jrezsnycv—Wilson csúcstalálkozó ® Szudán eritreai tűzszünetet javasol
Lapzártakor 18000 federális alkalmazott sztrájkja fenyeget melynek be-következése
esetén Kanadaszerte a postai és légiforgalom megbénulása vár-ható
— Az iráni sah Valéry Giscard d'Éstaing államfővel való tárgyalásai so- rán urániumgazdagíto üzemek felállítását sürgeti a franciáktól — közben a
PANAMEÍiICAM légiforgalmi társaság részvényeinek 13 százalékát megvásá-rolta
— Az angol királyi család figyelmen kívül hagyva a bermudai zavargások
hírét látogatást szándékozik tenni a szigeten melyet egy Barbados Jamaica és
Mexikó korút követne — Kissinger Gromikóval Genfben tárgyal a közel-kele- ti helyzetről maid nyolcadszor repül a helyszínre az elmúlt 15 hónap so- rán hogy ni izraeli csapatisszavonások ügyében tárgyaljon — Pakisztánban
a Havpt Shernao miniszter ellen elkövetett bombamerénylet következménye-ként
tömess letartóztatásokat eszközöltek: az ellenzéki Awami párt teljes
vezetoépct e'foeták — 12 IRA elítélt beszüntette éhségsztrájkját melyet az
IRA fn-l"o- k politikai státusának kiküzdcséért folytattak — A Mekong Delta
térsép°ben siilvos harcok folynak melyek következtében várható a rizs fej-adagc- 'ii
— Az eritreai szeparatisták újabb erősítést kaptak Asmara tarto-mány'
főváros ostroma tovább tart — Egy római katolikus testvérpárt ért
egy a"'óból leadott golyosorozat melyért egyik fél sem vállal felelősséget az
IRA tirs-úine- t egy hete alatt hat katolikus és egy protestáns személyt halt meg
— A Witergae ügy fovádlottai a héten mondanak ítéletet — Gubarjev
és Grpcsko a két szovjet kozmonauta hal illetve 10 fontot fogyott a 30 napos
világu-"já- s után — Traugolt Bender nyugatnémet igazságügyminiszter
250 ú'nbb esetben emelnek vádat volt nácipárti személyek ellen —
Mrs Marjjnret Thatcher lett a brit ellenzék vezére
H HÉT HÓNAPPAL
A TÖRÖK INVÁZIÓ
UTÁN
Rauf Denktash Ciprus
sigct török kisebbségének
vezére lett az új török cip-riól- a
állam feje: s a szige-ten
éld törökök eh etették
az 1960 óta érvényben volt
ciprusi alkotmányt és
egyoldalú deklaráció-val
Ciprus északi felét
külön török államnak
nyilvánították
Mini ismeretes hét hó-nappal
ezelőtt a török had-sere- gi
elfoglalta Ciprus észa-ki
részét mely a szá-razföldi
görög kormány
minden elképzelhető esz-közzel
tiltakozott kiévc a
fesvvercs konfrontációt
ami reménytelennek tűnt
tekintve a töiök hadsereg
cicjél és felkészültségét
továbbá rövid 60 mérföld-m-i
utánpótlási vonalát
Az alkotmány elvetésé
nek fő a ciprió-- '
ták jogaik liprásál
jelölték meg Rauf Denk-tash
első nyilatkozatában
kijelentette:
„Ez a lépés nem egyol-dalú
függetlenségi nyilatko-zat
mert időközben felké-szítettük
adminiszt
E3E3 mm
felett
szerin
ellen
okául török
sárba
belső
rációnk hálózalát egy fede-rális
állam megalapítása
végett melyei Ciprus Fede-rális
Köztársaságának ne-veznének
MAKARIOS
SZOVJET
SEGÍTSÉGET KÉR?
Makarios érsek Ciprus
elnöke azzal fenyegetctl
hogy ha keli- -
a Szovjetunióhoz for-dul
segítségért hogy a
sziget 40 százalékát el-foglaló
török hadsereg
és az egyoldalú szétvá-lasztás
ellen minden
eszközzel felvegye a
harcot:
„Moszkvához fordulunk
hogy megőrizzük szigetünk
függetlenséget szuvereni-tását
és területi integritá-sát"
— mondotta az érsek
Karamanlisz görög mi-niszterelnök
„új török ál-lamcsínynek"
minősítette a
lépést
Washingtonban a külügy-minisztérium
szóu'vóje
„sajnálkozását fejezte ki a
török —ciprióta lépés fe-lelt"
HR
A WILSON—
BREZSNYEV
TALÁLKOZÓ
Leonyid Brezsnyev —
1974 december 24 óta rej-telmesen
eltűnt a nyilvá-nosság
elől és
akiről betegség-től
kezdve politikai
kegyvesztettségig szám-talan
rémhír keringett
a világsajtóban
— előkerült hogy Harold
Wilson angol miniszterel-nökkel
személyesen tár-gyaljon
Szemtanúk szerint Brezs-nyev
lebarnulva kitűnően
néz ki és ugyanolyan maga-biztosan
csapkodta Harold
Wilson vállát mintha mi
sem történt volna majd
így tréfálkozott:
— Ön fiatalabbnak tűnik
mint valaha!
— Ezt talán a sörital te-szi
— vágta vissza Wilson
— Mi ezen a tájon in-kább
vodkát iszunk —
hangzott Brezsnyev nem
különösen eredeti válasza
KomoK ra forc ítva a
szót Brezsnyev és Wilson
megegyezett abban hogv a
genfi biztonsági értekezlet
Nyisztor Zoltán:
Pár héttel ezelőtt a világsajtót is bejárta a párizsi pletyka
hogv a francia állam elnöke éjszakánkint elhagyja az Elysée palo-táját
és gyalogosan minden kíséret nélkül eltűnik az éjszakában
A francia közvéleményt és vele együtt talán a nagyvilág közvéle-ményét
is nem az lepte meg hogv a francia elnök kimerészkedik
az utcái a éjszaka egyedül holott mások csak „gorillák" fedezeté-vel
rendőri szircnázással golyóbiztos autón is alig mernek kiko-csizni
nappal hanem inkább valami titkos gáláns kalandot szima-tolt
az elnök úr éjszakai kirueccanásaiban Talán még a magyar
olvasók sem gondoltak arra hogy nekünk is" volt egv királyunk
az igazságos Mátyás aki álruhában szeretett elvegyülni népe kö-zött
és így szerzett "tudomást alattvalói helyzetéről
Nem hiszem hogy Guiscard d'Éstaing elnök hallott volna a
mi Mátyás ki rá ívunk kalandozásairól — egy igazi franciáról szinte
sertés ilyet feltételezni! — de ösztönszerűen követte Mátyás pél-dáját
A találgatások ugyanis még el sem csitultak amikor kide-rült
hogy az elnök úr nem szerelmi kalandok után settenkedik az
éjszaka leple alatt hanem bekopogtat egy-eg- y párizsi családnál
elbeszélgetni a haza sorsáról és megtudni mit gondol a nép? Mert
hogy a nép nem mindig azt gondolja amit képviselői a parlament-ben
az már régi igazság Az úgynevezett közvélemény-kutatáso- k
is mindig csak az elnökök népszerűségének vagy népszerűtlenségé-nek
a fokával annak elfoglalva Valahogy olyan ez mintha az or-o-s
a beteg cipőjének ruhájának a fazonját és a nyakkendője
kötését vizsgálgatná és nem a gyomrát veséjét máját
Pedig korunk embere beteg ahhoz kétség nem fér De hogy7
mi a baja azt valóban csak alapos vizsgálattal magán a betegen
lehet eldönteni Még nem tudjuk mit örökölt az új elnök nagyne:
elődjeitől annyi azonban máris nyilvánvaló hogy nem zárkó-zik
„elefántcsonttoronyba" kinyittat minden ablakot a palotán
hoev lelásson a mélvbe sőt felveszi a személyes kapcsolatot a nép-pcí- "
Kényszertartózkodásunk idején a Markó-utca- i fogházban
amikor még csak közéleti nagyságok és hivatali méltóságok népe-sítették
bea poloskás cellákat egy séta alatt megesett hogy há-rom
volt igazságügyi 'miniszter verődött Össze egy csomóba A
„smasszer'r jósoltából odasodródtam hozzájuk és megkérdez-tem
őket hogy miniszter-korukba- n vették-- e a fáradtságot meg
CSÚCS- -
súlyos
# E3
után az államfok csúcsta-lálkozójára
kellene sort ke-ríteni
lehetőleg a nyár fo-lyamán
A közel-kele- ti helyzettel
kapcsolatban Brezsnyev a
Wilsonnal aló diplomáciai
ebéd során tett néhány ma-i- o
megjegyzést az Egyesült
Államok béke-taktikájár- a:
— „A Kissinger-fél-c rész-leges
megegyezések nem
oldhatják meg xéglegesen
a közel-kelet- i válságot
csapatvisszaxonások csak
akkor hasznosak ha nem
időnyerő elodázás végett
hanem a végső békés meg-egyezés
szempontjából
történnek azaz egyszóval
nem az arab egység
megbontását célozzák
Mi mindenképpen a genfi
közel-kelet- i tárgyalások új-ra
felvétele mellett tőlünk
pálcát"
Egyébként Leonid Zam-jati- n
a Kreml sajlófőnöőke
„meghűléses jellegű beteg-séggel"
indokolta Brzsnyev
hosszú távollétét a politikai
vrP--r e- iei nyniva-nossag- aioi-
AMERIKAI
KATONAI
KIKÉPZŐK
SZAÚD-ARÁBIÁBA- N
John Stennis az USA
szenátus fegyverkezési bi-zottságának
elnöke (D
Miss) kérdést intézett Ja-mes
Schlesinger hadügymi-niszterhez
azzal kapcsolat-ban
hogy a los-angele- si
VINNELL CORPORATION
magáncég 77 millió dollár
ellenében katonai kiképző-ket
toboroz abból a cél-ból
hogy
az ezer --emberből álló
különleges amerikai
osztag megtanítsa a
szaúd-arábia- i „Nemze-ti
Gárdát" és sorkato-naságot
az ottani olaj
r r
földek hatékony védel-mére
Stennis kijelentette: ed-dig
soha nem hallott oly
USA hadügyminisztériumi
beleegyezéssel történő szer-ződésről
melynek alapján
cgv idegen állam katona-ságát
kiképzésben részesí-tik
Henry Jackson szenátor
ugyancsak azonnali vizsgá-lat
foganatosítását sürget-te
ráadásul a kongresszusi
katonai albizottság elnöke
Lucien Nedzi (D Mich)
hasonlóképpen kivizsgá-lást
szorgalmazott
Ezzel kapcsolatban meg-jegyezzük
hogy Stennis vé-leménye
ellenére akad ha-sonló
jellegű megegyezés
közel-kele- ti államok és
amerikai cégek között: így
a BELL HELICOPTER IN-TERNATIONAL
egy ma-gánszerződés
alapján 1500
főnyi amerikai polgári ki-kéü- ző
kart küldött Iránba
hogy a sah hadserege kü-lönleges
helikopteres ro-hamosztagait
a belső rend
fenntartására és az olajku-tak
védelmére oktassa El
kell ismerni azonban hogy
a BELL HELICOPTER és
az iráni állam közötti meg-egyezés
közvetlenül az ame-rikai
hadügyminisztérium
bevonása nélkül jött létre
DÖNTŐ SZAVAZÁS
PORTUGÁLIÁBAN
Francisco da Costa Go-me- s
Portugália államelnö-ke
április 12-é- t jelölte ki
Portugália első szabad vá-lasztásának
napjául (a leg-utóbbi
öt évtized alatt) és
felkérte polgárait:
„Tanuljanak meg alkal-mazkodni
a demokrá-cia
kisebbfajta kelle-metlenségeihez"
(Folytatás az 5-i- k oldalon)
látogatni valamelyik börtönt és személyes tapasztalat alapján
szereztek-- e tudomást a börtönök és főként a letartóztatottak ál-lapotáról?
Szörnyen meglepődtek és tagadólag intettek sőt az
egyik egyenesen sértésnek fogta fel: — Ugyan hogy lehet ilyet
még kérdezni is?! — Pedig talán nem lett volna olyan ember-telen
sorsunk a Markóban Gyűjtőfogházban és a váci fegyház-ban
ha valaha is valamelyik igazságügyi miniszter bekukkantott
voína oda! Szenvedtünk koplaltunk megtetveződtünk elrühe-sedlün- k mert az illetékes miniszterek soha nem szereztek sze-mélyes
tapasztalatot a börtönök állapotáról
A francia elnök családi látogatásait természetesen csak út-keresésének
és példaadásnak lehet felfogni Sem sem mások
nem hízeleghetnek maguknak azzal hogy néhány látogatással
tisztába jöttek a nép felfogásával Ahhoz sokkal több próba a
tapasztalatok kiszélesítése a megfigyelések összeegyeztetése
kell és főként átfogó elmére van szükség hogy tudjon helytálló
következtetéseket levonni
Guiscard elnök újfajta kísérletét azért kell megbecsülni
mert eddig csak az ellenkezőjét láttuk Szegény Kennedy is ren-dezett
„népi" vacsorákat a Fehér Házban de inkább a bohém
világ képviselőit toborozták össze Európai elnökök viszont
munkásokat hívnak meg ebédre de a csillogó palota az ezüst-teríték- ek
a frakkos inashad úgy megijeszti a szegény munká-sokat
hogy enni is alig mernek nem megmukkanni! S ha eset-leg
igen akkor csak az ami egy gazdag magyar családdal tör-tént
az emigrációban mikor újonnan érkezett menekülteket lát-tak
vendégül akik eljövet így kommentálták: — Ezek is csak
azért hívtak -- meg hogy proccoljanak előttünk!
Száz szónak is egy a vége: ha a hatalmon állók bekopogná-nak
az alattvalók ajtaján és nem "a „törvény ne ében" hanem
a felebarát lelkületével beszélgetnének el a ' közélet bajairól
mennyi minden másképp történnék! Mi lett volna ha Bethlen
nemcsak az Országos Kaszinóban- - hanem a Szeged-alváro- si nép-házban
beszélgetett volna el a gazdákkal!
Folytathatnám tovább a feltételes mondatokat de nincs
értelme! Mátyás magyar király volt de szerepét nem vette át
soha senki! Sem király sem miniszter senki senki masü!
KKiitmMiww :'jejiijj'w
A pannonhalmi bencés főapátság
Flórián Tibor:
Töprengés hontalanságunk
harmincadik évfordulóján
Emigrációs életünk harmincadik évé-ben
a hontalanság éppen olyan fájdal-mas
mint amikor az országhatár átlépé-se
után először döbbentünk rá az idegen
szóra földre népre és egy szokatlan új
életformára Ezzel a fájdalommal szí-vünkben
szóródtunk szét a szabad világ
négy tája felé és tengereken országha-tárokon
át hordoztuk szívünkben a Ha-za
képét és igyekeztünk átadni annak
nemzedéknek amely legfeljebb csak az
összeomlás lesújtó „élményét" ködbe-vesző
tájakat és gyerekkori emlékeket
tudott magával hozni A különböző or-szágok
olvasztó kemencéibe hullott ma-gyarságnak
önmaga megtartásán kívül
legnagyobb gondja lett ez nemzedék
mely még nem hozhatott magával magy-arság-
élményt magyarság-tudato- l
Nem kis feladat ennek nemzedéknek
hazától távol megadni azt amit az ott-honi
föld tiszta magyar nyelv a táj a
környezet és magvar történelem tár-sadalom-
és jellem-alakít- ó erőinek ösz-szessé- ge
adhatott volna ha esy kataszt-rófa
nem tépi ki őket otthonaikból
Ezért Ieste hontalan magyarságunk
olyan szorongó aggodalommal az emig-rációs
irodalom megszületését és kiala-kulását
Ha föllelhető is volt idekint
hazai irodalom egy-eg- y remekműve de
világ országútjaira került magyarság
problémáira feleletet csak az emigráció
írói költői művészei és szellemi lelki ve-zetői
adhattak A vándorlásban felnövő
új magyar nemzedékhez is csak ők talál-hatták
meg az utat Mert erre az idegen
környezetben élő a hazai táj vonzásának
köréből kihullott ifjúságra a történelem
és halott nagyok tanításánál nagyobb
hatással volt maga az élet: a közelmúlt
és jelen történelmének alakító ereje' En-nek
az ifjúságnak lelkéhez tehát termé-szetszerűleg
csak az emigrációs irodalom
lehet közelebb Az emigráció íróinak ta-nárainak
cserkész-vezetőine-k lelkészei-nek
kellett megteremteniük mindnyájunk
számára de különösen az ifjúságnak
lelki Magyarországot ahonnan az idegen
környezetben is magyarság-tudato- t ma-radandó
élményeket szívhat magába
Az írók 'feladat-vállalásár- a emigrációs
irodalmunk egyre növekvő gazdaságára
mutat az a tény hogy a visszaemlékezé-seken
történelmi regényeken és öncélú
irodalmi alkotásokon kívül olyan köny-vek
is jelentek meg melyek a magyarság-tudat
ébrentartását is szolgálták Ezek
között messzire kimagaslik egy oldal-számra
szerény de mondanivalójában na-gyon
komoly és jelentős könyv melynek
kifejezett célja az volt hogy önmagára
ébressze a száműzött magyarságot és se-gítsen
felépíteni idekint a lelki Magyar-országot
Ez a kötet Ajtay Miklós Pá-rizsban
élő erdélyi írónak „A magyar
Demiurgosz ítélőszéke" című munkája
volt 1952-be- n jelent meg 23 evvel ezelőtt
Akkor írtam róla és rámutattam értéké-re
és most több mint két évtized után
arra kell rádöbbennem hogy könyv
mondanivalója lepergett az olvasók lelki-ismeretéről
és meg kell állapítanunk
iiiiuiiiuirammummwiiiuuiiiiiiiMii
lrget Indcpemteot
' CvudUn Wetkly
la tHe Huxigari&A L&Bgiuge
é
™
H
ü
A
ő
:m t Ljrtijrjj +rwt --vr r -- i - ü -- - vk' uj im j x ív t i ru a t- - n n u- - 'í:ímitvi v i t i~r
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
hogy nem szívódolt fel — értékének meg-felelően
— emigrációs köztudatunkba
Szükséges tehát újra felidézni ezt a
könyvet annál is inkább mert azóta egy
új nemzedék nőtt föl körülöttünk és en-nek
a nemzedéknek még senkisem hívta
fel a figyelmét erre a könyvre Nem is
hívhatta hiszen az apák lelkiimeretéről
is lepergett ennek a könyvnek a monda-nivalója
Pedig az erdélyi Ajtaynak sok
mondanivalója és sok üzenete volt szá-munkra
és a megfogalmazásához is kitű-nően
értett hiszen az 1923-ba- n Budapes-ten
kiadott „A tragikum a modern dráma-irodalomban"
című könyve után „A ma-gyar
Demiurgosz ítélőszéke" sorrend-ben
a hetedik külföldön megjelent mun-kája
volt A hét könyv nemcsak azt bizo-nyította
hogy régóta tartózkodott külföl-dön
hanem azt is hogy tevékenyen élt is
és csak térben volt távol Hazájától de lé-lekben
egy percre sem szakadt el tőle
Kíséreljük meg fiatal olvasóink elölt
kielemezni hogy 1952-be- n és a megjelené-se
után eltelt 23 év alatt miért nem ju-tott
bele ez a nagyszerű könyv emigrá-ciós
köztudatunkba Már 1952-be- n azl
vettem észre (akkor már 2 éve az Egye-sült
Államokban éltem) hogy lapjaink úgy
foglalkoztak vele mint az emigráció „po-litikai
szatírájáéval és mint ennek a mű-fajnak
ragyogó termékét lelkesedéssel
üdvözölték vagy megvető hallgatással fo-gadták
Bármilyen szellemes és kiváló is
volt ez a munka mint „szatíra" de az a
tény hogy a sajtó és --az olvasók többsége
csak ezt látta meg benne és ezért lelkese-dett
vagy berzenkedett — beállítottsága
szerint — mutatja az emigráció betegsé-gét
azt hogy mindent a politika szem-üvegén
keresztül nézett és értékelt és
nem kereste benne a nemzeti lélek meg-nyilatkozását
Igen ez a „szatíra" valóban kimondta
amit mások nem mertek kimondani és
önmagunk hibáira hiúságaira ébresztett
a „magyar képzeletnek" a Demiurgosz
ítélőszéke előtt folyó játéka de én sem
akkor sem most nem ebben láttam és
látom a könyv igazi értékét Ajtay Mik-lós
volt ugyanis az első aki ebben a kö-tetben
— emigrációnk hajnalán — lelki-ismeretünk
elé állította — amivel a több-ség
a legkevesebbet törődött — az emig-ráció
magyar Demiurgoszának problémá-ját
Sokan éltek úgy közülünk hogy nem
is tudtak egy magyar Demiurgosz létezé-séről
akielőtt egyszer számot kell adniok
cselekedeteikről Pedig á magyar Demiur-gosz
élő és ható erő s ha eddig még sem
volt az emigrációnkban úgy a jövőben
kell azzá tenni
Nem szatíra vagy nemcsak szatíra volt
ez a könyv hanem egy fajtája sorsáért
aggódó erdélyi magyar író messzehang-z- ó
kiáltása és figyelmeztetése hogy mer-jünk
külföldön is magyarul élni Számá-ra
valóban „magyar voltunk az a lelki
tér" melyből nem léphet ki A magyar
Demiurgosz „az Isten magyar változa-ta"
a közösségteremtő és fenntartó erő
(Folytatás a 4-i- k oldalon)