Magyar Elet, December 04, 1971

              wmgm 'IMrtí mm
'éfl'títl wm
csuda dolgokat Lírgcsl tnitcpcnilcnl
G-inadla- n VUclIy
berzsenyi U Űic llungarita Linguage
--~ - 11
Vol 24 No 49 XXIV évfolyam 49 szám l1971 dec 4 szombat Ara: 20 cent lUlvtmttlitmnmiiiMmuiiiuiiiiiiiiiiiww nnnmuwimmmmumuutumMMmttVuii
Trudcau Washingtonba „zarándokol"
Nixon 5 csúcstalálkozója
Formális háború India cs Pakisztán között A csehek beadták derekukat
Pakisztáni források szerint India hadosztálynyi erőkkel Sylhet és Dlnaj-pu- r
két fontos halármenti csomópontnál átlépte a határt — Rawalpindiben
a indiai erőket bekerítetlek a bengáli gerillák — Az indiai hadijelentés sze- rint Kalkuttától 200 mf-r- e 3 pakisztáni harckocsit kilőttek — Két utasszál-lító
jet elrablása: az egyikből 200000 dcllár kicsikarása után ejtőernyővel ug- rott ki a légikalóz valahol Oregon fölött a másik TWA gépet 3 gyilkossággal
körözött egyén Kubába térítette — René Levesque a szakadár Parti Quebe-coi- s vezére bejelentette: Québec 5 év múlva elszakad Kanadától —Az Egye- sült Államokban új párt alakult mely máris elnökjelöltet választott a kontro-verziáli- s
dr Spock személyében (Jellemző hogy a dallasi jelölésen a „Gay
Liberation Front" — A homcszekszuális felszabadulás frontja — is képvise-ltette
magát) — Rómában a Tizek Tanácsának pénzügyminiszterei a Tlberls
partján fekvő Corsini renaissance palotában gyűltek össze hogy Connallyt
az amerikai pénzügyminisztert rábeszéljék az USA korlátozások enyhítésére
— Harold Wilson angol munkáspárti vezér Torontóban járt TV-beszédeib- en főleg a rhodesiai és az írországi helyzet nehézségeit ecsetelte — öt délkelet-ázsiai
ország: Malaysia Indonézia a Fülöp-szigete- k Thailand és Slngapore
közös semlegességi nyilatkozatot készít elő — Kína és a Szovietunió máris
összerúgták az „atompatkót": a két állam képviselője az ENSZ-be- n egymást
kölcsönösen nukleáris zsarolónak bélyegezte a végén Malik szovjet födelegá-tu- s felcsatlant s kijelentette: „Oroszország már 1946-ba- n javasolta az atom-fegyverek
betiltását amikor még (Vörös )-K- ína a világon sem volt!" (Azt per-sze
Malik nem tette hozzá hogy akkor még az oroszok nem orozták el az atonitltkot akkor még a betiltás volt a „partvonal"!)
NIXON KÍNAI ÚTJA
ELÓTT 5 CSÚCSTA-LÁLKOZÓT
TART
Henry Kissinger Dávid
nevű tízeves fiacskája elko-tyogta
az újságíróknak:
„Tudom hogy Nixon bácsi
márciusban Kínába megy!"
Az akkor még ellenőrizet-len
hír villámgyorsasággal
bejárta az egész világot s
mint értesülünk: a gyer-mekek
általában elfecsegik
az igazságot — ha tudják
A kis Dávid apja Nixon el-sőszámú
tanácsadója — a
forrás megbízható!
A hír kipattanása után
az Elnük titkársága beje-lentette:
Nixon kínai útja
előtt 5 kormányfővel talál-kozik:
Trudcau kanadai mi-niszterei
nőkkel (saját ké
! Korunk nagy államférfid
Tito éppen eleget lüdö-íö- g
a nagyvilágban sem-hogy
jelenléte valahol is
nagyobb emóciót keltene
Éppen ezért szokatlan és
érthetetlen volt hogy Ni-xon
elnök valóságos szóza-tot
intézett honfitátsaihoz
hogy Tito újabb látogatá-sát
fogadják illően és mél-tóan
a század nagy állam-íérfiána- k
kijáró tisztelet-tel
Bár már hozzászoktunk
ahhoz hogy a mai vezető
politikusok (akik nem
mindig államférfiak is egy-úttal!)
kijelentéseit ne ve-gü- k
mindig komolyan
Nixon kifejezése mégis
megdöbbenteit Már maga
az a lény hogy az elnöknek
ilyen felhívására szükség
olt s éppen csak Titóval
kapcsolatban nyilvánvaló-vá
tette hogy az USA né-pének
egy része mást lát
Titóban mint az elnöke
Akármennyit is változott
volna Tito az idők folya-mán
a múltját nem lehet
lisztára mosni! S ez a múlt
piskos és éres s nem ma-gától
a háborútól hanem a
háború végeztével elköve-tett
bestiális vérengzések-től
melyek minden más
hasonló kegyetlenkedése-ken
túltettek Az áldozatok
száma is megdöbbentően
magas a lakossághoz viszo-nyítva
— a horvátok ma-guk
félmillióról beszélnek
— de Tito partizánjainak
őrjöngő vérengzése minden
képzeletet felülmúlt ho
résére) Georges Pompidcu
francia államelnökkel (de-cember
13 — Azori szige-tek)
Edward Heath angol
miniszterelnökkel (kará-csony
előtti hét Bermuda
szigete) Willy Brandt nyu-gatnémet
kancellárral (de-cember
vége Washington)
Eisaku Sato japán minisz-terelnökkel
(San Clemen-t- c
január 6—7) Az Elnö-köl
minden alkalommal
William Rogers külügymi-niszter
John Connally
pénzügyminiszter cs Henry
Kissinger állambiztonsági
tanácsadó fogják elkísérni
a csúcstalálkozók során
Mivel a felsorolt állam-férfiak
a legjelentősebb
nem-kommunis- ta államo-kat
képviselik egyrészt
(még Dávid Kissinger „be
iiiiininisiimiM
lott az általuk „bűnösük-nek"
tartott horvátok né-metek
magyarok már rég
elmeneküllek volt s így a
visszamaradt ártatlanokon
töltötték ki bosszújukat
Azt sem lehel ügyeimen
kívül hagyni hogy Tito so-ha
nem dezauválta parti-zánjait
soha nem volt egy
tiltakozó és elítélő szava
azal a véres múlttal szem-ben
meg sem kísérelte ta-gadni
mentegetni vagy
szépítgetni a történteket
A birodalmi németekben
Adenaucrtűl Willy Brandl-i- g
volt annyi erkölcsi ér-zek
és férfiasság hogy
megtagadtak minden kö-zösséget
a hitlerizmus vé-res
múltjával Canossát
járlak a világ elolt s leg-alább
kártalanították az
áldozatok hozzátartozóit
Ezel szemben Tito olyan
emelt fejjel jár Göring
módjára agyondekorált
zubbonya felett mintha
maga az áilatlanság volna!
De tekintsünk el ezektől
a? előzményektől s elemez-zük
kissé Tito „államfér-fiúi"
kvalitásait
Ha Nixon magára Ju-goszláviára
vonatkoztatta a
nagy államférfi meghatáro-zását
határozottan téve-dett
Tito éppúgy erőszak-kal
kovácsolta össze Ju
goszlávia mcstcrscucs kere
tébe a 6—7 különböző és
egymást nem is szívlelő
nemzetiséget mint a szerb
JkiráKok és Pasicsok az el
mondásai' nélkül is) sejt-hető
hogy Nixon tájékoz-tatja
őket a Kínában és a
Szovjetunióban teendő út-jának
rugóiról másrészt
a nemzetközi zilált valutá-ri- s
helyzetet is érinteni fog-ják
a tárgyalások Ezzel
kapcsolatban annyi kiszi-várgott
hogy
Amerika kész az arany
árának bizonyos nem
nagyfokú ármódosítá-sába
belemenni — és
a 10% import pótadó
enyhítésének feltételeit
is kész megtárgyalni
TRUDEAU ÚTJA
WASHINGTONBA
Amikor egy kormányfő
meglátogat egy másikat
(Trudcau NLxont) a proto-koll
írott cs íratlan törvé-nyei
szerint rendszerint
Nyisztor Zoltán:
sö világháború után s min-denki
számol Tito halála
után ennek a mozaikállam-nak
a szétesésével Ha az
elmúlt 50 év nem volt elég-séges
egy jugoszláv öntu-dat
kifejlődésére akkor
kár is vele kísérletezni cs
így Tito államférfiúi nagy-sága
saját talaján is fából
vaskarika!
De talán szerencsésebb
volt Tito nemzetközi vona-lon
mint szűkebb hazájá-ban
— mondhatná valaki
S az ellenvetésben van né-mi
igazság Tito valóban
jicm közönséges bátorság
ról és államférfiúi kvalitá-sáról
tett tanúbizonyságot
amikor szembeszállt a
Szovjet zsarnoki diktatúrá-jával
a kommunista feleke-zetű
államok felett s ujjat
mert húzni Moszkvával
sőt még annál is tovább
ment és lazítani mert a
kommunista dogmákon De
mindezek ellenérc Jugosz-lávia
megmaradt a centri-fugális
erők játékának
Amit Tito nem tudott el-érni
saját hazájában azt
megkísérelte létrehozni
nemzetközi síkon azaz egy
nevezőre hozni a semleges
országokat távol tartani
őket a nagyhatalmak ver-senyétől
s a „nem csatlako-zás
sehova" elvével egy
nagy nemzetközi blokkot
létrehozni
Ha csak a puszta külső
tényeket vesszük figyelem-be
ezen a téren Tito látva
nos de súlytalan eredmé
megvárják hogy a másik
(NLon) visszaadja a láto-gatást
Hogy most Trudeau
decemberben arra kénysze
rül hogy Kanada gazdasá-gi
fejfájásait a Fehér Ház-ban
ismertesse ezzel kény-telen
félretenni a diplomá-ciai
turvényeket mert a
„gazdasági gyertya a kör-münkre
égett"
Hivatalosan a 10% USA
import-pótad- ó szerepel a
munkarenden de a közvé-lemény
pontosan tudja
hogy az augusztus 15-in- i-oni
bejelentés óta (ami-kor
a 10% pótadót bevezet-te
)két kommunista vezér
alak: Koszigin és Tito' hi-vatalos
látogatást tett Ka-nadában
ami nem a leg-tökéletesebb
módja az
Észak — Dél közötti nézet-eltérések
(Kanada— USA)
esetleges tomahawkja 'el-ásásán- ak
sőt!
November 19-é- n pedig
az Országos Energia-bizottsá- g
úgy döntött
hogy Kanadának nincs
felesleges földgáza
amelyet az Egyesült Á-llamokba
exportálhat-na
'Ezek után senkit sem lep
het meg hogy az USA je
lenleg a Szovjetunióval
tárgyai földgázimport" cél
jából
Koszigin emlékezetesen
fagyos de hivatalosan „ull
ra-vör- ös szőnyeges" kana
dai fogadtatásakor azzal
vigasztalták a közvéle
ményt: megéri hogy nagy
99
nyeket ért cl Már többször
maga köré tudta gyűjteni
Ázsia és Afrika számos po
litikusát s meg tudta ma-gát
hívatni minden afrikai
és közel-kele- ti hangos de
kézzelfogható credmény-nyc- l
nem járó találkára De
a gyengeség cs fogyatékos-ság
itt is szembeszökő
Ezek a nem allincált álla-mok
állásfoglalásukért Ti-tóval
egyetemben a marku-kat
tartják a két nagyhata-lom
felé Ki az USA-- l zsa-rolja
ki szemérmetlenül a
Szovjettel kacérkodik Leg-jellemzőbb
erre Tito nem-zetközi
politikájának két
nagy támasza: Egyiptom és
India Nasszcr annak ide-jén
szinte eladta Egyipto-mot
Moszkvának amit
utódja most próbál aprán-kint
visszavenni India pe-dig
a hangos semlegességi
nyilatkozatok után közös
védelmi megállapodást köt
szintén a Szovjettel Mit ér
az a semlegesség mely ál-lig
fegyverkezni akar és
mit használ a nagyhatal-mak
versenyéből való tá-volmaradás
ha egymás el-len
hajlandók hadakozni?!
A nagyhatalmak versengé
se nagjon távoli veszély
de az arab — zsidó ellentét
és az indiai —pakisztáni ha-tárvillongás
máris casus
belli
Tito látványos utazgatásai
porhintés a világ szemébe
és nem menti fel a fejére
halmozott vádak alól!
költséggel meghívtuk Ko-szigint
és vigyázunk bőre
épségére mert ugyebár a
szovjet búzarendelésck kü-szöbön
állnak Koszigin ha-zament
és a rákövetkező
héten — Amerikától ren-delte
meg a búzát
Európai semleges meg-figyelők
szerint Kanada
külpolitikája balra toló-dott
— és Amerika erre
„jelzéseket" adott hogy tő-szomszédságában
nem szí-vesen
látná a kubai recept
megismétlődését Persze ez
így túlzás azonban a vi-szony
elmérgesítéséért ez-úttal
valóban nem a Fehér
Házat tartják ludasnak
A 'GYANÚS 100%-O- S
KOMMUNISTA
VÁLASZTÁS
A csehszlovákiai válasz-tások
melyeket első ízben
mertek rendezni az 1968-a- s
szovjet katonai megszállás
óta — gyanúsan egyöntetű
eredményeket hoztak:
minüssze 40000 „érvényte-len"
szavazatot számláltak
össze és 56000 ember nem
járult a szavazóurnákhoz
tehát összesen csak
kb 1% csehszlovák ál-lampolgár
merészelte
♦-- valamilyen formában
felemelni szavat a zsar-nokság
ellen
(összesen 10253796 sza-vazati
joggal bíró állam-polgárt
tart nyilván a haj-szálpontossággal
ellenőrző
titkosrendőri „kartotékr-endszer1
mely később azt
ir kimutatja: kik voltak
azok akik nem hajtották
a fejüket járomba?)
Moszkva bizonyára nagy
megnyugvással fogadta
hogy a valaha renitens cse-hek
és szlovákok 99S%-- a
igent mondott1 arra: az
egypártrendszer ellenzék-mentes
választási kampá-nya
után kommunltsa tör-vényhozók
gondoskodja-nak
a szovjet ukázok pon-tos
végrehajtásáról
Komoly szépséghibája
akadt a „tökéletes" válasz-tási
eredménynek: a vá-lasztásokat
megelőző he-tekben
az összes hivatalos
sajtótermékek egyöntetűen
egy nótát fújtak: „Vigyá-zat
mert az országban a
szélső-jobbold- al az anti-szocialista
és ellenforra-dalmár
eiűk rendkívül te-vékenyek
Mi történt
velük? Talán börtönben
vagy büntetőtáborokban
olvassák az eredményt
amely még a kormány fő-embereit
is meghökkentet-te
„Skoda-grófo- k pedig ép-pen
úgy nincsenek mint
annak idején „csepeli gró-fok"
sem voltak
Tény az hegy a „tömb-bizalmiakna- k"
nevezett
kerületi besúgók ház-ról-ház- ra
jártak és az
utolsó percig agitáltak
ha megtudták hogy va-laki
távol akarja tarta-ni
magát a választások-tól
„Barátságos" rábeszélés a
neve az agitációnak a béke
cs a szocializmus építése
szólamainak kificamitásá-va-l
Hogy a sikertelen rá-beszélés
szabadságvesztö
következményeit elkerül-jék
a csehek inkább 100
(Folytatás a 4-l- k oldalon)
S9
í3á3£J?:3£8 7ZUüűfr&m
MBgsBgfreyrw í£ctm t'wriimmiímhmimAr tthH
BnT--H ±j'?atfiftl Kjp &á$$$TtiŰW$w?m
„Az évszázad szüretjének" nevezték el Európában az Idei szüretet Ilyen gaz-dag
termésre még a legidősebb szőlősgazdák sem emlékeznek — A Rajna-völgyében
amerikai angol francia és német katonák vesznek részt „az euró-pai
szüret" betakarítási munkáiban
muuimiiiumiiiuuuiniiuumininmunMiiiimniwmimimiiuiuimim
Wass Albert:
I MAGYAR SZEMMEL
Félévszázaddal celőtl erőszakkal elszakították egymástól a Magyar
Szentkorona Oi szagait s ezzel megbontották a Dunamedence ezeiévcs tör-- 3
I ténelmi gazdasági és kulturális egységéi Tellek ezt a nyugati nagyhalai- - $
mak politikai képviselői tudatlanságból rövidlátásból és elfogultságból §
Tettük eredménye ma már történelem Események egymásba kapcsolódó
láncolata melyeknek során a balga Nyugat rettenetes árat fictett balga- - U
ságáért már eddig is vérben dollárban legfőképpen pedig erkölcsi téren
1 és clőieláthatólag még sokkal többet kell fizessen a jövendőben Könnyen
lehetséges hogy a tiianoni lövidlálás következtében olyan sörnyelcgel ö
szabadítottak iá az emberiségre mely előbb-utób- b felfalja szőiöstül-bő- - g
röslül az egész nyugati civilizációt i
1 Mindez ma már nem titok s felismeréséhez nem kell különösebb lát-- I j noki tehetség Egyre több és több nyugati államférfi ismeri be hogy a fj
jj Magyar Szentkorona Országainak feldarabolása felmérhetetlen követkéz- - h
menyekkel járó hiba volt annak idején A Dunamedence egysége nélkül y
nincs európai egyensúly Annál meglepőbb hogy ennek tudatában ma újra
szó esik az egység egyetlen megőrzött jelképének és crckyléjénck Szent H
István koronájának kiszolgáltatásáról g
Érthető hogy a kommunisták úgy Moszkvában mint Budapesten B
hajlandók borsos árat fizetni azért hogy ezt az ereklyét is oda tehessék fi
üveg alá a moszkvai 'birodalmi múzeumba mint hódításuk szimbólumát
1 Semmiképpen sem érthető azonban hogy úgy látszik akadnak amerikai ri
politikusok akik szemrebbenés nélkül átadnák a rablóknak azt-- a kincset f
amit mindeddig erőszakkal elrabolni nem tudlak Érthetetlen ez azéil I
mivel Amerika nem hadizsákmányként szerezte meg a második világhábo- - §
rú után az alkotmányos Magyarország történelmi jelképét hanem annak g
hűséges őrizői a maguk szabad akaratából adták azt ál megőrzés végett
'vagyis menedékjogot kértek és kaptak Amerikától a Szentkorona számára j
Ezt a menedékjogot ma visszavonni éppen annyira nem lenne illő csele- - Ö
kedel az amerikai kormány részéi ől mint amennyire jogilag is beleütköz- -
J ne a civilizált nyugati világ elismert nemzetközi kódexébe p
M Akár igaz a híresztelés akár nem hogy Kissinger úr odaíeéilc volna n 8 i t Szentkoronát Moszkvának minden amerikai magyarnak kötelessége úgy
is mint' magyarnak de" úgy is mint amerikainak hogy tiltakozzék ennek az
áruló tettnek még a gondolata ellen is Mert nem csupán Szcnl István ko- -
rónájáról van itt szó melynek tulajdonosa az egész magyar nemzet sőt a I történelmi Orság mindén más-ajk- ú lakosa is hanem ugyanakkor az ame- - ! rikai adott szó politikai hitele is kockán forog
Legvünk tisztában azzal hogy Szent István koronája nem egv „király- - f párt" politikai jelvénye ma hanem az Ország és a Nemzet egységének és
alkotmányosságának szimbóluma Közkincse tehát minden magyarnak és
ncm-magvarna- k akiktől a történelem elrabolta az alkotmányosságban rej- -
lő biztonságot és szabadságot és az egységben rejlő gazdasági és kulturá- -
lis lehetőségeket Mint közkincs nem sajátítható ki sem ilyen párt sem
olyan párt számára Ennél fogva mindaddig nem térhet vissza magvar
földre amíg azon a földön idegen hatalom hűbéres kormánya uralkodik
a diktatúra eszközeivel s a nemzet szabad akaratát tankok és szuronyok
korlátozzák
A leghelyesebb megoldás talán az lenne ha a Magyar Szcnlkoionát
a Vatikánba helyeznék cl ideiglenes megőrzés végett mint történelmi erek- - I ]él Amerika megmentődne a „kísértéstől" hogy politikai vagy gazcla- -
sági egyezményekért áruba bocsájtsa azt ami nem az övé A magyar nem- -
zet pedig megnyugodva venné tudomásul hogy legdrágább történelmi
§ kincse függetlenségének jelképe biztos helyen van vagyis olt ahonnan
j eézserkuélvtúvreal eszzeálmőtátraeliandDuultna hvoüglygvéobresnápost ottetrcmmairsaedn ma inndvaudgdatiig cmivígiliáeczióa
civilizáció és ez a kultúra újra visszatérhet a pogány hordák által meg- -
gyötört megcsúfolt és megalázott Hazába Nem mint király fejét díszítő
ékszer hanem mint a dicsőséges magyar múlt a bölcs méitéklcles és
igazság-tisztel- ő magyar alkotmányosság élő jelképe
1 A Szentkorona védelmére össze kell fogjon minden magyar világné- - j zetre pártállásra és felekezetre való tekintet nélkül
rmnmmfflmniiimiiiiiiiiiiiiiiiiiniimiiiiitmiiiiiiiiiininimir
Mindszenly a Pázmáncumbcn
A torontói STAR „Mind-szenly
számára a szabad-ság
több fohászt és maga-nosság- ol
jelent" cím alatt
cikket jelentetett meg
amit azért érdemes szemel-vényekben
ismertetni hogy
érzékeltessük: miként dol-gozza
fel az észak-amerik- ai
sajtó a jelentőségteljes
magyar ügyel mely nem-zetközi
erejűvé nőtt
„Mindszenly bíboros
most már szabad ember
de korlátozom szabadságá-nak
ideje alatt beidegzett
szokásait nehéz levetni
Hajnali mise silen-tiumba- n
elfogvasztoll ét
kek hosszú séták ai
kertben rengeteg ol-vasmány
és írás Ez az a
rutin mely 15 évi önkén-tes
száműzetése idején az
USA nagykövetségen kiala-kult
s ezt az életformát kö-veti
bécsi új szállásán is
A bíboros a Pázmáncum-ba- n
lakik — ironikus mó-don
az amerikai követség
tőszomszédságában Ami-óla
érkezése estéjén 10 óra-kor
a Pázmáneum nehéz
tölgvajtaja bezárult mögöt-te
azóta senki nem látta
öt a bécsi utcákon
Szabadságának itt is kor-látai
vannak mert a Vati-kán
és a magyar kormány
közt létrejött megegezés
szerint nem téihet vissza
Magyarországra és nyilvá-nosan
nem szólalhat lel a
közügyek terén Mindszen-ly
lendszerint a teológus
növendékekkel cgvütt ét-kezik
Bruno Kreisky osztiák
kancellár kijelentene:
mindaddig nyugodtan ma-radhat
Bécsben amíg nem
kezd politikai ténykedés-be'
"
Idáig a cikk lénvege
Az igazi lém cg mely át-süt
a szárazon ismerteteti
tényeken: egyszerre két or-szág
is tart attól hogy az
Élő Lelkiismerettel szem-benézzen