Kanadai Magyarsag, May 27, 1961

              L--
— -
L ifim kell még jfai tog L jobb kor mely ntin
mt6 toádaág eped
Stüeirek Ú
Vörösmarty
l"'"" „ c0(vnnd Class Mail
athonze- a- —
[„jtOfftw"1- - '
rSyarnT21- - "ám'
}ol XI No 21 —csa"
rMsd and PoUt1 at rrr™ ONE: LE 0-uo- oj --j" —
H„j„oltnak akik
111 r 1 1 i l--
m
1 -- L„ nfoltíPQtC
'" líollonpí DO I- - ilvaMmei"--- -" -
„ „anyt szeremen -- w-„
Kanadában s akik a?
Afzóval es tettel sárba
' rántani melto va- -
zt ddott Kennedy ottawai
t7or)s
JÉbben a beszédben rrint
alaban az egész látogatás
-- ár annak ismertük meg
fiatal elnököt ami va'ó-- n
ifiú korahoz mérten
blcs lehiggadt logikus és
ndenekelott bátor emDer- -
aki célul tűzte ki a vi-szabadságá- nak
nemcsak
ntsrtását a Nyugaton ha
iti kikuzdéset is a rabszol- -
1 kommunista birodalom- -
n
Kennedynek az ottawai
rlamentben elmondott pol-kái
beszédét az alábbiak- -
kivonatosán közöljük
'Nagy megtiszteltetés a
amomra — xezcue —
gy ebben a parlamentben
Szólalhatok
A kanadai törvényhozási
stület szerkezete sok szem- -
ntból eltér az amerikaitól
Isősorban abban hogy a
"lenátorokat nem választják
'cnodikusan uira
Ez bizonyos tradicionális
Heget ad a kanadai parla-entne- k
amely az USA-ba- n
ncsen meg
Másrészről valóban otthon
érzem magam Kanadában
pszen szu --oa Hámomnak
lassachusetsnek nem-am- e-kai
származású lakossága
Inyomo tobbseqben Kana- -
tlAI írlnvaU HHÍI i I -- "" IIHCLGU lillllUA&ClIlll
V Miután mint tudjuk alig
innnn ___„_i
A
w wv lidvaiauai lenem
nbk egy 60 milliós szava- -
'omenhnl ml - l:-„- uu
atisztikai adatok a szá
ómra igen sokat jelente- -
-- k - Negyven évvel ezelőtt
!E' iy nagynevű kanadai mi- -
„ srterelnok az első világhá--
™ után Amerika szerepét
y jellemezte: "Lehet ' hogy
~ -- :i - i jjjr -- ramaiaK nem angya--
"i legalább biztosan
A M hogy jó barátok"
"alatt a negyven év alatt
''oszinuleg megmutatko- -
hí
lk
h°gy távol vagyunk
nOqv annvalntr Ip--
WK de biztos vagyok ab-- "
hoav a K3rítí#„t wf — wuiajayvill J tovább erősbrlnti a
a' Ragban mikor az élet
'!au'IWi -- P!IIUl 9 -- #
Hozásaink u- - ii
'VK nincs iobb doloo
mt eov ió Uu
Nak
w - waiai
ftanad
vala- -
a es az USA között
a határ közös KS
a multunki közös azok- - '"Sí képeseknek a
"éneimé akit m c_
í!jnd DartvHiUi i --"c- ivi idan l"lurat tene?TtBi=U
tendes Óceánig
'"unkban kozbs kincsek
nnak— a Hd„k0„ lxx
a'onai védelmi óveTtnntr
aanlekvőben uavanazok a ?i s3zabcaédlok emarbanernicsaélg
A felt'-- : l_
el
íau " '' neyiet szoni- -
barátokká tett a gazdasági élet partne-- "mait belőlünk — a sS!zerűséa rn jegesekké tett
K a tinvuL -- & ' rr:L_ yv
erosebbek mint á
""" tulónbségek
nanB™'BBniHHHIHHHBjjHHHK9HvHHIHHH
mit sem jelentenek azokkal
a dolgokkal szemben ame-lyek
összefognak bennünket
s ezek közül a
az a közös veszély amely
bennünket együtt fenyeget
s fenyegeti
az egész világot
De a mi
alapja nem a félelem ha-nem
a remény Ezért van az
hogy amikor közös
beszélünk akkor
Kanada és az USA szava egy
és ugyanaz
Mi va-gyunk
Nem egy birodalom-ban
hanem egy baráti közös-ségben
Termé-szetes
hogy vannak közöt-tünk
ellentétek de ezeket
vagy meg lehet oldani vagy
ha nem azokat mindketten
mindenkor respektálni fog-juk
Közös célunk hogy az
egyéni szabadságot az egész
világon megőrizzük azt az
egész világra s
e célból minden erőnket kó'
zösen kell latbavetnünk
Mert világos hogy egyedül
egy ország sem képes a sza-badság
aláásására törekvő
ellenáll
ni világos az is hogy közö-sen
és együtt kell a még el-maradott
népeknek megad-nunk
minden
seqítséqet a szabad és boldo
gabb életre irányuló
Biztosíthatom kanadai ba-rátainkat
hogy bármilyen el-lentét
merülne fel közöttünk
azokat közös
közös meg fog-juk
oldani De minden ilyen
probléma
válik a közös feladatok mel-lett
Irányítsuk tekintetünket
azokra a kérdésekre ame-lyek
mindkét ország vezetői
előtt állanak: Nézzünk Dél-Ameriká- ra
amelynek sorsa
tőlünk függ
Nézzünk az Eszakatlanti
Szövetség Ja-pán
Ázsia Közel-Kel- et ne-hézsége- ire
Amerika minden
oiszága egyébként mindig
résztvett a szabadság meg-tartására
irányuló minden
harcban Mert vannak olyan
eszmék amelyekért a kont
nens minden embere mindig
kész az életét áldozni Egyik
il"en eszme az hogy a kon
tinenst minden külső táma-dás
ellen megvédjük hogy
megvédjük a nemzetközi
kommunizmus beszivárgása
ellen s hogy a többi ameri-kai
államot segítsük abban
hogy gazdasági céljaikat el-érhessék
E célokért
köteles tudását és
erejét latbavetni
Természetes hogy ez tbbb
IIISX__nl iir de r- -
isatlakoznii
az Amerikai Országok
kell
e
fegyverein
I 1
nizrrus hódítását legalább
Európában eddig is meg tud-ta
akadályozni sokkal ko
molvabb védekező de ha
kell támadó eszközzé is
jek
Felhívta az Elnök a kana-dai
kormányt hogy a Kozos
Gazdasági Fejlődés Szerve-zete
(OECD) útán Kanada
emelkedő mértékben
részt Latin Amerika
gazdasági
személyes munkával
és
egyaránt
Az új országokról ezeket
mondotta az Elnök: "Az
uonnan önállóságot nyert
országok két megoldás kö-zött
választhatnak: vagy
szabadon
fejlődnek vagy totalitárius
rendszert fogadnak el De
mielőtt erről határoznak
rsm rooner
rtriiüMCHi
árasztották családját
megkívánt struKturd széni
kommu- -
em-- j
€%mdím mymfátm I
KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT SVIEGJELEWŐ MAGYAR LAPJA
°!ats'WipgSgjS-j(agii!Ai-!v-'-ij-yg-yyfjjE- 'jt' tA'TcrTPsses3ssjjbSsairsrTixtMiuK
legfontosabb
tulajdonképpen
szövetségünk
problé-máinkról
szövetségesek
egyesülünk
kiterjesszük
kommunizmusnak
elképzelhető
törek-véseikben
megbeszéléssel
jószándékkal
jelentéktelenné
problémáira
mind-annyiunk
Szövetségéhez ta-nulmányoznunk-fei'esztésében
tőke-befektetéssel
adományok-kal
megegyezéssel
Szerkeszti :
KENÉSEI LÁSZLÓ
nézzek meg a közsé-gek
tragikus
Ha közösen dolgozunk
abból a célból hogy a táp-lálkozásra
alkalmas termé-kek
túltermelése legyen
hanem áldás akkor
csakhamar meg szűnni
éhínség egész foldon
a szerencsés országok
mindegyike a részét
kevésbé szerencsés orszá-gok
megsegítéseben —
nemcak azokeben akikkel
tradicionálisan barátságban
élünk hanem mindegyiké
ben — évtized
emberség történelmiben
fordulópontot elenteni
folyó küzdelem
területekért folyik
két különböző rendszer
kozott folyik Az iga-zi
küzdelem nem egyéb
emberiség har
Fejedelmi pompáira! fogadták Kennedy elnököt feleségét Ottawában
vzr s€sm%Z'%mEsm '--" #„
1 v- -i y %' t£ZZZ£™ZZZL ta
klvilM9'toul egy
&ry Cooper utolsó holly-woodi
lentiemen halála
a
= iiü
3Z 11 _i
— mi
i
F
ne
az az
S
ez az
az
A
is
az
Jm7'Ajjt
idesszavú aki az helyet 5SSÍirS5SS ii itni rr rii vi ilq i - -- - i ramMii Vincii imi -- - nada nem az az ország mely ben betegagya meiwxi - ' hősiességét
a felelősségtől visszariadna kai Orvow dr Ke --- "- -ee deccmber óta tudta
Az meggyőződésem hoqy mellyel betegséget viselte
í„w Kína-- U -- - - fprie rákos beteg minoenorszagnoM7 --- - r_-u- „ dának is kelle-ne
Át
mind ket
vál
ve-gyen
kiveszi
akkor
az
Még betegsége leveletb Rapot u K
királynőtől valamint v£ J UIÍU táviratilag
el
nr-e-r-- in tTíríDet
átok
fog
fog
most
harc
mint orok
alatt
után „ína
kai ítít f- - -- -
Tí_ telezte ki re- -' __ f„„ nvilatkozott "Az K 7T3EI i JSSXSSSTl - enw t„on-ionáli- s nem-nuk- - „!_„ unno" - __ nvasiuiui" ""- - _ i _ r:i_ [iiuion leáris
i i - i
" KC" rnue „„ - FÍandaországbana__ $ § "SS: norcK néma swire' p-- ?-! =xií --- —
részletezte a NAiu niuy díjnyertes film et játssza
szerepét s az abban vesz Ttfi?™ oe mc iifinij ' ~MHAI hoav _ ls ' r t iDú iiiii _ „ „ „ mpv a
r- - "ciiiron oí ciu -
kínai
sorsat
a
nem Nem
a
An n J u ka m —
a
-"-- "„ n„~ AAIII joiiw —
„„
utolsó
cannes -
luíi
ca a szaDadság fennmara-dásának
elvéért S ebben a
mi legnagyobb szövetsége-sünk
az hoqy a szabad-ságért
folyó küzdelem a
zsarnokság elleni már
fel évezreddel Krisztus elolt
az antik Görögországban
kezdódett meo s azóta is fo-lyik
Kanada mostanáig is nagy-mértékben
kivette a részét e
béke fenntartására irányu-ló
minden szervezetben Ezt
tovább is a világ
éspedig fokozódó
mertékben
Mert mihelyt katonai és
gazdasági meg tud-juk
állítani a nemzetközi
kommunizmus előretörését
nyomban megkezdhetjük a
közös munkát arra hogy fel
is szabadítsuk azokat akik
& w£v"w
íOJCJUUfíZ'UlUM
megie'eniek a
a
de'egáció
a
a a
még a kommunista járom
alatt élnek Végülis
egy
s ennek a földnek
végeiedményben törvény-tisztelő
háborútól mentes
kell fejlődnie
Edmund Bürke ez a híres
angol mondotta-"H- a
azt akaru' hogy a go-noszság
a foldon
ahhoz e'ég a jószándé-k- ú emb°'ek tétlenül
janak" A mostani látogatá-som
c!eje az hogy a mi
országunk közösen lépen
akcióba S ehhez a
hitem mert hiszek Kanada
es vezetőinek te
bátorságában
tudásában lehetőségeiben
s mindenekfelett a
szabadság mely-ben
kettőnk népei elválaszt-hatatlanul
egyesülnek"
és
:-
-i Unnarlai Kennedy és Mrs Vanier hn M po
volt" - letolt
csei
C"""1
ha
cowboy első
nnl
telefonor
Daraxa
Ji---
nwmw
további
mutattaK
E'
mi
harc
elvárja K-anadától
erőnkkel
Földi maradványait az Szent Kereszt temető-ben
helyezték örök nyugalomra Koporsóját hat barátja
vitte a sírhoz: Henry William Goetz James
ctpwart Bennv Charles K- - Feldman Jerry Wald
Mint koporsóvívők követték Ernest Heming-- J
way író John Wayne Henry Ford II bing Lrosoy oun
Diek Powell Kirk Douglas és Danny Kays
A temetésen és barátainak óriási tömege vett
részt
A film pótolhatatlan veszteséget szenvedett Gary
halálával Ohan futott be melyen szinte
nem is volt riválisa Amerika népe nemzeti hősének tekin-tette
h laoszi békekonferencia
ál'prra Genfben ülésezik
A kezül leg-nagyobb
létszámú voroskí-na- i
(200 embernél
is tcbbV de furcsamódon
Isoszak maguk csak egy-ket
emberrel jelentek meg
s ez kezony nernesa nyu
oatbarát kormányt
vala-mennyien
foldqolyón
élünk
földdé
államférfi
uralkodék
hogy
marad
két
megvan
népének
hetségében
hiszek
eszméjében
Lancaster
világa
karriert
Kanódát Green külügymi-niszter
''épviseh aki nem
éopen dicsérendő módon
szükségesnek látta hogy ke-zet
rázzen a vorósWnai ki-kü'do-tt'?!
Azt hisszük hooy
az ilyen ba-rátkoz-ast
el kellene tenni ar- -
hanem ra az időre amikor Vörös--
a kommunista lázadókat is kín a mad Amerika szovet-telfem- zi
lesz a szovjet ellen
tű
Kennrdy és Hruscsov talál
kozoát! Washinntonból ere-dő
h rek szennt az Elnök
hozzájárulását adta ahhoz
hogy a kozelovoben való-színűleg
már június elején
találkozzék a szovet diktá-torral
Illetékesek nem sok re-ményt
ehhez a meg-beszéléshez
mindnyá-un- k emlékeben él még az a
goromba és gonosz
magatartás amellyel Nikita
a legutóbbi párizsi csúcs-konferenciát
megtorpedózta
A találkozó — ha létre
iveni a vérengző az
USA-na- k Felajánlotta
800 darab sza-badonbocsá- ta
a legutóbbi
felkelésben ejtett foglyokat
Ha nem kap bulldózert :
agyonlöveti őket
tu i=rar főknrmánvzó balra elnök
AZt d'plodal
--Gyonycű mondu holgyendég
íoUJatai- -
inglewoodi
Hathaway
Jack és
tiszteletbeli
tisztelőinek
Cooper
1A
mondvacsinált
ségese
bulldózerért
TERROR
az Oran
A
A SZOVJET
szovjet
ipart
úoy
ARA: Í0 CENT
Toronto 1961 május szombat
mmaxauamitta
fiiznek
hiszen
ostoba
Castro
hogy
S5B5-aWH!?e- 2
Szerkesztőség ?s kiadóhivatal
Dovorcourt Iíoad Toront
TEL: LE 6-03- 33 LE
a
— inkább konkrét kér-désekre
elsősorban a
kubai és a laoszi ügyre
szorítkozzék
Lehet hogy Kennedy
melyesen akar
arról a sajnos annyiszor
megerősített tényről hogy
Hruscsovval érdemes i asztalhoz leülni — de
az is lehet Hruscsov
szemlol-szemb- e látni
azt fiatalembert akinek
erélyétól és tehetségétől
az egész
őrület felszámolása
Bulldózerekért
eleiekéi adunk cserébe
A ez
kegyetlen az
emberiség torténeimének
legvéresebb lapjait idézi
Cestro a'as követelése
egyéo cinikus
fenyegeté-re- -
pénzt vagy életet
"
A szovjet jelentése
szerint légi katasztrófa során négy
tábornok és ezredes pusztult el A
Tass orosz nyelvű jelentése szerint a sze-rencsétlenség
Szovet közép-ázsi-ai te-rületén
tortént A magasrangú szovjet
tisztek "hivatalos utazásuk" közben pusz-tultak
el A szovjet honvédelmi minisz-térium
közli aihalottak neveit is
A halottak közül leginkább V Kol-pake- hi tábornok neve ismertes aki a Leni-n-
rend birtokosa és a honvédelmi mi-nisztérium
központi vezetőséginek egyik
jelentékeny tagja volt 1945-be- n résztvett
Berlin elfoglalásában a 69-i-k hadsereget
vezényelte a város elleni utolsó roha
mokban- -
A szovjetben szokatlan hogy ilyen lé
gi bevallanak és
hírré tesznek Hová repülhetett e négy
magasrangú szovjet tiszt? Abból a
hogy a
Közép-Ázsi- a felett következett be ön-kéntelenül
arra gondolunk hogy a la-oszi
kommunista hadszíntér felé voltak
útban Hiszen a jellemtelen szovjet a
fegyverszüneti tárgyalásokat hadállásai-nak
megjavítására használja fel
Genfben a királyi kormány kép-viselője
bejelentette a fegyverszüneti
hogy kommunista ge-rillák
gyilkolják a polgári lakosságot és
szovjet repülök élelemmel es fegyverrel
láták el a lázadó elemeket
HÍREINK á
BALTÁS
ALGÉRIÁBAN
Mohamedán terroristák
törökkel és baltákkal támad-ták
meg
kornyéki lakosságot
harcokban egy európai és
egy mohamedán elesett
PEZSGŐT GYÁRT
A Epernay-be- n
az igazi francia pezsgő
hazáában az a hír kelt
szárnyra hogy a
"pezsgópor" találmány for-radalmasítani
fogja a fran-cia
pezsgő A szovjet
képzeli hogy egy
27
99G
6-09-
06
ion
így
kell
hogy
sze
meggyőződ-ni
nem
egy
hogy
akarja
a
függ kommunista
tuszrendszernek a
altcrnativáa
fel
nem
mint a rabló-gyilkosok
ismert
JTELMES
zovjet légikatasztrófa
hírügynökségek
egy
a
szerencsétlenséget koz
körül-ményből
repülőszerencsétlenség'
laoszi
tárgyalásokon a
Nyugat-Algériába- n
franciaországi
NAGYVILÁGBÓL
Egy moszkvai magazin azt
írja hogy ezzel az új metó-dussal
a pezsgőgyártás há
rom hétre egyszerűsödik le
a mostani három év helyett
Ábel Medárd francia pezs-gogyá- ri
igazgató azt mond
a: "Te!es képtelenség! A
szovjet metódus olyan hogy
egy kolbásztoltőhoz hason-l- ó masinába az egyik olda-lon
beóntenek egy kis bort
cukrot és élesztőt s a má-sik
oldalon folyik a pezsgő"
Idétlen szoviet ötlet I
FELESÉGGYILKOS FRANCIA
A pár'zsi rendőrség letar-tóztatta
Michel Chedhom- -
szerűen be kell dobni egy me-- t mert megfojtotta a fe-ka-nál
pezsgőport a borba leségét A gyilkos azzal vé--—
akárcsak a Ness kávét — dekezik a rendőrség előtt
és kész a finom gyöngyöző hogy az asszony mindig
ital I sok sót tet) a levesébe
i
rr'
i
i
4n
!
ll '
i Mi
!ií '
'i! t ' i J
'1
-i
M i- -
LI " ' 1
iiír Jiií Stt
í3'r í i1 ' i
ÍM ' M
111