Kanadai Magyarsag, March 31, 1962

              i tmm
Még jőni kell még jőni fog
Egy jobb kor mely után
Buzgó imádság epedéi ti
Százezrek ajakán
ti
Vörösmarty tíl
íí íS
f lí
Authorized as Seeond Class Mail
Post Office Department Ottawa
Edited and Published at
996 Dovercourt Road Toronto
Phone: LE 6-03-
33
mv:i ituimw JMríEa:! rai
XII évfolyam 13 szám Vol- -
EURÓPA! KRÓNIKA
IRTA: MATTYASCVSZKY KORNÉL
"Megvárom a tavaszt ha
jön !" — mondotta sokat
sejtetően a 87 éves Ado-naue- r
kancellár s Olaszor
szagba repült üdülni- - Kísé
rete és az újságírók rézig
náltan mosolyogtak mert
Adenauer nemcsak a szo
katlanul hideg és hosszú tél-re
célzott hanem a psliti
kai tavaszra is amely szin
tén késni latszik-Emberemlékez-et
óta nem
volt ilyen hosszú és szigorú
tél Európában főleg Ma
gyarországon Lengyelor
szágban és Olaszországban
Hazánkban március tizenki
lencedikén 18 fokos hido
get mértek s méteres hó aka-dályozta
a vasúti forgalmat
József Sándor Benedek
zsákban hoznak meleget —--
öreg magyar közmondás
ezidén bizony csődöt- - mon
dott Olaszországban sőt
Dél-Olaszországb-an
ahol
máskor márciusban lágy ta
vaszi szellő fújdogál és az
ibolyák nyitnak autóban
fagytak meg az emberek A
természet ilymódon utánoz-ta
a fagyos politikai klímát
amely a genfi leszerelési
konferencia jól fűtött ter
meiből áradt s amely csak
éppenhogy látható formája
és megnyilvánulása ama ren
geteg problémának amely
az emberiségre nehezedik
Persze nem lenne ezekre a
problémákra szükség és
nem is keletkeztek volna ha
a kommunista erőszak Szovjet-Orosz-ország
hódításai az
ezeket nyomonkövető nyugat--
keleti ellentétek nem lé-teznének
Miként a genfi konferen-cia
mutatja ezek súlyosab-bak
mintsem belátható időn
belül megoldhatók legye-nek
Deák Ferenc bölcs
mondása ama bizonyos rósz
szül begombolt mellényről
amelyet : nos újra ki kell
gombolni és utána újra ren-desen
begombolni sajnos
nem alkalmazható a világ-problémákra
mert a mel
lényt nem mi hordjuk ha-nem
olyanok akik ahhoz
hozzányúlni senkit nem en-gednek
Halovány kis fénysugarat
csak az algériai háború fegy-verszünete
hozott Nyolc
évig dúlt a háború Észak-Afrik- a
forró földjén s közel
másfélmillió halottat köve-telt
kétmillió kitelepített
ember ette a száműzetés ke-serű
kenyerét s háromszáz-ezer
menekült tengődik Ma-rokkóban
és Tuniszban De
Gaulle megállotta az állam- -
férfiúk szigorú történelmi
vizsgáját mert nem csak
felismerte de követte is a
történelmi fejlődés intel-meit
Franciaország sokat
veszített de ha a béke való
ban megvalósul akkor ta-lán
többet nvert mint ve-- i
szített A franciák ezzel ki
nyitották az arab világhoz
vezető politikai kaput s Eu- -
ropa romólUil knnu a7
arab államok csatlakozni
fognak a nagy európai gaz
dasági térhez s nem esnek
a szovjet behálózási tervek
áldozatául
Alig fejeződtek be az
Evian-- i tanácskozások ame
lyek a fegyverszünetet meg-alkották
máris összeültek
rraneiaorszaa O aszorszaq
Nyugat-Németorszá- g és a
'
oeneiux-allamo- k külügymi-niszterei
hogy Európa poli-'ik- ai
integrálásának tervét
szóval az Egyesült Európai
Államok megvalósulására
irányuló terveket kidolgoz-- "k A nbokban Luxem
XII No 13
1
burgban kezdődött konfe-könny- ű
renciának nem lesz
feladata A politikai együtt'
működést valamennyien
óhajtják de a megvalósítás
módja tekintetében komoly
nézetellentétek vannak De
Gaulle csak konföderációt
akar tehát szuverén álla-mod
szövetségét közös vám-területtel
A németek és
olaszok viszont föderációt
akarnak közös valutával kö-zös
piaccal (amely részben
mar megvalósult) leozos 1 parlamenttel közös külpoli-tikával
és eqy közös pa
rancsnokság alatt álló euró-pai
hadsereggel- -
Persze minden államnak
kellene bizonyos áldozatot
hoznia főleg a mezőgazda-ságnak
az egyik az iparnak
a másik országban de mind-ez
áthidalható- - Nem egysze-rű
a keresztülvitel azért sem
mert minden országnak más
és más a gazdasági és főleg
szociális összetétele ennek
megfelelően az életnívója
aaorenoszere egész oeiso
felépítése De olyan nagy és
széles a közös alap amire
építeni lehet hogy az aka-dályok
elháríthatok lesznek
Az európai szolidaritás most
már nem idealisták óhaja
hanem komoly valóság lett
Mutatta ezt a Münchenben
most lezajlott nemzetközi
frontharcos találkozó ahol
francia és német veteránok
egymás nyakába borultak
egymásnak kitüntetéseket
adtak át s ünnepélyesen
hangsúlyozták: — Európá-ban
értve alatta a szabad
Európát — nem lesz soha
többé háború a népek kö-zött
Ebben különbözött ez
a frontharcos találkozó a két
világháború közötti hasonló
találkozásoktól Bár akkor is
fogadkoztak a résztvevők
hogy ők bizony többet egy-más
ellen harcolni nem fog
nak de akkor még áthidal-hatatlan
ellentétek állottak
fenn Németorszáq és Fran
ciaország valamint Anglia
között Ez a korszak végérvé-nyesen
letűnt Az utolsó vi-lágháború
nyugateurópai
veteránjai ma őszintén be-szélnek
és amit mondanak
azt szilárdan hiszik is
A kommunista világ érzi
a szabad népek összefogásá-nak
veszélyét Nem is any
nyira a katonai erőtől tart
mint inkább a gazdasági és
politikai fölénytől attól a
jóléttől amelyet az ilyen
szövetkezés jelent és magá-val
hoz Minden agitáció
minden lázítás a fennálló
társadalmi es gazaasagi
rendszer ellen hiábavaló
lesz mert ott ahol az em- -
j
bereknek munkájuk van és 1
jólétben élnek: nincs foga- -
natja a kommunista eszmeK-- 1
nek az osztálynélküli társa- -
dalomról a kizsákmányolás- -
rA a munkásosztály uralmá-- i
ról szóló rémes meséknek
A kommunizmus elleni ve- -
dekezes eqvszeru ha az
emberek megelégedettek
Szegény embernek számit
Németországban például az
a munkás akinek nincs tele-víziója
jégszekrénye motor-lpréknári- a a
és vadonatúj la- -
kó?iobáia Hol vannak ettől
teljes csődje miatt s ulyosoa--i
t=U U tranorodtak hanem a I
„„ 3 wr
ra a n ji í I
ímí mm
%Z?MÁ ~f'' íMfc&í
Green külügyminiszter
AZ EGÉSZ VILÁG illő tisz-telettel
és csodálattal fogad-ta
Mr- - Green kanadai kül-ügyminiszter
beszédét a
genfi leszerelési 'konferen-cián
A beszéd lényege az
volt hogy a szembenálló
nagyhatalmaknak nem azo-kat
a pontokat kell újra
meg újra megvitatniuk
amelyek tekintetében köz-tük
áthidalhatatlan ellenté-tek
állnak fenn hanem ab-ból
a néhány reményteljes
tényből kell kiindulniuk
amelyek a kelet és nyugat
politikáját képesek össze-hangolni-
Ahogy a külügy-miniszter
mondotta való-ban
van néhány ilyen pont
ahol a harmónia máris léte-zik
éspedig :
1 1 A váratlan támadás il-letve
a véletlenségből meg-induló
háború elhárításának
szükséaesséae illetve a
megfelelő intézkedések lé-nyege
tekintetében
2 A halálos atombom-bakészletek
illetve fissziós
és fúziós anvaqkésztetek to
vábbi felfug- - kezdettol fogva az hogy el-qeszt- ése
1 lehet
3 Az atombombakeszle-tek
idegen hatalom kezébe
adásának megtiltása
tekintetében
4 A nem-nukleári- s felsze-relés
csökkentése tekinteté-ben
Ezek a pontok a külügy
miniszter szerint bizonyos 1
az egész
ben és övezetté
A jugosz- -
1 rációt
nyúlnak vissza és idáig ot
idéztek elő a Balká- -
Most ehhez járul még
az albán Keraes is nomania
csak fogcsikorgatva nyugo-dott
bele Beszarábia elveszí- -
tésébe s a ma sem
mondottak le -- Dobrudzsáról
Montenegró szeretné újra az
önállóságot s a
eiienteieK nagyoDDaK m
voltak nem is beszelve a
szlovénekről
A Balkán pus- -
kaporos hordó mint ami- -
lyen a torokok elűzése ota
lett A kommunista testve
riség" és a "szláv testvéri
I sea sem képes a
századok óta fennálló nem
zetisegi és határkérdéseket
parosi nacianahzmust le- -
higgasztani vagy _i- - - i -
egyei az
alakult bizottság
a bolseviki világ dolgozói! megszüntetni
gondjai nem-- 1 Most Hruscsov kezdemé-esa- k
a szovjet mezőgazdaság i nyelésére megalakult a
népek közötti amely végén tartót-fentete- k
miatt is A mace- - ta első ülését Szófiában Al-don-kér-dés
korántsincs meg- - bánia valameny-oldva- -
évszázadok! nyi állam képviseltette ma- -
ff-ace-ig-at
óta tart egésr e m iu
doniára amelynek azonban dott nemet mondani A
éfewzd&M mamíam
Szerkeszti : KENÉSEI F LÁSZLÓ
alapot nyújtanak arra' hogy
a főbb ellentéteket is ki le-het
simítani — feltéve
hogy mindkét fél jóindulat-tal
és reménységgel fog
hozzá a tárgyalásokhoz
Ezek a fó ellentetek:
1 A leszerelés nemzetkö-zi
ellenőrzése
2 Az atomfegyverek
megsemmisítése
3 Addig is amíg ez a
pont megvalósul az atom-kísérletek
megszüntetése- -
UGY A NYUGATI VILÁG
mint a semleges
képviselői a legmelegebben
gratuláltak Mr Green opti-mista
beszédéhez s egy rö-vid
pillanatra ugy tűnt
mintha a jóindulat és a lel-kesedés
képes volna csodák
létrehozására- - A gratulálok
— illetve Mr Green —
azonban csak a saját lelke-sedésüket
a saját jóindula--
i értelme van a genfi konferenciának ?
gyártásának j tekintetében lenséggel nem harc
való
horvát-szer- b
Hruscsovék
kivételével
országok
Semmi — hacsak az nem
hogy a naiv optimistáknak
újra meg újra a ved
jek azt a tényt amit minden
utcagyerek tud a Vasfüg-gönyön
tul : hogy a kommu-nistákkal
nem lehet meg-egyezni
őket meg kell ver-ni
éspedig bármilyen áldo-zat
árán
Hogy ez a szomorú de
megcáfolhatatlan igazság a
világ minden pontján tért
nyer arra számos látszólag
egymástól eltérő jellegű
példa van Itt van mindenek-előtt
az a tény hogy
egyáltalán meg sem
jelent a genfi konferencián
semmire sem kötelezte ma-gát
és még megfigyelőket
sem
De Gaulle álláspontja már
közben csevegni — a hábo
rú a kommunizmus és a
szabadvilág között pedig
valóban már régen folyik
De azért sem volt hajlan-dó
Franciaország megbízot-tat
Genfbe mert a
álláspont szerint az
USA-na- k sincs joga arra
A kommunisták célja nyíl
uanualn lyorotriól ottni a
csaétek'ke Görögországot
kivonni az Északatlanti Szer-vezetből
a NATO-bó- l Más-részt
pedig a föderáció alap-ján
Görögországot bolsevi-záln- i
s a nemzeti ellentéte-ket
kiküszöbölni Mert a
Balkán-föderáci- ó azzal járna
hogy Maeedonia is autonom
enn(( mégpedig mind
naom része a gör5g a
u„i„ [
szekaptsoisa a(aI ezze a
há{om évszázados
Macedónia maga- -
legnagyobb része kéz-Jzottsá- g Balkánt
egyrésze görög ké-- 1 atommentes akarja
zen van- - bulgár— j nyilvánítani s balkáni föde-lá- v
ellentétek évszázadokra alkotni
háborút
non
bulgárok
éppenolyan
ezeket
Francia-ország
áam
harca
szerb
tói megszűnne
egyéb
pianed
orszarjaina
értesere
balkáni március
igényt oorogorszag
fejébe
küldött
küldeni
francia
Persze kiderült hogy az
nek Jugoszlávia kiküldöttei
— i-i:- _i-i- lí' siiaiimaianuas promema-- 1
robbantották az
vélemények harcát De tul
eszmei világnézeti kü-lönbségeken
is
a nemzeti faji ellenté-tek
A Balkán továbbra is
tűzfészek marad azzal a kü-lönbséggel
hogy most ez a
tűzfészek Hruscsovék birto-kán
tukat tükrözték vissza s be-hunyták
a szemüket a kom-munisták
sátáni vigyorgása
előtt A szovjet álláspontját
— jellemző módon — ismét
a tigrisarcu Csarapkin szö
gezte — ugyanaz az em-ber
akinek dühtől eltorzult
vonásairól már írtunk la-punkban
amikor az egész
világ felháborodására az
egész világ közvéleményé-nek
arculcsapásával kijelen-tette
hogy "a szovjet nem
fogja a megatonbombák
robbantását abbahagyni
mert a szovjet nem törődik
mások véleményével"
A kommunisták arcátlan-ságára
jellemző az hogy a
genfi reménységek végle-ges
összeomlásának bejelen-tését
megint arra a sátáni
gonosztevőre bízták akinek
arckifejezését a vi-lág
már eddig is azonosítot
hogy az atomfegyverek
bárkinek bármit
előírhasson Vagy van szu-verenitása
egy országnak
vagy nincs — és ha van az
pontosan azt jelenti hogy a
legfontosabb kérdésben a
katonai hatalom 'kérdésében
más ország ne szólhasson be-le
politikájába
Franciaországnak már
meg van az atombombája
s a jelek azt mutatják hogy
ha Amerika nem ad atom-fegyvereket
Nyugat-Németországna- k
ugy Franciaor-szág
fogja azokat a németek
rendelkezésére bocsátani
mert a mai politikai helyzet-ben
Franciaország kelet fe-lőli
védelme Nyugat-Németorszá- g
vállain nyugszik
A francia illetve a nyu-gatnémet
álláspont röviden
az hogy a kommunizmus el
len küzdeni — elsősorban
fegyverkezni kell s a tár-qyalások- at
addiq nem sza
bad megkezdeni amíg le-nyűgöző
erejű 'katonai fölé-nyünk
nincs- -
Nem tesszük vitássá
hogy ez az álláspont —
amelyhez mi is csatlakozunk
— pesszimista mert hiszen
békés együttműködés he
lyett egy borzalmas bár el-kerülhetetlen
jövőt jósol
nem azt képzeljük hogy az
emberiség mdrogenbombak-ika- l
ki fogja egymást irtani
hanem azt hogy be fog kö-vetkezni
egy olyan minden
eddigit meghaladó fegyver-kezési
verseny amelynek
során a nyugat eddigi kato-nai
fölényét még a mainak
sokszorosára fogja fokozni
s ennek következtében majd
meg lehet indítani a szov-jet
illetve a kommunizmus
ellen egy védhetetlen politi-kai
támadást — egy foko-zott
hidegháborút amely
sok nehézséggel ugyan de
végül mégis győzelemhez
fog vezetni
BORZALMAS IDEGÖLŐ
GAZDASÁGI ERŐFESZÍTÉST
bek között lokális háborúk
emceráldozatait is — de
Egy másik érdekes tény
amely a világ közvélemé- -
nyene narciasabfta vajasat
mutatja az algiri példa I
Mínt tudvalévő az algiri
fegyverszünet csak papíron
létezik Algir valódi ura a
Titkos Hadsereg amely
részben erőszakos cselekmé-nyek
részben sztrájkok ut- - fel
ját is felvetették ezzel atomháborút
fennál-Iána- k
parázslik--
vérengző
kér-désében
ta a szovjet tömeqqyilkos
programjával
Gyakorlatban az történt
hogy amikor az optimista
előzetes kijelentések után
végre érdemben kezdett tár-gyalni
a 17 nemzetből álló
genfi leszerelési konferen-cia
az első két és félórás
ülés után Csarapkin a követ-kező
kijelentést tette:
"Sem a szovjet álláspont-jában
nem történt változás
sem a megegyezés felé nem
történt semmiféle lépés
A szovjet nem hajlandó
tárgyalni semmiféle nem-zetközi
ellenőrzésről még
akkor sem ha az ellenőrzést
semleges országok gyako-rolják
Ellenben megkövete
li a szovjet hogy az USA-- t
tiltsák cl az atombombakí-sérletektől
mert ilyen kísér-leteket
csak a szovjetnek sza-bad
folytatnia"
ján megakadályozza azt
hogy a kommunisták által
támogatott arab lázadó kor-mány
valóban uralomrá""ke-rüljön- -
A legújabb hírek szerint
De Gaulle legális francia
hadserege helyenkint már
nyilt harcban is áll a Titkos
Hadsereggel Algir területén
de nyilvánvaló hogy tulaj-donképpen
De Gaulle is a
Salan-fél- e eszme győzelmét
szeretné megérni elsősor-ban
azért mert az úgyneve-zett
független algiri arab
kormány Moszkva támoga-tását
élvezi Az a lagyma-tagság
amellyel a legális
francia katonaság a Titkos
Hadsereg ellen küzd — azt
mondhatnók hogy nem is
küzd hanem félrevonul —
jellemző az emberiség ama
vágyára hogy minden olyan
intézkedés ellen foglaljon
állást amelyet a kommunis-ták
támogatnak
UGYANEBBE A KATEGÓ-
RIÁBA JARTOZIK AZ IS
hogy Argentínában a Peron-féle
diktatúra hívei szerez-tek
többséget az országos
választásokon Peron ugyan
egészen elmozdításáig hatá-rozottan
és élesen kommu-nistaellenes
volt s országá-ba
elsősorban azokat enged-te
be akik a kommunizmus
legvéresebb ellenségei vol
tak — mégis a mostani vá-lasztáson
az argentin kom-munisták
is a Peron-pár- t ol-dalára
álltak éspedig moszk
vai utasítás alapján azért
hogy a Frondizi-fél- e polgári
katonai uralmat megdönt-sék
Még kérdéses hogy Ar-gentinéban
végeredmény
ben ki marad az ur Valószi-nü'a- z
hogy Frondiziék vala-miive- n
koalícióba fognak
lépni a peronistákkal —
előreláthatólag Peron szemé-lyének
kikapcsolása mellett
— azért hogy együttesen
kormányozhassanak a kom-munisták
ellen De ha ez
nem jönne létre ugy a pe--
ronistak naqyszabasu
n- ví i-m3n-r-l'' mC-VAAUH s eb- -
ben az esetben Argentínát
polgárháború fenyegeti
amely azonban nem Frondi-- j
ziék ellen hanem a befura- -
kodott kommunisták ellen
fog irányulni
Ltoi-tLjfcB- B egy KERDES- -
BEN VAN NÉMI REMÉNY — ! ebben is csak-azé- rt mert ma i
meg inkább elméleti mint
gyakorlati problém'ákat vet
ellentétek nagyobbak mint- -
j KÖVETEL ez a harc és számos j sztrájkkal fogják megakadá-faj- i és népi büszkeséggel som azt Hruscsovék szeret- - ádozatot is — töb-- 1 lyozni a FrondizMcormány
tíallcan
el- -
Bulgária
bi- -
birtokáért
ki-Sne- m
ideolóqiai
ma
ie
Ez pedig az űrkutatás
____ v ti
ts0
kérdése Hruscsov azt az
ajánlatot telte Kennedyhez
intézett levélben hogy az
USA és a Szovjet egyesítsék
eddigi tapasztalataikat és
meglévő eszközeiket és kö-zösen
folytassák az űrkuta-tást
Ez a kémkedés- - és
propagandaízü felhívás még
mindig elég komoly volt ar-ra
hogy Kennedy elnököt
konstruktív jellegű válaszra
bírja Az elnök szerirat igen
mód van együttműködésre
éspedig a következő rész-letkérdésekben:
Közös meteorológiai ku-tatóeszközöket
lehet fenn
BOLÍVIA ULTIMÁTUMA
CHILÉHEZ
Bolívia és Chile között
hosszú idő óta vita van a
Lauca folyó vizeinek birtok-lása
miatt A boliviai kül-ügyminisztérium
most ulti-mátumot
küldött Chilének
melyben felszólítja hogy e
régen vajúdó kérdésben 10
[nap alatt döntsenek- - -
A egyzek azt kívánja
hogy külügyminiszteri kon-ferencián
döntsenek a kér-désben
és hozzáteszi hogy
a vizek használatát Chile
részéről a 10 napos határ-idő
után Bolívia területe
ellen intézett támadásnak
fogják minősíteni
Chile a Lauca folyamban
nagy öntöző gátat építtetett
mellyel megnövelte országá-nak
területi határait
O
AMERIKÁT HIBÁZTATJÁK
A GUATEMALAI KRÍZIS
MIATT
Az ABC című madridi na-pilap
az Egyesült Államo
kat és a latin amerikai or-szágok
kormányait (még
Kubát is beleértve) hibáz-tatja
azokért a nagy nehéz
ségekért melyek Guatemala
elnöke- - Miguel Ydigoras
Fuentes személye köré tor-nyosulnak
A spanyol világlap szerint
a guatemalai krizist az Egye-sült
Államoknak és a többi
latin-amerik- ai országok kor
mányainak azon elhatározá-sa
váltotta ki hogy szem-beszálltak
Castro "gyerme-kes
fenyegetéseivel"
Castro személyes ellen-ségének
tekinti Ydigoras
guatemalai elnököt és min-dent
elkövet hogy meg-semmisítse
őt "Ha a szakál- -
las kubai diktátor győzne
— moncfa Ydigoras elnök
— ugy egész Közép-Amerik- a
felett véres forrada-lom
lenne úrrá"
o
KENYÁBAN KOALÍCIÓT
SÜRGETNEK
Reginald Maudling angol
gyarmatügyi államtitkár azt
tanácsolta a kenyai két leg-nagyobb
politikai pártnak
hogy alkossanak koalíciós
nemzeti kormányt- -
E javaslattal azt szeretné
Maudling elérni hogy a Lon-donban
hat héttel ezelőtt
megnynt Kelet-Atrika- -i al- -
kotmanyozo konferencia me- -
lyet a napokban fel kelJett
oszlatni újból megkezdhet- -
né működését- - MaudÜna azt iavasolia
hogy állítsanak fel egy erős
központi kormányt osszák
tel az országot hat tartó- -
mányra s annak mindeqyi
kére állítsanak egy-eg- y tar- -
tomanyi Ikormányt ':igo- - 1
ruan megszabott hatáskor- -
rel '
J
PRICE 10 CEMTS
Canada's Largesí
and Oldesf
Weekly in tfie
Hungárián
Language
ÁRA: 10 CENT
Szerkesztőség és kiadóhivatal
996 Dovercourt Road Toronto
Telefon : LE 6-03- 33
Toronto 1962 március 31 szombat
EGYÉB"JELENTÉSEINK
tartani közösen lehet a föld
mágneses terét kikutatni
ki lehet cserélni a tapaszta-latokat
az űrben való uta-zás
egészségügyi következ-ményei
tekintetében közös
kutatógépeket lehet készí-teni
— utasok nélkül — a
Hold Venus és Mars felüle-tének
felkutatására —
Mindezek a közös tervek
majd csak akkor nyernek
megvalósulást amikor már
a keleti nyugati hideghábo-rú
úgysem fog fennállni —
tehát amikor már nem lesz
többé kommunizmus a vilá
gon
EICHMANN VÉGSŐ
JOGORVOSLATAI
Eichmann Adolf akit a
jeruzsálemi törvényszék ha-lálra
ítélt a zsidók háború
alatti tömeges kivégzéséért
elkészítette fellebbezését a
halálos ítet ellen Ugyanab-ban
a golyóbiztos üveg cel-lában
állt a bíróság előtt
mlnr8m!r-már- ' a korábbi
tárgyalásokról ismerünk
Az 56 éves volt német SS
tiszt fellebbezésében az iz-raeli
Legfőbb Törvényszék
ötös tanácsa dönt Eich-mann- ak
a tárgyalásra való
szállítását a legnagyobb biz-tonsági
intézkedések előz-ték
meg - v
Hn n tnrvpnv7pk ölöc latí
nácsa a fellebbezést eluta-- f
sítja ugy Eichmann Izrael f
állam elnökéhez Itzhak Ben- -f
Zvi-he- z fordulhat kegyelem-- ''
ért Ha kérelmét az állam' '
i
f'
w
H
'h- -
elnök sem teljesíti akkor a
vádlotton végrehajtják a kö-tél
általi halálos ítéletet
Effikoyan bőriti
a szovjet-- kinai
szakadást
rmmm?wzm#rm2m
4 V
lflf 1mm
í ~
i i
A szoviet és kommunista P
Kína között már régen bekö-'- £
vetkezett ideológiai szakayj
dást rnég jobban kímélyítet-- !
ÍP Anarac Mítnwn tiolwot
tes szovjet miniszterelnöki'!
amikor legújabb nyilatkoza-S- [
tíi-- = n - -- i „ „i'uu' iuuoii ujib suiywsun IllCliC!
a szakadár albán kommunis-fe- i
elhajlókat
Mikoyan a "baloldali"
kommunista elhailóle alalf a'
kínai vörösöket érti akikjíí
élesen kikeltek a Kreml le
fegyverzési javaslatai ellen
Mioyan ünnepélyesen
ígéri a függetlenségüket'
mostanában megszerzett m
új államoknak hogy segíte--
fog nemzeti hadsereaei '"! ket félállítani Az erős ha"ci- -
sereg — mondja kMikoyan
— qizrositia "az allamnlr
függetlenségét) -
I 3
I1 i' r
r-vt- i"
:u
W'
H
11
IÜJ
1)
'I
v)
{í
mm