Magyar Elet, April 26, 1980

              MS
4T
HUMGARIAN LIFE l1'
Nem sokaság wl° hanem Lilék
s szabad ne'p lesz
' U l A
csuda dolgokat Largot Imlf [Kmlcnt MAGYAR ELET Gnindian ttcflly
BERZSENY! ín itc Hungárián Laoguage
Vol 33 17 XXXIII évfolyam 17 szám 19Ü0 Április 26 Szombat Ara: 10 cent
t[T?("!"
A Vörös Hadsereg fenyegető közelségben:
Szovjet csapatmozdulatok
az iráni határon
Arab csúcstalálkozó — Camp Dávid ellen! # A Vöröskereszt Iránban
A „Grammá" című kubai hivatalos napilap szerint Kuba további clisszi-densekn- ek
hajlandó szabad távozást engedélyezni Megfigyelők szerint Ficlcl
Castro így akarja az elégedetlen tömegeket exportálni" Kuba diktátora a
munkanélküliséget is exportálja mert a fiatalabb korosztály alkalmazás nél-kül
csellengő tagjait Kelet-Németország- ba és Csehszlovákiába küldi „hadi-munkára"
— A svájci Vöröskereszt két tagja meglátogatta az amerikai tú-szokat
és egyöntetűen azt állítják hogy mindegyik USA tússzal találkoztak
sajnos az irániak nem tartották be a nemzetközi szabályokat miszerint a
Vöröskereszt megfigyelői és a foglyok tanúk jelenléte nélkül folytathatnak
beszélgetéseket — Walter Mondalc USA alelnök szerint jelenleg több mini
ötven ország támogatja az USA által meghirdetett olimpiai bojkottot ami azt
is jelenti hogy a moszkvai 1980-a- s olimpia „halálra van ítélve" — Indlra
Gandhi ellen és Michacl Manlcy Jamaica miniszterelnöke ellen sikertelen
merényleteket követtek cl — Két nap leforgása alatt több mint ezer Haiti-szigetlak- ó
menekült cl csónakokon Floridába Ebben az évben a nincstelen
haitiak ezerszámra menekülnek a szigetről — A Parti Qucbccois szakadár párt
vezére: Rcné Lcvcsque bejelentette hogy a referendum határideje május 20 —
Trudcau miniszterelnök nagy beszédben hangsúlyozta hogy a québeci nép-szavazás
esetleges „igenje" politikai és gazdasági zsákutcát jelent
A VOKÖS HADSEREG
HUN
HATÁRAINÁL
A Káspi-tótó- l nyugat-ra
szovjet csapatösszevoná-sokat
jelentettek ugyanak-kor
az Indiai óceánon cir-káló
szovjet' ' hadiflottát
számbelileg jelentősen fel-duzzasztottak
— jelenti a
CP-A- P hírügynökség
Zbignicw Brzczinski
Cartcr elnök külügyi főta-nácsadója
véleménye sze-rint
„a Szovjetunió való-színűleg
Irán egy részét
meg akarja szállni" majd
hozzátette hogy a legfris-sebb
felderítési adatok sze-rint
az oroszok a Kaukázuson
túl a Fekete-tenge- r és a
Káspi-t- ó között jelentős
csapategységckcl vontak
össze
Brzczinski arra is em-lékeztetett
hogy Afganisz-tán
lerohanása előtt hason-ló
csapatmozdulatokat ész-lellek
a kérdéses térségek-ben
Legújabban a 13 ezer
tonnás „Iván Rogov" part
Flórián Tibor
raszállásra felkészített ha-dihajó
két szovjet cirkáló
kíséretében áthaladt a Ma-lakka-szoros- on
és az Indi-ai
óceán vizein a Perzsa-öböl
felé haladnak 400
szovjel Haditengerésszel a
fedélzetéi
A három újabb szovjet
hadihajó megjelenésével a
Perzsa öböl térségében a
szovjet hadiflotta egysé-geinek
száma 28-r-a növe-kedett
Jelenleg íz Egyesült Á-llamok
2G hadihajója cir-kál
a válságos térségben
beleértve két hatalmas re-pülögépanya- hajót
melyek
150 harcigépet hordanak a
fedélzetükön
IRÁN
FELOSZTÁSÁNAK
VESZÉLYE
1941 augusztusában
történt a II világháború
derekán amikor Nagybri-tannia
és a Szovjetunió c-gyü- ttes
erővel megtámadta
Iránt és leverte a névleges
ellenállást
A brit-szovj- et megszál
lás egész 1946-i- g tartott és
célja az volt hogy a Szov-jetunióba
szállított hadia-nyag
utánpótlási útját za-vartalanul
biztosítsák Az
1941-be- li kormány német-barát
lévén megtagadta az
utánpótlást végző szövet-séges
konvojok áthaladását
az ország területén és
ekkor határozták cl a Szö-vetségesek
hogy megszáll-ják
Iránt
Az ám de az orsok
nem valami híresek ar-ról
hogy ki is vonul
nak onnan ahova egy-szer
betették a lábukat:
Moszkva az azerbajdzsáni
szakadár felkelőket nyíl-tan
támogatta és a belső
zűrzavarra hivatkozva to-vábbra
is ott tartolta a
Vöiös Hadsereget miután
az angolok 1945-be- n a há-ború
végén kivonultak I-lá-nból
A szokásos recept kö-vetkezett:
az Egyesült Nem-zetek
Biztonsági Tanácsa
„mélységesen elitélte" a
Szovjetunió további iráni
megszállását és
TÉVESZMÉK ELLEN
Szabadságharcunk idején az Egyesült Államoknak csak 23 millió
lakosa volt Egy 23 milliós a maihoz képest kis nemzet ünnepelte
az Amerikába érkező és itt a szabadság függetlenség önrendelke-zés
eszméiről és azok védelmének szükségességéről beszédeket tar-ló
Kossuth Lajost
132 év nagy idő egy nemzet éleiében mely a világnak egy sze-rencsésebb
és békésebb helyén él Ha őseink ilyen helyen tengerek
védő partjai között telepitették volna le a magyarságot lélekszámunk
bizonyosan sokszorosa lenne a mainak és gazdasági fejlődésünk pe-dig
olyan fokú hogy magyar testvéreink százezrei nem kényszerül-tek
volna otthagyni a hazát sőt: Magyarország vonzotta volna ma-gához
más népek fiait és ezek a bevándorlók jólétükben önként és
hálával olvadtak volna a magyar nemzetbe Egy gazdag a techni-kai
civilizáció magas fokán élő Magyarországon soha senkinek sem
jutott volna eszébe fölvetni a nemzetiségi kérdést Éppen úgy lehet-tünk
volna mi is Európa Amerikája ha földrészünknek az a sarka
békés és kerítésünkön át a kertünkbe házunkba nem lesnek gyen-geségünkre
várva — rabló szándékú rossz szomszédaink
Szeretném minden magyarnak a szivébe oltani azt a hitet hogy
bennünk is lehetett volna annyi erő és képesség hogy egy hatalmas
országot építsünk amelynek gazdag lehetőségei között szabad élei-formáb- an
demokratikus keretei között és hatalmának védelme alatt
mindenki bennszülött és bevándorló egyaránt hazát talál ott-hont
házat épít hitének templomot emel
1848 március tizenötödike a szabadságnak és demokráciának o-ly- an
eszméivel indult hogy ha győz és nemzetünk a világnak bé-késebb
pontján él leselkedő készülődő ellenségek helyett tenger-rel
körülvéve mi is meg tudtuk volna valósítani a fejlődésnek gaz-dagságnak
jólétnek és hatalomnak azt a csodáját amelyet Amerika
valósított meg Kossuth ittléte óta
i
' ' " -
—
—
— —
csak a Szövclségcsck fe-nyegetésére
miszerint be-fagyasztják
a háború-titá- n
Moszkvának nyúj-tandó
kölcsönöket —
vonták ki csapataikat I-rán-ból
A helyzetet az leszi
még kritikusabbá hogy
1921-be- n az akkori Per-zsia
és a Szovjetunió ba- -
ráti szerződést írt alá a-inely- nek
értelmében az o-ros- zok
— bizonyos körül-mények
között — csapato-kul
küldhetnek Iránba!
UJABB USA
SZANKCIÓK A
VONAKODÓ IRÁN
ELLEN
Jimmy Cartcr bejelentet-te
hogy újabb megtorláso-kat
kénytelen alkalmazni az
iráni kormány ellen tekin-tettel
arra hogy
az 1979 november 4 óla
fogva(ai'(ollhmcrikai tú-szok
'"szabadon bocsátása
ügyében a világon sem-mi
érdemleges nem tör-téni
Az Elnök azt is hozzá-fűzte
hogy c év május kö-zepéig
elhalasztja a kato-nai
lépéseket igy „Iránnak
elégséges ideje marad ar-ra
hogy megfontolja a to
vábbi következményeket' ' —
mondotta Cartcr
Amennyiben az átme-neti
időszakban nem törté-nik
pozitív lépes az iráni
kormány részéről Cartcr
azzal fenyegetett hogy
az USA szövetségesei fo-kozatosan
bekapcsolód-nak
majd a megtorlások
alkalmazásába Irán el-len
Az amerikai kereske-delmi
embargó máris any-nyir- a
hatásosnak bizonyult
hogy Irán legnagyobb o-lajvezcték-rc-ndserél
kény-telenek
lesznek leállítani a-z- ért
mert az amerikai e-red- elü
pótalkatrészek nél-kül
az olaj- - és földgázve-zetékek
biztonságos működ-tetése
nem lehetséges
Carler újra úgy időz-ítette
megtorlási bejelentése-it
hogy azokat a Pcnnsyl-vania-bc- li
választók idejé-ben
„megemészthessék"
Legújabban Mark Mac-Guiga- n
Kanada külügymi-nisztere
ugyancsak bejelen-telte
hogy kormánya meg-fontolás
tárgyává tette a
csatlakozást az amerikai
embargó intézkedések tá-mogatása
végett (Kanada
kereskedelmi mérlege 1978-ba- n
a sah uralma alatt
200 millió volt míg jelen-leg
ez a szám 30 millió
dollárra csökkent — Szcrk)
4 BEGIN-- -
„MARATHÓN!"
TÁRGYALÁSOKAT
JAVASOLT
Mcuachcm Begin izrae-li
miniszterelnök hat-hete- s
megállás nélküli „maralho-ni-"
tárgyalásokat javasolt
az Izrael állal elfoglalt a-r- ab
területek jövőjét illető-leg
A cél az hogy a má-jus
2li-- i határidő előtt
mindkél (azaz mindhárom?)
fél állal kielégítőnek tar-tolt
megoldásra jussanak az
1 millió 200 ezer palesztin
lakos önkormányazata ü-gyé-ben
Regín a tárgyalások
színhelyéül felváltva Tel
Avivot és Alexandriát java-solta
ugyanakkor Cartcr
és Szádat Washingtont he- -
(folytatás a 2-- ik oldalon)
Sohasem szabad azonban büszkének lenni és nemzeti gőggel le-nézni
más népeket A sovinizmus és a tudatlanság közeli rokonság-ban
vannak egymással A gőgös ember a gőgös nemzet csak önma-gát
érti meg és csak önmagát szereti aki pedig ilyen azt nem sze-retik
nem értik meg mások sem Közeledjünk tehát szeretettel az
emberekhez a nemzetekhez mert aki országán kivül él — mint más
állam polgára vagy mint a világ poros utainak vándora — csak igy
szerezhet kenyeret bizalmat és barátokat De szomorú lenne ha
nem emelt fővel keresnénk magunknak barátokat
A világ nem szereti a hasoncsúszókat gerincteleneket lelki betege-ket
panaszkodókat az állandóan kisebbségi érzetben szenvedőket
Miért is lenne okunk arra hogy állandóan kisebbségi érzetlel jár-junk
az idegen városok utcáin félve kopogtassunk a házak és hi-vatalok
ajtaján? Miért is lenne okunk arra hogy úgy viselkedjünk
mint egy kis nép fiai? Ha megkérdezzük a számokat ha kivallat-juk
a statisztikát csodálkozó meglepetéssel döbbenünk rá arra —
hogy nem vagyunk kis nemzet!
Még a 3 milliós nálunk sokkal kisebb finn nép vagy pl a
hollandok ciánok belgák svédek norvégek írek vagy portugálok
sem hirdették soha magukról hogy kis népek és sem egyénileg
sem nemzetileg nem éllek ennek csüggesztő súlya alatt
Ne kérdezzük' ne kutassuk kik taszítottak minket a kis népek
kategóriájába kik vették el biztonságunkat kik ütöttek szánkraNe
a téveszme elindítóit hirdetőit keressük mert valahányszor ilyesmit
elhiszünk a hiba mindig bennünk van mert az álnok szónak is
hitelt adunk ahelyett hogy kilépnénk kényelmünkből elesettségünk- -
böl megalázottságunkból félelmünkből és elindulnánk az igazságot
megtalálni
(Folytatás a harmadik oldalon)
Miben reménykedhetünk ?
írlíi: Frcy András
Olyan drámának vagyunk a szemtanúi I ulle-ná- l járt Párizsban Annál a De Ga
aminek a kimenetelétől valamennyiünk jö
öje függ
A kérdés a lesz-- e ideje Amerikának
behozni a Szovjetunió jelenlegi katonai fö-lényét
hajlandók lesznek-- e ezt az oroszok
bevárni és meg tudnak-- e küzdeni azokkal
a belső bajokkal melyek a Szovjetunió
fegyverkezését lelassulásra és gyöngülésre
ilélik
Ebből a szempontból négyfajta fegy-vernemet
kell számbavenni: a két szuper-hatalom
szárazföldi légi és tengeri erő-it
valamint a távoli kontinensekre kilő-hető
atom- - és hidrogénbombákat
Szárazföldi
orosz túlerő
Katonai szakérlök szerint atomhade-rö- k
dolgában Amerika és a Szovjetunió
közt nagyjából egyensúly uralkodik c-g- yik
sem tudja a másikai büntetlenül le-tarolni
A levegőben és a tengereken sem ke-rekedett
még fölébe egyik a másiknak
Szárazföldi készültség — tankok tank el-leni
rakéták tüzérség gépesített csapatok
gyalogság — terén azonban az oroszok —
nagy fölénnyel rendelkeznek
Ennek a döntő fontossága abban van
hogy az amerikai-oros- z pozícióharc Ázsiá-ban
Afrikában Közép-Amerikába- n nem
csatahajók és repülő-erődö- k hanem geril-lák
közt folyik És hogy az úgynevezett
kis fegyverek terén az oroszok jobbat s
főleg többet gyártanak mint az amerika-iak?"
" "" S — - '"
Erre mondta az ENSZ-nc- l egy Nika-raguáb- ól
és llonduraszból jött francia új-ságíró:
— Még ha igaz volna hogy a ten-gereken
és a levegőben az amerikaiak az
urak — mint ahogy nem igaz telte hoz-zá
— az oroszok akkor is bekeríthetnék
az Egyesült Államokat mert a balolda-li
gerillák és terroristák sokkal jobb mi-nőségű
orosz fegyvereket kapnak aján-dékba
Kubától mint amilyent az anti-kommunista
milíciák vásárolhatnak a-meri- kai
és francia fegyvercsempészektől
Az igazság ugyanis az hogy Eisen-how- cr
s még inkább Nixon détente-poli-tikáj- a
óta Amerikai elhanyagolta gyalog-ságának
fölszerelését az oroszok viszont
mindig vigyáztak rá hogy a szárazföl-dön
ők legyenek az erösebbek
Kicsingcr rápirít
de Gatille-r- a
Hogy ez a túlerő milyen elsöprő a-rányok- ban
bontakozott ki már a hatva-nas
években azt legjobban egy történel
mi anekdota jellemzi
A szovjet 1968-ba- n — Szent István-kor
— szállta meg újra Cseh-Szlováki- ál
s röviden ezután történt hogy Kiesinger
(akkori nyugatnémet kancellár) de Ga- -
Korunk jelszava: AZ „ÉN"!
Az amerikai fiatalok új hőst találtak: ön-magukat
A villogó diszkók a szexklu-bok
a magányosoknak épült garzonhá-zak
az önismeret és önfejlesztés szám
talan módja — mindez arra szolgálhogy
a fiatalok saját énjüket babusgassák
Tom Wolfe a pop-publicis- ta méltán ne-vezi
korunkat az önjutalmazás és önja-vitgat- ás
évtizedének Az új jelenség sok
megfigyelője aggódva mondja hogy az
önimádat mind a fiatal felnőttek mind
az idősebb nemzedék körében szomorú
következményekkel jár: egyre több a vá-lás
az emberekel egyre kevésbé érdekli
a politikaa párkapcsolatokban az önzés
uralkodik kiveszett az érzelem a szere-let
senki sem törődik partnerc barátja
gondjaival
Korunk minden elsöprő jelszava: „Én"
UJ NÁRCIZMUS
Ezt a jelszót elsősorban a tévé népszerű-síti
nemcsak műsoraival hanem szűnni
nem akaró reklámjaival is amelyek igy
kezdődnek: „Ma igazán rászolgáltál a
ulle-ná- l aki két évvel előbb kivonta a
francia csapatokai a NATO-bó- l s aki
oly messze ment Amerika bosszantásában
és a Moszkvával való kokettálásban —
'pogy az Uraitól az Allanli-óccánig'Tcr-ic- dö
Európa jelszavát tűzte a francia
külpolitika zászlójára
Amikor Kiesinger visszalélt Hóim-ba
ő mesélte el a parlament folyosóján
hogy de Gaulle gúnyosan kérdezte tőle:
— Ugye ijedten gondolt arra hogy
ha Csehországból az oroszok tovább
mennének három nap alatt elérnék a
Rajnát
— óh igen — felelte Kicsingcr —
És további három napba került volna ne-kik
hogy a francia tengerpartot is meg-szállják
s hogy az orosz birodalom el-nyújtózkodjék
az Uraitól egészen az Atlan-ti-
óceánig
Joggal merül fel tehát a kérdés hogy
ha ennyivel erösebbek az oroszok ak-kor
miért nem szállják meg Nyugat-Európát- ?
A válasz nyilván az hogy miután
Európa keleti felét 35 év alatt sem tud-ták
megemészteni attól tartanak hogy
Nyugat-Európ- a még jobban megfeküdné
a gyomrukat
Olcsóbb clfinuesíteui
mint megszállni
Ennél is többet nyomhat a latban
hogy gazdaságilag nagyobb hasznuk van
a meghunyászkodó Nyugat-Európ- a fej-lelt
technológiájából és at Moszkvának
nyújtott olcsó hitelekből mintha a kom-munista
„vircsaft" Nyugat-Európ- a ipari
termelését is lesilányitaná
A legfőbb érv pedig Nyugat-Európ- a
megszállása ellen alighanem az hogy
külpolitikailag az amerikaiak nem csak
beszámithatallanok hanem kiszámíthatat-lanok
is És hogy Amerikában csak a ve-zető
rétegek és az inlcllcktuclck gyávák
(Vietnamot is ők árulták el) de kritikus
pillanatokban maga a nép ha érti hogy
miről van szó természeténél fogva in-kább
hajlik a visszaülésre mint a hát-rálásra
És Afganisztán óta úgy látszik mint-ha
a tömegek egy része kezdene ráébred-ni
hogy igazában nem Perzsia vagy Af-ganisztán
hanem elsősorban Amerika bő-réről
van szó
Ez lehet a nyitja annak hogy Brczs-nye- v
és munkatársai nem merik föltenni
az életüket arra hogy ha például Észak-Norvégi- át
vagy a Perzsa-öbö-l partvidékéi
megszállnák akkor az amerikaiak nem
bokrosodnának-- e meg és egész biztos-- e
vajon hogy nem esnének pánikba cs nem
dobnának atombombát Moszkvára?
Nagyon is érthető tehát hogy az o-ros- zok
nem megszállni hanem elfinncsi- -
(Foly tatás a 2 oldalon)
pihenésre" vagy „Ennyit meg kell ten-ned
önmagadnak!" Kenneth Kenislon u
Massacluiselts Institute of Technology
pszichológusa azt mondja: „Ne gondolj
a jövőre még most még ma tedd meg
amihez kedved van" Hasonló hangnem-ben
szól hozzánk sok bestsellerszerzö
Azt hirdetik: mindenki mindenből igye-kezzen
megszerezni magának a legjobbal
és legyőzni riválisait
Egy New York-- i áruház külön osztályt
nyitott „Nekem" elnevezéssel Sok min-den
kapható itt többek között inyencfa-lato- k
„szuperegészséges" élelmiszerek
kozmetikai cikkek
szociológusok az „új nárcizmus" elne-vezést
találták ki erre a jelenségre A
nárcisztikus egyén — magyarázzák — ne-hezen
tud közelebbi kapcsolatba kerülni
más emberekkel Ugy érzi a többiek csak
azért léteznek hogy ö jól érezze magái
Némelvek attól tartanak hogy ez a
czemlélet az anarchisztikus individualiz- -
(Folytatás a negyedik oldalon)