Magyar Elet, May 26, 1984

              Nem totósig
hanem Lélek my
t szabad nip tesz
csudadolgokat ItrgetUtBátjtait
OnadkaYccUy
SUZSENYI
Vol 37 21 XXXVII évfolyam 21 szám 1984 május 26 szombat Ara: 50 cent
ii-''''-i'-'-i'- -''-'-
A két fel: Irak cs Irán tart :
® Kína
Két lengyel család — összesen heten — egy négyszemélyes sportrepülőgép
fedélzetén összezsúfolva Malmö svéd kikötő repterén szállt le — hogy politi-kai
menedéket kérjen Ugyanazt a gépet 1982 júniusában 5 lengyel disszidens
ugyancsak Malmöbc irányította úgyhogy ez a gép a jelek szerint svéd területen
„szerencsés landolást hoz" — Lapzártakor 4 olaj-tarlályha- jó küldött SOS-jelzé-sek- et
a Perzsa-öbö-l vizéről: a kuuaiti „Bahrah" és az „Umm-Casbah- " kapott
találatot a panamai zászló alatt „Esperanza— 2" és az iráni regisztrálása
„Tabriz" fedélzeti tüzet jelentett az „Ahhood" szaúd-ara- b tartályhajó Kharg
szigetétől délre csaknem egy hétig lángokban állt — A Szovjetunió megrendezi
a Varsói Paktum tagállamai számára és az esetleg csatlakozó Harmadik Világ
országai számára a „Vörös Olimpiát" — Nagy-Britann- ia hadügyminisztere „a
fokozódó szovjet hadi-felkészülts- ég ellensúlyozására" további 4 ezer fővel több
katonát küld a NATO-b- a egyben több hadihajót és harcibombázói bocsát az
Atlanti Paktum Szövetsége rendelkezésére — Rómától délre az Abruzzi-hc-gyekbe- n
a kisebb-nagyob- b földlökések következtében több mint 200 olasz falu
épületei megsérültek több személy meghalt csaknem százan megsebesültek —
A ciprusi fővárosban: Nicosiában bombamerényletet követtek cl az iraki légi-forgalmi
vállalat irodaépülete ellen — Attól tartanak hogy Cosla-Kic- a — ez
a közép-amerik- ai hadscregnélkiili állam — clcfbb-utób- b belesodródik a Nicaragua-e-llenes
harci cselekmények USA-be-li támogatásának az oldalára
A MAGYAROK
OLIMPIAI
BOJKOTTJA —
ÉS A WALLENBERG
PROBLÉMA
A hiten egyszerre két
kényes kérdés is foglalkoz-tatta
a Duna-par- ti helytar-tóságot:
-- a Szovjetunió beje-lentette
liogy nem vesz
részt az 1984-e- s Los Angel-es-
i olimpiai játékokon ami
csaknem „automatikusan" a
béketáborként ismert Keleti
Blokk államaina'k szolgai
utánzását jelentelte volna A
több 'mint egyhetes 'magyar
késedelmei negaliv pontok-ként
bizonyára felírták"
Moszkvában a magyarok
száml'ájára mert Budapest
STIRLING GYÖRGY
— bár nyomban IC órai gon-dolkodási
idol krt — mégis
csak egy hót múlva hozta
meg távolról sem eredeti
döntéséi (A magyar szur-kolód
persze dühösen szid-ják
a Spsrthivatall mert pl
az oroszok távolmaradása
miatt a magyarok labdarú-gó
csapatának bejutása a
Los Angeles-- i döntőbe biz-tosított
lelt volna)
A Wallenberg-ügyké- nt is
mert problémakör kezd
egyre inkább úgy tűnni
mint a Kreml címére in-tézett
nyílt kihívás
Vegyü'k sorjába dióhéjban a
tényeket :
Raoul Wallenberg svéd
diplomata 1914-be- n — ami-kor
32 éves volt — országa
semleges képviselőjeként
cmbcrmcntésscl foglalko-zott
amikor az Auschwitz-ba
Belsenbergbc és más
tjborokba viliik a zsidókat
és a nácicllenes elemeket
Wallenberget az oroszok
1915 január 17-é- n letartóz-tatták
Sokáig a hivatalos
szovjet források azt állítot-ták
hogy Wallenberget a
Debrecenbe vezető útján
1915 m'árciusában egy Ges-tapo
ügynök lelőtte
Később 1957-be- n Andrcj
Gromiko külügyminiszter
bevallotta hogy Wallenberg
a moszkvai (hírhedt) Ljubl-jank- a
börtönben elhalálo
„Ne törődj velük Ezek vagy ostobák vagy tudatos hazaárulók
Akinek egy nemzet sorsánál fonlosabb a saját politikai sérelme óhaja
mániája az örült A legjobb esetben"
Ezek a sorok Fekete Gyula Meditáció Amerikáról cimü többrészes
úlibeszámolój'nak közepetáján olvashatók az író egy újonnan szer-zett
ismerősének vé'eményeként De ahogy Fekete Gyula idézi ezt az
otromba kijelentiSt — mely az általa elzárkozóknak" „cllendrukke-reknek- "
nevezett politikai emigránsokra vonatkozik — abból kiérez-liet- ö
hogy ez tulajdonkeppen az ö véleménye s csak a forma kedvéárt
adta más szájába a szavakat
Pár hónappal ezelőtt már fogla'koztunk ezeken a has'jbokon Feke-te
Gyula terjedelmes írásával melyet hat folytatásban — szeptember-től
februárig — közölt a Kortárs Közel hatvan oldalon keresztül a pár-hetes
körút során Amerik'jban szerzett benyomásai fö'ött meditál Fe-ke- lc
Gyula és bár hangja általában higgadtnak tárgyilagosnak mond-ható
egyes fejezeteknél nagyon érződik az igyekezet mennyire pró-bálja
leplezni a velünk politikai emigránsokkal szembeni ellenszen-v- l
De ez — mint a fenti idézet is mutatja — nem mindig sikerül
A Meditáció" 'mégis figyelmet érdemel Nemcsak azért mert Fe-kete
Gyula élesszemü megfigyelő ért a szociográfiához és mestere a
lollnak hanem azért is mert személyében a mai magyar irónemze-d'-'- k
egyik vezető alakja járta Amerikái Fekete Gyula a Magyar író-szövetség
alelnöke akinek van mersze kényes kérdéseket bolygatni
otthon s bírálni is tud ha elégedetlen ezze'-azza- l Legfőképp azonban
azért hasznos elolvasni Fekete Gyula útinaplószerü feljegyzéseit mert
megtudjuk azokból: milyennek is látnak bennünket otthonról hogyan
festünk a futó vendég szemivel nézve? lís ha csak ezeket tudta Fckclc
Gyula leszűrni az ittlétekor látottakból— --tapasztaltakból szükségesnek
látszik összefoglalni véleményi'mkel az egesz hosszúranyúlt írással s
Tölcg annak leiulenciáj Vval szemben
A rendszer azonosítása a hazával
Ez persze arra irányul hogy szánalmasnak mutassa be az emig-ráns
sorsot félresiklott élelü önmagunkkal meghasonlott emberek-nek
festve bennünket politikai menekülteket Kivéve persze az olya-nokat
akik — mint cgyhelyüll irja — örülnek a hazai sikereknek -- s
akiknek hitvallása az egyetemes magyarság solgálata: ezeknek az
embereknek szívügyük a magyarság letc jövője és nagyon jól tud-ják
hogy a let és jövő sorskérdcsci az óhazában dőlnek cl"
ő' aggódnak a magyarság sorsáért — folytatja az író — szem-ben
az elzárkozókkal az cllcndrukkerckkel" Fekete Gyula ezzel olyan
gondelatparl állit föl ami mélységesen srtó a po'itikai emigrációra
HUNGÁRIÁN LIFE MAGYAR ELET
harcoló kölcsönös ályhaj ó-süllyes-ztései
n Perzsa-öb- öl hajótemelöje
drágább olajárat jelez
Súlyos szovjet veszteségek Afganisztánban gazdasági reformja
zott: „szívbetegsége miatt
1947 július 17-é- n elhunyt"
Ezzel szemben számos
olyan híradás érkezett mi-szerint
sokan látták Wallenber-get
a szovjet GULAG-tá-borokba- n
a közelmúltban
A Szovjetunió mindezt ta-gadja
de a magyarok —
címek ellenérc Wallen-berg
emlékét mcgöriulö
szobrol szándékoznak fel-állítani
Budapesten ha a
Kreml meg nem tiltja
SÜLVOS
SZOVJET
EMBERVESZTESÉGEK
AZ AFGÁN FRONTON
' Az április 21-é- n megin-dított
afganisztáni szovjet
offenzíva május közepetájt a
Panzser-viilgybc- li harcok so-rán
megrekedt: külföldi dip-lomaták
megfigyelése sze-rint
az elmúlt héten jelen-tős
számú kb 500 főre te-hető
sebesült-szállítmán- y ér-kezett
a frontról hogy a ka-bu- li
katonakórhízba szállít-sák
őket További szovjet
sebesült vonat az északon
fekvő Bagram-- i szovjet légi-támaszpont
'kórházába szál-lította
a szovjet sebesülte-ket
Afganisztán közben tel-jes
rangú" csatlóssá vált
inert nyomban csatlakozott
a Szovjetunió olimpiai boj-kottj'b- oz
ráadásul a jelen-legi
afgán Quisling-vczctö-sé- g
máris jelezte hogy
a szovjet hadsereg vesz-teségeinek
csökkentése
céljából a munkásokat a
farmereket és a köztisztvi-selőket
fegyverrel látják
el hogy „megvédhessék
munkahelyeiket" (Hm?)
KÍNA MEGPRÓBÁL
EGY KIS
KAPITALIZMUST
Zhao Ziayang kínai mi-niszterelnök
az Országos
Népkongrcsszus megnyitása
alkalmiból elmondott be-szédében
több külföldi beru-házást
a szabadabb verseny
bevezetését a tehetséges
dolgozók kiemel sét és a se-lejt
megszüntetését szorgal-mazta
Az államilag szubvencio-nált
alapvető élelmiszerek
és közszükségleti cikkek ár-listáját
is gyökei esen meg-változtatják
ami mestersé-gesen
túl alacsony szinten
tartja az árakat
„Megnyitjuk halárainkat a
külvilág elölt — és újjá-építjük
gazdasági életün-kéi!"
— fejezte be a re-formjai
miatt az 19CI1— 7G-o- s
kulti'irforradalom ide-jén
kipécézett most (Jfi-e-ves
hajdan kalodába teli
kínai kormányfő
— Folytatás a 2 oldalon —
A „ hazaárulók " nevében
Mert szerinte az clzárkoók az ellendrukkerek" — értsd: az emig-ráció
elvhíi tagjai — elfordulnak a hazától nem is aggodnak — aggód-hatnak
— a magyarság sorsáért cs a sorskérdcsekhez sem lehel érzé-kük
Ez csak azok privilgiuma akik „egyetemes magyarságszo'gá-latol- "
végeznek és nem restek örülni a hazai sikereknek
A 'kettő — Fekete Gyula legalábbis így gondolja — kizárja egy-mást:
szerinte csak azok maradhatnak jó 'magyarok az emigráció-ban
akik nem zjrkóznak el a hazai kapcsolatok elől vagy — ahogy ö
fogalmaz fenköit stílusban — „az egyetemes magyarság ügyét többre
tartják minden po'itikánál" Más szavakkal: nem rágódnak elveken
hanem elfogadják a hazai realitást a rendszer létezései
„Az amerikai magyarságnak igen nagy hJnyada — olvassuk
odébb — azonosítja a rendszert a hazával Azoknál ez nem okoz gon-dot
akik a hazai politikával a szocializmussal rokonszenveznek De
akik tagadjak a hazai politikái a 'létező szocializmust' a rendszert
sokan ezzel együtt megtagadják óhazájukat is az olt é'ökkel mindene-stül"
Ez egyébként Fekete Gyula kedvenc vesszőparipája: a cikk során
feltucatszor is lovagol rajta és különböző fogalmazásban megismétli
tételét Néhány pclda: „A rendszerre lődöznek mérgezett nyilakkal
de rendre a hazát is la'álják: a rendj-zer- t tagadják ezzel nyugtatván
lelkiismeretük bizonytalanságait amiatt hogy legbelül m'ir megtagad-ták
szülő-nevel- ő hazájukat nemzetiségüket is" Majd kjsöbb: „Van-nak
akik hamis csúsztatással oldják föl lelkiismereti nyomásukat: sé-relmeiket
lobogtatva azt a politikát amelytől sebeiket kapták azono-sijá- k
a maival a rendszert a haz-va- l" S végül a legbantóbb leg-valollana- bb
vád: „Azokban a családokban is ahol a szülök fcltéglá-v:i- l
verik a me'lükct milyen nagy magyarok ök de megvetéssel el-lenszenvvel
gyűlölettel beszélnek az óhazáról (értsd: a rendszerről i
a gyerekek szinte törvényszerűm mcglagidják 6z'gycllnivalúnak ér-zett
szaniuuásU'kul"
Hagyjuk feledésbe merülni a bűnöket?
Különös módon az is nagyon zavarja Fekete Gyulát hogy az emig
ránsok közölt sok szó esik a múlt bűneiről a Rjkosi-tcrro- r és a kom-munizmus
későbbi korszakainak cmbertclen-égcirö- l o ezt — író lété-re
— érthetetlennek tartja és így vélekedik nem kis gúnnyal: „Hajda-ni
sebeiket eletük nagy értékei között őrzik a disszindensek Mint nagy-anyám
a mirtuszkoszorút Nem csupán őrzik heveny állapotban is tart-jak
kéjesen clvakargatják ha már hegedni k'iszül" Majd pár oldallal
— Folytatás a 3 oldalon —
A budapesti Hősök Emlékműve
Hőseink
Hősök Napját ünnepeljük! Kegyelettel
emlékezünk meg hőseinkről akik vérüket
életüket áldozták hazánkért
A „hős" fogalma a századok folya-mán
sok változáson ment át de talán egy
korszakban sem kapott olyan eltorzított ér-telmet
mint ma amikor nem „divat" hős-nek
lenni amikor a cinizmus a közöm-bösség
lelt uralkodóvá a lelkeken
Ma — Hősök Napján — azokról sze-relnénk
megemlékezni akik minden vitán
felül minden magyar által elismert hősök
— napjainkban is:
Hősök a honfoglaló magyarok a Mo-hi
és Mohács vértanúi a végvári vitézek
a magyar szabadságharcok: Bocskai Beth-len
Rákóczi katonái az 1848-a-s honvédek
és az „aradi 13"!
Hős az első és a második világhábo-rú
millió és millió magyar elesettje!
Hős az az ifjúság amely ott vérzett
1956 őszén Budapest utcáin a szovjet túl-erő
elleni harcban!
Hősök azok a papok írók tanítók és
művészek akik odahaza hirdetik a magyar
gondolatot!
Hősök azok az otthoni magyar szülök
akik az örök keresztény magyar elveket
példájukkal és szóban átadják gyermeke-iknek!
Még 1971-be- n lölénl hogy Párizsban
i'ííj emberbarát orvoscsoport megalakítot-ta
a „Médecins sans Fronticrcs" (Hatá-rok
nélküli onosok) nevezetű szervezetet
amcljnek az a célja hogy a világ leg-jobban
fenyegetett tűzfészkeibe és harc-tereire
önkéntes alapon orvosokat küld-jön
innen a „határokat nem ismerő orvo-sok"
clneczés
I)r Claudc Malhurcl a „Médecins
sans nemrég
közzé lelte nyert tapasz-talatait
amelyeket röid:tetl formában át- -
eltünk:
Az oroszok 4 kórházat
A „Médecins sans Fronticrcs" 1980
májusa óta működik va-gyis
a szovjet inváziót követő ötödik hó-napban
felszereltünk és működésbe he-lyeztünk
12 kórházat amelyekből négyei
szovjet bombázógépek — a nemzetközi vö-öskeresz-tcs
jelzés ellenére —
Két másik kórházat hasonló okok
miatt ki kellett űriítctnünk — irja dr
Malhuret
Jelenleg a hat megmaradt kórházunk-ban
22 személy dolgnik Afganisztáni —
megszakítás nélküli jelenlétünk — miatt
:igy e-z-em
tárg Magos módon túlzások
nélkül beszámolhatunk a szojct csapatok
harcmodora ról amelyet az afgán szabad-csapatok
ellen alkalmaznak
Egy lényeges különbséget látok az
oroszok afganisztáni harctéri módszerei el-mondjuk
a fr-tiK-'- a -- gv az amcrik:ii oa
patuk ictnami háború - módszerei kö:ö'l
éspedig: a nuigjli országok hadserege'
megkísérlik az ellenfél leverését és köz-ben
a helyi lakosság támogatását is ipar-kodik
megnyerni
[ iÉ I
f'vvvufMMtwtwtuttnttf'mm
Hősök azok a kisebbségi sorsban élő
magyarok Erdélyben Felvidéken Délvidé-ken
és Kárpálalján akik a kettős elnyo-matásban
is megmaradnak magyarnak és
kereszténynek!
Hősök a magyar emigrációban azok a
vezetők akik vállalva minden harcot rá-galmakat
támadásokai egyedül a Magyar
Ügy szolgálatától megszállottan hirdetik a
Teljes Magyar Igazságot: küzdenek hazánk
felszabadításáért az elszakított területe-ink
és véreink visszatéréséért!
Hősök azok a szülök papok tanítók
tanárok cserkészvezetők itt a számkive-tésben
akik igyekeznek átültetni fiaik lá-nyaik
lelkébe a keresztény és a magyar
öntudatot!
Hősöket ünnepelünk hősökre emléke-zünk
— De nem túlzás ha azt állítjuk:
ma minden magyarnak — határokon in-nen
és túl — a maga keretei között kö-telessége
hőssé válnia!
Legyen ez a megemlékezés ez a mai
Hősök Napja egyúttal a nagy magyar
megújhodás napja is: kövessük hőseink
példáját életünkben tetteinkben minden
cselekedetünkben — Ezt várják tőlünk
vértanú hőseink akik életüket adták a
magyarságért és a magyar szabadságért
Egy francia frontkórház orvosának leleplezései
Szovjet terror Afganisztánban
Fronlicrcs" elnókigazgatója
Afganisztánban
lebombáztak
Afganisztánban
megsemmi-sítettek
A terror uralma
A szovjet hadvezetőség természetesen
nem 'képes ilyen nagyfokú naivitásra Az
oroszok jól tudják hogy a gcrillaháborút
az a fél nyeri meg amelyik a másik fél-nél
hatékonyabban honosítja meg a terror
uralmát
A szovjet harci taktika nem ismeri a
nyugati hadviselésben ismert hideg-mele- g
zuhany alkalmazását hanem állandó jel-leggel
és kizárólag forró vizzel próbálja
kiforrázni" a gerillákat fedezékükből —
mindaddig amíg azok kegyelemért nem
könyörögnek
A szovjet csapatok rendszerint egy
völgyet néhány napra megszállnak ami-kor- is
felperzselik a termést felgyújtják a
házakat és elhurcolják azokat a kisszámú
— főleg idősebb lakosokat akik nem me-nekültek
el idejekorán a hegyekbe Kikér-dezésük
után nem sokat teketóriáznak ve-lük
mert a legtöbbször minden további
nélkül kivégzik őket
A Shibar-völg-yi borzalmak
1980-ba- n három a fenti módszerek
szerint végrehajtott bünlctö expedíciói ve-zettek
az oroszok a Shibar-hág- ó menti te
lepülések lakossága ellen
A harmadik támadás során az épüle-'ek- et
a földdel tették egyenlővé sőt a
"'akaolang-- i volt amerikai kórházat is tel-jesen
lerombolták Hasonló hadjáratot ve-zettek
Ghazni tartomány északi felében
s ahol a szovjet csapatok eltávozása
'ilán is időitctl csapdákba estek cs kc-Mi- hb
cvplndá'n pokolgép-robbanáso- k áldo-zatává
váltak azok akik az ellenség visz-szavonulá- sa
után visszamerészkedtek a fal-vakba
(Folytatás a 4--ik oldalon)