000354 |
Previous | 6 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
IS5IS8jSmkh?mí itmSrrö: i&lMr?fnv':wwtFtpw :3Xí!&iyiw:£!rMiíiW4ew -- mc--mw
öv -- v tí " „ ---- X - tM'vir'Jüv??sPA" v' --s" rfts C„M mm G&PK£?rr- - "V " - SjJSffS?$S3Í
Tüskés Tibor : ( A gemenci erdőben
Fent Sárrét lent Sárköz A Bakonyalja vizáét a
Sed és a Sárvíz gyüjü össze A párhuzamosan futó két
patak Cecénél ölelkezik össze A két patak közül a Sárvíz
őrzi meg a nevet
Simontoniyánál a Kapóssal gazdagodó Sió simul a
Sárvíz mellé es a folyót egeszén Szekszárdig elkiséri A
k'st folyó itt egyesiig s az erösebb testvér a Sió marad a
győztes A fél Dunántúl vizét viszi a Dunába
Font Sárrét lent Sárköz S közben tucatnyi Sár-ral
Kezdődő falunév Sárbogárd Sárszentlőrinc Sárkeszi
Sárkeresztes Sárosd
A szekszárdi szőlőhegyről Babits Mihály szemével néz
Kórul az utas Elöltünk a sűrű füzbokorban a vesszők
kardelevel körülvéve Cenci néni a költő nagyanyja állí-totta
kereszt Mögöttünk a szölöfurtökkel díszített kemény
tölgyfa ajtós hallgatag Babits-pinc- e Körben a hegy ol-dalán
a guggoló tókek -- szo'knyája alatt Szekszárd „láng-bora- "
érik
A város mint egy álmos eb
hever domb alatt sík felett
kis város: n'agy falu
Korán fekvő korán kelő:
felter fal és piros tető
zöld fák és zöld zsalu
A városon tul erekkel! tavakkal holtágakkal szabdalt
taj Vonat kocog a völgyben Távol a Duna széles sávja
csillog Hajó úszik a vízen Felszálló kék füstje a remegő
párába olvad
A Duna kiöntései mint apró tukörcseppek csillog-nak
A vízben íüzfabokrok áztatják lábukat A töltéssel
védett települések a táj pereníén ülnek: Tolna Bogyisz-l- o
ócseny Decs Sárpilis Árvizek idej'én sfirün szerepel
nevük a híradásokban A töltésen túl a Duna árterülete
A gemenci erdó Természetvédelmi terület
Szekszárdról egy rövid és nyílegyenes út célozza meg
a Dunát ózsákpusztára vezet Az utat kétoldalt töltés
védi Az autóból már látni a vadrezervátumot körülvevő
magas kerit'ást
— Árvíz idején mi történik az állatokkal? — kérdezem
kísérőmtől
— A drótkerítésen kapuk vannak Kinyitjuk ezeket
s hagyjuk hogy elmeneküljenek a szarvasok Tolna So-mogy
erdeiben is elkalandoznak ilyenkor Ha aztán elvo-nul
a víz ismét visszatérnek Persze igy is van vesz-teség
A Keselyűs erdeszíháznál indul a keskeny nyomközü
vasút Már a név regi híres vadászatok emlékét idézi
Kerecsenysolyom ül a vadász börkesztyüs kezén A férfi
leveszi a sapkát a madár fejéről és leoldja lábáról a
szíjat Az acélszürke tollú állat egyetlen lendülettel égbe
A Karibi-ter- v lényege
A Karibi-ter- v uj kifejezés 'és lányegében nagyon ha-sonlít
arra a koncepcióra ami a IL világháború ottani
Marshall tervet sikeres működésbe hozta
Mark MaeGuigan faiadai külügyminiszter az USA
Mexikó ás Venezuela külügyminisztereivel a Bahama szi-getcsoport
lővárosában Nassaubaii tanácskozott arról ho-ga- n
lehetne megsegíteni a Karibi-tenge- r és Közép-Amerik- a
térsége fejletlen' iparral rendelkező államait
MaeGuigan előzetesen szilárd ki j elentést tett misze-rint
Kanada csak abban az esetben válik a Karib i-t-erv
egyik résztvevőjévé amennyiben a javaslat nem tártai--"
maz semmiféle katonai segítségről szóló kötelezettsége-ket
Mexikó és Venezuela osztotta a kanadai kUlügymiri'szi
ler véleményei es hangsúlyozták hogy a Karibi-ter- v fő-képpen
gazdasági segítségben kell hogy megnyilvánuljon
Ilonáid Reagan elnök még a múlt hónap elején 'kijeién-loíle- :
azt reméli hogy az általa felvetett elképzelés szo-rosabb
együttműködést teremt abban a térségben amely
az Egyesült Államok vezetőségének véleménye szerint
Kuba jelen politikája miatt további kommunista térhódí-tásnak
van kitéve
A Reagan állal elindított „Karibi-terv-" javaslatot
Alexander Ilaig 'USA Jorgc Castaneda mexikói Jósé
Ziiinbrano Velasco venéz és MaeGuigan kanadai klUiügy-miniszl- er
részleteiben megtárgyalta amikoris MaeGuigan
hangsúlyozta hogy a Karibi-térsé- g már a Reagan terv
előtt is előnyben részesült Kanada ítészéről a külföldnek
fő'eg a Harmadik Világnak juttatott- - 'segélyek terén úgy
hogy a közeljövőben Kanada édeskeveset tud tenni azon-ban
a Kardai külügyminiszter kiemelte: új-segélyezé- sre
k'jpes államok bevonása réven gyorsabbá lehetne tenni a
mintegy húsz érdekelt ország szociális értelmű fejlődését
Itt meg kell jegyeznünk (hogy MaeGuigan Japánra
é Nyugat-Németország- ra 'célzott mely államok bár mesz-sz- c
esnek a Karibi-térségt- ől azonban mégis érdeklődést
tanúsítottak a terv iránt annak kölcsönös gazdasági és
együttműködési jellege miatt
Kanada ebben az évben minrenesetre megduplázta 'a
Kanbi-térsegne- k juttatandó segélyösszegeket mert 55
millióra emelte a főleg a Brit Nemzetközösség szerveze-téhez
tartozó államoknak nyújtandó támogatását
lovi magát Mozdulatai fegyelmezettek célratörők Egy SOIÚii
időre eltűnik a szem elöl majd meredeken zuhan a bok
rok közé A visszatérő sólyom karmai közül tompán puf-fan
a földre a halálra szorított mezei nyúl
A képzelődésböl mozdonyfiitty riaszt A kisvasút az
eidő fái között kanyarog Hat kilométer az út a Dunáig
— Milyen állatok lakják az erdőt?
— Szarvas vaddisznó őz Főként szarvas Kapi-tális
példányok kerültek már itt puskavégre — mondja
kísérőm Aztán a fák törzsére mutat — Eddig ért a leg-utóbbi
árvíz — Negy-ö- t méter magasan piszkosszür-ke
foltok látszanak
A Duna-par- ti végállomástól egy elhagyott földúton
gyalogolunk a Sió torkolatához A holtág fenekén béka-lencs'év- el
fedett víz lapul Az árvíz nyomát még sokfele
látni Megdőlt törzsű fák Elszáradt ágak Korhadó
gyökerek
A Duna partján a fák között apró „vakondtúrások"
Rajtuk sárral tapasztolt sövényfalú szállások Négy-ö- t
náddal fedett fdhérre meszelt kis tanya
— Télen megnyomta a ház homlokát a jég Ha tart a
szép idő a h'eten majd szétdobom és megigazítom a fala-kat
— mondja az egyik ház gazdája
Családja Fajszon a Duna túlsó partján él Onnan
ereszkedik le minden tavasszal és csak az őszi hidegek
ltttTTrT-t'l'LVtSSSSSTS'L111SSSSSlSTS'L-t't- t
Tamási Áron:
A varjúk
— Holnap hová megyünk szántani? — kérdeztem az
első reggel ahogy vakációra hazaérkeztem
— Holnap Ropóba — mondta apám
Hát másnap reggel el is mentünk Ropóba A határ-nak
az a Ropó nevű része valóban dűlő volt ahogy né-melyek
mondják is mert oldalt és lefelé egyaránt dűltek
ott a földek A mi tulajdonunk egy háromvékás hosszú
es keskeny föld volt amit estig meg is szántottunk
A következő napon a határnak Osercdomb nevű ré-szebe
mentünk ugyancsak szántani Valamikor csupa er-dő
s különösen tölgy és csere lehetett az egész falu körül
mert Cseredombjával ellenkező részén is volt egy Cserés
nevű határresz mely szintén szántó volt már abban az
időben Ez a Cseredomb ahova azon a napon mentünk
Gordon hegye alatt volt jó messze keletre közel ahhoz
a helyhez ahol a zimankós tatár időkben az ősi szállás
lehetett Nevezetes hely volt tehát s ami egyszer neve-zetes
az olyan helyen mindig szivesebben történik valami
mint egyebütt
A baj ami akkor Cseredombon történt reggel öröm-mel
kezdődött Vagyis amikor ennivalót tarisnyált ne-künk
anyám akkor egy darab szalonnával nagyanyám
bevonult a szobába s aztimondta édesanyámnak:
— Ezt is tedd oda nekik1'
Apám is látta a szalonnát ami lehetett olyan nagy
is m'int az ö tenyere Bár az idő nagyon hűvös volt mert
észak-kel- et felöl átható szél fújdogált a szalonnával mé-gis
szívesebben indultunk Cseredombra mintha ismét
csak szilvát vittünk volt mint tegnap Amikor megérkez-tünk
ott a föld végiben egy kicsi szénafüre apám letáboro-zott
ami azt jelentette hogy odatette az ekekabalát és
a? ujjasát is mert amikor az ekeszarvát fogta akkor
sohasem volt egyéb rajta csak az inge fölött egy gombo-latla- n
mellény Mivel ötvékás volt a föld s messze is fe-küdt
a falutól az alkalommal egy köteg szénát is vittünk
hogy a tehenek se legyenek késő estig eledel nélkül A szé-nát
apám az ekekabalár'a dobta melléje pedig leterítette
az ujjasát s az ujjasra rátette a tarisnyát De akaratla-nul
úgy találta tenni hogy szántás közben mi a szénától
sohasem láttuk a tarisnyát csak annyit tudtunk róla
hogy ott fekszik s rejtegeti számunkra a szalonnát
Igen jól számlott a föld s mivel a teliének is érezték
ezt rendesen és könnyen húzták az ekét Én is vidámabb
voltam mint máskor mert a jól haladó munka mellett
űzhettem az eszemet a varjakkal is amelyek olyan so-kan
voltak hogy annyit állandólag még nem is láttam
soha Folyton repültek ide-od- a a fejünk felett s néha
meggyültek azon a nagy fán amelyik tőlünk a harmadik
löldön magányosan állott Ott veszekedett módon károg-tak
egy ideig aztán éktelen zajongással ismét elszálltak a
fejünk fölött Leereszkedtek 'a barázdába előttünk és mö-göttünk
s különösen a föld végiben kavarogtak sokat
— Mennyi nagy varjú van! — mondtam is apámnak
egyszer
— Ott hadd legyenek — szólott apám
Ebből azt láttam hogy atyám nem haragszik a var-jakra
de nem is szereti különösebben Sok esztendőn ke-resztül
és a rengeteg barázda emlékével megszokta őket
Hát majd én is megszokom amikor szántó-vet- ő ember
leszek gondoltam magamban s ebben a tekintetben már
történt is valami meri ahogy délre harangozni kezdtek
az én fejemből rögtön kiestek a varjak
Apám az ekét beléállitotta egy új barázdába majd a
teheneket a járomból kifogta hogy szabadon ehessek
meg a szénát Oda is ment a nagy köteg szénához hogy
Jön Budapestről!
HORVÁTH PISTA
Július 17-t- ől a cígánynóták királya —
FARKAS NANDIés BUDAI BÉLA kik tánc- - és cigányzenével
szórakoztatják a közönséget
ZENE: keddtől szombatig este 7-t- ől éjjel l-- ig vasárnap este 6-t- ól 10-i- g
? MŰSOR: este 9 és 1 ) órakor vasárnap 8-k- or és 9-k-or
Mindennap: halászlé rántott hal rántott borjúláb és sok más finom étel
Asztalfoglalás: 923-659- 9
200 Bloor StxWí közel az Avenue Rd-ho- z'
_ i '- - Minderikit szeretettel v„ár Ladányi Artúr és családja
Hétfőn műsor nincs de nyitva vagyunk
A hazai (fiatalságunk jó
része újabban az esemé-nyekre
'úgy reagál mint a
márciusi illetve az októbe-ri
fiatalság ikésői utódai
Először a budapesti Marx
Károly gazdasági egyetem
diákjai léplek fél igényeik--ke- l
Független 'egyetemi
diákszervezeték alakításá-nak
engedélyezését követed
ték Egyidejűleg a szegedi
és a debreceni diákság ak-cióiról
kaptunk hirekel ok
még tovább 'mentek Az
egyetemek rektoraitól köve-telték
az orosz nyelv vala-mint
ai m'arxizmus-leniniz- -
űzik vissza a faluba Egész nyáron kint él halászilc s a
zsákmányt'hetente kétszer beviszi a szekszárdi piacra
A ház előtt halászószerszámok hevernek Háló szárad
földbe ásott karókon Varsák támaszkodnak az égerfa
törzséhez Alakjuk több' egymásba dugott tölcsérre ha
— Nyáron varsázuhk ősszel keritöhálóval húzzuk meg
a vizet De ha elég vastag a jég télen is átjövünk —
mondja a magányos férfi — A bátyám tanyája is itt van
a közelben de most éppen hazament Lejjebb a tolnai ha-lászok
tanyáját látják
— Hogyan tájékozódik a vízen? Látom órája sincs
— Azelőtt a mohácsi járathoz igazítottam az időt
Amióta megszüntették a nap állását rfézem
A ház előtt széles homokpad A parton napszítta szur-kozott
ladikot himbál a Duna A vízből párosával kiálló
karók mutatják a leszúrt varsák helyét
A halász ladikba ül és megnézi a varsákat A zsák-mányt
átrakja a haltartó bárkába Az apróbb halakat lá-bosba
gyűjti és késsel megtisztítja A lábos fenekéről a
kormot liomokkal dörzsöli le A hal belső részét a macská-nak
dobja A feldarabolt halra a Dunából merít vizet
— Halleves lesz vacsorára — mondja a remete
Lesétálunk a folyóhoz A Duna lomhán és hallgatagon
ballag medrében Befogadja a városok és az ipari üze-mek
szennyét Magába zárja a régmúlt titkait Ki tudja
hány hajó úszott már el ezek előtt a partok előtt? Hányan
vesztek a hullámokba? Mit vittek a hajók? A Duna
némán őrzi emlékeit
azt kioldja és felrázva elejükbe vesse De ahogy lehajolt
hogy megoldja a széna kötelét azonmódúlag egyszerre
megállt és merőn nézett valamit
Az arca olyan volt mintha ámulna is de meg is vol-na
ütközve valamin
— Baj — mondta kurtán
— Ott mi van? — kérdeztem
Hamar odafutottam s hát a larisnya lapos volt az
apám ujjasán ellenben az ujjason maradék morzsák
között olt feküdt a kenyérnek a héja és az örvendetes
szalonnából a bőr
Elszörnyedtem a valósággal
— Megette valami! —mondtam
Apám felállt és zord szóval csak ennyit szólott
— A te varjúid!
Rosszulesett hogy egyetlen szóval a Varjakat is rám
fogta mintha csakugyan az enyémek lettek volna a var-jak
s igy én volnék azért a hibás amit ök elkövettek
Hát az éhség mellé ez ismét olyan igazságtalanság volt
hogy nem is kívántam többet mondani semmit hanem el-mentem
onnét és nagy szomorúsággal ráültem egy hon-osok
tetejére Apám odaadta a szénát a teheneknek majd
ö is ráült az eke fájára és rágyújtott
Ketten kétfelé néztünk egy darabig a nagyvilágba
de ahol varjút láttunk onnét még a fejünket is elfordí-tottuk
Amikor pedig a tehenek megették a szénát akkor
ism'ét befogadott apám és estig éhesen szántottunk amiről
cn azt kívántam hogy essék a varjak kárhózatára Nap
nyugtakor horpac hassal és olyan könnyedén lépegettünk
hazafelé mint aki csup'a lélek
(„Sziilóföldctm")
Szemetsziget
Svédország déli partjai
előtt a tengerben sziget
épiUt — hulladékból A leg-nagyobb
svéd vegyipari vál-lalat
a Supra hosszabb ide-je
minden 'évben háromszáz-ezer
tonna 'kénsavtartalmú
meszet zúdított a 'tengerbe
1978-ba- n kezdte el a hatszáz-ezer
négyzetméternyi lera-kodószig- et
'építését Először
gyűrűszerű falat építtetett
és szikladarabokból ' alapot
rakatott majd a létrehozott
medencét 'üresre szivattyúz-tatt- a
és műanyag fóliával
borította be végül feltöltöt-te
hulladákkal
A Landskrona előtt elte-rülő
szemétszigetet később
növényekkel ültetik be és
kulturális-szórakoztat- ó léte-sítményeket
építenek rajta
Amerikai mérnökök a
svéd példa alapján azt fon-tolgatják
hogy New York
szemetéből Manhattantól 19
kilométerre délre ugyan-ilyen
módszerrel szigetet
építenek
(1PM)
VWWMWNWMVMMWAMMWMMWMMMWMyWWWMWMWMM PESTI POSTA
mus kötelező tanításának
'felfüggesztését Az egyete-mek
vezetősége a hangadó
diákokat ideiglenesen :kizár-t-a
az egyetemekről Folyó-iratuk
— a Mozgó Világ —
megjelenését betiltották A
diákság ellen egyelőre to-vábbi
lépéseket nem akar-nak
lenni félve hogy utcai
tüntetésekre kerül sor tA
rendszer időt akar nyerni
hiszen itt a szemeszter vé-ge
s a nyár a szélrózsa min-den
irányában szétszórja az
egyetemek (hallgatóit Az
őszi tanév nyitásáig pedig
még sok minden történhet
FRANKFURT
AMSTERDAM
LONDON
VANCOUVER
CALGARY
EDMONTON
WINNIPEG
í6 10-(- öl
$600-10- 1
£159-t- ól
LOS ANGELES
SAN
MIAMI S179-I- ŐI
FT LAUDERDALE $ 179-t- ől
TAMPA mór
SPECIALTOTAMPA
fi
Dr Sömjén János közleménye
Az 1981-e- s telefon-névjegyzékb- en irodai telefonszámom
tévesen van megjelölve
Az irodám továbbra is
Toronto 341 Bloor St W Suitc 504
alatt van s a telefonszámom változatlan:
921-71- 85
Fordítási és közjegyzői ügyekben továbbra is szívesen
állok a magyar közönség rendelkezésére
minden' hétköznap de 10-t- ől este 8 óráig
s szombaton de 11-t- ől du 2 óráig
Dr John G Somjen
(Dr Sömjén János)
igazán jó magyaros ételt akar jöjjön a
COUNTRY STYLE RESTAURANT-b- a
450 Bloor West Toronto Ontario
ahol kitűnő ételekkel és házi készítésű rétesekkel
szolgálunk kedves vendégeinknek
Figyelmes barátságos kiszolgálás
Minden nap nyitva: de 11 — este 10-i-g
" '"-"Tfcióf- öri: 537-17- 45
Telefonredeléseket elfogadunk
Olvassa a MAGYAR ÉLET-et- !
Novak József D T
U
Ha
St
653-53- 69
vagy 822-158- 1
VAUGHAN Clair—
Toronto Ont
WWMVWVWWWWWVWWAMVMAMMAAAAMMAAMAAA
HAMILTON HAMILTON
OK FOOD FAIR
legforgalmasabb
hentes üzlete
Ha magyaros ízű hentesárut akar fogyasztani
keresse fel üzletünket
TULAJDONOS: LAJOS POCSAI
Az üzlet mögött kényelmes 50 kocsi férőhelye
új City Parkolóhely
TELEFON: 3291354
Freezer-order- t vállalunk!
2Í7 JAMES STNORTH HAMILTON ONT
BUDAPESTRE már $758
BUDAPESTRŐL: S655-t- ől 795-i- g
BUDAPESTRE VÉGIG REPÜLŐVEL $957-t-ől
$269-t-Öl
$ 199-t- ől
$229-t-ől
$14ó-t- ól
LAS VEGAS
FRANCISCO
FOGSOR KLINIKA
Bathurst)
Hamilton
$396-t-óí
$407-tő- L
$
$1
HAWAII $839-16- 1
ACAPULCO lhct $549-t- öl
FREEPORT $349-tb- l
'! ier 3"
i +
2
1
hét
D
21
2 hétre repülő
kocsi
COPENIIAGA
ZAGRAB
MONTREAL
OTTAWA
NEW YORK
PITTSBURG
ss
$1
$
repülő
—7
hotellal
$389-t- ől
1
hotellal
170-t- ől
3 $909-16- 1
2
2 $399-t- ól
Kohári
ROMA
19-t-ől
$11
$11 4_1 56-t- ól
123-t- ól
3—4 napos utak
már
29-t- ől már
Stí09-t- öl
József
Frankfurtig repülés onnan kocsi UNL1M1TED KM-re- l LOW SEASON-- i AR
+ SZEMÉLYENKÉNT ÉRTENDŐK KÉRJE MEG A TELTÉTELEKET:
AP0LL0 TRAVEL
i'v
RD (St
hét
hél
S329"tÖI
és
beszállítással
és
hél
hét
hél
Tel:
Munkaidő utón:
$759-10- 1
$589-t- ol
$840-10- 1
7-t- ől
$299- -
től
651-41- 02
651-43- 33
485-09- 18
1500 Bathurst St Toronto Ont M5P3H3
1
Object Description
| Rating | |
| Title | Magyar Elet, July 25, 1981 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1981-07-25 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Magyad3000600 |
Description
| Title | 000354 |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | IS5IS8jSmkh?mí itmSrrö: i&lMr?fnv':wwtFtpw :3Xí!&iyiw:£!rMiíiW4ew -- mc--mw öv -- v tí " „ ---- X - tM'vir'Jüv??sPA" v' --s" rfts C„M mm G&PK£?rr- - "V " - SjJSffS?$S3Í Tüskés Tibor : ( A gemenci erdőben Fent Sárrét lent Sárköz A Bakonyalja vizáét a Sed és a Sárvíz gyüjü össze A párhuzamosan futó két patak Cecénél ölelkezik össze A két patak közül a Sárvíz őrzi meg a nevet Simontoniyánál a Kapóssal gazdagodó Sió simul a Sárvíz mellé es a folyót egeszén Szekszárdig elkiséri A k'st folyó itt egyesiig s az erösebb testvér a Sió marad a győztes A fél Dunántúl vizét viszi a Dunába Font Sárrét lent Sárköz S közben tucatnyi Sár-ral Kezdődő falunév Sárbogárd Sárszentlőrinc Sárkeszi Sárkeresztes Sárosd A szekszárdi szőlőhegyről Babits Mihály szemével néz Kórul az utas Elöltünk a sűrű füzbokorban a vesszők kardelevel körülvéve Cenci néni a költő nagyanyja állí-totta kereszt Mögöttünk a szölöfurtökkel díszített kemény tölgyfa ajtós hallgatag Babits-pinc- e Körben a hegy ol-dalán a guggoló tókek -- szo'knyája alatt Szekszárd „láng-bora- " érik A város mint egy álmos eb hever domb alatt sík felett kis város: n'agy falu Korán fekvő korán kelő: felter fal és piros tető zöld fák és zöld zsalu A városon tul erekkel! tavakkal holtágakkal szabdalt taj Vonat kocog a völgyben Távol a Duna széles sávja csillog Hajó úszik a vízen Felszálló kék füstje a remegő párába olvad A Duna kiöntései mint apró tukörcseppek csillog-nak A vízben íüzfabokrok áztatják lábukat A töltéssel védett települések a táj pereníén ülnek: Tolna Bogyisz-l- o ócseny Decs Sárpilis Árvizek idej'én sfirün szerepel nevük a híradásokban A töltésen túl a Duna árterülete A gemenci erdó Természetvédelmi terület Szekszárdról egy rövid és nyílegyenes út célozza meg a Dunát ózsákpusztára vezet Az utat kétoldalt töltés védi Az autóból már látni a vadrezervátumot körülvevő magas kerit'ást — Árvíz idején mi történik az állatokkal? — kérdezem kísérőmtől — A drótkerítésen kapuk vannak Kinyitjuk ezeket s hagyjuk hogy elmeneküljenek a szarvasok Tolna So-mogy erdeiben is elkalandoznak ilyenkor Ha aztán elvo-nul a víz ismét visszatérnek Persze igy is van vesz-teség A Keselyűs erdeszíháznál indul a keskeny nyomközü vasút Már a név regi híres vadászatok emlékét idézi Kerecsenysolyom ül a vadász börkesztyüs kezén A férfi leveszi a sapkát a madár fejéről és leoldja lábáról a szíjat Az acélszürke tollú állat egyetlen lendülettel égbe A Karibi-ter- v lényege A Karibi-ter- v uj kifejezés 'és lányegében nagyon ha-sonlít arra a koncepcióra ami a IL világháború ottani Marshall tervet sikeres működésbe hozta Mark MaeGuigan faiadai külügyminiszter az USA Mexikó ás Venezuela külügyminisztereivel a Bahama szi-getcsoport lővárosában Nassaubaii tanácskozott arról ho-ga- n lehetne megsegíteni a Karibi-tenge- r és Közép-Amerik- a térsége fejletlen' iparral rendelkező államait MaeGuigan előzetesen szilárd ki j elentést tett misze-rint Kanada csak abban az esetben válik a Karib i-t-erv egyik résztvevőjévé amennyiben a javaslat nem tártai--" maz semmiféle katonai segítségről szóló kötelezettsége-ket Mexikó és Venezuela osztotta a kanadai kUlügymiri'szi ler véleményei es hangsúlyozták hogy a Karibi-ter- v fő-képpen gazdasági segítségben kell hogy megnyilvánuljon Ilonáid Reagan elnök még a múlt hónap elején 'kijeién-loíle- : azt reméli hogy az általa felvetett elképzelés szo-rosabb együttműködést teremt abban a térségben amely az Egyesült Államok vezetőségének véleménye szerint Kuba jelen politikája miatt további kommunista térhódí-tásnak van kitéve A Reagan állal elindított „Karibi-terv-" javaslatot Alexander Ilaig 'USA Jorgc Castaneda mexikói Jósé Ziiinbrano Velasco venéz és MaeGuigan kanadai klUiügy-miniszl- er részleteiben megtárgyalta amikoris MaeGuigan hangsúlyozta hogy a Karibi-térsé- g már a Reagan terv előtt is előnyben részesült Kanada ítészéről a külföldnek fő'eg a Harmadik Világnak juttatott- - 'segélyek terén úgy hogy a közeljövőben Kanada édeskeveset tud tenni azon-ban a Kardai külügyminiszter kiemelte: új-segélyezé- sre k'jpes államok bevonása réven gyorsabbá lehetne tenni a mintegy húsz érdekelt ország szociális értelmű fejlődését Itt meg kell jegyeznünk (hogy MaeGuigan Japánra é Nyugat-Németország- ra 'célzott mely államok bár mesz-sz- c esnek a Karibi-térségt- ől azonban mégis érdeklődést tanúsítottak a terv iránt annak kölcsönös gazdasági és együttműködési jellege miatt Kanada ebben az évben minrenesetre megduplázta 'a Kanbi-térsegne- k juttatandó segélyösszegeket mert 55 millióra emelte a főleg a Brit Nemzetközösség szerveze-téhez tartozó államoknak nyújtandó támogatását lovi magát Mozdulatai fegyelmezettek célratörők Egy SOIÚii időre eltűnik a szem elöl majd meredeken zuhan a bok rok közé A visszatérő sólyom karmai közül tompán puf-fan a földre a halálra szorított mezei nyúl A képzelődésböl mozdonyfiitty riaszt A kisvasút az eidő fái között kanyarog Hat kilométer az út a Dunáig — Milyen állatok lakják az erdőt? — Szarvas vaddisznó őz Főként szarvas Kapi-tális példányok kerültek már itt puskavégre — mondja kísérőm Aztán a fák törzsére mutat — Eddig ért a leg-utóbbi árvíz — Negy-ö- t méter magasan piszkosszür-ke foltok látszanak A Duna-par- ti végállomástól egy elhagyott földúton gyalogolunk a Sió torkolatához A holtág fenekén béka-lencs'év- el fedett víz lapul Az árvíz nyomát még sokfele látni Megdőlt törzsű fák Elszáradt ágak Korhadó gyökerek A Duna partján a fák között apró „vakondtúrások" Rajtuk sárral tapasztolt sövényfalú szállások Négy-ö- t náddal fedett fdhérre meszelt kis tanya — Télen megnyomta a ház homlokát a jég Ha tart a szép idő a h'eten majd szétdobom és megigazítom a fala-kat — mondja az egyik ház gazdája Családja Fajszon a Duna túlsó partján él Onnan ereszkedik le minden tavasszal és csak az őszi hidegek ltttTTrT-t'l'LVtSSSSSTS'L111SSSSSlSTS'L-t't- t Tamási Áron: A varjúk — Holnap hová megyünk szántani? — kérdeztem az első reggel ahogy vakációra hazaérkeztem — Holnap Ropóba — mondta apám Hát másnap reggel el is mentünk Ropóba A határ-nak az a Ropó nevű része valóban dűlő volt ahogy né-melyek mondják is mert oldalt és lefelé egyaránt dűltek ott a földek A mi tulajdonunk egy háromvékás hosszú es keskeny föld volt amit estig meg is szántottunk A következő napon a határnak Osercdomb nevű ré-szebe mentünk ugyancsak szántani Valamikor csupa er-dő s különösen tölgy és csere lehetett az egész falu körül mert Cseredombjával ellenkező részén is volt egy Cserés nevű határresz mely szintén szántó volt már abban az időben Ez a Cseredomb ahova azon a napon mentünk Gordon hegye alatt volt jó messze keletre közel ahhoz a helyhez ahol a zimankós tatár időkben az ősi szállás lehetett Nevezetes hely volt tehát s ami egyszer neve-zetes az olyan helyen mindig szivesebben történik valami mint egyebütt A baj ami akkor Cseredombon történt reggel öröm-mel kezdődött Vagyis amikor ennivalót tarisnyált ne-künk anyám akkor egy darab szalonnával nagyanyám bevonult a szobába s aztimondta édesanyámnak: — Ezt is tedd oda nekik1' Apám is látta a szalonnát ami lehetett olyan nagy is m'int az ö tenyere Bár az idő nagyon hűvös volt mert észak-kel- et felöl átható szél fújdogált a szalonnával mé-gis szívesebben indultunk Cseredombra mintha ismét csak szilvát vittünk volt mint tegnap Amikor megérkez-tünk ott a föld végiben egy kicsi szénafüre apám letáboro-zott ami azt jelentette hogy odatette az ekekabalát és a? ujjasát is mert amikor az ekeszarvát fogta akkor sohasem volt egyéb rajta csak az inge fölött egy gombo-latla- n mellény Mivel ötvékás volt a föld s messze is fe-küdt a falutól az alkalommal egy köteg szénát is vittünk hogy a tehenek se legyenek késő estig eledel nélkül A szé-nát apám az ekekabalár'a dobta melléje pedig leterítette az ujjasát s az ujjasra rátette a tarisnyát De akaratla-nul úgy találta tenni hogy szántás közben mi a szénától sohasem láttuk a tarisnyát csak annyit tudtunk róla hogy ott fekszik s rejtegeti számunkra a szalonnát Igen jól számlott a föld s mivel a teliének is érezték ezt rendesen és könnyen húzták az ekét Én is vidámabb voltam mint máskor mert a jól haladó munka mellett űzhettem az eszemet a varjakkal is amelyek olyan so-kan voltak hogy annyit állandólag még nem is láttam soha Folyton repültek ide-od- a a fejünk felett s néha meggyültek azon a nagy fán amelyik tőlünk a harmadik löldön magányosan állott Ott veszekedett módon károg-tak egy ideig aztán éktelen zajongással ismét elszálltak a fejünk fölött Leereszkedtek 'a barázdába előttünk és mö-göttünk s különösen a föld végiben kavarogtak sokat — Mennyi nagy varjú van! — mondtam is apámnak egyszer — Ott hadd legyenek — szólott apám Ebből azt láttam hogy atyám nem haragszik a var-jakra de nem is szereti különösebben Sok esztendőn ke-resztül és a rengeteg barázda emlékével megszokta őket Hát majd én is megszokom amikor szántó-vet- ő ember leszek gondoltam magamban s ebben a tekintetben már történt is valami meri ahogy délre harangozni kezdtek az én fejemből rögtön kiestek a varjak Apám az ekét beléállitotta egy új barázdába majd a teheneket a járomból kifogta hogy szabadon ehessek meg a szénát Oda is ment a nagy köteg szénához hogy Jön Budapestről! HORVÁTH PISTA Július 17-t- ől a cígánynóták királya — FARKAS NANDIés BUDAI BÉLA kik tánc- - és cigányzenével szórakoztatják a közönséget ZENE: keddtől szombatig este 7-t- ől éjjel l-- ig vasárnap este 6-t- ól 10-i- g ? MŰSOR: este 9 és 1 ) órakor vasárnap 8-k- or és 9-k-or Mindennap: halászlé rántott hal rántott borjúláb és sok más finom étel Asztalfoglalás: 923-659- 9 200 Bloor StxWí közel az Avenue Rd-ho- z' _ i '- - Minderikit szeretettel v„ár Ladányi Artúr és családja Hétfőn műsor nincs de nyitva vagyunk A hazai (fiatalságunk jó része újabban az esemé-nyekre 'úgy reagál mint a márciusi illetve az októbe-ri fiatalság ikésői utódai Először a budapesti Marx Károly gazdasági egyetem diákjai léplek fél igényeik--ke- l Független 'egyetemi diákszervezeték alakításá-nak engedélyezését követed ték Egyidejűleg a szegedi és a debreceni diákság ak-cióiról kaptunk hirekel ok még tovább 'mentek Az egyetemek rektoraitól köve-telték az orosz nyelv vala-mint ai m'arxizmus-leniniz- - űzik vissza a faluba Egész nyáron kint él halászilc s a zsákmányt'hetente kétszer beviszi a szekszárdi piacra A ház előtt halászószerszámok hevernek Háló szárad földbe ásott karókon Varsák támaszkodnak az égerfa törzséhez Alakjuk több' egymásba dugott tölcsérre ha — Nyáron varsázuhk ősszel keritöhálóval húzzuk meg a vizet De ha elég vastag a jég télen is átjövünk — mondja a magányos férfi — A bátyám tanyája is itt van a közelben de most éppen hazament Lejjebb a tolnai ha-lászok tanyáját látják — Hogyan tájékozódik a vízen? Látom órája sincs — Azelőtt a mohácsi járathoz igazítottam az időt Amióta megszüntették a nap állását rfézem A ház előtt széles homokpad A parton napszítta szur-kozott ladikot himbál a Duna A vízből párosával kiálló karók mutatják a leszúrt varsák helyét A halász ladikba ül és megnézi a varsákat A zsák-mányt átrakja a haltartó bárkába Az apróbb halakat lá-bosba gyűjti és késsel megtisztítja A lábos fenekéről a kormot liomokkal dörzsöli le A hal belső részét a macská-nak dobja A feldarabolt halra a Dunából merít vizet — Halleves lesz vacsorára — mondja a remete Lesétálunk a folyóhoz A Duna lomhán és hallgatagon ballag medrében Befogadja a városok és az ipari üze-mek szennyét Magába zárja a régmúlt titkait Ki tudja hány hajó úszott már el ezek előtt a partok előtt? Hányan vesztek a hullámokba? Mit vittek a hajók? A Duna némán őrzi emlékeit azt kioldja és felrázva elejükbe vesse De ahogy lehajolt hogy megoldja a széna kötelét azonmódúlag egyszerre megállt és merőn nézett valamit Az arca olyan volt mintha ámulna is de meg is vol-na ütközve valamin — Baj — mondta kurtán — Ott mi van? — kérdeztem Hamar odafutottam s hát a larisnya lapos volt az apám ujjasán ellenben az ujjason maradék morzsák között olt feküdt a kenyérnek a héja és az örvendetes szalonnából a bőr Elszörnyedtem a valósággal — Megette valami! —mondtam Apám felállt és zord szóval csak ennyit szólott — A te varjúid! Rosszulesett hogy egyetlen szóval a Varjakat is rám fogta mintha csakugyan az enyémek lettek volna a var-jak s igy én volnék azért a hibás amit ök elkövettek Hát az éhség mellé ez ismét olyan igazságtalanság volt hogy nem is kívántam többet mondani semmit hanem el-mentem onnét és nagy szomorúsággal ráültem egy hon-osok tetejére Apám odaadta a szénát a teheneknek majd ö is ráült az eke fájára és rágyújtott Ketten kétfelé néztünk egy darabig a nagyvilágba de ahol varjút láttunk onnét még a fejünket is elfordí-tottuk Amikor pedig a tehenek megették a szénát akkor ism'ét befogadott apám és estig éhesen szántottunk amiről cn azt kívántam hogy essék a varjak kárhózatára Nap nyugtakor horpac hassal és olyan könnyedén lépegettünk hazafelé mint aki csup'a lélek („Sziilóföldctm") Szemetsziget Svédország déli partjai előtt a tengerben sziget épiUt — hulladékból A leg-nagyobb svéd vegyipari vál-lalat a Supra hosszabb ide-je minden 'évben háromszáz-ezer tonna 'kénsavtartalmú meszet zúdított a 'tengerbe 1978-ba- n kezdte el a hatszáz-ezer négyzetméternyi lera-kodószig- et 'építését Először gyűrűszerű falat építtetett és szikladarabokból ' alapot rakatott majd a létrehozott medencét 'üresre szivattyúz-tatt- a és műanyag fóliával borította be végül feltöltöt-te hulladákkal A Landskrona előtt elte-rülő szemétszigetet később növényekkel ültetik be és kulturális-szórakoztat- ó léte-sítményeket építenek rajta Amerikai mérnökök a svéd példa alapján azt fon-tolgatják hogy New York szemetéből Manhattantól 19 kilométerre délre ugyan-ilyen módszerrel szigetet építenek (1PM) VWWMWNWMVMMWAMMWMMWMMMWMyWWWMWMWMM PESTI POSTA mus kötelező tanításának 'felfüggesztését Az egyete-mek vezetősége a hangadó diákokat ideiglenesen :kizár-t-a az egyetemekről Folyó-iratuk — a Mozgó Világ — megjelenését betiltották A diákság ellen egyelőre to-vábbi lépéseket nem akar-nak lenni félve hogy utcai tüntetésekre kerül sor tA rendszer időt akar nyerni hiszen itt a szemeszter vé-ge s a nyár a szélrózsa min-den irányában szétszórja az egyetemek (hallgatóit Az őszi tanév nyitásáig pedig még sok minden történhet FRANKFURT AMSTERDAM LONDON VANCOUVER CALGARY EDMONTON WINNIPEG í6 10-(- öl $600-10- 1 £159-t- ól LOS ANGELES SAN MIAMI S179-I- ŐI FT LAUDERDALE $ 179-t- ől TAMPA mór SPECIALTOTAMPA fi Dr Sömjén János közleménye Az 1981-e- s telefon-névjegyzékb- en irodai telefonszámom tévesen van megjelölve Az irodám továbbra is Toronto 341 Bloor St W Suitc 504 alatt van s a telefonszámom változatlan: 921-71- 85 Fordítási és közjegyzői ügyekben továbbra is szívesen állok a magyar közönség rendelkezésére minden' hétköznap de 10-t- ől este 8 óráig s szombaton de 11-t- ől du 2 óráig Dr John G Somjen (Dr Sömjén János) igazán jó magyaros ételt akar jöjjön a COUNTRY STYLE RESTAURANT-b- a 450 Bloor West Toronto Ontario ahol kitűnő ételekkel és házi készítésű rétesekkel szolgálunk kedves vendégeinknek Figyelmes barátságos kiszolgálás Minden nap nyitva: de 11 — este 10-i-g " '"-"Tfcióf- öri: 537-17- 45 Telefonredeléseket elfogadunk Olvassa a MAGYAR ÉLET-et- ! Novak József D T U Ha St 653-53- 69 vagy 822-158- 1 VAUGHAN Clair— Toronto Ont WWMVWVWWWWWVWWAMVMAMMAAAAMMAAMAAA HAMILTON HAMILTON OK FOOD FAIR legforgalmasabb hentes üzlete Ha magyaros ízű hentesárut akar fogyasztani keresse fel üzletünket TULAJDONOS: LAJOS POCSAI Az üzlet mögött kényelmes 50 kocsi férőhelye új City Parkolóhely TELEFON: 3291354 Freezer-order- t vállalunk! 2Í7 JAMES STNORTH HAMILTON ONT BUDAPESTRE már $758 BUDAPESTRŐL: S655-t- ől 795-i- g BUDAPESTRE VÉGIG REPÜLŐVEL $957-t-ől $269-t-Öl $ 199-t- ől $229-t-ől $14ó-t- ól LAS VEGAS FRANCISCO FOGSOR KLINIKA Bathurst) Hamilton $396-t-óí $407-tő- L $ $1 HAWAII $839-16- 1 ACAPULCO lhct $549-t- öl FREEPORT $349-tb- l '! ier 3" i + 2 1 hét D 21 2 hétre repülő kocsi COPENIIAGA ZAGRAB MONTREAL OTTAWA NEW YORK PITTSBURG ss $1 $ repülő —7 hotellal $389-t- ől 1 hotellal 170-t- ől 3 $909-16- 1 2 2 $399-t- ól Kohári ROMA 19-t-ől $11 $11 4_1 56-t- ól 123-t- ól 3—4 napos utak már 29-t- ől már Stí09-t- öl József Frankfurtig repülés onnan kocsi UNL1M1TED KM-re- l LOW SEASON-- i AR + SZEMÉLYENKÉNT ÉRTENDŐK KÉRJE MEG A TELTÉTELEKET: AP0LL0 TRAVEL i'v RD (St hét hél S329"tÖI és beszállítással és hél hét hél Tel: Munkaidő utón: $759-10- 1 $589-t- ol $840-10- 1 7-t- ől $299- - től 651-41- 02 651-43- 33 485-09- 18 1500 Bathurst St Toronto Ont M5P3H3 1 |
Tags
Comments
Post a Comment for 000354
