000359 |
Previous | 11 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
iijtii:%tU!is
A magyar királysírok sorsa
A MüLTAT tisztelnünk kell a jelenben és meg kell
tartanunk a jövőnek — írta Vörösmarty Mihály E mottó
szellemében nslíány gondolatot szeretn'ánk közölni a ma-gyar
királysírok sorsáról — mint nemzeti múltunk igen
lontos ereklyéiről A téma nem régkeletü Más országok-ban
mar regen elvégezték nagy elödein'k földi maradvá-nyainak
azonosítását és adott esetekben a nagyközönség
ela látták a vizsgálatok eredményeit Szinte naponta té-ma
rádióban tv-toe- ii újságokban történelem tanításunk
nehézsége hogy nem tudjuk a száraz tényeket érzelmi
töltesse! maradandóvá tenni Haalias nevelésünk szem-pontjából
sem közömbös mit tudunk láttatni és érzékel-tetni
Vajon iní magyarok mikor végezzük el ezt a munkát
van-- e módunk illetve akarjuk-- e fiataljaink elé 'áilitanl
a?oicat az uralkodókat a'küt megalapították majd naggyá
tették az országot és akikre "büszkén emlékezhetünk?
Egyre gyakrabban merül föl a társadalmi igény hogy
jobban becsüljük meg történeti értékeinket A keretes most
már az: van-- e lehetfLégünk arra hogy királyaink közti!
bármelyikei is megtaláljuk és azonosítsuk A feladat a
történészek antropológusok és orvosszakértök közös ösz- -
szehangolt muntója lenne A természettudományos mód-szerek
mai tejleltsége mellett a hitelesítés megnyugtatóan
elvégezhető
Hol vannak a „nagy" királyok eltemetve? A magyar
királyi liáz temetkezőhelye Székesfehérvárott a „Boldog-asszony
tejedeimi egyházában" a későbbi Mária temp-lomában"
illetve „Szent István Egyházában" volt István
király halála idején 1038-ba- n m'eg nem készült el Hartvik
püspök szerint István király tetemét az épülő templom
közepén lehér márvány koporsóba helyeztá'k el mígnem
1083-ba- n ugyanitt állandó helyére nem került István ki
rály tetem'át a tatárok pusztítása elől IV Béla Dalmáciá-ba'
vitte jobb kezet Raguzában hagyta ahonnan Mária
Terézia 1777-be- n hozatta vissza két karcsontja részben
Galíciában resíben Bécsbe jutott majd itt veszett el
SZÉKESFEHÉRVÁROTT temették el Szent Imre her-ceget
Kálmán királyt II Bélát II Lászlót IV Istvánt
III Belát III Lászlót az Anjou-házb- ól Róbert Károlyt
Nagy Lajost a vegyes házakból Albertet Hunyadi Mátyást
(es édesanyját is) II Ulászlót és a királyi család sok
más tagját A Mária-templom- ot amelye István király
alapított többször építettek át így a XII században Ró-bert
Károly majd Mátyás király uralkodása alatt aki-rál- yi
sirol azonban mindig érintetlenek maradtak A tete-meket
először 1490-be- n Mátyás király halála után Miksa
császár zsoldosai próbálták kifosztani a rablásnak azon-ban
a császár parancsszava vetett Véget Később ide te-mették
II Lajos királyt majd 1540-be- n Szapolyai Jánost
akinek holttestet1 a törökök kívánságára a Szent Mihály
templomba szállították át
Amkor 15 3-b- an a törökök Fehérvárt elfoglalták ma-ga
Szulejmán is tisztelgett a magyar királyok sírjai előtt
Néhány királyi sírból az ékszereket a következő 'évben
1544-be- n elvittek A templom nagy része 1601-be- n pusztult
el amikor a tornyában őrzött puskapor felrobbant Ezután
meg n:5iány sírt a vallon zsoldosok fosztottak ki de a
sírok többsége még ezután is épen maradt A templom
romhalmaz lett köveit a magyarok az új plébániatemp-lom
épil'és'ehez használták fel A székes-iehérvár-í püspöki
palota építéséhez 1800-ba- n újra csak a volt' Mária egyhá- -
„Munkásellenzék"'
Magyarországon?
Nyugati újságírók' beszélgetést -- folytattak Bécsben
Zsillé Zoltán és Balajthy Anna hazai szociológusokkal Az
interjú a „icgenstiinmeti" c osztrák folyóirat 1981 már-ciusi
számában jelent meg' — Ebből közlünk most részle-tet:
Kérdés: Beszélheíünk--e Magyarországon munkásélten-zékról- ?
Zsillé: Magyarországon a legelevenebb a plebejus-nép- i
ellenzékiség Számára viszont jóformán a vicc az
egyetlen 'politikai-publicisztik- ai műfaj A sztrájkokról is
viccelödnek a magyarok:
— Miért nincsenek Magyarországon sztrájkok?
— Mert senki nem'ven'né észre
mersze a „pappjancsik" is szívesen mesélik ezt a
viccet mint mindent ezt is saját szájízetlenségük sze-rint
magyarázzák: „szegények 'vagyunk de jól élünk"
„úgy dolgozzunk hogy más is hozzáférjen" stb vagyis
'Magyarországon jól él'hek az emberek 'de nem dolgozik
senki A valóságban arról van szó hogy ma már minden-ki
azon igyekszik hogy munkaerejével maga gazdálkodjak
s munkája gyümölcsét ő s az övéi élvezzék A mai Ma-gyarország
idegenforgalmi délibábja mögött rengeteg em-be- r
rengeteg munkája Van A magyar munkás többet
dolgozik mint nyugat-európ- ai szaktársa csak nem egy
helyen ne'm nyolc órában: abból nem tudna megélni f Balajthy: Talán a sztrájk nem intézményesül olyan
látványosan mint Lengyelországban esetleg nem tudni
kik a vezetői nem mindig szedik pontokba a kővetelié-ei-k- et
(bár ez is előfordul) nagyjából megmaradnak a gaz-daságiaknál
(bár a rendszer szá'mára minden ellenvéle-mény
poLitiikad színben tűnik fel és azonnal az egész épít-ményt
veszélyezteti) de tény hogy Magyarországon gaz-dasági
követelésekért állandóan vannaik sztrájkok egy-szerűen
úgy hogy leteszik 'a szerszámot és nem' dolgoznak
Kisebb-nagyob- b üzemek üzemrészek gyárak "gyáregysé-gek
t
A vezetőség persze mindig arra törekszik hogy le-hetőleg
elszigetelje ezeket a sztrájkokat és minél előbb
megegyezzen mielőtt elterjed az esemény híre
Zsillé: Általában sikerült is megegyezni" s a munká-sok
megkapják amit kértek - - Balajlhy: Legalábbis: ideiglenesen később' megpróbál
ják tőlük csendben visszavonni "
"(„Magyar Füzetek')
zából veitek az építőanyagot hisz ekkor a templomnak
egy tornya és oszlopai álltak Végül 1811-be- n ezt is lebon-tották
A föld szine fölött a székesegyházból ezután sem-mi
sem maradt
1848-ba- n december 5-é- n Fehérvárott csatorna javítás
közben a munkások csákánya vörösmárvány koporsóba
ütközött ebben feküdt III Béla felesége Ohatillon (antio-chiai- )
Anna Érdy János a nemzeti mlzeum régiségtan
óre ezután újabb 4 sírt talált: III Béláét és még 3 ide-gen
szem'elyét feltehetően Szapolyai Jánosét Nagy La-jos
király édesanyjáét Erzsébetét és egy csecsemőét
III Béla es Chalillon Anna tetemét később 1893-ba- n sok
huzavona után a Mátyás templomban a Schulek Frigyes
tervezte északi mellekkápolnába helyeztek
A FELTÁRÁS 1862-be- n folytatódott immár Henszl-man- n
Imre a „műemlékek bizottságának előadója" veze-tésevei!
Akkor „tárták" fel István király családjának sír-helyét
és kerültek elő Vazul Szár László Kálmán király
és neje Busilla tetemei Nagy Lajos király sírboltjáig
majd feltehetően II Ulászló és udvaroncai telemének fel-tárásáig
jutottak el Henszlmann meg 1874-be- n dolgozott
Fehérvárott Ekkor kibontotta Róbert Károly 'és felesége
Mátyás király II Lajos és I Albert sírját amelyekből
az értékek ugyan már hiányoztak de a királyok tetemeit
épen találta
Mi lett s sírok sorsa azt leginkább Tőrök Aurél ant-ropológustól
tudjuk meg Török Aurél 1893 június 1-- én
tartotta akadémiai szákfoglaló előadását „Jelentés 111
Béla magyar király és neje testereklyeiröl" címmel
melyben részletesen és tudományosan leírta az előkerült
királyi csontvázakat Henszlmann Imre a „feltárásból"
származó királyi és családi csontokat állítólag 5 ládába
tetette Török Aurtel Trelort Ágosthoz az akkori kultusz-miniszterhez
ment hogy a „csontok adassanak át tudo-mányos
búvárlatra" Így 1883 november 19-é- n a csontok
Török Aurélhoz kerültek
Török Aurél ekkor újabb könyvet irt „Esdő szó a ma'
gyár nemzethez a honalapító királyok emlékei iránt való
kegyelet ügyében" címmel Könyvében keserűen leírta
hogy a királysírok ügyét a Magyar Tudományos Akadé-mia
az 1893 ím ember 27-i- ki ülésén tárgyalta és a követ-kező
megállapítást tette: „Ami a Henszlmann Imre állal
Sz Fejervárott talált csontokat illeti: föltéve hogy azok
mind királyi csontok és föltéve hogy azoktól anatómiai-la- g
egyes csontvázakat össze is lehet állítani mégis an-nak
megállapítása kinek a csontváza az hacsak a lei-hely- ek
a legpontosabban nincsenek följegyezve és az il-lető
csontok mind együtt nem hagyattak miről a bizott-ságnak
tudomása nincs úgyszólván lehetetlen ennélfog-vVlegjob- b
volná e csontokat a helyszínen Fejervárott is-mét
a szentelt földnek átadni A különféle királyi holttes-tek
összegyűjtése nem helyes lehetetlen sőt kegyeletelle-nes
dolog"
Török Aurél annyit mégis elért hogy III Béla és fe
lesége csontvázát egy idegen magzattal és két idegen
csonttal együtt a várbeli Mátyás-templomba- n helyezték e!a felbontott ládában talált ot emberhez tartozó csont-vázat
(ezek feltehetően a Szent István és Kálmán király
sírboltjából kerültek elö) amely közül kettőnek a koponyá-ja
hiányzott ugyancsak a Mátyás-templo- m altemplomá-ban
egy nagy vörös márvány szarkofágba helyezték el
ÉS A TÖBBI 28 CSONTVÁZ?
„Ott maradtak de nem eiedeti sírjukban hogy utólagos
ásatás esetleg hitelesítse azokat hanem egy közös sírba
összehányva és szinte a lelismerhetetlenségig összekever-ve"
— irta Bartucz Lajos antropológus professzor 1937-be- n
aki e csontokat Fehérvárott a Henszlmann által A-lbert
király sirkamrájának nevezett üregben találta me
mint „a magyar fajismeretnek és nemzeti kegyeletnek
aicúlcsapását"
sAA-NAA- '
Harc a hiánycikkek ellen
Engem egy népmesére
emlékeztet a kereskedők
munkája: arra ahogyan a
szegény ember legkisebbik
fia harcol a hétfejű sárkány
nyal Ha levág egy fejet
azonnal nő helyette úiabb
Vagy nem így küzdenek
a kereskedők a hiánycikkek
ellen? Nálunk nem mond-hatjuk
azt hogy kifogásta-lan
az ellátás Hol a porszí-vó
ö vasaló hol a haris-nyanadrág
máskor a vé-kony
gépvarrótü a televízió
újabban a fekete-fehé- r is —
tűnik el az üzletekből Meg-annyi
bosszúságot okozva
vásárlóknak kereskedők-nek"
az ellátásért felelős ve-zetőnek
Alapelvünk régóta
az: aki becsülettel megkere-si
a pénzt annak lehetővé
kell tenni hogy kívánsága
szerint elkölthesse Mert a
valódi anyagi érdekeltség
csak akkor létezhet ha a
pénzben kifejezett elismerés
— a munka fáradságáért
az alkotó teljesítményért —
átváltható Alkalmasint pof-szivó- ra
vasalóra gépkocsi-ra
Varrótűre téglára vagy
más egyébre
Ezért van szükség a je- -
llenleginél rugalmasabb ke
reskedelmi munkára Im
már több mint két éve an-nak
hogy a VASÉRT Vá-llalat
vezérigazgatója kezde
ményeate a nagykereskedel-mi
vállalatok termeltetési
akcióját az általuk forgal-mazott
cikkek körében Kis
műhelyeket szövetkezeti
melléküzemeket „vett rá"
néhány hiánycikk gyártásá-ra
— így került az üzletekbe
derelyeszaggató lakatpánt
s még sok egyéb fontos
árucikk Később mozgalom
alakult a „Vevők vagyunk"
akció keretében: több keres-kedelmi
vállalat talál gyár-tót
a hiába keresett termé-kek
gyártására
E kereskedelmi módnze
reket csak üdvözölni lehet
Mert a jelenleginél jobb
áruellátást csak úgy lehet
megteremteni ha a keres-kedelmi
vállalatok pénzesz-közökkel
is „beszállnak"
egy-eg- y termelő tevékeny-ségbe
Matkó István
' (Békés megyei Népújság
1981 május 12)
(Mi ez— ha nem a ma-gánkezdeményezésre:
ar kis-iparra
a magánkereskede-lemre
való visszatérés? !
Szerk)
ft
I
Bartucz Lajos maga sokat harcolt a királysírok meg-mentéséért
1936-ba- n beadványt írt Hóman Bálint kultusz-miniszternek
a királysírok ügyében A napilapokban így
kesergett: „Semmi iránt nem vagyunk olyan közömbösek
nii magyarok mint eleink emlékeinek fenntartása iránt"
Egyetlen sir sem volt Érdy és Henszlmann „ásatása"
idején amelyet a török fosztott volna ki „ellenben akad-tam
számos sírra melyeknek saját véreink által még-pedig
a múlt század vége felé vagy éppen a jelen század-ban
történt barbár kifosztása minden kétségen kívül
van mit a szoros iga'ság érdekében nem szabad elhal-lgatnom"
A Fehérvárott előkerült csontvázakat Bartucz nem
vizsgálhatta meg Az ő számára sem jött el az idő hiszen
azokat 1938-ba- n Fehérvárott újra — egy nagy fehér kővel
letakart teglasírba helyeztek pedig „e vizsgálatok lehetö-vetétel- e
és elv'egz'ese úgy a hazai történettudomány mint
a magyarság szempontjából nemcsak elsőrangú tudomá-nyos
feladat de nemzeti kötelesség is"
Azóta újra felvetődött az immár napról napra pusz-tuló
királyi csonlok tanulmányozásának szükségessége
Újra beadvány újra visszautasítás és újra közöny Hát
valóban olyan gazdagok vagyunk hogy nem kell múltun-kat
megbecsülni vagy fiatalságunkat nem érdekli saját
történelmünk? Ezt nem hihetjük Kezünkben a lehetőség
a fehérvári és a Mátyás-templo- mi királyi csontok vizsgá-latára:
a legjobb szakemberek sokasága ajánlotta fel tu-dása
legjavát ennek megvalósításáért és mégis értetlenül
késlink meglenni kötelességünket
IIAXKÓ ILDIKÓ— KISZELY ISTVW
(„Magyar Nemzet")
NAPL
1426 július 22: — HUNYADI JÁNOS Nándorfehér-várnál
döntő győzelmet aratotl II Mohamed török szul-tán
lölött E győzelem emlékét hirdeti világszerte a déli
harangszó
1783 július 24: — SIMON BOLIVÁR dél-amerik- ai sza-badsághős
születésnapja
1830 júi-d- s 27: — PÁRIZSBAN kitör a „júliusi for-radalom"
amely megbuktatta a Bourbon-dinaszti- át
1831 július 21: — BELGIUM független királysággá
alakult
1877 július 2: — DOHNANYI ERNŐ magyar zene-szerző
születésnapja
1809 július 25: - LOUJS BLÉRIOT francia mérnök
átrepülte a La Manche-csatorn- át
1956 július 26: — EGYIPTOM kisajátította a Szuezi-csatorn- át
Hazai hírek
Az Osztrák— Magyar
Egyesület rendezésében ün-nepélyes
keretek között nyi-tották
meg a bécsi Collegi-u- m
Hungáriáimban Kovács
Éva keramikus kiállítását
Kelemen Pál grafikái-ból
nyilik meg kiállítás Kő-bányán
a Pataky Művelődé-si
Házban
Milánóba utazott pénte-ken
a Magyar Állami Ope-raház
kétszáz fős társulata
Mihály András igazgató ve-zetésével
Az operaház fenn-állása
óta másodszor szere-pel
Milánóban
Pilinszky János halálát
nekrológ-rovat- a éNén jelen-tette
be a londoni The Ti-mes
A Cambridge-be- n ren-dezendő
költészeti fesztivál-ra
egy hét múlva várták
volna Pilinszky Jánost akit
a nekrológíró a második vi-lágháború
utáni magyar
kolbászét kiemelkedő alak-jának
nevez
™™
20 FEET-- e
Kocsival —
vállal:
A Budapesti jBach-tri- ó
(Pröhle Henrik fuvola Kis-Domonk-os
Judit gordonka
Horváth Anikó csembaló)
hazaérkezett nagysikerű
NSZK-be- li hangversenykór-úljáró- l
Koncertjeinken régi
mesterek müvein kívül elő-adták
Kocsár Miklós és Szo-kola- y
Sáuder szerzeményeit
is
Lantosok és énekmon-dók
cimmel nyári hangver-senysorozatot
rendez a Ma-gyar
Nemzeti Múze'im és a
Józsefvárosi Művelődési
Ház Az első koncert június
21-é- n volt a 'múzeum udva-rán
Trubadúrok zenéje cím-mel
a Bakfark Bálint lant-trió
közreműködésével
Prágai vendégszereplés-re
utazott hétfőn a Magyar
Állami Operaház társulata
Az együttes a Prágai Ta-vasz
'rendezvénysorozatán
lép fel Bartók három mű-vét:
A kékszakállú herceg
várát A fából faragott ki-rályfit
és A csodálatos man-darint
viszik színre
k Magyar Élet azért küzd
hogy Magyarországon
icűmtnlt "m'a"marra"r ilít "Ir"fMiyrv"pn:''
Költöztetést
zárt bútórszállító
garanciával
szemételtakarítást
dump-trakk- al
legolcsóban
Sípos Cartage
Tel: 293-049- 8
t m
Költöztetés
és minden más szállí-tást
garanciával
legolcsóbban vállal
SZABÓ
MOVER
223-23- 92
ao
"OP ÉTTEREM
Most érkeztek Budapest legjobb zenészei !
Zsiga TiBor
Suha István
Sándor József
BmB&i töSSSmA 'íWEmm&S&k K
ASZTALFOGLALÁS:
I halál
hegedű
597-08- 01
720 Bay Street Toronto
Magyar Élet azért küzd
hogy Magyarországon
ismét magyar élet legyen!
winiiiiiuiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiin
Szenvedés
ja elme annak a füzetnek mely az emberi' lét legnagyobb I problémáját tudósok írók szentek gondolatain át mu
be és ad arra megnyugtató választ
Csinos kiállítás finom papír jól olvasható betűk
' 56 oldal
[Ara 50 cent 100 és ezen felüli rendelésnél 10% árén-- ! I gedmény és portómentes küldés
fi I MegréndelhetőfRév Fr Joseph Hitter S J 307 John
§ St Hamilton Ont Canada L8N 2EL'
'jfllllDI
JUH ii iiiih mi i ii ii i vr
EUROPEAN SAUSAGE HOUSE INC
145 NORFINCH DR TORONTO ONTARIO
Telefonálja be
416-663-83- 23
Itt megtalálhatja Észak-Amerik- a legfinomabb bácskai-módo- n készített
hentesáruit: kolbászokat hurkákat felvágottakat stb
Privát füstölést vállalunk
Könnyen is gyorsan megköKlithetS a
vira bármelyik részéről a korocnl
400-- t és 40 l-- es főutakon
Parkolási' probléma 'nincs és vásár-lóink
megszabadulnak városi for-galomtól
i
BURANY TESTVÉREK
NYITVA Este
Kedd 900-tö- l
Szerda - 900-tó- l
Csütörtök 900-tó- l
Péntek 900-tó- l
900-tó- l
600-i- g
6:00-i- g
'800-i- g
8 00-i- g
400-i- g
AZ ÜZLET
1 V°v
ELZABETH
cselló
A
tatja
South
Reigel
Szombat
J
ti V
Sttttmvi
FlnetiM
Delicatessén
SMeat
Friss húsok a legfinomabb minőségű hentesáruk
felvágottak és csemegéáruk nagy választékban
Tulajdonos a"Balega család
rÁRKOLÁS
MÖGÖTT
(prímás)
cimbalom
művészek
DOWNSVIEW
rendelését!
CANADA TERÜLETŰRE
C O D SZÁLLÍTUNK
410 Bloor St West -921- -8644
VICTÖRIA
HUNGÁRIÁN RESTAURANT
523 MOUNT PLEASANT RD
(Eglinton-tó- l délre)
Klttafl magyar konyha hári készítésű Bfltetné&ytk
espresso kávé Take out service
Valamint külföldi sörök borok kaphatok
!jTeli:j481-401- 1 Nyitva vagyunk de 11-t- ől este U-l-g vasárnap déli- - 1-t- ől este 11-i- g
SZERETETTEL VARJUK KEDVES VENDEGEINKET!
1
'
I
H
_
és
4
lv
BUDAPEST TEXTILE-n- él
V Férfi— nöi tropikál szSvetek sok színben '
férfi öltönyszövetek'' polyesterersey-- k polyester
selymek nyári kartonok ágynemű- - és függönyanyagok
770 ST CLATR AVE WEST — TEL": 154-250- 9
Tulajdonos:' Mr és Mn Németh
Object Description
| Rating | |
| Title | Magyar Elet, July 25, 1981 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1981-07-25 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Magyad3000600 |
Description
| Title | 000359 |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | iijtii:%tU!is A magyar királysírok sorsa A MüLTAT tisztelnünk kell a jelenben és meg kell tartanunk a jövőnek — írta Vörösmarty Mihály E mottó szellemében nslíány gondolatot szeretn'ánk közölni a ma-gyar királysírok sorsáról — mint nemzeti múltunk igen lontos ereklyéiről A téma nem régkeletü Más országok-ban mar regen elvégezték nagy elödein'k földi maradvá-nyainak azonosítását és adott esetekben a nagyközönség ela látták a vizsgálatok eredményeit Szinte naponta té-ma rádióban tv-toe- ii újságokban történelem tanításunk nehézsége hogy nem tudjuk a száraz tényeket érzelmi töltesse! maradandóvá tenni Haalias nevelésünk szem-pontjából sem közömbös mit tudunk láttatni és érzékel-tetni Vajon iní magyarok mikor végezzük el ezt a munkát van-- e módunk illetve akarjuk-- e fiataljaink elé 'áilitanl a?oicat az uralkodókat a'küt megalapították majd naggyá tették az országot és akikre "büszkén emlékezhetünk? Egyre gyakrabban merül föl a társadalmi igény hogy jobban becsüljük meg történeti értékeinket A keretes most már az: van-- e lehetfLégünk arra hogy királyaink közti! bármelyikei is megtaláljuk és azonosítsuk A feladat a történészek antropológusok és orvosszakértök közös ösz- - szehangolt muntója lenne A természettudományos mód-szerek mai tejleltsége mellett a hitelesítés megnyugtatóan elvégezhető Hol vannak a „nagy" királyok eltemetve? A magyar királyi liáz temetkezőhelye Székesfehérvárott a „Boldog-asszony tejedeimi egyházában" a későbbi Mária temp-lomában" illetve „Szent István Egyházában" volt István király halála idején 1038-ba- n m'eg nem készült el Hartvik püspök szerint István király tetemét az épülő templom közepén lehér márvány koporsóba helyeztá'k el mígnem 1083-ba- n ugyanitt állandó helyére nem került István ki rály tetem'át a tatárok pusztítása elől IV Béla Dalmáciá-ba' vitte jobb kezet Raguzában hagyta ahonnan Mária Terézia 1777-be- n hozatta vissza két karcsontja részben Galíciában resíben Bécsbe jutott majd itt veszett el SZÉKESFEHÉRVÁROTT temették el Szent Imre her-ceget Kálmán királyt II Bélát II Lászlót IV Istvánt III Belát III Lászlót az Anjou-házb- ól Róbert Károlyt Nagy Lajost a vegyes házakból Albertet Hunyadi Mátyást (es édesanyját is) II Ulászlót és a királyi család sok más tagját A Mária-templom- ot amelye István király alapított többször építettek át így a XII században Ró-bert Károly majd Mátyás király uralkodása alatt aki-rál- yi sirol azonban mindig érintetlenek maradtak A tete-meket először 1490-be- n Mátyás király halála után Miksa császár zsoldosai próbálták kifosztani a rablásnak azon-ban a császár parancsszava vetett Véget Később ide te-mették II Lajos királyt majd 1540-be- n Szapolyai Jánost akinek holttestet1 a törökök kívánságára a Szent Mihály templomba szállították át Amkor 15 3-b- an a törökök Fehérvárt elfoglalták ma-ga Szulejmán is tisztelgett a magyar királyok sírjai előtt Néhány királyi sírból az ékszereket a következő 'évben 1544-be- n elvittek A templom nagy része 1601-be- n pusztult el amikor a tornyában őrzött puskapor felrobbant Ezután meg n:5iány sírt a vallon zsoldosok fosztottak ki de a sírok többsége még ezután is épen maradt A templom romhalmaz lett köveit a magyarok az új plébániatemp-lom épil'és'ehez használták fel A székes-iehérvár-í püspöki palota építéséhez 1800-ba- n újra csak a volt' Mária egyhá- - „Munkásellenzék"' Magyarországon? Nyugati újságírók' beszélgetést -- folytattak Bécsben Zsillé Zoltán és Balajthy Anna hazai szociológusokkal Az interjú a „icgenstiinmeti" c osztrák folyóirat 1981 már-ciusi számában jelent meg' — Ebből közlünk most részle-tet: Kérdés: Beszélheíünk--e Magyarországon munkásélten-zékról- ? Zsillé: Magyarországon a legelevenebb a plebejus-nép- i ellenzékiség Számára viszont jóformán a vicc az egyetlen 'politikai-publicisztik- ai műfaj A sztrájkokról is viccelödnek a magyarok: — Miért nincsenek Magyarországon sztrájkok? — Mert senki nem'ven'né észre mersze a „pappjancsik" is szívesen mesélik ezt a viccet mint mindent ezt is saját szájízetlenségük sze-rint magyarázzák: „szegények 'vagyunk de jól élünk" „úgy dolgozzunk hogy más is hozzáférjen" stb vagyis 'Magyarországon jól él'hek az emberek 'de nem dolgozik senki A valóságban arról van szó hogy ma már minden-ki azon igyekszik hogy munkaerejével maga gazdálkodjak s munkája gyümölcsét ő s az övéi élvezzék A mai Ma-gyarország idegenforgalmi délibábja mögött rengeteg em-be- r rengeteg munkája Van A magyar munkás többet dolgozik mint nyugat-európ- ai szaktársa csak nem egy helyen ne'm nyolc órában: abból nem tudna megélni f Balajthy: Talán a sztrájk nem intézményesül olyan látványosan mint Lengyelországban esetleg nem tudni kik a vezetői nem mindig szedik pontokba a kővetelié-ei-k- et (bár ez is előfordul) nagyjából megmaradnak a gaz-daságiaknál (bár a rendszer szá'mára minden ellenvéle-mény poLitiikad színben tűnik fel és azonnal az egész épít-ményt veszélyezteti) de tény hogy Magyarországon gaz-dasági követelésekért állandóan vannaik sztrájkok egy-szerűen úgy hogy leteszik 'a szerszámot és nem' dolgoznak Kisebb-nagyob- b üzemek üzemrészek gyárak "gyáregysé-gek t A vezetőség persze mindig arra törekszik hogy le-hetőleg elszigetelje ezeket a sztrájkokat és minél előbb megegyezzen mielőtt elterjed az esemény híre Zsillé: Általában sikerült is megegyezni" s a munká-sok megkapják amit kértek - - Balajlhy: Legalábbis: ideiglenesen később' megpróbál ják tőlük csendben visszavonni " "(„Magyar Füzetek') zából veitek az építőanyagot hisz ekkor a templomnak egy tornya és oszlopai álltak Végül 1811-be- n ezt is lebon-tották A föld szine fölött a székesegyházból ezután sem-mi sem maradt 1848-ba- n december 5-é- n Fehérvárott csatorna javítás közben a munkások csákánya vörösmárvány koporsóba ütközött ebben feküdt III Béla felesége Ohatillon (antio-chiai- ) Anna Érdy János a nemzeti mlzeum régiségtan óre ezután újabb 4 sírt talált: III Béláét és még 3 ide-gen szem'elyét feltehetően Szapolyai Jánosét Nagy La-jos király édesanyjáét Erzsébetét és egy csecsemőét III Béla es Chalillon Anna tetemét később 1893-ba- n sok huzavona után a Mátyás templomban a Schulek Frigyes tervezte északi mellekkápolnába helyeztek A FELTÁRÁS 1862-be- n folytatódott immár Henszl-man- n Imre a „műemlékek bizottságának előadója" veze-tésevei! Akkor „tárták" fel István király családjának sír-helyét és kerültek elő Vazul Szár László Kálmán király és neje Busilla tetemei Nagy Lajos király sírboltjáig majd feltehetően II Ulászló és udvaroncai telemének fel-tárásáig jutottak el Henszlmann meg 1874-be- n dolgozott Fehérvárott Ekkor kibontotta Róbert Károly 'és felesége Mátyás király II Lajos és I Albert sírját amelyekből az értékek ugyan már hiányoztak de a királyok tetemeit épen találta Mi lett s sírok sorsa azt leginkább Tőrök Aurél ant-ropológustól tudjuk meg Török Aurél 1893 június 1-- én tartotta akadémiai szákfoglaló előadását „Jelentés 111 Béla magyar király és neje testereklyeiröl" címmel melyben részletesen és tudományosan leírta az előkerült királyi csontvázakat Henszlmann Imre a „feltárásból" származó királyi és családi csontokat állítólag 5 ládába tetette Török Aurtel Trelort Ágosthoz az akkori kultusz-miniszterhez ment hogy a „csontok adassanak át tudo-mányos búvárlatra" Így 1883 november 19-é- n a csontok Török Aurélhoz kerültek Török Aurél ekkor újabb könyvet irt „Esdő szó a ma' gyár nemzethez a honalapító királyok emlékei iránt való kegyelet ügyében" címmel Könyvében keserűen leírta hogy a királysírok ügyét a Magyar Tudományos Akadé-mia az 1893 ím ember 27-i- ki ülésén tárgyalta és a követ-kező megállapítást tette: „Ami a Henszlmann Imre állal Sz Fejervárott talált csontokat illeti: föltéve hogy azok mind királyi csontok és föltéve hogy azoktól anatómiai-la- g egyes csontvázakat össze is lehet állítani mégis an-nak megállapítása kinek a csontváza az hacsak a lei-hely- ek a legpontosabban nincsenek följegyezve és az il-lető csontok mind együtt nem hagyattak miről a bizott-ságnak tudomása nincs úgyszólván lehetetlen ennélfog-vVlegjob- b volná e csontokat a helyszínen Fejervárott is-mét a szentelt földnek átadni A különféle királyi holttes-tek összegyűjtése nem helyes lehetetlen sőt kegyeletelle-nes dolog" Török Aurél annyit mégis elért hogy III Béla és fe lesége csontvázát egy idegen magzattal és két idegen csonttal együtt a várbeli Mátyás-templomba- n helyezték e!a felbontott ládában talált ot emberhez tartozó csont-vázat (ezek feltehetően a Szent István és Kálmán király sírboltjából kerültek elö) amely közül kettőnek a koponyá-ja hiányzott ugyancsak a Mátyás-templo- m altemplomá-ban egy nagy vörös márvány szarkofágba helyezték el ÉS A TÖBBI 28 CSONTVÁZ? „Ott maradtak de nem eiedeti sírjukban hogy utólagos ásatás esetleg hitelesítse azokat hanem egy közös sírba összehányva és szinte a lelismerhetetlenségig összekever-ve" — irta Bartucz Lajos antropológus professzor 1937-be- n aki e csontokat Fehérvárott a Henszlmann által A-lbert király sirkamrájának nevezett üregben találta me mint „a magyar fajismeretnek és nemzeti kegyeletnek aicúlcsapását" sAA-NAA- ' Harc a hiánycikkek ellen Engem egy népmesére emlékeztet a kereskedők munkája: arra ahogyan a szegény ember legkisebbik fia harcol a hétfejű sárkány nyal Ha levág egy fejet azonnal nő helyette úiabb Vagy nem így küzdenek a kereskedők a hiánycikkek ellen? Nálunk nem mond-hatjuk azt hogy kifogásta-lan az ellátás Hol a porszí-vó ö vasaló hol a haris-nyanadrág máskor a vé-kony gépvarrótü a televízió újabban a fekete-fehé- r is — tűnik el az üzletekből Meg-annyi bosszúságot okozva vásárlóknak kereskedők-nek" az ellátásért felelős ve-zetőnek Alapelvünk régóta az: aki becsülettel megkere-si a pénzt annak lehetővé kell tenni hogy kívánsága szerint elkölthesse Mert a valódi anyagi érdekeltség csak akkor létezhet ha a pénzben kifejezett elismerés — a munka fáradságáért az alkotó teljesítményért — átváltható Alkalmasint pof-szivó- ra vasalóra gépkocsi-ra Varrótűre téglára vagy más egyébre Ezért van szükség a je- - llenleginél rugalmasabb ke reskedelmi munkára Im már több mint két éve an-nak hogy a VASÉRT Vá-llalat vezérigazgatója kezde ményeate a nagykereskedel-mi vállalatok termeltetési akcióját az általuk forgal-mazott cikkek körében Kis műhelyeket szövetkezeti melléküzemeket „vett rá" néhány hiánycikk gyártásá-ra — így került az üzletekbe derelyeszaggató lakatpánt s még sok egyéb fontos árucikk Később mozgalom alakult a „Vevők vagyunk" akció keretében: több keres-kedelmi vállalat talál gyár-tót a hiába keresett termé-kek gyártására E kereskedelmi módnze reket csak üdvözölni lehet Mert a jelenleginél jobb áruellátást csak úgy lehet megteremteni ha a keres-kedelmi vállalatok pénzesz-közökkel is „beszállnak" egy-eg- y termelő tevékeny-ségbe Matkó István ' (Békés megyei Népújság 1981 május 12) (Mi ez— ha nem a ma-gánkezdeményezésre: ar kis-iparra a magánkereskede-lemre való visszatérés? ! Szerk) ft I Bartucz Lajos maga sokat harcolt a királysírok meg-mentéséért 1936-ba- n beadványt írt Hóman Bálint kultusz-miniszternek a királysírok ügyében A napilapokban így kesergett: „Semmi iránt nem vagyunk olyan közömbösek nii magyarok mint eleink emlékeinek fenntartása iránt" Egyetlen sir sem volt Érdy és Henszlmann „ásatása" idején amelyet a török fosztott volna ki „ellenben akad-tam számos sírra melyeknek saját véreink által még-pedig a múlt század vége felé vagy éppen a jelen század-ban történt barbár kifosztása minden kétségen kívül van mit a szoros iga'ság érdekében nem szabad elhal-lgatnom" A Fehérvárott előkerült csontvázakat Bartucz nem vizsgálhatta meg Az ő számára sem jött el az idő hiszen azokat 1938-ba- n Fehérvárott újra — egy nagy fehér kővel letakart teglasírba helyeztek pedig „e vizsgálatok lehetö-vetétel- e és elv'egz'ese úgy a hazai történettudomány mint a magyarság szempontjából nemcsak elsőrangú tudomá-nyos feladat de nemzeti kötelesség is" Azóta újra felvetődött az immár napról napra pusz-tuló királyi csonlok tanulmányozásának szükségessége Újra beadvány újra visszautasítás és újra közöny Hát valóban olyan gazdagok vagyunk hogy nem kell múltun-kat megbecsülni vagy fiatalságunkat nem érdekli saját történelmünk? Ezt nem hihetjük Kezünkben a lehetőség a fehérvári és a Mátyás-templo- mi királyi csontok vizsgá-latára: a legjobb szakemberek sokasága ajánlotta fel tu-dása legjavát ennek megvalósításáért és mégis értetlenül késlink meglenni kötelességünket IIAXKÓ ILDIKÓ— KISZELY ISTVW („Magyar Nemzet") NAPL 1426 július 22: — HUNYADI JÁNOS Nándorfehér-várnál döntő győzelmet aratotl II Mohamed török szul-tán lölött E győzelem emlékét hirdeti világszerte a déli harangszó 1783 július 24: — SIMON BOLIVÁR dél-amerik- ai sza-badsághős születésnapja 1830 júi-d- s 27: — PÁRIZSBAN kitör a „júliusi for-radalom" amely megbuktatta a Bourbon-dinaszti- át 1831 július 21: — BELGIUM független királysággá alakult 1877 július 2: — DOHNANYI ERNŐ magyar zene-szerző születésnapja 1809 július 25: - LOUJS BLÉRIOT francia mérnök átrepülte a La Manche-csatorn- át 1956 július 26: — EGYIPTOM kisajátította a Szuezi-csatorn- át Hazai hírek Az Osztrák— Magyar Egyesület rendezésében ün-nepélyes keretek között nyi-tották meg a bécsi Collegi-u- m Hungáriáimban Kovács Éva keramikus kiállítását Kelemen Pál grafikái-ból nyilik meg kiállítás Kő-bányán a Pataky Művelődé-si Házban Milánóba utazott pénte-ken a Magyar Állami Ope-raház kétszáz fős társulata Mihály András igazgató ve-zetésével Az operaház fenn-állása óta másodszor szere-pel Milánóban Pilinszky János halálát nekrológ-rovat- a éNén jelen-tette be a londoni The Ti-mes A Cambridge-be- n ren-dezendő költészeti fesztivál-ra egy hét múlva várták volna Pilinszky Jánost akit a nekrológíró a második vi-lágháború utáni magyar kolbászét kiemelkedő alak-jának nevez ™™ 20 FEET-- e Kocsival — vállal: A Budapesti jBach-tri- ó (Pröhle Henrik fuvola Kis-Domonk-os Judit gordonka Horváth Anikó csembaló) hazaérkezett nagysikerű NSZK-be- li hangversenykór-úljáró- l Koncertjeinken régi mesterek müvein kívül elő-adták Kocsár Miklós és Szo-kola- y Sáuder szerzeményeit is Lantosok és énekmon-dók cimmel nyári hangver-senysorozatot rendez a Ma-gyar Nemzeti Múze'im és a Józsefvárosi Művelődési Ház Az első koncert június 21-é- n volt a 'múzeum udva-rán Trubadúrok zenéje cím-mel a Bakfark Bálint lant-trió közreműködésével Prágai vendégszereplés-re utazott hétfőn a Magyar Állami Operaház társulata Az együttes a Prágai Ta-vasz 'rendezvénysorozatán lép fel Bartók három mű-vét: A kékszakállú herceg várát A fából faragott ki-rályfit és A csodálatos man-darint viszik színre k Magyar Élet azért küzd hogy Magyarországon icűmtnlt "m'a"marra"r ilít "Ir"fMiyrv"pn:'' Költöztetést zárt bútórszállító garanciával szemételtakarítást dump-trakk- al legolcsóban Sípos Cartage Tel: 293-049- 8 t m Költöztetés és minden más szállí-tást garanciával legolcsóbban vállal SZABÓ MOVER 223-23- 92 ao "OP ÉTTEREM Most érkeztek Budapest legjobb zenészei ! Zsiga TiBor Suha István Sándor József BmB&i töSSSmA 'íWEmm&S&k K ASZTALFOGLALÁS: I halál hegedű 597-08- 01 720 Bay Street Toronto Magyar Élet azért küzd hogy Magyarországon ismét magyar élet legyen! winiiiiiuiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiin Szenvedés ja elme annak a füzetnek mely az emberi' lét legnagyobb I problémáját tudósok írók szentek gondolatain át mu be és ad arra megnyugtató választ Csinos kiállítás finom papír jól olvasható betűk ' 56 oldal [Ara 50 cent 100 és ezen felüli rendelésnél 10% árén-- ! I gedmény és portómentes küldés fi I MegréndelhetőfRév Fr Joseph Hitter S J 307 John § St Hamilton Ont Canada L8N 2EL' 'jfllllDI JUH ii iiiih mi i ii ii i vr EUROPEAN SAUSAGE HOUSE INC 145 NORFINCH DR TORONTO ONTARIO Telefonálja be 416-663-83- 23 Itt megtalálhatja Észak-Amerik- a legfinomabb bácskai-módo- n készített hentesáruit: kolbászokat hurkákat felvágottakat stb Privát füstölést vállalunk Könnyen is gyorsan megköKlithetS a vira bármelyik részéről a korocnl 400-- t és 40 l-- es főutakon Parkolási' probléma 'nincs és vásár-lóink megszabadulnak városi for-galomtól i BURANY TESTVÉREK NYITVA Este Kedd 900-tö- l Szerda - 900-tó- l Csütörtök 900-tó- l Péntek 900-tó- l 900-tó- l 600-i- g 6:00-i- g '800-i- g 8 00-i- g 400-i- g AZ ÜZLET 1 V°v ELZABETH cselló A tatja South Reigel Szombat J ti V Sttttmvi FlnetiM Delicatessén SMeat Friss húsok a legfinomabb minőségű hentesáruk felvágottak és csemegéáruk nagy választékban Tulajdonos a"Balega család rÁRKOLÁS MÖGÖTT (prímás) cimbalom művészek DOWNSVIEW rendelését! CANADA TERÜLETŰRE C O D SZÁLLÍTUNK 410 Bloor St West -921- -8644 VICTÖRIA HUNGÁRIÁN RESTAURANT 523 MOUNT PLEASANT RD (Eglinton-tó- l délre) Klttafl magyar konyha hári készítésű Bfltetné&ytk espresso kávé Take out service Valamint külföldi sörök borok kaphatok !jTeli:j481-401- 1 Nyitva vagyunk de 11-t- ől este U-l-g vasárnap déli- - 1-t- ől este 11-i- g SZERETETTEL VARJUK KEDVES VENDEGEINKET! 1 ' I H _ és 4 lv BUDAPEST TEXTILE-n- él V Férfi— nöi tropikál szSvetek sok színben ' férfi öltönyszövetek'' polyesterersey-- k polyester selymek nyári kartonok ágynemű- - és függönyanyagok 770 ST CLATR AVE WEST — TEL": 154-250- 9 Tulajdonos:' Mr és Mn Németh |
Tags
Comments
Post a Comment for 000359
