Magyar Elet, December 10, 1983

              "M3Ö?' 'v"lSv J"1&" # -- " hí"wl tv ii iy(f'J"'i''- - "'4'íS&n}" '1TA 1
1983 december 10 MAGYAR ÉLET 9 oldal
Százhúsz oldalgs puhakötésü füzetecske — mikor el-olvastam
a fedőlapját melyről máris láthattam hogy
a Magyar Cserkészszövetség érettségi előkészítő
tanfolyam számára" készült és a Cserkészszövetség 1983
évi kiadása — valamiféle száraz tankönyvfélének néz-tem
Mennyire tévedtem! Mikor kinyitottam a könyvecs-két
és lapozgattam — hirtelen eltűnt körülöttem könyv-társzobám
négy fala és virágillatot távoli fenyvesek su-hogását
sodorta felém valami rejtelmes szél Nem tu-dom
hogy történt de a régi magyar népdalt véltem hal-lani:
— „Tiszán innen Dunán túl — Túl a Tiszán
van egy csikós nyájastul " Megrázkódtam és körül- -'
néztem: vajon miféle varázslat ejtett hatalmába?
Bodnár Gábor könyvecskéje a varázslat! Lakonikus
rövidségü mondatai leegyszerűsített fejezetei is nosztal-gikus
emlékek százait erejesztik az idősebb emberben s
bizonyára emberközeli távolságra hozzák a magyar falut
a fiatalabb számára A Magyar Cserkészszövetség nem-csak
a cserkészfiatalok számára adott ajándékot ezzel
— mindannyian gazdagodtunk a magyar néprajz ezen
új friss kiadványával
„Ajánlom ezt a- - könyvet Genetta János bátyánknak
a magyar cserkészet őszinte barátjának " — kezdi a
könyv írója Ajánlását Eszembe jut hogy én is ismerem
a szálfatartásu öregurat ki az idei augusztusi fillmo-re- i
cserkésztáborozáson is ott volt Mindenütt jelen volt
nem hagyott ki egyetlen eseményt sem s — mivel tud-tam
hogy már felnőtt emberként járt-ke- lt ebben a vi-lágban
mikor legtöbbünknek még a szülei is gyerme-kek
voltak — szinte úgy néztem rá mint az ősi ma-gyar
föld megelevenedett szellemére kinek bölcs öreg
szemei rajtunk nyugszanak Figyelnek e szemek ben-nünket
késő és gyarló utódokat Figyelnek e szemek —
és néha örülnek néha bizony szomorkodnak azon amit
látnak Most megtudom az Ajánlásból hogy János bá-tyánk
„Milléneumunk évében" — azaz 1896-ba- n — szü-letelt
és tizenhat éves korában már az Egyesült Álla-mokban
dolgozott! Az Ajánlás további mondatai meg-egyezlek
azzal melyet az öregúrral való személyes be-szélgetésem
során emlékeim tárházában megőriztem ró-la:
„Magyar öntudatát gondosan megőrizte Még
mindig kedves ipolymenti zamattal tisztán beszéli édes
anyanyelvünket Rendkívüli áldozatkészséggel ápolja
kultúránkat Élete útmutatás jó példa minden magyar
cserkész számára"
Dicsérem Bodnár Gábor barátomat hogy János bá- -
csit választotta ezt a nyolcvanhét éves falusi szárma-zású
hazánkfiát aki olyan — külsejében beszéde for-málásában
kiejtésében gondolkodásmódjában mintha
maga is a „Néprajzi Vázlatok" egyik megelevenedett
illusztrációja volna
A könyv célja
A könyvecske írója szerény mondattal kezdi az Elő-szót
:„Ez nem tudományos írás Egyetlen célja az
hogy a külföldön felnövő magyar fiatalságot szolgálja"
Bodnár Gábor itt nyilván arra gondol hogy erősen ösz-szevo- nt
megrövidített müvében nem nyújt az olvasónak
valami új kutatást valami — az eddigiektől eltérő —
„tudományos néprajzi felfedezést" Az „etnográfia" csu-pán
leíró rész adatgyűjtés és a rendszerbe foglalt ada-tok
elmélet nélkül való közlése felsorolása Ezt ad Bod-nár
Gábor is: rendszerbe foglal leír és felsorol De va-lóban
megbélyegezheti-- e önönmagát az író a „tudomány-talan"
jelzővel? Egyáltalában nem! Könyvecskéje ősi
népi „tudományokat" juttat emlékezetünkbe és pusztán
azzal a ténnyel hogy müve tankönyvként kívánja szol-gálni
a cserkészoktatást — máris tudománnyá lép elő
hiszen a „pedagógia" nem más mint a nevelés elvei- -
&
mi
miwmmi1 wm
Haraszti Endre:
hadseregünk
THE
Tiszán innen
inek módszereinek és eszközeinek tudománya A köny
vecskében tehát az én derék Gábor barátom a
ügyvezető elnöke bizony elénk lép nem-csak
mint ifjúságunk lelkes vezéralakja nemcsak mint
a magyar néprajz hivatott ismerője és szerelmese — de
mint tudós pedagógus is! Ezt még akkor is ki kell
mikor az író azzal kezdi müvét hogy
„nem tudományos írás"
„Közel négy évtizede folyik intenzív néprajz taní-tás
cserkészeink de méginkább vezetőjelöltjeink köré-ben"
— magyarázza a mű írója „Ez alatt az idő alatt
négy világrészben mérhettük fel alaposan ifjúságunk be-fogadó
készségét Tapasztalatból tudjuk mennyi a nem
rdély históriája
Cserei Mihály történelmi
iÉn históriát írni nem akarok mert ha akarnék is
ahhoz való kapacitásom nincsen bízom másokra ná-lamnál
jobbakra s tudósabbakra hanem amit vagy
más igaz hazafitól értettem vagy magam bizonyosan
tudtam azokat írtam le Magamon esett dolgokat
is amennyire eszembe jutnak az elmúltak leírtam"
A barokk Erdély történetét tárgyaló müvét kezdi e
meglepő kijelentéssel Cserei Mihály erdélyi nemesúr
„Históriát írni nem akarok " De hát
akkor mégis mit ír és miért? Persze hogy históriát ír
De olyant amelybe már jóval beleját-szik
a szerző magánélete mesélőkedve mint korábbi
tudós történetírók munkáiba Cserei Mihály néhány je- -
Középkori kultúránk szótára
Kerek négyszázötven
esztendeje látott napvilágot
Krakkóban egy németalföldi
tudós Joannes Murmelius
szótára: latin szavait a né-met
mellett magyarul is
értelmezi Ez az első nyom-tatott
latin— magyar szó-jegyzék
nemcsak a magyar
nyelvfejlődés szempontjából
kiemelkedő jelentőségű: jel-zi
a hazai latin kultúra fon-tosságát
nemzeti művelődé-sünk
szoros kötődését a kö-zépkori
latintanításhoz Va-lóban:
az ókori rómaiak
nyelve sokáig második
anyanyelvünk volt még ak-kor
is amikor Európa-szert- e
már csupán egyházi kö-rökben
ismerték
Murmelius utódai ma-napság
komoly gondokkal
küzdenek: a közép-lati- n kul- -
Kanada soha nem volt egy agresszív katonai állam
Ha azonban a szükség úgy hozta a Kanadai Hadsereg
férfi és női önkéntesei önzetlen kötelességtudással
hajtották végre feladataikat A mai hadseregünk a múlt
tapasztalatait és hagyományait arra használja hogy a jövő
követelményeivel és próbatételeivel megbirkózhassék
A kanadai hadsereg Kanada területének
felügyeletéért és a NORAD révén Észak-Amerik- a
védelméért a NATO-kötelezettségeké- rt és a
nemzetközi békefenntartó szerepekért felelős
Ezekhez a tisztán katonai feladatokhoz járulékosan
a kanadai véderő nagy vészek mint árvizek erdőtüzek
olajszennyeződés avagy kutatási és mentési munkálatok
idején segítséget nyújt A véderő utakat és hidakat épít
és Hadseregünk továbbra is fontos szerepet
tölt be Kanada fejlődésében
Kiképzést nyújtunk több mint 60 különböző szakmában
és több mint 20 foglalkozási főcsoportban A fizetett
egyetemi oktatás ugyancsak rendelkezésére áll azoknak
akiknek minősítése
Az ifjúság hadseregbeli életpálya-választás- i
lehetőségeire vonatkozó további felvilágosításért
látogasson el a legközelebbi sorozóközpont hivatalába
vagy bérmentve hívja tejefohon a sárga lapokon ( Yellow
Pages) a sorozás alatt feltüntetett számot
w%m CANADIAN ARMED FORCES LES FORCES ARMÉES CANADIENNES
mwwmw5nBwami ihjiw msmnawKKWtn i i
c
túra és a
egyre nagyobb divatja elle-nére
továbbra sincs
o
magyar
17— 18-á- n
dezett célja a
és egy szótár
volt
a szinte
— A
—
Iván a
az
titkára — a
Dunán túl
(Bodnár Gábor: „Néprajzi Vázlatok" könyve margójára)
Cser-készszövetség
hangsúlyoznom
iittittwiiitttt'ttTtttttttt'tttivtgeTTffR'itTrrrKvi'wwttt'tHt
emlékirata
ál-lamhivatalnok
jelentékenyebben
védelméért
karbantart
megfelel
középkorkutatás
medie-viszlik- ai
szakemberképzés
egyetemeken
címmel
október megren- -
kollokvium
középkori latinság kutatása
átfogó
megjelentetése amely
magyarság
középkori kultúráját tükröz-né
köz3])kori magyar-ság
szótára tájékoz-tat
Boronkai szótár-csoport
vezetője értekez-let
szervező
i
miképpen
savai Az erre a gyűjtésre
támaszkodó szótár mond-hatni
az egész hazai
irodalmat magába foglalja
a nyomtatásban kiadott ok-leveleket
is Terjedelmében
és műfajában a már meg-jelent
Magyar értel-mező
Szótárához
óriási vállalkozás Mun-kánk
a külföldi
érdeklődés A szótár
a nyomdai előkészítés
fázisában Évente 3—1
lát majd
az Akadémiai Kiadónál
egyenként iv
Az várható-an
1981-be- n jelenik
CSKR LÁSZLÓ SJ
9 9 9
sok mennyi a nem kevés Mi és mennyi az amit öröm-mel
tesz magáévá a külföldön felnövő nemzedék"
A könyv felépítése
Kitűnő a könyvecske szerkezeli felépítése A „Ma-gyar
népi fejezet az „Őrség" alcímszóval
kezdődik majd felvonul az olvasó-tanul- ó előtt a „Rá-baköz"
a „Göcsej" az „Ormánság" hazánknak szinte
valamennyi jellegzetes vidéke a „Palócföldön" és a
„Kunságon" keresztül' egészen a „Székelyek" alcím
alatt foglaltakig „A Kárpátmedence nemzetiségei" cí-mű
fejezet a nem magyar-ajk- ú népekről ad számot A
„Magyarok a nagyvilágban" c fejezet a múlt század
végétől számítva ad rövid beszámolót világrészek sze- -
les kortársával együtt a regény műfaja felé töri az
utat a história tilalomfákkal rakott bozótján át adomái-val
nfindent a legegyszerűbb emberi érzésekre vissza-vezető
„novelláival" csak az emberi megnyilvánulások-ra:
szeretetre gyűlöletre haragra bosszúra sérelemre
ügyelő tudománytalan írói magatartásával
Cserei Mihály — és kortársai: Bethlen Miklós Rá-kóczi
Ferenc — prózájában immár türelmetlen határo-zottsággal
jelentkezik az elbeszélő próza iránti igény
melyet addig jószerint a 16 századból öröklött mesék
és elégítettek ki
Éppen akkor a 18 század első két évtizedében
amikor Cserei emlékiratán dolgozik — 1709-171- 2 — jele-nik
meg francia nyelven Antoine Hamilton: Mémoires
du chevalier Grammont című nagyhatású regényes
történelmi emlékirata (1713) és ekkortájt kezd dolgozni
emlékiratain Saint-Simo- n is A regényes emlék-irat
oly népszerű műfajjá válik hogy Dániel Defoe 1720-ba- n
és 1722-be- n kél álemlékiratot is kitalál fon-tos
történelmi egyes szám első személy-ben:
Memoirs of a Cavalier (1720) és A Journal of the
Plaguc Ycar (1722) London égéséről
Náhmk három jeles egyéniség ír ugyanakkor lelkiál-apotok- at
és egyéni sorsokat ábrázoló szépprózai becsű
cmlékirjlot:
A IríWónlrnri Intin lövi JÓS RákÓCZÍ Feleli
Bethlen
Rákóczi
kológia kérdései" és franciául fogalmazott a ma- -
egész
Cserei Miklós
közül
'at-'Rl-
H
ezért alig hatott
latin
latin
iránt
már
gyár elbeszélő próza amit sajnos a magyar
nyelvű Cserei-emlékiratokr- ól és Bethlen Miklós müvéről
is elmondhatunk hiszen csak újabban terelődött rájuk
a figyelem
Cserei Mihály müve például mostanáig ismeretlen
maradt a magyar olvasóközönség előtt Először 1852-be- n
jelent meg nem szöveggel később sze-melvényekben
néhányszor — így a Magyar emlékírók
kötetben (1982) Bilskey István gondozásában —
úgy hogy ezt a most megjelent kiadást az első hiány-talan
szöveghű teljesértékü publikációnak tekinthetjük
A szöveg gondozása Bánkuti Imrét dicséri Gondosan
iecvzelclt mintaszerűen elemzett kiadás Imrét
mohácsi vészig terjedő tet-mészctes-en
elsősorban a mű történettudományi vo-anyag- ol
öleli föl Adatainak natkozásai érdeklik Lelkiismeretesen igazítja el az ol-gyüjt-ése
1932-be- n kezdődött vasol: mi V(u akkor a 17 századvégi Erdélyben a va-Szentpét- ery Imre irányitá-- 1 is töténelmi helvzet látia a mai tudomány
latin
Nyelv
mérhető
nagy
jelen-leg
tart
füzet napvilágot
tíz terjedelem-ben
első füzet
meg
tájegységek"
széphistóriák
de
herceg
eseményekről
nagy
de hiánytalan
cí-mű
a szerző által — és kortársai által is! — annyira gyű-lölt
Teleki Mihály alakját: és mi az amit Cserei Mi-hály
személyes indulatú elfogultságának tudhatunk be
A kaliforniai egyetemen larklusl okozó plakkot míg
olyan szívkatétert fejlesz- - a 3 mm hajszálcsö-tette- k
ki amely két optikai vön át leszívják annak ma-szálb- ól
és egy hajszálcsöböl radványait — Ha sikerülne
áll Az egyik optikai szálon ezl a rendszert úgy tökéle-á- t
rendes fénnyel láthatóvá lesileni hogy a szakorvosok
' teszik a véredények belső egymaguk is alkalmazhas-talá- t
a másikon ál impul- - sák sok emberiletet meg-zusüzem- ii
argon- - vagy YAG- - menthetnének illetőleg sok
lézerrel szélroncsolják
erekel olykor elzáró szivin- -
hírmondó a
akkmiszlíiás lézerrel
Tengek-lenge- k tizenöt faluban
odajárok nagy titokban
Faggatom a mik is leltek?
Súg a Teremtőm mint a sírkertek
Tamási'' Jaj de jó volt élni járni!
Bedeg? A szivem is érlc beteg
Ireg? Ha int megyek megyek!
Nyék? Ott legszebb kék az ég
Ürgéd? Ugró ürgét fürdet
Kánya? Feketén fénylik a szárnya
Szántó? Szántó meg kaszáló
Keszi? Teszi veszi eszi
Kónyi? Meg kell szoknyi
Ozora? Ide meg oda
Paci? Tutyiba járni
Pincehely? Az a jó hely!
Hegöly? Ülj le oszt regölj
Szakály? Borostás oll az arc meg az áll
Bandukolok s keltegelcm
amikel mások temettek én fölkeltem
megrázom tizenöt falumat ébrednek
hol cn ölelkezem velük hol ők ölelnek
(tinck az
(1706—1710 között)
a
1716-1719- ) Hármuk
icjlocleserc
Bánkuti
átmérőjű
Teremtöm
álmomban
az költséges műtétet elkerül- -
LTD
rint csoportosítva hazánkfiai külföldi letelepedéséről —
Azokat az országokat ahol nagyobb magyar tömegek
találtak új életet külön kiemelve csoportosítja A „Ma-gyar
népdal "-f-ej
ezét valóban tudományos igénnyel-gond-da- l
tárja elénk a népdalt melyről találóan írta Kodály
Zoltán hogy az bizony nem más mint a „nép lelké-nek"
kifejezője Ezután következik A Népmese" című
rész majd „Néptáncaink" jól szerkesztett felsorolása
elemzése A népi táncokkal fejezet külön
csoportosítja a táncos gyermekjátékokat a női táncokat
a férfi táncokat és természetesen a párostáncokat
A „Népszokások — jeles napok" fejezete végigvezeti
az olvasót a születéstől a halálig illetve behiutatja az
emberi élet különböző szakait egészen attól az epizód-tól
mikor pl a fiatal fa első terméséi mindig a váran-dós
asszonynak adták egészen a székelyek temetési szo-kásaiig
A Vízkeresztnek éppenúgy megvolt a maga ősi
népszokásrendszere mint a farsangnak Olvashatunk a
gyertyaszentelői szokásokról a „balázsolásról" a „ger-gelyjárásról"
és mindmegannyi ünnep falusi érdekessé-geiről
„A magyar ház és bútorai" c fejezel logikusan
követi a „Népünk régi ruházata" c rész majd a „Dí-szítőművészetünk"
a kéregmunkáktól egészen a fazekas-ságig
A könyvecske végén láthatjuk hogy írója tizen-nyolc
komoly forrásmüre támaszkodott Külön meg kell
jegyeznem hogy Bodnár Gábor tankönyve tele van le-egyszerűsített
vonalvezetésű de éppen ezért kifejező és
könnyen megérthető-áttekinthel- ö rajzokkal melyek reme-kül
kiegészítik a magyarázó szöveget Dicséret illeti a
Magyar Cserkészszövetségen kivül az IH Printing Com-pany- -t
(205 Hamilton Street New Brunswick New Jer-sey
08901 USA) melynek gondos munkája nyomán ke-rült
ez a nagyértékü tankönyv napvilágra
Azt hiszem hogy Bodnár Gábor dicséretreméltó mü-vének
méltatását legalkal masabban Kodály Zoltán sza-vaival
fejezhetem be: „Népet csak egészben lehet meg-ismerni
A nép dalát is csak az érti igazán aki ismeri
szokásait ruházatát ételét építkezését egész életét
Akármilyen alapos részlettanulmány csonka marad ha
nem terjed ki figyelme a nép életének minden jelensé-gére
Csak így jutunk el végre olyan fokú nemzeti ön-ismeretre
amely egyrészt kielégíti a tudomány igényeit
másrészt gyakorlati életünk formálására is kihat"
Bodnár Gábor müvécskéje is fontos lépés a népismere-ti-
önismereti úton
I
Syv-ií-? r"x "ívt ¥':'A'í' : " ~-- "'V" ' ' 'isLVll' "
A
minden szombaton este 930— 1030-i- g tájékoztató és
szórakoztató műsort sugároz a CHIN 1007 Mc FM
stereo hullámhosszán Figyelje műsorunkat! Minden
adásunkkal a nemzeti összefogás eszméjét szolgaijuk
Üzenjen a Magyar Rádió zenéjével szeretteinek csa
'ádtagjainak barátainak Hirdetésével minden ma
gyár otthonba bekopogtat és ezzel is a Magyar Rádió!
támogatja Hirdetések és üzenetek bejelentését kér-jük
a Kultúrközpont irodájában Tel: (416)654-492- 6
1 ÍÍI IJAAVAfB I uj mnu IMII e m kbilih I
QS nvílt a Bloor-o- n §k
NNN' mm n A -- na m A h _~ —
I§1
SS íi
Iil
'"' i£
517 BLOOR STREET VEST
TORONTO ONTARIO
TELEFON: 534-335- 1
Kitűnő ízletes magyar éte'ek italok
Minden nap speciális különlegességek
Pénteken: halászlé és túrós csusza
Szombat-vasárn- ap: töltött kacsa töltö't borjú
Teljes italmsrjs
Nyitva: de 11-t- ól este 11-i- g
Minden kedves vendéget szeretettel várunk
hclnének (Die Umschau
~~~~~~~~~~~~~ = ~t===:j1
Verses
Hitetőhöz")
Canad'á Olvassa MAGYAR ÉLET-et- !
foglalkozó
BS&:]-mmámSSSSB-S
Kanadai
Kultúrközpont
ÉTTE'EÍEM
%mmmmmmmmmMmmmmM
hétre
étkezés naponta
teljes orvosi kezelés fürdők
Nagyszálló Thcrmal
US S50200 US$611JH)
44
T0 - BÖBMEST - TORONTO
$90060
0R0NT0 -
$54800
Autóbérlés: $1 2000 hetenként unlimited km-re- l
S676J0
IKKA — TUZEX — COMTURIST — KÖZJEGYZÖSÉG
Túrók — útlevelek — vízumok — hofelfoglalós — autóbérlés
QLUMBUS TRAVEL
SERVICE
Magyar
RAKIKFORT TORONTO
A HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA
420 Spadlna Avc Toronto Ont M5T 2G7
Te!: (418) 596-8- 19
nmv?pcmmjxmMi'mmmmamT™M'™™iiMVw
ssIs
iSa§
SX
S5
Aini N
P
i
íj —