Kanadai Magyarsag, June 12, 1971

              h IXT %'
t l HÍ'll I pu T t CMS" SJ " J"
r
o
Béldy Béla:
Magán— és közőrültek
Valaki megölt huszonegynéhány embert Kali-forniában
és elásta Cket egy békés gyümölcsös-ben
Azt mondják három hónapot töltött valami-kor
a bolondok házában De kiengedték mert
nem találták őrültnek vagy talán — kellett a hely
egy másik őrültnek
Évekkel ezelőtt Csikágóban egy másik örült
meggyilkolt nyolc vagy hány ápolónőt
Texasban egy egyetemi campus tornyából egy
másikörült lelőtt vagy tizenhat ártatlan embert
amíg végül egy rendőr golyó leterítette
Most nemrégen Harlemben két rendőrt — az
egyik néger volt— hátulról lelőttek a „fekete for-radalmárok"
Az utcákon őrült mocskos hippik üvöltöznek
egy olyan háború ellen ami máris majdnem —
történelemmé vált
A Womens' Lib örültjei azt akarják hogy a nö
lemehessen a szénbányákba hogy harcoló sorkato-na
lehessen és hogy a férfiak szüljenek helyettük
A nemi betegségek nem csak szaporodnak ha-nem
járványszerüvé váltak mert a szex örültjei
csak lefeküdni szeretnek felkelni nem
örültek elrabolnak ártatlan túszokat kiknek sem-mi
közük a radikálisok által siratott nyomorhoz
de nem rabolják el önmagukat akik a nyugodt ter-melés
— tehát a növekedő jólét — útjában állnak
Más örültek Kubába akarnak repütai Fidél bo-londokházába
persze jegy nélkül de fegyverrel a
kezükben ahol azonmód lecsukják őket
Marljuanától megörült taknyos kölykek és lá-nyok
heroinra váltanak át hogy minél hamarabb
érezhessék a heroin-hal- ál szömyU kinjait
A nemzetközi politika örültjei nap-na- p után „fel-szabadítás!
lázadásokat" provokálnak hogy még
kevesebb ennivalójuk legyen a ceyloni kelet-pakisztá- ni
stb éhezőknek Melyik szocialista örült
tudott eddig —- az orosz bolsevizmus' félévszázada
alatt — több ennivalót produkálni?
Csile elnöke aki orvosnak tanult ki nem gyó-gyít
amihez talán (talán!) értene hanem beteggé
tesz egy aránylag egészséges délamerikai gazdasá-gi
eletet
Több őrültség kell? Heteken át sorolhatnánk fel
mert ugy néz ki hogy a világ tele van őrültekkel
Az események nyomában
' - - -
Gábor Áron skandináviai megfigyelései
Különböző okból véget ért
„kutatásunk": hogyan látjuk a
skandináv életet és hogyan ska-tulyázott
minket szőke
kékszemű világ Legfontosabb ck:
néhány alapvető viszonylaton kí-vül
még annyi kérdés tartozik a
témakörhöz hogy Béldy Bék ki-átk- oz
a szerkesztőségből Igaza
is van Az ilyenfajta világkutatási
müaj szerkezete formája még
Bem érett meg Nem érzem mi-lyen
recept szerint isszák meg a
„kékújeág" olvasol ezt a különös
eoektailt ki milyen adag társada-lomfilozófiát
pubHciaztikát pub-H- c
retatfon-- t visel t és mennyit
Igényel a neve-nme-s- fűszerből
amellyel ermfréciós etetőnket ita-lunkat
eótzk eipeprikázzuk
Amely mégis — a legédesebb Vi-tára
vesieksdésre késztet atom-ba
ringat röaaasainre festi a vilá-gét
Magyar hasit?
Az évezredes
csodaszer
Nyeivttnk százféle korban kör-Ayeeeife- en
százféleképpen cifráz-ta
Megfogta elejtette és maradt
„neve-nincs- " főszer Ha egyszer
megtaláljuk rá a pontos szót már
el is veszitjttk Feladjuk lénye-günkből
a legfontosabbat: a száz-féleképplátá- st
százféleképp-eka-rés- t
Az évezredes csodaszert
amely életbentartott és a lenhaju-ak-kékszemö- ek
országéban i
megmutatja a réseket
A másik az amiért befejezem a
sorozatot hogy nem akarok sen-kivel
sem összeveszni: ki talált
nagyobb rést a skandináv élet-ben
kinek szebb a Volvo) ki své-debb
a svédnél vagy magyarabb
az otthoniaknál Ha minden Jói
megy ősszel Kaliforniában télen
Dél-Amerikáb- an folytatom a „fel-derités- t"
A favellák kőiül vála-szolok
Béldy Bélának miért fon-tosak
világképünkben a latinok
Illetve abban a világképben amely
előbb-utób- b azt a világképet vált'
fel amelyet eddig a fehér faj
hoz copyrightolt a történelem
Holnap? A kreol Dél-Amerikáh- oz
a sárga Ázsiához a fekete Afriká-hoz
ragaszt Akkor pedig azon
múlik fehér kultúránk erkölcsi éi
társadalmi formánk léte hogy
mennyit Invesztálunk be ezekből
a devizákból a különböző színez
világképekbe A kérdés valahogy
w-rgija- ujf - M
Magán- - és közőrültekkel
Miért? Miért nem volt — aránylagosan sem —
ennyi beteg agyvelő ötven-szá- z évvel ezelőtt? A
válasz nem könnyű Elsősorban orvosi problémá-nak
látszik amit az öreg dilettánstól átörökölt
freudi pszihológia csak komplikált Ma egy húsza-sért
minden csalódott de különben egészséges
asszonyból bolondot csinálnak Régen ezt a csa-lódott
asszonyt vagy kidobta a férje vagy — meg-tartotta
a család szeretete De ma már nincs csa-lád
— ez is a freudi sarlatánok áldozata lett —
ma már kommünökben szeretkezik a férj és fele-ség
más feleségekkel és férjekkel együtt „felsza-badultan"
A sok hirszomjas egymásnak ellentmondó véle-mény
pszeudó-tudomány- os cikk TV-- és rádióelő-adás
ma mindenkihez eljut tehát mindenkit meg
tud bolonditani aki elszakadt az örök Isteni er-kölcstől
legyen az krisztusi zsidó muzulmán
vagy akármi más Amíg ebben hittek az emberek
az egészséges utat járták Ma azonban maguk az
egyházak hirdetnek és pénzelnek eröszakot (pél-dául
Délafrika vagy a portugálok ellen) maguk a
papok esküsznek össze — akármilyen naivan és
bután is — hamis politikai jelszavak hipnózisá-ban
maguk az egyházak engedik a freudi vallást
erkölcsi normává nőni
Az Irtózatosan gyors közlekedés nem csak a hír-szolgálatban
rombol A faji keveredésben Is Ez a
keveredés leértékeli a fajok (bármelyik faj) erede-tileg
egészséges autochton fizikai-erkölc- si életét
basztardokat teremt az utódokban nem csupán fi-zikailag
hanem szellemi-erkölc- si vonalon is
Az „apartheid" nem kegyetlenebb mint a keve-redés
se Ide — se oda nem tartozó korcsainak az
élete Ez utóbbi sokkal végzetesebb is mert a Jövő
erkölcsi-szelle- mi alapjait is szétrázza
A Ma megszaporodott örültjei a pszeudó-intelli-genci- a
nemzetközi összeesküvésének: az ál-humanizmu-snak
és az ál-szocializmu-snak
a zabl-gyere-k- ei
Ha nem védekezünk ellenük egy másik kalifor-niai
zabi-gyere- k valamennyiünket eltemet egy' bé-kés
gyümölcsös árnyékában
„~~ '- -''' ~m~mmm~m~-~- m~ J """
be a
a
Ja
úgy áll hogy Dél-Amerikáb- an és
a többi „fejletlen" földrészen az
elveszett ellopott dollárbiUiók
kultúránknak erkölcsi rendünk-nek
váltanak egyet ahhoz hogy
jelen lehessünk a történelmi szín-Játéko- n
amikor egy új világkép
akkui ki Ugyanígy mondhatjuk:
dollárbilliókért veszünk néhány
részvényt hogy a jövő bizniszé-ben
nekünk is csurranjon csep-penjen
dividenda Ha kitépünk az
Üzletből többé nem vesznek be
Belém: ha megéheznek sem pitiz-nek
többé a latinok a négerek a
kínaiak Elharapják a torkunkat
Közben vörös vagy sárga zászlót
lengetnek? Lényegtelen Vetik
nyöszörög gyönyörű világunk Ta-lán:
Te is én is Fiaink unokáink
viszont: feltétlenül
Nem voH véletlen hogy a „fe-hér
tragédia" skandináv Jeleneté-ben
felléptettem a fái- - negyed- -
tized-barn- a fekete vendégmunká-sokat
Egyelőre szántóitok az eu-rónál
főpályaudvarok környékén
Felderitók Holnap a zöm Jön
utánuk Számokban ugyanis így
fest a dolog: Svájcban Hollandiá-ban
Dániában Svédországban
Norvégiában 7—8 Németország-ban
45— S százalék a „szmforT
Ttz év murva? Az iparfejlesztési
tervek szerint duplája H a százalé-k-
mutatókat nem az összla-kosság
szamához hanem a bioió-gM- g
legexpanzívabb 30—40
évesek korosztályához igazítjuk
akkor az európai „samok" leg-alább
olyan sélyos tM mmt az
amerikai négerkérdés Ennél a
pontnál Önkéntetenot vetődik fel:
nem lenne Jobb ha a fehér-Európ- a
ott fektetne be néhány milliárdot
ahonnan a „ssmtoitok" Jönnek?
Miért? Hogy otthon találják meg
azt az He-ilehetóslg-st
amelyet
Európában keresnek Figyeled Bé-lám
a Jelenségek összefüggését
miért nem hagyhatjuk magukra a
latinokat?
Elkalandoztam? Csak látszólsg
Néhány szőke kékszemű országra
Összpontosítottam olyan problé-mákat
amelyek más áttételben az
USA-ba- n Is érvényesek Sőt: rövid
Idő kérdése és jz Intakt-fehé- r Ka-nadában
Is érvényesek lesznek
Még egyetlen villanás ebből a té-makörből
mielőtt visszatérnénk
Lajoskához A ived de a német
ajtóban li láttam már azt az öt-letet
hogy Fogódzz meg szer-vezzenek
vendégmunkái hrdsere- -
-rmrf ~ f
get Indokolás: a katonai szolgá-lat
alantas munkakör Olyan
mint az utcaseprés amely Nyugat-Eu-rópában
már görög-törö- k
monopólium Az ötlet egyelőre
komikus holnap? Egy német vagy
svéd Fulbright komolyan veszi és
megszavaztatja a stockholmi vagy
bonni parlamenttel Miért ne? A
feladás világképünk legveszedel-mesebb
tünete Egyre megy hogy
Fulbright Vietnamot Willy Brandt
a „fal- - mögötti németséget „másM
a dél-amerik- ai kreolokat rekeszti
ki a történelemből Ez kicsit erős
Bélám de ahogy Iván Ivénevtes
mondja: ha gerendát faragnak re-pül
a forgács
Lajoska nem kellett
senkinek
Ezekután ugorjunk vissza La-Jóskáh- oz
Mocskosan piszkosan
várakozott Veetareshen Nem lop-ták
el pedig barátaim ugyancsak
megijesztettek a sérthetetlen ma-gántulajdon
már Svédországban
sem sérthetetlen Autóvonaton H
foszladozik a legenda hogy —
senki se lop Ok? A svéd o)ságok
egyelőre csak sejttetik hogy az
autótopát „drvat" a vendégmun-kások
megjelenésével kapcsolatos
Skandináviában Igaz? Az eHenke-zöje- :
igen Nem a görög török
olasz pakisztáni „szinfortH ha-nem
a svéd ifjúságnak az a réaae
lopta az autókat amelynek egy-általán
nincs szöksége jogtalan
anyagi előnyre Jól szituált csalá-dok
gyermekei és ? Élményt
izgalmat keresnek vagy a hasis-kőHségekr- e
nem futja a zsebpén-zökbö- l
Esetleg? Jól érzik magúkat
a bttnteiő-mtézetekbe- n HlezeK? Ez
különös história Svédországban
tulajdonképpen nincs börtön ha-nem
? Olyan szanatóriumok
ban egyenlítődnek ki a társadalm
konfliktusok ahol étlap szerint
szolgálják fsl az ebédet rádió te
levlzió lemezjátszó gondoskodik a
„rabok" kulturális Igényeiről
Sőt: látogatókat fogadhatnak hét
végi és nyári szabadságra utazhat
nak Börtön ahol: szeretnék néha
megpihenni Többször megfordult
a fejemben mit kövessek el hogy
megnyíljon egy tvéd börtönkapu
— befelé! Lopjak? Csak szocialista
közvagyon után vonzódom Gyil-koljak?
Sose szerettem Rágalmaz
ram meg a király? Megbocsát Tipor-jak
liliomot? nem rosszde hol talá
lok? Mindez tréfa? de a világ na-gyon-nagyo- bbik
felén a svéd börtön-r-endszer
a szabadság és élet-gén- y
csúcsa Vágyálom amelyért
érdemes meghódítani a világot
Tűzzel vassal
Mire Lajoska bemelegedett és
elindult ránk esteledett Most ho-vá?
Egyetlen telefon és a problé-ma
megoldódott Gereben Béla
bácsinál éjszakáztam 56-o- s mene-kült
és nyugalmazott könyvelő
Vendégszerető kedves házigazda
es kitűnő környezettanulmány!
anyag: miként tölti napjait egy
budapesti doctor Juris akinek alig
futotta erejéből hogy a kékszemű
— lenszöke országban elérje a
nyugdíjkorhatárt? Hála Isten jól
Semmivel sem lépte tul az elő-irányzott
szintet de igy Is ?
Ezeket a dolgokat tulajdonképpen
nem lehet összehasonlítani: ugy
él mint Magyarországon egy or-vos
mérnök vidéki párttitkár?
Mindegy így U úgy lé sántít az
összehasonlítás Talán megfele-lőbb
az amerikai változat: ugy él
mmt egy nyolc gyermekes mun-kanélküli
néger Harlemben Gond-talanul
A skandináv
örcg-g- o ndoskodás
Hiába hordtam össze sok fur-csaságot
a skandináv országokról
és viszonyokról amelyben a befo-gadott
magyarság él a svéd szo-ciális
gondoskodás egyedülálló
világmárka Kétségkívül megér-demli
hogy? Buta dolog ami-kor
saját kívánságunk szerint ren-dezzük
be a világot de ? Meg-érdemli
hogy még soká fennma-radhasson
Mondjuk: tört részek-ben
de helyet kapjon abban a vi-lágban
is ahol Jaj de nehéz
a fogalmazás! Nemcsak a szemét-kihordás
és katonáskodás mono-póliumát
adják bérbe a kékszemű-lenhaj- u
társadalmak hanem ?
Erkölcsi kulturális társadalmi be-állítottságuk
egy részét is Tegyük
fel: az öregség-gondoskodá- s skan-dináv
értelmezését az afrikai vagy
ázsiai váltja fel Fogalmazzunk ki-csit
európaiabban: ahol az öreg
minden különösebb teketória és
lelki reakció nélkül kilép az élet-ből
Ha fizikailag marad is erköl-csileg
már nem talál többé helyei
benne Az ilyen gondolat-ugrándo-zá- s
természetesen túlzás de hoz-zátartozik
a témakörhöz: mi a kü-lönbség
az európai és ázsiai élet
jobban mondva halálszemlélet kö-zött
Valamilyen dimenzióban az
is bekapcsolódik a kérdésbe mi-lyen
erkölcsi világszemléleti el-színeződés
következik be ha a
világ arca más szint vesz fel Bé-lám
újra csípek A dél-ameri- kai
latinok azért fecsérelik ti a dollár-billiók- at
mert most derük ki
hogy az áMem és polgári kötele-zettség
értesmoeésc ü más náluk
mint nálonk Fehéret keresőnk
ott ahol már negyed- - fél- - egész-barna
z arcbőr a társadalmi em-bert
morál az isten-igénylé- s és
minden ami eszünkbe se Jut ami-kor
a doMárbilHókat stretpjk
De maradjunk Gereben Béta bá-estn- él
Weive a skandináv öreg
magyaroknál Jobban mondva a
magyar öregeknél Életkeretek
azonos a iHdsMvsl Gondtalan
biztos legjobb a világon Hogy
állnak lelkileg? Ugyancsak Jót
Otthon vMNsek Magyerorsaágon
Munkakapcsolataik msgizttnto és
hetyökbe ugrottak a régiek ame-lyek
Ivtlaiáshhiz évszázadokhoz
kötődnek tvesredeeek és magya-rok
Mi tartozik még a slusndtnév
fettatáeboaf Lajoska környezetta-nulmánya
tag sokba kerflh A M--
fahéi kabátos
Wkos fltymeióUz MJtsontette: a
német kocsik mind ilyenek Mi-lyenek?
gstobetegsaensk ha nem
kórOiottök mozog a világ Hogy
értette? Nem válaszolt Minden-tudó
oMtifonfkut gépen kitaoteJ-tott- a
hogy a honmhértó 84 koro-nába
harist HMba magyarétta Ge-reben
Béta bácsi nem vagyok né-met
és a németek miatt töltöttöm
tizenöt évet Szibériában az elek-tronikus
agy könyörtelen maradt
Nem voK beprogrammozva arra
hogy az életben sok olyan kapcso-lat
adódik amely nem tartozik a
gondtalan boldog hitároltan em-berségei
emberségesen határolt
skandináv élethez
Különben a fehérkabátosnak
Igaza volt A hazai német benzin
olaj klíma azonnal meggyógyítot-ta
Lajoskát Futott mint a nyuszi
és kijelentette: nem akar Svédor-szágban
megöregedni
Hiába Ízlések és pofonok kü-lönbözők
J97J június 12 (#24)
Nyíre gyházy Pál:
Utazás a Hold körül
A magyarországi kommunis-ta
kormány elrendelte hogy a
területszámításoknál 1972-i- g az
egész országban át kell térni a
négyszögölről a négyszögmé-terre
illetve a holdról a hektár-ra
A hektárszámítás ma általá-nosnak
mondható világszerte
bár vannak nagy országok mint
Nagy-Britann- ia az Egyesült Ál-lamok
és Kanada ahol még
nem vezették be Nehéz lesz ez-z- el
az új fogalommal szegény
falusi magyarjainknak megbir-kózni
hiszen még magam is
úgy beszéltem hogy van a pa-zon- yi
ha'tárban egy kétnyllas
szőlőm az öregek pedig még
láncban mérték földjeiket
A hold úgy született hogy
Ferenc József a bécsi ület tette
az Osztrák-Magy- ar Monarchia
kötelező mértékegységévé és a
„Joch" azaz a hold lett a ka-taszteri
nyilvántartás vagyis a
telekkönyv alapja A hold azon-ban
igen elavult mértékegység
mert- - nem osztható és nem szo-rozható
a tízes számrendszer
szabályai szerint Menekültek
is tőle az európai országok s a
volt Monarchiában — éppen a
ferenc-józse- fi hagyományokat
legjobban őrző — Ausztria tért
át elsőnek a hektárszámításra
Egy hektár olyan négyzet
melynek minden oldala száz
méter Tehát százszor száz az-az
tízezer négyzetméter Egy
katasztrális hold azaz ezerhat-száz
négyszögöl hektárban ki-fejezve
kilenc tizedesig: 0575
464153 hektár
Bármilyen unalmas tartsunk
most egy kis számtanórát Egy
négyzetméter egyenlő 027 négy-szögöll- el
Egy nektár egyenlő
173 katasztrális holddal Egy
hold egyenlő 057 hektárral A
háztáji terület alsó határa 800
négyszögöl mely megfelel
28703 négyzetméternek De a
rendelet megengedi hogy a
tsz-e- k 3000 négyzetméterre ki-kerekíthetik
Magántulajdont
nem lehet kikerekíteni még
csak ez kellene a kommuniz-musban
A katasztrális hold pe-dig
úgy vonul majd be a köztu-datba
mint 6000 négyzetméter
Ez olyan terület mely egy 200-szó- r
30 méteres parcellának fe-lel
meg
Mi a haszna és célja ennek
az áttérésnek? Ma már a gaz-daságirányítás
rendszerét kom-puterekkel
végzik s az elektro-nikus
gépek alkalmazásának
előfeltétele az olyan számítás
amely világos áttekintést ad A
nemzetközi összehasonlítások
esetében is sok bonyodalmat
okoz a hold-rendsz- er Ha pél-dául
azt akarják tudni Magyar-országon
hogy milyenek a ter-mésátlagaik
más országokhoz
viszonyítva akkor a holdén-kén- ti
termes mennyiséget meg
kellett szorozni 17376-ta- l U
valakinek egy holdon 11 mázsa
búza termése volt ez hektárra
átszámítva 30 mázsát jelent
Ezt könnyebb a világ mát or-szágainak
eredményével öaese-beeonhte- ni
Az áttérésnél a legnagyobb
aggály azért merftk foJ hogy
mi lesz az aranykorona érték-kor?
Mmt ismeretes ez a mér-tékegység
kifejezi a föW eeamei
értékét és minőségét vagyis
egy hoki aranykorona értéke
döntő voK egy-eg- y föidlerulet
t— — -a- -i —i rm nnfl áloianJf nr A
rsndslat az aranykorona érték
átezámrtásáról is intézkedik
tábtázatot közöl a széntó-fet- d
78 aranykorona értékO
akkor az hektáronként 136
aranykoronát jelent A gyttmői-ceosök- é
152 ez 27-r- e változik
Most mindenkinek a számtant
keltene gyakorolni Mszen biz-tosan
beletelik egy kis idő míg
mindenki úgy tudja mint a víz-folyás
hogy 100 négyfrstméter
egy ár 100 ár egy hektár 100
hektár egy négyzetkilométer
egy hektár egyenlő 173 hold-dal
egy hoki pedig 0 57 hektár
Nekem persza és sok má
emigráns társamnak mindezt
kár megtanulni mert földünket
egyszerűen elkobozták
Sürü felhők gyülekeznek a
srovjet felett
Huszonöt esztendő alatt ncrn
változott semmi a falusi ember
életmódjában Jöjjön velem a
Kanadai Magyarság 5 ©Mai
nyájas olvasó a Szabofes-me-gy- ei
Ajak községbe mely azzal
büszkélkedik hogy ott megéli
az esti személyvonat Nagy őr-Rés-for- gás kiabálás cipekedés
fogadja Fejkendős' asszonyok
és melegitöruhás lányok tusz-kolják
fel a vonatra a naprafor-gómaggal
és babbal teli zsáko-kat
A kupék bejárata valóság-gal
eltömődik Bosszankodik a
kalauz nem tud megmozdulnia
sok podgyásztól Egy sovány
asszonyka már a harmadik nap-raforgós
zsákot gyömöszöH be
az elsőosztályú fülkébe Meg-bontja
fejkendőjét és ledől a
párnáskocsi padjára
A jegykezelő csak megszo-kásból
kérdezi hová utairkf
Tudja hogy Budapestre de Rá-koson
leszáll Itt már várják a
napraforgó magot
— Hány kilós a csomagja?
— kérdezi de úgyis látja hogy
a három zsák több a megenge-dett
harmincöt kilónál MK te
gyen? Büntessen jegyzőköny
vezzen vagy csak a Jegyet ad
ja ki mivel Ajakon nincs Jegy
pénztár s legalább százan szári
tak fel Ha sokat vesződik ve
lük nem végez Nyíregyházáig
Itt meg Jön a váltás debreceni
jegykezelők veszik át a vona
tot Gondolja majd azok meg
büntetik ha akarják így aztán
csak jegyet ad az asszonynak
Az elsőosztályos förkében
azonban nem maradhatnak a
napraforgós emberek Msgmdul
tehát a vándorlás a vonaton vé-gig
Ki hol talál helyet
Pátrohán újabb babos és ma-gos
utasok sokasága lepi meg
a vonatot Egyik kalauz a má-siknak
kiabál az ablakból hogy
menjen előre mert nem gyöd a
munkát Amaz visszaszól nem
tud el van barikádozva mag-galtelt
zsákokkal emberekkel
Egy férfi leugrik a vonatról Há-tá- n
tömött zsák Előre fut Az
asszony kiabál utána száHton
már fel mert indul a vonat s
lemarad Nagy nehezen feHáp
a zsák a levegőben hknbálódirk
valóságos kötéltáncos mutat-vány
Sokan az ablakból nózrk
hogy a vonat alá kertl-- e vagy
sikerül beszuszakolódiii a tö-mött
kocsiba?
— így van ez minden sete
mostanában — mondják a jegy-kezel- ök
Jó lenne ha a gazda- -
aVifnPi rvnWitVwleMadgW HW aMAsAgdMbWzlkgzgsWsUf&lTaYM
Jönne Néfty-őtsaör- ös áron ad-ják
el már várják őket Ráko-son
a teherautók Azok is pH
rtVIvflrvri
# a (ysjwnsnijsWeimFTw zjsmimBs% s%s
napraforgó magból bobbét fgy
fesz drága áru Postán PtaoM
csemege Köpködte a 8M- -
z%4T szSí Os zpoassz orvv agn ssr#
Akárcsak l4i-bo-it egy lépés-sel
se Jutottak előre
A feketéaéesei szonett péott
eNsesák ac USbotofcbn Mi-csoda
meséket talárnak W
— Az öseg Noé a tokaji he-gyek
kötött ért partot ét rög-tön
hozzákezdett a tzölöte4ept-tésfte- z
Venyigét gyökereztetett
a napsütötte hegyoldalban göd-röket
ásott s amikor hirdették
tőle mit Ültet azt felelte: „Szó-lót!"
Érett bogyója tápláló és
édes mint a méz Kipréselt át
kiforrott leve pedig felgdftl
iegetssomorodottsbb szrvet kt
Később aztán fogott egy bá-rányt
Noé és vérével baMMotte
a szőlőt Másnap agyonéttőtt
egy oroszlánt és a táblára lo-csolta
a vérét Harmadik nap
egy szamár vérét vette ét az-zal
meglocsolta a hegyoldalt A
negyedik napon végül agy disz-n- ót
öfc W s annalc a vérét st
Aztán Igy tenJt#stta Noé a
fUM:
— Jól véssétek etosostiW
hogy aki az első pohár bort M
hajtja olyan Jóságos és sooM
lesz mint z ma született bá-rány
Aki s másodikat issza: ke-mény
és önfejű lesz mmt az
oroszlán Ha pedig valaki a har-madikat
szürcsöli elveszti ti
eszét és olyan buta lesz mint a
szamár Aki aztán mégis a ne-gyedik
poharat szopogatja: el-fogy
az ereje sárban hentereg
mint a disznó
Ajakon és Pátrohán úgy dől-nek
el az emberek az italboltok
előtt mint a napraforgói zsá-kok
a vasúti kocsik fülkéjében
v m
j±a£ed~mmmm~rffgm tgWÍÍMff Effltsffl1íÍtítWWtM'V'1'tttl'W'& f 1lÁ ff' íffit fif fff Él Stfcl Vl ' i ÉsMlflí StJtf "'