Magyar Elet, October 24, 1981

              &t£t£ti m&m:# Ü-- Si !iiPfw7 ISapP
V - HUNGÁRIÁN LIFE 1B
Mm sokasig
hanem Lilék
s szabad nép tesz i'
csuda dolgokat LírgnU Inif [wnrftnt MAGYAR ELET Caoidian 1 kly
BERZSENY! U he Hungaráq Unguage
Vol 34 41 XXXIV évfolyam 41 szám: 1981 október 24 szombat Ara: 40 cent
Titkos megegyezés a Szolidaritás és a Párt között?:
A lengyel munkásság
győzelme
„A magyarok lemondtak a Szabadságról" # A közel-kele- ti egyensúly
A spanyol király Washingtonba látogatóit — Schmidt nyugatnémet kanccl
lár sivopcráción ecett át — Az Európai Közös Tanács támogatja a La Manche-c-satorna
alagút tervét amely Franciaországot ikötné össze Angliával —
Az olasz kormány 8 billió dollárral csökkentette a költségvetése egészségügyi
és szociális biztosítási tételeit — A Pan 'American-Iégitársasá- g alkalmazottai
elfogadták a 10°oo-- s fizetéscsökkentést hogyne kelljen a vállalatnak elbocsá-tásokat
végrehajtania — A francia kormány kijelentette hogy további 36
nagybankot akar államosítani még az idén — Franciaországban eltöröltek a
halálos íteletet es múzeumba helyezték laz utolsó guillotint — Gadaffi líbiai
elnök kijelentette: („Rövidesen 100%-i- g államosítjuk az olajforrásainkat" —
A kanadai légiforgalmi irányítók 61%-o- s fizetésemelést követelnek — Az ame-rikai
Legfelsőbb Bíróság újonnan kinevezett nöi tagja kijelentette: „EIenzem
az abortuszt cs az iskolai buszoztatást" — Kabulban afgán tüntetőkre lőtt a
rendőrség akik tiltakoztak a nyugdíjas tisztek és altisztek behívása ellen
akiket ia felkelők ellen akarnak bevetni — Egy kivizsgáló bizottság megálla-pította
hogy az Egyesült Államokban működő 72 atomreaktor közül — ?A
nem eléggé biztonságos — A Rcagan-kormán- y figyelmeztette a kanadai kor-mányt
hogy „az olajipar államosítási tervei káros következményekkel lehet-nek
a ket ország kapcsolatára" — Megnyílt a kanadai parlament (ahol a két
legfontosabb kérdés: az ország katasztrofális gazdasági helyzetének 'vizsgálata
és az alkotmány hazahozatala Jcsz
"QUO VADIS
POLONIA?"
A gdanszki Szolidaritás-kongresszu- s
óta feltűnő a
csend Lengyelországban In-ge
Cyrus a hamburgi "Dcr
"Spiegel" riportere ellátoga-tott
Lengyelországba es
megtudta hogy
a Szolidaritás és a Len-gyel
Kommunista Párt
vezetősége között titkos
megegyezés jött létre
amelynek értelmében: 1 )
1982 január 1-t- ól a lengyel
nagyüzemek bányák teljes
önállóságot kapnak aon a
téren hogy mit és mennyit
termeljenek — lamit a
piackutatás határoz meg
2) A gyárak üzemek veze-tését
a Munkástanácsok ve-szik
át amelyeknek vezető-ségét
a munkások szabadon
uilasztanak meg Ugyan-csak
a Munkástanácsuk vá
DK POGÁNY ANDllAS:
lasztják meg a gyár igazga-tóját
főmérnökét és fő-könyvelőjét
amit aztán fel-terjeszten-ek
jóváhagyásra
a Párthoz 3) A Pártnak
csak arra van joga hogy
exportkérdésekben tárgyal-jon
külföldi cégekkel
Ezzel a megegyezéssel
a Szolidaritás a leglényege-sebb
kérdésben:
az ország gazdasági veze-tésében
döntő győzelmet
ért cl
A politikai vezetés kér-désében
az egyezmény han-goztatja:
A Szolidaritás sabad
választásokat követel
többpártrendszer alapján
amelynek eredményeként
alakulna meg a jövő év
folyamán az új kormány"
A riporter a megegye-zés
alapján az alábbi követ-keztetést
vonja le:
„Lengyelország feltartóz
tathatatlanul halad a gaz-dasági
függetlenség fele
vezető úton amely szakít
a szovjet gazdasági min-tával
Politikai síkon: a
lengyelek rövidesen el-érik
azt„Jiogyt legalább
annyira függetlenek lesz-nek
Moszkvától r-- mint a
finnek"
Helytálló-- e a megegye-zés
fénye s az abból levont
következtetés — nem tud-juk
— Mindeneseire min-den
tiszteletünk a lengyele-ké
— elén a Szolidaritás-sal
amely eddig békés esz-közökkel
forradalmi változá
sokat hajlott végre Lengyel-honban- !
„5G NÉPE -N-YÁRSPOLGÁRI
NEMZETTÉ VÁLT!"
A „Der Spiegel" ripor-tere
— Lengyelország után
— ellátogatott Budapestre
év
És a harc megy tovább- -
Talán nem lesz érdektelen ha röviden megkísérelünk bevilágí-tani
a magyar ügy intézésének szabadságharcos műhelyébe s köze-lebbről
szemügyre vesszük hogy mi is az és miből áll az a munka
amit elsősorban a Magyar Szabadságharcos Ssövelség washingtoni iro-dája
Gereben István es néhány segilölársa végez immár annyi év óta
minden külső segítség es anyagi vagy akár csak materiális haszon
nslkúl Sot: annak a biztos tudatában hogy a budapesti kormányzat
es fullajtárjainak 'minden dühét haragját rágalmazásait és szidal-mait
aktivitásukkal egyenesen cs elsősorban saját magukra irányít-ják
Valaki egyszer azt mondotta nekem 'hogy mindazok — akik 'ilye-smire
huzamosa! képesek kell hogy valamilyen formában megszál-lottak
legyenek és ma huszonöt év után már hajlandó vagyok tilta-kozás
nélkül elfogadni ezt a 'megjelölést Igenis megszállottjai va-gyunk
ötvenhatnak a szabad független parlamentáris' és keresztény
Magyarországnak és elveszettnek érezzük azt a napot'melyen nem tet-tünk
valamit annak szolgálatában Szerencsére ez ritkán fordul elő
mert van éppen elég tennivaló
A munka legelső része 'a szellemi felkészültség biztosításából áll
E célból többen és rendszeresen szcüímel tartjuk a nyugati liirlapokat
cs lolyoiralokat Annyira jutottunk mór hogy ha valamelyik honi-társun- k
érdekes cs a 'magyar ügyel érintő cikkel 'talál azt rendszerint
kivágja es beküldi Washington DC-b- e ami sokszor igen nagy segít-séget
és lapszemlénk alaposcágáiak biztosítását jelenti Ez nemcsak
hírlapokra de közismert és közvéleményt formáló magazinokra is vo-natkozik
A TIME-'tó- l a Forbcs Magazinig és a National Rcview-tó-l a
CommoiiMcalllHg Magyarország familiáris témája a nyugati folyóira-toknak
s a leközölt cikkek esetleg kiigazításra szorulnak Gereben rt-vá- u
a lcgfáradJialallanabb levsliró közöttünk de valamennyien szok-tunk
irogatni amerikai cs kanadai szerkesztőknek Ennek -- azért van
gyakorlati haszna és crto'imc 'mert az ilyen témájú levelezés a vonat-kozó
cikk mellé kerül a dossziéba ami óvalosaibbó teszi a szerkesztőt
ha a téma legközelebb újra előkerül
Ugyancsak iroda kójy:s:erülsarri is li2£y a hazai'
VIII
is a szabadságharc 25 év-fordulója
alkalmából — A
cikk leírja a magyarorrzági
állapotokat és hangoztatja a
régi megállapítást:
„Magyarország a Icgvidá-mab- b
barakk a Vasfüggö-nyön
túl"
Miután az újságíró leír-ja
a budapesti „dolce vi-ta"- -t
jón a kegyetlenül
igaz számunkra fájó meg-állapítás:
„Mindezekért a kis sza-badságokért
— hogy a
kirakatok tele vannak
hogy szabad munka után
„fusizni" hogy lehet Nyu-gatra
utazni kél évenként
stb — nagy árat -- fizetnek
a magyarok: lemondtak a
Szabadságról amiért 56
hősei életüket áldozták —
A magyarok egyszerűen
meg akarnak feledkezni
arról hogy még mindig
orosz megszállás alatt
van 'az ország és a kor-mányt
Moszkva irányit jaW
A riporter' felteszi a kér-dést:
„Mi készteti Kádárt a
„kis szabadságok" engedé-lyezésere?"
A válasz: „En-gedi
élni a népet mert tud
ja hogy csak így uralko-dhat"
A cikk végső — keser-ves
— konklúziója: „Rákó-czi
Kossuth Petőfi és az
56-o- s szabadságharc népe —
nyárspolgár nemzetté --vált
akik csak a mának élnek
'közben elfelejtkeznek arról
''hogy „kis szabadságaikat is
56 hőseinek köszönhetik"
SZÁDAT HALÁLA
UTÁN
Ügy néz ki a helyzet
hogy Szádat tragikus halála
nem jelenti a közel-kele- ti
egyensúly felbomlását sem
az egyiptomi rend felbomlá-sát
Erre vonatkozólag az
alábbi biztató jelek mutat-koznak:
l Mubarak az új egyipto-mi
elnök — akit népe egy-hangúlag
választott meg —
kijelentette hogy „követi
Szádat politikáját a "Camp
Davld"-- i egyezmény szelle-mében"
- Szigorúan elnyom
minden olyan megmozdu-lást
amely az erszág rend
jet veszélyeztetné (Ennok
bizonyítéka: az egyiptomi
hatóságok letartóztattak IC
(folytatás a 2-- ik oldalon)
Az 56~o$ szabadságharcra
emlékezik Ontario kormánya!
November 2-á- n este 6 órakor Davis miniszterelnök
fogadást rendez az 56-o- s szabadságharc 25 évfordulója
alkalmából — amelynek keretében a Kanadai Magyarok
Szövetsége emléktáblát ajándékoz a Tartománynak Ezt a
tálblát a kormány a Parlament falába építteti be (Akik
az 'Ünnepélyen részt 'akarnak venni azok jelentkezzenek
a Kanadai Magyarok Szövetségénél)
Huszonöt az emigrációban
ayaiíuagloiű
sajtót szoros figyelemmel kiserje Szerencsére a magyar sajtó cs ró-dioszolg-alat
jelentős részének termese angol fordításban napról-napr- a
rendelkezésre áll — s'ajnos jó pénzért persze és Gereben István az áldo-zat
aki ezen az anyagon folyamatosan keresztülrágja magát Én ma-gam
bevallom őszintén képtelen vagyok a „népidemoknaükus" Ma-gyarország
huiap- - 'es rádioközleményeit rendszeresen olvasni Még
'ma sem huszonöt ev után Ha megleszdm egyszerre 'minden az eszem-be
jutes fizikailag rosszul leszek Ezért külön tisztelem Gereben Pis-tát
hogy ezt az áldozatot meghozza dehát teljesen igaza van: az ot-no- ni
escniüiiyek és megnyilatkozások alapos szemmeltartása nélkül
sem összehasonlításnak sem bírálatnak nem lenne helye Azt a szí-vességet
nem tesszük meg ennek a rendszernek hogy a levegőbe be-szsljü- nk
csupán Amit mondunk 'annak mindig vaskos alapja van és
ezért szűkölnek 'mondanivalónktól Budapesten
Mindez azonban ínég mindig csak része annak a munkának ami-nek
elvégzését annyi év ófa feladatunknak tekintjük Magával a szö-vetségi
szervezeti munkával Páter Vitéz Baán OFM a Világszövetség
jelenlegi elnöke Szörényi liva az Amerikai Szövetség elnöke és dr
1-ó-lc
Pál íólit'kár foglalkoznak elsősorban A külső kapcsolatok kiépí-tése
'illetve 'a imár 'megteremtett összeköttetések fenntartása azonban
már a Központ es" a washingtoni iroda fe'adala Ide tartozik a Közös
Magyar Külügyi Bizottság adminisztrálása annak évenkénti kélszeri
találkozóival együtt az ugyancsak évenként megrendezett washingto-ni
Hungária Bál (Györik Ilona Mária immár két évtizedes alkotása)
a Kongresszus házaival és azok nagyszámú bizottságaival albizottsá-gaival
a Féher Házzal a Slafc Dcpartmientlcl s 'más föderális szer-vekkel
folytatott telefon vagy legtöbbkor személyes érintkezés A rab-nemzet- ek
legtöbbször igen-ige- n érzékeny washingtoni szervezeteivel
érintkezést fenntartani sem a legkönnyebb (munka Ettől eltekintve mi-lyen
egyszerű ezeket a szavakat (leírni: „Bekérettek a S'Jale Depart-mentbe- "
„Látogatást teltem a Kongresszusba" „Beszéltem az Old
Ofüce Buildingben ezzel vagy azzal" „Meghívtak a üi'earingre mint
(Folytatás a harmadik oldalon)
Yi
"
í 4-- W
rjrii r-- --jí-! '- - t-"- h i mxrr aviwmBni Jt jc_ u~jrjf u' M(vBBiuB:TqH --i -- blvthmk I-- JÜT~ Í- - i 1 Ji WHH T'MKifb-- 7 í' V1PCHI'iraBaVBBVMMj'Ii)' aRrHIKJ
í -- ííÍitaÍ-i
m ▼ ' xww vmrn Br:-rJ?- r jHaVAr-':4iflft3D'HLHurjMiKME- 3
&3JLkM & x v ~x ' i r iLajj— rfiTrwTTTTwirwi h BtftKarvo- -
--
-?' r+-- r?+m?-v- m
TAMÁSI LAJOS:
(Szabad Kossuth Rádió 1956 okt 29)
Piros a vér a pesti utcán
Megyünk valami láthatatlan
áramlás szívünket befutja
akadozva száll meg az ének
de már mienk a pesti utca
iNincs más teendő: ez maradt
csak ez maradt már menedékül
valami szálló ragyogás kél
valami szent lobogás készül
Zászlóink föl ujjongva csapnak
kiborulnak a széles útra
selyem-szine- i kidagadnak:
ismet-mien- k a pesti utca!
Ismét mienk a bátor ének
parancsolatlan tiszta szívvel
s a fegyverek szemiiukbe néznek
kire lövetsz belügyminiszter?
Piros a vér a pesti utcán - v '
munkások ifjak vére ez
piros a vér a pdti utcán
belügyminiszter kit lövetsz?
Kire lövettek összebújva
ti megbukott minszterek?
Brezsnyev megmagyarázza
miről van szó
Irta András
Hogy külpolitikai kérdésekben a „ha-ladó"
intellektuelék mennyire elfogultak a
szovjet javára s hogy nvilyen magy az árok
a nép és a vezető íétegek felfogása között
azt Nyugat-Európába- n most Délafrlika s
az újabban Namíbiának nevezett Délnyu-gatt-Afnk- a
kapcsán leihet látni legjobban
Eckhard Tibor
a négerekről
A taxisofőrök és pincérek kevés érdek-lődéssel
de józanul beszélnek róla Véle-ményüket
igy leCiellne összefoglalni:
— Igaz a délafnkai fehérek elnyomják
a négereket és ez csúnya djlog De a fe-hérek
azt hiszik hogy ha a feketék azt
tehetnek amit akarnak akkor 'lemészá-rolnák
vagy elkergetnék a fehéreket Le-b- et
hogy ebben igazuk is van
Hogy ott nem csak emberi jogok forog-ita- k
kockán líanem az amerikai-or- osz
birkózás kimenetele is és hogy Délafrika
a nyugat bástyája arra ezek az egyszerű
emberek nelm gondolnak Nem is az ö dol-guk
hogy a világpolitikai összefüggéseket
kibogozzák A vezetők feladata lenne a par-lamentü- en
az egyetemi katedrám a lapok-ban
becsületesen világosan megmondani
miről van szó
A politiku'sok professzorok újáágivó(v
azonban majdnem mind elkcidözik az igaz-ságot
S általában olyam propagandaJiad-járato- t
folytatnak' mintha a délafrlkai
"apartheid" és a namibi'ai n§gcrek állam"
függetlensége leine a világ legsürgetőbb
legnagyobb gondja
Ne legyen félreértés Ném az apart-hetd-- cl
akarjuk 'védelmezni A négerek Is-Icna-dta
joga Írnak csorbítását ctil'élcndőncik
emberi méltóságuk megsértését pcdJg céü-íala'in- ak
cs crköíesteüenwek tartjuk
De az is jgaz hogy az ap'ari5ieid-c- l a
nepPajok közti földrajzi távolságot ncim a
ddafrikai fehérek találták fel hanem az
ÜTiste-- i aki a foliir fekete sárga rezbö
Sem az AVH sem a tankok
titeket meg nem mentenek
S a nép nevében aki fegyvert
vertél szívünkre merre futsz
veres volt a kezed már régen
Gerö Ernő csak ölni tudsz?
Piros a vér a pesti utcán
Eső esik és elveri
mossa a vért de megmaradnak
a pesti utca kövein
Piros a vér a pesti utcán
munkások — ifjak vére folyt
— a háromszin-lobogó- k mellé
tegyetek ki gyászlobogót
A háromszín-lobogó- k mellé
tegyelek három esküvést:
sirásfoól'CgynelMiszta könnyet:-- s
a zsarnokság gyűlöletét
s fogadalmat: te kicsi ország
cl ne fe 'ejtse aki él
hogy úgy szüleiéit a szabadság
liogy a pesti utcán hullt a vér
Frey
rü embereket egymástól elkülönítve terem-tette
Hogy ezek a n'épek szabadsaguk birlo-üíáta- n
saját akaratukból keverednak-- e
egyimásisial vagy sem azt rájuk kell bízni
— aihogy Eokhardt Tibor Imondta:
— A négereiket és fehéreket sem egy-mástól
erőszakkal elválasztani sem egy-máss'- a'l
kényszerrel összekeverni nem sza-t-a- d
Rabszolgaság
odoklos
éhezés
Azt is el kell azonban isfmerni hogy a
dslafrikai állaim területen nem a féketek
az őslakók akiknek a később betolakodó
feh'erek a nyaikukra nőtték hanem fordít-va:
a fs'ierek települitek te c'őször ük
kezdték el a föld megművelését ők terem-tették
meg a civilizált emberi élet előfel-tételeit
es a feketék voltaik akik utánuk
szivárogtak be hogy az afrikai nyo'morü-sá- g
a rabszolgaság az öldöklés éhezés
elöl elmeneküljenek
Ma is'ez a különbség Délafrika és az
afn'ikai négerlakta vidékek között aihol he- -
lyenkint még a rabszolgaság is dívik A
"eíiérektöl korm'ányzott Délafrilka az egyet-len
ország a Szaharától 'délre aihol a né-gerek
anyagi szempontból emberhez méltó
életet élnek Fekete-Afrikáho- z képest való-ság- cs
paradicsomban személyi biztonság-ban
körházak iskolák közelében
Az emberi jogok védelme címéin Del-aifri- ka
ellen folyó gyülöleUiadjáratot tehát
olyan néger államok viselek amelyek sok-kal
de sokkal rosszabbul bánnak néger la-i'-c- os
'águk kai m:jit a délafrlkai fehérek
A helyzot iróniáját betetőzi hogy mi-közben
a néger kormányok azt kívánják
hogy 'a világ bojkottálja Délafrikát ők
niiaguk a DélaViltával aló kereskedelem-ből
élnek" A délafrlkai fehérekkel való áru- -
— Folytatás a 3 oldalon —