000509 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
) HUNGÁRIÁN LIFE Nem ioluuda hanem Líhk i szabad nip tesx üi essda dc!$okct lugeet lodependcat CaoadUn Weelly SERZ3KNYI falhoUangariialaiigttiga Vol 31 43 XXXI évfolyam 43 szám 1978 Október 28 Szombat Ara: 40 cent Az 58 éves krakkói Kard Wojtyla az új Pontifex Maximus: 9 a SeJ' ÉH ffl A washingtoni béketárgyalások ® A kanadai mini — választások II János Pál pápát — aki elődjéhez hasonlóan visszautasította a koroná-zási szertartásokat — vasárnap október 22-é- n iktatják be — James Callag-ha- n a brit kormány munkáspárti miniszterelnöke 44 százalékos népszerűségnek örvend közvetlen mögötte konzervatív ellenfele Margarct Thatcher csak 36 százalékot mondhat magáénak — Rhodesiai csapategységek átcsaptak a szom-szédos Mozambique területére ahol Róbert Mugabe gerillavezér táborát támad-tá-k — Jimmy Carter a következő táviratot küldte Rómába: „Legjobb kívánsága-imat küldöm annak aki a munkásnép szenvedéseit megérti az emberi élet napi győzelmeivel és kudarcaival együtt" — Ottó Láng szállításügyi minisz-ter figyelmeztette a hajógépészek szakszervezetét hogy a hazaszállítások miatt a kormány „nem tűrheti a hosszadalmas sztrájkot" — Portugáliából megindult a légiforgalom Angola felé: számos volt menekült próbálkozik újra felépíteni életét volt hazájában mely csábító ígéretekkel kecsegteti a volt jószakmájú menekülteket hogy térjenek vissza — Auatolij Karpov szovjet sakknagymes-ter megvédte világbajnoki címét Viktor Korcsnojjal szemben — Washingto-nban letartóztatták a 63 éves kanadai Arthur Cline-- t aki hat évvel ezelőtt In-gcrsoll-ban agyonverte és egy fagyasztószekrénybe zárta feleségét — Bécsben Paul Francsics Franz Panagl és Christa Schncck 20 év börtönbüntetést kapott Lőtte Böhm milliomosnő elrablása miatt akiért 2 millió vérdíjat követeltek HABEMUS PAPÁM: II JÁNOS PAL Karel Wojtyla az 58 éves krakkói érsek pápává való választása több ok-ból is rendkívül nagy fon-tosságú: 1) Több mint 400 éve ő az első nem-olas- z bíbo-ros megtörve ezzel a hosz-sz- ú évszázadokra visz-szanyú- ló hagyományt 2) Ugyancsak Wojtyla kardinális az első Pontifex Maximus aki jelenleg kom-munista uralom alatt lévő országból származik Polg 3) Az új pápa azzal hogy I János Pál tradíció-it követve felvette rövid de emlékezetes múltú előd-je nevét egyben jelezte hogy ő is élő kapcsolatot óhajt teremteni az Egyház és a hívősereg között Egy órával a pápavá-lasztás után a TASSZ szovjet hírügynökség máris jelentette hogy a Krakkó közelében született Karel Wojtylát választotta meg a konklávé Moszkva nyilván attól tart hogy Karel Wojtyla bíboros megválasztása új nacionalista hullámot in-dít el Lengyelországban azonban a Vatikán szerint erről nincs szó hisz Kelet-Európába- n a katolicizmus él és virágzik" Annak ellenére hogy a Varsói Paktum országaiban a hivatalos ateista tanokat hirdetik Lengyelországban 31 millió Csehszlovákiában 10 millió Magyarországon 7 millió Romániában 2 millió templombajáró kato- - Llikust tartanak nyilván Karel Wojtyla 1969-be- n Dr Eszlcrhás István: Amerikai közérzet: ártársak vagy jászoltársak? Az őszi választáson szenátorokat képviselőket kormányzókat és helyi tisztségviselőket választ Amerika Az erről folyó nyilvános vi-tákon már érezni lehel a közérzet hőemelkedésél Jcanc Kirkpalrick a politikai tudományok tanára a jövő lehetőségeit vizsgálva írja: „A század végén az amerikai politika két irányban fejlődhet Lehet be-lőle népszavazásos demokrácia televíziós kampányokkal és a pártjel-leg megszűnésével de visszatérhet a szigorúbb kétpárti rendszerhez is amelyben a jelölt csak pártjának megerősítésével léphet a válasz-tók elé" A jövendölés a mai valóságból indul ki főként a kétpárt-rendszer válságából hogy a két párt közöli elvi programban nincs nagy különbség: különbség inkább a pártokon belül mutatkozik és mindkét pártban ugyanaz: liberális-konzervati- v Ezért az amerikai vá-lasztás (amint egyszer már írtam) a politikai zebrák futamának lát-szik annyi különbséggel hogy az egyik pártnál a csíkozás feketével a másiknál fehérrel (konzervatívval vagy liberálissal) kezdődik Ez leszi érthetővé hogy milyen alacsony a választáson résztvevők szá-ma A modern demokráciák legöregebbjében a USA-ba- n Carter el-nök választásán csak a szavazók 544 százaléka vett részt és így minden 4 választásra jogosult honpolgár közül csak 1 szavazott az elnökre Ha a nem szavazókat meg lehetne mozdítani ez látványos szinte forradalmi változást okozna az amerikai belpolitikában Erre utalt is a professzorasszony aki így bizakodott: „De mi amerikaiak mindig értettünk ahhoz hogy 'megszerveződjünk amikor közületi és fontos feladatok elvégzésére kellett mozgósítani" És az újraválasz-tásra kerülő honatyáknak a mai napon talán éppen ez a nyugtalaní-tó aggályuk hogy a szavazó polgártársak valamiképpen ezt megte-szik Nincsenek erre készen a honatyák Már pedig nem tagadható a problémák számosak a türelmet-lenség nőttön nő míg a törvényhozás húzza-vonj- a lábát És a Camp Dávidban elért középkeleti békeigéret után a szavazó polgártársak ingerült érdeklődése egyszerre már nem is annyira az elnök politikai veszélyének látszik mint inkább az újraválasztandó törvényhozók koc-kázatának Az elnök úgy látszik külpolitikai sikerrel (kipróbált Nixon-- i recepttel) kilépett a belső gondok-bajo- k politikai köréből De a választásra kerülő honatyák és honigazgatók a látszal szerint ala-posan benne ragadtak Sztrájkok adók infláció a dollár hanyatlása mind törvényhozási orvoslást sürget hogy a bűnözés és igazságszo-lgáltatás reformját ne is említsük Az egyik szavazó honfitárs hona-tyák elleni éllel ezt írja egy a szerkesztőhöz intézett levélben: „Film-re viszik az amerikai Dolce Vita-- l És a szín a Polomac partja Washington lesz Soha országunkban olyan kevesen ennyi jót nem élveztek oly sok ember költségére " ' De az ilyen keserű kifakadás mellett tárgyi megállapítások is mutatják a közérzet felszíne alatt milyen nyugtalanság sistereg Az „US News and World Rcport" írja: „A szakemberek óvakodnak az emelkedő árak elleni akciókat a maguk nevén nevezni mert sejtetni engedné hogy amint az egyik akció maga után vonja a másikai ez végül is a kötelező árellenőrzéshez vezethet Az amerikai köz-érzetet leginkább az infláció izgatja A közszükségleti cikkek ára eb-ben az évben 10 százalékkal emelkedett A hanyatló irányzatot ösz-sz- e lehet vetni a dollár értékének csökkenésével Ha feltesszük hogy H F ÜL és 1976-ba- n Torontóban járt a lengyel ezeréves katolicizmussal és a 41 eucharisztikus kongresz-szuss- al kapcsolatos ün-nepségek során ' MINI-VALASZTAS-OK SZTRÁJKOKKAL EGYBEKÖTVE A kanadai belföldi po-litikában mintegy félévvel a liberális Trudcau kor-mány mandátumának lejá-rata előtt 15 választókerületben az eredmények azt mutat-ták hogy az ország meg-érett a változásra: A mandátumok 66 százalé-kát azaz 10jet a Prtogresz-szí- v Konzervatív jelöllek szerezték tneg míg az NDP eggyel növelte képviselői számát egy Social Credit mellett a liberálisok elsöp-rő vereséget szenvedtek a mini-választás- ok során a-mik- or is csaik 2 mandátu-mot kaptak A szakértők a hangula-tot inkább Trudeau-ellenes-ne- k mint kormányellenes-nek minősítik figyelmeztet vén az olvasótábort arra -- ff-l veszélyre amit a polarizá-ció okozhat: köztudomású hogy Rcnc Lévcsque a szakadár Parti Qucbequois vezére titokban dörzsöli a kezét arra a gondolatra ha Trudcaut a válaszlók a-kar- ata elsöpri és kevésbé „nehézsúlyú" politikussal szemben vív-hatja meg az elszakadásért folytatott küzdelmét ami jelenleg a referendum kö-dös emlegetése mellett fő-leg halogató taktikának tű-nik A postás-sztráj- k meg-szüntetésére a kanadai parlament és a szenátus törvényt hozott már sajnos „világhírű" postásainkat akiknek lelk-iismeretlen szakszervezete nemcsak Kanada üzleti é-lefé-nek magánosainak hanem pénzegységének is rossz szolgálatot tesz az-zal hogy indokolatlanul magas követeléseiket harci-as gazdaságromboló sztráj-kokban préselik ki az adó-fizetőkből CARTER ÉS A WASHINGTONI BÉKETÁRGYALÁSOK Az egy hete folyó was-hingtoni tárgyalások „min-den különösebb fennakadás Franklin Rosevelt halálakor a dollár 100 centet éri akkor Truman alatt 668 centre esett Eisenhower alatt 597 centre Kennedy alatt 577-r-e Johnson alatt 50-r- e Nixon alatt 376-r- a Ford alatt 304-r- e és Carter elnök másfél éve alatt 27 centre És ez joggal izgatja az amerikai polgárt Nem olvashatunk jobb híreket társadalmi kérdésekben sem Mil-ton Friedman neves tanulmányíró új írásának a címe: „Milyen ma Amerika?" Alcím: „Rendszerünk burjánzó kormányzat amely megfojt-ja a piac-gazdálkodá- st veszélyezteti a társadalmi szabadságot" „Ame-rika már nem az" kérdezi „ami volt 200 éven át már nem az ígé-ret földje hanem a burjánzó bürokrácia és eltűnő szabadság orszá-ga? Országa a tülekedő csoportoknak ellentétes irányzatoknak ame-lyek már nem változatosságot hanem szöges ellentéteket nyilvání-tanak? Az elnik elkülönülés országa és már nem az olvasztó kemen-ce országa?" Majd megállapítja: „Van ésszerűség abban a felismerés-ben hogy a bevándorlás ahogyan 1914-i- g folyt ma már nem léte-ző Mert más az amikor szabad bevándorlás áramlik Amerikába a Welfare-b- a a népjóléti segélyekbe" „Ma — írja — szinte jó dolog a törvénytelen bevándorlás mert az Amerikának javára válik addig amíg valóban illegális Ugyanis amíg a bevándorlás illegális tör-vénytelen addig azok akik így vándorolnak be nem várhatnak wel-fare-r- a segélyezésre a sokféle segélylehetőségre És mivel ezt nem várhatják el azért vándorolnak be hogy dolgozzanak Elvégzik azt a munkát amit a legtöbb polgártárs nem hajlandó elvégezni Olyan munkást jelentenek akit másként a munkaadó nem kaphat: kemé-nyen dolgoznak és közben maguk is jól járnak munkát kaplak" Az adminisztráció welfare ziir-zavarár- ól amelyben a kongresszus nem mer hozzányúlni ez a szolid tudós szatirikus kritikái mondotl ezzel Tanulmányát így fejezi be: „Nem vagyok anarchista de arról győ-ződtem meg társadalmunk problémája ma nem az hogy kevés ha nem hogy túl sok a kormányzati beavatkozás" Egy gazdasági szak-ember George Gilder ennél is tovább megy cikkében (Promclhcuszi bilincs) és figyelmeztet hogy pesszimista materializmust visznek a íközgazdasági éietbe Felfogása azért érdekes mert a gazdasági élet-ből akarja kiküszöbölni a materializmus eluralkodását: „Sok ember" írja „a múlt eseményeit elkerülhetetlennek véli és a jövőt megke-rülhetetlennek A történelmet úgy értelmezik hogy az többé-kevésb- é elkerülhetetlen végzet volt a természeti 'kincsek és a népesség nö vekedése által előre elrendelt sémákból következett és nem a láng-eszű emberek és az emberi hősiesség áradásából Már pedig azoknak akik kételkednek az emberi ész bátorság sorsalakító erejében amint belépnek a történelem áramába a jövő lehetetlen feladatnak tetszik mert nem látják lehető útját anrak hogy a szabad nemzetek meg-kerüljék a hanyatlás és erőszak buktató végzetét amikor a növekvő népesség nekifeszül a bezáródó határoknak" Egyetért Milton Fried-man idézett munkájával: „Az a társadalom amely megbénítja túlzott nép jóléli kényeztetéssel kormány-kenyérr- el és kormány-cirkussza- l sze-gényeit elzárja a gazdasági fejlődés és törekvés a változás egyik ff ösztönzését forrását Amerika gazdasági történelme nagyrészben a szegények nemzedékeinek folytatódó legendája akik megerősödve a ne-gg- $ (Folytatás a harmadik oldalon) nélkül folynak" — jelentet-te a Washington Post en-nek ellenére Jimmy Carter rövid időre összeült a tár-gyaló felekkel hogy „né-mi simításokat eszközöl-jön" Miután Anwar Szádat egyiptomi elnök és Menac-lic- m Begin izraeli minisz-terelnök Camp David-ba- n elvi megegyezésre jutott jelenleg az egyiptomi tár-gyalófél arra törekszik hogy a Nyugati Part és a Gaza-sivata- g függő kérdé-seiben még az egyezmény aláírása előtt dűlőre jus-son folytatás a 2-i- k oldalon JSS Mr 'tll--l''TL'-tltiVrVlTitItllXTt'tll11XlX-T3JJUJJ 'POSTAKÜMTÖ Mindenkinek igaza van de A napokban gondolataim visszaszáll-ta-k az Erdélyi Helikon Társaság alapítá-sának és működésének történetéhez — és önkéntelenül is párhuzamot vontam az ak-kori erdélyi és a mai emigrációs helyzet között (Természetesen tudatában vagyok annak hogy nagy különbség van a a ki-sebbségi és az emigrációs sors és felada tok közölt Mégis a lényeg: a magyarság-szolgálat ugyanaz mind a két esetben) Az Erdélyi Helikon alapításával és működésével kapcsolatban felmerült ben-nem a kérdés: mi késztette és tette ké-pessé a Helikonba tömörült világnézeti-leg annyira különböző írókat arra hogy cl-fclej- ve illetve jobban mondva felülemel-kedve az ideológiai ellentéteken egy olyan „szabad írói közösségbe" tömörüljenek mint a Helikon? A Helikon tagjainak világnézeti ellen-iélei közismerlek: az írói közösség eszmé-jét a szocialista beállítottságú Kós Károly vetette fel a polgári radikálisokhoz húzó Kuncz Aladár fogalmazta meg a felhívást báró Kemény János vállalta Marosvécsi várában a házigazda nehéz szerepét gróf Ránffy Miklós elnökölt" a kerékasztal-konferenciáko- n amelyeken épp oly lelke-sen veti részt a „baloldali" Tamási Áron mini a „jobboldali" Nyírő József A fenti kérdésre így fogalmaztam meg a választ: A közös cél: magyar népük szolgálata ledöntött a Helikonban minden válaszfa-lat Erdély magyar írói tudták hogy min-den világnézeti különbségen túl közös cél szolgálata egybefűzi őket s c közös fela-datok érdekében össze kell fogniok hogy utat irányt mutathassanak reményt hi-tet önthessenek a tragikus kisebbségi sors-ba jutott népük lelkébe Amikor ezt a mondatot leírtam — szükségszerű képzettársítás révén — felme-rült bennem a kérdés: miért nem képes a magyar emigráció is hasonló lelki felemel-kedésre? Miért választják el a szétszórt ságban élő magyart a magyartól világné zeti politikai különbségek — amikor a cél: a magyarság szolgálata közös?! Természetesen csak azokról beszélek akik egyet akarnak — csak az eszközök megválogatásában különböznek Akiknek egy a céljuk: Magyarország felszabadítá sa a szovjet járom alól az elszakított ki sebbségi magyarság megsegítése és harc Trianon ellen (Akik e céltól eltérnek a- - kik ezen a téren alkudoznak — azok ön-magukat kizárják az emigrációs magyarság közösségéből) Ha a mai (és a régebbi) vitákat fi-gyelem az emigráción belül akkor min-iig csodálkozom: miért e gyűlölködés és harag? Hiszen egyet akarunk! A lényeg-ben megegyezünk! Csak a hangsúly külön-böző! Az egyik tábor léltékonyen őrzi az cl-i'ek- ct amelyek emigráns hivatásunk alap elő meghatározói: mi nem paktálhatunk Moszkva budapesti bcrenceivel az 1956-i- s szabadságharc árulóival — S ebben tél-ies igazuk van! — Csak akkor esnek túl-zásba ha elvhűsegük — dogmaiizmussá 'álik és minden hazulróljöttbcn kommu-nista propagandistát látnak (Különböztes-ünk- : Lörincze — bármilyen nagy nyel-vész — kormánykiküldött mert — saját be-vallása szerint is — azért jött közénk hogy YO November 4-é- n a magyar lelkiismeret vezérel-jen el minden jóérzésű becsületes hazafit a toron-tói Szabadságharcos Emlékműhöz (Budapest Park) hogy ott kegyelettel rója le háláját az 1956 októbe-rében és novemberében elesett hősök emléke előtt — azért mert ma szabad földön élhet amit elsősor-ban hőseinknek köszönhetünk Gyújtsunk egy mécsest a Hősök Em-lékműve előtt hadd hirdesse fényük az egész világnak az elfelejtett Magyar Igaz-ságot! az Anyanyelvi Konferencia eszméit terjesz-sz- e — László Gyula professzor az igazi magyar tudományos élet képviselőjeként jött azért elfogultság őt a többi „kikül-dött" közé sorolni) A másik tábor az emigráción belül így érvel: a leglényegesebb problémánk ifjúsá-gunk magyar öntudatának megtartása S ebben tökéletesen igazuk van! — Gondo-latmenetüket azonban így folytatják: a fi-atalokat nem érdekli a politika értetlenül állnak a mi negatív álláspontunkkal szem-ben az otthoni kommunista kormányt ille-tőleg Ebből vonják le a téves következte-tést: vegyük fel a kapcsolatot a hazai hi-vatalos szervekkel akiktől sok segítséget kaphatunk ifjúságunk magyar öntudatáért folytatott harcunkban (Megintcsak külön böztessünk: mi nem zárkózunk el azoktól — íróktól tudósoktól művészektől — akik az igazi Magyarországot a magyar népet képviselik — csak a kommunista rend szerrel nem tárgyalunk amely csak egyol-dalú „dialógusra" hajlandó!) E két tábor között nem látok olyan ellentélet amely ne volna áthidalható A hivatalos politikai emigráció feladata az elvek 100 százalékos megtartása A fiatal-ságért aggódóké a magyar öntudat ápolá-sa ha kell az igazi magyar irodalom tu-domány művészet és kultúra képviselőinek segítségével Ez a két feladat nem zárja ki sőt szükségszerűen kiegészíti egymást Ugyanez áll Erdély és a többi elsza-kított területek kérdésével kapcsolatban is Az egyik csoport küzd Erdély és az el-szakított területek visszatéréséért tehát Trianon (és Párizs) határozatai ellen Tö-kéletesen igazuk van! — A fiatalok a ma gondjait állították munkájuk előterébe: küzdenek az erdélyi és a többi magyar ki-sebbségek emberi jogaiért (ami ma akluá- - lis politikai probléma) hogy így biztosít-hassák a magyar kisebbségek fennmaradá-sát túléléséi Igazuk van! — Hol itt az ellentét? Sehol! Sőt: a két csoport tevé-kenysége szükségszerűen kiegészíti egy-mást Az egyik a mára néz a másik a holnapot kutatja — Csak akkor tévednek amikor céljaik kizárólagosságát hirdetik és a másik tábor erőfeszítéseit elitélik Nem szeretném azt a látszatot kelte ni mintha nem látnám a problémák sú-lyosságát Talán úgy tűnhetik hogy a kér-déseket túl leegyszerűsítettem Lehet Mindenesetre a cél: a magyarságszol-gála- l mindenckfclctüségc az aggódás az emigráció egységéért adta a tollal kezem-be — És a gondolat: nem tanulhalna c a mai magyar emigráció az Erdélyi Heli-kon példájából melybe világnézeti kü-lönbség nélkül minden erdélyi magyar író tömörült hogy közös erővel szolgálja né-péi?! — Az eredménye c közös munkának nem maradt el: a két világháború között olyan virágzó erdélyi irodalom született amely nemcsak összmagyar hanem világ-színvonalra emelkedett És ami ennél még fontosabb: az írók összefogása teljesítet-te feladatát: az erdélyi magyarságban meg-tartotta a reményt a hitet az elnyomatás nehéz eveiben Utal irányi mutatott a ma-gyarságnak nehéz harcaiban a fennmaradá-sáért Átvitt értelemben: ez a mi — a ma-gyar emigráció feladata is! i
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, October 28, 1978 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1978-10-28 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000459 |
Description
Title | 000509 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | ) HUNGÁRIÁN LIFE Nem ioluuda hanem Líhk i szabad nip tesx üi essda dc!$okct lugeet lodependcat CaoadUn Weelly SERZ3KNYI falhoUangariialaiigttiga Vol 31 43 XXXI évfolyam 43 szám 1978 Október 28 Szombat Ara: 40 cent Az 58 éves krakkói Kard Wojtyla az új Pontifex Maximus: 9 a SeJ' ÉH ffl A washingtoni béketárgyalások ® A kanadai mini — választások II János Pál pápát — aki elődjéhez hasonlóan visszautasította a koroná-zási szertartásokat — vasárnap október 22-é- n iktatják be — James Callag-ha- n a brit kormány munkáspárti miniszterelnöke 44 százalékos népszerűségnek örvend közvetlen mögötte konzervatív ellenfele Margarct Thatcher csak 36 százalékot mondhat magáénak — Rhodesiai csapategységek átcsaptak a szom-szédos Mozambique területére ahol Róbert Mugabe gerillavezér táborát támad-tá-k — Jimmy Carter a következő táviratot küldte Rómába: „Legjobb kívánsága-imat küldöm annak aki a munkásnép szenvedéseit megérti az emberi élet napi győzelmeivel és kudarcaival együtt" — Ottó Láng szállításügyi minisz-ter figyelmeztette a hajógépészek szakszervezetét hogy a hazaszállítások miatt a kormány „nem tűrheti a hosszadalmas sztrájkot" — Portugáliából megindult a légiforgalom Angola felé: számos volt menekült próbálkozik újra felépíteni életét volt hazájában mely csábító ígéretekkel kecsegteti a volt jószakmájú menekülteket hogy térjenek vissza — Auatolij Karpov szovjet sakknagymes-ter megvédte világbajnoki címét Viktor Korcsnojjal szemben — Washingto-nban letartóztatták a 63 éves kanadai Arthur Cline-- t aki hat évvel ezelőtt In-gcrsoll-ban agyonverte és egy fagyasztószekrénybe zárta feleségét — Bécsben Paul Francsics Franz Panagl és Christa Schncck 20 év börtönbüntetést kapott Lőtte Böhm milliomosnő elrablása miatt akiért 2 millió vérdíjat követeltek HABEMUS PAPÁM: II JÁNOS PAL Karel Wojtyla az 58 éves krakkói érsek pápává való választása több ok-ból is rendkívül nagy fon-tosságú: 1) Több mint 400 éve ő az első nem-olas- z bíbo-ros megtörve ezzel a hosz-sz- ú évszázadokra visz-szanyú- ló hagyományt 2) Ugyancsak Wojtyla kardinális az első Pontifex Maximus aki jelenleg kom-munista uralom alatt lévő országból származik Polg 3) Az új pápa azzal hogy I János Pál tradíció-it követve felvette rövid de emlékezetes múltú előd-je nevét egyben jelezte hogy ő is élő kapcsolatot óhajt teremteni az Egyház és a hívősereg között Egy órával a pápavá-lasztás után a TASSZ szovjet hírügynökség máris jelentette hogy a Krakkó közelében született Karel Wojtylát választotta meg a konklávé Moszkva nyilván attól tart hogy Karel Wojtyla bíboros megválasztása új nacionalista hullámot in-dít el Lengyelországban azonban a Vatikán szerint erről nincs szó hisz Kelet-Európába- n a katolicizmus él és virágzik" Annak ellenére hogy a Varsói Paktum országaiban a hivatalos ateista tanokat hirdetik Lengyelországban 31 millió Csehszlovákiában 10 millió Magyarországon 7 millió Romániában 2 millió templombajáró kato- - Llikust tartanak nyilván Karel Wojtyla 1969-be- n Dr Eszlcrhás István: Amerikai közérzet: ártársak vagy jászoltársak? Az őszi választáson szenátorokat képviselőket kormányzókat és helyi tisztségviselőket választ Amerika Az erről folyó nyilvános vi-tákon már érezni lehel a közérzet hőemelkedésél Jcanc Kirkpalrick a politikai tudományok tanára a jövő lehetőségeit vizsgálva írja: „A század végén az amerikai politika két irányban fejlődhet Lehet be-lőle népszavazásos demokrácia televíziós kampányokkal és a pártjel-leg megszűnésével de visszatérhet a szigorúbb kétpárti rendszerhez is amelyben a jelölt csak pártjának megerősítésével léphet a válasz-tók elé" A jövendölés a mai valóságból indul ki főként a kétpárt-rendszer válságából hogy a két párt közöli elvi programban nincs nagy különbség: különbség inkább a pártokon belül mutatkozik és mindkét pártban ugyanaz: liberális-konzervati- v Ezért az amerikai vá-lasztás (amint egyszer már írtam) a politikai zebrák futamának lát-szik annyi különbséggel hogy az egyik pártnál a csíkozás feketével a másiknál fehérrel (konzervatívval vagy liberálissal) kezdődik Ez leszi érthetővé hogy milyen alacsony a választáson résztvevők szá-ma A modern demokráciák legöregebbjében a USA-ba- n Carter el-nök választásán csak a szavazók 544 százaléka vett részt és így minden 4 választásra jogosult honpolgár közül csak 1 szavazott az elnökre Ha a nem szavazókat meg lehetne mozdítani ez látványos szinte forradalmi változást okozna az amerikai belpolitikában Erre utalt is a professzorasszony aki így bizakodott: „De mi amerikaiak mindig értettünk ahhoz hogy 'megszerveződjünk amikor közületi és fontos feladatok elvégzésére kellett mozgósítani" És az újraválasz-tásra kerülő honatyáknak a mai napon talán éppen ez a nyugtalaní-tó aggályuk hogy a szavazó polgártársak valamiképpen ezt megte-szik Nincsenek erre készen a honatyák Már pedig nem tagadható a problémák számosak a türelmet-lenség nőttön nő míg a törvényhozás húzza-vonj- a lábát És a Camp Dávidban elért középkeleti békeigéret után a szavazó polgártársak ingerült érdeklődése egyszerre már nem is annyira az elnök politikai veszélyének látszik mint inkább az újraválasztandó törvényhozók koc-kázatának Az elnök úgy látszik külpolitikai sikerrel (kipróbált Nixon-- i recepttel) kilépett a belső gondok-bajo- k politikai köréből De a választásra kerülő honatyák és honigazgatók a látszal szerint ala-posan benne ragadtak Sztrájkok adók infláció a dollár hanyatlása mind törvényhozási orvoslást sürget hogy a bűnözés és igazságszo-lgáltatás reformját ne is említsük Az egyik szavazó honfitárs hona-tyák elleni éllel ezt írja egy a szerkesztőhöz intézett levélben: „Film-re viszik az amerikai Dolce Vita-- l És a szín a Polomac partja Washington lesz Soha országunkban olyan kevesen ennyi jót nem élveztek oly sok ember költségére " ' De az ilyen keserű kifakadás mellett tárgyi megállapítások is mutatják a közérzet felszíne alatt milyen nyugtalanság sistereg Az „US News and World Rcport" írja: „A szakemberek óvakodnak az emelkedő árak elleni akciókat a maguk nevén nevezni mert sejtetni engedné hogy amint az egyik akció maga után vonja a másikai ez végül is a kötelező árellenőrzéshez vezethet Az amerikai köz-érzetet leginkább az infláció izgatja A közszükségleti cikkek ára eb-ben az évben 10 százalékkal emelkedett A hanyatló irányzatot ösz-sz- e lehet vetni a dollár értékének csökkenésével Ha feltesszük hogy H F ÜL és 1976-ba- n Torontóban járt a lengyel ezeréves katolicizmussal és a 41 eucharisztikus kongresz-szuss- al kapcsolatos ün-nepségek során ' MINI-VALASZTAS-OK SZTRÁJKOKKAL EGYBEKÖTVE A kanadai belföldi po-litikában mintegy félévvel a liberális Trudcau kor-mány mandátumának lejá-rata előtt 15 választókerületben az eredmények azt mutat-ták hogy az ország meg-érett a változásra: A mandátumok 66 százalé-kát azaz 10jet a Prtogresz-szí- v Konzervatív jelöllek szerezték tneg míg az NDP eggyel növelte képviselői számát egy Social Credit mellett a liberálisok elsöp-rő vereséget szenvedtek a mini-választás- ok során a-mik- or is csaik 2 mandátu-mot kaptak A szakértők a hangula-tot inkább Trudeau-ellenes-ne- k mint kormányellenes-nek minősítik figyelmeztet vén az olvasótábort arra -- ff-l veszélyre amit a polarizá-ció okozhat: köztudomású hogy Rcnc Lévcsque a szakadár Parti Qucbequois vezére titokban dörzsöli a kezét arra a gondolatra ha Trudcaut a válaszlók a-kar- ata elsöpri és kevésbé „nehézsúlyú" politikussal szemben vív-hatja meg az elszakadásért folytatott küzdelmét ami jelenleg a referendum kö-dös emlegetése mellett fő-leg halogató taktikának tű-nik A postás-sztráj- k meg-szüntetésére a kanadai parlament és a szenátus törvényt hozott már sajnos „világhírű" postásainkat akiknek lelk-iismeretlen szakszervezete nemcsak Kanada üzleti é-lefé-nek magánosainak hanem pénzegységének is rossz szolgálatot tesz az-zal hogy indokolatlanul magas követeléseiket harci-as gazdaságromboló sztráj-kokban préselik ki az adó-fizetőkből CARTER ÉS A WASHINGTONI BÉKETÁRGYALÁSOK Az egy hete folyó was-hingtoni tárgyalások „min-den különösebb fennakadás Franklin Rosevelt halálakor a dollár 100 centet éri akkor Truman alatt 668 centre esett Eisenhower alatt 597 centre Kennedy alatt 577-r-e Johnson alatt 50-r- e Nixon alatt 376-r- a Ford alatt 304-r- e és Carter elnök másfél éve alatt 27 centre És ez joggal izgatja az amerikai polgárt Nem olvashatunk jobb híreket társadalmi kérdésekben sem Mil-ton Friedman neves tanulmányíró új írásának a címe: „Milyen ma Amerika?" Alcím: „Rendszerünk burjánzó kormányzat amely megfojt-ja a piac-gazdálkodá- st veszélyezteti a társadalmi szabadságot" „Ame-rika már nem az" kérdezi „ami volt 200 éven át már nem az ígé-ret földje hanem a burjánzó bürokrácia és eltűnő szabadság orszá-ga? Országa a tülekedő csoportoknak ellentétes irányzatoknak ame-lyek már nem változatosságot hanem szöges ellentéteket nyilvání-tanak? Az elnik elkülönülés országa és már nem az olvasztó kemen-ce országa?" Majd megállapítja: „Van ésszerűség abban a felismerés-ben hogy a bevándorlás ahogyan 1914-i- g folyt ma már nem léte-ző Mert más az amikor szabad bevándorlás áramlik Amerikába a Welfare-b- a a népjóléti segélyekbe" „Ma — írja — szinte jó dolog a törvénytelen bevándorlás mert az Amerikának javára válik addig amíg valóban illegális Ugyanis amíg a bevándorlás illegális tör-vénytelen addig azok akik így vándorolnak be nem várhatnak wel-fare-r- a segélyezésre a sokféle segélylehetőségre És mivel ezt nem várhatják el azért vándorolnak be hogy dolgozzanak Elvégzik azt a munkát amit a legtöbb polgártárs nem hajlandó elvégezni Olyan munkást jelentenek akit másként a munkaadó nem kaphat: kemé-nyen dolgoznak és közben maguk is jól járnak munkát kaplak" Az adminisztráció welfare ziir-zavarár- ól amelyben a kongresszus nem mer hozzányúlni ez a szolid tudós szatirikus kritikái mondotl ezzel Tanulmányát így fejezi be: „Nem vagyok anarchista de arról győ-ződtem meg társadalmunk problémája ma nem az hogy kevés ha nem hogy túl sok a kormányzati beavatkozás" Egy gazdasági szak-ember George Gilder ennél is tovább megy cikkében (Promclhcuszi bilincs) és figyelmeztet hogy pesszimista materializmust visznek a íközgazdasági éietbe Felfogása azért érdekes mert a gazdasági élet-ből akarja kiküszöbölni a materializmus eluralkodását: „Sok ember" írja „a múlt eseményeit elkerülhetetlennek véli és a jövőt megke-rülhetetlennek A történelmet úgy értelmezik hogy az többé-kevésb- é elkerülhetetlen végzet volt a természeti 'kincsek és a népesség nö vekedése által előre elrendelt sémákból következett és nem a láng-eszű emberek és az emberi hősiesség áradásából Már pedig azoknak akik kételkednek az emberi ész bátorság sorsalakító erejében amint belépnek a történelem áramába a jövő lehetetlen feladatnak tetszik mert nem látják lehető útját anrak hogy a szabad nemzetek meg-kerüljék a hanyatlás és erőszak buktató végzetét amikor a növekvő népesség nekifeszül a bezáródó határoknak" Egyetért Milton Fried-man idézett munkájával: „Az a társadalom amely megbénítja túlzott nép jóléli kényeztetéssel kormány-kenyérr- el és kormány-cirkussza- l sze-gényeit elzárja a gazdasági fejlődés és törekvés a változás egyik ff ösztönzését forrását Amerika gazdasági történelme nagyrészben a szegények nemzedékeinek folytatódó legendája akik megerősödve a ne-gg- $ (Folytatás a harmadik oldalon) nélkül folynak" — jelentet-te a Washington Post en-nek ellenére Jimmy Carter rövid időre összeült a tár-gyaló felekkel hogy „né-mi simításokat eszközöl-jön" Miután Anwar Szádat egyiptomi elnök és Menac-lic- m Begin izraeli minisz-terelnök Camp David-ba- n elvi megegyezésre jutott jelenleg az egyiptomi tár-gyalófél arra törekszik hogy a Nyugati Part és a Gaza-sivata- g függő kérdé-seiben még az egyezmény aláírása előtt dűlőre jus-son folytatás a 2-i- k oldalon JSS Mr 'tll--l''TL'-tltiVrVlTitItllXTt'tll11XlX-T3JJUJJ 'POSTAKÜMTÖ Mindenkinek igaza van de A napokban gondolataim visszaszáll-ta-k az Erdélyi Helikon Társaság alapítá-sának és működésének történetéhez — és önkéntelenül is párhuzamot vontam az ak-kori erdélyi és a mai emigrációs helyzet között (Természetesen tudatában vagyok annak hogy nagy különbség van a a ki-sebbségi és az emigrációs sors és felada tok közölt Mégis a lényeg: a magyarság-szolgálat ugyanaz mind a két esetben) Az Erdélyi Helikon alapításával és működésével kapcsolatban felmerült ben-nem a kérdés: mi késztette és tette ké-pessé a Helikonba tömörült világnézeti-leg annyira különböző írókat arra hogy cl-fclej- ve illetve jobban mondva felülemel-kedve az ideológiai ellentéteken egy olyan „szabad írói közösségbe" tömörüljenek mint a Helikon? A Helikon tagjainak világnézeti ellen-iélei közismerlek: az írói közösség eszmé-jét a szocialista beállítottságú Kós Károly vetette fel a polgári radikálisokhoz húzó Kuncz Aladár fogalmazta meg a felhívást báró Kemény János vállalta Marosvécsi várában a házigazda nehéz szerepét gróf Ránffy Miklós elnökölt" a kerékasztal-konferenciáko- n amelyeken épp oly lelke-sen veti részt a „baloldali" Tamási Áron mini a „jobboldali" Nyírő József A fenti kérdésre így fogalmaztam meg a választ: A közös cél: magyar népük szolgálata ledöntött a Helikonban minden válaszfa-lat Erdély magyar írói tudták hogy min-den világnézeti különbségen túl közös cél szolgálata egybefűzi őket s c közös fela-datok érdekében össze kell fogniok hogy utat irányt mutathassanak reményt hi-tet önthessenek a tragikus kisebbségi sors-ba jutott népük lelkébe Amikor ezt a mondatot leírtam — szükségszerű képzettársítás révén — felme-rült bennem a kérdés: miért nem képes a magyar emigráció is hasonló lelki felemel-kedésre? Miért választják el a szétszórt ságban élő magyart a magyartól világné zeti politikai különbségek — amikor a cél: a magyarság szolgálata közös?! Természetesen csak azokról beszélek akik egyet akarnak — csak az eszközök megválogatásában különböznek Akiknek egy a céljuk: Magyarország felszabadítá sa a szovjet járom alól az elszakított ki sebbségi magyarság megsegítése és harc Trianon ellen (Akik e céltól eltérnek a- - kik ezen a téren alkudoznak — azok ön-magukat kizárják az emigrációs magyarság közösségéből) Ha a mai (és a régebbi) vitákat fi-gyelem az emigráción belül akkor min-iig csodálkozom: miért e gyűlölködés és harag? Hiszen egyet akarunk! A lényeg-ben megegyezünk! Csak a hangsúly külön-böző! Az egyik tábor léltékonyen őrzi az cl-i'ek- ct amelyek emigráns hivatásunk alap elő meghatározói: mi nem paktálhatunk Moszkva budapesti bcrenceivel az 1956-i- s szabadságharc árulóival — S ebben tél-ies igazuk van! — Csak akkor esnek túl-zásba ha elvhűsegük — dogmaiizmussá 'álik és minden hazulróljöttbcn kommu-nista propagandistát látnak (Különböztes-ünk- : Lörincze — bármilyen nagy nyel-vész — kormánykiküldött mert — saját be-vallása szerint is — azért jött közénk hogy YO November 4-é- n a magyar lelkiismeret vezérel-jen el minden jóérzésű becsületes hazafit a toron-tói Szabadságharcos Emlékműhöz (Budapest Park) hogy ott kegyelettel rója le háláját az 1956 októbe-rében és novemberében elesett hősök emléke előtt — azért mert ma szabad földön élhet amit elsősor-ban hőseinknek köszönhetünk Gyújtsunk egy mécsest a Hősök Em-lékműve előtt hadd hirdesse fényük az egész világnak az elfelejtett Magyar Igaz-ságot! az Anyanyelvi Konferencia eszméit terjesz-sz- e — László Gyula professzor az igazi magyar tudományos élet képviselőjeként jött azért elfogultság őt a többi „kikül-dött" közé sorolni) A másik tábor az emigráción belül így érvel: a leglényegesebb problémánk ifjúsá-gunk magyar öntudatának megtartása S ebben tökéletesen igazuk van! — Gondo-latmenetüket azonban így folytatják: a fi-atalokat nem érdekli a politika értetlenül állnak a mi negatív álláspontunkkal szem-ben az otthoni kommunista kormányt ille-tőleg Ebből vonják le a téves következte-tést: vegyük fel a kapcsolatot a hazai hi-vatalos szervekkel akiktől sok segítséget kaphatunk ifjúságunk magyar öntudatáért folytatott harcunkban (Megintcsak külön böztessünk: mi nem zárkózunk el azoktól — íróktól tudósoktól művészektől — akik az igazi Magyarországot a magyar népet képviselik — csak a kommunista rend szerrel nem tárgyalunk amely csak egyol-dalú „dialógusra" hajlandó!) E két tábor között nem látok olyan ellentélet amely ne volna áthidalható A hivatalos politikai emigráció feladata az elvek 100 százalékos megtartása A fiatal-ságért aggódóké a magyar öntudat ápolá-sa ha kell az igazi magyar irodalom tu-domány művészet és kultúra képviselőinek segítségével Ez a két feladat nem zárja ki sőt szükségszerűen kiegészíti egymást Ugyanez áll Erdély és a többi elsza-kított területek kérdésével kapcsolatban is Az egyik csoport küzd Erdély és az el-szakított területek visszatéréséért tehát Trianon (és Párizs) határozatai ellen Tö-kéletesen igazuk van! — A fiatalok a ma gondjait állították munkájuk előterébe: küzdenek az erdélyi és a többi magyar ki-sebbségek emberi jogaiért (ami ma akluá- - lis politikai probléma) hogy így biztosít-hassák a magyar kisebbségek fennmaradá-sát túléléséi Igazuk van! — Hol itt az ellentét? Sehol! Sőt: a két csoport tevé-kenysége szükségszerűen kiegészíti egy-mást Az egyik a mára néz a másik a holnapot kutatja — Csak akkor tévednek amikor céljaik kizárólagosságát hirdetik és a másik tábor erőfeszítéseit elitélik Nem szeretném azt a látszatot kelte ni mintha nem látnám a problémák sú-lyosságát Talán úgy tűnhetik hogy a kér-déseket túl leegyszerűsítettem Lehet Mindenesetre a cél: a magyarságszol-gála- l mindenckfclctüségc az aggódás az emigráció egységéért adta a tollal kezem-be — És a gondolat: nem tanulhalna c a mai magyar emigráció az Erdélyi Heli-kon példájából melybe világnézeti kü-lönbség nélkül minden erdélyi magyar író tömörült hogy közös erővel szolgálja né-péi?! — Az eredménye c közös munkának nem maradt el: a két világháború között olyan virágzó erdélyi irodalom született amely nemcsak összmagyar hanem világ-színvonalra emelkedett És ami ennél még fontosabb: az írók összefogása teljesítet-te feladatát: az erdélyi magyarságban meg-tartotta a reményt a hitet az elnyomatás nehéz eveiben Utal irányi mutatott a ma-gyarságnak nehéz harcaiban a fennmaradá-sáért Átvitt értelemben: ez a mi — a ma-gyar emigráció feladata is! i |
Tags
Comments
Post a Comment for 000509