Magyar Elet, November 14, 1981

              mi
V l ít % ! '( - J:
"1 T --t
'
15
-- 1
' HUNGÁRIÁN LIFE
Nem sokasig i'i „ l A
hanem Lelek
$ szabad nép test
csuda dolgokat
BERZSENYI
1 J
I? -
Ltrgctt
1
Indf
íl
pnfcnt
MAGYAR ELET - Caaidian l'cckly
Ib &c Huggai-i- a Uogiuge
Vol 34 44 XXXIV évfolyam 44 szám November 14 szombat Ara: 40 cent' uiiiuiiuiiutúiuii 'in BBS iimiiittiiiimiiiimiiiiiuMiiiimmmnnMinumnummumuvmii
A svéd vizeken zátonyra futott orosz kem-búvárha- jó védelmére:
Szovjet flotta
A varsói történelmi találkozó # Jordánia ellenzi a Camp Dayid tervet
i'
Njikoláj Poljanszkij 42 éves szovjet diplomát') politikai menekültjogot
kért Franciaország területén — jelentette be a francia külügyminisztérium
szószólója — Muammar Qaddafi Libia diktátora francia nyomásra hirtelen
elrendelte a Csád afrikai állam területén lévő csapatai kivonását — jelentette
az Agehcc Francé Press — Dávid Jones az egyesített USA vezérkar elnöke a
szenátus külügyi bizottsága előtt kijelentette: az a fegyvertár amelyet az
oroszok 21 év leforgása alatt felhalmozták csak azt jelentheti hogy „a szov-jet
elgondolás szerint ók megnyerhetik a nukleáris háborút" — Egy nyugat-német
katona aki bizonyára terrorista alakulatokkal állt összeköttetésben —
(itkos földalatti raktárakban — hatalmas mennyiségű fegyvert halmozott fel —
Izraeli hatóságok miután a házak lakóit kitelepítették „büntetésként" két
arab házat felrobbantottak a Nyugati Parton — Urbain Guillaume akit 1978-ba- n
húsz évi börtönre ítélt a francia igazságszolgáltatás rákbetegségben el-halálozott
a börtönben Guillaume volt annak a heroin-csempészbandán- ak a
feje aki 1969—74 között mintegy 4 millió dollár értékű kábítószert csempészett
át Észak-Amerikáb- a (A banda lebuktatásáról készült "FrenchConnectio'n" c
filmet 1971-be- n a Legjobb Film díjával jutalmazták) — Lapzártakor derülátó
jelnek tekintik az alkotmányos huzavonában hogy Iivesquc! Québec minisz-terelnöke
és Trudeau miniszterelnök az emberi jogok alapokmányának ér-vénybe
lépését illető halasztásban végre egyetértett — A királynő trónbeszé-dében
nem tett említést a kanadai alkotmány patriálásáról!
SZOVJET
MINI-FLOTT- A
ÖSSZEVONÁS
A BÜVARHAJÓ
VÉDELMÉRE?
Egy heti teljes
hallgatás után a
gyanús
szovjet
sajtó végüüs beismert any-ny- it
hogy a ködös-viharo- s
időben egy irányát vesztett
szovjet tengeralattjáró
svéd felségvizekre té- -
vedt(???)razoríban-arróiffogá- st
mélyen hallgatott hogy a
zátonyra futás színhelye
egyben Svédország legtitko-sabb
zárt területének szá-mit
mert Karlskrona hadi-kiköt- ö
védelmi zónája Ar-ról
sem esett szó a szovjet
sajtóban hogy miként lehet-séges
az hogy
a szikla-zátonyokt- ól öve- -
zett és (nem élesre állí-tott)
svéd aknazár hálóza-tán
hogyan siklott át a
szovjet búvárhajó?
(Az előzményekre vo-natkozóan
lásd „Vihar
' Karlskrona körül" c cikkün- -
ket a 3 oldalon)
Pjotr Guzin a búvárhajó
kapitánya továbbra is ki-tart
amellett az Andersen-mese- "
mellett miszerint
a meghibásodott iránytű
és a köd miatt navigációs
tévedést követett el"
Dél-Svédorsz- ág katonai
parancsnoka Sven-Ola- v
Olsson tábornok ezt-- a hajá
nál előrángatott átlátszó ki- -
nem tartotta-kielég- í-tőnek
és kijelentette hogy
Guzin „állítása valószínűt-len
és a' hilíetetlénség hatá-rát
súrolja"
X
Ezenközben — bizonyára
erőfitogtatás céljából —
három szovjet hadihajó
jelent meg a 12 mérföldes
nemzetközileg tiszteletben
tartott svéd felségvizek
határán
TÖRTÉNELMI '-TALÁ-
LKOZÓ
VARSÓBAN
A lengyelországi római
ln'4iinrtfil
ero jisn
cs 'töibbi ielct-ciuóp- ai
katolikus egyház vezetője:
Josef Glemp érsekprimás a
Szolidarjtás szakszervezet
vezetője: Lech és a
kommunista párt vezetője
nevszérint 'Wojciech Jaru-zelskiminisztereln- ök
és egy-ben
hadügyminiszter a PAP
hírszolgálati iroda jelentése
szerint összeültek abból a
célból 16 hónapja
tartó országos gazdasági
yálsá'gmégoldásáraJelele
teuáláljanak ~r-- -- 'A'
A történelmi találkozó
egyben azt jelzihogy
9 és' félmillió főnyi tagság-gal
rendelkező Szol-idaritás
szakszervezetet hi-vatalosan
elismerték ami-ko- r
egyenlő félként bevon
ták — katolikus egyházzal
egyetemben az országos
problémák megoldását cél
zó szintű tárgyalá-sokba
annak ellenére hogy a
szovjet TASZSZ' hírszolgá-lat- i
iroda ízben „el-lenforradalmi
mozgalom
Egy különös
A Müncheniben 'megjelenő "Siebcnbürgdsche Zeitung" 1981 június
15- -i számában részletesen számol be a Nyugaton működő erdélyi
szász Landsmannscftaftok (legtalálóbb tmagyar szó rájuk tálam a" nép-iközösse- g)
a nyugat-németorszá- gi Dinkélsbühlben megtartott találko-- í
zójáról Ilyen szervezetekkel rendelkezik ivala'm ennyi a kelet-európ- ai
á Halmokból kiüldözött jvagy kivándorolt német népcsoport "melyek
nyugaUiemetorsz'ágii csúcsszei-vezet- e a "Bund der Vertriebeneny{a
Kiúldözöttek Szövetsége 'K--
A Landsmannsohaflbk példásan működnek --Mindenütt vannak (
házaik intézményeik (könyvtáruk sajtójuk nyomdájuk múzeumaik
slb1 ők Wépyiseli'k népcsoportjaik nemcsak kiüldözött vagy kivándo-rolt
de otthon maradt tagjainak érdekelt és ügyeit is Nagy szálmban
helyezkedtek el ktizüHik a közigazgatásban és árpolitikai életiben mint-tartomán- yi
Vagy 'országgyűlési képviselők- - sőt miniszterek Ismert
szorgalmuknál fogva vezető szerepük van a gazdasági 'életben Kö-rülük
'kerekeiraiárom millió taggal 'a szuűétanémet Landsmannsdiaft'
'-súl-yban
nemcsak számszerűleg a legnagyobb de anyagi erőben és politikai
is Szóval ezek a szervezetek komoly tényezői a námet 'köz-életnek
s igyibef olyasuk van a külpolitikára is elsősorban keleti W"
natkozásb'an '
Érdekes esegyiben nem egeszén érthető 'hogy miért de'aleg-navn- b
euroDa'i nemzetközi szervezetnek" a FUEN-ne- k (Federalis- -
J '
í — 1 ) Á~ 4 r m l- - n? 4 mi t fTn 1 i'i b-- n
nnUKK-S£Sit''üi- i Ui lUtll űiaatiKöL lotiiUMaiian wwiuusoiojv a
a
ff
is
a
több
°° - i„ ' iyuKii--i
európai nem-naim- el a-magy-ar
isr KzcgyepcK mo]: fo
azzal -- ma'gyaraziiiawj" 'Jiuyy a mi-- g mwiaui
áll aZOK ügyen itvciwujxuui Kyvizviiii stai un-maárt- aY
"tövcíclnck ima?gukevá tave"
tjsacr Uevcit - - "
Walesa
hogy
szabad
magas
'
- i
- wv _v „ -- v - _ _ _ i t _ _ _ -- i _ r--
mannschaftcíí vezetői n'émet Ostpolitik sodrába'n
'cs fő céljuk az EmbernJőgok deklarációja-é- s helsinki zárónyilatko-zat
telejAleniaz ottlióhr
" T'!nnt-- irlsnva a J1HHÜMV1MUHÍI- - wvijj— - -- — s
r
—
1
""
U-alnlJ- "-
Jgy
iiiy
azaz
tüntetés?
nak" bélyegezte a Szolida--
ritás működését
feladat gigászi mére-- '
tü mert Lengyelország je-lenlegi
külföldi adóssága af
csillagászati 27 billiói !) dol
lárt is meghaladja
A legkézenfekvőbb ideig-lenes
megoldásnak az lát
szik hogy az ország három
jelentős erejét épkézláb
egy a közvetlen gazdasági
problémákat megoldani ké-pes
csúcsbizottságban összj
pontosítják
A súlyos élelmiszer-hiány
továbbra is tart és
lengyel menekültek szama
határállomásokon egyre
gyarapodik
THATCHER
KÉMBOTRÁNYRA
VONATKOZÓ
KÉRDÉSEK
KERESZTTÜZÉBEN
Margaret Thatcher brit
miniszterelnök-asszony- t egy-szerre
három parlamenti
képviselő támadta miután
egy volt angol kém bevallot-ta
hogy hadititkokat árult
el a Szovjetunió számára
A( három képviselő főleg
azon lovagolt: vajon
Thatcher hány árulónak
bocsátott meg továbbá
milyen mérvű volt a „ha-dititkok
nagybani kiárusí-tása"?
brit kormányfő a so-rozatos
kérdésekre mind-össze
annyit felelt: csupán
egy személynek engedélye-zett
bűnbocsánatot és -- az il-lető
kém neve aki beval-lotta
bűneit Anthony
Blunt
AZ IRÁNI
PARLAMENT
ELFOGADTA
AZ ÜJ KABINETET
Husszein Móusavi
nyilatkozat
'
V
mi
niszterelnök Reuter tehe-ráni
jelentése szerint be-nyújtotta
a kormány tagjai-nak
javasolt névsorát ame-lyet
a parlament elfogadott
bombatámadás által
augusztus 30-á- n meggyil-kolt
Mohammad Ali Rajai
kormánya csaknem válto-zatlan
maradt
két személy számit új arc-nak
kabinetben
A SZADAT-ELLENE- S
ÖSSZEESKÜVÉS
RÉSZLETEI
Az Anwar Szádat meg-gyilkolását
kővető tisztoga-tási
hullám során újabb
623 szélsőséges mozlim fun-damentalista
személyt tar
tóztattak le
kairói rendőrség nyil-vánosságra
hozta azt is
hogy az összeesküvés fő
eszmei vezére egy Moham-tne- d
Abdel-Szala- m Farag
nevezetű fiatal mérnök
volt
HUSSZEIN ELLENZI
CAMP DÁVID
EGYEZMÉNYT!
Ronald Reagan USA el
nök vonakodva vallotta be
hogy a Husszeinnel Jordá-nia
királyával tartott több-napos
magántalálkozásain
nem sikerült meggyőznie
Husszeint arról hogy csat-kozzé- k
a Camp Dávid tervet
szorgalmazó elgondoláshoz
Husszein király „Izrael
harcias magatartására" pa-naszkodott
és a továbbiak
során hangsúlyozta hogy
a palesztin nép
szem előtt kell tartani a
béketárgyalások során
Husszein Fahd herceg
Szaúd-Arábi- a trónörököse
(folytatás a 2-- ik oldalon)
a szétszakított családok' újraegyesítése Értük a ínamét állani érte-sülésünk
szennt igen tekintélyes „fejpenzt" fizet elsősorban a ro-mán
államnak
Tudjuk ihogy senkitől sem lehet megkövetelni 'hogy 'hős vagy
szent legyen Tudjuk azt is meglehetősen pontosan hogy milyen e!r
yiselhétetlen a nyomorúság (RomáTiiáiban Pontosan ismerjük elsösor-baívCeausest- eu
párt- - ós allalmelnök nemzetis'égi politikáját is Az otf--
honmaradáshoz valob'an (hősnek vagy szentnek kell lenni magya-rok
a-jel- ek szerint azok Alig érkezik új magyar menekült Románíá- -
hol"é"s énnek nemcsak a vasfüggöny az oka A Kádár— Ceausescu em-lékezetes
találkozója során Vagy azt követően a román kormány fel- -
ajánlotta hogy kivándorlási útlevelet ad Magyarországra 'az erdélyi
érteLmiségíeknek Egyetlen egy sem 'kert kózülükutlevelct és KáJár
visszautasította az ajánlatot' (A szászok magánbeszélgetések során
erre' azt mondják hogy 'magyarok azíert nem ákarnaik kivándorolni
Magyarországra mert-csnpán'cseberb'dl-vederbe-esn'é-nek
De nincsen
olyan Roniám'átjárt idegen turista aki ne azt mondaná Ihogy mai
Magyarország „földi' paradicsom' Romániával szemben Persze Jiogy
csak vele szemben de kétségteleiiaz is ihogy az oda vándorol fik lé-'nyege-sen
jobban élhetnének miriVodahaza Deiszámúkra a jelek sze- -
'rint Erdély változatlanul a hazájuk
tisehe" Union der (Európáéi sohen Volksgruppen u_ 'Az Európai NepcstK' dirikél'sbühli találkozón elhangzott beszédek sora ''Siebenbürgische
portók Federális-t- a Uniója) csupán aszudefanámetek tágjai A 'Zeltuíig" azonban 'erősen kiemelve közli a találkozón 'szerkesztett kö-tób- bi
nemét Landsm'annschaft mcm AJzudétan'émctek eblwyia ném-í-- " vetkező nyilatkozatot melynek magyar szövege igy hangzik:'
zetközi szervezetben immár több mint jkát-évtized- e (mbdigjiagy''se:i W NYILATKOZAT
-- fi_i_ r#n4í
kise&bsegek-ügy- eit crcíelvi
Jvözt muiuucíuwu
az
js
a
mindössze
A
érdekeit
A
á
JWVl HTHJ HTKu„l_An! irnJn! !! - !L1á Ilin
: t i'
_ gj
a
j
!
—
—
'
a
A 2 t!
4 NMiiiviursaui uitnaudi inaciiiiii jvjívcöimi aiju- -
szász Landsmannschaftck 1981 június 9-- én a
TViL-nln'KíiliVUr- trt Yftrffrilrf 4 lK-t?- e lírvltrnf lem nrci --ávi nlAilnAil Airrr_
n'cmet Csehszlováikiában Tebat aszudétanemeteknek neaivSőlIfflör - -a-
-an egáitepítottffkíiogyaBieke valamint a tópök és államok
a
a
a
'
-- fJcözÖtliil3)iec'ert:3s mmdeiii'más A
í tu-- t ezért célak'Clcr'estíicí jiiozíájaridni '
-- %
egyidejűleg 'kb&zbnctiüikbt ki az államoknak -- melyekben
: " i uujiMiiűairv jvuui iuouu íoiiilai iivmi -- mw i tJuiiai i o 'uuiiliiiui i"
a wöwck' euKon az crawji uuym ' „51012010 19B6WENSZ'c!Vüzmenyben és az 19754 lielskiki záró- -
jelenlegi úsznak
a
beítíin'ekertelmébén!Nyuáat-Né'nietorszáigb- a —„wW "FamiliGiizuííammcnfülirufl'!
vezetői
politikai celkilüz'ést megelőz maguk
!jxz$z?tí)] kcjyekc
™X fejezik
Neimagy AsaiswiiKn
Jcózlem'ényben 'foglalt ÍDm'tíeri Jogokat béke alapvető elemeiként is-nieri- ék
f el és' elhatározták íérvényesítsaüket 4 "i
A
A
A
—
—
A
a
A
i A
a
i:v ixc
a
(Folytatás a harmadik oldalon) i
Szádat vagy Nasszer?
Irta Frey András
Parázs vita folyik arról hogy mi áll a
közepkelei probléma-halma- z tengelyében:
az amerikai— orosz mérközés-- e vagy az
arab— izraeli viszály
Kairó
keserű
dilemmája
A világ túlnyomó rösze az utóbbi állás-ponton
van Eszerint csak úgy lehet békét
teremteni ha mindenekelőtt a palesztin
arabclk nemzőid önrendelkezésre való igé-nyét
elégítik 'ki Vagyis ha Kelet-Palesztináb- an
(ó-Jeruzsále- met is beleértve a Jor-dán
nyugati partján)} s a Földközi-tengerr- e
néző Gáza-sávo- n az arabok külön államot
alakíthatnak
Hogy ez csak az első lépes lenne-- e es
utána mi következnék általános arab— iz-raeli
klegyezlás vagy újabb hábrrú Izrae'
ellen az még nem dőlt el De annyi világos
hogy az első cel elérésében az arabok szá-míthatnak
Nyugat-Európ- a és Japán a
harmadik világ és a Szovjetunió támoga-tására
'
A másik csoport pedig négy hatalom-ból
áll az Egyesült Államok Egyiptom
Izrael és Deíafrika kormányából oszerin-tü- k
a fósúly nem lokális feladatok meg-oldásán
hanem az amerikai—orosz párba-jon
van azon hogy a szovjetet a Közep
főleg Perzsa-öbö- l olaj vidékétől a Sínai-féhzigel- et A lövoldó- -
távol lehessen tartan i
Kinek van vajon igaza?
Szádat először
Brezsnyevben
csalódott
Szadat
szembe
is ezzel a kérdéssel nézett
-- Eleinte azolk'kál tartott akik a nagyobb
veszéllyel az Izraellel való leszámolást
tartják sürgősebbnek s csa'k ennök elintézé-se
után a'karnakra másik a szerintük ki-sebb
orosz veszély ellen védekezni
Ezért indítottá meg Szadal orosz se-gítséggel
az 1973-a- s háborút Izrael ellen
És akk:r jött a fordulat Akkor csalodoll
Szádat az oroszokban
Az történt hogy Szuez városánál az
izraeliek bslkerlíettéik Egyiptom 3 hadse-regét
és Szádat a Szovjetunió be
avatkozását 'kérte
óvatos duhaj lévén Brezsnyev nem
mert egyedül 'cselekedni Felszólította
Nixom akkori elnököt 'hogy Moszkva és
Washington egyszerre dobjon le ejtőernyős
csapatokat az izraeli gyíifü áttörésére' s
nagy hetykén hozzátelte: ha az 'amerikai-ak
nem vállalják az orozpitókal közösen
végrehajtandó katonai akciót a 'szovjet-kormán- y
iriaga fogja az egyiptomiakat fel-szabadítani
i i
Ha Carter lett- - volna az elnök -- ö 'miéig
igen-- t sem mert volna rebegni egyszerűen
félrenézett volná Nixont azonbai más fá-ból
fanagták o'nem-e- t mondott és hogy az
oroszokat megfékezze az Egyesült Álla-mok
haderőinek egy készét nyomban ké- -
szültségbe helyezte f
Brezsneyv otosa-bbtia-k
látta' nem moz-dulni
és igy Amerika egyedül kenyszeri-iett-e
az izraeli kormányt hogy az egyipto-mi
3 hadseregnek szabad utat engedjen
így akadályozta meg az 'amerikai korr
mány Egyiptom katonai megszégyenítéséi
S akkor kezdett kiérlelődni Szadatban a
felismerés 'hogy -- Izraelt az oroszok nem
cfák' az amerikaiak képesek komoly en-gedményre
rászorítani _
azután
Carterben
Barátai szerint Így' kezdett Szádat rá-jönni
hogy az' oroszok nemjb'éfcét hanem
zavaros helyzetet alkarnak "VaVKözépkele-'e- n
hogy Izraelt nemjeíiei ájérképrölje-töröln- i
de'a folytonos háborúi készülődés
Egyiptomot mégjobban eiszegenyili es
hogy líáiború helyett inkább f a v67-- es hatá
rclk vtezaallitására s az egyiptomi nép
i'etntvójá'nak- - az 'emelésére 'kellene töre-ked- m
_ Ijrj Jr Et a " gondolat ot jeg'eces í tette ki 'a zután
'hatarozőtÍább3in'i'ázJhogy''Szádátl'nein cs'a-d- z
oroizbkbaiiiíanem' azaoierikaia kibán
i's csalódott Az ujaW'liidégTcúíi'ányt ak-kor
kapta a hya1fabái amikor 1977-bé- n
Carter elnjik1 hirtelen belekarolt Brezs-nyevb- e
é's közös aniériikai—orosz nyilatko-zatban
jelentették' kii" a -- palesztin arabok
s- - az 'cg'ész Középlccleí? kérdés ét Was-liingto- a
?
és Moszkvaegyütt akarja megáldani
Szádat úgy erezte hogy Carter is cser-be1hagy- ta
mert 'az ő jóvoltából a szovjet-kormán- y
most már nem csak kívülről tud-ja
majd zavarni hanem belülről is szabo-álhatj- a
a bske megteremtését amire pe-dig'
a nyomorgó egyiptomi néptömegeknek
ágeíö' szükségük volna
Ez az előzménye és magyarázata 'an-na- lk
hogy 1977 őszián Szádat Amerikának
és Oroszországnak egyszerre fordított há-tat
Canler es Brezsnyev október elsepn
adta ki 'a közös nyilatkozatot s két 'hónapba
sem telt november 19-ik- én Szádat Jeru-zsálembe
repült
Ez volt Szádat válasza arra a kérdésre
hogy ki a veszélyesebb ellenség Brezs-nyev-- e
vagy Bégun
Min dap'j'fak
jövőbeli
reményei
t"írizsVi h~ Indian més "pirriS1 's
tudnak amikor arab szemrehá-nyóan
ne kiszegez tök a kérdést miért" fél
jobban a távoli Szovjetuniótól mint a kó-ze- 'ii
Izraeltől Szádat rendszerint ilyen vá-laszokat
adott:
— Próbáltam Brezsnyewel összefogni
ás harcolni nem mentem vele semm'rc
De amikor tárgyalni 'kezdtem visszasze- -
'kelettöl a reztem PLCK
'katonai
barátai
tiessel egy falut sem tudott elfoglalni Ame-rika
segítségével sekat fogunk visszakapni
Arra az ellenve'iésre hogy Bégln csak
szü'klkörü auíonóm'iát fog adni az araboknak
Ci'z-Jordániába- fn és a gázai sávon Szádat
Ebán-na-k 'a volt izraeli külügyminiszter-nei- k
a véleményére hivatkozott
tEbáh szerint az önkoranáJiyza'tnak!belsö
dinamikája van s ha egyszer megindult
nem lehet sokáig feltartóztafjni Ezért)gQii-Jcl'- a
Szádat hogy csak idő kérdése hogy
a palesziin' araboknak külön államuk le-gyen
'
Sradat fő érve pedig ez volt:
— Ha ezen a vidéken (mármint a Kö-se-plkel'e-
'ei)
bizonytalanság uralkodik
merka is Oroszország is beleszólhat sok
nindenbe Ha' b'éikesség van sokkal kevés-bé
árthatják bele magukat a dolgainkba
Szadatt jeruzsálemi útja különben nem
csak azar't volt nagy esemény mert
Egyiptom- - a katonailag legerősebb arab
ország kiállt a sorból és de facto elismerte
az izraeli államot
Ez csak egyik oldala a dolognak A
iiá'i'k tanulság laz' volt 'hogy a két főha-'aíonVh- oz
képest igazán kicsiny és gyönge
Egyiptom megmutatta: nem volt igaza
Reagánnsk amikor a minap azt mondta
iíeccnslk nam avatkozhatnak be Amerika
külpolitikájába
' Dehogy nem-'avatkozhatn- ak bele Szá-dat
iis tevatkozott ö akadályozta meg
ihogy az oiszak Cartert a-Középkett-etenis
belemanővereznék egyoldalú engedmé-nyekbe
i
t Reana
Szaüdi-Aráb- ia
Á legfőbb' kérdés pefsze az hányan
értenek ina egyet Szadaltal Egyiptomban
ég mettnylre'-szíilár- d Mubarak-ne- k a hatal-ma
É3 hbgyajküzdelemb'em amely vWas-hiflit- on
és 'Moszkva 'közt folyik a Kózáp-kelelertegyesjjar- ab
kormányok kinek a
vonalát fogjákkövetni: Szadatét akiAme-Mva- l
vagy( 'NasszerétT' aiki asSzovjet-inióv- al
niükodött együtt v
KSietfhogy aszinvallást egyes kor-ínányWaz- zál
'fogják elodázni és elködösi-3e"íivhog- y
'arról a bizonyos 'harmadik út-ról"
foihákb'esziélni arról hogy a magát
}'emlegesnekvalló (deKűbá vezeté-i- e alatt
áUoharmadík világhoz akarnak tartozni
v JEz ne tévesszen meg senkit Ha a még
földeríteílen liatterfi Szadat-merényletne- k'
'és á(W'áishinglonbari dúló AWACS-ügyne- k
a hullámali'eMlliiék"5— néhány hónap múlva
vagy+ jövőre— akkor köiinyebb lesz meg-mondani
ki'tart a"nyugattal Az aki bele
log egyezni hogy az 'úgynevezett Rapid
Deployment ForceJaz amerikai expedi-c?ói- s
ííaderöV az o terlU'eténis rendelkezzék
tátnia'szpoüttal --' f 'Ed Égj4ptom megengedte S ha Rea-ganne- k''
igaza vanj'a szaúdiak" is hozzá fog-iák
ilyesmihez járulni'
Ezen
r
sok íog múlmi mert ma ettől a
két országtól— Egyiptomtól és Szaúdi-Arábiától- -
fágg"á Középkelet sorsa
'i
1 a Cl' iLJ a v' t y 4}SrA "é&A ít