Magyar Elet, August 22, 1981

              ÍM' TO?
1" A
1 1 - "fi" ( hwgarWlife Nem sokaság
hanem Lelek
t szabad nép lese
í 1
csuda dolgokat tjrgeit Ináf ptn Jtnt MAGYAR ELET Cmtdiin lHy
BERZSENYI fai Ike H lu-gari-w
Lugtuge
Vol 34 32 XXXIV évfolyam 32 szám 1981 Augusztus 22 Szombat Ara: 40 cent
Infláció munkanélküliség pénzelértéktelenedés sztrájkok:
A kanadai gazdasági csőd
Reagan J)íínei" és erényei 6 Washingtonban
A szovjet sajtó tagadja hogy az autóiparban nemrég súlyos sztrájkok vol-tak
Nyugati jelentések szerint ugyanis a Togliatti Müveknél 70 ezer munkás
sétált ki az üzemből mert nem voltak ellátva megfelelő élelemmel — Az
Európai Kózös Piac brüsszeli központja hozzájárult ahhoz hogy 1982-r- e Anglia
hozzájárulását a Közös Piac költségeihez csökkentsék — Kanada 3 millió do-llár
értekben gabonát szállít Ethiópiának — Az UNESCO jelentése szerint: a
világ lakosságából 814 millió nem tud sem írni sem olvasni — Moszkvában
Yuri Grimm-e- t az egyik földalatti újság kiadóját három évi kényszermunkára
ítéltek — Törökországban két gerillát — egy jobb- - és egy baloldalit — fel-akasztottak
akik politikai merényletben vettek részt — Washingtonban az
ötvenes évek térnek vissza Reagan-na- l: újból divatba jött a nyakkendő vise-lése
— Sem az Egyesillt Államok sem Egyiptom nem ismeri el a trónkövetelő
Reza herceg (az elhunyt sah fia) jogát az iráni trónra Szádat kijelentette
hogy a sah családja — míg ö cl — Egyiptomban maradhat — Teheránban
azoknak az államnál alkalmazott nőknek akik nem viselnek izlám-öltözék- et
büntetésből megvonják a fizetésüket — Kanada megállapodott Szaúdi Arábiá-va- l
hogy napi százezer hordó ólakat kap — Iránból eddig csaknem egymillió
ember menekült el a terror elől — Nyugat-Németországba- n — pótlólag — fel-emelték
a jövő évi védelmi költségvetést amely így eléri a 208 billió dollárt —
Venezuelában megkezdték az idegenek deportálását akik illegálisan tartózkod-nak
az országban — Felhívták a Szovjetunió minden lakóját hogy év végéig
szerezzenek be „belföldi útlevelet" amely arra jogosít hogy az ország terüle-tén
valaki utazhasson (Néhány évvel ezelőtt ezt eltörölték most újra vissza-állítják)
„QUO VADIS
CANADA?"
Hivatalosan az infláció
elérte a 13%-o- t de e szá-mításban
benne van a jég-szekrény
és a TV-készülék- ek
Jira is amiket nem ve-szünk'
minden héten Viszont
húst' zöldséget gyümölcsöt
igen aminek az ára' 30—35
%-a- í növekedett az év eleje
óta A munkanélküliség már
8 és íél százalék körül jár
és — főleg a sztrájkok miatt
— folytonosan emelkedő
irányt mutat 'Az országot
ugyanis hat hétig tartó po's-tássztrá- jk
sújtotta ehhez
járul az acélmunkások a
Wardair-repülőtársasá- g a
CBC-specialistáin- ak és a
TTC ) várható sztrájkja A
bankkölcsönre fizetendő ka-mat
a hét folyamán elérte
a 23%-- ot a házak jelzáloga
a 21%-o- t A kanadai dollár
értékcsökken'ése rekordot
HELLElt ÁGNES:
állított fel: ma már a ka-nadai
dollár alig 'ér többet
80 am'erikai centnél
A gazda'sági szakértők
egyöntetű véleménye:
„Az ország gazdasági ka-tasztrófa
felé halad!"
És mit tesz a kormány?
Semmit! — Ez nem azt
jelenti hogy nem tud sem-rni- it
sem tenni hanem —"c-inikusan
— nem is akar Pe-dig
példáért nem is kellene
messzire mennie Trudeau-nak- :
csak Washingtonig
Reagan elnök erélyes fellé-pése
letörte a légiforgalmi
irányítók sztrájkját Nem le-hetne
ilyen törvényes hatal-mi
szóval véget vetni Ka-nadában
is az állami i alkal-mazottak
állandó sztrájkjai-nak?!
Trudeau tudja hogy
igen hiszen két évvel ezelőtt
ő rendeltette vissza a parla-menttel
a sztrájkoló postáso-kat
és küldte börtönbe a
Szádat
po'alás szakszervezet vezető-jét
— Most azonban „ki
akarta éheztetni" a sztráj-koló
postásokat — közben
nem gondolt arra hogy hat
hét alatt a kisvállalatok szá-zai
mentek tönkre a dolgo-zók
tízezrei váltak munka-nélkülivé
REAGAN
NEM ENGED
' A 'mosolygós" Reagan
elnökről munkatársai ellen-felei
szövetségesei és az
amerikai n'ép eddig is tudta
hogy „kemény legény"
ügy külpolitikai (felsze-relés)
mint belpolitikai
vonalon (költségvetés) be-bizonyította
hogy válasz-tási
kampánya során tett
ígéreteit teljesíti
Most került ellentétbe
először nyíltan az Egyesült
Államok egyik nagyhatalmá-val:
a szakszervezetekkel
sztálini legitimáció és ami utána következik
(Magyarországról való kényszerű távozása óta (1978) Hcller Ág-nes
egy ausztfáliai egyetemen tanít filozófiát Az utóbbi években
több könyve jelent meg angolul németül olaszul és más nyelve-ken
Az alábbi szöveg egy készülő munka része)
Ha egy társadalmi rendszer sokáig fennáll akkor felmerül a rend-szer
legitimitásának kérdése Max Weber egyik megfogalmazása sze-rint
egy társadalmi rendszernek akkor van legitimitása ha a népes-ségnek
legalábbis egy része mint példásat és kötelezőt ismeri el s ha
a lakosság má'sik része nem állít vele szembe egy példásnak tekintett
alternatív rendszer Ezért nem számit hányan vannalrakik egy adott
rendszert legitimálnak ha a tömegek akik ugyan nem tekintik a rend-szert
példásnak pusztán elégedetlenek Ez különösen jellemző a
különböző nem demokratikus rendszerekre ahol az elégedetlenség
nem juthat kifejezésre legalábbis nem állandóan és a legitimáció
hiánya rejtve marad Ha hébe-hób- a kitörnek az indulatok ezekkel az
uralkodó elit könnyen el tud bánni A kelet-európ- ai országokban első-Sorb- an
Csehszlovákiában Lengyelországban és Magyarországon nem-csak
nagyon alacsony a rendszert legitimnek tekintő alattvalók szá-ma
(lényegileg magára az uralkodó elitre szorítkozik) hanem a ía-koss-ág
túlnyomó többségének van elképzelése egy alternatív rendről
— a nyugat-európ- ai vagy észak-amerik- ai liberális jogállamról — mé-lyet
példásnak fogad el llymódon a kelet-európ- ai társadalmak — első-sorban
a fent említett három — állandó folytonos legitimációs válság-ban
élnek Ez Magyarországra 'éppúgy érvényes mint Lengyelország-ra
vágy Csehszlovákiára a jelenlegi kormánynak nyújtott népi támo-gatás
ellenére Legitimáción ugyanis nem a kormány hanem a ha-talmi
forma értendő s a magyar kormánynak azért van
része 'viszonylag széleskörű támogatásban mert az egyébként elvetett
hatalmi formát elviselhetőbb módon valósítja meg mint imis orszá-gok
:"
Egy elhúzódó legitimációs válságból nem következik azonban el-kerülhetetlenül
a társadalmi rend összeomlása Még ha eltekintünk' is'
egy pillanatra a kelet-európ- ai országok függő helyzetétől és a iszovjet
Jiadseregjelenlététöl területükön struktúrájuk fennmaradása ha nem
valószínű is de azért elkepzelhetö) Egy válság ugyanis csak: akkor
vezet elkerülhetetlen összeomlásra ha a legitimáció mindkét pillére
megrendül azaz ha a párttagok vagy a párt vezető testületeinek tag-jai
elvesztik a rend példás jellegébe "vetett hitüket Sja rendszert nem
"találtjai többé kötelezőnek vagy teljesen kölelezöuekTÍEz történt Ma- -
A nagy szakszervezetek
ugyanils a sztrájkoló légi- -
forgalom-irányító- k imögé
álltak Reagant ez sem
ijesztette meg: a sztrájko-Iókna- k
felmondott sőt egy
pár szakszervezeti vezetőt
börtönbe küldött
(Az elnöknek 'most sze-mére
vetik hogy diktátori
hajlamai vannak külpoliti-kája
mereven szovjetellenes
és pénzügyi intézkedései an-tiszociáü- sak
— A harc még
folyik: nem tudjuk mi le'sz
a légiforgalmisták sztrájkjá-nak
a vége mit hoznak ősz-szel
a leszerelési tárgyalá- -
sok és hogy az új költségve-tés
imilyen hatást gyakorol
a pénzügyi életre
Egyet azonban már
most látunk:
Reagan erélyes konzek
vens magatartása meg-nyerte
szövetségesei bizal-mát
respcktusl ébresztett
ellenségeiben — s ami a
legfontosabb: elnyerte úgy
az amerikai nép mint a
külföld elismerését
Az eredmények már lát-hatók:
Moszkva Reagan el-nöksége
óla egy lépést sem
mert tenni világhódító ter-vei
megvalósítása terén sőt
Lengyelországban még en-gedményekre
is kényszerült
Az amerikai infláció meg-állt
a munkanélküliség
csökkeni a termelékenység
nőtt 'a dollár értéke fel-ment
Metternich mondotta:
„A politikus első köteles-sége:
bizalmat ébreszteni
még pedig úgy hogy k-itart
elvei mellett: barátai
és ellenségei lássák: szá-míthatnak
rá van irány-vonala"
(Ez hiányzik Trudeau- -
oiál: senkinek sincs mia már
bizalma benne Ezért mene-kül
az országból a külföldi
tőke ezért nem invesztál a
belföldi — ezért van munka-nélküliség
pénzelértéktele-nedés
ezért szöknek az égig
a kamatlábak)
REAGAN
LEGÚJABB „BuNE"
Az elnök ellenségei már
eddig is szemére vetették
hogy fokozza a „háborús fe-szültséget"
felszerelési ter-veivel
azzal hogy atomra-kéták- al
akar elhelyezni Nyugat-Eu-rópában
amelyek el-lensúlyoznák
a szovjet
„SS— fe-nyegetését
— Most azonban
minden eddigi „hünére" rá-tette
a koronát:
elrendelte a neutronbomba
gyártását!
Ez ívz a fegyver 'amely
képes' hadseregeket meg-semmisíteni
anélkül hogy
tárgyakban 'épületekben
kárt tenne — amelyet Car-le- r
v elnök idejében már
gyártani akartak de aztán
Oarter — szokása szerint —
meghátrált a szovjet nyo-mására
Szerintünk: a neutronbom-ba
gyártásának elrendelé-se
nemhogy szaporítaná
Reagan „bunlajstromát"
hanem szervesen illeszke-dik
abba az eddig bevált
külpolitikai elgondolásba
hogy a Szovjettel csak Az
erő helyzetéből lehet ered-menyes-en
tárgyalni
SZÁDAT
JAVASLATA
Szádat egyiptomi etoiök
Washingtonban tárgyalt El-érkezett
az ideje ugyanis
(folytatás a 2-- ik oldalon)
A
legitimációja
20"-atomrakét- ák
gyarországon 1956-ba- n A legtöbb kelet-európ- ai ország többé-kevésb- é
hosszú ideig jogállam volt és a lakosság kész arra hogy a demokrá-ciái
vagy legalább a demokráciái is saját hagyománynak tekintse
Ezeknek az országoknak alattvalói rendszerint hozzájutnak könyvek-hez
es információkhoz a „másik világból'' vannak személyes kap-csolataik
es tapasztalataik is De mi történik akkor ha nyíltan kife-jezésre
jutna a véleményeltérés a pártban vagy a párt vezetői kö-zött?
Ezesetben előfordulhat hogy a lakosság körében táplált igények
egybeesnek a párt valamelyik frakciójának törekvéseivel Ezért van
az hogy a párt tisztaságának jelszava és minden nyílt véleményelté-rés
kiiktatása nem egyszerűen ideológia vagy neurózis hanem nagy-mertekb- en
racionális a társadalmi rend szempontjából Azok a kom-munisták
gyakran a legbecsületesebbek akik a párton belüli demok-ráciát
követelik nem értették meg saját társadalmi rendszerük log-ikáját
A kelet-európ- ai egypárl-rendszérekbe- n a párt több funkciót tölt
be Egyik funkciója éppen a fennálló társadalmi rendszer legitimáció-ja
A pártba azok vehetők fel akik megfelelnek ennek a követelmény-nek
A termelesben a kultúrában vagy az igazgatásban elért teljesít-mény
nem elég csak a legitimációra való hangsúlyozott készség iga-zolja
a pártba való felvételt Ez aztán önmagában is elegendő egyéb
teljesítmények inelkül is A párttagnak nemcsak el kell fogadnia a fenn-álló
rendszert hanem hinnie is kell annak abszolút érvényességében
vagyis nem szabad egyetlen más társadalmi rendszert — akárcsak
viszonylagosan is — elfogadnia A valóságban persze inem mindig van
igy de a párttagoknak úgy kell tenniök mintha így volna
A legitimációnak a kelet-európ- ai országokban kialakult típusai
úgy foghatók fel mint a szovjet modell miniatürizált utánzatai idő-rendi
eltolódásokkal és különböző Változatokkal Mindamellett van
egy el nem hanyagolható alapvető eltérés Némelyik kelet-európ- ai
országban — mindenekelőtt Lengyelországban Magyarországon ké-sőbb
Csehszlovákiában — a legitimáció tömegbázisa sohasem volt
olyan' széles mint a Szovjetunióban Sztálin haláláig nagyjából meg
egyezett a párttagok körevei azóta azonban egy fontos változás fi
gyelhetőmeg?Már említettük hogy a párttagság egyik legfőbb funk-ciója
a rendszer legitimálása párttagok azok lehetnek akik vakon
bíznak a rendszerben azt példásnak és kötelezőnek fogadják el A
kelet-európ- ai országokban azonban mindez elveszítette funkcióját A
(Folytatás az ötödik oldalon)
Szent István az első magyar király
Dümmcrth Dezső hazai történész írja
Az Árpádok nyomában" c müvében:
— Az esztergomi várhegyen 'magasodó
fejedelmi lakban született Géza fia a „má-sodik
Álmos": a keresztény rex" (király)
cimet megszerző Szent István A legendák
szerint ugyanis születését' éppúgy álom
előzte meg mint ősapjáét Álmosét az el-ső
magyar fejedelemét
Már apja Géza 'nagyfejedelem elhagy-ta
ősei hitét s formailag megkeresztelke-dett
de lélekben igazi kereszténnyé m'ég
nem lett Az anyja Sarolta már születé-sétől
keresztény volt ugyan a görögök bi-zánci
rítusa szerint de életstílusa még az
ösmagyarokehoz hasonlított Mindennél fon-tosab- b
volt hogy Géza és Sarolta energi-kusak
voltak meg nem ingók es követke-zetesek
abban az új politikában melyet
Magyarország számára választottak: a
keresztény kultúrközösségbe való beillesz-kedés
akaratában
A korabeli Európában ugyanis — köz-tudomásúan
— a kereszténység nem csu-pán
vallási fogalom hanem politikai és
kultúramcghatározó tényező volt elsősor-ban
Az antik kultúra örököseként a maga-sabb
állami jogrendet a humánumot a
tudományt és művészetet közvetítette a
„barbárnak" nevezett új népeknek melyek
a népvándorlás korában foglalták el mai
helyüket Európában — Mint ismeretes e
jövevények közül a magyarok érkeztek
utolsónak Géza fejedelem fellépéséig azon-ban
már csaknem egy 'évszázad telt el az
új hazában így Szent István már „bele-nőtt"
az apjától nagy vonalakban kialakí-tott
új keresztény és európai rendbe
Ami Szt István királlyá való koronázá-sát
illeti Thiotmár német krónikás úgy
irja hogy a pápa III Ottó német— római
császár biztatására küldte Szt Istvánnak' a
koronát A német—római császár ugyanis
nem küldhetett senkinek koronát Korona-küldé- si
joga egyedül a bizánci császárnak
volt még a Nagy Konstantin-fél- e Rómá-ból
átszármaztatott jog lalapján De a la-tin
szertartású egyházban ez a jog Róma
püspökét a pápát iWette meg szintén a
Nagy Konstantin-fél- e hagyományra hivat-kozva
— Mikor tehát II Szilveszter pápa wMwtuwwtmimmMnvmw
Lengyelország visszanyerte
nemzeti méltóságát
Frey András
Ha az ember Európára néz két orszá-gon
átad meg most a szeme Lengyelor-szágon
amely a sz'abad népeknek 'ad lec-két
abból hogy a kényelemszeretetnél fon-tosa- bb
dolgok is vannak a világon és Ang-lián
amely a legcivilizáltabb ország s en-nek
ellenére majdnem olyan tehetetlenül
nézi az erósz'ak utcai orgiáit mintha Ugan-dában
volnánk
Tüntetnek
gyújtogatnak
rabolnak
Ez a 'kel ország nem' csak 'azért 'érde-mel
figyelmet mert nagy kérdések dol-ne!- k
el ott Lengyelországban az hogy med-dig
lehet 'az emberi akaratot puskával le-bírni
Angliában pedig hogy kik eröseb-be- k
'az Íróasztal és gép mellett dolgozó
békés polgárok-- e vagy a világ gyors' meg-váltásáról
álmodozó intellektuelek 'akik
azt hirdetik hogy Istenadta emberi jog
tüntetni gyújtogatni és rabolni ha valaki
úgy érzi hogy ő jobb sorsot érdemel
Mindezt ezúttal nem abból a (szempont-ból
vesszük számba hogy hogyan befolyá-solhatják
az európai események menetét
Nem i's abból hogy ha Thatcher-n- é az
angol miniszterelnök erélyt mutat akkor
az megmenti-- e vajon a konzervatív pártot
vagy épp' ez fogja a nép dühét ellene for-dítani
és pártját a legközelebbi választáson
megbuktatni Annak latolgatását is más-korra
hagyjuk tudják-- e magukat a lengye-lei- k
továbbra is ahhoz az eddig fényesen
bevált taktikához tartani hogy ne egysze-ri
rohammal 'akarják az oroszokat az'or-szágb- ól
kiszorítani (ami nem megy) 'ha-nem
lépésről-lépésr- e ami úgyiátszik
nem is olyan leheletlen mint ahogy még
tavaly ilyenkor hittük "
Figyelmünket a fiatalság magatartása
vonja magára a 'különbség 'ami a viszony-- i
mmmk--
1000:ben elküldi Szt Istvánnak a királyi ko-ronát
ez Róma püspökének lelki-hatal- mi
de minden politikai nyomástól mentes ak-tusa
volt Bizonyos hogy mindehhez III
Ottó császár hozzájárulása szükséges volt
A magyar történet további alakulásának
szempontjából azonban az fa döntő hogy
e császári hozzájárulásból nem alakult ki
hűbéri függőség mint a többi kelet európai
államokban A magyar király zseniális po-litikai
meglátása hogy 'a Nyugat és Kelet
két nagyhatalma közé ékelődött országa
eseteben sem az egyikhez sem a másik-hoz
nem fordult koronáért — hanem a
római pápához — s ezzel nemcsak meg-mentette
országa függetlenségét hanem
évszázadokra utat mutatott Magyarország
jövendő politikai irányvonala megválasztá-sa
kérdésében
Ezzel a cselekedetével Szt István „dön-tött"
Pontosabban: apjának Gézának
„döntését" szilárdította tovább aki az eu-rópai
(keresztény sorsközösséget választot-ta
Ezzel — term'észetescn — országát
nem'aklarta elzárni a 'keletről jövő hatások
elöl A politikai okosság tanácsolta ezt a
„döntést" hogy a Nyugathoz a pápához
fordult koronáért — hiszen ellenségei a
vele szemben álló rivális magyar nagy-urak
mind bizánci keresztények voltak: az
erdélyi Gyula és a délvidéki Ajtony aki-ket
— az ősvalláson maradó Koppánnyal
együtt — le kellett győznie Nem is keres-hetett
tehát ott segítséget — Bizáncban —
ahol ellenségei már megelőzték
Így lelt Magyarország az utolsó euró-pai
állam keleti irányban amely még tel-jesen
az európai nyugati keresztény közös-ségbe
tartozik de ahová viszont a német
birodalom hűbéri hatalma-má- r nem terjedt
ki Nemcsak politikailag maradt független
a szenUstváni Magyarország a német biro-dalomtól
"de szelemben "művelődésben is
Szt István erősen igénybe vette ugyan a
németek segítségét de mindig ő maradt
az irányító és gondoskodott róla hogy ez a
német hatás ne váljék egyoldalúvá A né-meteket
(„idegeneket") befogadja de meg-követeli
hogy nyelvben 'és főleg lélekben
magyarokká váljanak elvágva összekötte-téseiket
a német birodalommal
Irta
lag jólétben biztonságban szabadságban
nevelkedett 'angol — és a szemellenzőkkel
nélkülözésben létbizonytalanságban felnőtt
lengyel fiatalok viselkedése közt uralkodik
Az Operaház
és a kuglizó
'A párhuzam csak azért igazságtalan
mert 'ami 'az angol városokban folyik 'az
az ottani ifjúságnak csak egy részét jel-lemzi
A Lengyelországból jövő hírek vi-szont
egy egész nemzedék portréját adják
Voltaképpen tehát a nyugata' fiatalok sa-lakját
aiasonlítjuk össze a Szovjetunió ár-nyékában
fölnevelt' ifjúsággal
Az ellentét szembeszökő kivált ha
meggondoljuk hogy a fiatalok Hollandiá-ban
Nyugat-Németországba- n Svájcban is
épp' olyan' jeleit mutatják az elvadultság-n'a- k
mint Angliában „
Nyugat-Európába- n csalk egy vigasztaló
tünetet látni Azt hogy míg a hatvanas évek-ben
a fiatalok politikai szitkozódással borí-tották
föl ''a rendét és --szélsőbaloldali majd-nem
mindig kommunista ügy mellett áll-t'a- k
ki most gyakran nem-politik- ai nem-kommunista
jelszavakkal vonulnak fel és
nem is'á nagyon gazdagok hanem egysze-rűen
csak a kezük ügyébe eső kényelme-sen
elérhető valamivel jobbmódú'ak elleni
düh vezeti őket "'
Zürichben például ahol a nyomornegye-dekben
isimagas aránylag-a- z életszínvonal
azt követelik'-hog- y a város az opera he-lyett
lkuglizó vagy ehhez hasonló — és
ilyen nívójú — szórakozó helyek fenntartá-sához
'járuljon hozzá
Ilyen demonstrációk folynak hónapok
óta Amszterdamban is Nyugat-Berli- n az
egyetlen nagyváros jelenleg Nyugat-Európáb- an
ahol a tüntetéseknek politikai és
pro-kómmuni- sta helyertkint kifejezetten
oroszbarát szinezete van
(Folytatás a negyedik oldalon)
it ékV fi