Magyar Elet, February 09, 1974

              ÍNcm sokaság I
Lélek I
nép tesz §
csuda dolgokat I
BERZSENYI i
Vul 27 No 6 XXVII évlolyam 6 szám 1974 február 9 szombat
VliTS ' v
Brczsnyev Havannaiján felavatta a közvetlen TV vonalat
g gfl za 3 pa
A Szuezi -- csatorna jövőbeli sorsa
Reginaid Maulding v konzervatív belügyminiszter Londonban egy „levél-- j
linmha" fölbontása során megsebesült — Ecv 26 éves görög mechanikus 4
tuszért félmillió dollárt követelt Hűden nyugatnémet városban — A norvég
fővárosban elítéltek 5 zsidó állampolgárt egy palesztinai gerilla kivégzése
miatt — A szovjet megszállás alatt lévő Litvániában erősödik a terror: a ha-lóság- ok
nagyarányú házkutatásokat rendeztek „felforgató jellctjü" szovjet-ellenes
irodalom elkobzása céljából — A brazíliai Sao Paulo egyik 25 emeletes
épületében hatalmas tűzvész pusztított a korszerűtlen biztonsági intézkedé-sek
miptt csaknem 200 ember esett a tűzvész áldozatául — Sinatra évvégi
bevallásában 500 dollár adomány szerepel az' alabamai kormányzó George
V'aüace számára — Mansfield demokrata vezető-szenát- or szerint a Water-gd- e
nyomozást tovább kell folytatni — Nixon State of the Union beszédét
többször nyíltszíni taps szakította meg az Elnök mondandója gazdasági szak-értők
serint „túlságosan derülátó" volt — Az olajtermelő országok OPEX
s-orv-eiete
Bécsben elhatározta hogy április 1-t- öl „árdjységesítést" vezet be
„f-ptol-íra
veszik" az USA elleni olajembargo megszüntetésének kérdését —
A' 196 Vas ún „nagy arJjliai vonatrablás" egyik tettesét elfogták Brazíliában
— S-ipfípurb- an 4 arab és japán terrorista elfoglalta a komphajót — A nyu-gi-tindi- iú
Grcnada szigetén zavargások törtek ki a turisták menekülnek
MIT KERESETT
BIíEZSNYEV
KUBÁBAN?
Chile kiesése óta Kuba
az egyetlen ún szocialista
állani az amerikai konti-nens
hatósugarában Ép-pen
ezért rendkívül fontos-ságúnak
minősíthető
Brczsnyev ötnapos útja Fi-d- el
Castro országába mely-nek
a Szovjetunió naponta
megközelítőleg egymillió
dolláros segélyt nyújt
„szakértők" és nyersanya-gok
Tormájában Vajon az
enyhülésnek kikiáltott —
ugyanakkor
az „olaj fegyverrel" új-ra
feltámasztott —
KOM INTERN korsza-kában
mit óhajtott ezzel a Szov
jetunió vezetője tudomásá-ra
adni az Egyesült Álla-moknak?
Elsősorban azt hogy a
12000 km-e- s távolságot Ku-ba
és Moszkva között köz-vetítő
a szovjet mestersé-ges
holdak segítségével át-hidalták
cs a szovjet fővá-rosban
„egyenes helyszíni
TV közvetítésben" tálalták
Brczsnyev kubai látogatá-sát
melyet „diadalútnak"
neveztek
Másodsorban — különös
módon — Moszkva Gromi-ko- t
egyidejűleg Washing-tonba
rendelte hogy Kis-singe- rt
rábeszélje a Kuba-US- A
közötti zilált kapcsola-tok
diplomáciai rendezésé-re!
Ha mindehhez hozzá
vesszük hogy a kubai Cien
fuego közelében egyes ame-rikai
értesülések szerint
vízalatti sziklába rob-bantott
szovjet tenger-alattjáró
támaszpont
épül (vagy már meg-épült)
akkor a nyájas olvasó csu-pán
azon csodálkozhat va-jon
újra Amerika torkára
akarják tenni ugyanazt a
kést amelyet a Hruscsov-érába- n
a „rakétaválság"-kén- t
ismert nemzetközi
háborús veszélyeket rejtő
bonyodalomként ismer-jünk?
M
SÖTÉT GAZDASÁGI
FELHŐK
EGÉN
Jelenleg a legnagyobb
Frcy András: issinaer első
Amikor e sorokat írjuk még következtetni sem lehet arra hogy
milyen tarlós lesz a részleges megegyezés amelyet Kissinger hozott
létre Izrael és Egyiptom között Annyi azonban valószínűnek látszik
hogy az Izraelre gyakorolt amerikai nyomás olyan helyzetet teremtett
amiből békeszerződés nőhet ki
Hogy ennek érdekében ki milyen áldozatot fog hozni hogy Iz-rael
végül is egy békeszerződésben milyen nagy területeket adna visz-sz- a
és hogv ennek ellenében Egyiptom vállalna-- c olyasmit ami az új
határok környékének komoly demilitarizálására vezethet vagy pedig
csak tessék-lássé- k béke jön létre arról még nem lehet véleményt al-kotni
Arról sem hogy mindezért milyen árat fizetett vagy igert Kissin-ger
a oroszoknak
Egv azonban kétségtelen Akármilyen megegyezés jön létre Genf-ben
senki előtt sem lehet kétséges hogy azt Amerika hozza létre
Ennek kellős jelentősége lesz Az egyik az amerikai— arab vi-szo- nv
meujavulása Mert hiszen ami engedményt Izrael hoz arra
Amerika kényszeríti rá így tehát minden egyes arab politikus de még
a teehajcsárok szemében is világos lesz hogy amit az arabok kap-nak
azt Amerikától kapják
A remélt genfi megegyezés másik jelentősége pedig abban lesz
hogv Kissingernek (Nixonnak Washingtonnak) sikerült a szovjet kor-maiul
egy régi évek óta ápolt alapvető elvnek a feladására kénysze-rítenie
F a orosz elv az volt hogy bármi is torién jen a Közel-Kelete- n
annak nem Amerika hanem csak a szovjet kezdeményezésére szabad
bekövetkeznie És csak úgy hogy ennek az arabok szempontjából ked-veó
dolognak a megtárgyalásában is a végrehajtásában is az oro-szok
játsszak a vezető szerepet
Ennek az éhnek érvényesítése nem csak az orosz—arab viszony
sempontjábol volt fontos Moszkva számára megmutatni az arabok-nak
hogy ki az úr a Közel-Kelete- n Hanem az egész világ előtt szem-niellatható- vá
akarták tenni hogy még az amerikai— orosz duóban is
a súlypont Moszkvához esik közelebb nem Washingtonhoz
Ez az orosz elv még az úgynevezett Rogers-tervv- el szemben is
érvényesült pedig az az oroszoknak kedvezett Rogcrs az akkori ame-rikai
külügyminiszter közvetítő akciója 1970-be- n indult meg Lényege
az volt hogy Izrael visszavonja csapatait a szuezi-csatornát- ól és on-nan
30 agy 50 kilométerre új demarkációs vonalat húznak meg En-nek
ellenében Egyiptom csak minimális katonai erőket tarthatott
olna a Smai-félszigetc- n és a szuezi-csatorn- át izraeli hajók számára
is meg kellett volna nyitni
Ezt a tervet — amely sokban hasonlít a mostani első lépéshez —
Izrael akkor is hajlandó volt elfogadni tárgyalási alapnak az egyip-tomi
kormány azonban nem-e- t mondott
Kairóban arra hivatkoztak hogy egy részleges izraeli visszavo-nulás
a status-quó- t hosszú időre stabilizálná és a fegyverszünet de
lacto békeszerződéssé válhatnék
A Kairóban és Moszkvában dolgozó idegen diplomaták egy nagy-részéne-k
azonban az volt a nézete hogy Egyiptomot a szovjetkormány
tartotta vissza a Rogers-ter- v adta lehetőségek kipuhatolásától
Maguk az oroszok azt a hasznot meríthették volna az amerikai
len-- elfogadásából hogy az megnyitotta volna a szuezi-csatorn- át Er-re
azért van szüksége a Szovjetuniónak mert a Földközi-tengerr- e tá-maszkodó
orosz flotta könnyebben gyorsabban tudja mozgatni hadi-hajóit
a Földközi-tenge- r és az Indiai Óceán között a szuezi-csator-ná- n
keresztül mintha meg kell kerülnie egész Afrikát
HUNGÁRIÁN LIFE
ST rm &
Ujabb angliai levélbombák'
gond a Német Szövetség
Köztársaságban az 1974-- n
szóló kollektív szerződé-sek
megkötésének elhúzó-dása
A késedelem oka a
hogy a közalkalmazottak
beleértve a postásokat cs
a vasutasokat —
ebben az évben nem
akarnak megelégedni
az 1973-ba- n kiküzdött
átlagos 7 százalékos
béremeléssel
1973 őszén az arab olaj-zárla- t
miatt az árak
an-- '
nyira felmentek hogy 1974 '
évre a legtöbb bonni gazda- -
sági szakértő 8—9 szazaié-ko- s
inflációval számol
Ennek ellenére Brandt
nyugatnémet kancellár a
év elején kijelentette hogv
a közalkalmazottak 8
cs fél százaléknál több
fizetésemelést n e m
kaphatnak
mire a közalkalmazottak
rendkívül erős szakszervc- -
j zele megkezdte a felkészü
lést az általános sztrájkra
ami — Nagybritanniához
hasonlóan — Nyugat-Németország- ot
is megbéní-thatja
gazdasági szempont-bo- l
Braunsclnveig városában
már tartottak egy ún f-igyelmeztető
sztrájkot: a
közlekedés egy teljes napra
leállt
H
nemzeti
erősíteni
1 F „_m
n TCZ A SZOVJET
OLAJMEZöKöN
A TASSZ jelentése se- -
rint napok óta hiába pró- -
ba ha a nacv apparátussal 'ísc
kivonuló folyami tűzoltóság
eloltani a Káspitenger
fekvő egik legje-lentősebb
szojct olajkút
uiét: Baharban ebben az
igen gazdag földgáz-- és
olaj lelohelven Bakutól 30
kilométerre a veszély
hogy a hatalmas lángok át-csapnak
további olajku-lakr- a
is
H A MARATONI
' „SKYLAB"
TUDOMÁNYOS
ÉRTÉKE
A „SKYLAB 3" űrprog-ram
84 napos sikere utolsó
sakasza befejezéshez kö-zeL-d- ik
és a hét végén a
tervek szerint február 8-- án
a amerikai asztro-nauta
csaknem 3 havi re-pülés
után elhagyja a US
láb hosszú ürlaboratóriu-mo- t
melv tudománvos
szempontból az eddig leg-jelentősebb
kutatómunkát
szolgálta és
hosszú távon gazda-gon
visszafizeti a rá-költ- ött
2 és félbillió
dollárt
Gerald Carr alezredes
William Poguc alezredes és
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
A Kremlben azonban — kairói és moszkvai értesülések szerint —
akkor azon a véleményen voltak hogv a szuezi csatorna megnyitásá-val
járó stratégiai előny nem ér fel azzal a diplomáciai hátránnyal
hogy egy közel-kele- ti alkut Washington hozzon telő alá
Hogy most Kissinger mivel bírta rá az oroszokat ennek az elv-nek
az elejtésére nem tudjuk Lehet hogy titkos ellen-engedményekk- el
vásárolta meg ezt az orosz diplomáciai visszakozást Ha ez tör-tént
akkor remélni kell hogy nem adott érte olyan nagv árat mint
amilyent Nixon fizetett a Brezsiiv evvel aló megállapodásért
Mindenesetre ha a Genfben lolvo amerikai— izraeli— arab— orosz
crlckclet ercdméinrc vezet az kz Kissinger diplomáciai működé-sének
első komolv sikere
Az ö nevéhez eddig nagv „eredmény" fűződik A Kínával
való kapcsolat felvétele az egyoldalú amerikai engedményeken alapu-ló
amerikai —orosz közeledés és a vietnami „béke"
A Pekingnek való kéznvújtást annakidején ezeken a hasábokon
mi is nagv politikai teltnek minősítettük mert feltételeztük hogy a
Kínával való érintkezést Nixon és Kissinger Moszkva ellensúlyozásá-ra
akarja majd felhasználni A jelek alapján meg nem lehet végleges
képet alkotni de az eddigi tünetek nem a mi akkori föltevésünket
igazolják hanem azoknak látszanak igazat adni akik kezdettől lógva
mondták Nixonról és Kissingerrol hogy ha Kelet-Európ- át újra el-adták
az oroszoknak akkor ezt Kínával is megtehetik vagvis hogy
előbb fogják elejteni Pekinget Moszkva kedvéért mint megfordítva
A Pekinggel való barátkozásért tehát legalább is korai volna meg Kis-singe- rt
magasztalni
Moszkvát illetően a helyzet egvszerübb A Szovjetuniónak olyan
nagy szívességeket tett Kissinger (illetőleg ha elsősorban Nixon fe-lelős
is érte Nixonnak olyan messzemenő engedményeit hajtotta vég-re)
hogy orosz vonatkozásban konnvü Kissingcrt elmarasztalni
Határozott ítélettől csak az issza az embert hogy két Kis-singcrt
látunk és egyszerűen nem tudjuk elképzelni hogy a két Kis-singer
hogyan fér bele egy ember bőrébe: az egyik az antikommu-nista
és oroszellenes Kissinger aki egy életen át hirdette a szovjet
külpolitika alattomosságát — a másik pedig az a Kissinger aki Nixon
oroszbarát politikájának a végrehajtója
És aki nem átallotta a Washington Hanoi és Moszkva közt
vietnami alkut úgy prezentálni az amerikai népnek mintha ó Nion-na- l
együtt Dél-Vietnamb- an békét teremtett volna Amikor igazában
még csak fegyverszünetre sem került sor
Ezt nevezte akkor Nixon „becsülettel kötött békének" Csak azt
nem mondta meg hogy a mcccgczés nem Amerika hanem Észak-Vietna- m
és a Szovjetunió becsületével fért össze
Mi mindenesetre nem azt rójjuk fel Kissingernek amit tett Viet-namban
Hiszen lehet hoev ezzel a szenátussal és ilyen sajtóval a há
mögött mást többet nem tehetett Mi csak azt kifogásoljuk hogv
a szövetséges Dél-Vietna-m
cserbenhagyását tetézte azzal hogy segí
tett Nixonnak ezt úgy tüntetni fel az amerikai nép felé mintha az a
becsülettel összefért volna
De akármilyen fenntartással nézzük is Kissinser politikáját Dél- -
Vietnam Kína és Oroszország fele el kell ismerni hogy Palesztiná-ban
már eddis is többet ért el mint amennvit remélni lehetett
Megnyitotta az utat egy állapot felé amely a Közel-Kelete- n
nem az orosz pozíciót fogja
mellékén
az
UTAK
három
három
tartja
kötött
ta
olyan
& _____
_g_feaai i riH_H_fflmi_fl i_fafl
:'"'''w1T''tf-vv'!vwvwmn"-"'J-H""'-t-'-- "t vvriiT?v'T''sssssa'-yi-- -
NYUGAT-NÉMETORSZÁ- G
Nyugat-Néme-tországban
srtvO
LjrjetU tndrpcnáent
Canadun VAUy
in Ue UiwgarUa l—ngiuge
Ara: 25 cent
'"' '"'Ffí5lK9'x% sPfSÉfeyaQt E?3SraSeT7wSísJLSKM5&arfete W$ugí$- - :3WPl# 1_m1ÍÉ mSSÉ
Ólomkatonának látszanak — pedig az angol királyi gárda tagjai
Wass Albert:
AGYAR SZEMMEL
A lapok hírt adtak arról hogy Erdély sokat szenvedett népén újra csat-tan
a gyűlölet kérlelhetetlen korbácsa A román kormány magyar-üldözés- i
programjának egjik újabb kitörését láthatjuk úgv a gazdasági élet mint a
közoktatás minden vonalán Legtöbben úgy magyarázzák meg ezt az újabb
kirohanást az erdélyi magyarság ellen hogy a Ceauscscu-kormán- y „termé-szetes
reakciója" ez a Szovjetunió fenyegetőzésével szemben mely Icnye-geté- s
szerinl ha a románok „nem vigyáznak magukra" az oroszok vissza-adják
Erdélyt Magyarországnak
Az igazság azonban az hogy ez a „reakció" mindössze látszólagos
ürügv A románok már jóval kommunistává válásuk előtt még a király-ság
korában tervbe vették mint egyetlen célravezető megoldást az erdélvi
magvarság teljes kipusztítását Nem szabad megfeledkeznünk Maecavei
szenátor (Szamosújvár) híres kortes-beszédérö- l még 1936-ba- n méhben ar-ra
bíztatta az összegyűlt tüszös népséget hogy „még a gyermeket is ki kell
tapossuk a magyar anyákból!" Amit felelőtlen és elvakult „szabadcsapatok"
meg is tettek szó szerint Füzes Szék Kudu Devecser és más magyarlakta
községekben
Hóra és Kloska ideje óta szemtanúja volt az erdélyi magvarsag az
oláh természet fékezhetetlen gyűlölködésének és minden más nációt felül-múló
kegyetlenségének A megcsonkítás karóba-húzá- s megnyúzás rémtet-teit
egeszén 1945-i- g minden lehető alkalommal tömegestől követték el Er-dély
magyarjain az oláh hordák A közbeeső időszakokban pedig akárcsak
ma a civilizáció vékonyka máza alatt a nemzet-gyilkolá- s és egyéniség-pusztítá- s
körmönfontabb és kevésbé színpadias eszközeihez folyamodva szol-gálták
és szolgálják ugyanezt a makacs célt: az erdélyi magyarság teljes
felszámolását Ameddig ezt el nem végzik addig számolni sem lehel azzal
hogv az erdélyi magyarok helyzete jobbra lorduljon bármiféle kormánya le-gyen
is Romániának Az igazság az hogv a kommunista rezsim még bizo-nvo- s
vonatkozásban védelmet is adott ideig-órái- g mivel a magyar is tagja
lehetett a kommunista pártnak nem csak az oláh
Ideje hogv ezeket a csúna de való h'nvcket valamennyien tudomásul
vegyük végre és ezeknek megleleloen szenezzük meg mindazokat az ellen-akciókat
melyeket az erdélyi magyar nep megmentésének érdekében ten-nünk
kell és tennünk lehetséges Ilyen vagy amolyan román emigrációs
csoporttal való barátkozás ilven vagy amolvan változásban szövetségben
unióban való bizakodás mint a jövendő megoldása mind nem egyéb mint
délibáb-kergeté- s Abban a pillanatban amikor a ma alant lévő és minden-ki
talpát lelkesen nyalogató oláh (erdélyi) avagv rumén román (Kárpáto-kon
túli) csoport uralomra kerül minden barátság a múlté minden köte-lezettség
a feledésé és az új rezsim ugyanolyan kegyetlenséggel és makacs
megátalkodottsággal követi tovább a magyarirtás programját mint az elöl-te
való Akik pedig arra gondolnak hogv egv esetleges dunavölgyi szövet-ség
keretében biztosítani tudják majd az erdélyi magyarság életét tartsák
észben hogy ameddig Erdély magyarjai bármiféle keretben is de oláh ad-minisztráció
alatt élnek addig ez a körmönfont a hazugság és szemfény-vesztés
minden mesterségbeli fortélyát jól ismerő adminisztráció képes
lesz arra hogy az egész világ szeme láttára is tovább folytassa suba alatt
ezt a magyarság-irtás- t mindaddig amíg az erdélyi magyarok létszáma le-csökken
a félmillió alá Mihelyt ezt elérik a megmaradt maroknyi „reer-vációt- "
ellátják majd minden jóval és fennhangon hirdetik meg a világnak
hogv lám a mindent megbocsájtó román nép mennyire gondját viseli a ma-gvar
kisebbségnek Arra azonban ügyelni fognak akkor is hogy ez a lét-szám
továbbra is csökkenjen ne emelkedjen
Világos tehát hogy Erdély magyar népének egyetlen lehetősége van
csak: ha Erdély mielőbb isszakerül oda ahova való Magvarországhoz
Függetlenül attól hogy miféle kormány uralkodik pillanatnyilag az ország
felett Ezt a célt különböző megmozdulásaink során immár egy félévszázad
óta próbáljuk elérni történelmi múltunkra és az erdélyi magyarság két-milliós
létszámára való hivatkozással Ideje hogy ehhez hozzá adjunk ég-re
egv harmadik érvet is melv a mai világhangulatban a legfontosabb érv
lehetne: a románság teljes szellemi lelki és erkölcsi képtelenségét ahhoz
hogy más nemzetiségek fölött a kor szellemének megfelelően uralkodni
tudjon
Ma amikor a világ minden országában irott törvény gondoskodik ar-ról
hogy nem csupán gyermek ne legyen védelem nélkül kiszolgáltatva sza-dista
hajlamú szülőknek de még a kutyát is megvédjük gazdája kegyet-lenségétől
lehetetlen eltűrni azt hogy egy szellemi lelki és erkölcsi fejlő-désében
hátramaradt primitív nép egy nálánál sokkal magasabb kultúr-szímonalo- n
álló nép fölött korlátlanul uralkodhasson alávetve ezt a lét-számban
kisebb népet a maga fékezhetetlen kegyetlenkedéseinek és meg-átalkodott
gyűlöletének
Ideje hogy a szabad világban megalakult erdélyi csoportok végre ösz-szefogjan- ak
egyetlen nagy ütőképes szövetségbe és összeállítsák világ elé
vigyék az erdélyi magyar nép Fekete Könyvét melyben lépésről-lépésr- e
pöntról-pontr- a és adatról-adatr- a bemutatják mindazt a mérhetetlen szen-vedést
és megaláztatást amit Erdély magyarjai elszenvedtek történelmünk
során az általuk jószíwel befogadott oláh menekült-bevándorló- k részéről
kik hála helyett gyűlölettel fizettek és szabadságharcaink során minden
alkalommal az idegen elnyomók oldalára álltak már jóval az első világhá-ború
előtt is
Ez a Fekete Könyv a maga kimerítő adathalmazával bebizonyíthatná
(Folytatás a harmadik oldalon)
'_w -7- -'