Kanadai Magyarsag, April 14, 1973

              S'éíp
é
mI
r
MI§
í
&
V!1
I
I
M
:
1
-- í
ts
ÉRDEKES
az ikrekről sok történet kering
különösen az identifikált (egysejtű)
ikrekről akikről az a hír járja
hogy egyforma tulajdonságuk van
és előfordult hogy egyszerre be-tegek
sőt volt már arra is példa
hogy egy és ugyanazon órában
haltak meg A mostani történet
nem ilyen drámai csak drámai
fordulatot vehetettvolna ha a rend-őrség
időben közbe nem lép
Egy londoni 46 éves ikerpárról —
Les és Stan Walters-rő- l — kiderült
hogy a város különböző pontjai-ban
egyszerre okoztak balesetet
A rendőrség mindkettőről megál-lapította
hogy ugyanabban az idő-pontban
— persze külön-külö- n —
rúgtak be aminek következtében
Liz nem szeret adót fizetni
a londoni rendőrség természetesen
majdnem ugyanabban az órában
fogta el őket Mivel az ivás miatt
történt kihágásuk egyforma súlyos
volt — egyforma súlyos büntetést
is róttak ki rájuk Mindkettő haj-tási
engedélyét elvették és egy évre
felfüggesztettek vezetési igazo-lványukat
de ezenkívül — fejen-ként
500-50- 0 fontra is megbüntet-ték
őket Úgy látszik a monda igaz:
az egypetéjű ikreknek még' a rossz-tulajdonságaik
is azonosak
nem árt néha az öreg pad-lásokon
a nagytakarítás sőt néha
kimondottan hasznos Sok értékte-len
lim-lomrólder- ült már ki hogy
a legértékesebb darabja a háznak
Mostanában különösen keresettek
a régiség-gyűjtő- k körében a régi
spórkasszák amelyeket a múlt szá-zadban
gyártottak Az egyik leg-keresettebbet
1870-be- n „találta
fel" egy szemfüles amerikai A ta-lálmány
a „mechanikus bank"
pontosan egy régi páncélszekrény
tökéletes mása A találmányt a
Hall's Excelsior Bank patentiroz-tatt-a
A mechanikus banknak ele-inte
hallatlan nagy sikere volt de
miután minden csoda rövid ideig
tart így lassan elfelejtkeztek róla
is Pláne ma amikor már az ame-rikai
gyerekeknek jóformán csecse-mőkoruktól
saját bankbetétjük van
az automata spórkasszák felesle-gessé
váltak Most a gyűjtők óri-ási
vadászatot indítottak ezek után
a kézzel gyártott műdarabok után
Egy-eg- y darabnak az ára 2500
dollár körül van míg a legnép-szerűbb
fajtájáért a „Girls Skipping
Rope"-na- k elnevezett spórkasz-száé- rt
amely egy'valódi kis bank-házat
ábrázol 700-80- 0 dollárt ad-nak
egy-eg- y árverésen Jó lesz te-hát
átnézni a poros padlásokat és
régi házak pincéit néha nagyobb
értéket rejtegetnek mint a modern
lakások
ki szeret adót fizetni? Sen-ki!
Mindenki az utolsó percig húz-za-halasz-tja
de hogy valaki még az
állampolgárságáról is lemondjon
miatta — az kissé különös Eliza-bet- h
Taylort azzal vádolja az ame-rikai
International Revenue Servi-ce
az IRS hogy azért mondott le
HOGY e
amerikai állampolgárságáról hogy
a most esedékes 3500 dollár jöve-delmi
adóját ne kelljen megfizetnie
Jelenleg brit állampolgár mert a
rossznyelvek szerint ott a legköny-nyeb- b
az adózás alól kibújni! Liz
váltig tagad és kijelentette hogy
állampolgársági lemondásának
semmi köze sincs az adózáshoz
Más „nyomós oka" volt amit
azonban nem volt hajlandó a ható-ságoknak
elárulni Aaron Frosch
Liz ügyvédje is élesen szembe-szállt
az IRS vezetőjével Johnny
Walters-se- l és visszautasította vé-dence
nevében a vádat Walters
azzal vádolta Lizt hogy 1967-68-b- an
14 millió dollárt keresett
viszont jövedelmi adóját nem val-lotta
be Az adóhatóságokkal azon-ban
nem lehet kukoricázni sem
könnyen elbánni Még egy ilyen
raffinált ügyvéd sem tudja őket két
vállra fektetni mint Aaron de Liz
kékszemei sem hatották meg a kő-szívű
hatóságot és az adóhivatal
főnöke követelte az összeg azon-nali
befizetését Teljesen mindegy
nekik hogy Liz miért mondott le
állampolgárságáról bármit hajtogat
ügyvédjével együtt A jövedelmi
adót behajtják még Liz Tayloron
is Elvégre abból a pár rongyos
millióból amit megkeresett jut-hat
néhány százezer adóra is
az ejtőernyőzés nagy sport
különösen ott ahol az időjárás
kellemes mint például Kaliforni-ában
Az egyik ügyes biztosítási
ügynök ki is használta ezt hogy
még jobban felfigyeljenek nevére
Elvégre Amerika népe reklámból
él A 26 éves Gary Cook készít-tetett
magának egy speciális ejtő-ernyőt
amivel nemcsak leszáll-ni
hanem felszállni is lehet A nagy
san-dieg- ói Nemzetközi Sport Aré-nában
mutatta be látványos felszál-lását
Az ejtőernyőjét egy autó üt-közőjére
erősítette majd az autó-jával
valaki körbe kezdett szalad-gálni
az arénában Ő pedig 200 láb
magasban nagy nézőtér előtt addig
űzte a mutatványt míg egy erős
IbwÉni--
szél bele nem kapaszkodott az ej-tőernyőjébe
amit alaposan megté-pázott
és végülis egyik magas lámpa
köré tekerte Garynek végülis va-lóban
ugrania kellett de nem az
ejtőernyőjével hanem anélkül
mert másképp könnyen súlyos bal-eset
lehetett volna belőle Még
szerencséje hogy olyan kitűnő
ejtőernyős volt így csak a büsz-keségén
esett csorba — amit pedig
a férfiak nehezen tudnak elvisel-ni
a csínos Lucie Arnaz Lu-cille
Ball lánya a legspórolósabb
hölgy hírében áll egész Hollywo-odban
csak az anyja spórojósabb
nála Lucie elmondotta hogy 8-- 12
éves koráig heti 50 centet kapott
csak zsebpénzként Anyja kijelen--
mi
Pálinkán is el lehet éldegélni A falu legöregebb embere a 123 éves
Miguel Carpio
'i'ÉEl-zStiíi-f'
k ''' fi A"TW""--í --tT "'H"í Aztzagíff
Az automata
tette hogy annyi is elég egy gye-reknek
És igaza is volt Elég lett
Később mikor betöltötte a 12 élet-évét
ezt az összeget a mama heti
5 dollárra emelte De akkor már-ebb- ől
kellett finanszíroznia saját
kiadásait gramofon-vásárlás- át sőt
ha kint akart étkezni még az ebéd-jét
is Lucille mama szigorú volt
gyerekeivel és minden este haza-jött
a színházból és a család együtt
étkezett 18 éves kora óta azon-ban
megváltozott a helyzet mond-ja
a rendkívül csínos Lucie „Azó-ta
magam keresem a pénzt magam
vásároltam antik bútoraimat mert
ragaszkodom az antikhoz és vilá-gért
sem kértem volna egy centet
sem az anyámtól Igaz nem is adott
volna felesleges dolgokra ő veze- -
?$fkf&? i
5Dl
K™5v=j—kJij#"&j J--
ii-urn- -r-
—
íVniAX' _' ! ?
msí -
tjnriZel
$s-t"íí-i„ ' ¥
A fennakadt ejtőernyős ügynök
tett rá arra is hogy a lakbér drága
és feleslegesen kidobott pénz így
— vettem magamnak egy olcsó kis
házat amit azután bebútoroztam
Anyám mindig a legjobb barátnőm
volt és maradt Ő tanított meg a
legfontosabb dologra az életben:
a pénz értékelésére Azt hiszem
nem ér meglepetés az életben leg-alábbis
anyagi téren nem mert nem
vagyok könnyelmű És ha egyszer
lesznek gyerekeim én is hasonló
szellemben nevelem őket" Sok
anya aki nagyzási hóbortból köny-nyelműen-nev- eli
gyermekeit — ta-nulhatna
a milliomos Lucille Báli-tól
a divat mindenütt más és
az ember csodálkozva olvassa
hogy egyes helyeken még büntetik
is a divatot Afrika keleti partján
lévő Zanzibárban és Pembában ren-deletet
adtak ki mely szerint a kor-mány
megtiltja a parókák visele-tét
az átlátszó ruhákat és az olyan
ruhákat is amelyekből a hölgyek
térde kilátszik Egyszóval ható-sági
eljárást indítottak a minik el-len
Na ne nagyon örüljenek a fér-fiak
— mert a rendelet őrájuk is
kiterjed és kihágás esetén őket is
utoléri a törvény keze A rendelet
kimondja hogy a férfiak sem vi-selhetnek
parókát sőt hajuk sem
lehet három inchnél hosszabb és
a has alatt kötött nadrágszíjakat
és feszes pantallókat is eltiltották
A bűnözőknek első alkalommal
csak a haját kopasztják le majd
ha ez a kis figyelmeztető nem hasz-nál
akkor jön a 25 bot! Na végre!
Csak hogy valahol már elkezdték!
„spórkassza"
És ha ez sem használ — jön a bör-tön
Ezek szerint Zanzibárban a
legmagasabb a morál a világon
A rendelet május I--
vel lép hatály-ba
Hosszúhajú turisták figyelem
jó lesz ha a további kellemetlen-ségek
elkerülése végett Zanzibárt
messze ívben kikerülik
az alkohol öl butít és nyo-morba
dönt— hallottuk ifjú korunk-ban
De nem Ecuadorban! Mint az
amerikai lapokból kiderül ott él-nek
a leghosszabb életű emberek
Pedig egész életükben dohányoz-tak
ittak főleg rumot mert ez a
nemzeti italuk és mégis eléldegél-nek
vagy 100-12- 0 évig Az Ande-se- k
tetején van egy falu 330 mér-földre
Quitótól a fővárostól ahol a
világ legöregebb emberei élnek A
„fi Ifcsp ~yy"
& P ír fla ''
#"s'ít V"te?l if Mi ti P5PÍ1S
OV&rKVXltt "?rrz
-- — ™7"r í mm- - ~„ l'v ! f '-z?£Z£-
"y &
i (Witet'Wyj v5iyr-L- — mt'Ár to'4 - '' ( i ht ---
#" i l'j _í L_J rM %&& k t£7S 4rtí2aw -- ffin
j
községet úgy hívják: Vilcabamba
A falu legöregebb embere jelen-leg
a 123 éves Miguel Carpio de
csak azóta mióta a 142 éves Dá-vid
Romirez meg nem halt A sza-kállas
de még mindig fiatalos kül-sejű
Carpionak 14 gyereke 98
unokája 56 dédunokája sőt két
ükunokája is van már Carpio —
mint elmondotta — egész életében
cigarettázott és még ma is megi-szik
4-- 5 kupica rumot naponta
Ha megkínálják valahol — akkor
természetesen többet A lakos-ság
nagy általánosságban napi 40-6- 0
cigarettát is elszív Ecuador
leghíresebb szíyspecialistája Dr
Miguel Salvador szerint azért él-nek
ilyen soká az emberek mert
nem izgatja őket semmi Újságot
nem látnak CBC-- t akarom mon-dani:
rádiót TV-- t nem hallanak
még villanyuk és kanalizáciuk sin-csen
tehát nem kell mérgelődni
sem villanyszerelőért sem plumber-ér- t
orvosuk nincs pszihiáterük
pláne — egyszóval boldog békében
élnek A falu összes lakossága
819 lélekből áll akik közül 3 van
120 éven felüli' 6 volt 110 és 119
év között és I9-e- n 89 és 99-é- v
között Egyszóval kitűnő egész-ségnek
örvendenek annak ellené-re
hogy egész életükben rumon
élnek Félek hogy rövidesen nagy
bevándorlási hullám indul meg
Ecuadorba ha megneszelik ezt az
amerikai szesztestvérek Termé-szetesen
nem azért hogy többet
ihassanak — habár most erősen fel-emelték
a szesz árát — hanem
hogy — tovább élhessenek!!!
1973 április 14 (No 15) Kunadni Magyarság 15 oldal'
NŐI SZEMMEL:
Hústalan napok
Akár „Legjobb szegénynek len-ni"
— akár nem Amerika lakos-sága
egy kis Ízelítőt kap abból
milyen az amikor valami nincs
illetve van csak nincsen elég pénz
ahhoz hogy a háziasszony meg-vegye
a mindennapi nemzeti ele-delt:
a sztéket Amikor a kis em-ber
a mindennapi hétköznapi
ember kimegy az utcára abból —
baj van illetve lesz Két San Fer-nand- o
Valley--i háziasszony (Cali-forni- a)
elindított egy mozgalmat
elhatározták hogy hetenként két
hústalan napot tartanak tiltakozá-sul
a tűrhetetlen magas húsárak
miatt Kcdden-csütörtökö- n hús he-lyett
valami más protein-pótl- ó étel
fog szerepelni az asztalon sőt áp-rilis
első hetében teljes hústalan
hét szerepel a „hústalan napok"
programján A húsfogyasztás már
eddig is 2-- 10 %-k- al csökkent a su-permark- etek
és hentesüzletek sta-tisztikai
adatai szerint A csökkent
húsfogyasztással akarják és remé-lik
hogy a húsárak is csökkenni
fognak Ez a már országszerte
hólavinaszerűen terjedő hústalan
napok mottója
Ha az anya nem tudja táplálni
a gyermekeit akkor hasonlatos lesz
a nőstény oroszlánhoz: ha kell ra-bol
és gyilkol Hát itt meg nem
tartunk minden esetre a háziasz-szonyo- k
megelégelték a magas hús-árakat
és tömörültek — „eddig
és nem tovább" Hogy lesz--c ered-ménye
a mozgalomnak az erősen
vitatható senki sem tudja Egy ál-lattenyésztő
farmer meghívta a
mozgalom vezetőjét győződjön
meg a helyszínen arról hogy mi-lyen
a valóságban az állatncvc-lé- s
mi minden van addig amíg
a disznókaraj a háziasszony kosa-rába
kerül és a farmer — negyven
centet kap az élő disznó fontjáért
Persze ennek az éremnek igen
sok oldala van A hústalan napok
elindításának közgazdasági gaz-daságpolitikai
részével a kedves
olvasó majd Béldy Béla szerkesztő-professzo- r
szakszerű avatott tollá-val
írott cikkeiből fog megis-merkedni
A „Női Szem" ezúttal
inkább azt mondanám európai
vagy még jobban magyar szemmel
fog hozzászólni Még nem is oly
régen nehéz lett volna elképzelni
hogy az USA két elkeseredett há-ziasszonya
hústalan-napok-mozgalm- at
indít — méghozzá előre nem
látott sikerrel — a tűrhetetlen magas
húsárak letörésére Az európai
illetve magyar asszony egy kicsit
elnézően mosolyog ezen a nagy
zene-boná- n Igazán sok hűhó sem-miért
különösen akkor ha vissza-emlékezünk
az élelmiszcrjcgyek-r- e
a tök- - és gerslii korszakra
azután arra amikor már semmi-sem
volt csak egy kis áramvona-las
éhezés De amíg eljutottunk
idáig a két világháború alatt és
között a magyar háziasszony ki-tűnő
ebédet főzött a belsőségek-ből:
tüdő máj pacal Júlia Child
a híres „french chef a TV kép-ernyőjén
még nem is olyan régen
tanította hogyan kell igazi francia
inyencfalatot főzni a „trippából"
amit az olasz mészáros teljesen
megtisztítva szépen ollóval fe-ltrancsírozva
a sígnora kívánsága
szerint dobott a mérlegre A fran-ciák
is szeretik magyarosan elké-szítve
is kitűnő ízletes (Van aki
nem szereti annak hiába készítik
akár így akár úgy)
m mm
De ha nem is „nemzeti" szem-mel
nézzük ezt az amerikaiak
szerint oly életbevágóan fontos és
most tragikus kérdést hanem nagy
általánosságban — csak hasznos
és kívánatos lehet a heti két hús-talan
nap Könnyítsiink a gyomor-é- s
belek munkáján könnyebb éte-lek
megemésztéséhez kevesebb
gyomorsavat kell termelnie Sok
európai gyomor nem is tudja meg-emészteni
előnyben részesítené
hetenként egyszer a jó magyarosan
elkészített magyar kolbásszal bő-ven
megbolondított ízes papri-kás
— paprikáskrumplit (Már egé-szen
kiment a divatból)
Az amerikai háziasszonyok nem
vásárolnak húst ételrecepteket
cserélnek leveleznek egymást se-gítik
egymást tanítják Végre egy
— egyelőre békés csupa hasznos
tanulságos pozitív eredménnyel
kecsegtető mozgalom A világ nem
fog kidőlni a sarkaiból ha heten-ként
kétszer rendszerint este
nem a nehezen emészthető szték
kerül az asztalra Egy kis lecke a
szerénységből Sajnos több mun-kával
jár mint a kanna felbontá-sa
ha friss zöldborsós rizses gom-bapaprikást
vagy pörköltet főzünk
ezt sem ismerik még az amerikai
háziasszonyok Egyelőre még sok
minden összc-ncni-illő-alkatré-sz- ek
kerülnek a boszorkánykonyha
fazekába Könnyen megtörténhet
hogy a mozgalom befejeztével meg-szokott
elfogadott étrend lesz a két
hústalan nap hetenként Csökkenni
fognak a gyomorfekélyek is
A marhahús iránti kereslet az
egész világon egyre növekszik
Amerika az elmúlt huszonöt év
alatt tizenöt millióról harmincöt
millióra emelte a szarvasmarha te-nyésztést
amit ügyes tolvajok
hozzáértéssel szakszerűen felké-szülve
hetenként százával csök-kentenék
A tolvajok nemcsak a
szarvasmarhákat lovakat is lop-nak
nagy városokba szállítják
ahol a vágóhidakon levágják és
hűtővagonokban Belgium- - és Fran-ciaországba
szállítják Ezek a tol-vajok
nem válogatósak ott kötik el
a lovakat ahol lehet: versenyis-tállók
lovaglóakadémiák lóállomá-nyai- t
Ezek közölt persze sok ne-mes
értékes tenyészállat 2-30- 00
dollár értékben kerül a vágóhidak-ra
azután a belga és francia asz-talokra
Ezekben az országokban a
lóhús régóta kedvenc csemege
A hústalan napokat sajnos nem
lehel úgy elintézni mint annak ide-jén
Mária Antoinette: „ha nincsen
kenyerük miért nem esznek ka-lácsot?"
Persze csirkével is lehet-ne
pótolni a sztéket de 1 az ame-rikainak
a hús az szték 2 a csir-ke
ára is felment Mindenesetre
vigasztaló körülmény hogy Que-becbe- n
(Canada) tavaly júniusban
két és fél millió csirkét számoltak
ami 23 %-o- s tenyésztés-többlet- et
jelent Ez különben is csak egy
csepp volna a tengerben még akkor
is ha Kanada jószomszéd módjára
segítene az amerikai háziasszony
nehéz helyzetén Lám a japánok
jól gazdálkodnak Az elsőrendű
USA beef-steaké- rt hét dollárt is
tudnak fizetni fontonként
Ha az olcsó munkabérért dolgo-zó
japán meg tudja fizetni a drága
importált elsőrendű marhahúst
hogy van az hogy az amerikai
háziasszony azon töri a fejét hogy
mivel pótolja a becf-steake- t?
GERLE GIZELLA EGJELENT
c7fíáíáSáíidor
FÖLD FÖLD!
című hatalmas írása! A több mint 300 oldalas mű a legnagyobb élő
magyar író személyes élményeit közvetíti drámai erővel a szovjet-megszállástól
a végleges Nyugatra való költözéséig Ez a könyv
valamennyiünk életét öleli fel: a száműzetés fájdalmait az elvesztett
magyar nép iránti örök vágyunkat az idegen közösségbe történt be-illeszkedésünk
gyötrelmeit
A könyvet a Weller PublishingCo adta ki művészi gondozásban
Kapható vagy megrendelhető 8 dollár előzetes beküldésével (csekken
vagy money orderen) az alábbi címen:
Weller Publishing Co Ltd
412 Bloor St W Toronto Ont M5S 1X5 Canada
Megrendelem Wáral Sándor „Föld föld" c művét
ri6vom #( Címem:
A könyv árát 8 dollárt csekken vagy money orderen mellékelem
FIGYELEM! Kérjük a nevet és elmet nyomtatott betűkkel Irnil