Magyar Elet, June 16, 1979

              f'l -- : W1 r' sV '"
mmBaaaSBBBlES l HUNGÁRIÁN LIFE Nem sokaság
hanem Lélek
$ uabcd nip teve
emel dolgokéi
BERZSENYI
Vol 32 24 XXXII évfolyam 24 1979 Június 16 Szombat
A kereszt diadala a sarló-kalapá- cs felelt
1 1
Az olasz kommunislák súlyos vérvesztesége ® Az új kanadai kormány
Az USA légiforgalmi hatósága egyelőre letiltotta az összes DC — 10" min-láj- ú
jet személyszállító repülőgépek felszállását — Borzalmas szerencsétlen-ség
történt a magyarországi sajóabonyi vegyészeti kombinálban ahol egy
üzemi robbanást követő tűzvész 13 embernek okozta halálát (Sajóabony Buda-pesttől
kb 100 km-r- e északkeletre fekszik) — Dr Donald Coggan a cantcrburyi
ersek elérte a 70 életévét és 1980 január 1-- én nyugalomba vonul — Anatolij
Karpov sakk-világbajn- ok megnősült Moszkvában — A volt perzsa sah meg-kapta
a mexikói beutazási vízumot (turista) azonban a Palestine Liberation
Organizalion máris fogadkozik hogy elrabolja es kiszolgáltatja öt Khomeini
Ayatollah rendszerének — Margaret Thatcher angol miniszterelnök — aki
valaha az apja füszercsboltja feletti emeleten lakott — a héten beköltözött
a sokat jelentő 10 Downing Street" londoni cím alá — Vorster — Dél-Afri- ka
volt miniszterelnöke egyben tiszteletbeli államfője — a héten beadta
lemondását mert kiderült hogy tudomással bírt egy 80 millió dollárt kitevő
titkos alapról amelynek felhasználási célja Dcl-Afrik- a népszerűsítése lett
volna s ennek iláglapok megvásárlását is tervezték (A Washington
Post-er- t 24 millió dollárt ígértek azonban a deal" kútbaesett — Szcrk) —
Nagy-Britanni- a befogadott olyan menekültet akiket süllyedő halász-hajókr- ól
mentettek meg — A General Motors a nyolcvanas evekben akkumu-látorral
működő villany-autóka- t tervez forgalomba hozni
A KERESZT DIADALA
A SARLÓ-KALAPÁC- S
FELETT
II János Pál pápát az
első Pontifex Maximust a-- ki
valaha is egy kommu-nista
államba ellátogatott
— a hívők szeretetének és
ragaszkodásának oly cso-dálatos
jelei kísérik ame-lyek
szinte messiási kül-detést
kölcsönöznek a
Szentatyának
Kilencnapos lengyelor-szági
látogatása ragyogó
győzelmi ünnepnek számít
az ateista rendszer felett
Őszentsége diplomatiku-san
elkerüli a rendszer nyílt
bírálatát azonban beszédei-ben
a bibliai és irodalmi
idézetek burkoltan mindig
rámutatnak az igazságra
II János Pál pápa— misz- -
sziója szerint — a római
katolikus egyház a pré-dikáció
és a vallásgyakor-lat
szabadságát elidegenít-hetetlen
jognak tekinti bár-mi
fél politikai rendszer
alatt
Az ezeréves keresztény-séget
ünneplő lengyelek kö-zött
a czesto-chov- ai Szüz-mári- a
búcsújáróhelyén a
Jaszna Gora-- i kolostor e-l- ött
összesereglett milliós
hívösereg elölt így fohász-kodott:
Szűzanyám vannak
népek és országok amelye-ket
névvel szeretnék illet-ni
azonban inkább néma
maradok és Rád bizom ö-k-et"
őszentsége itt világosan
a szovjet tömb kommu-nista
vezetés alatt
Lmmiyüunwnvp"™?™
u F 1
John
során
1000
nvö- -
gö népeire célzott
A Pontifex Maximus ma-gának
Gierek pártvezér-nek
is beolvasta" Micz-kiewic- z
19 századbeli köl-tő
szavait:
Az igazán emberhez mél-tó
civilizációnak keresztény
jellegűnek kell lennie!"
És ezzel mi is örömmel e-gyetér- tünk
KANADA UJ PC
KORMÁNYA
John Dicfenbaker voll
miniszterelnök máris bírál-ta
az új kormány összeté-telét
mert szerinte az új
kabinet tagjai nem rendel-keznek
megfelelő politikai
érettséggel Ha számításba
vesszük hogy Joe Clark ki-hagyta
mind a négy vete-ránt
akik Dief alatt szol
ailMiiiww1afjMpii™il'uiiiippiiiM
MINDEN REMÉNYSÉGÜNK
(Elnöki megnyíló az 1979 évi közgyűlésen)
Cserkészetünk néhány aktuális feladatáról szeretnék bevezető-ben
szólni Elsőnek szenteljünk néhány gondoláiul cserkésznevelé-sünk
fö alapelvének annak amit rövid szóval jellemnevclésnek ne-vezünk
Talán közhelyet idézek ha emlékeztetek hogy a jellcmnevelés
cserkészetünk fundamentuma Legfőbb célunk cserkészeink jellemes
felelősséget vállaló emberré való nevelése Olyan emberré aki vál-lalja
— a cserkésztörvény és fogadalom szavaival — a kötelesség-teljesítést
Istennel hazával embertársakkal szemben Vezetőképző e-löadá- saink
során mindig ki szoktuk hangsúlyozni hogy minden já-ték
az összes gyakorlati kiképzési foglalkozás ennek a célnak a
szolgálatában áll eszközi jelent cserkészeink jóra való nevelésében
Tehát nem úgy nevelünk hogy moralizáló előadásokat tartunk ha-nem
úgy hogy cserkészcink játékokkal foglalkozásaikkal a törvé-nyek
élését gyakorolják: bajtársiasságot önfegyelmet becsületességet
stb Ennek felismerése és gyakorlása voll mindig is a cserkészmoz-galom
egyik fö erőssége
Miért is emeljük ki ennyire a jellcmnevelés fontosságát? Két szem-pontot
akarok említeni Egyrészt rá akarjuk nevelni cserkészeinket ar-ra
hogy ma is később is felnőttkorukban természetesnek érezzék
a hármas szolgálatol a felelősségvállalást a kiállást a közösség mel-lett
amelybe tartoznak Másrészt gondolkozásuknak olyan jellembeli
és erkölcsi alapokat akarunk adni amelyre életüket felépíthetik E-r- ös
alapokra lelki és szellemi kiegyensúlyozottságra van szükség ah-hoz
hogy felnövő cserkészeink meg tudják állni helyüket a világban
Szembe kell tudjanak nézni olyan problémákkal amelyek pályavá-lasztásukból
környezetükből korunk adottságaiból következnek A
serdülőkorú fiatal maga is keresi a feleleteket saját élete környeze-te
kérdéseire
Vessünk néhány pillantást cserkészetünk magyarságncvclésére is
Valljuk és mindig vallottuk hogy magyarságunk érték Érték magunk
számára mert gazdagítja tudásunkat gondolkodásunkat érzéseinket
Értek a magyar nép számára hiszen külföldi ismerőseink előtt mi
képviseljük Érték a világ számára amelybe a magyar műveltség szí-neit
közvetítjük Azt akarjuk cserkészeinkbe belenevelni hogy ők is
ilyen értéknek érezzék magyarságukat Ha valami értékes az ember-nek
örül neki Cserkészeink számára a magyarság öröm legyen ne
pedig súly Mit tehetünk ennek érdekében?
Egy negatív és egy pozitív péklát említek Mit nem akarunk?
Nem akarjuk hogy cserkészcink tehernek érezzék magyarságukat A-múg-yis
nagy feladat számukra hogy magyarokká legyenek Sok is-meret
elsajátítását kívánjuk meg tőlük Többet kell tanulniuk mint
azoknak a helybeli gyerekeknek akik csak egy ország egy környe-zet
kultúráját kell megismerjek Könnyebb a gyermeknek fokozott kö
I o ra g f — ü
gállak akkor jobban meg-értjük
a Chief" kritikáját
(Tény az hogy az új kor-mány
állag életkora 48 év
— Szerk)
16 év után Joe Clark
megtartotta az első PC
minisztertanácsot mely ép-pen
40-i- k születésnapjára e-se- tt
A főbb tárcák a kö-vetkező
névsort mutatják:
Külügy: Flóra MacDo-nal- d
— Pénzügy: John
Crosbie (newfoundlandi
ügyvéd) — Egészségügy:
Dávid Crombie (volt to-rontói
polgármester) — Ilon
Atkey (StPaul — beván-dorlás
és munkanélküli-ség)
— John Fraser (Van-couver)
posta és környe-zetvédelmi
— Ray Hnaty-shy- n
(Saskatoon West —
energia- - és bányaügyi —
Stevc Paproski (Edmonton
N sport és mullikulturá-li- s
tárca — Allan Mckin-no- n
hadügy — Jaques
Flynn (québeci szenátor —
igazságügy Lincoln Alex-ander
(Hamilton West) az
első fekete kanadai mi-niszter
a munkaügyi ne-héz
tárcát kapta meg
Tizenkét miniszterrel On-tario
adta a legtöbb kor-mánytagot
A Nyugatot nyolcan kép-viselik
azonban Québec
tartományt egyelőre csak
két szenátor képviseli
AZ ITALOKOMMONIZMUS
HANYATLÁSA
Enrico Bcrlinguer a Nyu-gat
legtöbb tagol számláló
kommunista pártjának ve-zére
lanyar képpel vette tu-domásul
azt hogy marxista
híveiből 41 százalék hagy-ta
cl a leninista nyájat"
ami mandátumokban kife-jezve
bizony 27 parlamen-ti
képviselő ehesztésének
felel meg — és ez még Ró-mában
is komoly vérvesz-teségnek
számít ráadásul a
szenátusban is 7 mandátu-mot
vesztettek (Az olasz
alsóház tagjainak száma:
630 — Szerk)
A 158 millió olasz sza-az- at
383 százaléka ke-resztény
demokrata a-rá- nyt
eredményezett ami
összesítésben 262 képvise-lőt
(- - 1) és 138 szenátort
(plusz 3) jelentett
Giulio Andreotti kijelölt
miniszterelnök — mint az
Itáliában rendszerint tör-ténni
szokott — koalíció
révén iparkodik kabinetjét
megalakítani A legnagyobb
előretörést a nukleáris e-nergiael- lencs
és abortusz-párti
radikálisok mutatták
16 mandátummal
A terrorista fenyegeté-sek
ellenére a 42 millió jo-gosult
olasz szavazóból 90
százalék leadta voksát
Mit hoz a jövő Itáli-ában?
Az italakommuniz-mus
mely egyben az eu-lókommuniz- mus
egyik út-törőjének
számított — ez-úttal
súlyos vereséget
szenvedett nyilván
Aklo Moro v elnök meg-gyilkolása
és a Vörös
(folytatás a 2-i- k oldalon)
QdQ{fiS FŰj&JQ jgjgjfflj E3BSB8&3Z&
veteimenyekert lelkesedni ha azt érzi hogy valami szépei érdekc-se- t
kap a többlettanulásból Van miért lelkesednie: hiszen a ma-gyar
nép sok értékeset alkotott művészetével történelme folyamán
és így tovább Ezt emeljük ki Nekünk magyaroknak sokszor hajla-munk
hogy tragikusan szemléljük a magyarság sorsát Emlegetjük
nemzeti tragédiánkat történelmünk csatavesztéseit az emigrálás ke-serűségét
Mindezek részei történelmünknek de nem egyedül belőlük
áll a magyarság értéke Mindnyájan ismerjük e sorokat:
Ha nem születtem volna is magyarnak
E néphez állanék ezennel én
Mert elhagyott mert a legelhagyottabb
Minden népek közt a föld kerekén
Gyönyörűen fejezte ki Petőfi Felnőtt ésszel nagyon át is tudjuk
érezni népünk elhagyatottságát főleg emigrációban De vajon ez
a hangulat az amellyel a magyar tanulást a többletmunkát meg-szerettetjük
10 12 vagy akár 17 éves cseerkészeinkkel? Nem hi-szem
Ennél jobb eszközeink is vannak Egy derűs vers vidám nép-dal
jobban' megmagyarázza hogy miért szép miért érdemes a ma-gyarságért
fáradozni Cserkészeink ezt észre is veszik
Az előbb egy pozítiv példát ígértem arról hogy hogyan lehet
cserkészeinknek öröm a magyarság Nem egy városban működnek
lelkes regöscsoportjaink összejöveteleikre rendszeresen jön egy cso-port
fiatal Nem csak azért hogy szerepeljenek nem csak pillanat-nyi
szórakozásért Kitartó munkával keresik meg azt amivel foglal-kozzanak
amit megismerjenek legyen az vers vagy népballada meg-tanulása
vagy viselet készítése Nyilván ezért teszik mert örömet
gazdagodást jelent nekik az amit a magyar kultúra ismeretéből kap-nak
Ha elmegyünk egy vezetői találkozóra ahol néhány fiatal kül-földön
született és a középiskolából még alig kinőtt vezető a ké-ső
éjszakáig agyai a májusi akadályverseny történetén és korhű ál-lomásain
vagy a következő őrsvezetöképzö tábor napirendjén ak-kor
hangulatukból érezzük hogy öröm a mozgatójuk nem kényszc-redettsé- g
Ilyen példákból láthatjuk hogy cserkészeink értik miként
tegyek 'szép élménnyé azt hogy magyarok Abból is amikor né-hány
fiatal összeáll hogy akciót indítson Erdély érdekében felráz-va
a külföldet Értik hogy magyarságszeretetük kifejezésére hogyan
kamatoztassák azokat az ismereteket amelyeket tanulmányaik során
szereztek Az itteni élet ismeretében megtalálják a módját hogy mi-ként
végezzenek külföldiek előtt hatásos magyar propagandái Mind-ezt
nyilván nem kényszerből nem csupán egy idősebb generációnak
kijáró tiszteletből és kötelességből teszik hanem belső szükségből: a-z- ért
mert átérzik a magyar nép értékeit
Cserkésznek lenni mindig örömteli élményeket jelentett Akkor
végzünk jó munkát ha ezt adjuk cserkészeinknek
Dr Néinethy György
Szöv ELuök
g
Flórián Tibor:
Eger A görögkeleti templom ikonosztáza
Gyógyíthatók-- e közéletünk betegségei?
Egyre nagyobb megdöbbenéssel látom
hogy milyen sokan vannak kint élő és pé-ldamutatásra
kötelezett vezetőink és szel-lemi
embereink között is olyanok akik-nek
hangja fölliex ült és féktelen kifeje-zésmódja
nem alkalmas a közéleti vitára
Mi történt emigrációnkban? A hajda-ni
otthon egészségesen és hatékonyan
működő u n társadalmi Ítélőszék tekin-télyének
megszűntével az emberi közös-ségben
oly égtelcnül szükséges egymás
iránti türelem is elpárolgott és hogy
maradi kilejezéssel éljek: a jólnevcltség le-pergett
Vagy talán nem is volt meg e-gycsek- nél''
Szomorúan kell felsorolnunk a
tények alapján felvetődő és feleletre vá-ró
kérdéseket
Ha valakinek ma közülünk más a
véleménye mint a miénk miért szüksé-ges
ezért ellenségnek kikiáltani? Miért
kell olyan hangerővel rátámadni hogy
föltétlenül mindenki hallja meg? Miért
kell gyűlölettel félrelökni és megtaposni
olyan módon hogy diadalt ülhessünk fö-lötte?
Gyenge ember aki mások megtiport
becsületén legyalázott munkáján és ered-ményein
keresztül igyekszik magasabbra
lépni és mégis oly sokan müvelik ezt
egyre szabadosabbá váló közösségi éle-tünkben
Miért van az hogy egyre szaporodnak
azok akik azt hiszik hogy csak az ö
szavuk az ö cselekedetük vagy véleményük
a jelentős s a többieké még ha jó is az
föltétlenül kisebbrendü vagy éppen csak
olyan ami nyugodtan el is maradhatott
volna? Szomorú hogy a nagyképűség
mindinkább terjed és a szerénység egy-re
ritkább és ismeretlenebb lesz
Miért van az hogy sokszor olyas
Bizarr eseményről olvashatott nemrégi-ben
a romániai magyarság A Ilél című
Bukarestben megjelenő magyarnyelvű he-tilap
örvendezve adta hírül hogy Indiá-ban
( ! ) megjelentek angol nyelven Nicolac
Ceausescu elnöknek a nemzetiségi kérdés-re
vonatkozó cikkei és nyilatkozatai Mái-mag- a
a cim remek minden várakozást fe-lülmúl:
NC a Román Szocialista Köz-társaság
elnöke a nemzetiségi kérdésről —
eredeti forradalmi koncepciói e kérdés Ro-mániában
történő mélyreható megoldásának
oéldája — a nemzetközi elmélet és gyakor-lat
gazdagítása" Hát igen megoldás épp-oly
mélyrehaló mint amilyen nemesen egy-szerű
a könyv cime Amit teljesen nyilván-valóan
a román állam finanszírozott egyéb-ként
aligha elképzelhető hogy a Delhi vá-rosában
működő Alfa Publications ilyen
rendkiviili kiadói tettre szánta volna el ma-yát
Largut tndtpfndtnl
Gtiurlmn Wetlly
b ito llungorioa Lwgtuge
V—SSEEHSEHS
Ára: 40 cent
miéri is támadjuk azt aki nincs egy
„nyájban" velünk amit barátunktól vagy
nyáj társunktól elfogadnánk sőt ki is tün-tetnénk
étié?
Miként lehet hogy a cselekedeteket
nem a maguk valóságában Ítéljük meg ha-nem
aszerint hogy ki és milyen „oldal-ról"
követi el őket? A tágyilagosság meg-szűntével
orgiáját üli a felelőtlen és ócsá-rolás- sá
fajuló kritika amelynek egy ren-des
közösségben építő szerepet kellene be-töltenie
Miért van az hogy az áldatlan -r-- és
mondjuk ki nyillan — durva emigrá-ciós
vitákat kerülő és a támadásokra nem
felelő ismeretlen olvasó is néha támadás-ban
részesül és árulónak vagy hitvány-nak
nevezik hallgatásáért? Mit vétett a
békés építő és a emigrációt a lapokat
egyleteinket kulturális intézményeinket
egyházainkat nem hangos kiáltozássalha-ne- m
csendes szívós munkával fenntartó
olvasó? Miért kell porondra hurcolni és
bajvívásra kényszeríteni azokat is akik
a csendet és a békét szeretik?
örvendenék ha ezekre a fölveteti és
senkit bántani nem akaró kérdések jóté-kony
és közösségi életünk színvonalát e-m- elö
erjedést indítanának cl és olyan lég-kört
teremtenének amelyben könnyebben
lehelne végrehajtani veszélyben lévő szór-ványaink
megsegítését szolgáló cselekede-teinket
lligyjék cl hogy ez a változás
elősegítené annak a szép álomnak be-teljesedé- sét
is hogy nagyobb egységben
es egymás lettéi iránti tokozouabD meg
becsüléssel munkáljuk azt a jövendöl a-mely- nek
építése az egyetlen célja s ment-sége
annak hogy a demokratikus államok
könnvebb érvényesülést elősegítő életfor-máját
választottuk
Ceausescu - a nemzetiségi kérdésről
a
a
Nem tudjuk a román olvasó elhiszi-- e
azt a példátlan mennyiségű zagyvaságot
amit Ceausescu munkásságáról és külföldi
híréről sajtója naponta ont televíziója na-oon- ta
tálal Mint azt Bemard Lcvin a
londoni Times kitűnő tollú publicistája ír-- n
egyszer a román államfő arcátlan ön-'ömjenezé-sét
és minden területre kiterjedő
személyi kultuszai talán csak az Idi A-ninc-val
lehel összehasonlítani mert ebben
a tekintetben még Sztálint is felülmúlja
A romániai magyar olvasó viszont minden-nap
saját bőrén lapasztalhatja milyen e-red- eli
Ceausescu koncepciója" s milyen
mélyreható módon igyekszik a lehelő leg-rövidebb
időn belül megoldani" magya-rán
mondva felszámolni a romániai nem-zetiségi
kérdést
(Magyar Híradó)