000001 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
I Nem sokasig I HUNGÁRIÁM 9 hanem Lelek 1 _ --sSEsijb mm a Rarssarssss Vol 29 No 1 XXIX évfolyam szám 1976 január szombat Ara: 30 cent t"y--tqiiLsTi'ii- ' S m wwmtw T wm-m- m rfT A karácsonyi „Szent Bertalan éjnek" csaknem 2C0 halottja van w - ÍM m ia w m mm MWi wkmm Mm 1'Éria i II' ÜHi & mm fénsi Hü (s££iegri& Élna itíw s§ Ifü Éla sos isrtl Izrael palesztinai önkormányzatot javasol @ Ford elnök cs a CIA Az „Al Ahram" című egyiptomi újság értesülése szerint a hírhedt Carlos Martinez volt a 'vezetője annak a becsi gerilla-csoportna- k amely 11 olajminisz-tert ejtett foglyul az OPEC ( Organization of Petroleum Exporting Countries) ülésén — A „Kayhan" című iráni újság szerint Carlos többmilHó dollárt ka-pott feltehetőleg Quadaffl líbiai diktátortól hogy a nagyszabású emberrablás-sa- l eltérítsék 'az arab 'államokat az Izraellel Való közvetlen tárgyalástól' — és béküléstól — Az Izvesztija szovjet újság 'élesen elutasítja „egyes amerikai uralkodó körök fenyegetését" miszerint a Szovjetunió iszüntesse be l angolai nyílt katonai intervencióját elleneseiben „a détente ügye szenvedi meg" — A lap s7ÓS7crínt így ír: A gyarmatosítás-ellene- s forradalom 'Angolában inem tor-pan meg a függetlenség elnyerésekor éppen ezért teljesen (természetes Iiogy a segítségnyújtást (a marxistáknak) folytatnunk kell" — Kelet-Rodé-iába- n a villám 21 embert megölt — Kalkutta környékén Ibányarobbanás kö-vetkeztében több mint 700 ember eletének 'megmentéséért 'folytatnak az in-diai hatóságok (elkeseredett küzdelmet A szakértők szerint a bányászok hely-zete csaknem reménytelen és egytól-egyi- g pusztulásra ítéltettek — Indiában az ostromállapotot 1976 közepéig meghosszabbították f— Óriási "botrány az Egyesült Nemzetek portáján: kiderült (amit hallgatólagosan nmúgyis tudtak) hogy az ún #1 nem kötelezett „szegény" államok 'szavazatait jaz felajgazdag Isej-ke- k nehéz dollárokért megvásárolták (Ma '142 tagot tart myllván h Szervezet) — Kína 'meglepő gesztusa: visszaszolgáltatta az 1974 március 14-é- n elfogoti szovjet helikoptert ilegénységével együtt A MONTONEOS GERILLÁK HALALCSAPDAJA Argentína la 'polgárhábo-rú küszöbén áll: az infl ició elérte a 300 százalékot a társadalmi nyugtalanság egyre növekvőben és a kor-mány gazdaságpolitikája teljesen csődöt 'mondott Jüan Perón — aki más-fél évvel ezelőtt özvegyére hagyta az országot — nem láthatta előre a katasátró-j- - r--i? v' " - '"' - ' - a vákuumot ariiölyct hagyott Isabel Perón kép-telen betölteni Mindezek előrebocsátása után nom csoda hogy a íé- - gicrők baloldali szárnya kombinálva a trockista „Forradalmi Hadsereg" és főleg a Montoncros balol-dali gerilláival hatalom-átvételi- " zendülést szervezett amelyet a kormányhü csapatok Argentína ta-lán legnagyobb liasonló vérontása árán lever-tek A több mint egy éve va-júdó argcntínai_ közéletet súlyosan' 'megrázta a kará-csony napjaiban végrehaj-tott „Szent Bertalan éjsza-ka" amikoris mintegy 500 gerilla megrohamozta a !VVAWH'AfWH'V''l'V''V Buenos Aires mellett fekvő La Plata fegyverraktárát több tucat autóbuszt fel-perzselt cs elfoglalta a déli városrészbe vezető hidakat Két nap két éjszaka (be-leértve a Szentestét is) tar-tott a gerillák fészkének megrohamozása — és csak-nem teljes kiirtása Az állambiztonsági erők parancsot kaptak hogy senkit aie ejtse-(nc- k foglyul! - A három fegyvernem cs a kabinet minisztereinek kó7(5s rendkívüli tanácsán a kormány lemondott azon- - Mindszenty hercegprímás szellemi ¥é I RÉSZ készült Budapesten az amerikai követségen 1962 október 19-é- n „Az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében — Hetven és fél évvel a vállamon a halál és örökkévalóság küszö-bén lelkemet Isten irgalmába testemet a honi földnek ajánlom Húséggel az Egyház fejéhez és a történelmi magyar hazához senvedó népemnek a magyar püspöki karnak fócgyh ázni egyéni papjainak és híveinek a -- mesgvéken innen és túl a tengereken is túl a hontalanoknak ez az üzenetem: Gyötrelmes sorsotokban amíg Isten végtelen könyörülcté-bo-l jön a virradat éljetek hűségben Istenhez Egyházhoz és tör-ténelmi hazátokhoz Akik ma a magyar népet boldognak mondják megcsalják A szocializmussá hamisított marxizmus-leninizmu- s a magyar nép-nek méreg és halál A rendszert a magyar nép megdönteni nehezen tudná — terrorizmussal és imperializmussal bebiztosítot-ta magát — de az elismerést soha ncm adhatja meg lealjasodás nélkül Ne engedjétek a szovjet érdeket a magyar anyaméhig esküszegö „onosok" és gyógyszerészek" kezével Aki teszi en-gedi megtagadja magyarságát ártatlan magyar életek útonálló-j- a Az egy és fél millió bevallottan kiirtott élet három millió „szülőt" pár ezer „orvost" jelent cs bélyegez Ha Isten ránktekint ne hagyjunk helyt a bosszúnak csak a sietve visszaállítandó független és magyar bíróság lehet illeté-kes a számonkérésben Köszönöm a derék magyar népnek hogy rabságomból 1956-ba- n kiszabadított Büszke emlékként viszem a sírba a tudatot hogy népem szabaUított ki és nem az idegenből telepített az cN ítélésből cs rehabilitációból egyaránt taktikai játékot űző háta-- lom Köszönöm az Egyesült Államok elnökeinek a nobilis befoga-dást cs annak meghosszabbítását A-- követség vezetőinek á követség összes tagjainak is előzékeny jóságát Vagyonom amiről végrendelkezzem nincs Nem fáj kifosz-tottak ahogy elszegényítettek népemet" 1962 november 13-á- n amikor a Bíboros azzal (gondolattal foglalkozott Jiogy elhagyja "az amerikai követséget Es ikimegy az utcára cgrendclctéhez a_ következőket 'tfúzte: oe LIFE ban Mrs Peren megerösí- - palesztinai eredetű arabok-tette hhatalában azokat' nak önkormányaztot nyúj- - akik a nyugati félteke első ass7onykormanya ellen irá-nyult felkelést levertek A halottak száma megközelí-ti a kétszázat B UJ FORDULAT A KÖZEL-KELETEN- ? Shimon Peres Izrael hadügyminisztere kijelen-tette hogy országa (kész önkor-mányzatot nyújtani a területén élő -- kb 325 ezer palesztinai (erede-tű ipolgárnak Egjidcjűleg Moshe Kol idegenforgalmi miniszter jordániai és palesztinai képviselők összehívását sürgette „kerékasztal tár-gyalások" főleg a nyugati part vitás kérdéseinek meg-beszélése céljából Ugyanakkor mindkét mi-niszter ridegen elutasította azt a gondolatot hogy a Palestine Liberation Orga- - nization (PLO) vezérével Yasser Arafat-ta-l személyc-sen tárgyaljon % Peres a MAL'ARIV című újságban közzétett nyilat-kozatában a következőket mondotta: — „Készek vagyunk a grendelete M tani hajlandóságunkat bizonyítjuk hogy megbe-széljük közös ügyeinket a palcsztinaiakkal amit cg ebként az állami élet-ben mindennap megte-szünk " (Itt Peres arra célzott hogy a palesztinai vezetők és a volt jordániai nyugati part izraeli katonai vezetői között napi admi-nisztratív kapcsolat áll fenn) Figyelemre méltó hogy Peres szenzációs bejelenté-sei éles eljentétben állanak Yitzak Rabin miniszterel-nök december 5-- én tett nyilatkozatával miszerint: „Izrael semmiféle pa-lesztinai párttal 'nem veszi fel (a politikai 'tár-gyalások'fona- lát " B RIADÓKÉSZÜLTSÉG ATHÉNBEN Richárd Welch az athéni amerikai nagykövetség el-ső titkára gyanútlanul kilé-pett kocsijából hogy a vil-lalakásához vezető lépcsőre rálépjen — amikor három 'jájarcot viselő merénylő több revolvcrlövésscl vég-zett vele A rákövetkező napon a' t (Folytatás a 2-i- k oldalon) '~ ""1""-1-- ' --- n -T-- TL'r -- 'T' Mindszenty hercegprímás sírja Maria Zell--i (kegytemplomban A sír a magyar és külföldi zarándokok "ezreit vonzza JA síron fnin-- dennap friss --virág űj 'koszorúk ami azt bizomi'tja Ihogy b Világ kereszténysége hercegprímást vértanúként itisztcli iváiíunk minden magyarnak határokon innen — és az orosz megszálBáslél mentes szaba jy ____ Az elmúlt táv legnagyobb halottja! Mindszenty 'hercegprímás ravata és a gyász-szertartás Maria Zell-- i kegytemplomban A hazai külföldi magyarság ide zarándokol hogy erőt merítsen a bíboros példájából további Iküzdelmckrc Dr Pogány András: MAGYAR ÚJESZTENDŐ KÜSZÖBÉN 1975 szekere lassanként a történelem országútján gördül a jelenből múlt lesz a napi eseményekből történelem Sok örömünk nem akadt az ó-évb- en és sók hűséges magyar szorongással néz az Újév elé: vajon mit hoz a jövő? Olyan kérdés ez melyre nincs biztos emberi fc lelet Maga az 1975-ö- s alaD valóban nem bíz tátóÜtmuTáfó-- A technológia "forradalma súlyos problémákat okozott a világtársa dalmainak tömeg'clkülctében mind a jó módú mind a nincstelen népek körében A politikusok megoldást keresnek egyelő-re nem sok sikerrel Mao Ce-tun- g ijesz tőén regimcntalizált rendszerétől az Egye sűit uiamoKoan uuio ici-anarcni- aig az emberi intellektus kibúvót keres mely összeegyeztetheti a modern technológia szédületes haladását az emberi értékek eddig ismert rendszerével ami minden emberi együttélés mindmáig egyetlen is-méit alapja A világ tehát beteg Még sú lyosbitja helyzetét a szabad világ vezető retcgciiuk különösen az angolnyelvül nyelvterületek „eslablishmcnt"-jénc- k nyil vánvaló belső meghasonulása megrendü-lése beteges pesszimizmusa inealitása és öngilkosságra is kés „better red than dead" atciUa-materialis- ta „humanimu sa" mely minden csak nem emberseie tet vagy a jónak és igazságnak részre nem hajló kcicsesc a világban A kettős mércével mérés a hipakrizis a morális és fizikai gyávaság oly mertekben ettc ha talmába a modern ilág vezető rétegeit mely joggal megkérdőjelezi a szabad világ jelenlegi hatalmasainak jogát arra hogj vezető szerepet követeljen maga számára a nagyvilágban Olyan világrend meh szabadságol követel és ad a világ egyik felén de készségcsen szemet huny száz milliók harmincéves szovjet rabsága fe-lett olyan világ mely hisztérikusan be tegre kiabálja magát ha öt rcndörgyilko-banditá- t a törvény rendes útján az akasz tófára küldenek de hallgat mikor a i lágban százával gvilkolják a keresztem papokat lelkészeket híveket olyan vi lág mely a Szovjetunióval détenlc-- t ját-szik dr Kiisingei nai axiómája alapján (fdétente agy nukleáris megsemmisü lés") — ugjanakkor fegyvereket szállít éi zsoldosokat bérel hogy szembeszálljon dé tentes partnere és annak kubai csatlósa nak angolai kalandozásaival — olyany nyira erkölcstelen és visszataszító jelen ség hogy alóban kérdésessé teszi a nyu gáti világuralom fenntartásának erköl esi alapját is Miért an az hogy még sem vágjunk hajlandók kétségbecseni? Azon egyszarű oknál fogva mert a világtörténelmet nem emberi butatság szenvedélyek tervek ioc és túi - " ' " I 1 Largwt Indrpendetit 1 fl Can&dian WecUy fl H Ín iht? ütuig&ri&A L&nfruuc 8 1 3 i1 - a a a a és a ' és vagy gonoszság irányítja hanem a Gond-viselés Ezért van az hogy nagyritkán „ta látjuk el" a jövőt mert előrelátás és cló-rctud- ás aligha emberi tulajdonságok Sa-ját emberi tapasztalatunk az elmúlt léi-évszáz- ad eseményei és fordulatai bizonyít-ják a legjobban ezt A jövő nem úgy ala-kult ahogy azt 1939-be- n Hitler vagy akár 1942-be- n Winston Churchill elképzel-te voir pedig eléggé -- tájékozol iák voltak az események és azok rugói vonatkozásá-ban A jövő mindig másként alakul ahoyy azt emberi agy elképzelni vagy előrelátni tudja Soha nem szabadna elfelednünk Madách Imre szavait — „Mondottam em-ber küzdj és bízva bízzál" Csak ez a hit segíthet bennünket a jövő lehetőségeit vizsgálva: emberi okoskodással nem ju-tunk messzire De elég a bölcselkedésből keressünk lényeket Itt van az ún Helsinki Piokla-máci- ó ügye Szerencsétlen éstiagikus té-vedésnek tartom ma is hogy ezt a he lyenkent egyszerűen érthetetlen cs jogi-lag a felekre nem kötelező és cgie nem hajtható okiratot a szabad világ vezető államferfiai — köztük az Egyesűit Álla-mok elnöke — aláírásukkal megtisztellek Szovjet idea olt és sovjct kívánság! a tortént mindez Inen és bérmentve ha-talmas propagandafegyvert adlak Moszk-va kezébe és a Proklamáció megpecsétel-ni látszik a második ilágháboiú égének erkölcstelen és minden írott szeiudést lábbal tipró „fait accompli"-já- t Hatása óriási ellenzés! váltott ki nemcsak a rab-nemzet- ek korében de minden szabadság-szerető ember szívében is Innen magva-rázható a détente" elsőszámú végrehajtó-jának dr Kissingernek egyre növekó népszerűtlensége is ami inkább előbb mint utóbb bukásához fog vezetni eny-n- i profetizásást megengedhetünk ma-gunknak A „fair play" ehe mégis megköveteli hogy rámutassunk temekre melyek at mutatják hogy a szerencsétlen Helsinki Proklamáció olyan helyzeteket teremtett mclvck elképzelhetetlenek voltak a Prok-lamáció előtt noha alig három hónapja hogy azt aláírták a szcivódö felek Ez per-sze nem annyit jelent hogy a Pioklamá-ci- o mégis „jó" hanem csupán annji't hogy egy politikai húzás következményei kiszámíthatatlanok cs a megásott gódöi-b- e sok'zor a vermet ásó esik bele íme néhány jelentős és kevésbé jelen-tős tény ebben a megvilágításban: A Spassky-üg-y A neves szov jelorosz intcllcktücl feleségül kívánt venni egy francia hölgyet Moszkva szokásosan „nyct"-e- t mondott A nyugati lapok Hel-sinkire hivatkozva el kezdtek kiabálni' és (Folytatás a harmadik oldalon) ni—iril jBtinr— ibi-iht- — inr-í- ru irtt--mf is magyar hazát!
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, January 03, 1976 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1976-01-03 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000312 |
Description
Title | 000001 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | I Nem sokasig I HUNGÁRIÁM 9 hanem Lelek 1 _ --sSEsijb mm a Rarssarssss Vol 29 No 1 XXIX évfolyam szám 1976 január szombat Ara: 30 cent t"y--tqiiLsTi'ii- ' S m wwmtw T wm-m- m rfT A karácsonyi „Szent Bertalan éjnek" csaknem 2C0 halottja van w - ÍM m ia w m mm MWi wkmm Mm 1'Éria i II' ÜHi & mm fénsi Hü (s££iegri& Élna itíw s§ Ifü Éla sos isrtl Izrael palesztinai önkormányzatot javasol @ Ford elnök cs a CIA Az „Al Ahram" című egyiptomi újság értesülése szerint a hírhedt Carlos Martinez volt a 'vezetője annak a becsi gerilla-csoportna- k amely 11 olajminisz-tert ejtett foglyul az OPEC ( Organization of Petroleum Exporting Countries) ülésén — A „Kayhan" című iráni újság szerint Carlos többmilHó dollárt ka-pott feltehetőleg Quadaffl líbiai diktátortól hogy a nagyszabású emberrablás-sa- l eltérítsék 'az arab 'államokat az Izraellel Való közvetlen tárgyalástól' — és béküléstól — Az Izvesztija szovjet újság 'élesen elutasítja „egyes amerikai uralkodó körök fenyegetését" miszerint a Szovjetunió iszüntesse be l angolai nyílt katonai intervencióját elleneseiben „a détente ügye szenvedi meg" — A lap s7ÓS7crínt így ír: A gyarmatosítás-ellene- s forradalom 'Angolában inem tor-pan meg a függetlenség elnyerésekor éppen ezért teljesen (természetes Iiogy a segítségnyújtást (a marxistáknak) folytatnunk kell" — Kelet-Rodé-iába- n a villám 21 embert megölt — Kalkutta környékén Ibányarobbanás kö-vetkeztében több mint 700 ember eletének 'megmentéséért 'folytatnak az in-diai hatóságok (elkeseredett küzdelmet A szakértők szerint a bányászok hely-zete csaknem reménytelen és egytól-egyi- g pusztulásra ítéltettek — Indiában az ostromállapotot 1976 közepéig meghosszabbították f— Óriási "botrány az Egyesült Nemzetek portáján: kiderült (amit hallgatólagosan nmúgyis tudtak) hogy az ún #1 nem kötelezett „szegény" államok 'szavazatait jaz felajgazdag Isej-ke- k nehéz dollárokért megvásárolták (Ma '142 tagot tart myllván h Szervezet) — Kína 'meglepő gesztusa: visszaszolgáltatta az 1974 március 14-é- n elfogoti szovjet helikoptert ilegénységével együtt A MONTONEOS GERILLÁK HALALCSAPDAJA Argentína la 'polgárhábo-rú küszöbén áll: az infl ició elérte a 300 százalékot a társadalmi nyugtalanság egyre növekvőben és a kor-mány gazdaságpolitikája teljesen csődöt 'mondott Jüan Perón — aki más-fél évvel ezelőtt özvegyére hagyta az országot — nem láthatta előre a katasátró-j- - r--i? v' " - '"' - ' - a vákuumot ariiölyct hagyott Isabel Perón kép-telen betölteni Mindezek előrebocsátása után nom csoda hogy a íé- - gicrők baloldali szárnya kombinálva a trockista „Forradalmi Hadsereg" és főleg a Montoncros balol-dali gerilláival hatalom-átvételi- " zendülést szervezett amelyet a kormányhü csapatok Argentína ta-lán legnagyobb liasonló vérontása árán lever-tek A több mint egy éve va-júdó argcntínai_ közéletet súlyosan' 'megrázta a kará-csony napjaiban végrehaj-tott „Szent Bertalan éjsza-ka" amikoris mintegy 500 gerilla megrohamozta a !VVAWH'AfWH'V''l'V''V Buenos Aires mellett fekvő La Plata fegyverraktárát több tucat autóbuszt fel-perzselt cs elfoglalta a déli városrészbe vezető hidakat Két nap két éjszaka (be-leértve a Szentestét is) tar-tott a gerillák fészkének megrohamozása — és csak-nem teljes kiirtása Az állambiztonsági erők parancsot kaptak hogy senkit aie ejtse-(nc- k foglyul! - A három fegyvernem cs a kabinet minisztereinek kó7(5s rendkívüli tanácsán a kormány lemondott azon- - Mindszenty hercegprímás szellemi ¥é I RÉSZ készült Budapesten az amerikai követségen 1962 október 19-é- n „Az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében — Hetven és fél évvel a vállamon a halál és örökkévalóság küszö-bén lelkemet Isten irgalmába testemet a honi földnek ajánlom Húséggel az Egyház fejéhez és a történelmi magyar hazához senvedó népemnek a magyar püspöki karnak fócgyh ázni egyéni papjainak és híveinek a -- mesgvéken innen és túl a tengereken is túl a hontalanoknak ez az üzenetem: Gyötrelmes sorsotokban amíg Isten végtelen könyörülcté-bo-l jön a virradat éljetek hűségben Istenhez Egyházhoz és tör-ténelmi hazátokhoz Akik ma a magyar népet boldognak mondják megcsalják A szocializmussá hamisított marxizmus-leninizmu- s a magyar nép-nek méreg és halál A rendszert a magyar nép megdönteni nehezen tudná — terrorizmussal és imperializmussal bebiztosítot-ta magát — de az elismerést soha ncm adhatja meg lealjasodás nélkül Ne engedjétek a szovjet érdeket a magyar anyaméhig esküszegö „onosok" és gyógyszerészek" kezével Aki teszi en-gedi megtagadja magyarságát ártatlan magyar életek útonálló-j- a Az egy és fél millió bevallottan kiirtott élet három millió „szülőt" pár ezer „orvost" jelent cs bélyegez Ha Isten ránktekint ne hagyjunk helyt a bosszúnak csak a sietve visszaállítandó független és magyar bíróság lehet illeté-kes a számonkérésben Köszönöm a derék magyar népnek hogy rabságomból 1956-ba- n kiszabadított Büszke emlékként viszem a sírba a tudatot hogy népem szabaUított ki és nem az idegenből telepített az cN ítélésből cs rehabilitációból egyaránt taktikai játékot űző háta-- lom Köszönöm az Egyesült Államok elnökeinek a nobilis befoga-dást cs annak meghosszabbítását A-- követség vezetőinek á követség összes tagjainak is előzékeny jóságát Vagyonom amiről végrendelkezzem nincs Nem fáj kifosz-tottak ahogy elszegényítettek népemet" 1962 november 13-á- n amikor a Bíboros azzal (gondolattal foglalkozott Jiogy elhagyja "az amerikai követséget Es ikimegy az utcára cgrendclctéhez a_ következőket 'tfúzte: oe LIFE ban Mrs Peren megerösí- - palesztinai eredetű arabok-tette hhatalában azokat' nak önkormányaztot nyúj- - akik a nyugati félteke első ass7onykormanya ellen irá-nyult felkelést levertek A halottak száma megközelí-ti a kétszázat B UJ FORDULAT A KÖZEL-KELETEN- ? Shimon Peres Izrael hadügyminisztere kijelen-tette hogy országa (kész önkor-mányzatot nyújtani a területén élő -- kb 325 ezer palesztinai (erede-tű ipolgárnak Egjidcjűleg Moshe Kol idegenforgalmi miniszter jordániai és palesztinai képviselők összehívását sürgette „kerékasztal tár-gyalások" főleg a nyugati part vitás kérdéseinek meg-beszélése céljából Ugyanakkor mindkét mi-niszter ridegen elutasította azt a gondolatot hogy a Palestine Liberation Orga- - nization (PLO) vezérével Yasser Arafat-ta-l személyc-sen tárgyaljon % Peres a MAL'ARIV című újságban közzétett nyilat-kozatában a következőket mondotta: — „Készek vagyunk a grendelete M tani hajlandóságunkat bizonyítjuk hogy megbe-széljük közös ügyeinket a palcsztinaiakkal amit cg ebként az állami élet-ben mindennap megte-szünk " (Itt Peres arra célzott hogy a palesztinai vezetők és a volt jordániai nyugati part izraeli katonai vezetői között napi admi-nisztratív kapcsolat áll fenn) Figyelemre méltó hogy Peres szenzációs bejelenté-sei éles eljentétben állanak Yitzak Rabin miniszterel-nök december 5-- én tett nyilatkozatával miszerint: „Izrael semmiféle pa-lesztinai párttal 'nem veszi fel (a politikai 'tár-gyalások'fona- lát " B RIADÓKÉSZÜLTSÉG ATHÉNBEN Richárd Welch az athéni amerikai nagykövetség el-ső titkára gyanútlanul kilé-pett kocsijából hogy a vil-lalakásához vezető lépcsőre rálépjen — amikor három 'jájarcot viselő merénylő több revolvcrlövésscl vég-zett vele A rákövetkező napon a' t (Folytatás a 2-i- k oldalon) '~ ""1""-1-- ' --- n -T-- TL'r -- 'T' Mindszenty hercegprímás sírja Maria Zell--i (kegytemplomban A sír a magyar és külföldi zarándokok "ezreit vonzza JA síron fnin-- dennap friss --virág űj 'koszorúk ami azt bizomi'tja Ihogy b Világ kereszténysége hercegprímást vértanúként itisztcli iváiíunk minden magyarnak határokon innen — és az orosz megszálBáslél mentes szaba jy ____ Az elmúlt táv legnagyobb halottja! Mindszenty 'hercegprímás ravata és a gyász-szertartás Maria Zell-- i kegytemplomban A hazai külföldi magyarság ide zarándokol hogy erőt merítsen a bíboros példájából további Iküzdelmckrc Dr Pogány András: MAGYAR ÚJESZTENDŐ KÜSZÖBÉN 1975 szekere lassanként a történelem országútján gördül a jelenből múlt lesz a napi eseményekből történelem Sok örömünk nem akadt az ó-évb- en és sók hűséges magyar szorongással néz az Újév elé: vajon mit hoz a jövő? Olyan kérdés ez melyre nincs biztos emberi fc lelet Maga az 1975-ö- s alaD valóban nem bíz tátóÜtmuTáfó-- A technológia "forradalma súlyos problémákat okozott a világtársa dalmainak tömeg'clkülctében mind a jó módú mind a nincstelen népek körében A politikusok megoldást keresnek egyelő-re nem sok sikerrel Mao Ce-tun- g ijesz tőén regimcntalizált rendszerétől az Egye sűit uiamoKoan uuio ici-anarcni- aig az emberi intellektus kibúvót keres mely összeegyeztetheti a modern technológia szédületes haladását az emberi értékek eddig ismert rendszerével ami minden emberi együttélés mindmáig egyetlen is-méit alapja A világ tehát beteg Még sú lyosbitja helyzetét a szabad világ vezető retcgciiuk különösen az angolnyelvül nyelvterületek „eslablishmcnt"-jénc- k nyil vánvaló belső meghasonulása megrendü-lése beteges pesszimizmusa inealitása és öngilkosságra is kés „better red than dead" atciUa-materialis- ta „humanimu sa" mely minden csak nem emberseie tet vagy a jónak és igazságnak részre nem hajló kcicsesc a világban A kettős mércével mérés a hipakrizis a morális és fizikai gyávaság oly mertekben ettc ha talmába a modern ilág vezető rétegeit mely joggal megkérdőjelezi a szabad világ jelenlegi hatalmasainak jogát arra hogj vezető szerepet követeljen maga számára a nagyvilágban Olyan világrend meh szabadságol követel és ad a világ egyik felén de készségcsen szemet huny száz milliók harmincéves szovjet rabsága fe-lett olyan világ mely hisztérikusan be tegre kiabálja magát ha öt rcndörgyilko-banditá- t a törvény rendes útján az akasz tófára küldenek de hallgat mikor a i lágban százával gvilkolják a keresztem papokat lelkészeket híveket olyan vi lág mely a Szovjetunióval détenlc-- t ját-szik dr Kiisingei nai axiómája alapján (fdétente agy nukleáris megsemmisü lés") — ugjanakkor fegyvereket szállít éi zsoldosokat bérel hogy szembeszálljon dé tentes partnere és annak kubai csatlósa nak angolai kalandozásaival — olyany nyira erkölcstelen és visszataszító jelen ség hogy alóban kérdésessé teszi a nyu gáti világuralom fenntartásának erköl esi alapját is Miért an az hogy még sem vágjunk hajlandók kétségbecseni? Azon egyszarű oknál fogva mert a világtörténelmet nem emberi butatság szenvedélyek tervek ioc és túi - " ' " I 1 Largwt Indrpendetit 1 fl Can&dian WecUy fl H Ín iht? ütuig&ri&A L&nfruuc 8 1 3 i1 - a a a a és a ' és vagy gonoszság irányítja hanem a Gond-viselés Ezért van az hogy nagyritkán „ta látjuk el" a jövőt mert előrelátás és cló-rctud- ás aligha emberi tulajdonságok Sa-ját emberi tapasztalatunk az elmúlt léi-évszáz- ad eseményei és fordulatai bizonyít-ják a legjobban ezt A jövő nem úgy ala-kult ahogy azt 1939-be- n Hitler vagy akár 1942-be- n Winston Churchill elképzel-te voir pedig eléggé -- tájékozol iák voltak az események és azok rugói vonatkozásá-ban A jövő mindig másként alakul ahoyy azt emberi agy elképzelni vagy előrelátni tudja Soha nem szabadna elfelednünk Madách Imre szavait — „Mondottam em-ber küzdj és bízva bízzál" Csak ez a hit segíthet bennünket a jövő lehetőségeit vizsgálva: emberi okoskodással nem ju-tunk messzire De elég a bölcselkedésből keressünk lényeket Itt van az ún Helsinki Piokla-máci- ó ügye Szerencsétlen éstiagikus té-vedésnek tartom ma is hogy ezt a he lyenkent egyszerűen érthetetlen cs jogi-lag a felekre nem kötelező és cgie nem hajtható okiratot a szabad világ vezető államferfiai — köztük az Egyesűit Álla-mok elnöke — aláírásukkal megtisztellek Szovjet idea olt és sovjct kívánság! a tortént mindez Inen és bérmentve ha-talmas propagandafegyvert adlak Moszk-va kezébe és a Proklamáció megpecsétel-ni látszik a második ilágháboiú égének erkölcstelen és minden írott szeiudést lábbal tipró „fait accompli"-já- t Hatása óriási ellenzés! váltott ki nemcsak a rab-nemzet- ek korében de minden szabadság-szerető ember szívében is Innen magva-rázható a détente" elsőszámú végrehajtó-jának dr Kissingernek egyre növekó népszerűtlensége is ami inkább előbb mint utóbb bukásához fog vezetni eny-n- i profetizásást megengedhetünk ma-gunknak A „fair play" ehe mégis megköveteli hogy rámutassunk temekre melyek at mutatják hogy a szerencsétlen Helsinki Proklamáció olyan helyzeteket teremtett mclvck elképzelhetetlenek voltak a Prok-lamáció előtt noha alig három hónapja hogy azt aláírták a szcivódö felek Ez per-sze nem annyit jelent hogy a Pioklamá-ci- o mégis „jó" hanem csupán annji't hogy egy politikai húzás következményei kiszámíthatatlanok cs a megásott gódöi-b- e sok'zor a vermet ásó esik bele íme néhány jelentős és kevésbé jelen-tős tény ebben a megvilágításban: A Spassky-üg-y A neves szov jelorosz intcllcktücl feleségül kívánt venni egy francia hölgyet Moszkva szokásosan „nyct"-e- t mondott A nyugati lapok Hel-sinkire hivatkozva el kezdtek kiabálni' és (Folytatás a harmadik oldalon) ni—iril jBtinr— ibi-iht- — inr-í- ru irtt--mf is magyar hazát! |
Tags
Comments
Post a Comment for 000001