000413 |
Previous | 9 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
5f '{&{: _viííy?v'V"-'-í -- !" i-- r w-- r' ti íir?1 $ '#1'" 'ír (- -
--rí 'í'1"' "" i
1983 szeptember 3 MAGYAR ÉLET 9 oldal
Haraszti Endre:
Egy magyar Kanadában — 400 évvel ezelőtt:
Budai Parmenius István (1556?-1583- )
emlékezete
V RÉSZ
Parmenius Newfoundland lelkes angol gyarmatosítói között
(a) Kalandos út az amerikai kontinens felé
Maurica Browne az új barát a „Swallow" nevű
hajó kapitánya május végefelé végre közölte az izga-tott
és utazásra készen álló Parmeniussal hogy elérke-zett
az indulás ideje Késlekedés nélkül összecsomagol-tak
és Southampton kikötőjébe utaztak A Wight-szige-lév- el
éppen szembenlévő híres délangliai kikötőváros
Anglia egyik büszkesége volt ezidőben A kikötő a leg-nagyobb
hajóknak is biztonságot nyújtott és a városla-kók
büszkeségét fokozta hogy Southampton egészen
1522-i- g a Franciaország ellen irányuló hadmüveletek ki-induló
kikötője is volt Stratégiai és kereskedelmi jelen-tőségéhez
hozzátartozott hogy Londontól mindössze
másfélórányira feküdt
Az expedíció öt hajója már olt várt a kikötőben
útra készen A „Golden Hind" a Swallow" a „Squ-irrel- "
a „Delight' és a „Bark Ralcgh' fedélzetén már
a matrózok nótája hangzott Feszültség és bizakodás töl-tötte
be a levegőt A széljárás nem volt kedvező de a
kihajózás megtörtént Parmenius is búcsút intett a so- -
tilhamploni partoknak — nem is sejtve hogy többet
nem látja életében e kedves vidéket
A flotta következő kikötőállomása Darmoulh volt
majd Plymouth ez a délnyugat-anglia- i kikötőváros hol
Anglia legfontosabb kereskedelmi és haditengerészeti
flottáját tartotta s mely tengeii halászatának is egyik
központja volt Innen már — nyugat felé nézve — jól
ki lehetett látni a haragos tenger zöldes-fehérhab- os ha-talmas'
hullámaira a Parmenius lelkesedését bizonyára
itt-o- tt szorongás váltotta fel: ki tudja mit tartogat szá-mára
a jövő? De mindenki vidám bizakodó volt és
az öt hajóból álló Holla vitorláit duzzasztotta a szél
Június 11-é- n hagyták maguk mögött Plymouth kikötőjét
hogy a végtelen nyugati horizont felé vegyék útjukat
Ekkor tapasztaltak az első nyug'alaniló dolgot Már
csak négy hajóból állt a flotta! A Bark Ralcgh" le-génységének
inába szállt a bátorsága Megszöktek Ez
nem volt jó „ómen": az utazás balszerencsésen indult
és az előzetes szervezés is elég felületes lehetett
Olvassuk el Parmenius erről szóló levelét:
„Június 11-é- n végre-valahár- a végérvényesen felszed-tük
Angliában a horgonyt Plymouthnál hagyva el a ki-kötőt
és a szárazföldet Ot hajóból állt a flotta A leg
nagyobb amelyet az admirális (llumphrey Gilbeit) fi- -
tudni mi okból
napon Le _" auuj j
1"6 — 17 század Magvető Könyvkiadó Budapest 1981
1888—193 Fordította az eredeti latinnyelvü levélből
Téglassy Imre A Quinn-Cheshire-fe- le angolnyelvü köivyv
168—172 oldalain találkozunk a lcél latin- - és angol-nyelvü
formájával)
Magyarázatképpen említsük meg hogy valószínűleg
az ötödik hajó eleinte — látszólag — csatlakozott a flot-tához
de annak vezetője — belátván hogy hiányos le-génységgel
képtelen vállalni az óceánon való átkelés ve-szélyeit
— mégiscsak isszalordu't A Bark Ralcgh"
visszafordulásának valódi oka ól Parmenius nem volt ér-tesülve
de a flottapai aiKMTk Gilbert bizonyára tudo-mással
bírt az öö ük hajó proh'émájáról Az „admirá-lis
fivére" kifejezés Gilbert mrslohatestverérc Walter
Ralephre vonatkozott Nem vitás hogy nem volt kellő
idő és alkalom a megfelelő megbízható hajóslegénység
kiválasztására A legénység jó esze e'ööleg különböző
kisebb-nagyob- b kercskedőhajokon sőt ka'ózhajókon szol- - ]
gall és megbízhatatlan volt Gilbertnek nem állt elc-- i
rfpnrlii nnii7 rendelkezésére es nem volt a haiókon ele- -
cendö útnak
adjuk vissza a szót Parmcniusnak:
Mi többiek július 23-i- g cgig együtt hajóztunk
akkor azonban mindannyian inas irányt vettünk mivel
hatalmas felhők takarták el a Mi a magunk
részéről augusztus 1-- én meg először a fö-ldet
körülbelül az 51) foknál miután néhány nappal
azelőtt a 41 fokon túl leijebb mentünk reménykedve
déli szelekben ezek azonban sosem fújtak nekünk a
maguk idején" (Rcgi Magjar
Gilbert valóban nem lehetett valami tapasztalt es
erélyes hajós hiszen Parmenius nem ír nagyobb vihar-- 1
ról és mégsem volt képes négv 1
együtt tartani Elvesztették egymást szem elöl — s ez
okol adott tengeri útban Ic'jcscn tapasztalatlan ma-- 1
gvar költőnek a szorongásra Általában három-nég- y hé- - j
tig tartott az és között s — '
mint látjuk Parmenius leveléből — ez alkalommal ötven
napig a tengeren — lóleg a lul délre alo
sodródás miatt Azt sem szabad ügyeimen kiviil hagy-nunk
hogy a kapitányoknak a felbukkanó kalözhajók
miatt is lázasan kellett figyclniök a látóhatárt Kzidö-be- n
mór gyakori eshetőség volt arra hogy akár spanyol
akár más kalózhajó bukkan fel c zsákmányoló hajók
nem nagyon tisztelte volna azt hogy Gilbert
a királynő megbízása alapján indult felfedező útra Is-méi
a szót Parmemusnak:
az a sziget volt az amelyet a tieid Pingvin-nek
neveznek az ilyen nevű madarak sokasága
Mi azonban sem madarakat nem latiunk sem a szige-ten
kötöttünk ki minthogy a szelek máshová
valamennyien ugyanairn a helyre
gvültünk össze valamivel a kikötő ahol kozos
Isten nagy kegyelméből és a mi örömünk-re
meg kelleti jelennie (két órán belül)"
(„Régi Magyar Lcéltár" 18!) o)
Parmenius nem volt tengerész s leveléből talán ne-hezen
hámozhatnánk ki azl hogy vajon hol is jártak
ha a Gilbcrt-cpcdici- ó egyéb adataiból nem következ-tethetnénk
A lcvcl c szövegrészében irt „tieid" kifeje-zéssel
kapcsolatban sietek megemlíteni hogy levele Ang-liába
szólt Richárd Hakluyt és a levél író-ja
mór nem élt (Erről majd beszámolok a későbbie-kben)
Tény hogy a hajók augusztus elsején érték cl
Newfoundlandot s ott a „Conceplion I5ay"-bc- n talál-koztak
_
Ugy érzem hogy e pontnál — még mielőtt hősünk
útját továbbkísérnök — ha röviden is de mégis némi
tájékoztatást kell adnom Newfoundland előtörténetéről
(b) Newfoundland története 1583-i- g
Newfoundland — magyarosabb változatában: Ujfo-undlan- d
— ezt a hatalmas északamérikai szigetét' mely
csupán 1948 július 22-- e óta tartozik a kanadai Konfe- -
deracióhoz tudomásunk szerint legelőször Kr 1000-be- n
fedezte fel európai ember Leif Ericsson a hírhedt
„Vörös Erik" fia „Vinland" felé vezető felfedező útja
során érintette e nagy szigetel is Gyanítjuk hogy a
társaságában lévő mostohaapja kit az izlandi és nor
vég források csupán „Tyrkernck" (a „török") emleget-nek
ugyancsak magyar volt de erre még néncs kétség-telen
bizonyíték és „Tyrkerf a 'németek is magukénak
hiszik 'A norvég hajósok nyomait LA'nse-au-Meado- w-nál
1963-ba- n találták meg — 1947-be- n az olasz szüle-tésű
Joli Gabot kötött ki szigetén A
bátor kutató kit olasz honfitársai csak Giovanni Gabo-l- o
néven azaz valódi nevén neveztek és a „Cabot'
AWVWSWVSWVVVWWWWVVWA
VILAGHIRADÖ
EGY HÚSZMILLIÓS
NÉPÉRT
Párizsban február vé
gén megnyílt Európa első ' yemr
kurd intézete Kurd írók és
művészek kezdeményezésé-re
létesült Célja „egy
gyötört szétszag-gatott
és integritásában fe-nyegetett
húszmilliós nép
kultúrájának fenntartása"
A kurdok túlnyomó része I-rán-ban
Irakban és Törökor-szágban
él Az intézetei a
irancia kulturális miniszté-rium
anyagi támogatással
segíti ál a kezdet nehézsé-gein
négy-ö- t év múlva azon-ban
cl kívánják érni hogy
X-- i Mi nrtót Irt rr vére vezetett nem rögtön a harmadik ő á ' TVíTít rtrt±- -
elhúzott tőlünk" („Régi Magyar éléstár'
o
láthatárt
a
hajóját
a
Anglia
miatt
nem
elölt
u
tatás az oktatás és a kuta
tás lesz Ha ezekben ered-ményt
ér el az intézet
Svédországban Hollandiá-ban
Belgiumban Angliá-ban
és az NSZK-ba- n is létre-hozza
majd tagozatait
(Neue Zürchcr Zeitung)
AJÁNDÉKOZZON
LÁRMÁT!
Charly Slcttler egy
svájci származású amerikai
nagy ületet csinál egy mü-sorj- s
magnókazettával
amelyre a New York-- i utcák
zaját vette fel Tin Pan
Apple — that's the New
York Sound" — ezzel a cím-mel
kínálja áruját azoknak
élelem és az megfelelő ruházni' sem Dcíakk Sosan nyugalmas- -
pillantottuk
Lcvelestár")
megmaradt
út Newfoundland
bolyonglak
legénysége
visszaadjuk
szó-lítottak
Máskülönben
ta-nácskozásra
mindenkinek
barátjának
Newfoundland
szen-vedésektől
nak tataljak otthonukat es
környezetüket
Stettler az Antillák
egyik csöndes szigetén nya-ralt
amikor ez az ötlete tá-madt
Hamarosan rájött
ugyanis mennyire hiányzik
neki New York nyüzsgése és
lármája Otthon azlán rög-tön
magnószalagra vette az
annyira nélkülözött zajokat
és zörejeket Amit a diszkó-tulajdono- s
Stettler előbb
csak tréfás ajándéknak
szánt legközelebbi barátai
i eszére nemsokára keresett
árucikknek bizonyult New
York lármáját egy diszkó-rádióállom- ás
is sugározta
Stettler azóta nagy mennyi-ségben
adja cl kazettáit
(Hobby)
Hasznos
vadnövények
a „Világ tetején"
Kinai kutatók Tibet ke-leti
rászán több mint 3509
m-e- s magasságban számos
vadon termő gabonafélét ta-'all- ak
igy búát és hüvelye-seket
de érintetlen erdők
naradikóra és nagyon idős
'ákra is rábukkantak Köz-'ii- k
van egy több mint ezer-éves
szederfa egy csaknem
ennyi idős diófa meg egy
'iszibarackfa és egy nyolc-száz
évesnél idősebb gránát-almafa
A tudósokat különösen
azért érdeklik ezek a növé-nyek
mert jól bírják a
rendkívüli környezeti körül-ményeket
s ezért alkalma- -
nak látszanak arra hogy ve-lük
a termesztelt fajiakat
keresztezzék (Sciences et
név Ang'liában ragadt rá a Kínába vezető utat keres-te
és már 1494-be- n kiszállt az amerikai partra Labra-dor
táján 1497-be- n VII Henrik angol király megbízá-sából
kelt újra útra és Labradort Anglia számára bir-tokba
vette Fia Sebastiano Caboto kíséretében fedez-te
fel Ujfoundlandol s ekkor egészen a Carolinákig
hajózott — Három év múlva 1500 körül Gaspar Corle-Re- al
a portugál hajós kötött ki a szigeten 1524-be- n
a firenzei kutató Giovanni de Verrazauo cserkészte ke-resztül
e vidéket — mégpedig az északamerikai gyar-matokra
vágyó Franciaország megbízásából Tíz eszten-dő
múlva 1534-be- n I Ferenc francia király Jacques
Carticrt küldte e vidékre Cartier ugyancsak kikötött a
szigeten s ö volt az aki felhatolt a Szent Lőrinc fo-lyón
egészen a tőle Mont Royalenek elnevezett indián
telepig (Ma: Montreal) Érdekes hogy Franciaország
nem tett további erőfeszítéseket hogy e szigetet mint
francia gyarmatot nagy riválisaival az angolokkal és a
spanyolokkal vagy akár a portugálokkal elismertesse
Anglia sem tett egy jópár évig semmiféle lépést New
foundland kolonizálására A nagy szigetet elég sűrűn
látogattak francia portugál spanyol és angol halász-hajók
is
Huinprcy Gilbcrt figyelemmel kísérte Newfoundland
történetét és jól látta hogy — a franciák bizonytalan-kodása
folytán — még nem veszeti el az alkalom arra
hogy a szigetből angol gyarmat váljék Mint már emlí-tettük
1578-ba- n sikertelen kísérletet telt Newfoundland
angol gyarmattá való kikiáltására a viharos tenger aka-dályozta
meg abban hogy elérje Newfoundland partjait
és önmagái — a hivatalos gyarmatosítás deklarációjával
— hősként vezesse be az angol történelembe Erre most
— 1583-ba- n jött meg a második alkalom s a Parmenius
által fellelkesített angol hajós végre megpillanthatta
„meseszigetének" szirtjeit Ugy nézett ki hogy egy álom
— valósággá fog változni
„Júniusban 1583-ba- n kivitorlázott Plymouthból öt
hajóval és 260 emberrel először Ujfoundland felé vé-gül
— tervezve — végig az amerikai tengerparton Flo-rida
északi része felé ahol „gyarmati utópiát" készült
N —
_- - —ry- - ijP
Az árak egész 1983 érvényben
vannak avagy addig amíg a keszletek tartanak
Raklerületi korlátozások és a kiárusítás idején való
miatt a feni bemutatott árucikke-ket
esetleg nem fióküzletben lehet besze-rezni
Fenntartjuk az árukorlátozás jogát
alapítani ahol lett volna kormányzó és az általá-nos
földbirtokos" (Patriok OF'laherty: „The Rock Ob-serv- ed Studies in the Literature of Newfoundland' —
University of Toronto Press Toronto 1979 oldal
Saját fordításom magyarra az eredeti angol szövegből HE)
(c) angol való
Most adjuk vissza a szót a bátor és lelkes magyar
költőnek:
„A hely Newfoundlandon a 47 és 48 fok között
fekszik Szent Jánosnak hívják Maga az admirális kis-sé
csüggedten tartotta a gyűlést az emberek nagy szá-ma
és hajója szűk volta miatt és mert már két
gyötöri embert elveszített a többiek felől
jó reménységben vagyunk Valamilyen baleset következ
teben két ember a mieink közül is vízbe fulladt — (én
ugyanis Maurica Brownehoz egy igazán nemes ifjúhoz
csatlakoztam) A többiek egészségesek és igen jó erőben
vannak Én magam sohasem voltam még
„Augusztus 3-- án kötöttünk ki ezen a helyen 5-- én
pedig maga az admirális vette saját és Anglia országa
birtokába és hatalmába ezeket a vidékeket Miután Ang-lia
királynője (I Erzsébet) iránti engedelmesség ügyé-ben"
(Régi Magyar Lcvelestár" I kötet 190 oldal)
A hajók találkozása tehát „Cenception Bay"-ba- n tör-tént
de onnan — immár egvült — a Sl John folyó tor-kolatához
hajóztak (Ezt nevezi Parmenius „Szent Já-nosnak'')
Ott körülbeiül húsz másik hajóra akadlak an-gol
portugál és spanyol legénységekkel Élelmet vettek
fel és ekkor következett be az a rögtönzött gyűlés
melynek során az „admirális" azaz Gilbert ünnepélye-sen
birtokába vette a földet Beszédet lartott melyben
közölte a jelenlévőkkel hogy ez a sziget mostantól fog-va
az angol királynőé tehát aki ide jön aki itt lete-lepszik
annak Anglia törvényei szerint kell élnie és az
anglikán vallás szabályai szerint kell mindennapjait töl-tenie
— folytatjuk —
' ' —— — —i™™ "
I (MrVl iJLwk fiUARDIAIT
p- - —
ő a
6
S —
Details atparticipating GuardiarfDrug
Nevezzen be még ma a
GUARDIAN DRUGS
GYÓGYSZERTAR
MELYNEK ELNEVEZÉSE:
"Getaway Ghcway!"
(Haj'son e! az ajándékkal1)
Több mint $111000 értékű dijakat
osztanak ki!
Szerencsés 11 erője lehet a keltő
közül az egyik:
lC81-e- s Chevrolet Chevelte-ne- k
eső
Megközelítő kereskedel-mi
értéke SSőOOOO
Kétszemélyes ulaza- - a
Karibi-tengerre- " Megkó-zelíl- ö
kereskedelmi er-tik- c
$:!()!!!)!)
Egy Hie "Dulour VYing"
Sailboard (szjllmas vitorlás i
megközelítő kereskedelmi erte-ké
$2000l)
Készletekkel a résztvevő
Guardian Drugstore drogériák
szolgálnak
HI-D- RI CAN CAN COLOURS HUMPTY DUMPTY BIC Lighters 2's
Paper Towels One Size Pantyhose Potato Chips 200 g BIC Pens 5$
BIC Shavers 7$
W ! jfe0 lP$ 1M
#KBVJBh 1I IIIHBIBídIHÍbraWBHvJpf mÍKpHrc'blVHBll IbBVBBBBBBHVHBBBBBBBsBBII II TVCaedrlntlgAcCaotlmonpany UTmraldteedmaTrloaronotfoDrvCigaruuJj
szeptember K)-i- g
beszerezhetőség
minden
Newfonudland gyarmattá
nyilvánítása
vérhas-fájdalmaktól
egészségesebb"
NOTEXACTLYASSHOWN
Stores
TaRGYSORSJATiÍKARA
FOR BACK TO SG!
Az ön lakásához legközelebb „Guardian
Drogéria címét keresse ki a telefonkönyv fehér lapjaiból
5TO@L
Object Description
| Rating | |
| Title | Magyar Elet, September 03, 1983 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1983-09-03 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Magyad3000654 |
Description
| Title | 000413 |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | 5f '{&{: _viííy?v'V"-'-í -- !" i-- r w-- r' ti íir?1 $ '#1'" 'ír (- - --rí 'í'1"' "" i 1983 szeptember 3 MAGYAR ÉLET 9 oldal Haraszti Endre: Egy magyar Kanadában — 400 évvel ezelőtt: Budai Parmenius István (1556?-1583- ) emlékezete V RÉSZ Parmenius Newfoundland lelkes angol gyarmatosítói között (a) Kalandos út az amerikai kontinens felé Maurica Browne az új barát a „Swallow" nevű hajó kapitánya május végefelé végre közölte az izga-tott és utazásra készen álló Parmeniussal hogy elérke-zett az indulás ideje Késlekedés nélkül összecsomagol-tak és Southampton kikötőjébe utaztak A Wight-szige-lév- el éppen szembenlévő híres délangliai kikötőváros Anglia egyik büszkesége volt ezidőben A kikötő a leg-nagyobb hajóknak is biztonságot nyújtott és a városla-kók büszkeségét fokozta hogy Southampton egészen 1522-i- g a Franciaország ellen irányuló hadmüveletek ki-induló kikötője is volt Stratégiai és kereskedelmi jelen-tőségéhez hozzátartozott hogy Londontól mindössze másfélórányira feküdt Az expedíció öt hajója már olt várt a kikötőben útra készen A „Golden Hind" a Swallow" a „Squ-irrel- " a „Delight' és a „Bark Ralcgh' fedélzetén már a matrózok nótája hangzott Feszültség és bizakodás töl-tötte be a levegőt A széljárás nem volt kedvező de a kihajózás megtörtént Parmenius is búcsút intett a so- - tilhamploni partoknak — nem is sejtve hogy többet nem látja életében e kedves vidéket A flotta következő kikötőállomása Darmoulh volt majd Plymouth ez a délnyugat-anglia- i kikötőváros hol Anglia legfontosabb kereskedelmi és haditengerészeti flottáját tartotta s mely tengeii halászatának is egyik központja volt Innen már — nyugat felé nézve — jól ki lehetett látni a haragos tenger zöldes-fehérhab- os ha-talmas' hullámaira a Parmenius lelkesedését bizonyára itt-o- tt szorongás váltotta fel: ki tudja mit tartogat szá-mára a jövő? De mindenki vidám bizakodó volt és az öt hajóból álló Holla vitorláit duzzasztotta a szél Június 11-é- n hagyták maguk mögött Plymouth kikötőjét hogy a végtelen nyugati horizont felé vegyék útjukat Ekkor tapasztaltak az első nyug'alaniló dolgot Már csak négy hajóból állt a flotta! A Bark Ralcgh" le-génységének inába szállt a bátorsága Megszöktek Ez nem volt jó „ómen": az utazás balszerencsésen indult és az előzetes szervezés is elég felületes lehetett Olvassuk el Parmenius erről szóló levelét: „Június 11-é- n végre-valahár- a végérvényesen felszed-tük Angliában a horgonyt Plymouthnál hagyva el a ki-kötőt és a szárazföldet Ot hajóból állt a flotta A leg nagyobb amelyet az admirális (llumphrey Gilbeit) fi- - tudni mi okból napon Le _" auuj j 1"6 — 17 század Magvető Könyvkiadó Budapest 1981 1888—193 Fordította az eredeti latinnyelvü levélből Téglassy Imre A Quinn-Cheshire-fe- le angolnyelvü köivyv 168—172 oldalain találkozunk a lcél latin- - és angol-nyelvü formájával) Magyarázatképpen említsük meg hogy valószínűleg az ötödik hajó eleinte — látszólag — csatlakozott a flot-tához de annak vezetője — belátván hogy hiányos le-génységgel képtelen vállalni az óceánon való átkelés ve-szélyeit — mégiscsak isszalordu't A Bark Ralcgh" visszafordulásának valódi oka ól Parmenius nem volt ér-tesülve de a flottapai aiKMTk Gilbert bizonyára tudo-mással bírt az öö ük hajó proh'émájáról Az „admirá-lis fivére" kifejezés Gilbert mrslohatestverérc Walter Ralephre vonatkozott Nem vitás hogy nem volt kellő idő és alkalom a megfelelő megbízható hajóslegénység kiválasztására A legénység jó esze e'ööleg különböző kisebb-nagyob- b kercskedőhajokon sőt ka'ózhajókon szol- - ] gall és megbízhatatlan volt Gilbertnek nem állt elc-- i rfpnrlii nnii7 rendelkezésére es nem volt a haiókon ele- - cendö útnak adjuk vissza a szót Parmcniusnak: Mi többiek július 23-i- g cgig együtt hajóztunk akkor azonban mindannyian inas irányt vettünk mivel hatalmas felhők takarták el a Mi a magunk részéről augusztus 1-- én meg először a fö-ldet körülbelül az 51) foknál miután néhány nappal azelőtt a 41 fokon túl leijebb mentünk reménykedve déli szelekben ezek azonban sosem fújtak nekünk a maguk idején" (Rcgi Magjar Gilbert valóban nem lehetett valami tapasztalt es erélyes hajós hiszen Parmenius nem ír nagyobb vihar-- 1 ról és mégsem volt képes négv 1 együtt tartani Elvesztették egymást szem elöl — s ez okol adott tengeri útban Ic'jcscn tapasztalatlan ma-- 1 gvar költőnek a szorongásra Általában három-nég- y hé- - j tig tartott az és között s — ' mint látjuk Parmenius leveléből — ez alkalommal ötven napig a tengeren — lóleg a lul délre alo sodródás miatt Azt sem szabad ügyeimen kiviil hagy-nunk hogy a kapitányoknak a felbukkanó kalözhajók miatt is lázasan kellett figyclniök a látóhatárt Kzidö-be- n mór gyakori eshetőség volt arra hogy akár spanyol akár más kalózhajó bukkan fel c zsákmányoló hajók nem nagyon tisztelte volna azt hogy Gilbert a királynő megbízása alapján indult felfedező útra Is-méi a szót Parmemusnak: az a sziget volt az amelyet a tieid Pingvin-nek neveznek az ilyen nevű madarak sokasága Mi azonban sem madarakat nem latiunk sem a szige-ten kötöttünk ki minthogy a szelek máshová valamennyien ugyanairn a helyre gvültünk össze valamivel a kikötő ahol kozos Isten nagy kegyelméből és a mi örömünk-re meg kelleti jelennie (két órán belül)" („Régi Magyar Lcéltár" 18!) o) Parmenius nem volt tengerész s leveléből talán ne-hezen hámozhatnánk ki azl hogy vajon hol is jártak ha a Gilbcrt-cpcdici- ó egyéb adataiból nem következ-tethetnénk A lcvcl c szövegrészében irt „tieid" kifeje-zéssel kapcsolatban sietek megemlíteni hogy levele Ang-liába szólt Richárd Hakluyt és a levél író-ja mór nem élt (Erről majd beszámolok a későbbie-kben) Tény hogy a hajók augusztus elsején érték cl Newfoundlandot s ott a „Conceplion I5ay"-bc- n talál-koztak _ Ugy érzem hogy e pontnál — még mielőtt hősünk útját továbbkísérnök — ha röviden is de mégis némi tájékoztatást kell adnom Newfoundland előtörténetéről (b) Newfoundland története 1583-i- g Newfoundland — magyarosabb változatában: Ujfo-undlan- d — ezt a hatalmas északamérikai szigetét' mely csupán 1948 július 22-- e óta tartozik a kanadai Konfe- - deracióhoz tudomásunk szerint legelőször Kr 1000-be- n fedezte fel európai ember Leif Ericsson a hírhedt „Vörös Erik" fia „Vinland" felé vezető felfedező útja során érintette e nagy szigetel is Gyanítjuk hogy a társaságában lévő mostohaapja kit az izlandi és nor vég források csupán „Tyrkernck" (a „török") emleget-nek ugyancsak magyar volt de erre még néncs kétség-telen bizonyíték és „Tyrkerf a 'németek is magukénak hiszik 'A norvég hajósok nyomait LA'nse-au-Meado- w-nál 1963-ba- n találták meg — 1947-be- n az olasz szüle-tésű Joli Gabot kötött ki szigetén A bátor kutató kit olasz honfitársai csak Giovanni Gabo-l- o néven azaz valódi nevén neveztek és a „Cabot' AWVWSWVSWVVVWWWWVVWA VILAGHIRADÖ EGY HÚSZMILLIÓS NÉPÉRT Párizsban február vé gén megnyílt Európa első ' yemr kurd intézete Kurd írók és művészek kezdeményezésé-re létesült Célja „egy gyötört szétszag-gatott és integritásában fe-nyegetett húszmilliós nép kultúrájának fenntartása" A kurdok túlnyomó része I-rán-ban Irakban és Törökor-szágban él Az intézetei a irancia kulturális miniszté-rium anyagi támogatással segíti ál a kezdet nehézsé-gein négy-ö- t év múlva azon-ban cl kívánják érni hogy X-- i Mi nrtót Irt rr vére vezetett nem rögtön a harmadik ő á ' TVíTít rtrt±- - elhúzott tőlünk" („Régi Magyar éléstár' o láthatárt a hajóját a Anglia miatt nem elölt u tatás az oktatás és a kuta tás lesz Ha ezekben ered-ményt ér el az intézet Svédországban Hollandiá-ban Belgiumban Angliá-ban és az NSZK-ba- n is létre-hozza majd tagozatait (Neue Zürchcr Zeitung) AJÁNDÉKOZZON LÁRMÁT! Charly Slcttler egy svájci származású amerikai nagy ületet csinál egy mü-sorj- s magnókazettával amelyre a New York-- i utcák zaját vette fel Tin Pan Apple — that's the New York Sound" — ezzel a cím-mel kínálja áruját azoknak élelem és az megfelelő ruházni' sem Dcíakk Sosan nyugalmas- - pillantottuk Lcvelestár") megmaradt út Newfoundland bolyonglak legénysége visszaadjuk szó-lítottak Máskülönben ta-nácskozásra mindenkinek barátjának Newfoundland szen-vedésektől nak tataljak otthonukat es környezetüket Stettler az Antillák egyik csöndes szigetén nya-ralt amikor ez az ötlete tá-madt Hamarosan rájött ugyanis mennyire hiányzik neki New York nyüzsgése és lármája Otthon azlán rög-tön magnószalagra vette az annyira nélkülözött zajokat és zörejeket Amit a diszkó-tulajdono- s Stettler előbb csak tréfás ajándéknak szánt legközelebbi barátai i eszére nemsokára keresett árucikknek bizonyult New York lármáját egy diszkó-rádióállom- ás is sugározta Stettler azóta nagy mennyi-ségben adja cl kazettáit (Hobby) Hasznos vadnövények a „Világ tetején" Kinai kutatók Tibet ke-leti rászán több mint 3509 m-e- s magasságban számos vadon termő gabonafélét ta-'all- ak igy búát és hüvelye-seket de érintetlen erdők naradikóra és nagyon idős 'ákra is rábukkantak Köz-'ii- k van egy több mint ezer-éves szederfa egy csaknem ennyi idős diófa meg egy 'iszibarackfa és egy nyolc-száz évesnél idősebb gránát-almafa A tudósokat különösen azért érdeklik ezek a növé-nyek mert jól bírják a rendkívüli környezeti körül-ményeket s ezért alkalma- - nak látszanak arra hogy ve-lük a termesztelt fajiakat keresztezzék (Sciences et név Ang'liában ragadt rá a Kínába vezető utat keres-te és már 1494-be- n kiszállt az amerikai partra Labra-dor táján 1497-be- n VII Henrik angol király megbízá-sából kelt újra útra és Labradort Anglia számára bir-tokba vette Fia Sebastiano Caboto kíséretében fedez-te fel Ujfoundlandol s ekkor egészen a Carolinákig hajózott — Három év múlva 1500 körül Gaspar Corle-Re- al a portugál hajós kötött ki a szigeten 1524-be- n a firenzei kutató Giovanni de Verrazauo cserkészte ke-resztül e vidéket — mégpedig az északamerikai gyar-matokra vágyó Franciaország megbízásából Tíz eszten-dő múlva 1534-be- n I Ferenc francia király Jacques Carticrt küldte e vidékre Cartier ugyancsak kikötött a szigeten s ö volt az aki felhatolt a Szent Lőrinc fo-lyón egészen a tőle Mont Royalenek elnevezett indián telepig (Ma: Montreal) Érdekes hogy Franciaország nem tett további erőfeszítéseket hogy e szigetet mint francia gyarmatot nagy riválisaival az angolokkal és a spanyolokkal vagy akár a portugálokkal elismertesse Anglia sem tett egy jópár évig semmiféle lépést New foundland kolonizálására A nagy szigetet elég sűrűn látogattak francia portugál spanyol és angol halász-hajók is Huinprcy Gilbcrt figyelemmel kísérte Newfoundland történetét és jól látta hogy — a franciák bizonytalan-kodása folytán — még nem veszeti el az alkalom arra hogy a szigetből angol gyarmat váljék Mint már emlí-tettük 1578-ba- n sikertelen kísérletet telt Newfoundland angol gyarmattá való kikiáltására a viharos tenger aka-dályozta meg abban hogy elérje Newfoundland partjait és önmagái — a hivatalos gyarmatosítás deklarációjával — hősként vezesse be az angol történelembe Erre most — 1583-ba- n jött meg a második alkalom s a Parmenius által fellelkesített angol hajós végre megpillanthatta „meseszigetének" szirtjeit Ugy nézett ki hogy egy álom — valósággá fog változni „Júniusban 1583-ba- n kivitorlázott Plymouthból öt hajóval és 260 emberrel először Ujfoundland felé vé-gül — tervezve — végig az amerikai tengerparton Flo-rida északi része felé ahol „gyarmati utópiát" készült N — _- - —ry- - ijP Az árak egész 1983 érvényben vannak avagy addig amíg a keszletek tartanak Raklerületi korlátozások és a kiárusítás idején való miatt a feni bemutatott árucikke-ket esetleg nem fióküzletben lehet besze-rezni Fenntartjuk az árukorlátozás jogát alapítani ahol lett volna kormányzó és az általá-nos földbirtokos" (Patriok OF'laherty: „The Rock Ob-serv- ed Studies in the Literature of Newfoundland' — University of Toronto Press Toronto 1979 oldal Saját fordításom magyarra az eredeti angol szövegből HE) (c) angol való Most adjuk vissza a szót a bátor és lelkes magyar költőnek: „A hely Newfoundlandon a 47 és 48 fok között fekszik Szent Jánosnak hívják Maga az admirális kis-sé csüggedten tartotta a gyűlést az emberek nagy szá-ma és hajója szűk volta miatt és mert már két gyötöri embert elveszített a többiek felől jó reménységben vagyunk Valamilyen baleset következ teben két ember a mieink közül is vízbe fulladt — (én ugyanis Maurica Brownehoz egy igazán nemes ifjúhoz csatlakoztam) A többiek egészségesek és igen jó erőben vannak Én magam sohasem voltam még „Augusztus 3-- án kötöttünk ki ezen a helyen 5-- én pedig maga az admirális vette saját és Anglia országa birtokába és hatalmába ezeket a vidékeket Miután Ang-lia királynője (I Erzsébet) iránti engedelmesség ügyé-ben" (Régi Magyar Lcvelestár" I kötet 190 oldal) A hajók találkozása tehát „Cenception Bay"-ba- n tör-tént de onnan — immár egvült — a Sl John folyó tor-kolatához hajóztak (Ezt nevezi Parmenius „Szent Já-nosnak'') Ott körülbeiül húsz másik hajóra akadlak an-gol portugál és spanyol legénységekkel Élelmet vettek fel és ekkor következett be az a rögtönzött gyűlés melynek során az „admirális" azaz Gilbert ünnepélye-sen birtokába vette a földet Beszédet lartott melyben közölte a jelenlévőkkel hogy ez a sziget mostantól fog-va az angol királynőé tehát aki ide jön aki itt lete-lepszik annak Anglia törvényei szerint kell élnie és az anglikán vallás szabályai szerint kell mindennapjait töl-tenie — folytatjuk — ' ' —— — —i™™ " I (MrVl iJLwk fiUARDIAIT p- - — ő a 6 S — Details atparticipating GuardiarfDrug Nevezzen be még ma a GUARDIAN DRUGS GYÓGYSZERTAR MELYNEK ELNEVEZÉSE: "Getaway Ghcway!" (Haj'son e! az ajándékkal1) Több mint $111000 értékű dijakat osztanak ki! Szerencsés 11 erője lehet a keltő közül az egyik: lC81-e- s Chevrolet Chevelte-ne- k eső Megközelítő kereskedel-mi értéke SSőOOOO Kétszemélyes ulaza- - a Karibi-tengerre- " Megkó-zelíl- ö kereskedelmi er-tik- c $:!()!!!)!) Egy Hie "Dulour VYing" Sailboard (szjllmas vitorlás i megközelítő kereskedelmi erte-ké $2000l) Készletekkel a résztvevő Guardian Drugstore drogériák szolgálnak HI-D- RI CAN CAN COLOURS HUMPTY DUMPTY BIC Lighters 2's Paper Towels One Size Pantyhose Potato Chips 200 g BIC Pens 5$ BIC Shavers 7$ W ! jfe0 lP$ 1M #KBVJBh 1I IIIHBIBídIHÍbraWBHvJpf mÍKpHrc'blVHBll IbBVBBBBBBHVHBBBBBBBsBBII II TVCaedrlntlgAcCaotlmonpany UTmraldteedmaTrloaronotfoDrvCigaruuJj szeptember K)-i- g beszerezhetőség minden Newfonudland gyarmattá nyilvánítása vérhas-fájdalmaktól egészségesebb" NOTEXACTLYASSHOWN Stores TaRGYSORSJATiÍKARA FOR BACK TO SG! Az ön lakásához legközelebb „Guardian Drogéria címét keresse ki a telefonkönyv fehér lapjaiból 5TO@L |
Tags
Comments
Post a Comment for 000413
