000163b |
Previous | 15 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
ra m 1973 május 19 (No20) Kanadai Magyarság 15 oldal I m R11i ÍJ ÉRDEKES az adófizető polgárok legkel-lemetlenebb kötelessége az „adó-fizetés" Szinte kivétel nélkül min-denki zúgolódik ellene Igaz hogy az adóhatóságok sem kiméletesek és nem bánnak kesztyűs kézzel sem az adózók zsebével sem ide-geivel Az adókat pedig állandóan emelik! Hogy mire? A jó ég tudja! A jójéti államban rendszerint ha-szontalan dolgokra Például Kana-dában rengeteg fiatalkorú „Welfa-re"--n él munka helyett évek óta Hogy ki fizeti ezt? Természetesen az adófizető Dehát Istenem sze-génykéknek akkor miből telne ma-rijuan- ára ha az állam nem támo-gatná őket? Még a végén kényte-lenek lennének visszamenni az is-kolákba és — tanulni Különösen a szóló embereket és gyermektelen házaspárokat adóztatják meg ke-gyetlenül Azokat akik évekig ku-porgatják a dollárokat hogy végre lefizethessenek néhány ezer dol- - A 102 éves Wetmore lárt és saját házat vegyenek s csa-ládot alapíthassanak Nemrégiben Ronald Reagan 'kaliforniai kor-mányzó Maureen nevulánya meg-szervezte a „Szóló Adófizetők Egyesületét" Maureen 'maga is magányos egyedül él így hát ez a fokozott adózás rá is vonatkozik Maureen színésznő és TV prog-ramvezető és ebben a minőségben meginterjúvolta saját 'édesapját — aki ennek a nyilvánosságnak va-lószínűleg nem nagyon örült Mab-ree- n az interjú során bebizonyítot-ta hogy az elmúlt évben a magá-nyos embereknek Kaliforniában több mint 22 millió dollár adóv túlfizetésük volt Reagan kormány- - zó csak vakarta a fejét-'d- e mert 4gaz is volt —C igaza is volt a lányának és mert nem is akart szembeszállni vele beadta a derekát és kénytelen volt nyilvánosan beismerni hogy va-lóban méltánytalan a magányos em-berek adózása és megígérte hogy a jövőben csökkenteni fog a ma-gánzók adóján Mert ami igaz — igaz Mind az USA-ba- n mind Ka-nadában már csak a dolgozók adóz-nak a nem dolgozók ezzel szem-ben élvezik a munkanélküliség „ál-dott gyümölcsét" a világ legkisebb repülőgépét Kenneth H Williams Norfolk angliai lakos tervezte A mini-rep- ü- HOGY o o o löt a tervező „repülő seprűnyél-nek" nevezte el A kis forgószár-nyas repülőgép befogadóképessége mindössze két személy Williams az angol légierők 57 éves egykori parancsnoka kislánya Wallis szá-mára tervezte a „repülő-söprű-nyele- t" A WA-116-- T mindössze 10 láb hosszú 5 láb széles és alig 240 font súlyú óránként 75 mér-földes sebességgel halad és 140 mérföldet is meg tud tenni 20 ezer láb magasságban is ha egy sze-mély ül rajta A nyitott kis „légi-taxi" a világ eddig ismert legki-sebb minirepülője amelynek állító-lag nagy jövője van Különösen privát használatban Olcsó előál-lítása könnyen hozzáférhetővé te-szi a privát polgári közlekedés szá-mára régi ismert magyar közmon-dás: a töltött káposzta magyarnak gyógyszer németnek halál! így va-gyunk lassan a cigarettával és az whiski nélkül nem tud élni alkohollal is Kiderül hogy a do-hányzó — iszákos emberek sokszor elélnek száz évig is míg a mér-sékelt rendes életet élő polgárok idő előtt meghalnak Alvin Wet-more kaliforniai lakos most ünne-pelte 102 éves születésnapját Ez alkalomból Nixon elnök és felesé-ge Pat üdvözlő táviratot küldött az öregnek aki szerint ez volt élete legbüszkébb pillanata Igaz őt nem izgatja a Watergate — kizárólago-san mindennapi whiskije izgatja Nevelt lánya szerint ha kifogy az üvegből a nedű — nem lehet vele birni Morózus lesz és nem szól "senkihez De amelyik pillanatban megtöltik poharát rögtön megered a nyelve és barátságos lesz De npm hir élnicigarettanélkül sem Kilenc éves volt amikor elkezdett dohányozni és 14 éves kora óta iszik Egész életében keményen dolgozott Farmer volt illetve pásztor Juhokat őrzött és kora ta-vasztól késő őszig kint aludt a me-'ző- n a sátrában Egész kilencven éves koráig rendszeresen dolgo-zott és csak vagy két éve hagyta abba a kerti munkát Az öreg hosz-sz- ú életének titka állítólag két do-log: legelsősorban is az „ital" és másodsorban a napi „pakli" ci-garetta Most legyen okos az em-ber! Kinek higyjen?'Az orvosok-nak illetve a tudománynak akik E?£?r í£3i ster=sa- - t 1 mim r ff mm A' világ legkisebb kétszemélyes repülőgépe Mary Anderson a feltaláló lassan már mindenről leszoktat-ják az embert vagy — a 102 éves Alvin Wetmore-nak- ? a komputerről kiderül hogy lassan már mindent helyettesít Még az orvosokat is Méghozzá állítólag tökéletesen helyettesíti őket Mert a komputer nem fele-dékeny mint az orvosok akik esetleg a leglényegesebb tünetet elfelejtik a betegtől megkérdezni mert már a szomszéd fűikében a másik beteg vár rájuk s nem keve-rik össze a betegeket A komputer különösen a pszihiátereket helyet-tesíti tökéletesen (az viszont nem kunszt) A Wisconsini Madison Hospitalban állították fel az első program-analitiku- s komputert Az eredmény meglepő volt A kom-puter a betáplált kérdéseket pon-tosan feladta a betegnek és a fe-leleteket is pontosan rögzítette És ami a komputer legfőbb érde-me — nem türelmetlen a beteggel szemben nem unja őt nem foglal-kozik egyik beteggel sem többet a másik rovására nem fölényes-kedik vele Kiderült tehát hogy a komputer hasznosabb munkát vé-gez a beteg szempontjából mint a legtöbb pszihiáter Igaz azt tart-ják hogy a pszihiáterek maguk is kicsit zavaros alakok és nem le-het őket teljesen komolyan venni A kettő között csak az a lényeges különbség hogy a komputert meg-felelő hőfokon kell tartani hogy tökéletes munkát végezzen míg a másikat az orvost — a legtöbb esetben el sem lehet érni Dr John Greist szerint aki az orvosi ana-lizáló komputer felfedezője volt — ajövő orvostudomány fejlődésé-nek útját nagyban elősegíti az új-fajta komputer az egyik amerikai lapban olvastuk a következőt: „Igazán él-vezem az új Dinah Shore progra-mot a TV--n Dinah Shore élveze-tesen adja elő az ételrecepteket —kedvesen kínálgatja főztjét a TV- - vendégeknek Ez eddig rendben van De miért énekel mindehhez? Ki mondta ennek a derék hölgy-nek hogy hangja van? És mi szük-ség van arra ha valaki főzöget még énekelgessen is?" Teljesen egyet értünk a texasi olvasóval Ha valaki főz az ne énekeljen még akkor sem ha hangja van pláne ha nincs? a szerelem nem szégyen — mondogatják Úgy látszik Baudou-i- n belgiumi király is ezt az elvet vallja mert a legutóbbi afrikai lá-togatása alkalmával amikor a volt Belga Kongó elnökét Mobutut és k nejét fogadta hivatalos látoga-táson Brüsszelben — mint a sajtó megjegyezte — egész idő alatt fele-sége derekát átnyalábolva tárgyalt A néger házaspárnak szemlátomást tetszett a királyi idil — különösen -- természetesen Madame Mobutu-na- k — mert a nők érzékenyebben reagálnak a romantikára A férfi-akat már inkább a piszkos politika és az üzlet érdekli' hogy mit lehet eladni vagy mit lehet venni a ven-déglátó államfőtől de a nő —az más ! Örömmel veszi tudomásul hogy anyagi érdekek mellett nemcsak Afrikában hanem másutt is — sze-relem is van a világon Egyébként a királyi pár tizenkét év előtt há-zasodott össze Fabiola királynő spanyol származású és két évvel idősebb 43 éves férjénél A házas-pár egyetlen fájdalma hogy nincs gyermekük azonban a kedves sze-rény kellemes modorú Fabiola nemcsak férjét bűvöli el kedves-ségével hanem másokat is Még Mobutuékat is Még tizenkét évi házasság után is úgy élnek mint a galambok — mondják rájuk a pol-gári körök bármilyen lesújtó is egyes férfiak véleménye a nőkről végül-i- s tudomásul kell venni hogy akad-nak köztük legalább olyan zseniá-lisak mint ők — a teremtés koro-nái Ott van mindjárt az élen Ma-dame Currie Kevesen tudják azon ban hogy az autójárművek szélvé-dő üvegmosóját is egy „nő" találta fel MatfjFAnderson egy déli álla-mokban 'éimerikai hölgy Het-venegy évvel ezelőtt hatalmas eső-viharba került kocsijával 1902-ő- t írtak a Gergely-naptárba- n amikor Mary Anderson rokonai látogatá-sára New Yorkba indult Az egyik útszakaszon rettenetes felhősza-kadásba került A zuhogó eső tel-jesen elrontotta a látási viszonyo-kat A kocsi férfi vezetője egy ide-ig leállt azonban az eső továbbra is zuhogott illetve rendületlenül esett Ebben az időben a vezetők még egy darab hagymával vagy dohányzacskójukkal tisztították az ablaküveget Mindez azonban csak néhány percig tartott utána újból behomályosodott az üveg és a látási viszonyok egyre rosz-szabb- ak lettek Miss Anderson szerencsésen hazatérve Birniing-hamb- a hozzálátott és megtervezte a saját maga által elképzelt ablak-mosót Első alkalommal nem volt szerencséje Amikor másodszor mutatta be találmányát az ablak-mosót vagy ahogy angolul neve-zik „Windshield-wiper"- -t az egyik angol cégnek a cég mérnöke azon-nal meglátta benne a fantáziát A mérnök egy kis kézi meghajtásos motort szerelt az ablak egyik vé-gére és amikor azt bekapcsolták azonnal lekotorta a havat vagy az esőt az üvegről Miss Anderson azonnal patentíroztatta az „ablak tisztító készülékét" a helybeli pa-tent hivatalban A bejegyzés 1903-ba- n történt A feltaláló azonban csak évek múlva élvezte találmá-nyának gyümölcsét de akkor azu-tán villámgyorsan terjedt világszer-te Jane Fonda népszerűsége már a kommunisták köreiben is csökkent Joseph Losey filmrende-ző aki módfelett szimpatizált a modern „partizán-nővel- " egyik Angliában forgatott filmjére leszer-- JhM9H Maureen Reagan sokallja az adót ződtette Janet A darabot Ibsen klasszikus drámájából „A doll's House"-bó- l írták filmre és a da-rabban először szerepelnek a női felszabadítók A derék Losey a film gyártása előtt huzamosabb ideig Dániában tartózkodott és ta-pasztalatai nyomán maga is kissé „anti" lett mármint anti-li- b Jane Fonda még a felvételek előtt a fran-cia női szereplővel Delphinevel akit erre az alkalomra külön impor-táltak Párizsból — teljesen elsze-parálta magát olyannyira hogy végülis amikor a rendező Janc-b- a invesztált pénzét veszélyeztetve látta ultimátumot intézett hozzá hogy vagy megkezdi a film felvé-teleit vagy felbontja a szerződé-sét Ettől még Jane is megszeppent ésamásnapi „anti-háború- s" propa- - ganda beszédét is elhalasztotta és sürgősen megjelent a filmgyárban A rendező a következőket állapítot-ta meg: ostobaság volt részéről Janet leszerződtetni mert először is egyáltalán nem nőies — és legújabb „férj-szerzeményé- n" Hayden-e- n kívül semmiért és senkiért sem ra-jong Úgy mozog a felvevőgép előtt mint egy darab fa Senkivel nem áll szóba barátságtalan és ci-vilizálatlan De a legnagyobb hibá-ja politikai elvakultságán kivül hogy egyáltalán nincs humora Os-toba libának tartják Angliában aki a'filmesek között a legnagyobb an-tipátián- ak örvend Utolsó nap ami-kor végre befejezték a felvétele-ket az egyik filmes odament hozzá és megjegyezte: Jane mi már min-dent tudunk magáról mert annyit szónokolt de maga senmit nem tudott meg rólunk Én egy párt-igazolvány- os tagja vagyok az an-gol kommunista pártnak itt a kár-tyám! De maga Jane bűzlik!" (KÍVÁNCSI) Fizessen elő lapunkra! GEKLE GIZELLA A százéves szilfa Vannak sokkal öregebb fák is: az Észak Kalifornia-- i Sequoia National mammutfenyőfái bizo-nyítottan négy- - vagy még több ezer évesek de a FA akár ki-csi akár nagy akár fiatal ültet-vény vagy matuzsálcmkorú ártatlan szép időkből ittmaindt MŰEMLÉK a legnagyobb áldá-sa földünknek Szebb mint bár-milyen más természeti tüne-mény Nézni csodálni járni alattuk — ha a fák fasoit vagy erdőt képeznek — a legnagyobb gyönyörűség Minden fa külón-küló- n egy önálló hivatását tel-jesítő egyéniség És milyen sok-féle ez a hivatás Azonkí-vül hogy nem tudunk betelni szépségével az árnyékot adó balzsamos levegővel az ünnepi csenddel ami korulveszi szinte templomi áhítatba ejti a vándort A fák szünetnélkul szűrik a le-vegőt felszívják a széndioxi-dot és egyéb szennyes alkat-részeit a levegőnek és cserébe tiszta oxigént lehelnek ki Fák alatt erdőben járni semmi más természetadta gyönyörűséghez nem hasonlítható A lombok között megakad a zaj-lárm- a a templomi csendben megfúrdik a lélek A tüdő feltöltődik fiiss oxigénnel a szellem az agy-velő gondolkozása új utakon jár a terhes hétköznap már messze mögöttünk van s ha a vándor költő a legszebb vcisek szület-nek a fákhoz Ha a vándor ze-neszerző akkor földöntúli han-gokat hall: Beethoven szimfó-niái nagyrészt eidőkbcn szület-tek A fa nem egykönnyen adja meg magát gyökereit mé-lyen a földbe ereszti addig ta-pogatódzik míg vizet találnak Az önfenntartás ösztöne a kö-telességteljesítés tudata szinte nem ismer határt Viharnak fe-lhőszakadásnak ellenáll a körü-lötte lévő földet köti védi özön-víz ellenében is sikercsen har-col Nem úgy mint a csupasz meztélen föld amit a víz kényre-kedvre magával sodor fellazít-ja és megindulnak még a dom-bok is A fák nem változtak Ma is éppen úgy mint a flóra-termőid- ók kezdetén állna strázsálna szilárdan ha hagyná — az em-ber De jön a cementszörnye-teg polipkarjaival egyre több fásterületet pusztít és harap felfalja a fás erdős részeket mert kell a freeway highway-- k számára kell az autók számára amivel az ember helyettesíti a lábait Szaporodik a lakosság az autógyárak ontják a kocsi-kat a növekvő közlekedésnek utak kellenek és a fák egyre pusztulnak Az első számú köz-ellenség az autó a második az építési vállalkozó Társaságok alakulnak felvásárolnak nagy területeket leborotválnak min-den kicsi zöld pettyet bokro-kat fákat ha kell clhordják a földet ha kell feltöltik parcel-lázzák és elkezdődik a hirdető-hadjárat Akinek pénze van siet helyet biztosítani a szépen lefestett oázisban Amikor a párizsi Orly repü-lőtéren felszáll egy jet ez annyit jelent hogy Fontainbleu erde-jében a fák leveleinek levegő-tisztít- ó munkája huszonnégy órára megbénult Az országok területének egyharmad részét erdőség kellene hogy borítsa ahhoz hogy tiszta levegőt szív-hassunk Angliának csupán hat százaléka fásított terület Los Angelesben a Wilshire Blvd-o- n öt mérföldnyi távolság van két park között: a keleti rész McArthur parkja különben is át- - &B®Sff&Z&&2Ífá22& xmrM&tynr i&zzrí ~~iv"a iiiwa WSJZZMhija&Kqlíb7sVkisiLbBbSkieasiÁSliLlS£X2íiSsl£V Jane Fonda és alakítás alatt áll zárva van a ta-vat lecsapolták a Hancock park falatnyi zöld folt még ma is bugyborékoló kátrányvermekkcl tarkítva 1973 év Angliában az újia-fásít- ás éve Autóutak menten másfélmillió bokrot-fá- t illtettek „Mindenki ültessen el egy fát 1973-ban- " mozgalom indult A Földművelésügyi Minisztérium egészen az iskolapadokig viszi a sikeresen működő újrafásító hadjáratot Atlanta Ga városában egy foigalmas utcasarkon magas épületek között zaj- - és szennye-zett levegővel dacolva áll egy több mint száz éves szilfa Gyökeiéi mélyen nagyon mé-lyen tapogatódznak a cement-jáid- a és aszfaltos kocsiutak alatt A szilfa dacol az ellenséges kör-nyezettel és — viiul Igaz a va-lósnak van is gondja rá A fonó nyári hónapokban esténként megjelenik egy nagy öntözőko-csi és két „érdőfehigyclőnek" gondja van aira hogy 'a szilfa ne szomjazzon Tavasszal gon-dosan megnycsik kerítés védi a jáiókelők háborgatásától A szilfa szimbólum is Bizonyítja a város eltökélt szándékát: meg-védi és ha kell harcol is Atlan-ta fáiért Ez a város egyébként országszerte híres sokféle fái-ról A virágzó somfák szépsége ad különös jelentőseget a min-den évben tavasszal megtartott Fák Ünnepének ' Az ingatlanvállalkozók itt is mint mindenütt felvonultak hogy felfalják a fás területeket De Atlantában a fa szent cl nem tulajdonítható közvagyon A városi tanács erélyes favédelmi-törv-ényt hozott és egy telj-hatalmú főkertcsz-erdőő- rt alkal-mazott akinek gondja van arra hogy ennek a köVctésreméltó intézkedésnek érvényt is szerez-zen Az ingatlanvállalkozók any-nyi- ra félnek a költséges és akár hosszú évekig is elhúzódó bíró-sági eljárástól a sajtó nyilvános-ságától hoRV a főkertésznek ed dig meg nem volt alkalma bár-- " kit is a bíróság elé citálni A fő-kert- ész nemcsak „zsandár": oktat nevel magyaráz mindent elkövet hogy a vállalkozókat megtérítse és a faimádók tábo-rába terelje Atlanta példája saj-nos csak egy csepp a tenger-ben ' A Bialowicza-- i őserdőben az orosz-lengy- el határon kétszáz-ötvenezer katasztrális holdon az amerikai bölény rokona egy kétszáz főből álló bison-falk- a szabadon kóborol éppen úgy mint a történelcmelőtti időkben mert az erdőt sikerűit mind a mai napig fenntartani Ez a néhány száz főből álló ősi állatfajta va-lóságos kincs Életnagyságú pri-mitív rajzok ezekről az ősálla-tokr-ól spanyol és francia bar-langok falain láthatók Talán vannak állatkertek is ahol egy-eg- y bisont láthatunk de a bia-lowic- zai az egyetlen erdő ahol a bison-falk- a teljes szabadságot élvezve úgy él mint kezdettől fogva a különbség csupán csak annyi hogy az erdő lengyel ol-dalán a zord téli hónapokban etető-állomások- on gondoskod-nak róluk Hálából a bison-csor-d- a ritkán téved a fehér-oros- z területre még a kölcsönadott néhány főből álló bison-csalá- d is visszaemigrált Lengyelország-ba Vigyáznak is az erdőre és a kihalófélben lévő bisonra „Árnyas erdőben szeretnék élni nyáron át Nékem a zöld árnyas erdő hűvös enyhet ád MwímifZwmWmM$VMW%mifmmSwhyifÉm&Wm!srÉ™immm?máMwmmSmm& SSgKEISSipgpBSMESBiigBr SWftagg'ftwyaaffiig demonstráló társai i!Áisjtxyjj?s2pízt'x™?zú'~-íí- z &Ka'Avv7j?wdwjwt-wiz°&308tZ- i r-MK&wjWZjQfyynú?i&7rr5'xx%wK'wm-i! 7tKzw lBK£tg3£XKK£H££ü3MK mim im
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, May 19, 1973 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1973-05-19 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000485 |
Description
Title | 000163b |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | ra m 1973 május 19 (No20) Kanadai Magyarság 15 oldal I m R11i ÍJ ÉRDEKES az adófizető polgárok legkel-lemetlenebb kötelessége az „adó-fizetés" Szinte kivétel nélkül min-denki zúgolódik ellene Igaz hogy az adóhatóságok sem kiméletesek és nem bánnak kesztyűs kézzel sem az adózók zsebével sem ide-geivel Az adókat pedig állandóan emelik! Hogy mire? A jó ég tudja! A jójéti államban rendszerint ha-szontalan dolgokra Például Kana-dában rengeteg fiatalkorú „Welfa-re"--n él munka helyett évek óta Hogy ki fizeti ezt? Természetesen az adófizető Dehát Istenem sze-génykéknek akkor miből telne ma-rijuan- ára ha az állam nem támo-gatná őket? Még a végén kényte-lenek lennének visszamenni az is-kolákba és — tanulni Különösen a szóló embereket és gyermektelen házaspárokat adóztatják meg ke-gyetlenül Azokat akik évekig ku-porgatják a dollárokat hogy végre lefizethessenek néhány ezer dol- - A 102 éves Wetmore lárt és saját házat vegyenek s csa-ládot alapíthassanak Nemrégiben Ronald Reagan 'kaliforniai kor-mányzó Maureen nevulánya meg-szervezte a „Szóló Adófizetők Egyesületét" Maureen 'maga is magányos egyedül él így hát ez a fokozott adózás rá is vonatkozik Maureen színésznő és TV prog-ramvezető és ebben a minőségben meginterjúvolta saját 'édesapját — aki ennek a nyilvánosságnak va-lószínűleg nem nagyon örült Mab-ree- n az interjú során bebizonyítot-ta hogy az elmúlt évben a magá-nyos embereknek Kaliforniában több mint 22 millió dollár adóv túlfizetésük volt Reagan kormány- - zó csak vakarta a fejét-'d- e mert 4gaz is volt —C igaza is volt a lányának és mert nem is akart szembeszállni vele beadta a derekát és kénytelen volt nyilvánosan beismerni hogy va-lóban méltánytalan a magányos em-berek adózása és megígérte hogy a jövőben csökkenteni fog a ma-gánzók adóján Mert ami igaz — igaz Mind az USA-ba- n mind Ka-nadában már csak a dolgozók adóz-nak a nem dolgozók ezzel szem-ben élvezik a munkanélküliség „ál-dott gyümölcsét" a világ legkisebb repülőgépét Kenneth H Williams Norfolk angliai lakos tervezte A mini-rep- ü- HOGY o o o löt a tervező „repülő seprűnyél-nek" nevezte el A kis forgószár-nyas repülőgép befogadóképessége mindössze két személy Williams az angol légierők 57 éves egykori parancsnoka kislánya Wallis szá-mára tervezte a „repülő-söprű-nyele- t" A WA-116-- T mindössze 10 láb hosszú 5 láb széles és alig 240 font súlyú óránként 75 mér-földes sebességgel halad és 140 mérföldet is meg tud tenni 20 ezer láb magasságban is ha egy sze-mély ül rajta A nyitott kis „légi-taxi" a világ eddig ismert legki-sebb minirepülője amelynek állító-lag nagy jövője van Különösen privát használatban Olcsó előál-lítása könnyen hozzáférhetővé te-szi a privát polgári közlekedés szá-mára régi ismert magyar közmon-dás: a töltött káposzta magyarnak gyógyszer németnek halál! így va-gyunk lassan a cigarettával és az whiski nélkül nem tud élni alkohollal is Kiderül hogy a do-hányzó — iszákos emberek sokszor elélnek száz évig is míg a mér-sékelt rendes életet élő polgárok idő előtt meghalnak Alvin Wet-more kaliforniai lakos most ünne-pelte 102 éves születésnapját Ez alkalomból Nixon elnök és felesé-ge Pat üdvözlő táviratot küldött az öregnek aki szerint ez volt élete legbüszkébb pillanata Igaz őt nem izgatja a Watergate — kizárólago-san mindennapi whiskije izgatja Nevelt lánya szerint ha kifogy az üvegből a nedű — nem lehet vele birni Morózus lesz és nem szól "senkihez De amelyik pillanatban megtöltik poharát rögtön megered a nyelve és barátságos lesz De npm hir élnicigarettanélkül sem Kilenc éves volt amikor elkezdett dohányozni és 14 éves kora óta iszik Egész életében keményen dolgozott Farmer volt illetve pásztor Juhokat őrzött és kora ta-vasztól késő őszig kint aludt a me-'ző- n a sátrában Egész kilencven éves koráig rendszeresen dolgo-zott és csak vagy két éve hagyta abba a kerti munkát Az öreg hosz-sz- ú életének titka állítólag két do-log: legelsősorban is az „ital" és másodsorban a napi „pakli" ci-garetta Most legyen okos az em-ber! Kinek higyjen?'Az orvosok-nak illetve a tudománynak akik E?£?r í£3i ster=sa- - t 1 mim r ff mm A' világ legkisebb kétszemélyes repülőgépe Mary Anderson a feltaláló lassan már mindenről leszoktat-ják az embert vagy — a 102 éves Alvin Wetmore-nak- ? a komputerről kiderül hogy lassan már mindent helyettesít Még az orvosokat is Méghozzá állítólag tökéletesen helyettesíti őket Mert a komputer nem fele-dékeny mint az orvosok akik esetleg a leglényegesebb tünetet elfelejtik a betegtől megkérdezni mert már a szomszéd fűikében a másik beteg vár rájuk s nem keve-rik össze a betegeket A komputer különösen a pszihiátereket helyet-tesíti tökéletesen (az viszont nem kunszt) A Wisconsini Madison Hospitalban állították fel az első program-analitiku- s komputert Az eredmény meglepő volt A kom-puter a betáplált kérdéseket pon-tosan feladta a betegnek és a fe-leleteket is pontosan rögzítette És ami a komputer legfőbb érde-me — nem türelmetlen a beteggel szemben nem unja őt nem foglal-kozik egyik beteggel sem többet a másik rovására nem fölényes-kedik vele Kiderült tehát hogy a komputer hasznosabb munkát vé-gez a beteg szempontjából mint a legtöbb pszihiáter Igaz azt tart-ják hogy a pszihiáterek maguk is kicsit zavaros alakok és nem le-het őket teljesen komolyan venni A kettő között csak az a lényeges különbség hogy a komputert meg-felelő hőfokon kell tartani hogy tökéletes munkát végezzen míg a másikat az orvost — a legtöbb esetben el sem lehet érni Dr John Greist szerint aki az orvosi ana-lizáló komputer felfedezője volt — ajövő orvostudomány fejlődésé-nek útját nagyban elősegíti az új-fajta komputer az egyik amerikai lapban olvastuk a következőt: „Igazán él-vezem az új Dinah Shore progra-mot a TV--n Dinah Shore élveze-tesen adja elő az ételrecepteket —kedvesen kínálgatja főztjét a TV- - vendégeknek Ez eddig rendben van De miért énekel mindehhez? Ki mondta ennek a derék hölgy-nek hogy hangja van? És mi szük-ség van arra ha valaki főzöget még énekelgessen is?" Teljesen egyet értünk a texasi olvasóval Ha valaki főz az ne énekeljen még akkor sem ha hangja van pláne ha nincs? a szerelem nem szégyen — mondogatják Úgy látszik Baudou-i- n belgiumi király is ezt az elvet vallja mert a legutóbbi afrikai lá-togatása alkalmával amikor a volt Belga Kongó elnökét Mobutut és k nejét fogadta hivatalos látoga-táson Brüsszelben — mint a sajtó megjegyezte — egész idő alatt fele-sége derekát átnyalábolva tárgyalt A néger házaspárnak szemlátomást tetszett a királyi idil — különösen -- természetesen Madame Mobutu-na- k — mert a nők érzékenyebben reagálnak a romantikára A férfi-akat már inkább a piszkos politika és az üzlet érdekli' hogy mit lehet eladni vagy mit lehet venni a ven-déglátó államfőtől de a nő —az más ! Örömmel veszi tudomásul hogy anyagi érdekek mellett nemcsak Afrikában hanem másutt is — sze-relem is van a világon Egyébként a királyi pár tizenkét év előtt há-zasodott össze Fabiola királynő spanyol származású és két évvel idősebb 43 éves férjénél A házas-pár egyetlen fájdalma hogy nincs gyermekük azonban a kedves sze-rény kellemes modorú Fabiola nemcsak férjét bűvöli el kedves-ségével hanem másokat is Még Mobutuékat is Még tizenkét évi házasság után is úgy élnek mint a galambok — mondják rájuk a pol-gári körök bármilyen lesújtó is egyes férfiak véleménye a nőkről végül-i- s tudomásul kell venni hogy akad-nak köztük legalább olyan zseniá-lisak mint ők — a teremtés koro-nái Ott van mindjárt az élen Ma-dame Currie Kevesen tudják azon ban hogy az autójárművek szélvé-dő üvegmosóját is egy „nő" találta fel MatfjFAnderson egy déli álla-mokban 'éimerikai hölgy Het-venegy évvel ezelőtt hatalmas eső-viharba került kocsijával 1902-ő- t írtak a Gergely-naptárba- n amikor Mary Anderson rokonai látogatá-sára New Yorkba indult Az egyik útszakaszon rettenetes felhősza-kadásba került A zuhogó eső tel-jesen elrontotta a látási viszonyo-kat A kocsi férfi vezetője egy ide-ig leállt azonban az eső továbbra is zuhogott illetve rendületlenül esett Ebben az időben a vezetők még egy darab hagymával vagy dohányzacskójukkal tisztították az ablaküveget Mindez azonban csak néhány percig tartott utána újból behomályosodott az üveg és a látási viszonyok egyre rosz-szabb- ak lettek Miss Anderson szerencsésen hazatérve Birniing-hamb- a hozzálátott és megtervezte a saját maga által elképzelt ablak-mosót Első alkalommal nem volt szerencséje Amikor másodszor mutatta be találmányát az ablak-mosót vagy ahogy angolul neve-zik „Windshield-wiper"- -t az egyik angol cégnek a cég mérnöke azon-nal meglátta benne a fantáziát A mérnök egy kis kézi meghajtásos motort szerelt az ablak egyik vé-gére és amikor azt bekapcsolták azonnal lekotorta a havat vagy az esőt az üvegről Miss Anderson azonnal patentíroztatta az „ablak tisztító készülékét" a helybeli pa-tent hivatalban A bejegyzés 1903-ba- n történt A feltaláló azonban csak évek múlva élvezte találmá-nyának gyümölcsét de akkor azu-tán villámgyorsan terjedt világszer-te Jane Fonda népszerűsége már a kommunisták köreiben is csökkent Joseph Losey filmrende-ző aki módfelett szimpatizált a modern „partizán-nővel- " egyik Angliában forgatott filmjére leszer-- JhM9H Maureen Reagan sokallja az adót ződtette Janet A darabot Ibsen klasszikus drámájából „A doll's House"-bó- l írták filmre és a da-rabban először szerepelnek a női felszabadítók A derék Losey a film gyártása előtt huzamosabb ideig Dániában tartózkodott és ta-pasztalatai nyomán maga is kissé „anti" lett mármint anti-li- b Jane Fonda még a felvételek előtt a fran-cia női szereplővel Delphinevel akit erre az alkalomra külön impor-táltak Párizsból — teljesen elsze-parálta magát olyannyira hogy végülis amikor a rendező Janc-b- a invesztált pénzét veszélyeztetve látta ultimátumot intézett hozzá hogy vagy megkezdi a film felvé-teleit vagy felbontja a szerződé-sét Ettől még Jane is megszeppent ésamásnapi „anti-háború- s" propa- - ganda beszédét is elhalasztotta és sürgősen megjelent a filmgyárban A rendező a következőket állapítot-ta meg: ostobaság volt részéről Janet leszerződtetni mert először is egyáltalán nem nőies — és legújabb „férj-szerzeményé- n" Hayden-e- n kívül semmiért és senkiért sem ra-jong Úgy mozog a felvevőgép előtt mint egy darab fa Senkivel nem áll szóba barátságtalan és ci-vilizálatlan De a legnagyobb hibá-ja politikai elvakultságán kivül hogy egyáltalán nincs humora Os-toba libának tartják Angliában aki a'filmesek között a legnagyobb an-tipátián- ak örvend Utolsó nap ami-kor végre befejezték a felvétele-ket az egyik filmes odament hozzá és megjegyezte: Jane mi már min-dent tudunk magáról mert annyit szónokolt de maga senmit nem tudott meg rólunk Én egy párt-igazolvány- os tagja vagyok az an-gol kommunista pártnak itt a kár-tyám! De maga Jane bűzlik!" (KÍVÁNCSI) Fizessen elő lapunkra! GEKLE GIZELLA A százéves szilfa Vannak sokkal öregebb fák is: az Észak Kalifornia-- i Sequoia National mammutfenyőfái bizo-nyítottan négy- - vagy még több ezer évesek de a FA akár ki-csi akár nagy akár fiatal ültet-vény vagy matuzsálcmkorú ártatlan szép időkből ittmaindt MŰEMLÉK a legnagyobb áldá-sa földünknek Szebb mint bár-milyen más természeti tüne-mény Nézni csodálni járni alattuk — ha a fák fasoit vagy erdőt képeznek — a legnagyobb gyönyörűség Minden fa külón-küló- n egy önálló hivatását tel-jesítő egyéniség És milyen sok-féle ez a hivatás Azonkí-vül hogy nem tudunk betelni szépségével az árnyékot adó balzsamos levegővel az ünnepi csenddel ami korulveszi szinte templomi áhítatba ejti a vándort A fák szünetnélkul szűrik a le-vegőt felszívják a széndioxi-dot és egyéb szennyes alkat-részeit a levegőnek és cserébe tiszta oxigént lehelnek ki Fák alatt erdőben járni semmi más természetadta gyönyörűséghez nem hasonlítható A lombok között megakad a zaj-lárm- a a templomi csendben megfúrdik a lélek A tüdő feltöltődik fiiss oxigénnel a szellem az agy-velő gondolkozása új utakon jár a terhes hétköznap már messze mögöttünk van s ha a vándor költő a legszebb vcisek szület-nek a fákhoz Ha a vándor ze-neszerző akkor földöntúli han-gokat hall: Beethoven szimfó-niái nagyrészt eidőkbcn szület-tek A fa nem egykönnyen adja meg magát gyökereit mé-lyen a földbe ereszti addig ta-pogatódzik míg vizet találnak Az önfenntartás ösztöne a kö-telességteljesítés tudata szinte nem ismer határt Viharnak fe-lhőszakadásnak ellenáll a körü-lötte lévő földet köti védi özön-víz ellenében is sikercsen har-col Nem úgy mint a csupasz meztélen föld amit a víz kényre-kedvre magával sodor fellazít-ja és megindulnak még a dom-bok is A fák nem változtak Ma is éppen úgy mint a flóra-termőid- ók kezdetén állna strázsálna szilárdan ha hagyná — az em-ber De jön a cementszörnye-teg polipkarjaival egyre több fásterületet pusztít és harap felfalja a fás erdős részeket mert kell a freeway highway-- k számára kell az autók számára amivel az ember helyettesíti a lábait Szaporodik a lakosság az autógyárak ontják a kocsi-kat a növekvő közlekedésnek utak kellenek és a fák egyre pusztulnak Az első számú köz-ellenség az autó a második az építési vállalkozó Társaságok alakulnak felvásárolnak nagy területeket leborotválnak min-den kicsi zöld pettyet bokro-kat fákat ha kell clhordják a földet ha kell feltöltik parcel-lázzák és elkezdődik a hirdető-hadjárat Akinek pénze van siet helyet biztosítani a szépen lefestett oázisban Amikor a párizsi Orly repü-lőtéren felszáll egy jet ez annyit jelent hogy Fontainbleu erde-jében a fák leveleinek levegő-tisztít- ó munkája huszonnégy órára megbénult Az országok területének egyharmad részét erdőség kellene hogy borítsa ahhoz hogy tiszta levegőt szív-hassunk Angliának csupán hat százaléka fásított terület Los Angelesben a Wilshire Blvd-o- n öt mérföldnyi távolság van két park között: a keleti rész McArthur parkja különben is át- - &B®Sff&Z&&2Ífá22& xmrM&tynr i&zzrí ~~iv"a iiiwa WSJZZMhija&Kqlíb7sVkisiLbBbSkieasiÁSliLlS£X2íiSsl£V Jane Fonda és alakítás alatt áll zárva van a ta-vat lecsapolták a Hancock park falatnyi zöld folt még ma is bugyborékoló kátrányvermekkcl tarkítva 1973 év Angliában az újia-fásít- ás éve Autóutak menten másfélmillió bokrot-fá- t illtettek „Mindenki ültessen el egy fát 1973-ban- " mozgalom indult A Földművelésügyi Minisztérium egészen az iskolapadokig viszi a sikeresen működő újrafásító hadjáratot Atlanta Ga városában egy foigalmas utcasarkon magas épületek között zaj- - és szennye-zett levegővel dacolva áll egy több mint száz éves szilfa Gyökeiéi mélyen nagyon mé-lyen tapogatódznak a cement-jáid- a és aszfaltos kocsiutak alatt A szilfa dacol az ellenséges kör-nyezettel és — viiul Igaz a va-lósnak van is gondja rá A fonó nyári hónapokban esténként megjelenik egy nagy öntözőko-csi és két „érdőfehigyclőnek" gondja van aira hogy 'a szilfa ne szomjazzon Tavasszal gon-dosan megnycsik kerítés védi a jáiókelők háborgatásától A szilfa szimbólum is Bizonyítja a város eltökélt szándékát: meg-védi és ha kell harcol is Atlan-ta fáiért Ez a város egyébként országszerte híres sokféle fái-ról A virágzó somfák szépsége ad különös jelentőseget a min-den évben tavasszal megtartott Fák Ünnepének ' Az ingatlanvállalkozók itt is mint mindenütt felvonultak hogy felfalják a fás területeket De Atlantában a fa szent cl nem tulajdonítható közvagyon A városi tanács erélyes favédelmi-törv-ényt hozott és egy telj-hatalmú főkertcsz-erdőő- rt alkal-mazott akinek gondja van arra hogy ennek a köVctésreméltó intézkedésnek érvényt is szerez-zen Az ingatlanvállalkozók any-nyi- ra félnek a költséges és akár hosszú évekig is elhúzódó bíró-sági eljárástól a sajtó nyilvános-ságától hoRV a főkertésznek ed dig meg nem volt alkalma bár-- " kit is a bíróság elé citálni A fő-kert- ész nemcsak „zsandár": oktat nevel magyaráz mindent elkövet hogy a vállalkozókat megtérítse és a faimádók tábo-rába terelje Atlanta példája saj-nos csak egy csepp a tenger-ben ' A Bialowicza-- i őserdőben az orosz-lengy- el határon kétszáz-ötvenezer katasztrális holdon az amerikai bölény rokona egy kétszáz főből álló bison-falk- a szabadon kóborol éppen úgy mint a történelcmelőtti időkben mert az erdőt sikerűit mind a mai napig fenntartani Ez a néhány száz főből álló ősi állatfajta va-lóságos kincs Életnagyságú pri-mitív rajzok ezekről az ősálla-tokr-ól spanyol és francia bar-langok falain láthatók Talán vannak állatkertek is ahol egy-eg- y bisont láthatunk de a bia-lowic- zai az egyetlen erdő ahol a bison-falk- a teljes szabadságot élvezve úgy él mint kezdettől fogva a különbség csupán csak annyi hogy az erdő lengyel ol-dalán a zord téli hónapokban etető-állomások- on gondoskod-nak róluk Hálából a bison-csor-d- a ritkán téved a fehér-oros- z területre még a kölcsönadott néhány főből álló bison-csalá- d is visszaemigrált Lengyelország-ba Vigyáznak is az erdőre és a kihalófélben lévő bisonra „Árnyas erdőben szeretnék élni nyáron át Nékem a zöld árnyas erdő hűvös enyhet ád MwímifZwmWmM$VMW%mifmmSwhyifÉm&Wm!srÉ™immm?máMwmmSmm& SSgKEISSipgpBSMESBiigBr SWftagg'ftwyaaffiig demonstráló társai i!Áisjtxyjj?s2pízt'x™?zú'~-íí- z &Ka'Avv7j?wdwjwt-wiz°&308tZ- i r-MK&wjWZjQfyynú?i&7rr5'xx%wK'wm-i! 7tKzw lBK£tg3£XKK£H££ü3MK mim im |
Tags
Comments
Post a Comment for 000163b