Kanadai Magyarsag, May 19, 1973

              Béldv Béla:
Mi lesz „ellentámadás" esetén?
Később szégyelni fogják magukat akik
a Watergate-tészt- át botránnyá dagasztot-ták
mielőtt megkelhetett volna Az ügy
a bíróság előtt fekszik és legalább is otrom-ba
újságírás — előre sikítani az örömtől
Az amerikai tisztességet amely ártatlan-nak
tart minden bűnöst — a tervszerű vagy
véletlen gyilkost is — amíg el nem ítélték
egyszerűen elfújta a mohó Pulitzer-bizott-sá- g
amely olyan díjakat osztott ki két
ifjú újság-kopón- ak amelyeket még nem
érdemeltek ki mert — az ügy nincs befe-jezve
De ez más kérdés Ez az egész balol-dali
trauma most akar vért látni most akar
fejeket látni a gillotin alatt Nixon bőrét
akarják lenyúzni mert riem haverkodott
velük és mert — egész életében anti-libe-rál- is
volt Ez nagy bűn a keleti sajtó sze-mében
Majdnem olyan mintha háborús
főbűnös volna
Ebben a vérszagtól felizgatott légkörben
nem tudnak józanul gondolkodni és így
nem mérhetik fel hogy milyen mérhetet-len
kárt okozhatnak Amerikának a világ
többi részén Igaz hogy ezzel nem törőd-nek:
ők csak állampolgárai Amerikának
Nixon viszont a hazáját szereti benne
Ezek után az ember egy kis rossz elő-érzettél
nyúl a külföldi lapokhoz mert
tudja hogy Nixon a világpolitika új ren-dezéséhez
fogott és minden támadás meg-nehezíti
történelmi munkáját A külföld
azonban — nem törődik az ilyen kis Pulit-zer-botrányok-kal
Csak a francia szenzáció-ma-gazin
a L'Express írja címlapján:
A botrány amely megrázta Amerikát"
és a német botránylap a Der Spiegel kö-veti
híven amerikai lelki rokonságát A
Nixon-Skanda- l" címmel
Ezzel vége is a társutas szimpátiának
A világsajtó komoly orgánumai elmellő-zik
az amerikai „kommentárokat" Nem
érdekli őket a washingtoni és new yorki
panasz-konce- rt A jó öreg londoni Times
amely mégiscsak az újságírás tanköny-véül
szolgálhat pont ellenkezőleg: dicséri
Nixont világpolitikai kezdeményezéseiért
Szép számmal vannak olyan újságok is
amelyek ebben az amerikai demokrácia
erejét látják ami nem enged semmit sem
eltussolni
Maradna a Szovjet és Kína amelyek
— minden közeledés ellenére is — ellenfe-leknek
számítanak Egyik sem szól egyet-len
rossz szót sem Valószínűleg nem
és
AMIKOR SZALAD cikkázik a
kép a pesti televízióban becsúszik
a felirat: nem az ön készülékében
van a hiba Kicsit magyartalan
kicsit sokértelmű de kedves Ha
kicsinyke humor vetődik a defekt-re
máris könnyebb az élet Ez ju-tott
eszembe amikor FP McMa-nu- s
szenátornak megköszöntem az
ínteijut és a filmfelvevő előtt egy-más
kezét ráztuk Mosolyogtam
mert McManus szenátor úr
készülékében van a hiba hogy nem
azt vetítette ki amit szerettem
volna Talán ott a defekt: túl sokat
akarunk a világtól Nem vesszük
tudomásul hogy ugyanarra a kér-désre
másképp rezonálnak otthon
Amerikában vagy Ausztráliában
Mindenhol az a valami hangolja át
kérdésünket amelyet környezeti
akkusztikának sajátos népi hallás-nak
emberi behangoltságnak neve-zünk
de közelről sem biztos hogy
az Lehet:' egyszerűen rosszul
hangszereljük melódiánkat Utána
haragszunk mert nem tapsolnak
meg vagy csak úgy: udvariasan
semmitmondón
Mert McManus szenátor úr száz-százalékos
gentleman Emberileg
és politikailag is Milyen sorrend-ben?
Nem illik ide a kérdés Me-gint
az a lény incselkedik velem
amelyet szibériai könyveimben
Rabnak neveztem pedig nem azo-nos
vele Testvére unokatestvére
vagy egyszerűen rokona? Manó
Egy a sok közül Nem illő kérdé-seket
tesz fel és nagyon mérges
amikor olyan feleletet kap
amilyent akar Sem az embertől
sem a politikustól sem más né-pektől
Még a történelemtől sem
Ott is összekeverednek a Manó
kérdései és a történelem sem iga
is látnak benne nagy ügyet és ha látnának
is Amerika barátsága fontosabb nekik
mint a nyelvöltögetés és hát Amerikát
— Nixon képviseli
Különben is: Európának ez a jelenték-telen
választási bűncselekmény nem im-ponál
Nincs benne megvesztegetés csa-lás
és más anyagi haszon mint azokban
az esetekben amelyek a demokrata rezsi-mek
idején történtek
Érdekes hogy ez a lehallgatási láz Itá-liában
annyira elhatalmasodott hogy ott
azon csodálkoznak hogy ezt itt egyálta-lán
szóvá teszik
Finnországban egyes „hadititkok" ki-adása
a svéd sajtónak okozott nagy fel-zúdulást
A „bűnös" miniszterek lemond-tak
a kormány és Urho Kekkonen elnök
maradt
A franciák egy egész sor panamán (te-hát
nem csupán politikai ügyön) estek
át Maga a miniszterelnök Chaban-Del-ma- s
elfelejtett adót fizetni (lemondott)
és egy csomó jelentős törvényhozó befo-lyást
árult állami házépítésekkel kapcso-latban
Németországban (1962-ben- ) Franz-Jos- ef
Strauss lemondott a honvédelmi
miniszterségről amikor a baloldali Der
Spiegel nudista lapnál házkutatást tart-tato- tt
a német haderőt becsmérlő cikkek
anyagának felkutatására Később pénz-ügyminiszter
lett és ma az ellenzék egyik
oszlopos tagja
Angliában (1961) Profumo hadügymi-niszter
bonyolódott bele egy szerelmi
ügybe ahol a hölgy nem csak vele hanem
a szovjet katonai attaséval is tartotta a jó
viszonyt Lemondott De a miniszterel-nök:
Macmillan nem mondott le
Ezekhez és sok máshoz képest a Wa-tergate-ü- gy
jámbor amatőr villanyszere-lés
tulajdonképpen senkinek sem ártott
sőt: az ember nem érti hogy egyáltalán
miért csinálták
Mi lesz azonban akkor ha egyszer a re-publikánusok
ellentámadásba mennek át
ahogy Goldwater szenátor célzott erre?
Ez nagy bünhullámot leplezhetne le Chi-cagótól
kezdve Chappaquiddickig
Ezek nem kis felfújt botrányok de a
Pulitzer-író-k gondosan elkerülték őket
Mi lesz ha egyszer valaki elkezdi pisz-kálni
azt ami sohasem évül el legalábbis
erkölcsileg nem? Még akkor sem ha meg-feledkezik
róla a Pulitzer-díja- s sajtó
Magyarok Ázsia peremén
Nagy a különbség a folkláz a
történelmi sajátosságok között
nem
nem
zolja hogy mindig mindenben iga-zunk
volt Legfeljebb csak annyit:
jogunk van az élethez Akár a ku-kabará-nak
a koala mackónak akár
a legkisebb lénynek amelyet sajá-tos
céllal sajátos életre teremtett
az Isten Legalábbis így tanultuk
Ha nem így van vissza minden
kérdést Még az is hogy a gentle-man
fogalom milyen sorrendben kí-vánkozik
McManus szenátor úr-hoz
Egyszerre? Ez a legudvaria-sabb
és gondolom a legigazibb
A szenátor úr magyarbarát Nem a
jelenlegi választások miatt hanem
évtizedek óta Sose pattant róla
vissza emberi kérés és sose mon-dott
nemet a politikus Huszonkét
év nem sok de elég hogy egy em-beries
egy politikus kiformálódjon
benne Az első volt aki megértet-te
hogy a hajórakományok is embe-rekből
állnak Földönfutókból el-tiprotta-kból
megalázottakból sze- -
rencsétlenekből FP McManus
emberszinten lépett hozzájuk Az
életkezdés ezernyi kínjában nyúj-tott
segítséget Mit tett a politi-kus?
Amit tehetett Az emberrel
együtt döngette a falat amellyel
egy ország sajátos érdekeit sajátos
szemlélettel és eszközökkel védi a
politika s alig hagy több rést
amennyin az ember átfér és a poli-tikus
helyett kér csipetnyi megér- -
test a megnemértéstől parányi ön-zetlenséget
az önzéstől egyéni
mérlegelést az általánosítástól
Mindazt amit az ember nélkül
sohasem érhet el a politikus
A POLITIKÁBAN diplomáciá-ban
nagyon lényeges emberileg te-ljesen
lényegtelenaz interjú az én
kérésemre jött létre Nem könnyen
talán nem is szívesen Ha másjiem
közbelépett a választás közelsége
Teljes gőzzel futott az agitációs sze-relvény
Ahogy szokott: emberi jó-szándék- kal
politikai manipulá-cióval
mindennel amiből úgyis
kevés jut el a parlamentbe De lét-rejött
a találkozó Nem ahogy
szokott hanem protokoll-mentese- n
és kicsinyke dolgozószobában ahol
inkább dolgozik mint fogad repre-zentál
egy ember Ilyen környezet-ben
könnyebb de mégis csak kö-tött
a kérdezés Interjú-szabályokh- oz
igazodik Valószínűleg azért
találták ki hogy az emberi véle-mény
ne vághasson a társadalmi
vagy politikai formaságok elé Pe-dig
mennyivel egyszerűbb lenne
úgy ahogy a Manó súgja Kedves
jó embertársam hogy tudtad át-törni
a rengeteg korlátot amikor
elsőnek láttad meg hogy a magyar
is ember? Milyen korlátokat? Bo-csánat
most nagyon pestiesen feje-zem
ki magam és esetleg meg sem
érted: ne játszd meg magad! Mind-ketten
tudjuk hogy az emberi jó-szánd- ék
megértés nem elég hogy
megetesd a magyart aki éppen csak
letöltötte két éves büntető-szerződés- ét
amelyet az éhség a remény-- "
telenség a családféltés a remény
íratott alá vele az ausztriai mene-külttáborban
hozzád fordult és em-beri
jogait koldulta Ha így kér-dezhetnék
biztos megértenél Egy-más
mellé ülnénk a kis kanapéra
és elmondanád: nem volt könnyű
Nem tehetsz róla talán senki se
felelős érte olyan világbirodalom
értékrendszere állt eléd amely vál-tozatos
történelmében nem egyszer
bálában hordóban és egyéb köny-nye-n
érthető megfogható és elad-ható
fogalmakban mérte az embert
Amikor segítésre nyújtottad kezed
ráütött mert korábban reformáltad
meg mértékrendszerüket mint
ahogy eljött az ideje Akkor is meg-botlottál
nem is egyszer amikor
megértetted de segíteni nem tud-tál:
a lelki megalázás ezerszer fá-jóbb
a fizikainál Értetted mert
segíteni akartál milyen kín az
amikor azért nem építhet hidat
házat gépet a mérnök nem gyó-gyíthat
az orvos nem taníthat
a tanító nem védheti az igazsá-got
az ügyvéd nem húzhat unifor-mist
a hivatásos katona mert dip-lomáját
nem világbirodalmi kul-túrtudato- tok
tintájával írták alá
Tudom számtalan magyar dip-lomás
a tanú megpróbáltad átpré-selni
emberségedet és politikai re-putációdat
a kerítés-nyíláso- n
amikora kamaráknál arra hivatkoz-tál
milyen embertelenül buta do-log
ha a pesti sebészorvos kezét
feltöri a lapát a mérnök talicskát
tol az útépítésen a matema-tikus
birkát legeltet Szavad süket
fülekre talált Legfeljebb a pesti
sebész a nőgyógyász a szívspeci-alista
két-nég- y vagy hat évre le-szerződhetett
pingvin-etetőne- k va-lamelyik
Déli Sarki expedícióhoz
utána ismét előszobázhatott vagy
ha az asszony és a gyerekek
megvonták szájuktól a falatot újra
kezdhette az egyetemet
AZT IS TUDOM kedves jó em-bertársam
hogy a szülők gondjai
után gyermekeink és öregjeink
problémáit is megértetted Segítet-tél
Megint csak: ahol tehetted
Ahol nem? Isten és ember a tanúd
nem rajtad múlott a segítség Sem-mi
esetre sem voltál oka hogy a
magyar nem lehetett olyan „elis-mert"
idegen nyelv az iskolákban
mint a héber vagy a holland és
cserkészetünk sem kaphatta vissza
helyét a világifjúság sorában ame-lyet
odahaza azért vesztett el mert
a barna és vörös erőszak közepette
a humánum zászlójára esküdött fel
Nem voltál oka mert nem is lehet-tél
hogy világotok csak annyit tud
a kommunizmusról: ideológia poli-tikai
rendszer hatalmi tényező
Arról viszont fogalma sincs amit
magyar védenceid sorsa elbeszél:
milyen az ember amikor asszerint
kap életlehetőséget melyik társa-dalmi
osztályból indult el az apja
a nagyapja elveszik diplomáját ál-lását
üzletét vagyonát az éle-téi
mert aszerint akart élni ahogy
a hittanórán tanulta Messze men-tem?
El sem hiszed milyen közel
vagyok ahhoz ami akkor is "prob-lémátok
ha nem valljátok be va-lamilyen
szinten formában ma-gatartásban
egyszer rávetődik tör-ténelmetekre
hogy süket fülekre
találtál amikor liberális pártod jel-szavainak
valóságát kerested em-berbarát
útjaidon az életszemléleti
labirintusokban Félre ne érts ked-ves
jó embertársam Nem az ausz
tráliai magyarok állampolgári hűsé-géről
beszélek mert nem dobhat-tál
mentőkötelet nekik az emberte-lensé- g
közöny rövidlátás dagályá-ban
Mindössze azt mondom na-gyon
könnyen kikezdheti a sors
azt a történelmet amelyet az erő-szak
védelmezett Sajnos ezt sem
érted Világbirodalomban szület-tél
és mindig csak az erőszak hátát
láthattad Azok az emberek aki-ket
ahol tudtad segítettél mellü-ket
feszítették eléje és ezer évünk
alatt ezerszer keltek birokra vele
NEM TITOK őszinte örömmel
támogatod egyesületeink szer-vezeteink
munkáját amikor úgy
akarnak jó ausztrál állampolgárok
lenni hogy magyarságukat se ve-szítsék
el De senki sem kíván-hatja
hogy megértsd: mi a különb-ség
egy hazátvesztett nép életében
és jövőjében a folklór és a törté-nelmi
sajátossága megnyilvánu-lása
között Az egyik kultúrantro-pológi- ai
adat a bizonyíték-sorba- n
amelyben alibit kerestek magatok-nak
elhiszitek és elhitetitek hogy
a hozzátok fonódott népcsoportok
látványos produkcióit senki se fe-nyegeti
Csinnadrattázhatnak
bukfencelhetnek tótágast állhat-nak
amíg az emberi és népi igé-nyek
nem lépik túl a panem et cir-cens- es
korszerű változatát Úgy
akarnak egy államkeretbe épül-ni
hogy ne veszítsék el önmagu-kat
Lehetetlen? Példa rá ezeréves
nemzetünk Úgy nőttek hozzánk
népek hogy sajátosságaik most is
érintetlenek Saját nyelvükön ír-nak
olvasnak imádkoznak és népi
karakterük szerint értékelik vagy
kevésbé értékelik a nemzetet aho-vá
tartoznak Ellenpéldát is idéz-zek?
Az amerikai nemzet fogalma
azért repedezik mert a népi kultú-rák
sajátosságok nem kaptak he-lyet
az előregyártott elemekből ösz-szeheggesz- tett
nemzet-bildingbe- n
Mindezt azért mondom mert
(Folytatás a 6 oldalon)
1973 május 19
Nyíregyházy Pál:
(No20) Kanadai Magyarság 5 oldal
Petőfi a vasfüggönyön túl
Orosz gyalogos cs doni kozák 1849-bc- n Magyarországon
A Szovjetunióban az idén fel-tűnő
érdeklődés mutatkozik Pe
tőfi élete és müvei iránt „Vil-lám"-n- ak
hívják mert 'élete
olyan rövid és vakítóan fényes
volt mint a villám Iobbanása
„Kora bolsevikjának" nevezik
kinek élete a 26 évben meg-szakadt
amikor a haza szabad-ságáért
és függetlenségéért har-colt
1849 július 31-é- n halt
meg a magyar forradalmi sereg
katonájaként a győzedelmes-kedő
világreakció erőivel vívott
egyik utolsó küzdelmében"
(Ez valóban kommunista szel-lemű
történetírás) Sehol nem
olvastam bűnbánatról afelett
hogy vérengző kozákok gyilkol-ták
meg a fegyvertelen költőt
Jelena Umnyakova Petőfi ta-nulmányában
olvasom hogy
az 1870-80-- as években divatos
volt Magyarországon a Petőfi
versek forradalmi mondaniva-lójának
meghamisítása „Petőfi
születésének fél évszázados
fordulóján a sors iróniája foly-tán
az ünnepi beszédet Jókai
Mór tartotta aki annak a felső-háznak
a tagja amelyet az a
Ferenc József nevezett ki aki
ellen Petőfi harcolt" — írja egy
korabeli orosz újság
A Russzkoje slovo már 1861-be- n
Arannyal Vörösmartyval
hasonlítja össze Petőfit Senki
sem tudta olyan híven kifejezni
a magyar nép jellemét Ismerte-tik
a költő életét aki fiatalon"
megismerte az élet nehézségeit
az éhséget a hideget a nélkü-lözést
bemutatják a vándorszí-nészt
akit nem egyszer kifütyül-tek
majd a barangoló ifjút akit
elkínzott a katonáskodás
Palauzov nevű orosz író sze-rint
Petőfinek ezekben a bolyon-gásokban
formálódik ki életerős
jelleme itt tanulta meg a legki-sebb
rezdülésig érezni a nép örö-mét
és fájdalmát Már 18 éves
korában mert szakítani az ak-koriban
' divatos dagályosság-gal
az édeskés szentimentális
stílussal s az irodalomra akkor
egyáltalán nem jellemző egy-szerűséggel
beszél saját élmé-nyeiről
Különösen nyakatekert az az
elemzés melyet János vitézről
olvashatunk Ezt az elbeszélő
költeményt a magyar ember ked-'ven- c
legendájának nevezik Ku-korica
Jancsi és Iluska szerel-mét
Magyarország sorsával ál-lítják
párhuzamba amely egy-kor
hatalmas ország volt de ké-sőbb
Ausztria rabságba döntöt-te
Tehát a János vitéz a Habs-burgok
ellen irányuló politikai
költemény volt
Petőfi csatatéri haláláról meg-jósolták
hogy a magyar nép soha
nem fog belenyugodni kedvenc
költője halálába és egymás után
születnek majd a legendák Pe-tőfi
halála után még 20-3- 0 évvel
is valóban feltűntek olyan em-berek
akik ónbányamunkásként
vagy vándorcigányként látták
Petőfit hol azt vélték látni hogy
mint dióárú s a diókba rejtegeti
forradalmi verseit s volt aki fo-golyként
emlékezett rá amint az
ausztriai kazamatákban síny-lődik
Az egyszerű emberek
hittek a meséknek hiszen ezek-ben
a kegyetlen években való-ban
ezrek és ezrek sínylődtek
börtönökben vagy kénytelenek
voltak álnév alatt rejtőzni Jól
esett az embereknek azt hinni
hogy Petőfi becsapta a halált
Lunacsarszkij népbiztos egész
kötet Petőfi verset fordított le
Szerinte Petőfi ragyogó és erő-sen
baloldali forradalmár volt
aki élen járt a burzsoázia elleni
harcban így saját korának bolse-vikja
volt A szociális igazság
megteremtéséről álmodott és
úgy tartotta hogy az a politikai
forradalom amely nem vezet
az egyenlőség megteremtésé-hez
és a nemzeti nyomor enyhí-téséhez
semmit sem ér Petőfi
boldogságról tud beszélni a leg-elkeserítőbb
helyzetben is Bol-dog
amikor az éhség a hideg
bántja a záporeső a jeges szél
támadja meg boldog a vesze-kedések
a szitkozódások köze-pette
a rosszindulatú irigykedők
tömegében akik fel vannak há-borodva
szélsőséges politikai né-zetei
miatt
1942-be- n amikor a németek
körülvették Moszkvát az or-szág
legnagyobb kiadója egy kis
Petőfi kötetet adott ki „Széttép-jük
a német lobogót" címmel'
A versek olvasása az örmény-ben
jakutban beloruszban lett-ben
vagy észtben más és más
gondolatot ébresztett mindenki
képzeletében megjelentek saját
nagy nemzeti hősei Az észt és
finn nyelv úgy hangzik mint
ha magyar volna Finnországi
utazásunk során a szálloda nyi- -
- tott ablakán át hallottuk estén-ként
az emberek beszélgetését
Mondtam is a feleségemnek:
„Csodálatos dolog itt mintha
mindenki magyarul beszélne s én
nem értek belőle egy szót sem"
Egyik helsinkii étteremben
magyar cigány játszott A kon-trás
gyanúsan nézegetett ránk
szünetben odajött: „Nem tet-szik
emlékezni rám polgármes-ter
úr? A Sóstón játszottam Ka-csari
bandájában" Aztán jöttek
a hazai nóták: Messze van a
nyíregyházi kaszárnya Az étte-re- m
nemzetközi közönsége csen-des
együttérzéssel nézte mulat-ságunkat
Mosolyogva dúdoltuk
a nótát hiszen akkor még nem
tudtuk hogy milyen messze van
a nyíregyházi kaszárnya? Azó-ta
megtanultuk
Néhány tisztességes oroszban
mostanában felébredt a makacs
vágy hogy megtanuljanak ma-gyarul
és eredetiben olvashassák
Petőfit A homonoszov egyetem
fiataljai lelkesedéssel kezdtek
hozzá a magyar nyelv tanulmá-nyozásához
és készülődtek a
magyar nyelvtannal való egyen-lőtlen
párbajra Az első költő
akit eredetiben olvastak Petőfi
volt Egy csapásra meghódította
őket egyszerűségével frissessé-gével
vidám fiatalos kedvével
Ma már Leningrádban Jere-vánban
Kijevben sőt Ungváron
is tanítják az egyetemeken Pe-í?Ü_költész-etét
Tanulják nyugati országokban
is a mi árva nyelvünket Az ar-hu- si
dán egyetemen is van ma-gyar
tanfolyam egyik lányuno-kám
is ott tanul az egyetemi
hallgatók között Minden héten
elküldöm nekik a Kanadai Ma-gyarságot
s az én heti rovatom
olvasásán birkóznak a magyar
nyelvvel Unokám dicsekszik
hogy már jól megérd cikkeimet
Milyen "apró cselekedetekkel
lehet eredményesen szolgálni a
magyar nemzeti eszmét!