Magyar Elet, March 21, 1987

              SWfelMfífSBfíftf ![} f-'- v- -- '' 51 '" --- --
f-t-
-'-iit"i -- -- n -- "J5
HUNGÁRIÁN LIFE y
iVw tokosig
kwtmUUk m
t tubái nip Ita ri
etuda dolgokat MAGYAR ELET snzram i hjnwytiwttfii i
Vol 40 12 XL évfolyam 12 szám 1987 március 21 szombat Ára: 75 cent
Újra a Magyarok Istenére esküdtek a Nemzeti Múzeum előtt:
Pesten 48 és 56 szelleme él!
Jobboldali térnyerés Finnországban ® Corazon kockázatos defenzívája
Tom Siddon kanadai halászatiig}'! miniszter minden kikötőt lezáratott a fran-cia
halászhajók ejőtt meri Ottawa szerint a franciák túlhaladták a tókehal-kiíogá- si
kvótájukat a 2 párizsi fennhatóság alatt levő St Picire és Miqiic-Io- n
szigetek körül — Egy kaliforniai komputerszakértő szerint 1300-r- e az USA
teljesen automatizálja az esetleges szovjet nukleáris támadásra adandó vá-laszt
mely emberi beavatkozás nélkül fog lezajlani (Lehet de hogy a „vá-lasz"
után sem maradnak emberek az elhanyagolható ?)— Guido And-reotti
a kijelölt ideiglenes kormányfő megbízást kapott hogy a március 3-á- n
összeomjlolt olasz koalíció romjait újjáépítse — Jasszcr Arafát a PLO ve-zére
engedményt tett és nem ragaszkodik ahhoz hogy a PaJestine Liberation
Organizalion megbízottja részt vegyen a közel-kele- ti békctárgyalásokon —
Chile katonai juntája kétes értékű amnesztiát hirdeti mert azt ígérte fél-ezernyi
politikai dissidcnscnck hogy bántatlanul visszatérhetnek hazájukba
(ügyelőre nem törik össze vízumért a követség bútorait ) — Ismeretes
hogy Colombia a világ kokainszükségjcléjiek 80 százalékát szállítja a külön-böző
piacokra A fővárosban Bogotában 30 ezer diák tünteted a történelmi
Bolivár téren a dróghasznájlat ellen A fö jelszó: „Csak egy életünk van Tö-rődjünk
vüle!" — Brazília arra panaszkodik hogy 24 milliárdot fizetett mái-adósságain- ak
kamatjaira de eddig csak 2 'milliárdot fordítottak tőketörlesz-tésre
(Brazília összadóssága kb 68 miljiárd USA-doll- ár — Szcrk) — Kana-da
gabonaeladási szakemberei Moszkvában iparkodnak az oroszokat nagyobb
rendelések eszközlésére buzdítani
1848 és 1956 SZELLEME
ÚJJÁÉLEDT
BUDAPESTEN
„Esküszünk hogy rabok
tovább nem lesnünk!" —
hangzott Petőfi halhatatlan
verse a Nemzeti Múzeum
majd — csaknem kihívás-ként
— a Parlament clötii
téren rendezett több ezer
főnyi tüntetőt számláló
március 15-- i ünnepségeken
nrhikoris
harminc év óta a hatósá-gok
„elnézték" azt hogy
az 1848-a- s Habsburg-ellene- s
szabadságharc meg-emlékezésekor
a nyilvá-nosság
előtt beszédeket
mondhassanak a vezér-szónokok
A Reuter érlesülésc sze-rint
a betiltott szamizdat
újság név szerint a de-mokrata
szerkesztője ve-zette
a tüntetők sereget a
képviselőház előtti térség-re
íí
Tavaly egy hasonló Már-cius
idusát ünneplő felvo-nulást
a rendőrség gumi-botokkal
és könnyfakasztó
bombákkal szúrl szét
Csodával határosnak tar-totta
a forradalmi lendüle-tet
tükröző közhangulat
hogy a számos vicc állal
kigúnyolt megvetett ma-gyar
rendörök ezúttal (hor-ribil- e
dictti!) végre eredeti
feladataik teljesítésére szo-rítkoztak
mert a tüntetők
menete előtt robogó motor-kerékpáros
és gépkocsis
„kékfényes" alakulatok a
felvonulás útvonalát ipar-kodtak
szabaddá lenni
Az viszont erősen kifogá-solható
volt hogy a rend-őrségi
hangszórókon az
óriási hangerővel bömbö-ltetett
katonabandák ütemes
zajával próbálták elnyomni
a szónokok szavait
— A felvonulás engedé-lyezése
is elütött az eddigi
gyakorlattól de a szó
noklatok engedélyezése
túlment minden eddigi ti-lalmon
hiszen a beszé-dek
zöme a magyar füg-getlrns- ég
sőt a semle-gesség
mellett tört pál-cát
—
mondotta egy szemtanú kül-földi
diplomata
A MOSZKVAI
„JÉGZAJLÁS"
OLVADÁST OKOZ
A HATÁRSZÉLEKEN
Gorbacsov eddigi ideoló-giai
megnyilvánulásai mind
arra 'mutatnak hogy a Ro-mániában
Bulgáriában és
Csehszlovákiában az ellen-zékre
jelenleg gyakorolt kí-méleten
elnyomás nem
számít járható útnak többé
a XX század utolsó két év-tizedében
Az észt lett és litván a
lengyel és csehszlovák füld-alalti
ellenzék végül főleg
a reformok lerén élenjáró
— Folytatás a 2 oldalon —
A
A „másik — kérdezi megdöbbenve az akinek —
akár vétel akár ajándékozás Tormájában — birtokába kerül ez az íz-lésesen
kötött szép nyomtatású könyv Miféle „másik"
szokott
számos lehetőség fut át A szókép megoldása egyszerű A könyv cí-méül
választott „másik" nem más mint Erdély
Endrey Antal — számos előzően kiadott kitűnő történelmi mü író-ja
— ezen angol nyelven irt müve előszavában hogy
azért választotta ezt a sejtelmesen ható címet mivel Erdélyt! melyi
általában szerves része volt ezer esztendőn keresztül
— mégis gyakran „a másik nevezték hiszen —
ime — mikor a Magyar Királyság elvesztette a keleti
rész Erdély mindig sajátságosan átvette a nemzeti gondolat az ál-lami
eszméjét és gyakorlatát Ilyenkor képes volt ki-fejleszteni
a saját magyar és anyaállamtól némilep
mégis eltérő kultúráját és intézményeit Természetesen itt főleg ar-ra
az időszakra céloz az iró mikor az ország három részre szakadt
s azon részben a török részben a Habsburg hatalom osztozkodott dc
ÍErdély — kitűnő politikával — mégis képes volt afféle
biztosítani magának Az a korszak is eszünkbe juthat mikor a
ugyan lesöpörte már az oszmánokat Magyarország
térképéről de Erdély — még Bécstől való függősége helyzetében is
— megmaradt afféle „másik" élve sajátságos a
magyar oly hasonló cs sokban mégis olyannyira külön-böző
életét
A nyugati gróf"
ismeri Erdélyt
Sokat foglalkoztam az erdélyi kérdéssel s az olvasók egy része bi-zonyára
ismeri Erdélyről valamint a románok magyar földre való
szóló könyveimet Már hosszú évekkel ezelőtt rájöt-tem
arra hogy mennyire szükséges az hogy itt az idegenben — aho-vá
bennünket a Sors célú keze vezetett — mennyire
szükéges az hogy befogadó országaink társadalmának
nemzeti tragédiánk okait eredőit!
A „nyugati ember" — ezen belül a tijéfeozatlafl
í
i m
- J " v - - --- ' r-- —
—
f BrZSIGMOND ANDHÁS
Nagy halottja van az észak-amerik- ai
kidőlt sorainkból a szórványban élő magyarok újságírá-sának
kimagaslóan becsületes alakja a töretlenül hű
hazafi akit édes anyanyelvünk ízes erdélyi szófordula-tainak
mestereként lisztellünk Áldozatkész minden-napos
munkával szolgálta a magyar közösséget soha
nem olt olyan történelmi sorsforduló ahol vagy beszé-deivel
írásaival vigyázóan irányító szemével ne vet-te
volna ki a részel a munka dandárjából
Brassóban született és középiskoláit is ebben a
Kárpátok koszorúzta városban végezte Egyetemi ta-nulmányait
Kolozsvárott majd foly-tatta
A római egyetemen szerezte filozófiai doktori
oklevelét
A II világháborút követő években bátor szóki-mondása
és hivatása miatt Románia számos börtöné-ben
sínylődött 1969-be- n először köl
tözött majd 1970-be- n érkezett Kanadába ahol első
és utolsó őrhelye a Magyar Élet volt és ahol 16 éven
keresztül töltötte be a főszerkesztő poszt-ját)
Az Erdélyi Baráti Kör egyik oszlopaként kérlel-hetetlen
és fáradhatatlan szürke eminenciása volt az
igazi kossuthi eszméinek ünnepi cik-kei
beszédei posl morlcm is mintaként szolgálhatnak
örökre elhagyott bennünket Zsigmond András de
szellemi hagyatéka tovább cl mindazok szívében akik
barátai hívei munkatársai vagy% olvasói voltak „Ki-huny
a máglya És jól tudta ő: az a tűz újból nem tör-het
elő Elhallgatott s a röghöz viszatért mint föld-műves
— a harc ha veget ért "
A Magyar Élet a nyomdai és
irodai munkatársak könnyes szemmel intenek búcsút
a talpig ember becsületben megőszült igazi népneve-lőnek
AZ ÖRÖK VILÁGOSSÁG NEKI!
ö túl a régi s mai határokon:
Zászlót bontott egy magyar csillagon
Dr Áchim András
állt drága halottunkért pénteken márci-us
20-á- n este 7 órakor a Morlcy Bedford Funcral Chapel
kápolnájában tartanak Másnap 21-é- n de
930-ko-r a Szt Erzsébet templomban ravatalozzák fel a-h- ol
gj ászmisét mondanak lelki üdvéért)
The Other Hungary
Könyvismertetés: Drakula-máz- " tudományos lehántása
Magyarország"?
Magyaror-szág?
Szimbólumokhoz képzettársításokhoz gondolkodásunkon
Magyarország
megmagyarázza
Magyarország
Magyarországnak"
függetlenségét
reprezentáció
magyarországi
fél-függetlensé-get
Habsburg-hatalo-m
Magyarországnak
anyaországhoz
átlagpolgár „Dracula hazájaként
beszivárgásáról
kifürkészhetetlen
megmagya-rázzuk
negddbbentoen
avvvvvrvPvvMivvwv
magyarságnak:
Gyulafehérváron
Magyarországra
felelősségteljes
transylvanizmus
szerkesztőgárdája
FÉNYESKEDJÉK
(Közszeretetben
gyászszertartást
r
és nemtörődöm angolszász társadalom — hihetetlenül keveset tud
az európai kontinens történelméről és még kevesebbet Kelet-Közép-Euró- pa
históriájáról
Erre már idekinn egyetemi éveim során rádöbbentem s később
— mini középiskolai tanár — rábukkantam arra is hogy a végtelen
tudatlanság es nemtörődömség a középiskolai oktatásnál kezdődik
Az alsó fokú egyetemi oktatás végeredményben a középiskolai alapok-ra
épül rá Valahányszor említettem azt a bizonyos Transylvániát ak-kor
egyetemi diáktársamnak vagy későbbi tanítványaimnak mindun-talan
bohókás vigyorra torzult az arca és tréfásan rémült arckifeje-zéssel
így reagállak:— Oh ycs the country of Count Dracula!— Ezen
kívül nem kívántak semmil sem tudni Erdélyről hiszen úgy érezték
hogy lényegében ez az egyetlen amit erről a rejtelmes és rémes
Transylvániáról tudni illik
Megvallom hogy néha még professzoraim sem mentek messzebb
érdeklődésben ami meg középiskolai pedagógustársaimat illeti az ő
tudásuk e téren egyáltalán nem volt több mint tanítványaiké vagy
tanítványaik szüleié Ha megpróbáltam világossá tenni előttük hogy
az a bizonyos Dracula sohasem élt Transylvániában viszont Erdély-nek
igen fontos szerepe volt Európa történetében akkor pillanatnyi-lag
érdeklődést mulattak hogy aztán kiderüljön: ez az érdeklődés
csak udvariasság jellegű volt Rövid időn belül visszazuhantak koráb-bi
kényelmes ncmtöródönségükbc „Dracula-hitükbe- " és némelyi-kük
valószínűleg engem nézett kissé bolondnak mivel valami „új"
cs hihetetlen elméletiéi hozakodtam elő
A külföldön élő magyar író küldetése
Részben ez késztetett a hetvenes évek első felében arra hogy —
szokásomtól eltérően — angol nyelven írjam tájékoztató könyveimet
Tény hogy az emigrációban élő író egyik missziója hogy helyi ma-gyar
kultúrát tarjon sorstárs olvasói elé da ugyanakkor hatalmas kül-detésünk
az hogy megtöltsük a könyvtárakat Közép-Kelcl-Euró- pa
igazi történetevei a történelmi valóság müveit adjuk a külföldi poli-tikusok
és pedagógusok kezébe s ezzel is ellensúlyozzuk azt a pánro- -
(FcJytatás az ötödik oldalon)
Audiatur et maleficia alterae partis! — A kettős mérték veszélye
A háborús bűnösök
számbavétele
Kanada példamutató multikultúrális po-litikájának
árnyoldalaként jelentkezett az a
hata'mas felzúdulás amikor az egyes ki
sebb nemzetiségi csoportok felháborodva til-takoztak
az ellen hogy soraik között esetleg
háborús bűnösök élnek Az egyes óhajai se-beket
itt valóban nem egy ízben felnyitották
és a különböző színezetű etnik frakciók
szószerint „jobbra-balra- " iparkodtak rángat-ni
a háborús bűnösöket kutató Deschenes-bi-zottsá- g
munkájának gyeplőjét
Az országnak több mint 4 millió dol 'ár-ba
került iaz hogy a csaknem czeroldalas
alapos jelentés áttanulmányozása után a
közvélemény végre tisztán láthasson
A Deschenes-bizottsá- g
jelentésének főbb pontjai
Tehát: a Julcs Dcschcncs főbíró veze-tése
alatt munkálkodó bízottság — mely-nek
a háborús bűnösök felfedésére irányuló
adatok összeállítása továbbá a felelősségre-vonás
módozataira vonatkozó javaslattétel
volt a feladata — a héten közzétette össze-gező
jelentését melyből dióhéjban a követ-kezőket
szűrhetjük le:
d) Jelenleg — a bizottság adatai szerint
— 20 (liúsz)bizonyítottan háborús bűnös él
Kanada területén akik ellen bűnvádi eljá-rást
ke'l indítani A részletes bízottsági je-lentésből
állítólag az is kiderül hogy eb
bői a 20 személyből 10% azaz 2 egyén ma-gyar
állampolgárként lépte ál Kanada ha-tárát
Különös hogy bár a neveket hétpecsé-tes
titokként kezelték mégis kiszivárgott
néhány név melyeket a „New York Times"
is közölt
Mi maradt Wiesenthal
6000 gyanúsítottjából?
2) Az a túlzó állítás miszerint Kana-da
területe a háborús bűnösök menhelye Jen-né
— nem felel meg a valóságnak — hang
zik a jelentés szövege (A „Globo & Mail"
kommentárja megjegyzi hogy pl „Simon
Wiesenthal ismert nácivadász szerint 6000
háborús bűnös bujkál Kanadában") mire a
jelentés közli hogy 774 állítólagos háborús
bűnös esetében kiderült hogy alaptalan
ok a vádaskodások és emiatt a bízottság 698
esetben megszüntette a nyomozást meri a
megnevezett személyek: a) vagy nem ól-n- ek
Kanadában b) már elhallak vagy c)
semmiképpen nem vonhatóak felelősségre
(Itt a jelentés felhoz egy példát miszerint
egy házaspárt azért jelentettek í& mint
háborús bűnösöket mert német voll a csa-ládnevük
elhagyatott helyen laktak két fe-kete
kutya őrizte őket végül antik európai
bútorokat hirdettek meg eladás végett )
3) A jelenlegi kanadai büntetőtörvény-köny- v
módosítása hogy mindenfajta há
borús bűnös ellen az eljárást belföldön aka-dálytalanul
lefolytathassák
4) 218 személy esetében további adat-kiegészítő
nyomozásra mutatkozik szükség
míg — mint említettük — 698 esetben meg-szüntették
a nyomozati eljárást
5) A kanadai állampolgárság esetle-ges
megvonásával továbbá a gyanúsított
háborús bűnösök esetleges deportálásával
kapcsolatban a kormány álláspontját kép-viselő
Hnalyshyn igazságügyminiszter ki-adatás
helyett inkább a Kanada területén
lefolytatandó bűnvádi e'járás melleit dön-tött
továbbá különösen a Szovjetunióból és
általánosságban a Keleti Blokk államaiból
származó esetleges terhelő bizonyítékanyag-gal
kapcso'atban a kanadai előírások szigo-rúan
mérlegelő tárgyilagos hozzáállásával
kell szerinte eljárni
Mely szervek hajtják végre
a javaslatok gyakorlati részét?
6) Az RCMP azaz a Royal Canadian
Mountcd Policc szervezetein kívül az igaz-ságügyiminisztérium
számára is további
költségvetési összeget szavaznak meg a
még fs'nem kutatott háborús bűnösök le-leplezésére
irányuló nyomozás és a vonat
kozó bűnvádi eljárás foganatosítására
Ezzel kapcsolatban éles támadások ér-ték
a kormányt abból a szemszögből mi-szerint
Ottawa az év elején már több mint
két hónapja értesült a Deschenes- - jelentés
teljes tartalmáról azonban ezalatt az idő
alatt semmiféle ezzel kapcsolatos eljárást
vagy intézkedést nem hoztak emiatt az
ellenzék azzal vádolja az illetékeseket hogy
így hagytak-- idői az egérútra az erintett
személyeknek
Mely országoknak adhatók ki
a háborús bűnösök?
7) Kartada fontolóra kell hogy vegye
az a tényt hogy azoknak az államoknak
amelyekkel Ottawának kölcsönös kiadatási
szerződése van azok számára lehetővé kell
tenni a bűnösük kiadatását illetve deportá-lását
Itt jegyezzük meg hogy pl a jelenlegi
Kanada-Izra- el kiadatási szerződés csupán
az 1967 utón elkövetett bűnökre vonatko-zik
Ugyancsak nem írt alá Ottawa oly
szerződést Moszkvával mint az USA mely
Washington részéről lehetőséget nyújtott
Fjodor Federko állítólagos háborús bünös-ine- k
a Szovjetunióban való bíróság etó ál'I-lásá- ra
Nemrégen a notórius Demjanuk kiada-tása
is 'az Egyesült Államok részéről tör-tént
hogy ő egy jeruzsálemi bíróság előtt
'feleljen állítólagos telteiért
A Galícia hadosztály
ukrán tagjait felmentették
8) A német „Waffcn SS" keretében
harcolt „Galícia" hadosztály tagjai közül
mintegy 600 leiepedett le Kanadában Ezt
az egységet a németek 1944-be- n a brod-- i
csatában bevetették az oroszok ellen cs a
14 ezer főnyi ukrán hadosztályból mindösz-sz- e
háromezerén élték túl a szovjet harc-koósí- k
tüzfölényét
„Kanadába való jövetelüket megelőz-ően"
— írja a jelentés — „ezeket az egy-szerű
gondolkozású személyeket egy brit
szürűblzotlság vizsgálatának vetették alá
akik megállapították hogy ezek lelkiisme-retük
szerint úgy érezlók semmi rosszat
nem lettek mert nacionalista ukrán érzé-sektől
vezettetve antikommunista szemlé-lettől
vezérelve álltak be az oroszok ellen
küzdő egységekben"
A jelentés megjegyzi hogy a Simon
Wiesenthal-íél- e lista 217 „Galícia" hadosz-tálybeli
ukránt jelölt meg háborús bűnös
ként akik közül „187 sohasem lépte át Ka-nada
határait 11 itt halt meg 2 Személy
e'költözött és más 16 ellen semmiféle
„prima íacie" (személyszerint ráülő cáfol-hatatlan
tárgyi bizonyítékhalmaz) vád nem
volt felhozható
Járt-- e a „Halál Angyala"
Kanadában?
9) Annak idején — két héttel a De-schenes
— bizottság megalakítása előtt a
„New York Times" Mr Sol Littman érte-süléseire
alapozott cikket közö't arról a
szenzációról miszerint Dr Josef Mcngclc
az auschwitzi hírhedt „Halál Angyala" a
Buenos Airesben lévő kanadai nagykövet-sége- n
bevándorló státusért folyamodott a-m- it
meg is kapott
Egy nőnappal később Mr Littman ha-sonló
tartalmú leve'et írt Brian Mulroney
kanadai kormányfőnek
A 966-oldal- as jelentés erről így ír:
„A kétség minden árnyéka nélkül
megállapittatott hogy Mengele soha nem
tette lábát kanadai földre "
Tulajdonképpen az egész Deschenes-bizottsá- g
felállítását ez a feljelentés indí-totta
el
Nem szabadna
kettős mértékkel mérni!
Ezekulán illő hogy itt jegyezzük meg:
mivel a Szovjetunió a II világháború fo-lyamán
a nyugati szövetségesek táborá-ban
volt számos az emberiség ellsn elkö-vetett
oly bűn terheli ma is Mcszkva lelki-ismeretét
melyekért eddig senki sem o~-t- a
őket felelősségre E bűnlajstiom b ke-időb- en
is gyarapodott amikor a kuláka-ka- t
majd a kozákokat majd a Volga-németek- et
majd a zsidókat likvidálták a
nagy tisztogatás során ame'yet mé' án
hívtak 3 Soviet Based Holocaust"-na- k
A Katyn környékén feltárt 20 ezres tö-megsírban
nemzetközi orvosgárda állapí-totta
meg hogy a lengyel hadsereg tiszti-karának
fcrémjét tarkólövéssel pusztíto:-- —
Folytetái a 3 oldalon —
í