Magyar Elet, May 31, 1980

              i!(! cl
HUNGÁRIÁN LIFE lI 0
AYm sokaság g hanem Lelek
s szabad nép lesz
csuda dolgokat Lírgett Indtpíniltnl MAGYAR ELET BERZSENYI út lie lluofvún Lioguage
Vul 33 22 XXXIII évfolyam 22 szám 1980 Május 31 Szombat Ara: 40 cent
Caslro slralcgiai és gazdasági előnyöket akar kicsikarni az USA-ló- I
Merci québécois !
d'avoir dit "
Irán # A
Miami északnyugati városrészeben kétnapos faji zavargások fosztogatá-suk
gyújtogatások után a károsodás mérlege meghaladja a százmillió dollárt:
a véres összecsapásokat egy a feketék által „enyhének" talált ítélet robban-toll- a
ki amely felmentett egy fekete bűnözőt lelőtt rendőrcsoportot — A St
leien (Washington állam) tűzhányó újabb kitörése után eddig 35 halálos ál-dozatot
számoltak össze — Egy szavazat megbuktatta Ohira
japán miniszterelnök liberális-demokrat- a kormányát Az új választásokat jú-nius
22-é- n ejtik meg — India Asszam nevű északkeleti tartományából súlyos
zavargásokat jelentenek — Az „Amncsty International" megállapítása szerint
az afrikai Zaire államban ezer politikai foglyot tartanak lakat alatt a leg-em
bcrtelenebb körülmények között — Johannesburg legnagyobb fekete egye-temét
bizonytalan időre lezárták — Uganda új feje Paul
Muwanga „szabad cs igazságos választásokat" ígért 1980 folyamán — Nápoly-ban
a „Vörös Brigád" — amely az Európai Közös Piac államfői ellen is ha-lálos
hadjáratot hirdetett — meggyilkolt egy képviselőt
— Nyugat-Berlinbe- n 12 ezer baloldali tüntetett Franz Joscf Strauss a konzer-vatív
párt feje kancellári jelölése ellen — A 62 eves Fcrnando Bclaundc Tcrry
elnökként való megválasztása 12 évi katonai uralom végét jelenti Peruban —
Bclaundc máris kijelentette: „szívélyes és kölcsönösen hasznos kapcsolatok
kiépítésere törekszik az USA-val- " — El Salvadorban mintegy
500 baloldali gerillával végeztek az elmúlt hetek alatt — A franciák után újabb
6 európai ország: Ausztria Svédország Hollandia Belgium Írország és Izland
is küld csapatokat a moszkvai olimpiára!
Győzött az ész
Qucbecben!
Május 20-á- n történelmi
jelentőségű népszavazás zaj-lott
le
a jelenlegi kormány-zópárt
a választók elé bo-csátotta
kérdést hogy ad-nak- -e
lelhatalmazást a qué-beci
miniszterelnöknek hogy
n tartomány elszakadása-iul"
tárgyaljon Ottawával
— vagy sem
A válasz: közel 60 szá-zaléka
a választóknak nem-mel
szavazott!
Ez a szavazás világo-san
bebizonyította hogy
a szeparatisták hamis út-ra
akarták vezetni a tai
lomány sorsát: a québeciek
nem elszakadást hanem a
nemzetiségi létük háborítat-lanságát
akarják! Ezt pedig
elnyerhetik a federális Ka-nada
keretén belül is!
Még valamit bizonvi-lot- l
be a választási győze-lem:
Az elnikek Kanada or-szágépí- lö
elemei! Ugyanis
a nem-franciá- ul beszélő
Stirling György:
québeciek 99 százaléka —
ne m-- el szavazott!
Reméljük ez a tény rá-clöbbe- nli
Kanada vezetőit
arra hogy ebben a multi-kultúrál- is
országban az et-nikekn- ek
nemcsak kulturá-lis
hanem politikai cgy-ségmegla- rtó
szerepük is
van! — Hisszük hogy most
— amikor Trudeau Ígéreté-hez
hiven — sor kerül az
Uj Alkotmány
akkor abban — az
angol és francia jogok mcl- -
lett — szó lesz a kanadai
nemzetiségek jogairól is!
Végül még egy megjegy-zés:
az ontáriói etnikek is
jó politikai érzékükről tet-tek
ami-kor
a legutóbbi federális
választáson Trudeaura sza-vazlak:
lehet (és van is!)
sok komoly kifogásunk a
miniszterelnök politikájával
kapcsolatban — de a qué-beci
választási győzelem
bebizonyította hogy Que-bec-kérdéséb- en
gondviselés-szerű
volt a tény hogy a
referendum időpontjában
Trudeau állt az ország é-l- én
— Ezt a jó politikai
érzéket demonstrálta a to-rontói
május 17-i- ki tünte-tés
v is amikor mintegy 6 c-z- er
ctnik követelte a qué-beci
ncm"-ct- !
CASTRO
VÉRSZEMET
KAPOTT?
Fidel Castru szigete a
lapzártáig több mint 60
ezer menekülttel lett sze-gényebb
azonban erre va-ló
hivatkozással meg akar
gazdagodni mert a „for-radalom
salakjaként" em-legetett
népfölöslege sza-badon
bocsátása fejében
komoly stratégiai és gaz-dasági
előnyöket köve-tel
az Egyesült Államok-tól
Ismeretes hogy Jimmy
Cartcr kénytelen volt fel-hívni
a kubai kormányt ár-ia
hogy vessenek véget a
nyakló nélküli rendszerte-len
életveszélyes és zűr-zavaros
kivándorlási ku-bai
módszernek melynek
„Ma már csak kevesen ludják hogy az erdélyi románok kéle-zercv- es
(vagy még régebbi) folyamatos jelenlétének elmélete az u
n dákoromán kontinuitás 18 századi latinos és nyugatias művelt-ségű
görögkatolikus teológusoktól származik ezt fejlesztették tovább
romantikus szemléletű világi értelmiségiek és emelték végül hivata-los
állami szintre korunkban Amennyire érthető ez az elnagyolt
tudományon kívüli elmélet éppolyan nehéz a tudományon belüli
szakszerű bizonyítása (A sors iróniája hogy ebben fő szerepet
épp a magyar Anonymus Gesla Hungarorumja játszik amely Er-délyben
öslakóknak tünteti fel a románokat: Györffy György már
a 40-e- s evekben kiderítette hogy c jeles szerző saját kora népeit
vcütcllc visszább)"
Ezeket á sorokai nem az emigrációban most megjelent „Trans-sylvania
and the Hungárián— Rumanian Problem" cimü kitűnő an-golnycl- vü
fordítottuk hanem — bármennyi-re
is hihetetlenül hangzik! — egy otthoni sajtótermékből idéztük A
FORRÁS cimü havi folyóirat ez év februári
számában irta le e Katona Imre néprajzkutató A
terjedelmes cikk ártatlan címet visel — „Néprajzi útikalauz — Er-dély
Bukovina és Moldva magyar népcsoportjai — művészetük és
szokásaik" — de ha beleolvasunk abban olyan súlyos
lelhetünk melyeknek olvastán Ceausescu bizonyára gutaü-tés!
kapna A dákoromán birodalom 2050 esztendős fennállására ren-dezendő
ünnepség előkészítő bizottságának valamennyi tagjával e-gyele- mben
A román beszivárgás
De hadd idézzünk még néhányat ezekből a mondatokból! Kato-na
Imre a következőkben foglalja össze a románok eredetét illetve
NON if
szovjele] lenes kirohanása Giscard— Brczsnycv csúcs
bizalmatlansági
katonakormányának
kereszténydemokrata
kormánycsapatok
Quebec-lartomány-ba- n:
megszövege-zésére
tanúbizonyságot
egyik fő rugója a rendszer-ellenes
és a bűnöző ele-mektől
való megszabadu-lás
ingyenes lehetősége s
egyben zavarkellés az Ál-lamokban
Válaszként Cartcr fe-lhívására
a hivatalos havan-nai
pártlap a „Granma"
elsöoldalas vezércikke —
papíron — érdekes hang-nembe- li
változást mutato'i
mert többek kőzött kijelen-tette:
„Carlcrrcl szemben semmi-féle
személyes ellentétünk
nincs" — ami hamisan
cseng hisz az USA-Kub- a
közötti viszony rendezése
feltételeként a havannai
lap a következő feltételeket
szabta :
1 Az lOOl-bc- n életbe-léptetett
embargó meg-szüntetése
2 A Guantanamo USA
katonai támaszpont ki-ürítése
v- -
3 A sztratoszférikus ma-gasságokban
fényképező
kémgépek berepülésének a
leállítása
Cartcr kubai terve csu-pán
a leleplező tömeges
kubai exodus gyakorlati le-bonyolítására
szorítkozik:
rendszeres kiürítési terv
USA hajók és repülőgépek
segítségével a kubai mene-kültek
előzetes szűrését is
bcieértvc
Nagyot akart markolni
Castro amikor ilyen „me-redek"
stratégiai és gaz-dasági
előnyöket akar ki-csikarni
elvégre melyik ál-lam
tesz nagyobb szívessé-get?
Nagy szívesség az meg-szabadulni
a sok esetben
munkaképtelen vagy im-produktív
korú sok eset-ben
bűnöző elemektől? A
„talppal való
alkalom arra is hogy
Havanna diverzáns eleme
ket építsen be az amugy-i- s
gazdasági és faji nehéz-ségekkel
küzdő Dél-Flori- da
testébe
Cserébe mit tesz Ame-rika?
A menekültek százez-reit
fogadta be a múltban
és jelenben a felszívási és
asszimilálási átképzési és
ritkulása
ellenérc akkor amikor —
„Whitc backlash" (fehér el-lenérz-ési
reakcióhullám)
sepri végig Florida egyre
jobban „kubásodó" ezért
sebezhetőbb déli részét
IRÁN
KIROHANÁSA
A 33 iszlám ország
Izlamabad-ba- n
adtak találkozót egy-másnak
Az első hatalmas nem-várt
meglepetést az okozta
amikor Sadcgh Ghotbzadcb
háni dele-gációjába
afgán ellenálló
is be
választott ezzel
jelképesen elkötelezte ma-gát
az afgán felszabadí-tás
ügye mellett
Erre a jelképes gesztus-ra
az iráni külügyminiszter
konkrét rendkívül éles han-gon
fogalmazott kirohanása
még ráduplázott amikor
azt követelte hogy a Szov
jetunió vessen véget az isz-lám
ország ellen elkövetett
„katonai kalandnak":
— „Tekintettel az afgán
ellenállási mozgalom szé-leskörű
kiterjedésére —
mondotta Ghotbzadch —
rossz tréfának tűnik az az
állítás miszerint a szov-jet
katonai jelenlét az af-gán
nép hő óhaja lenne
Emiatt Irán teljes feltétel
nélküli támogatást ígér a
muzulmán felkelőknek ab-ban
az esetben ha a Szov--
(folytatás a 2-- ik oldalon)
Otthoni tanúságtétel Erdély magyarságáról
tanulmánygyűjteményből
társadalomtudományi
megállapításokat
„rázós"mon-dalokr- a
szavazás"egy-be- n
munkalehetőségek
SZOVIETEIXENES
kü-lügyminiszterei
külügyminiszter
szabadságharcosokat
erdélyi történetüket: „Legjobb tudásunk szerint Erdélyben a hon-foglalás
idején feltehetőleg szláv nyelvű rendkívül gyér lakosság él-hetett
A magyarok a 10-1- 1 a románok pedig a 12-1- 3 századtól
kezdtek fokozatosan betelepülni Ez a lassú mozgás évszázadokon
át tartott Valamivel nagyobb tömegeket mozgatott meg az akkorra
már teljesen elmagyarosodott székelyek és a messziről idekerült né-metnyelvű
szászok beköltöztetése A háborús pusztításoknak jobban
kitett vármegyei magyar jobbágyok helyére mind nagyobb számban
költöztek románok — nem is egyszer a magyar földesurak hívására
— így az erdélyi nemzetiségek számaránya is korán megváltozott:
a 18 század végére már a románság került számbeli fölénybe Ezt
az előnyét máig növelik bár a magyarság sem fogy (hivatalos ada-tok
szerint 1977-be- n egész Romániában 1706000 magyar élt) a-ránysz- áma
azonban évről-évr- e csökken de még így is egy nemzet-ny- i
tömeg Európa egyik legnagyobb nemzetisége: földünk 150 or-szágából
pedig több tucatnak a lakosságát meghaladja"
Ha a mai Románia határain belül élő magyarok létszámát te-kintve
a FORRÁS cikkírója a hivatalos román népszámlálási ada-tokat
fogadja is el (kénytelen azokat elfogadni) a dióbéjnyi törté-nelmi
visszatekintés értékéből ez a jóformán semmit se von le A
lényeg a legfontosabb benne van a cikkben: az hogy az első o-lá- li
telepesek csak a 12-1- 3 században jelenlek meg Erdélyben a-h- ol
a magyarság akkor már réges-ré- g berendezkedett és szervezett
állami életet élt
Ezzel pedig ugyanazt szögezi le amit az emigrációban kia-dott
valamennyi tanulmány könyv állít és amit a tárgyilagos tör-ténettudomány
tényként elfogad
(Folytatás a 4-- ik oldalon)
Irta
Pestiesen szólva az elmúlt hét sőt
az év legjobb viccet egy orosz mondta
Kulikov tábornagy a keleteurópai csat-lós
haderők mégpedig ab-ból
az alkalomból hogy Brüsszelben az
honvédelmi és
ültek össze a lengyel fővá-rosban
pedig véletlenül ugyanakkor a
varsói paktum vezetői gyülekeztek
Kulikov marsall azzal vádolta Cár-iért
hogy „úgy mint Hitler ö is meg
akarja hódítani a világot" ''
Carter
és
Hitler
Hát a tudatlan am-biciótl- an
s notórius
szenvedő Cartert a Churchillnél is cél-tudatosabb
Hitler Adolfhoz hasonlítani
olyan logikai bukfenc hogy még a kom-munista
propaganda annálcszciben is pél-da
nélkül áll
Elvégre ha lehet egyáltalán egyszer
re beszélni erről a két emberről — Hit-lerről
akit Hidcnburg osztrák káplárnak
és Carterröl akit Giscard francia elnök
nemrég vidéki kortesnek („un tambour de
village"-nak- ) nevezett — s ha szabad ösz-szemér- ni
az akkori német és a mai a-meri- kai
politikát legföljebb ellentétes
párhuzamot lehetne vonni: Hitler a ka-landorok
túlságos bátorságával hozott
katasztrófát Carter vi-szont
épp ellenkezőleg merő határozat-- '
lanságból tántorog az oroszoktól ásóit
szakadék felé
A- - másik különbség pedig az hogy a"
német népnek nem állt hatalmában a
hitleri diktatúrának háborúra vezető ka-- ]
lonai lépéseit a parla-mentáris
eszközökkel kormányzó Carter-nc- k
a azonban illetőleg
a külpolitikai koncepció teljes- - hiányáért
végső soron az amerikai nép felelős
Az afgán
Ez a gondolati üresség lehet az oka
hogy amikor Muskie az új amerikai
az elmúlt héten Brüsszel-ben
politikai s katonai
vezetőivel tanácskozott nem a nyugatot
fenyegető nehézségek megoldását vette
célba hanem — nyilván mert ezzel a
marsrutával küldték át Európába — úgy
viselkedett mintha Carter
lenne a nyugat legfőbb gondja
Ezért beszél Carter folyton a túszok
ügyéről (amivel az amerikai választókat
lehet és ezért hanyagol-ják
el az afgán kérdést
(aminek jelentőségét a det-roit- -i
és az indianapolis-- i
fogorvos nem érti s ha megértené sem
érdekelné különösebben)
Hogy ott voltaképpen miről van szó
azt úgy látni legjobban ha az ember e- -
löveszi Dél-Ázs- ia térképét Akkor válik
világossá hogy a súlypont nem a per-zsa
hanem az afgán kérdésen van első
A magyar szamizdatbél:
(Az alábbi részletet Kunszabó Ferenc a
„Modern népirtás és az ellene való or-vosság"
c írásából vettük)
húsvétja előtt
Szikszay Jenő magyar-olas- z szakos gimná-ziumi
tanárt behívták a brassói politikai
rendőrségre Az a gyanú merült fel elle-ne
hogy nép- - és államellenes
van A gyanú alapja: a harmincas
években Rómában tanult Szikszay Jenő
mivel kelthette azt a be-nyomást
hogy államellenes Hiszen évti-zedek
óta tanít a brassói magyar
a román állami
legteljesebb ellenőrzése mellett — Itt
csak mi kérdezünk! — volt a válasz és
már ütötték Többen Gumibottal Aztán
elébe tették önkéntes
szövegét aminek lényege hogy töredel-mesen
bevallja évtizedek óta mesterke-dik
a szocialista államrend ellen a fia
m
Az év „legjobb vicce
Frcy András
főparancsnoka
Allanti-szövetsé- g külügy-miniszterei
külpolitikában
akaratgyöngeségben
Németországra
megakadályozni
külpolitikájáért
ugródeszka
kü-lügyminiszter
Nyugat-Európ- a
újjáválasztása
impresszionálni)
Washingtonban
világpolitikái
segédkönyvelö
77
sorban azért mert a afgán ugródeszká-ról
a legkönnyebb Pakisztáni feldarabol-ni
mert ennek messzeágazó geopolitikai
lennének
így például az hogy a Pakisztán és
Kína közti határon megjelenő szovjet-haderő- k
még jobban fokoznák a Kínára ne-hezedő
orosz nyomást És ha nem száll-nak
meg az oroszok Pakisztánt hanem
csak arról hogy
kikiáltsák a
egy ilyen orosz csatlósállam
annak az Ománi-öbölne- k a partján terül-ne
el amely az Arab-tenge- rt köti össze
a Perzsa-öbölle- l És igy beludzsisztáni o-ro- sz
nem csak légi és
tengeri erőkkel lehelne a Japánba s
menő arab s perzsa
sakkban tartani s ezen
a réven Tokió Párizs London torkán
tartani az orosz kést hanem szárazföldi
tüzérséggel is cl tudnák zárni az oroszok
a Perzsa-öbö- l kijáratát
Mozlem
Ezek a földrajzi adottságok adják a
annak hogy Dél-Ázsián- ak
Afganisztán a kulcsa és hogy a mai
helyzetben Perzsia alárendelt szerepet
játszik
Amerikának egyelőre nincsenek nem
is lehetnek pozitív céljai Perzsiában Ott
csak két negatívumot lenne szabad szem
előtt tartania Egyrészt hogy Perzsia el-leni
szankciókkal szemben- - a perzsák ne
a való közeledésben ke-ressék
az cíljirtsúiyt Másrészt pedig f-igyelni
kell hogy az amerikai-perzs- a vi-szony
romlása ne késztesse (okként vagy
ürügyként) a középkeleti s délázsiai moz-lem
országokat arra hogy a mozlem per-zsákkal
való szolidaritásból az eddiginél
is nyíltabban távolodjanak cl az Egye-sült
Államoktól
Mindez arra kellene hogy intse az
amerikaiakat hogy koncen
trálják magukat és úgy tegyenek mintha
nem törődnének Perzsiával Muskie
azonban Brüsszelben egé-szen
más taktikát követett
Üres
Európai tárgyalván
arra vetette a fősúlyt hogy Perzsia elle-ni
gazdasági deklarálására
beszélje rá őket — ami nem elég ahhoz
hogy a perzsákra komoly nyomást gya-koroljon
csak arra jó hogy ingerelje ö-k- ct
Afganisztán irányában viszont mege
légedett olyasmivel amit a legjobb aka-rattal
sem lehet másnak mint üres
hívni
Muskie-na- k engedve az atlanti hatal-mak
„követelték" az orosz csapatok „to
tális" és azonnali kivonását" — de arról
hallgattak hogy mi lesz ha az oroszok
mégis bennmaradnak
— Folytatás a 3 oldalon — i!!!!!!!! ERDÉLYBEN TÖRTÉNT
Ezerkilencszázhetvenhét
meggyőző-dése
megkérdezte:
gimná-ziumban
tanfelügyelőség
tanúvallomásának
követkeményci
gondoskodnának Dél-Pakisz- tánban
„függctlcn"J!o-ludzsiszlá- nl
támaszpontokról
Nyugat-Európáb- a o-lajszállitm-ányokat
szolidaritás
magyarázatát
Szovjetunióhoz
Afganisztánra
kü-lügyminiszter
handabandázó
szövetségeseivel
rendszabályok
han-dabandázásnak
Afganisztánban
talokat magyar nacionalizmusra soviniz-musra
neveli s egyetlen célja hogy va-lamilyen
merényletet hajtson végre Nico-la- c
Ceausescu elvtárs a román nép
nagy vezetője ellen! — Szikszay Jenő az
aláírást megtagadta Tovább vcrtékmajd
elengedték meghagyva hogy az ünne-pek
után újra előveszik Az idős ember-nek
csak a lelke volt erösA teste bete-ges
Ha aláírja a papirt — gondolta —
elhurcolják s úgyis hamarosan elpusz-tul
a Duna-delt- a mocsaraiban létesítő! I
haláltáborok egyikében Ráadásul család-ját
rokonait meghurcolják Ha nem írja
alá tovább verik sőt ez esetben zaklat
ni fogják szűkebb és tágabb környezetét
is talán még erősebben Hogy valljanak
ellene S hogy tagadják meg Hogy je-lentsék
ki nyilvánosan: jellemtelen em-ber
a szocializmus ellensége Mindezt el-(Folyt-atás
az 5 oldalon)