Magyar Elet, January 16, 1988

              Nem sokaság
kantm Ulek ip ___ „__™ I c% t szabad níp tesz
csuda dolgokat I Ltrgttt laJtpendo j
Carudlan ffccUjr R
BERZSENYI
mummmmm --"""'"" !
Vol 41 3 XLI évfolyam 3 szám 1988 január 16 szombat Ara: 75 cent
Az
a ® Az
Ismeretlen tettesek a nyílt utcán agyonlőtték a nyugatnémet állam párizsi at-taséját
Siegfried Wiclsputz 31 éves diplomatát Kabátjában a kurd felszaba-ditás- i
mozgalom egyik röplapját találták azonban a kurdok nem vállalták a
gyilkosságot és a török titkosszolgálat provokációs tettét jelölték meg végső
indokul — Erich Honecker keletnémet pártvezér Kohl nyugatnémet (kancellár-hoz
intézett levelében arra sürgeti az államfőt hogy közösen terjesszék ki
újabb területekre a nukleáris leszerelést továbbá a vegyi [fegyverek teljes el-tiltását
szorgalmazta — A belga kormányválság megoldását egy
koalícióban látják — Margaret Thatcher kétszer is bele-került
a könyvébe: felső ízben háromszor egymás után
győzelmet aratott a parlamenti választásokon újabban pedig ő a XX század
leghosszabb időt folyamatosan eltöltött jbrit kormányfője — iFrank Carlucci az
új amerikai hadügyminiszter visszatért Perzsa-öbölbe- li útjáról ahol az ott te-vékenykedő
hadiliotta tervezi hogy az olajszállító konvo-jok
közlekedhessenek az iráni és iraki rakéták és rohamna-szádok
veszélyeztelte ivíziúton — Kínában az üjévet'a „Sárkány évének" ne-vezik
melynek auspiciumai gazdaságilag kedvezőek — legalábbis a jósok sze-rint
sajnos a kínai árreform máris jelentős emelkedést mutat az árcédnlá-ko- n
— A Szovjetunió ez évben kísérletileg bevezeti a koiiektív vízummal való
csoportos utazásokat — egyelőre a szocialista országokba — A magyar állam
ugyancsak újítással lép fel mert 1988-t- ól az új útlevélhez csak megfelelő va-luta
kell és bürokráciamentesen utazhat a magyar polgár — Jugoszláviában
1987-be- n 1570 sztrájkra került sor melyekben 355 ezer dolgozó ivett részt!
AZ 'AMERIKAI-JAP- ÁN
CSÚCSTALÁLKOZÓ
Noburu Takesita japán
miniszterelnök a héten Wa-shingtonban
találkozott
Reagan amerikai elnökkel
főleg attól a céltól indíttat-va
hogy meghallgassa az
Egyesült Államok panaszait
Tokió aránytalan" kül- - és
belkereskedelmi politikáját
illetően
Tény az hogy Japán kül-kereskedelmi
mérlege az
elmúlt évben 30 milliárd
dollár fölösleget mutat az
USA-v- al való kölcsönös áru-csere
után
Takesita kormányfőnek ez
az első útja Washingtonba
amióta tavaly novemberben
átvette a japán kormány
gyeplőjét
A Fehér Ház állandó jel-legű
visszatérő követelése
az hogy
Slirling György:
Japánnak fokoznia kell a
katonai kiadások tárcáját
azért hogy a Japán védel-mére
kirendelt amerikai
csapatok légierő és tenge-ri
hadiflotta költségét a
múltbeli költségekhez ké-pest
reálisabban i térítsek
meg
A kél ország egyetért ab-ban
hogy megszilárdítsák
a fizelőeszközöket tekintet-lel
arra hogy az amerikai
dollár az utóbbi évben je-lentősen
veszített értékéből
főleg a jenhez a nyugatné-met
márkához és a svájci
frankhoz való viszonyítás-ban
Sajnálatos módon az USA
költségvetési ráfizetése
évente 170 milliárd dollár-ral
gyarapszik — és ennek
a csillagászati ráfizetésnek
egyharmada a Japánnal va-ló
— sok esetben egyoldalú
— kereskedelemből szárma-zik
A fejlett ipari országok
között Japán 1987-be- n szá-mos
iparágban teljesen át-vette
'a vezéri iszercpet fő--le- g-
- aüautó— és --4ar
finommechani-ka
játékáru és robot
„High Tech" területén
JOBBRÓL-BALRÓ- L
TÁMADJAK
GORBACSOV
REFORMJAIT
„Mint minden forrada-lomban
a peresztrojka ide-jén
sem elkerülhető a küz-delem"
— ismerte be Mi-hail
Gorbacsov majd hoz-zátette:
„Ha most megtor-pannánk
az végzetes lenne
semmi körülmények
között nem engedhetjük
meg" — mondotta az
titkár a héten a Kremlben
Amikor ket balul elsült kísérlet után 1970 őszén végre sikerüli örök-időkr- e
búcsút mondanunk a kommunizmusnak a Bécs melletti mene-kült
táborban Traiskirchenben egy rokonszenves za-laegerszegi
családdal Tarnayékkal Két kicsi gyerekkel menekültek el
és a gyerekek hamar összebarátkoztak a mi Tamá-sunkkal
aki akkor múlt három éves Nap mint nap ugyanannál az asz-talnál
ültünk a tábor ebédlőjében és — ahogy az már lenni szokott —
a gyerekek révén mi is barátságba keveredtünk velük Kedves értel-mes
emberek voltak sokmindenben egyezett a véleményünk szóval
jól megértettük egymást
Az is összehozott bennünket hogy ők is Amerikába indultak Ellen-télben
velünk akik a nagy bizonytalanságba készültünk ugrani ők tud-ták
hova mennek: az asszonynak élt egy távoli rokona Chicagóban az
szponzorálta és várta Ügyeinket egyszerre intézték és egy idő-ben
kaptuk meg a beutazási engedélyt az Egyesült Államokba Termé-szetesen
ugyanazzal a géppel repültünk és amikor a New York--i Ken-nedy
repülőtéren elváltak útjaink — ők átszálltak egy Chicago tar-tó
gépre — azzal vettünk búcsút egymástól hogy továbbra is tartjuk
a kapcsolatot és időről időre hírt adunk sorsunk alakulásáról
Így is történt Alig telt el másfél év Tarnayék meglátogattak ben-nünket
Washingtonban Hatalmas vadonatúj Pontiac-ka- l érkeztek a
gyerekek ki sem látszottak a rengeteg drága játék közül ami a kocsi-ban
körülvette őket mindannyian divatos „cuccokban" az asszony fel-ekszerezve
— Ti aztán kifogtátok Amerikát! — ámuldoztunk és ők él-vezték
a sikert Nem nem nyerték meg a lottón a főnyereményt a
nagybácsi se milliomos! Tarnay ugyan jól keres — szerszámkészítő az
egyik chicagói gyárban — no de abból azért nem telne mindenre —
Hát akkor miből? — faggatta őket a feleségem — Hitelbe kártyára!
— nevetlek jóízűen mint ak'ik kincsei leltek holmi kifogyhatatlan bö-ségsza-rul
— De gyerekek az adósságokat vissza is kell fizclni! — óvatoskod-tam
öregesen de Tarnay csak megrántotta vállát és elővette mindent-tud- ó
japán csodagépét hogy lefényképezzen bennünket háltérben a
Pontiac-ka- l — Van még időnk és dolgozunk! — vetette oda Tarnay vi-dáman
aztán kicsit oktató hangon hozzáfűzte: — Tanuld meg hogy ez
Amerika! Ilfeélni kell tudni a lehetőségekkel! És meg kell mutatni az
otthoniaknak hogy vittük valamire!
I rész
LIFE
amerikai költségvetési ráfizetés enyhítését várják Tokiótól
w m j & ii] w
Gorbacsov peresztrojka ellenzőiről ENSZ-főtitk- ár sikertelen gazai útja
keresztény-szocialista—
liberális
Guinness-félcrekordo- k
létszámszaporítását
biztonságosabban
tályha-jógyártá- sj
Ezt
első
Egy legenda
megismerkedtünk
Magyarországról
őket
felé
HUNGÁRIÁN
összegyűlt újságszerkesz-tők
és kulturális tényezők
plénuma előtt
A továbbiak során a Szov-jetunió
első embere a haza-fias
érzelmekre apellált
amikor így fogalmazott:
Az elmúlt év világosan
bebizonyította hogy az or-szágunkban
végbemenő fo-lyamatoknak
hatalmas je-lentőségük
van nemcsak sa-ját
népünk és államunk éle-tében
hanem a szocializ-mus
ügyében is továbbá
ezek a nemzetközi helyzetet
is nagymértékben befolyá-solják
A külpolitikai vo-nalvezetést
párosítva belpo-litikai
intézkedésekkel első
ízben tapasztaltuk hogy így
a nemzetközi helyzet jelen
tős megjavítását idézhetjük
elő"
Természetcsen azt is elis-merte
a szovjet pártvezér
hogy Borisz Jelcsin a le-váltott
moszkvai párttit-kár
és a köréje csoporto-sult
fiatal és értelmiségi
elemek kétségeket tá-- -
masztoltakí a peresztrojka
végső' Ikimcnetelét ille-tően
Számosan pártunk tag-jai
(közül a peresztrojkára
mért csapásnak vélték azt
hogy ennek a csoportnak a
visszahúzó tevékenységét
elutasítottuk amikor azt
merték állítani hogy a ter-vezett
reformok aláássák a
szocializmus alapjait" —
mondotta
Gorbacsov világosan le-szögezte
hogy a választá-soknál
a jövőben bevezeten-dő
többjelölt-rendsze- r még
nem jelenti a nyugati bur-zsoá
demokrácia import-ját
„Gyakran ' jobbról-balró- l
támadnak bennünket — is-merte
be Gorbacsov —
de az hogy felmérjük iga-zi
potenciális képességein-ket
mem könnyű feladat
— és az nemegyszer fáj-dalmakkal
jár"
— —
Ezzel egyetértünk Gon-doljunk
a magyarországi
„szülési fájdalmakra" me-lyekkel
az új jövedelmi és
forgalmi adórendszert 1988-ba- n
bevezették
NEM BÁNNAK
KESZTYŰS KÉZZEL
AZ ENSZJTITKARAVAL
A GAZA FÖLDSAVON
Izraeli tisztek csoportja
Marrack Gouldingnak az
Egyesült Nemzetek titká-rának
megtiltották hogv
meglátogassa a Jabaya és
Shati nevű palesztin me-nekülttáborokat
hogy az
ENSZ Biztonsági Tanácsa
15:0 arányú határozata ér-telmében
ott felülvizsgá-lhassa
a 'gazai táborokban
tapasztalt hetek éta tartó
véres zavargásokat ame-lyeknek
'immár 33 halálos
áldozatuk van
A megszállt területek pa-rancsnoksága
további négy
palesztin személyt szándé-kozik
deportálni annak el-lenére
hogy az ENSZ a
száműzések ellen ugyancsak
határozottan tiltakozott
A Knesszetben (parla-ment)
Simon Pcresz külügy-miniszter
azt sürgette hogy
az erőszakhullámot politi-kai
eszközökkel próbálják
megoldani A „héják" Pe-rcs- zt
ezért nyomban élesen
bírálni kezdték mondván
— Folytatás a 2 oldalon —
szertefoszlik
Szakítsd le a'nap minden virágát?
Párszor elkatlinlotla a gépét mi meg egymásra néztünk a felesé-gemmel:
ők tudják! És igazuk van: még fiatalok élvezzék az életet
fenékig Mi idősebbek másként gondolkozunk de lehet hogy ez fé-lénkség
fölös óvatosság Ki tudja mi a helyesebb? Szerényen élni nem
csinálni adósságot mindig a holnapra gondolva Vagy — „carpe diem"
alapon — kicsit felelőtlenül élni bele a világba kihasználva a lehető-ségeket
a mindennapok örömeit Ki tudja?
Az együttlét pár napja hamar eltelt Aztán ők visszahajtottak Chi-cagóba
mi meg maradtunk Ettől kezdve sűrűbben telefonáltak: elme-sélték
hogy vettek egy másik kocsit is — a legújabb típusú Mazdát —
pár hónap múlva pedig azzal leplek meg hogy háztulajdonosokká vál-tak
— Csak pár száz dollárt kellett letenni a részleteket pedig játszva
kifizetjük Jó kamatra kaptuk a kölcsönt kár leli volna ezt kihagyni!
— bizonygatták
Elismerően bólogattunk: ezek ügyesen csinálják! Én akkor még
mindig egy öreg használt Forddal bajlódtam szerény bérlakásban lak-tunk
és 12 dolláros Kodakkal csináltam időnként képet a fiamról Ru-háinkat
többnyire árleszállításkor vettük (mindig a divat után menve
— jó két-háro- m évvel ) és Tamás se dúskált a játékokban de az
asszonynak se teli ékszerre No nem szűkölködtünk mert mindenünk
megvolt — sokkalta több és mennyivel könnyebben mint otlhon a szo-cializmusban!
— de azt nem állíthatnám hogy nagylábon éltünk Még
egy clevelandi utal is jól meg kelleti gondolnunk Tarnayék pedig ak-korra
már bejárták a fél országot és kél pompás fényképalbumot is mu-togattak
nekünk Egyet Hawaiiról a másikat pedig a Bahamákról Mi
akkor még csak egyszer láttuk a tengert: Washingtontól huszonöt mér-földnyire
a Potomac torkolalánál
Aki lubickol az adósságban
Viszont nem volt egy fillér adósságunk sem ók meg — gondolom —
úszlak sőt lubickollak benne 'De ez csöppet sem aggasztotta őket: él-lek
mini azok a bizonyos mesebeli tücskök nyáron Vidáman és fele-lőtlenül
A legfontosabb az volt számukra hogy az otthon maradt roko-nok
és barátok csodálják őket: egyre-másr- a küldözgetlek haza a színes
felvételeket Az útjaikról az új emeletes házról a két kocsiról Igazol- -
(Folytatás a 4 oldalon)
Szabadkereskedelmi útmutató
Az USA-Kasia- da vámunió
Miheztartás végett rendkívül fontos az
átlag kanadai polgár számára az hogy az
elkövetkező tíz esztendő alatt hogyan fog
alakulni a világ legnagyobb piaca az Egye-sült
Államok és közvetlen szomszédja Ka-nada
a világ egyik legnagyobb exportáló
állama közti viszony
Magát a „free trade" néven ismeretes
államközi szerződést a két államférfi Rea-gan
elnök és Mulroney kormányfő már alá-irta
tehát az egyezmény elkésett bírálata
helyett hasznosabb ha elsősorban annak
előnyeivel foglalkozunk
Természetes hogy lesznek oly iparágak
és mezőgazdasági szektorok amelyek érzé
kenyen meg fogják érezni az átváltással já-ró
gazdasági „szülési fájdalmakat" azon-ban
kérdés: mi az alternatívája a „free
trade"-ne- k Talán az hogy kevesebbet ke
reskedjünk legnagyobb export-impo- rt part-nerünkkel
az USA-val- ? Nyilvánvaló a fele- -
let hogy ez nem alternatíva hanem inkább
az hogy az eddig mintegy 80!í szabadke-reskedelmi
áruvolumen mellé tegyük hozzá
a még fennmaradt vámköteles 20%-o- t is
hogy az USA-JKan- ada árucsere-forgalo- m
szabad áramlása elé ne gördüljön semmifé
le vámtorlasz
Harvie André fogyasztóügyi miniszter
referátuma
A továbbiak során vegyük számba azt
hogy hol és mikor jár előnyös ebben az át-lag
kanadai fogyasztó végül hozzuk fel a
„free trade" ellenzőinek js a' kedvenc ellen-érveit
lehetőleg azoknak megválaszolásá
val Ezért elsősorban átadjuk a szót Harvie
Andfé~m'inis2ternék''~akUa -- vámunió egyik
bábájának számít
Az ország közvéleménye még sokáig na
pirenden tartja al vámunió kérdését Szerin-tem
ez az a téma amelynek puszta említé-se
elégedett mosolyt kell hogy fakasszon
minden kanadai fogyasztó ajkára Számo-san
közülünk már nemegyszer átléptük az
USA határát s amikor visszatértünk meg-kérdezték
a vámtisztek akad-- e valami elvá-molni
valónk? Ha a felelet igenlő volt vá-mot
kellett fizetnünk Ezen vámok eltörlé-sét
jelenti az a „free trade" (szabadkeres-kedelmi)
szerződés melyet a két ország ve-zetői
aláirtak
Jelenleg vámol fizetünk jónéhány ame-rikai
termékéri az élelmiszerektől a ruhá-zattól
kezdve a bútorzatig és a komputere-kig
Ez a vám tulajdonképpen egy burkolt
adó mert a vám lerovásával annyival töb-bet
fizetünk az importált árukért
A kanadai Statisztikai Hivatal
meggyőző adatai
Egyedül 1984 folyamán a kanadai polgá-rok
több mint kétmilliárd dollár vámot fi-zettek
bizonyos amerikai áruk behozata-láért
A szabadkereskedelmi szerződés eze-ket
a védővámokat el fogja törölni Az ered-mény?
Az hogy a Kanadában eladandó
amerikai termékek ára alacsonyabb lesz
Ez az olcsóbbodás a továbbiak során
láncreakció révén a kanadai gyártmányok
jórészét olcsóbbá teszi Miért? Mert jelen-leg
a kanadai vállalatok vámot fizetnek azo-kért
a nyersanyagokért amelyeket az USA-ba- n
vásárolnak amialt hogy azokból kana-dai
árucikkeket gyártsanak
Vegyünk 'egy gyakorlati példát
A legmeggyőzőbb az ha az életből kira-gadunk
egy példát amikoris egy házaspár
mondjuk egy háztartás alapításának elején
volna Egy három hálószobás mérsékelt
árú ház ára jóval 100 000 dollár felett van
azonban az új vámunió azt jelentené hogy
kb 4600 dollárral lenne kevesebb a végle
ges ár mert olcsóbb építési anyagokat hasz
nálnának A ház belső berendezésénél pél
dául a faltól falig való szőnyegezés alkalmá-val
is kb 300 dollár megtakarítást jelente
ne a vámunió által okozott olcsóbb import--
szőnyeg
Ha jégszekrény sütő mosógép száritó-gép
mikrohullámosí sütő és mosogatógép is
szükséges azesetben újabb félezer dollár
lenne -- a megtakaríts úgyhogy az új ház be-rendezése
és felszerelése során kb 7 ezer
dolláros spórolás érhető el Ita ehhez hoz-záadjuk
azt a megtakarítást amit a vám-unió
a ruházat és nyaralási tárgyak vétele
cselében jelent akkor az összes megtakarí-tás
8 ezer dollárra rújna
Ezekután mi a vámunió
reális haszna?
Nyilvánvaló hogy egy te'jes háztartás
felállítását és berendezését nem mindenki
az egyezmény első hetében vagy évében
határozza el — és a megtakarítások csak
pkkor lépnek teljes hatállyal érvénybe mi-kor
elérjük majd az amerikai árucikkek tel-jes
vámmentességét
Egyes vámok azonnal eltűnnek egyes
vámokat öt év alatt szüntetnek meg míg
végül egy évtizedbe kerül majd hogy min-den
amerikai vámot eltöröljenek
Nézetem szerint a kanadai fogyasztó át-lagos
vásárlóereje 3— 4%-ka- l növekedni fog
amit a kanadai Fogyasztói Egyesülés (Con-sumer- s'
Association) vezetősége is jóváha-gyott
amikor így nyilatkozott: A kereske-delmet
gátló vámokat mindig a fogyasztó-nak
kell megfizetnie! Nagy lépés volt a he-lyes
irányba amikor az ország vezetősége
elhatározta a vámunió megkötését "
Az új vámunió nemcsak a választókat
fogja gazdagítani hanem a versenyszelle-mei
is fokozni fogja És tudjuk hogy az éle-sebb
verseny jobb minőséget — és a silá-nyabb
termékek ignorálását jelenti Ha a
minőségi javulási folyamat során néhány
kanadai vállalat képtelen lesz „állni a sa-rat"
azokat valóban le kell írni ha az
nem tudnak az új körülményekhez igazodni
melyeknek jlegföbb vonzereje az hogy a
megfontolt felkészült minőséget nyújtó ka-nadai
vállalkozó előtt a világ legnagyobb
piaca válik Ihozzáférhetővé
7rí
Az energia „kiárusítása"
- mint vúdpont
Számos" ellenzéki vádaskodás szerint Ot
tawa „kiárusítja" az energiakészletét Tár-gyilagos
módon elemezzük ezt az állítást!
Pl B C emberemlékezet óta áramot adott
él az USA-na- k Alberta és Saskatchewan
petróleumot Ontario urániumot Québec
ugyancsak áramot végül New Foundland
gigantikus hidroeleklrikai kapacitását kész'
áruba bocsátani
Mr André szerint Kanada a jövőben nem-csak
B C-b- ől származó fa nyersanyagot
akar eladni hanem bútorzatot is nemcsak
halat akar szállítani az Atlanti tartomá
nyokból hanem készétel halféleségekct is
Nemcsak alberta! o'ajat hanem annak fi-nomított
válfajait is az amerikai piacon sze-retné
elhelyezni
Végkövetkeztetések
A 'legutóbbi 50 év során Kanada nagyot
fejlődött mind gazdasági mind kulturális
téren azonban nem hinném hogy a parla-menti
épület ormán nem a kanadai zászló
fog lengeni csupán azért mert az albertaiak
ezentúl több árut fognak az USA-b- ól vám-mentesen
behozni és több szolgá'tatást fog-nak
vámmentesen igénybe venni mint a
múltban
A mi különlegesen kanadai intézmé-nyeink
mint az OHIP Medicare Unsmploy-men- t
Insurance a nyugdíjrendszer a gyer-mekjóléti
intézmények mind érintetlenek
maradnak hagyományainkkal együtt Ta-lán
ezáltal a külügy gyeplőjét az USA sze-keréhez
kötöttük volna? Ez az egyezmény
csupán gazdasági jellegű és az ővilággal és
az újvilággal eddig fenntartott kapcsola-tainkat
a vámunió nem zavarhatja
Kanada azért külön ország mert népünk
közösen megbecsült értékeket oszt meg Az
USA-v- al való vámunió nemzeti identitásun-kat
és együttérzésünket nem csökken'heti
A vámunió a szabadkereskedelem el-lentéte
a stagnálás vagyis az egyhelyben
való topogás lenne Akkor lennénk jobban
alárendelve déli szomszédunknak ha gaz-dasági
életünk meggyengülne Tulajdonkép-pen
az új vámunió crösebb közgazdasági
pezsgést jólétet okozva a mi kulturá'is
identitásunkat is ezzel megfelelő arányban
gyarapítja Függetlenségünket gazdaságilag
erősebb államként hatékonyabban gyakorol-hatjuk
és egyre több és több államnak kell
majd tudomásul vennie hogy Kanada való-ban
nemcsak nagy ország hanem nagy tet-tekre
képes ország is — fejezte be kimerí-tően
részletes referátumát Harvie André
fogyasztásügyi miniszter
(Osszeáiytolta: Bárd)
(N B E sorok Írásakor a közvélemény-kutat- ó
intézetek átlagosan 5"0o-o- s helyes-lést
mulattak ki az USA— Kanada vámunió
ügyében)