Magyar Elet, February 28, 1987

              hv"ifVi!'eH !& ¥tt - i „Bif„!'A-(- i
' "V I
I Ti
1987 február 28 MAGYARTÉLÉT 7 oldal
Erdélyi kukorica a XV században
Wass Albert „Kard és kasza" című könyvének szép
történetében a Mezőségsn már 1482-be- n vetettek török-búzát
s akkor egy Al-Du- na mentéről való öregember
már gyermekkora óta ismerte Hogy ez nem anakroniz-mus
azt a szerző személyes találkozásunkkor is megerő-sítette
A nagyvilág meggyőzésére szolgáló írott bizonyí-tékok
egyike azonban amely a kukorica ösi keleti meg-létére
utalna egyelőre Wass Albert grófi családjának le-véltárában
rejtőzik
Előttünk áll tehát a professzorok rendíthetetlen véle-ménye
Gnnek részleteiből kitűnik hogy a kukorica 1492-t- ől
1575-i- g (83 év alatt) így jutott el Kínába 20 millió vé-kára
szaporodva: Közép-Amerik- a Zöld-fok- i (Cap Verde)
szigetek Sao Tómé a Guineái-öbölbe- n Socotra Afrika ke-leti
csücskénél Mekka India Tibet és Alsó-Mongól- ia
végül Kína területén
_
Aki a burgonyáról szóló sorainkat végigolvasta lát
hatta annak a valószínűtlenségét hogy a kukorica rög
tön felfedezése után futótűzként száguldottá volna körül
a világot Egy ilyen hosszú láncnak sok közvetítőre sok
népre és ezért sok időre volna szüksége A kukoricát vi-szont
nem elég a földbe ültetni Müvelés tapasztalat in-telligencia
és türelem kell hozzá Eért nem tudom elhin-ni
hogy a trópusi népek — mivel már unták a banánt —
hamarabb megragadták volna a kapanyelet mint a világ
egyik legcivilizáltabb népeként feltüntetett és valóban
dolgos franciák (Majdnem száz év kellett felfedezése
után amíg Franciaországban bármilyen említése történt)
Zoli bácsi aki közellátási kormánybiztos volt 19-45-be-n
elmesélte hogy annak idején milyen szigorú fegye-lemmel
és anyagi áldozatokkal megszervezett akcióval
próbálták' például a makói hagymatermelési hagyomá-nyokat
az ország más vidékén meghonosítani Ez mini-mális
sikerrel járt A földművesek többsége minden or-szágban
ugyanígy idegenkedett az új termények és mód-szerek
bevezetésétől
A félreismert kukorica
Kétségtelen hogy a világon az első kukorica Mexikó-ban
termett Az évezredek során szinte egész Amerikában
elterjedt az é sz 54 fokától a déli szélesség 30 fokáig
Amikor a híres Cartier felfedezte Kanada partvidé-két
Montreal mai helye környékén ringó kukoricatáblá-kat
talált Nem kétséges hogy a termékeny Vinland (Szö-löorszá- g)
indiánjai ugyanúgy ismerték és művelték Bow-ma- n
és Crossley 1908-a- s kiadású „Corn" című könyve
első oldalán azt írja hogy a tradíció szerint a viking
Karlsofni Kr u 1002-be- n majd Thorfin 1006-ba- n láttak
kukoricát Massaehussetts partján és hoztak is belőle ku-koricacsöveket
A következő oldalon azt írják hogy a kukorica Olasz-országból
Svájcba és Magyarországra került Magyaror-szágról
pedig Ausztriába es Kelet-Európá- ba Egy olasz
lexikonban viszont képet is láthatunk arról hogy a kuko-ricacsóv- ön
az olasz szeme"-ne- k hívja azt ami magya-rul
a kukorica „szeme" A jelek arra is mutálnak hogy
az olaszok és a spanyolok keletről kapták (Id „grano-lurco- "
és „trigo de Turquía") nem pedig megfordítva
Tirolban az osztrák nyelvatlasz szerint is „lürkeif'-nc- k
nevezik a törökbúzát
„Robinson":
Árpád vezér és a krumplis babgulyás
(Őstörténeti rémregény)
III rész
Parkinson „Theatrum Botanicum"-ába- n (1640) világo-san
kijelenti hogy a Theophrastus és Plinius által emlí-tett
bactriai köles" nem a Sorghum hanem azonos a
kukoricával Nem kételkedett abban hogy a kukorica
egyaránt származott Kelet-- és Nyugat-Indiábó- l
Szélhámosok a piramisok országában
Az 1204 évi Incisai Charter szerint a keresztesek Ana-tóliáb- öl
hoztak' kukoricát Európába de ezt az okmányt
Hamisítványnak tekintik A Kolumbusz kora előtti perzsa
irodalomban ugyancsak találunk utalásokat a kukoricá-ra
ahogy azt M G Lacy kimutatta
Száz évvel ezelőtt Rifaud talált kukoricamintát egy
thébai sírban amely a tudósok szerint egy imposztor mű-ve
volt (Egy másik egyiptomi fáraósírban kenguru-múmiár- a
leltek Ez nyilván egy másik imposztor müve
lehetettIAJfM(?JPfÍCatürténetének java része állítólag
ilyen hamisításokból és tévedésekből áll De hát kinek
állt érdekében ennyii hamisítani? Még a Magyar Nyelv
Történeti és Etimológiai szótára is azt állítja hogy a ku-korica
első hazai említése nem lehet hiteles mert túl
korai
Nem is olyan régen még sokan hirdették a kukorica
ázsiai eredetét is Anderson és Stonor professzorok jelez-ték
hogy lehetséges elterjedési központja Ássam volt (Ti-bet
Bengál és Burma között ahová (Körösi Csorna Sán-dor
eleink nyomdokait haláláig követte) Említenek egy
Kínában működő misszionáriust is aki olyan primitív ku- -
koricalajtákat talált amelyek az amerikaiakétól eltérő
(viaszos) endospermákat tartalmaznak
Hol a hazája? Molukka vagy Madagaszkár?
Laufer szerint a kínaiak sohasem tartották európai
közvetitésünek a kukoricát Magcllán aki sohasem látta
Közép-Amerik- a partjait 1521-be- n a Fülöp-szigete- ki Juma
partjain kukoricára bukkant 1808-ba- n a jávai szultán ud-varában
élő Crawford meg volt győződve arról hogy a
kukorica Indonézia őshonos terménye Rev Leibbrandt
1882-be- n szintén azt állította a Molukka-szigetek- et illetően
Több szerző elhívta a figyelmet arra hogy a kukorica az
egyes primitív afrikai népek vallási kultuszaiba olyan
mélyen beépült (pl Madagaszkár szigetén hogy nehéz
feltételezni újkori bevezetését
t--
k Az sem látszik lehetetlennek hogy a kukorica „pani- -
zo" névváltozata a íöníciai hajósoknak köszönhető akik
Amerika partvidékéig is elmerészkedtek Ezt igazolnák
azok a mexikói ábrázolások is amelyek tisztán föníciai
jellegűek: két kezével meztelen kebleit felemelő Istár- -
szobor vagy a szőrtelen indiánok közül kirívó szakállas
Gilgames-szobrocsk- a (jade-böl- ) aki párduckölyküt ölel
magához A föníciai Jpun) hajósok hozhattak magukkal
This is my home
—- - -- - OCANADA
k Ez az én hazám JMmL ° CANADA
'll I """% Kanada a mi hazánk
Ímt 'áotv alkalmunk nyílik arra 1Aj3hI !y}MBr ugyanakkor teljes mértékben
H' Wmfóíí$'' részesü'jünk a kanadai életfor 1T'4 ffl'4 ma áldásaiban A mi külön--
f Jy£ & bözőségünk a globális
? iyJ'ff közösség soraiba emeli PíHHBBÍHB 1 Kanadát A közös kanadai
IT▲ Deiwrtment ol the Secretary Secréiariai d État "l "111 ol State ol Canada du Canada £1 1~1 SÍ fi £1
' - !___! ' --v -- '"'" 1' ' '~~-'- - _: r v-'-g- tg_f
kukoricát Ezt ugyanúgy szigorú kezelhették
mint a cornwalli ónbányák hollétét
A kukorica kb 200 liter vizet követel meg egy vegetá-ciós
periódus alatt Az életéhez szükséges legalacsonyabb
hőmérséklet 8—105 C° Az életét még nem veszélyeztető
legmagasabb hőmérséklet: 40—45 C Ezért a kukorica
nem származhat a Szaharából de Mekkából sem
Most már ideje összefoglalni véleményünket a kuko-rica
eredetének magyar verziójáról Ez viszont lehetet-len
az alábbiak nélkül:
Az első magyar Amerikában
valószínűleg egy Türker (Tyrkir) nevű embei volt Ez
annyit tesz mint török" Várkonyi Nándor könyve sze-rint
a Türker-kérdésne- k egész irodalma van A németek
is magukénak vallják mivel az eredeti norvég-izlan- di kró-nikák
szerint „déli országban született" O azzal vált vi-lághírűvé
hogy Amerika földjén először talált igazi sző-lőt
és olyan elragadtatással újságolta a hírt viking tár-sainak
Leif Eriksonéknak hogy sokáig érthetetlen anya-nyelvén
magyarázott Gesztikulálását a némethez igen
hasonló nyelvet beszélő társai azonnal megértették volna
Bizonyára csak azért nem tudták mert magyar volt
Kr u 1006-ba- n a magyarokat nemcsak hunoknak szkí-táknak
és avaroknak nevezték de sokszor türköknek is
Bíborbanszületett Konstantin görög császár 950-be- n Ma-gyarországot
Turkiának nevezi épp 'úgy mint utódai (A
magyarok az araboktól elszenvedett 744 évi vereségük
után a Magyar nembeli Upas veeztésével a Kaukázus
ászaki lejtőiről kelet felé menekültek Az Ujgur Biroda-'o- m
török népe fogadta be őket és 744—S20 között közös
erővel virágzó államot hoztak létre A magyarok nyugat-ra
távoztával az ujgurok birodalma lehanyatlott de a ma-gyarokat
a fenti együttélés kapcsán sok szerző turkoknak
tévézte)
Türker magyarságát a székely 'rovásírásos Vinlaiulia--érképe- n
kívül a kanadai Nova Scotia tengerpartján Yar-nouthn- ál
talált ősrégi rovásírásos sziklafclirat bizonyítja
Tz teljesen érthető mai magyarsággal Íródott Szövege a
tövetkezö: (Erik)son járt c hejcn is sok tár(sával" A
Türker-kérdésne- k külön fejezetet sz:nlcl a „Robinson"
kiadású „Atlanüs: the Sevcn Seals" című (könyv illuszt-rációkkal
és hivatkozásokkal alátámasztva
Az éles szemű magyar utazó
Thornfinn és Karlsefni fent említett vikingjei közül
áthatóan a magyarul beszélő Türker gondol csak arra
hogy a kukorica művelését bevezesse hazájában Türkért
cinézésre jelentéktelen emberkének festik le a krónikák
le szeme éles volt és mindenféle gazdasági vagy műsza
ki dologhoz kitűnően érlelt Amerikából hazatérve első
lolga lehetett hogy csatlakozott egy délre induló viking
portyázó egységhez Abban az időben a Volga volt a leg-fontosabb
útvonaluk Ezen lehajózva egészen a Kaspi-tenge- r
délkeleti csücskéig vezettek kalandozásokat Tür-kerne- k
talán nem volt lehetősége arra hogy egyedül meg-tegye
a Magyarországra vezető hosszú szárazföldi utat
Feldühödött egy elefánt!
Az angliai Easlbourne-be- n
az ötéves Lola rossz-néven
vette hogy befogták
Télapó szánkójának a hú-zására
s a legalább száz-ötven
kíváncsi gyerek sze-me
láttára Télapót 'beleha-jította
egy virágágyásba a
szánkót pedig két parkoló
autóhoz csapta A sértett
elefánthölgy ezután megin-dult
annak a szállodának a
lépcsőjén amely kölcsön-kérte
őt 'a helyi állatkert-ből
a karácsonyi ünnepség-re
A hotel személyzete fé- -
HUMOR
Kedves ember!
— t)gy nézel ki mint egy-millió
dollár
— Kösz' a bókot
— ügy értem éppen olyan
zöld és gyűrött vagy!
— —
Ellenpróba nincs!
Az Isten a férfit megte-remtette
s utána pihent
egyet — Utána az Isten a
nőt megteremtette — és az-óta
senki sem képes meg-pihenni
Négy millió abortusz
1956 ófa
AZ EREDMÉNY:
népszaporodás 1980-ba- n
Magyarorsiógon: 3300
Romániában
Csehszlovákiában
Jugoszláviában
együttesen: 550000
Abortusz
egyse egyke kétke —
NEMZETPUSZTUIÁS!
titokként
leimében teljesen megné-mult
az elefánthölgy azon-ban
egyszerre meggondolta
magát 'megfordult és elvo-nult
az állatkert irányába
ip_p
Lada 1200
wiJArjou jTE=r3
idegen népek között Talán örömmel adott ezért a ma-gokból
a Volga mentén laké magyar testvéreinek akik a
honfoglalás előtt leszakadtak a többségtől Ezek voltak
a később a kazáni tatárokhoz tartozó mizsérek vagy mes-csere- k
{oroszosan mescserjákok) Nyelvük a Pallas Le-xikon
15 kötete szerint közel állt a kunokéhoz A mizsé-rek
átadhatták volgai kun szomszédaiknak akik Szak-szi- n
városa körül laktak (Ez Caricin nevének változata
lehet amely a Sarig-szi- n névből származik Eredeti je-lentése:
sárga épület) A Laurentius évkönyv az 1229 év-nél
a kunokat szaksziniaknak nevezi
— folytatjuk —
A világ egyik legtöbb
nemzetközi hírű ragyogó sztárt
szerepeltető zenei eseménye
The Great Gatheríng
Hétfőn 1987 március 9-- én
este 8 33-k- or a torontói
R0Y THOMSON HALl-ba- n
MŰSOR
Overture: Vespri Siciliani Verdi
OZAWA THE TORONTO SYRIPHONY
Concerto for Cello in D Major Haydn One Movement
MA
Quartet for Flute Violin Viola and Cel'o Mozart
Two Movements
RAMPAL STERN ZUKERMAN ROSTROPOVICII
Erbarme Dicli" St Matthew Passión Bach
FORRESTER STERN DAVIS
Two songs from „Des Knaben Wunderhorn" Mahler
FORRESTER DAVIS
Piano Concerto No 21 in C Major Mozart
Two Movements
PERAHIA OZAWA
Dance of the Comedians Smetana
BORGE
„The llour Has Come" Srul Irving Glick
Final Movement
TORONTO MENDELSSOHN CHOIR ISELER
Feux Follets Liszt and Two Etudes Chopin
LORTIE
Piano Quartet in G Minor Brahms Finalc
PERAHIA STERN ZUKERMAN MA
Flute Concerto Opus 10 No 3 Vivaldi
RAMPAL FELDBRILL
Concerto for Two Violins in D Minor Bach
STERN ZUKERMAN DAVIS
Ce'lo Concerto in B Minor Dvorak Last Movement
ROSTROPOVICII OZAWA
Overlure: Die Fledermaus J Strauss
DAVIS THE TORONTO SYMPHONY
Jegyek: $1000 (ebből $87000 adómentes levonás) ben-ne
foglaltatik a magánjellegű hangverseny előtti vacso-ra
pezsgős szünettel továbbá a hangverseny utáni
fogadás
Csak 800 hely maradi!
AZ ADOMÁNYOZÓK: $25000 (több mint $23000 levon- -
ható a7 adóból) a fenti extrák és sok más egyéb is benne
foglaltatik
FOGLALJA LE JEGYEIT ÉS HÍVJA A TORONTO
SYMPHONY-- T (41G) 977-203- 8 de 9 — du 5 között
Az összes bevételt a Toronto Symphony segélyezésére
fordítják
KBSBÍUK-KWiAi'W-W
TORONTO -BUDAPEST -TORONTO
NAPI JÁRATOK 1 HÉTTŐL 6 HÓNAPOS TARTÓZKODÁSRA
CAN S 79800
BUDAPEST-T0R0NT0-BUDA- PEST
1 HÉTTŐL 1 ÉVES TARTÓZKODÁSRA
TÚRÁK MAGYARORSZÁGON ÉS MAGYARORSZÁGRA
FLY AND DRIVE!
Bárhonnan Európából return repülőjegy (tetszése szerinti időre)
és autó 3 napra únlimited km-r- el US$27400
FLY AND HOTEL
Bárhonnan Európából return repülőjegy Ápr 1-t- ől
3 nap luxusszálloda reggelivel US$24800 US$29900
(2 személyes szobával)
UJ T0R0NT0-BECS-T0R0- NT0 I DIREKT ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL AIR CANADÁVAL I HETENKÉNT HÁROMSZOR
S 70800-tó- l
3 hétre Ford Fiesta kocsival (AVIS) unhd km 2 személynek összesen $199900
KOCSIBÉRLÉS BUDAPESTEN:
1 hétre Can$15000 unltd km
IKKA — TUZEX — COMTURIST — GYÓGYSZER- - ÉS
VIRÁGKÜLDÉS — KÖZJEGYZÖSÉG
MINDEN UTAZÁSÁT MEGBÍZHATÓAN ÉS GYORSAN INTÉZI A
C0LUMBUS TRAVEL
A HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA
420 Spadina Ave Toronto Ont M5T 2G7
Telefon: (416) 596-81- 01