000335 |
Previous | 11 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
w unjúiiilu MAGYAR ÉLET 11 oldal
--~ w -- + Mi újság odahaza?
TrSftttfJtK fi TTRREM
aOtTltmiTTOIIONTO
Ilurnsti Endre: Kármán Tódor emlékezete
BEVEZETÉS: elmélkedés „elfeledett"
tudósainkról
Kosztolányi Dezső inéma gyermeknek" nevez „min-den
kismagyart" kinek „a nagyvilág nem érti a sza-at- "
A költő arra céloz hogy nyelviink kultúránk ér-z?- s-és
gondolatvilágunk olyannyira idegen távoli majd
ninden más nyelvtől kultúrától hogy szavunkat nem ér-tik
gondolatainkat a jobb-rosszab- b fordítások csak torz
módon tudják közvetíteni Nekünk külföldön évek óta éló
magyaroknak nem szükséges csupán arra hivatkoznunk
Igy — ime — legnagyobb költőink igazi géniuszát ide-giiujkú- ak
nem képesek megismerni tisztelni megsze-retni
— éppen elsgga tapasztaljuk mindennapjainkból
hogy sajátos kultúránk ebből creílü szokásaink valahogy
láthatatlan fallal vesznek körül minket
Nyivánv'jlo 'hogy a matematika technológia géniu-szai
könnyebben tudnak alkalmazkodni az idegen környe-zethez
hiszen hivatásuk „nemzetközi" és működésüknek
kevés köze van az anyanyelvhez hazai kultúrához Kül-Ink- li
'karrierjük egyenletesebb zökkenömentesebb tudá-suk
javat erlheei gyümölcsözően tudják átadni Deto
náció országaiknak — ezen keresztül a nagyvilág tudomá-nyának
A technológia magjar óriásai tehát nem nevez-hetők
olyan „kistnagyarnak" akik — K"sztolán i szava-járása
szerint — „néma gyermekekké" válnak a nagyvi-lágban
Miért van akkor az — kérdem én — hogy az a
bizonyos nagyvilág még mindig aránjlag kevés magyar-származású
Unióst népszerűsít ismer el? Miért van az
hogy világhírű tudósaink nagyrészét még mi magyarok
Km ismerjük eléggé?
Az első kérdésre több válasz is lehet: a Monarchia
idején küllöldie került tudósaink a tudatlan és felületes
Nyugat általában „osztráknak" nézte Trianon után pedig
a lelvJdekil erdélyit délvidékit sokszor „csehszlovák-nak"
„románnak" „jugoszlávnak" fogadta Sokszor elö-lcrdu- lt
az is hogy a küzködö szegánysorsú magyar tu-dós
kénytelen volt idegenben egy-eg- y angol- - francia- - né-met-
amerikai stb tudós szolgálatába állni patrsnátus-ság- a
alatt dolgozni es ilyenkor honiitársunk egy-eg- y zse-niális
ötlete is gazdája" neve alatt került gyakorlattá
tudományosan elfogadottá népszerűvé
Nehezebb kérdés az hogy vajon mi magyarok miért
ibmerj'űk oly kevéssé külföldön élt-müköd- ött legnagyobb
tudósainkat? A mindenkori magyar kormányokban társa-dalmakban
fel-felbukk- ant az a helytelen gyakorlat hogy
el-elfeleclk-extt
valamely küllöldön élő magyar tudósról
valósággal „leírták" a könyvelésből s ha a' sajtó „szen-zációként"
meg is említette akkor is — három nap
Után — letűnt a memóriákból — a feledékenység ködébe
Uyorran hevülő lelkesedő emberek vagyunk de néha
végzetesen feledékenyek s ritkán kovácsolunk tőkét leg-nugyubbjai- nk
értékéből akik gazdagították a világ tudo-mányos
fejlődését Tegyük mindehhez hozzá hogy elő-fordult
hogy „szélsőjobboldal" felé hajló elemeink nem
ismerlek el magyarnak azt a honfitársunkat akik —
ugyan világéletükben magyarnak érezték-vallottá- k magu-kat
— de történetesen szüleik hagyománya szerint nem
vasárnap hanem péntek este jártak templomba — más-kor
pedig a „szélsobaloldal" mutatkozott feltűnően hall-gatagnak
olyan esetekben mikor külföldön élő világhírű
tudósunk történetesen nem az „internacionalista" hanem
a magyar nemzeti eszmékért szállt síkra társadalmi meg-nyilatkozásai
alkalmával
így „tüntette el" a nagyvilág legnagyobb tudósaink
egyreszét így „tüntettük el" ml magunk sokaknak nevét
akikre meitan leneltiink volna büszkék mint ahogy ők is
mindig büszkék voltak magyar voltukra — még a itudo-inán- y
megérdemelt babérkoszorújával felékesítve is
Ideje volt hogy ezzel a problémával foglalkozzunk —
most mikor arra emlékezünk hogy nagy hazánkfia Kar-inán
Tódor 1881 május 11-é- n tehát éppen száz esztendő-vel
ezelőtt született
Kármán Tódor ifjúsága:
„Nem esett messze az a!maq fájától "
Budapesten látta meg a napvilágot Atyja Kármán
Mór filozófiai író volt aki annak idején a bácsi egyete-men
szerezte meg képesítését majd Szegeden lett neve-li)
Hatalmas tudására felfigyelt Eötvös József báró az
akkori közoktatásügyi miniszter aki 869 -- őszén Lipcsébe
küldte a gyakorlati tanárképzés tanulmányozására Mi-kor
visszatért' a pedagógia magántanára lett a'ki szerve-zeti'
javaslatot dolgozott kd az egyetem bölcsészkara mel-lett
lélállitandó tanárképző intézet és gyakorló iskola
ügyében Javaslatát elfogadták és ö lett a megalakult inté-zet
első filozófia-pedagógi- a professzora Elképzelhető
hogy fiát Tódort elsőrangú nevelésben részesítette Tódor
elsőszámú „nevelőintézete" — nemcsak a budapesti ún
„Mintagimnázium" volt hanem a szülői otthon is
Kármán Tódor méltó fiia lett akkoriban közismert és
tisztelt anyjának Mikor a Mintagirnnázium keretében el- -
iildult egy a középiskolai diákok részére szervezeti tudo-mányos
pályázaton azon fölényes biztonsággal elsőnek
futott be és megérdemelten nyerte az „Eötvös Dijat" A
középiskolából a József Nádorról elnevezett polytechnikai
iiskolára került — ma: ez a Műegyetem — ahol elsö- -
Ízben kezdett részleteiben is érdeklődni a meelvanaka
problémáinak matematikai-elmélet- i megoldásai iránt Le- -
szolgálván kötelező egy esztendejét a katonaságnál —
mint tüzérkadet — utána három éven át tanított a József
Nádor Polytechnikán
1905-ba- n kétéves ösztöndijat kapott a Magyar Tudó- -
mányo's Akadémiától és elhatározta hogy Gfttüngenbe
megy mely akkoriban Németország egyik leghíresebb és
leglátogatottabb egyetemi városa volt Itt alkalma nyílt
Iudwig Prandtl mellett dolgozni aki ugyancsak hat éwej
yolt idősebb Tódornál de máris Európa-szert- e az „aero-- s
dinamika atyjának" tiszteltél IJtolsó göttingeni éveiben
egyébként már a „prüvátdocens" (okozatot érte el ami
gyakorlatilag azt jelenlelte hogy tutorként mar tanítna'
ir
tott az egyetemen de hivatalos professzori kinevezési
meg nem kapott
iVIint gyakorló pedagógus lelkesen csatlakozott ahhoz
a QöUinSenben ezidötájt kMakull elmélethez mely sze-rint
u mérnöki tudományok és más gyakorlati tudomány-ágak
tanítását szigorúan matematikái ül elméleti ala-pokra
kell helyezni és a ielleileéscknek általában a tu-dományágak
lejlődésének nemcsupán tévelygő kísérlet-esek
véletlenek hibák szabjanak irányt Karinán Tódor
egész későbbi éleiében összekötötte a matematikai elmé-letet
a gyakorlati technológiával
Kármán Tódor hozzájárul
a német Luftwaffen megalakításához
kifejlesztéséhez!
Mielőtt elhagyta volna Göttingeni— 1912611 — Kár-mán
Tódor általános feltűnést kelteti első lantos kiadvá-nyával
mely a tünetek jelenségek tudományos megfej-tésével
magyarázatával foglalkozott Értekezése alapján
a néniét tudomány azóta is „Karmanschc Wirbelstrasse'"-ne- k
nevezi Kármán kísérletét — ezt az angol tudomány
"Kármán vorle street"-ken- t vélte át Megközelítő for-dításban:
„a Kármán-fél- e forgó-órvény-útj- a"
1913-ba- n egy esztendőn a Schemitchben (ma: Banska
Sliavnicanak hívják de a magyar történelemben Selmec-bányának
nevezték) töltött a Felvidéken de mivel itt
nem nyílt alkalma — a tanításon kívül — laboratóriumi
kísérletezésre visszatért Göltingenbe és később profesz- -
sDri kinevezést kapott Aachenben Kármán a „Techni-sch- e
Hoehschule" tanára lett és egészen 1929-i- g itt dol-gozott
— kivéve az első világháborús éveket A tanításon
kívül elsősorban aviatikai (repüléselméleti) kísérletekkel
foglalkozott Érdeklődését e tudományág iránt egy bemu-tató
keltette fel melyet még 1908-ba- n Párizsban látott
líU4-be- n beosztották az akkoriban alakított Osztrák— Ma-gyar
légierőhöz ahol tudományos kísérletezésekkel foglal-koztatták
A propeller tervezése foglalkoztatta ún „Szink-ronizált"
lólegyverekkel kísérletezett és a tüzelőanyag-tartályo- k
tuzaiztosításának problémái izgatták a tűzve-szély
lehető elkerülsse érdekében Helikopterekkel is kí-sérletezett
és demonstrálta a kát ellenkező irányban for-gó
propeller lólényet — ellenőrzés és rezgés tekintetében
— az egyszerű propeller lelett
Mikor a háború után visszatért Aachenbe nagy segít-srg- et
adott tanítványainak motornélküli repülőgépek ter-vezésénél
Ekkor még sem ő sem tanítványai sem a ko- -
rabeli német aviatika nem gondolt arra hogy a Kármáu-lél-e
tervrajzok tulajdonképpen megvetik a későbbi német
légierő a II világháborúban alkalmazott Luflwaffe alap-jait!
Kármán Tódor barátai és- - munkatársai közüti talál-juk
a két világháború közli években Hugó Junkerst Ernsl
Heinkelt és A II G Fokkert a német repülés úttörőit A
németek nagy figyelemmel kísérték Kármán kísérleteit
igyekezvén ellesni minden műhelytitkot
A motornélküli repülés elméletén kívül ezen időszak
Kármán-lermék- ei közi sorolhatjuk a mechanikai rendel-lenességek
elmelete terén végzett kutatásait melyet pár-huzamosan
— es bizonyos ellentétben — végzeit korábbi
oktatójával a még mindig Göttingenben tanító Prandtl
professzorral Meglntcsak elsősorban matematikai-elmélet- i
síkra helyezkedett melyekben megjósolta és előkészí-tette
a rakéta repül és alapjait! Az 1920-a- s 'évek közepén
Kármán Tódor már világhírre tett szert felfedezéseivel!
A hidrodinamika repüléseiméiül területeivel kapcsolatos
dolgozatait a világ minden egyetemén tanulmányozták kí-sérleteit
folytatták utánozták A szilárd testek fajmelegéi
nek elmelete — mint új fizikai törvény — ugyancsak ne-véhez
fűződött
Világéletében Kármán Tódor 171 könyv vagy tanul-mány
alá írhatta szerzőként vagy társszerzőként u ne-vét!
Aerodinamikai müve — kát kötetben — már 1924-be- n
'megjelent Berlinben 1926— --27-ben Amerikába ós Ja-pánba
hivták A "Californía Inslitute of Technology" (Pa-saden- a)
új repüléselméleti laboratóriumában Dániel Gug-genheiinm- cl
a „bányászkirállyal'' a róla elnevezett
'Foundation" alapitójával került kapcsolatba Guggen?
he'm 1925-be- n alapitója lett a New York-- i egyetemi
"SJhool of 'Aerónautics"-na- k és Amerika-szert- e patronálta
a repülés ügyét Kármán tehetségét tisztelte és mindent
elkövetett lQgy a magyar tudóst német földről Ameriká-ba
csábítsa Kármán egyelőre Japánba utazott ahol hoz-zásegített
a Kobe-- i "Kawanishi" Társaság modernizálásá-hoz
Visszatérve Aactíenbe rövidesen 'megérkezett a
"Guggenheim Aeronautical Laboratory'' meghívása
melynek Kármán Tódor 1929-be- n eleget tett
Kármán Tódor az amerikai aviatika
úttörője az űr nagy kutatója
A Guggenheim-lafooratóriu- m székhelye Calteeh-be- n
volt Már eddig'is nagy tekintélynek örvendett de Kármán
Tódorral rohamlépésbeh fejlődött Különösen repülőmér-- '
lökök képzésében végzett kimagasló munkát Kármán —
'tíven eddigi filozófiájához és pedagógiai gyakorlatához
- a mérnökképzést matematikai és elméleti-tudományo- s
alapokra fektette Keze alatt csak az lehetett végzett re
pülőméroiök aki nemcsak a gyakorlati funkciókban volt
kiváló de papíron is ki tudta számítani ki tudta mutatni
be tudta bizonyítani a repülési gyakorlat elméletét alap-jait
Kármán Tódor működése annyira hatásos volt hogy
pár év múlva egész Amerika legjobb aerodinamikai pro
fesszorai az ő korábbi növendékei sorából kerültek ki
A magyar tudós nagy szerepet játszott Dél-Kaliforn- ia
repülés- - és később űrrepülési-technikájána- k fejlesztésében
Hozzájárult az "Aerojet-Gcner- al Corporation" megalapí-tásához!
Közben még egy világhírű növendék került ki a
kezei alél aki nem- - volt más mint Francis H Clauser s
DC— 6 repülőgép tervezője 'akj mint 'repülőrnérnök-pktat- f
is nagy tekintélyre tett szert Az "Aerojet" később kiszé
lesedéit mint a robbanómotoros repülőgépek "jet-age- "
korának nagy ipari óriása s így a régi pesti Minta Gim-názium
tanulója most már nemcsak a német- - de az ame-rikai
repülés történetében is elhatározó döntő szerepet
játszott! Ebben az időben megalkotta a 'Uet Propnlsion
laboratory"-- t amely mögött már olt állt az amerikai
kormány is teljes súlyával és anyagi erejavel! A labo-ratórium
kidolgozta a rakétakísérleteket és az íirkulatási
alaptechnikát melyre Washington különösen nagy súlyt
helyezett a II világháború alatt és után
Caltech-bel- i laboratóriumában Kármán Tódor foko-zatosan
továbbfejlesztette saját munkáját és növendékei
irányát a hangnál sebesebben szálló repülőgépek tervező-re
fele Az USA légerő állandó nélkülözhetetlen 'tanács-adója
leit majd egy rendkívüli bizottság elnöke mely
"Toward New Ilorizons" (t)j Látóhatárok fele) címmel
olyan jelentest szerkesztett mely kesöbb alapokmánya
leli az uj modern amerikai légierőnek Mellékesen Kár-mán
hozzájárult az un "Kaiul Corporation" megalakítá-sához
mely amolyan fálig-önáll- ó polgári kísérleti intéz-mény
volt a legtehetségesebb amerikai gondolkodókat
tudósokat nemzeti érdek alapján tömörítette
19i0-be- n megjelent közös szerkesztésében írt müve
a "Alatliematical Methods in Engineering" (New York)
melyet a világ majd valamennyi nyelvére lefordítottak
líHG-ba- n számtalan tiszteletbeli doktorátusát kiegészíthet-te
az "US Medál fov MerH'Mel továbal két év múlva
psdig megkapta a "Franklin Gold MeUal"-- t Mikor 1949-megalak- ult
a NATO (North Atlantic Trealy Organizalion)
Kármán azt javasolta hogy e fontos honvédelmi szerv
méili? létesítsenek egy olyan tanácsadó testületet mely
repülésügyi kísérletekkel és fejlesztéssel foglalkozik Ta-nác- sa
nyomán meg is szüleiéit az AGÁRD (Advisory
Group for Aeronautical Research and Development) mely
fontos gerince lett a nyugati hatalmak közös védelmi szö-vetségének
és alapját szolgálta a később alapított "Traiu-iu- g
Center for Experimentál Aeradinamics"-na- k is mely
lényegében a legnagyobb nemzetközi repülőmérnöki fő-iskola
lett Mai nevei "Von Kármán Center"
1934-be- n megjelent "Aerodynamics: Selccted Topics
in Lighl of Their Ilistorical Development" (New York) c
lechnologia-lörlénelm- i munkája melyet — mindjárt nap-világra-jóvet- ele
után — ugyancsak lázas gyorsasággal for-dítottak
le minden világnyelvre Két ievvel később négy
hatalmas kötetben Londonban kiadták a "Collected Works
of l)r Theodore von Kármán" c gyűjteményes kiadást
1931-be- n megjelent Londonban "From Lovv-spe-ed Ae-rodynamics
to Astronautics" c 'könyve 1963-ba- n Kennedy
elnök kitüntette a "National Medál of Science" jelvány-nye- l
Mivel sohasem nősült meg nem állt hitves gyer-mek
unoka az ágya körül ilfykor-- a 82 éves tudós ll3
május 7-é- n meghalt Halála után négy évvel került ki-adásra
a "The Wind and lieyond: Theodore von Kármán
Pioneer in Avialion and Pathíínder in Spacc" c önélet-rajza
New York-ba- n (Magyar címe ez volna: „A szél és
ami mögötte van Kármán Tódor az aviatika úttörője
az űr kutatója")
Érdekes hogy számos közszolgálata ellenére Kár-mán
Tódor sohasem lett Amerikában annyira közismert
mint annyi más feltaláló Ennek csupán egyik oka volt
szerénysége A másik ok abban rejlett hogy az elméleti
aerodinamika nem volt könnyen megközelíthető terület a
kdzepesen-tanul-t ember számára Általában csak a leg-magasabb
képzettségű tudósok a legmagasabb rangú po-litikusok
és generálisok ismerték értékelték Kármán Tó-dort
igazán
Elsősorban a külföldön élő magyarság feladata tehát
hogy Kármán Tódor életét munkásságát a magyarság és
barátaink elé tárja — mindaddig míg Budapesten is fel-állítják
a szobrát annak a férfiúnak aki szinte egész éle-tét
külföldön töltötte szinte egész életében más nemze-tek
szolgálatára szentelte tudását — mégis élete végéig
szivében anyanyelvében megmaradt atyja a neves ped-agógus-
tanár méltó fiának
PESTI POSTA
A Szegedi Szabadtéri
Játékok megnyitó előadása
július 18-á- n lesz: dinka
Iván Sz-uszany-in
című ope-ráját
szólaltatják meg a
Moszkvai Nagyszínház mű-vészeinek
közreműködésé-vel
A Dóm-tére- n július 25-é- n
mutatják be Strauss C-igánybáró
című daljátékát
Ilosfalvy Róbert clmszerep-láséve- l
Pál Tamás vezény-letével
és Horváth Zoltán
rendezésében -- - Schiller
drámáját a Teli Vilmost
augusztus 8-- án mutatják be
Ruszt József rendezésében
Trokán Péter Balázsovits
Lajos Gábor Miklós Almá-s- i
Éva és mások szereplésé-vel
Hacsaturján— Seregi ba-lettje
a Spartacus augusz
Költöztetést
20 FEET-- e
zárt bútorszállító
kocsival — garanciával
szemételtakarítást
dump-trakk- al
legolcsóban vállal:
Sípos Cartage
Tel293M98
íf-- tr i
tus 14Jén kerül színre az
Opera művészeinek előadá-sában
Ugyancsak a Ddm-tére- n
lesz július 19-é- n és
2Q-á- n a szegedi nemzetközi
szakszervezeti néptáncfesz-tivá- l
együtteseinek gálamű-sora
A találkozón tizennégy
együttes vesz részt az új-szeg- edi
liget szinpadán is
adnak műsort A szegedi
nyáron lesz képző-- iparmű-vészeti
és fotókiállítás Az
orgonahangversenyeket a
Fogadalmi templomban a
szegedi tanácsháza udvarán
rendezik Tartanak népzenei
találkozót könnyűzenei es-teket
búcsút utcabált kar-nevált
is Szegeden és kör-nyékién
'
Költöztetés
é minden mát szállí-tást
garanciával
legolcsóbban vállal
SZABÓ
MOVER
223-239- 2'
Most érkeztek Budapest legjobb zenészei!
atSIgí) iluOT hegedű (prímás)
Suha István
Sándor József £52£
IáiíSSwiáví £? " kuSSklBBIBBfiMBKSaPBH
ASZTALFOGLALÁS:
A
tmBUTiuKiimu i tuutuii 1 1 rt t mii 1 1 m i uuuiim umi u ikuhiik tuu luiheu tuti i imiu e u inuitmi uamiiiutu 1 1 un in n iiiunn t[iaiu 1 1 ! ui tcuti [[[tuu mut i u t iiufiimnnnh
halál
597-08- 01
720 Bay Street Toronto
Magyar Élet azért küzd
hogy Magyarországon
ismét magyar élet legyen!
Szenvedés
1 a címe annak a füzetnek mely az emberi lét legnagyobb
i problémáját tudósok írók szentek gondolatain át mu-- ]
tatja be és ad arra megnyugtató választ
Csinos kiállítás finom papír jól olvasható betűk
56 oldal
Ara 50 cent 100 és ezen felüli rendelésnél 10%'áren- - i gedmény és portómentes küldés
1 Megrendelhető f Rev Fr "Jöseph Hitter S Jl 307 John I
I St South Hamilton' Ont Canada L8N 2E1 I
iininpiiniiV
JUH II MhAI l'Hlilllll l'T
EUROPEANSAUSAGE HOUSE INC
14S NORFINCH DR DOWNSVIEW TORONTO ONTARIO
Telefonálja be rendelését!
416-663-83- 23
Itt megtalálhatja Észak-Ameri- ka legfinomabb bácskai-módo- n készített
hentesáruit: kolbászokat hurkákat felvágottakat stb
Privát füstölést' vállalunk
Könnyen és gyorsan megközelítheti a
város bármelyik résziről a korszíni
400-a- i is 40 l-- es fóuukon
Parkolási probléma nincs és vásár-lóink
megszabadulnak a városi Tor
galomtoL
BURÁNY TESTVÉREK
NYITVA Reggel Este
Kedd
Szerda
900-tő- l 600-i- g
900-tó- l 600-i- g
Csütörtök 900-tó- l 800-i- g
Péntek 900-tó- l 8:00-i-g
Szombat 900-tó- l 400-i- g
ELIZABETH
Friss húsok
nagy
család
rÁRKOLÁS
AZ ÜZLET MÖGÖTT
mmm StíttlS M
I
Á
Finch M T- -
1
Oelicatessen
&Meat
a legfinomabb minőségű hentesáruk"
felvágottak és csemegeáruk- - választékban
Tulajdonos á'Bálega
CANADA TERÜLETÉRE
C O D SZÁLLÍTUNK
410 Bloor St West— 921-86- 44
VICTORIA
HUNGÁRIÁN RESTAURANT
523 MOUNT PLEASANT RD
(Eglinton-tó- l délre)
KltflsS magyar konyha házi készítésű sUteméayak
espresso kávé Take out service
Valamint külffíldl sörök é borok kaphatók Tel: 481-401- 1 Nyitva vagyunk de 11-t- ől este 11-i- g vasárnap déli 1-t- ől este 11-i- g
SZERETETTEL VARJUK KEDVES VENDÉGEINKET!
BUDAPEST TEXTILE-n- él
Férfi — női tropikál szövetek sok színben
férfi öltönyszövetek polyester jersey-- k polyester
selymek nyári kartonok ágynemű- - és függönyanyagok
770 ST CLAIR AVE WEST - TEL: I54-25-0S
Tulajdonos: Mr és Mn Németh
Object Description
| Rating | |
| Title | Magyar Elet, July 11, 1981 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1981-07-11 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Magyad3000598 |
Description
| Title | 000335 |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | w unjúiiilu MAGYAR ÉLET 11 oldal --~ w -- + Mi újság odahaza? TrSftttfJtK fi TTRREM aOtTltmiTTOIIONTO Ilurnsti Endre: Kármán Tódor emlékezete BEVEZETÉS: elmélkedés „elfeledett" tudósainkról Kosztolányi Dezső inéma gyermeknek" nevez „min-den kismagyart" kinek „a nagyvilág nem érti a sza-at- " A költő arra céloz hogy nyelviink kultúránk ér-z?- s-és gondolatvilágunk olyannyira idegen távoli majd ninden más nyelvtől kultúrától hogy szavunkat nem ér-tik gondolatainkat a jobb-rosszab- b fordítások csak torz módon tudják közvetíteni Nekünk külföldön évek óta éló magyaroknak nem szükséges csupán arra hivatkoznunk Igy — ime — legnagyobb költőink igazi géniuszát ide-giiujkú- ak nem képesek megismerni tisztelni megsze-retni — éppen elsgga tapasztaljuk mindennapjainkból hogy sajátos kultúránk ebből creílü szokásaink valahogy láthatatlan fallal vesznek körül minket Nyivánv'jlo 'hogy a matematika technológia géniu-szai könnyebben tudnak alkalmazkodni az idegen környe-zethez hiszen hivatásuk „nemzetközi" és működésüknek kevés köze van az anyanyelvhez hazai kultúrához Kül-Ink- li 'karrierjük egyenletesebb zökkenömentesebb tudá-suk javat erlheei gyümölcsözően tudják átadni Deto náció országaiknak — ezen keresztül a nagyvilág tudomá-nyának A technológia magjar óriásai tehát nem nevez-hetők olyan „kistnagyarnak" akik — K"sztolán i szava-járása szerint — „néma gyermekekké" válnak a nagyvi-lágban Miért van akkor az — kérdem én — hogy az a bizonyos nagyvilág még mindig aránjlag kevés magyar-származású Unióst népszerűsít ismer el? Miért van az hogy világhírű tudósaink nagyrészét még mi magyarok Km ismerjük eléggé? Az első kérdésre több válasz is lehet: a Monarchia idején küllöldie került tudósaink a tudatlan és felületes Nyugat általában „osztráknak" nézte Trianon után pedig a lelvJdekil erdélyit délvidékit sokszor „csehszlovák-nak" „románnak" „jugoszlávnak" fogadta Sokszor elö-lcrdu- lt az is hogy a küzködö szegánysorsú magyar tu-dós kénytelen volt idegenben egy-eg- y angol- - francia- - né-met- amerikai stb tudós szolgálatába állni patrsnátus-ság- a alatt dolgozni es ilyenkor honiitársunk egy-eg- y zse-niális ötlete is gazdája" neve alatt került gyakorlattá tudományosan elfogadottá népszerűvé Nehezebb kérdés az hogy vajon mi magyarok miért ibmerj'űk oly kevéssé külföldön élt-müköd- ött legnagyobb tudósainkat? A mindenkori magyar kormányokban társa-dalmakban fel-felbukk- ant az a helytelen gyakorlat hogy el-elfeleclk-extt valamely küllöldön élő magyar tudósról valósággal „leírták" a könyvelésből s ha a' sajtó „szen-zációként" meg is említette akkor is — három nap Után — letűnt a memóriákból — a feledékenység ködébe Uyorran hevülő lelkesedő emberek vagyunk de néha végzetesen feledékenyek s ritkán kovácsolunk tőkét leg-nugyubbjai- nk értékéből akik gazdagították a világ tudo-mányos fejlődését Tegyük mindehhez hozzá hogy elő-fordult hogy „szélsőjobboldal" felé hajló elemeink nem ismerlek el magyarnak azt a honfitársunkat akik — ugyan világéletükben magyarnak érezték-vallottá- k magu-kat — de történetesen szüleik hagyománya szerint nem vasárnap hanem péntek este jártak templomba — más-kor pedig a „szélsobaloldal" mutatkozott feltűnően hall-gatagnak olyan esetekben mikor külföldön élő világhírű tudósunk történetesen nem az „internacionalista" hanem a magyar nemzeti eszmékért szállt síkra társadalmi meg-nyilatkozásai alkalmával így „tüntette el" a nagyvilág legnagyobb tudósaink egyreszét így „tüntettük el" ml magunk sokaknak nevét akikre meitan leneltiink volna büszkék mint ahogy ők is mindig büszkék voltak magyar voltukra — még a itudo-inán- y megérdemelt babérkoszorújával felékesítve is Ideje volt hogy ezzel a problémával foglalkozzunk — most mikor arra emlékezünk hogy nagy hazánkfia Kar-inán Tódor 1881 május 11-é- n tehát éppen száz esztendő-vel ezelőtt született Kármán Tódor ifjúsága: „Nem esett messze az a!maq fájától " Budapesten látta meg a napvilágot Atyja Kármán Mór filozófiai író volt aki annak idején a bácsi egyete-men szerezte meg képesítését majd Szegeden lett neve-li) Hatalmas tudására felfigyelt Eötvös József báró az akkori közoktatásügyi miniszter aki 869 -- őszén Lipcsébe küldte a gyakorlati tanárképzés tanulmányozására Mi-kor visszatért' a pedagógia magántanára lett a'ki szerve-zeti' javaslatot dolgozott kd az egyetem bölcsészkara mel-lett lélállitandó tanárképző intézet és gyakorló iskola ügyében Javaslatát elfogadták és ö lett a megalakult inté-zet első filozófia-pedagógi- a professzora Elképzelhető hogy fiát Tódort elsőrangú nevelésben részesítette Tódor elsőszámú „nevelőintézete" — nemcsak a budapesti ún „Mintagimnázium" volt hanem a szülői otthon is Kármán Tódor méltó fiia lett akkoriban közismert és tisztelt anyjának Mikor a Mintagirnnázium keretében el- - iildult egy a középiskolai diákok részére szervezeti tudo-mányos pályázaton azon fölényes biztonsággal elsőnek futott be és megérdemelten nyerte az „Eötvös Dijat" A középiskolából a József Nádorról elnevezett polytechnikai iiskolára került — ma: ez a Műegyetem — ahol elsö- - Ízben kezdett részleteiben is érdeklődni a meelvanaka problémáinak matematikai-elmélet- i megoldásai iránt Le- - szolgálván kötelező egy esztendejét a katonaságnál — mint tüzérkadet — utána három éven át tanított a József Nádor Polytechnikán 1905-ba- n kétéves ösztöndijat kapott a Magyar Tudó- - mányo's Akadémiától és elhatározta hogy Gfttüngenbe megy mely akkoriban Németország egyik leghíresebb és leglátogatottabb egyetemi városa volt Itt alkalma nyílt Iudwig Prandtl mellett dolgozni aki ugyancsak hat éwej yolt idősebb Tódornál de máris Európa-szert- e az „aero-- s dinamika atyjának" tiszteltél IJtolsó göttingeni éveiben egyébként már a „prüvátdocens" (okozatot érte el ami gyakorlatilag azt jelenlelte hogy tutorként mar tanítna' ir tott az egyetemen de hivatalos professzori kinevezési meg nem kapott iVIint gyakorló pedagógus lelkesen csatlakozott ahhoz a QöUinSenben ezidötájt kMakull elmélethez mely sze-rint u mérnöki tudományok és más gyakorlati tudomány-ágak tanítását szigorúan matematikái ül elméleti ala-pokra kell helyezni és a ielleileéscknek általában a tu-dományágak lejlődésének nemcsupán tévelygő kísérlet-esek véletlenek hibák szabjanak irányt Karinán Tódor egész későbbi éleiében összekötötte a matematikai elmé-letet a gyakorlati technológiával Kármán Tódor hozzájárul a német Luftwaffen megalakításához kifejlesztéséhez! Mielőtt elhagyta volna Göttingeni— 1912611 — Kár-mán Tódor általános feltűnést kelteti első lantos kiadvá-nyával mely a tünetek jelenségek tudományos megfej-tésével magyarázatával foglalkozott Értekezése alapján a néniét tudomány azóta is „Karmanschc Wirbelstrasse'"-ne- k nevezi Kármán kísérletét — ezt az angol tudomány "Kármán vorle street"-ken- t vélte át Megközelítő for-dításban: „a Kármán-fél- e forgó-órvény-útj- a" 1913-ba- n egy esztendőn a Schemitchben (ma: Banska Sliavnicanak hívják de a magyar történelemben Selmec-bányának nevezték) töltött a Felvidéken de mivel itt nem nyílt alkalma — a tanításon kívül — laboratóriumi kísérletezésre visszatért Göltingenbe és később profesz- - sDri kinevezést kapott Aachenben Kármán a „Techni-sch- e Hoehschule" tanára lett és egészen 1929-i- g itt dol-gozott — kivéve az első világháborús éveket A tanításon kívül elsősorban aviatikai (repüléselméleti) kísérletekkel foglalkozott Érdeklődését e tudományág iránt egy bemu-tató keltette fel melyet még 1908-ba- n Párizsban látott líU4-be- n beosztották az akkoriban alakított Osztrák— Ma-gyar légierőhöz ahol tudományos kísérletezésekkel foglal-koztatták A propeller tervezése foglalkoztatta ún „Szink-ronizált" lólegyverekkel kísérletezett és a tüzelőanyag-tartályo- k tuzaiztosításának problémái izgatták a tűzve-szély lehető elkerülsse érdekében Helikopterekkel is kí-sérletezett és demonstrálta a kát ellenkező irányban for-gó propeller lólényet — ellenőrzés és rezgés tekintetében — az egyszerű propeller lelett Mikor a háború után visszatért Aachenbe nagy segít-srg- et adott tanítványainak motornélküli repülőgépek ter-vezésénél Ekkor még sem ő sem tanítványai sem a ko- - rabeli német aviatika nem gondolt arra hogy a Kármáu-lél-e tervrajzok tulajdonképpen megvetik a későbbi német légierő a II világháborúban alkalmazott Luflwaffe alap-jait! Kármán Tódor barátai és- - munkatársai közüti talál-juk a két világháború közli években Hugó Junkerst Ernsl Heinkelt és A II G Fokkert a német repülés úttörőit A németek nagy figyelemmel kísérték Kármán kísérleteit igyekezvén ellesni minden műhelytitkot A motornélküli repülés elméletén kívül ezen időszak Kármán-lermék- ei közi sorolhatjuk a mechanikai rendel-lenességek elmelete terén végzett kutatásait melyet pár-huzamosan — es bizonyos ellentétben — végzeit korábbi oktatójával a még mindig Göttingenben tanító Prandtl professzorral Meglntcsak elsősorban matematikai-elmélet- i síkra helyezkedett melyekben megjósolta és előkészí-tette a rakéta repül és alapjait! Az 1920-a- s 'évek közepén Kármán Tódor már világhírre tett szert felfedezéseivel! A hidrodinamika repüléseiméiül területeivel kapcsolatos dolgozatait a világ minden egyetemén tanulmányozták kí-sérleteit folytatták utánozták A szilárd testek fajmelegéi nek elmelete — mint új fizikai törvény — ugyancsak ne-véhez fűződött Világéletében Kármán Tódor 171 könyv vagy tanul-mány alá írhatta szerzőként vagy társszerzőként u ne-vét! Aerodinamikai müve — kát kötetben — már 1924-be- n 'megjelent Berlinben 1926— --27-ben Amerikába ós Ja-pánba hivták A "Californía Inslitute of Technology" (Pa-saden- a) új repüléselméleti laboratóriumában Dániel Gug-genheiinm- cl a „bányászkirállyal'' a róla elnevezett 'Foundation" alapitójával került kapcsolatba Guggen? he'm 1925-be- n alapitója lett a New York-- i egyetemi "SJhool of 'Aerónautics"-na- k és Amerika-szert- e patronálta a repülés ügyét Kármán tehetségét tisztelte és mindent elkövetett lQgy a magyar tudóst német földről Ameriká-ba csábítsa Kármán egyelőre Japánba utazott ahol hoz-zásegített a Kobe-- i "Kawanishi" Társaság modernizálásá-hoz Visszatérve Aactíenbe rövidesen 'megérkezett a "Guggenheim Aeronautical Laboratory'' meghívása melynek Kármán Tódor 1929-be- n eleget tett Kármán Tódor az amerikai aviatika úttörője az űr nagy kutatója A Guggenheim-lafooratóriu- m székhelye Calteeh-be- n volt Már eddig'is nagy tekintélynek örvendett de Kármán Tódorral rohamlépésbeh fejlődött Különösen repülőmér-- ' lökök képzésében végzett kimagasló munkát Kármán — 'tíven eddigi filozófiájához és pedagógiai gyakorlatához - a mérnökképzést matematikai és elméleti-tudományo- s alapokra fektette Keze alatt csak az lehetett végzett re pülőméroiök aki nemcsak a gyakorlati funkciókban volt kiváló de papíron is ki tudta számítani ki tudta mutatni be tudta bizonyítani a repülési gyakorlat elméletét alap-jait Kármán Tódor működése annyira hatásos volt hogy pár év múlva egész Amerika legjobb aerodinamikai pro fesszorai az ő korábbi növendékei sorából kerültek ki A magyar tudós nagy szerepet játszott Dél-Kaliforn- ia repülés- - és később űrrepülési-technikájána- k fejlesztésében Hozzájárult az "Aerojet-Gcner- al Corporation" megalapí-tásához! Közben még egy világhírű növendék került ki a kezei alél aki nem- - volt más mint Francis H Clauser s DC— 6 repülőgép tervezője 'akj mint 'repülőrnérnök-pktat- f is nagy tekintélyre tett szert Az "Aerojet" később kiszé lesedéit mint a robbanómotoros repülőgépek "jet-age- " korának nagy ipari óriása s így a régi pesti Minta Gim-názium tanulója most már nemcsak a német- - de az ame-rikai repülés történetében is elhatározó döntő szerepet játszott! Ebben az időben megalkotta a 'Uet Propnlsion laboratory"-- t amely mögött már olt állt az amerikai kormány is teljes súlyával és anyagi erejavel! A labo-ratórium kidolgozta a rakétakísérleteket és az íirkulatási alaptechnikát melyre Washington különösen nagy súlyt helyezett a II világháború alatt és után Caltech-bel- i laboratóriumában Kármán Tódor foko-zatosan továbbfejlesztette saját munkáját és növendékei irányát a hangnál sebesebben szálló repülőgépek tervező-re fele Az USA légerő állandó nélkülözhetetlen 'tanács-adója leit majd egy rendkívüli bizottság elnöke mely "Toward New Ilorizons" (t)j Látóhatárok fele) címmel olyan jelentest szerkesztett mely kesöbb alapokmánya leli az uj modern amerikai légierőnek Mellékesen Kár-mán hozzájárult az un "Kaiul Corporation" megalakítá-sához mely amolyan fálig-önáll- ó polgári kísérleti intéz-mény volt a legtehetségesebb amerikai gondolkodókat tudósokat nemzeti érdek alapján tömörítette 19i0-be- n megjelent közös szerkesztésében írt müve a "Alatliematical Methods in Engineering" (New York) melyet a világ majd valamennyi nyelvére lefordítottak líHG-ba- n számtalan tiszteletbeli doktorátusát kiegészíthet-te az "US Medál fov MerH'Mel továbal két év múlva psdig megkapta a "Franklin Gold MeUal"-- t Mikor 1949-megalak- ult a NATO (North Atlantic Trealy Organizalion) Kármán azt javasolta hogy e fontos honvédelmi szerv méili? létesítsenek egy olyan tanácsadó testületet mely repülésügyi kísérletekkel és fejlesztéssel foglalkozik Ta-nác- sa nyomán meg is szüleiéit az AGÁRD (Advisory Group for Aeronautical Research and Development) mely fontos gerince lett a nyugati hatalmak közös védelmi szö-vetségének és alapját szolgálta a később alapított "Traiu-iu- g Center for Experimentál Aeradinamics"-na- k is mely lényegében a legnagyobb nemzetközi repülőmérnöki fő-iskola lett Mai nevei "Von Kármán Center" 1934-be- n megjelent "Aerodynamics: Selccted Topics in Lighl of Their Ilistorical Development" (New York) c lechnologia-lörlénelm- i munkája melyet — mindjárt nap-világra-jóvet- ele után — ugyancsak lázas gyorsasággal for-dítottak le minden világnyelvre Két ievvel később négy hatalmas kötetben Londonban kiadták a "Collected Works of l)r Theodore von Kármán" c gyűjteményes kiadást 1931-be- n megjelent Londonban "From Lovv-spe-ed Ae-rodynamics to Astronautics" c 'könyve 1963-ba- n Kennedy elnök kitüntette a "National Medál of Science" jelvány-nye- l Mivel sohasem nősült meg nem állt hitves gyer-mek unoka az ágya körül ilfykor-- a 82 éves tudós ll3 május 7-é- n meghalt Halála után négy évvel került ki-adásra a "The Wind and lieyond: Theodore von Kármán Pioneer in Avialion and Pathíínder in Spacc" c önélet-rajza New York-ba- n (Magyar címe ez volna: „A szél és ami mögötte van Kármán Tódor az aviatika úttörője az űr kutatója") Érdekes hogy számos közszolgálata ellenére Kár-mán Tódor sohasem lett Amerikában annyira közismert mint annyi más feltaláló Ennek csupán egyik oka volt szerénysége A másik ok abban rejlett hogy az elméleti aerodinamika nem volt könnyen megközelíthető terület a kdzepesen-tanul-t ember számára Általában csak a leg-magasabb képzettségű tudósok a legmagasabb rangú po-litikusok és generálisok ismerték értékelték Kármán Tó-dort igazán Elsősorban a külföldön élő magyarság feladata tehát hogy Kármán Tódor életét munkásságát a magyarság és barátaink elé tárja — mindaddig míg Budapesten is fel-állítják a szobrát annak a férfiúnak aki szinte egész éle-tét külföldön töltötte szinte egész életében más nemze-tek szolgálatára szentelte tudását — mégis élete végéig szivében anyanyelvében megmaradt atyja a neves ped-agógus- tanár méltó fiának PESTI POSTA A Szegedi Szabadtéri Játékok megnyitó előadása július 18-á- n lesz: dinka Iván Sz-uszany-in című ope-ráját szólaltatják meg a Moszkvai Nagyszínház mű-vészeinek közreműködésé-vel A Dóm-tére- n július 25-é- n mutatják be Strauss C-igánybáró című daljátékát Ilosfalvy Róbert clmszerep-láséve- l Pál Tamás vezény-letével és Horváth Zoltán rendezésében -- - Schiller drámáját a Teli Vilmost augusztus 8-- án mutatják be Ruszt József rendezésében Trokán Péter Balázsovits Lajos Gábor Miklós Almá-s- i Éva és mások szereplésé-vel Hacsaturján— Seregi ba-lettje a Spartacus augusz Költöztetést 20 FEET-- e zárt bútorszállító kocsival — garanciával szemételtakarítást dump-trakk- al legolcsóban vállal: Sípos Cartage Tel293M98 íf-- tr i tus 14Jén kerül színre az Opera művészeinek előadá-sában Ugyancsak a Ddm-tére- n lesz július 19-é- n és 2Q-á- n a szegedi nemzetközi szakszervezeti néptáncfesz-tivá- l együtteseinek gálamű-sora A találkozón tizennégy együttes vesz részt az új-szeg- edi liget szinpadán is adnak műsort A szegedi nyáron lesz képző-- iparmű-vészeti és fotókiállítás Az orgonahangversenyeket a Fogadalmi templomban a szegedi tanácsháza udvarán rendezik Tartanak népzenei találkozót könnyűzenei es-teket búcsút utcabált kar-nevált is Szegeden és kör-nyékién ' Költöztetés é minden mát szállí-tást garanciával legolcsóbban vállal SZABÓ MOVER 223-239- 2' Most érkeztek Budapest legjobb zenészei! atSIgí) iluOT hegedű (prímás) Suha István Sándor József £52£ IáiíSSwiáví £? " kuSSklBBIBBfiMBKSaPBH ASZTALFOGLALÁS: A tmBUTiuKiimu i tuutuii 1 1 rt t mii 1 1 m i uuuiim umi u ikuhiik tuu luiheu tuti i imiu e u inuitmi uamiiiutu 1 1 un in n iiiunn t[iaiu 1 1 ! ui tcuti [[[tuu mut i u t iiufiimnnnh halál 597-08- 01 720 Bay Street Toronto Magyar Élet azért küzd hogy Magyarországon ismét magyar élet legyen! Szenvedés 1 a címe annak a füzetnek mely az emberi lét legnagyobb i problémáját tudósok írók szentek gondolatain át mu-- ] tatja be és ad arra megnyugtató választ Csinos kiállítás finom papír jól olvasható betűk 56 oldal Ara 50 cent 100 és ezen felüli rendelésnél 10%'áren- - i gedmény és portómentes küldés 1 Megrendelhető f Rev Fr "Jöseph Hitter S Jl 307 John I I St South Hamilton' Ont Canada L8N 2E1 I iininpiiniiV JUH II MhAI l'Hlilllll l'T EUROPEANSAUSAGE HOUSE INC 14S NORFINCH DR DOWNSVIEW TORONTO ONTARIO Telefonálja be rendelését! 416-663-83- 23 Itt megtalálhatja Észak-Ameri- ka legfinomabb bácskai-módo- n készített hentesáruit: kolbászokat hurkákat felvágottakat stb Privát füstölést' vállalunk Könnyen és gyorsan megközelítheti a város bármelyik résziről a korszíni 400-a- i is 40 l-- es fóuukon Parkolási probléma nincs és vásár-lóink megszabadulnak a városi Tor galomtoL BURÁNY TESTVÉREK NYITVA Reggel Este Kedd Szerda 900-tő- l 600-i- g 900-tó- l 600-i- g Csütörtök 900-tó- l 800-i- g Péntek 900-tó- l 8:00-i-g Szombat 900-tó- l 400-i- g ELIZABETH Friss húsok nagy család rÁRKOLÁS AZ ÜZLET MÖGÖTT mmm StíttlS M I Á Finch M T- - 1 Oelicatessen &Meat a legfinomabb minőségű hentesáruk" felvágottak és csemegeáruk- - választékban Tulajdonos á'Bálega CANADA TERÜLETÉRE C O D SZÁLLÍTUNK 410 Bloor St West— 921-86- 44 VICTORIA HUNGÁRIÁN RESTAURANT 523 MOUNT PLEASANT RD (Eglinton-tó- l délre) KltflsS magyar konyha házi készítésű sUteméayak espresso kávé Take out service Valamint külffíldl sörök é borok kaphatók Tel: 481-401- 1 Nyitva vagyunk de 11-t- ől este 11-i- g vasárnap déli 1-t- ől este 11-i- g SZERETETTEL VARJUK KEDVES VENDÉGEINKET! BUDAPEST TEXTILE-n- él Férfi — női tropikál szövetek sok színben férfi öltönyszövetek polyester jersey-- k polyester selymek nyári kartonok ágynemű- - és függönyanyagok 770 ST CLAIR AVE WEST - TEL: I54-25-0S Tulajdonos: Mr és Mn Németh |
Tags
Comments
Post a Comment for 000335
