Magyar Elet, February 16, 1980

              W&'~' ''' c v' 'W -- i? v
-- "S"V ' V"" "rr'' wmWmM
HUNGÁRIÁN LIFE Nem sokaság
n wnuu x m hanem Lélek
s szabad nép lesz
ilh1
csuda dolgokat MAGYAR E Largrtl Inrftpcnilcnt LET Canadian Wtckly
BERZSENY! in tbc Hungárián Langungc
Vol 33 6 XXXIII évfolyam 6 1980 február 9 Szombat Ara: 40 cent
'-V'tttTTT'ttTtWWWt-
W'HWtVAtt''''V-'VrT1
Nyolcszázmilliót képviselő muzulmán szövetség elítélte a Szovjetet
Jflfc w uroszenenes mozlim c
Kanada USA diplomatákat mentett ki Iránból # USA csapatmozdulalok
Flóra MacDonnhl kanadai külügyminiszter bejelentette hogy az iráni elnök-
-választások alatt meglazult ellenőrzést kiaknázva hamis útlevelekkel k-imentettek
kilenc olyan amerikai diplomatát akik a teheráni kanadai követ-ségen
n ertek menedéket Kanada az iráni nagykövetséget egyidejűleg lezár-ta
mindaddig amíg az 50 amerikai túszt szabadon nem boesájtják A nég
ottmaradt kanadai diplomata már hazaérkezett — A washingtoni kormány kö-szönetet
fejezte ki a „bravúros mentes" miatt — Az Afganisztáni bábkormány
elnöke Habiak Karmai kenetes hangon „mozlim testvéreim kegyes papjaink
jó mullalijaink és vallásos imámjaink" kezdetű beszédében igyekezett elterel-ni
a figj elmet arról hogy ö mint ismert marxista vallásellenes és csak a ve-zető
papságot akarja magához édesgetni ezzel az átlátszó trükkel — Párizs-ban
bomlia robbant a szíriai nagykövetségen mely az épület első emeletét
szétrombolta — Kennedy sAzerinl az Irán-cllcnc- s megtorlások „csak a szovjet
hatáskörbe taszítják az Ayatollah országát" — Szaúd-Arábi- a arra sürgeti a
muzulmán országokat hogy „alkalmazzák az olaj-fegyve- rt a Szovjetunió el-len"
— 150 000 főnyi tömeg fogadta Rhodesia-Zimbabwe-ba- n Mugabc-- t a
Hazafias Front társ-vezér- ét aki merénylettől tartva golyóálló mellényt viselt
— A délkoreai elnök Fark Chung-hc- c merénylőit halálra ítélték közöttük ta-lálható
Kim Jae Kyu a koreai CIA volt főnöke aki lelőtte az elnököt — Ja-pán
ezerkari főnöke lemondott a hatalmas kémbotrány miatt miszerint egy
nyugalmazott japán tábornok évek óta a Szovjetunió javára kémkedett —
S00 MILLIÓ
MOZLIM A
SZOVJETUNIÓ
ELLEN
Pakisztán fővárosában
ízlamabadban gyűllek ösz-sz- e
a muzulmán országok
képviselői hogy állást fog-laljanak
a szovjet agresszi-óval
szemben Harmincegy
muzulmán ország meglepő-en
kemény hangot hasz-nált
amikor
felszólították a Szovjet-uniót:
„tartózkodjék az el-nyomás
és zsarnokság
eszközeitől és szün-tesse
be a kabuli illegá-lis
kormány támoga-tását"
Ugyancsak halározai
született arról hogy az af-ganisztáni
bábkormánnyal
szakítsák meg a diplomáci-ai
kapcsolatokat avagy ne
ismerjék el azt törvé
Slirling György:
nyes kormányzatként
A 41 tagot számláló —
muzulmán csúcskonferencia
döntései súlyos csapást je-lentenek
a Szovjetunió
nemzetközi státusánakegy
olyan térségben mely az
Atlanti-óceánt- ól a Távol-Keleti- g
húzódik s a Nyu-gat
legfontosabb olajellátó
vidékeit öleli fel
A legnagyobb meglepe-tésnek
az számított hogy
az eddig szilárd
szovjetbarátkent ismert
Libya Algéria Irak sőt
a Paleslinc Liberation Or-ganizati- on
(PLO) is a
Szovjetunió háborús cse-lekményeit
elítélő álla-mokhoz
csatlakozott
A szavazás egyöntetűsé-ge
még az emlékezetes E-gyes- ült
Nemzetek Szerveze-tében
hozott 104:18 szava-zati
arányt is felülmúlta!
— Az izlám országok
testülete 800 millió muzu-lmánt
egyesít Marokkótól —
Indonéziáig és minden e-gy- es
ország csatlakozott a
kivonulást sürget határo-zathoz
A távollévő muzulmán
országok névsora: Afganisz-tán
(ahol benn vannak az
oroszok) Szíria Felsö-Vol-t- a
Guinea-Bissa- y és Egyip-tom
melyet az izraeli kö-zeledés
miatt ítéllek elbár
Szádat kijelentette: a térség
igazi védője az USA — és
az egyiptomi béketerv
AZ USA
HADÜGYMINISZTER
FELTŰNŐ
NYILATKOZATA
Maróid Krown az USA
hadügyminisztere sajtófoga-dásán
a következő nyomós
indokokat hangoztatta nyil
ÜJ ÉV ÚJ REMÉNYEK
szelek nyögetik ős magyar várjuk magyar csodákat"
Minden politikai emigráció alapvelö vonása és éltető eleme a
remény politikai emigráns tetteit — tudatosan vagy tudat alatt
— mindig egyetlen érzés irányítja: a remény hogy hazájában meg-változik
a rendszer mely elöl menekülnie kellett És ebből táplál-kozik
a másik remény: hogy egyszer még hazamehet
régi latin mondás — „dum spiro spero" — megfordítva is alkal-mazható
a politikai emigránsra sőt tulajdonképpen így jellemző rá:
amíg él remél de amíg remél addig él remény elvesztése
feladása elete értelmének elvesztésével egyenlő Amelyik politi-kai
emigráns pedig lemond a reményről már többé nem po-litikai
emigráns Csak kivándorolt külföldre szakadt magyar
rendszerváltozásra vonatkozó elképzelések sokfélék lehetnek:
különböznek korok szerint a világhelyzet alakulásának függvényé-ben
de az egyéneknél befolyásolja azokat a vérmérséklet a poli-tikai
meggyőződés és még számtalan tényező Az elözö száza-dok
kél nagy magyar poltikai emigrációja a Rákóczi- - és Kossulh-emigráci- ó
egyformán mindvégig a katonai megoldásban reményke-dett
A mai emigrációban az adott körülmények között főleg az
ötvenhatos forradalmat követő kijózanodás (és kiábrándulás) óta
már csak nagyon kevesen vannak olyanok akik valamiféle fegyve-res
felszabadításban hisznek
politikai emigráció reálisabb egészen más megoldásban
bízik Valamiféle fokozatos fejlődésben melynek során a ma- -'
gyár nép belső erői átalakítják a hazai szocializmusnak hazudott
rendet egy becsületes őszinte demokratikus életformává E nemze-ti
megújulási folyamat melynek gyökerei egészen 1956-i- g nyúlnak
vissza annak szellemi örökségéből eszméiből táplálkozik mint va-lami
kiapadhatatlan csodálatos forrásból és lényegében — kimond-datlan- ul
is — a huszonhárom előtti forradalom céljait akarja
megvalósítani
Egy újabb nyilt felkelésre számítani nemcsak politikai rövidlá-tás
de felelőtlenség lenne Nincs is rá szükség: a feltételek
már megértek ahhoz hogy a keletről importált és a magyar népnek
mindig idegen rendszerben érvényesülhessenek a reformista törekvé-sek
Nemzetközileg hiába arat sikert siker után a Szovjetunió ma
már a leghűségesebb párttagoknak látniok kell hogy az ideoló-gia
csak máz mely mögött nincs más mint nyers erőszak és impe-rializmus
belsőleg pedig ki bizhat még egy olyan vezetésben mely
vánvalóan a szovjet fülek-nek
szánva:
— „Az amerikai szá-razföldi
csapatok napokon
belül akcióba léphetnek a-menny- iben
meg kellene vé-deniük
egy fenyegetett or-szágot
a Perzsa-öbö- l térsé-gében"
— kezdte Brown
majd így folytatta: „Ismét-lem
senki ne higgye azt
hogy nincs meg a képessé-günk
arra hogy gyors ii-tem-bc
csapatokat küldjünk
ha arra szükség mutatko-zik
a szárazföldi csapa-tok
létszáma kezdetben cse-kély
lenne azonban
masszív légierő és hadi-flotta
támogatást nyerné-nek
ezek egységek
már az Arab-tenge- r tér-ségében
tartózkodnak
jóval ütőképesebb egysé-geket
vezényelhetünk ál
Okinawából erősítések vé-gett
"
Az újságírók megkérdez-ték
az amerikai hadügymi-nisztert
arról hogy mi a
véleménye egy szovjet-amerik- ai
konfrontációról a Perzsa-
-öböl térségében?
Brown beismerte hogy
konfrontáció esetén az
USA csapatok létszáma a
170 szovjet hadosztályhoz
képest nem lenne elégsé-ges
azonban hozzátette:
— A Szovjetuniónak
merülnének fel problémái a
csapatmozgalások terén
mert
a túlnyomó létszámú szov-jet
hadosztályok nem
vethetőek be azonnali ha-tállyal
a térség ismert ne-héz
terepviszonyai miatt
jelenleg az USA há - „Uj az fákat Várjuk már az új
A
az
A
A
az is
A
más
A része
lassú
év
is ma
is
az
is
rom repiilögépanyahajól
vezényelt át a Perzsa-öbö- l
térségbe"
— Sem én sem Car-le- r
elnök nem híve annak
az elméiéinek hogy a há-ború
a küszöbön áll ha
ez így lenne akcióink jó-val
hatékonyabbak lenné-nek
jelenleg jó kapcsola-tokat
építünk az öböl ál-lamaival
ami a Szovjet u-ni- ót
arra figyelmezteti: le-gyen
óvatosabb ha erejét
akarja fitogtatni "
SZOVJET
FEGYVEREK
SZÍRIÁNAK
Szíria fővárosában Da-maszkuszban
Andrej Gromi- -
ko szovjet külügyminiszter
megkezdte háromnapos kör-útját
melynek kapcsán
többórás találkozáson Ha-fe- z
al Asszad elnöknek
ígéretet telt hatásosabb s
korszerűbb fegyverek szál
lítására a negyedmillió
főt számláló szíriai had-sereg
számára
Asszad elnök a (iromi-k- o
fogadása előtti napon
tért vissza Szaúd-Arábiáb- ól
a -- öl Riyadhban a löváros-ba- n
Khalid királhal tár-gyalt
aki a Közel-Kel- et tér-ségében
a szovjet-ellene- s er-kölcsi
és anyagi mozgósítás
fő szervezőjének számít
Gromiko a fogadáson —
melyen Abdel-IIali- m Khad-da- m
külügyminiszter is
részt vett légbólkapotl ér-vekkel
az Egyesiül Államo-kat
támadta s az arab vi-lág
bajainak okozójakent —
Washingtont nevezte meg
(folytatás a 2-- ik oldalon)
a tegnapi fehéret ma lékeiének magyarázza s holnap újra mást a-k- ar
elhitetni a néppel közben meg a gazdasági csőd szélére juttat-ja
az országol
Azzal természetesen senki sem áltathatja magát hogy a belső
folyamat önmagában elegendő ahhoz hogy végetvessen a kommu-nista
diktatúrának: amíg Moszkva sötét árnyéka vetődik egész Kö-zépeurópára
s amig a szovjet katonai erők tartják megszállva Ma-gyarországot
száznyolcvanfokos fordulatra nem gondolhatunk Az
1968-a- s csehszlovákiai események megmutatták hogy Moszkva a
legkisebb kilengést sem tűri és még az olyan kísérletezéseket is
kíméletlenül eltiporja ahol egyfajta nemzeti vagy emberarcú kom-munizmus
a cél De Magyarországon egészen másról van szó mint
ahogy 1956-ba- n sem ilyen félmegoldásokat keresett a nemzet E-zé- rt
kellett elpusztulnia Budapestnek
De 1956 és méginkább 1968 óla nagyot fordult a világ Meri
ha az imperialista diktatúrák belső kényszertörvényélöl hajtva of-fenzívában
van is a Szovjetunió a világkommunizmus építménye re-cseg-rop- og
és a kötőanyag — az ideológia — elöregedése miatt szét-eséssel
fenyeget A világ proletárjainak Marx és Lenin által jósolt
egyesülése máig sem valósult meg és messzebb van mint valaha
volt A nyugatiak eurokommunizmussal kísérletező pártjaitól
Kínáig inog Moszkva vezető pozíciója és ezek az elszakadási törek-vések
nemcsak azt bizonyítják hogy vége a Kreml egyeduralmának
de halálos csapást jelentenek a marxi-leni- ni tanokra is Hitelüket
vesztették s az ígért „világforradalom" végrehajtásában Moszkva a-zo- kra
már nem számithat: csupán katonai hatalmára
Az emigráns hajlamos arra hogy a világ eseményeit de főképp
a hazájában történőket torzító szemüvegen — a remény szemüvegén
át lássa és mindent úgy magyarázzon ahogy az számára a legked-vezőbb
Gyakran esik abba a hibába hogy jelentéktelen dolgoknak
érdemükön felüli fontosságot tulajdonit Ugyanakkor döntő tényeket
— mert azok nem illenek bele elképzeléseibe — egyszerűen mellőz
figyelmen kívül hagy Ha az elmúlt három és fél évtized alatt min-den
úgy alakult volna ahogy a reménykedő emigránsok jósolták a
magyarországi rendszernek már nem egyszer de százszor meg kel-lett
volna buknia De sajnos a realitások szürke betonfalának üt-közve
mindég a remények bizonyultak törékenyebbeknek
(Folytatás a harmadik oldalon)
iTTV
%t
--MI
ií'íí !- -
~-- 'j' „(
W IJL
1 tv
??
A : ví ' "T" - a y' ? iMvf ííw t"i j„ '
Tjrwif'rni _'A?r9' " - i -- '
t$$" WKUÍBHWHBImTf' w miwA'z$riXiWmímmmmj iAmasi?L
w iKmmmEmwámmi: — Nl T"íjW4 íÍT"r'flJÍW3í f 1 tZ4 A" i ' !'" i" ' Wfimm + 20 Ml''fm "A VfBV CiSiMtfTXV liMin t
--s " Hf5L£&í£iWftíf& 1&F vTy íö£W &+rr_ MHr rt&l? s xvwVttt-ftí'-í lift „
A pécsi plébániatemplom—
Eredetileg török dzsáma a XVI századból
A HONTALANSMítóE¥EI
A -- lenti cím alatt írt könyvet Janics
Kálmán felvidéki író amelyben a szlová-kiai
magyarság sorsát írja le a U világ-hábor- u
után az 1945 —48-a- s években —
A kötet Csehszlovákiában nem jelenhe-tett
meg ezért a szerző kéziratát kijut-tatta
Nyugatra ahol az „Európai Pro-testáns
Magyar Szabadegyetem" (Bern—
Svájc) vállalta a kiadását és München-ben
kinyomatta
A könyvhöz Illyés Gyula írt előszót
— ebből idézünk most részleteket:
— Közép-Európ- a számszerűen és arány-lag
is legszélclaraboltabb anyanyelvi egy-sége
a magyar Az alapadatok a követke-zők:
— Az első világháborút lezáró békeszer-ződések
— az utolsó magyar népszámlá-lás'
adatai szerint: Romániához csatoltak
UKiüUOü löt Csehszlovákiához 896000
főt Jugoszláviához 577000 főt
— Több mint hárommilliót tehát megkér-dezésük
azaz népszavazás nélkül elcsatol-ták
Azaz diktátummal s nem jogbecsülö
békeszerződéssel
— Hogy jelenleg — a „természetes népsza-porulattal"
— c magyarok száma mekkora
ez kínos probléma A statisztikák megbíz-hatatlanok
— csak egy kérdést vetünk fel:
miért nincs arányban a magyar nemzeti-ségek
szaporulata a többségi lakosságé-val?
— Hogy a kimutatásoknál mennyivel több
ma a Magyarországon kivül élő magya-rok
száma — azt az idők leltével mind
bajosabb lesz megállapítani A becslés a
négymilliót közelitgeli — az államhiva-lalnoko- k
számadatai a hárommilliót
— De legyen ez a szám akármilyen —
nem változtat semmit a tényen: az a-nyanyelvü-ségük
miatt másodrendűen ke-zelt
magyarok helyzete nemcsak őket ma-gukat
nyugtalanítja immár egyre égetőb-ben
A világ mintegy 15 millió magyar-ját
élő és élénk rokoni kapcsok szoros
történelmi és műveltségi szálak kötik
egybe Megindult a tiltakozások özöne
amely emberi és nemzeti életet követel a
határokon túl élő milliós magyarság szá-mára
(
— A nyugtalanító hírek melyek a Romá-niában
élő magyarokról szóltak sokáig a
háttérbe szorították a csehszlovákiai ma
gyarok helyzetéről szólókat Pedig a szlo-vákiai
magyarság helyzete nem egy tc-- 1
hitelben aggasztóbb a romániainál —
Nem egy tömbben él szellemi központja
saját területén nincs anyanyelvi tudala
s védekezése így megtöröben van
— Felmerülhet a kérdés: miért fokozni a
nyugtalanságot idehaza és a szomszéd-ban?
— Nem ellenlétekel akarunk szíta-ni
hanem egy olyan eszmerendszert é-pit-eni
mely tartós nyugalmat alapos be-ket
biztosít Közép — Európában Egy o-ly- an
rendet amelyért — elsősorban — mi
írástudók felelünk Erre a nagy feladat-ra
különösképpen mi a világ bármely ré-szén
élő magyar írástudók vagyunk tragi-kusan
hivatottak Népünket szolgálva az
emberiséget szolgáljuk Ez a meggyőződé-sünk
A jogosultság mellé ez ad kötele-zettséget
hogy ahányszor csak leheljük
népünk ügyét a világ elé tárjuk: a világ
ügyévé tesszük Oda hárítva ítéletet s a
döntést — Ha egy „többségi" ország —
képtelen arra hogy „kisebbségeit" úgy
kezelje mint többi állampolgárait: ak-kor
méltatlan arra hogy azok sorsát i-rá-nyítsa
Azok megvédésével — ebben az
esetben — az egész emberiségnek kell
foglalkoznia
— A szlovákiai magyarság sorsát Benes ha-tározta
meg aki a nemzeti kisebbségek
bármily eszközii eltüntetéséi vagyis kiirtá-sát
fogalmazta meg fogadtatta cl kor-mányprogramként
sőt iktatta be a pári-7s- i
békeszerződésekbe is
— Janics Kálmán könyve ezeket a bűnö-ket
tárja elénk- - — főleg az 19-15- — 18-a- s
időszakot amikor a felvidéki magyarság
fájának gyökerére irányította a benesi so-vinizmus
a gyilkos fejszét: elrendelte a
magyarok kitoloncolását „visszaszlováko-sítását- "'
áttelepítését évezredes hazájuk-ból
— Hogy ez nem sikerült azt csak a
nemzetközi tiltakozás és a felvidéki ma-gyarság
élniakarása akadályozta meg —
— „A hontalanság évei" ezt a célt szo-lgálja:
hogy soha többé ilyen sorscsapás
ne fenyegesse a felvidéki magyarságot —
Ugyanakkor útiránymutató vállalkozás:
hogyan kell elszakított magyarjainkért küz-deni
— hogyan kell az egész világ lelk-iismeretét
ébresztgetni az elnyomott ma-gyar
milliók védelme érdekében