Magyar Elet, August 20, 1977

              IM I i--
3]
!£"& í il977Augusztus 20
Vladimír Bukovszki:
Meglehetősen elterjedt mítosz hogy a kereskedelem
kiszélesítése előmozdítja a különböző államok és népek
közötti békés kapcsolatot — és semmiképpen sem árt
hat a különböző polgárjogi mozgalmaknak A szovjet la
pok állandóan közlik a nyugati üzleti világ képviselői
nek a nyilatkozatait amelyek ezt a mítoszt még jobban
terjesztik
A tények azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítják
Sokan úgy vélik mi rossz lehet abban ha a Nyu-gat
például teherautógyárat épít a Szovjetuniónak? Hi-szen
ez békés vállalkozás! Csakhogy azok az oroszok
akik megérték a háborút nagyon jól emlékeznek mi-lyen
fontos katonai szerepük volt a Szovjetunióban az
amerikai Studebakereknek A rossz oroszországi útviszo-nyok
mellett egyedül ezek az amerikai kocsik voltak al-kalmasak
hadianyagszáiiltásra — tehát háborús funkciót
töltöttek be
Vagy egy másik példa: sokan kérdezik vajon mit
árthat ha a Nyugat "segít felépíteni a Bajkál— Amur—
Magisztrált (BAM) ezt a szibériai útvonalat? Végered-ményben
mondják ez kölcsönösen használ mindenkinek
és merőben békés jellegű vállalkozás Igen ám de bár-mely
katonai szakember megmondhatja hogy ennek az
útnak igenis nem lekicsinylő stratégiai jelentősége van
Egy harmadik példa A nyugati üzletemberek termé-szetesnek
tartják hogy a Kelettel folytatott transzakciók
során a „kereskedelmi partnernek" még hiteleket is nyúj- -
'" tanak Hisz ez így van az egész világon ez a gyakorlat!
Nos tudjuk hogy a Szovjetuniónak nyújtott legutóbbi
kölcsönök összege ma már csaknem 40 milliárd dollárra
rúg Nem tudom hogy a szovjet kormánynak szándéká-ban
áll-- e ezt az összeget valamikor visszafizetni De
önkéntelenül is eszünkbe jut a római történelem egyik
sokatmondó epizódja A történészek beszámoltak arról
hogy az egyik korabeli jelentős politikus aki a polgár-háborúban
attól félt hogy rákerül a proscribáltak listá-jára
úgy segített magán hogy mindkét hadviselő féltől
-- nagy kölcsönöket vett fel Ezzel biztosította az életét
mert ki akar megölni valakit aki neki adósa és akitől
a pénzt visszavárja Adósa halála senkinek sem érdeke
Nem vagyok gazdasági szakember és a Szovjetunió-nak
nyújtott nagyarányú hitelek kérdését nem is akarom
"ebből a szempontból megítélni De politikailag nézve az
ügyet nyilvánvaló hogy a nyugati világ például egy Kí-nával
felmerülő konfliktus esetén ugyancsak belekevere-dik
az ügybe részese lesz a konfliktusnak: mégpedig a
Szovjetunió oldalán mert hiszen a Nyugat kénytelen lesz
védeni megmenteni befektetett tőkéjét anyagi érdekeit s
ezért a Szovjetuniónak fog segíteni
Azt hiszem ezek a példák eléggé megvilágítják' meny-nyire
tarthatatlan 'az a feltételezés hogy a kereskedelem
a béke megtartásának az eszköze "'
Különösen nem meggyőző az az állítás az a mí-tosz
hogy a kereskedelem kizárólag békés szerepet ját-szik
Mert ha' ebben a vonatkozásban a Szovjetunióról
és a kommunista tábor államairól van szó tudnunk kell
hogy itt a kormányok kereskedelmi monopóliummal ren-delkeznek
ezekben az országokban a gazdasági tervezés
teljesen központosított és ennek folytán a kereskedelem-ből
származó hasznot kényük és kedvük szerint fordít-hatják
katonai célokra Még az úgynevezett „békés ja-vakkal"
folytatott kereskedelem is a hadikészülődés cél-jait
szolgálhatja Nyilvánvaló hogy olyan országokban a-melye- knek
politikai célja a béke a kereskedelem is a
békét mozdítja elő de ugyanezzel a logikával az is vi-lágos
hogy olyan országban amely állandóan háborús
pszichózisban él és amelynek kormánya mesterségesen
fenntartja a háborús pszichózist ott a kereskedelem is
a háború előkészítésének a szolgálatában áll
v Márpedig a lélektani helyzet amelyet a szovjet pro-paganda
teremtett Sztálin ideje óta jóformán semmit
sem változott Éppúgy mint akkor a szovjet polgárnak
már kora gyermekségétfii azt szuggerálták hogy a Szov-jetuniót
bekerítették a kapitalista államok elszigetelt
helyzetben van ellenségek agresszív hatalmakveszik kö-rül
Elég hajarra utalok: minden egyes szovjet polgár
„aki megkísérli hogy külföldre meneküljön vagy aki nem
hajlandó külföldről visszatérni a szovjet jog értelmében
árulónak tekintendő dezertőrnek számit aki „átállt az
ellenség oldalára" A Szovjetunió amely világgá kürtö-li
hogy az úgynevezett „hidegháború"-na- k vége illet-ve
követeli hogy a Nyugat fejezze be a „hidegháborút''
ez az állam odahaza saját népe körében a legnagyobb
mértékben fenntartja a hidegháború légköri viszonyait
A szovjet embernek évtizedek óta igyekeznek a fejébe
verni hogy nincs joga magasabb életszínvonalat köve-telni
hogy nincs joga küzdeni az embere jogokért" mert
ezzel „az ellenség malmára hajtja a vizet" és az ilyen
magatartással csak hozzájárul ahhoz hogy az ellenség
„aláaknázza" a Szovjetunióig Az ilyen mesterséges at-moszféra
nélkülözhetetlen a szovjet diktatúra fennmaradá-sához
enélkül egyszerűen összeomlana '
Mindehhez hozzátehetjük hogy a pár'tdikt'atúrának
a' külpoUtikai1 -- magatar tása" _sem Változott éppúgy ahogy
változatlan' a1 hatálom urainak az ' ideológiája is? Épp-úgy!
mint régebben a kapitalizmus elleni 'Harc a „ka-pitalista
"rendszer"- - megdöntése „a szovjet rendszer lénye-ges
célja és fezért az „ideológiai" harc 'a legfontosabb
Az utóbbi időben 'érvényesülő enyhülési politikát Szov-jetunió
úgy értelmezi hogy a --„hidegháborúf'-a nyugati
országokbán meg' kell szüntetni de ugyanakkor er'kell
folvtassa
-!- C+-£tVI
ismerni a -- bzovjetunio jogau arra nogyi i üJV
ideológiai harcot AtféítrW? f-- íW? pS$-- sSF&i
az
£J2bben az" értelemben a helsinki megállapodások ne--f
jkünk oroszoknak" nennhoz'takkönnyebbséget:Ellenkező-(leg- v
sHelsinÖ lehetövértette a szovjet kormánynakra kö-rvetkezőt?
A' Nyugat Helsinki címén azt kívánta hogy a
v p: Szovjetunión belüTis legyen}vége a hidegháborúnak ez-- t
5 'zél CszembenMoszlrvaífeláUitottaraVfbetnemavátko-&- £
itzás'V tételét eskihasználja'aímagajavara A Szovjetunió
_f--- fe-" tíímet-s- tJet-- ll tteI XaTzHVHaíseITimi nM- - ufri""etsem---- — ckiho_ teie_ zo i_ge_ rete-- t_—_hogyWjra
'wr'"-''-''i'"v'i''- ti rv%íi-v-5- W sv "ah csaiauOKí uiraeeMiebeiteiueaeueiLjum"71u-u-iciiutc- iii-i j vueii'1
IW3kat¥delegációkíkuldesetT(e5s3Ólitudjuk hogyha szovjet
Ri-HrezsrniáHalmegszabotttfelte-
1eiek! mellettiezekí a dele-í- -
ii sációkóforman?semmit semrláthatnak)ÍMindezekfeje--
?s hogy a Szovjetunióban élő népeket továbbra is el-j-a
megfosztva őket azoktól a jogoktól melyeket
a „Deklaráció a gyarmati népeknek megadandó függet-lenségről"
minden más népnek és nemzetnek biztosít
Más szóval: a nyugati világ fiktív szovjet intézmények-nek
a törvényesség látszatát adta
A legnagyobb engedmény azonban amit a nyugati
világ tett nem egyéb mint az hogy ebbe a fiktív bé-kés
megegyezésbe semmi kautélát nem épített be a ke-reskedelem
korlátozására Számomra igen nagy szimboli-kus
jelentősége van annak hogy amikor kiszállítottak a
Szovjetunióból a szovjet közegek amerikai gyártmányú
bilincset vertek a kezemre Ilyen „Made in USA" jel-zésű
bilincseket használnak a szovjet börtönökben és
munkatáborokban A titkosrendőrség a KGB ügynökei
nyugaton gyártott lehallgatókészülékeket építenek be az
orosz polgárjogi küzdők otthonaiba Moszkvában nyugati
kiállításokat rendeznek a modern rendőri felszerelésekből
és rendőrtechnikai készítményekből Mindez több mint
jelkép mert végső fokon minden gazdasági támogatás a-m- it
a Szovjetuniónak és a kommunista államoknak nyúj-tanak
a népek börtönét szilárdítja és erősíti
Nincs senki aki ne mondaná hogy erkölcstelen do-log
és a béke ügyének árt ha külhatalmak kereskedel-met
folytatnak például Rodéziával Mihelyt azonban a
Kelettel folytatott kereskedelemről van szó az üzleti vi-lág
komlokegyenest ellenkező előjellel érvel De kér-dem
a kommunistákká fűzött kereskedelem az erkölcs és
az emberiség szempontjából tekintve megengedhető-- e és
jogos?
üzleti körök azzal is
t
érvelnek hogy a kommunista
államokat nem lehet gazdaságilag diszkriminálni s a ke-reskedelmi
szerződések létrehozatalát nem szabad össze
kapcsolni politikai követelésekkel mert ez beavatkozás
lenne a Szovjetunió belügyeibe Ámde elfelejtik — vagy
elfelejtik hozzátenni — hogy az a bizonyos nemdiszkri-mináló'
szabad kereskedelem a Nyugat és Kelet között
szintén beavatkozás a Szovjetunió belügyeibe beavatko-zás
csakhogy a kommunista kormányzat javára Amint
látjuk tulajdonképpen arról ván szó —'kinek a pártján
vagyunk? Kit támogatunk az efféle beavatkozással? Egy
mondatban: a bebörtönzöttek vagy a börtönőrök oldalán
állunk?
1970 március 19-é- n szovjet polgárjogi küzdők egy
csoportja Szaharovval az élen beadvánnyal fordult a
szovjet kormányhoz Ebben bebizonyította hogy az auto-matizálás
és a komputerek alkalmazásának az elmara
dottsága csak akkor szüntethető meg ha a kormány az
intellektueleknek és a tudósoknak megadja a szellemi
szabadságot Csak ez biztosíthatja az eredményes' kuta-tást
Mert csakis a szabadság atmoszférájában lehetséges
az alkotó kezdeményezés csak így lehet megoldani az
olyannyira -- ' szükséges feladatokat
'
- És hogyan reagált erre a figyelmeztetésre a nyuga-ti
üzleti világ? Ugy azzal 'hogy komputereket "száll-ított
a Szovjetuniónak egyre több -- komputert! És ezek
után természetes volt hogy a 'szovjet kormány úgy lát-ta:
most imár inincs is szükség arra hogy a tudósok-nak
és egyáltalán a polgároknak több szabadságot ad-jon
mert most már nincs gazdasági 'kényszerhelyzetben
Nos ez az -- eljárás a Nyugat részéről nem voít beavat-kozás
a Szovjetunió' belügyeibe? K
De menjünk tovább ' van ennél több is A 60-a- s
évek végén és a 70-e- s évek elején a súlyosodó gazdá-sági
problémák főleg az ipari berendezések elavultsága
és a beruházáshoz szükséges eszközök hiánya arra kény-szerítette
a szovjet vezetőséget hogy kiutat keressen eb
ből a zsákutcából A legfelső vezetőségben megoszlottak
a vélemények A vezetők egy része úgy gondolta hogy
a1 probléma megoldását a 'gazdasági élet belső átszer-vezésével
lehet megtalálni Ez a csoport gazdasági re- -
formokat javasolt A céí az' volt hogy nagyobb mértek-- i
ben decentralizálják az ipart nagyobb szabadságot'biz-tosítsana- k
a kisebb vállalatoknak és nagyobb anyagi
ösztönzést adjanak a munkásoknak Néhány gazdasági
kísérletet végre is hajtottak ezekről még a szovjet sajtó'
is tájékoztatott Csakhogy ezeknek a reformoknak a kö--
vetkezetes megvalósítása szükségképpen csökkenthétté vol-na
a párt ellenőrzését és mind a vállalatoknak mind a
munkásoknak nagyobb anyagi függetlenséget biztosított
volna Ez' természetszerűleg az egész élet liberalizálásá-hoz
kellett vezessen a központi vezetőség nyomásának
a csökkenését eredményezte-- volna és Mindezek nyomán
Charta
A prágai Charta—77
szóvivője Pavel Kohout
nemrégiben a nyugatnémet
televíziónak
%
adott nyilatko-zatot
Néhány gondolata:
Milyen könnyű volt
Európában kormányozni
Helsinki "előtt A földrész
áttekinthetően két részre
volt osztva Itti 'az égi jó-sá- g
odaát a pokoli gonosz-ság
amely feljogosította a
kormányokattarra hogy ha-táraikat
drótsövénnyel bari-Éádozz- ák
el És milyen
nyugodtan éltek Európában
Helsinki előtt az alattva-lók!
Az uralkodók jteljhatal-mának- f
tudata az ideológi-ák
Jdbékíthetetlensége fel-jogosított
la kellemes rezig-náció- ra jÉs' az aláaknázott
lobogtak és élő em-berekjhaltakl$megkény- el-mes
réseket ?nyítottak£p az
üzletemberek-- ? hogyí ide-od- a
szállithassákmindaztívami
nélMtmindkétoldalámár
í VM'T!Sffít°wwiíAw °WW7~V„' t--t iiriffSít"
77'
t Ez a jól bevált hatal-mi
rendszer Helsinki óta
lényegesen mÓdosulÉ''— ál-lapítja
meg ía továbbiakban
Kohout Az emberek nem
pártok és ideológiák iránt
érdeklődnek most hanem a
szabadság egyenlőség és
testvériség eszméi iránt Az
elet érdekli őket nem a
hatalmasok játéka Az
emberi jogoké Mert a poli-tikai
vita őrök de az élet
véges Azután rátért a
Charta— 77-r- e:
„Ezt a hangot most
megpróbálják rágalmazni
túlkiabálni sőt-- 3 elfojtani
Dev nem' hallgat el nem
akar elhallgatni és nem
szabad elhallgatnia! Ha „né-ha
rekedten hangzik is
nyugodtan és tárgyilagosan1
hirdeti' majd a felismertá-gazsagofc- r
Hallgassátok meg'
ezt a hangot- - neengedjé- -
tek hogy elfojtsak Akor-- i
míjányo"k"" „veszek-edjene- krvvaz ideológusok Xversengjenekfi
l'i-r- f ? í-r- K- - " i l„ jT- - javai
WY' xibeiviszont a nyugati viiag ünnepélyesen elismerte aizov-- regen raiuiiaatv vpinaí : az-- ember-azonba- n élhessen
t-- -4 --t ?---v-íU-rvK—
írT'1 'i jpv--f- cv " TfcH Tir- - -- - a-- v- vü-j- -- i-- ?-"- i -- - "- - "? --"'-
— — ?} rfcr1 : - '-v-
-- - i
Kj 'Avjemnióljogáthogyimegtartea?nundazt#amitiazielmult mondjavaülon esikeseruíi- - emberkent :'¥ rf AaI V '
a polgári jogokért folyó küzdelem kiszélesedését és meg-erősödését
Mindez egyszeriben kivívta a pártvezetőség
ideológusainak az aktív ellenállását
De az ideológiai csoport nem diadalmaskodhatott vol-na
— ha nem siet segítségére a Nyugat A pártdikta-túrát
a reformok bevezetésétől megóvta az hogy kibő
vítették a kereskedelmet a Nyugattal és így a rezsim hoz- -
zájutott a nyugati technológiához és berendezésekhez Az
úgynevezett „békés offenzíva" politikáját" a 24 pártkong-resszuson
határozták el 1971-be- n éppen azért hogy meg-szerezhessék
a nyugati segítséget Számomra mind mos-tanáig
rejtély marad hogy a nyugati világ a nyugati
politikusok és üzletemberek miért tettek oly könnyen
eleget ennek a szovjet kívánságnak Az ún enyhülési
politika a kereskedelem kibővítése a Nyugattal — mind-ez
nekünk reformokat sürgető oroszoknak katasztrófát
eredményezett Mert most már szó sincs arról hogy 0-roszorszá-gban
gazdasági reform legyén A párton belüli
vitában ily módon — a Nyugat segítségével — ismét a
pártideológusok kerekedtek felül Ez aztán azonnal kiha-tással
volt a másként gondolkodókra a polgárjogi moz-galomra
E katasztrofális következmények csak az 1968-a- s
csehszlovákiai invázió következményeivel hasonlítha-tók
össze Beszélhetünk ezek után a kereskedelem ve-szélytelenségéről?
Mondhatjuk hogy a kereskedelem ki-bővítése'
a békét szolgálja? Felhozhatjuk magyarázatnak
hogy be nem avatkozásról van szó? Az ezer és ezer szov-jet
rabot aki a Bajkál—Amur— Magisztrál építésén dol-gozik
ezek az érvek aligha győzik meg
önök itt Nyugaton jobban tudják mint én hogy
az első szovjet ötéves terv alkotásait szinte kizárólag
csak a nyugati technológia segítségével lehetett megva-lósítani
Minden alkalommal amikor az életképtelen szov-jet
gazdasági életnek új felszerelésre van szüksége és
támogatásra szorul 'a nyugati országok készséggel ' és
azonnal sietnek segíteni Az egyik oldalon rabszolgák
milliói dolgoznak a drótsövény mögött hogy örökösen
aggódva életükért legalább egy darab kenyeret szerez-zenek
— a másik oldalon dolgoznak önök jóllakva és
megelégedetten teljesen önként dolgoznak azon hogy
megszilárdítsák ezt a sajátos a történelemben semmihez
sem hasonlítható elnyomó rendszert Miért? Meddig?
Mi végre?
Bajtársaim a börtönökben nem voltak hajlandók ar-ra
hogy a kommuniznjust építsék Mi egy maroknyi
védtelen és jogtalan ember mi megértettük hogy nem
nézhetünk embertársaink szemébe ha nem tagadjuk meg
részvételünket e rezsim felépítésében Kínoztak bennün-ket
éheztetéssel gyötörtek börtönbe zártak többünket
megölték de szándékunktól nem tágítottunk Mert tud-tuk
hogy minden kopeket amelyet kipréselnek belőlünk
minden fillért ágyúra fordítanak és egyszer majd Önök
a Nyugat ellen is felhasználják Minden obulus amit
megkeresünk e rendszer számára arra szolgál hogy újabb
börtönöket és koncentrációs táborokat építsenek Orosz-országban
Magyarországon Csehszlovákiában — és idő-vel
talán Franciaországban Németországban Svájcban
és így tovább !
H --vKérem bocsássak meg kíméletlen őszinteségemet és
nyíltságomat: de úgy vélem jogom van ehhez Mert mil-Uó- k
nevében beszélek Éhség betegség által meggyötört
millió és millió rab sőt a meggyilkoltak nevében is
És szeretném tudni:
Mik az -- indokaik?
miért? Miért teszik amit tesznek?
Börtönben és táborokban sínylődő bajtársaim nevé-ben
kérem önöket: ne avatkozzanak be a belügyeinkbe
hagyjanak fel a beavatkozásnak azzal a formájával a-m- ely
á rabszolgaságot szilárdítja
(Uj Európa)
ABC CHARTER UTAZÁSOK
BÉCS—BUDAPEST—ZAGRAB
LONDON—AMSZTERDAM— FRANKFURT
Hozassa ki rokonait csoportos utazással
BUDAPEST— TORONTO—BUDAPEST $47900
IKKA — TUZEX — COMTURIST
Pénz és Gyógyszerküldés
HIGH PARK TRAVEL CENTRE
1590 BLOOR ST W (Dundas földalattinál) TORONTO
TELEFON: 533-949- 6 533-823- 5 533-841- 7 p—:— 1 i e Olcsó egyéni és csoportos utazások
0 Rokonok kihozatala
0 Útlevelek vízumok autóbérlés hotclfoglalás
© Repülő és hajójegyek részletre is
IKKA —
t TUZEX GYÓGYSZERES VIRÁGKÜLDÉS
Felvilágosításért hívja:
SZEGVÁRY MAGDÁT
HÉRMES TRAVEL AGENCY
398 BLOOR STREET W TORONTO 4 ONT
TELEFON: 923-616- 0
KANADAI ÉS HAZAI ÜGYINTÉZÉS — FORDÍTÁ-
SOK — VÁLÓPEREK LEGGYORSOBBAN — BIZ-TOSÍTÁS-
IKKA— PÉNZ- - ÉS GYÓGLSZERKÜL-DÉ-S
AsVILAGMINDENRÉSZÉBE — ÚTLEVELEK
VÍZUMOK BESZERZÉSE '
41--
vSe"íi
Dr Baranyai Zoltán
" ÜJ OIMEf
A
200 BflLÜOL SÖITE 1401
TORONTO ONT M4S 1C6
TELEFON: 489-69- 17
fe'Fi60IévbensszeralUEsiiiimtegy v tm-iéS- M' jgT:(U-E):- f w = -
közjegyző
ST
rtniayaij
-B---
e-3S£
HUNGÁRIÁN FL0RIST
első magyar virágüzlet Torontóban iWBI © Virágküldés az egész világra
úgyszintén Magyarországra
is a leggyorsabb kiszolgálás
sal
© Esküvők művészi kivitelben
© Virágzó növények és örök-zöldek
minden alkalomra'
© Díjtalan házhozszállítás
Q Vasárnap is nyitva reggel 9
órától este 5 óráig
O Hétköznap reggel 9 órától
este 7 óráig
35 éves múlttal állunk kedves
vevőink szolgálatára
1096 BATHURST STREET — TELEFON: LE 2-08- 64
'
VAGY 532-088- 9
Küldjön általunk virágot Magyarországra
'-~'''----~--WW-WV--
WMWj Or Teiekes Lajos Insurance
Uj cím: 3101 Bathurst St Suite 201 Toronto Ont
(a Lawrence Plazával szemben)
TLEFON: 787-030- 4
rAAAyAAAAAAAi'SAAAAVAAAlVV%AAVSAAAAANi
KÖZJEGYZÖSÉG — ÓHAZÁI VALÓPEREK LEG-GYORSABBAN
— ÖRÖKÖSÖDÉSI ÜGYEK — IN-GATLAN
ÁTRUHÁZÁSOK — KANADAI ÉS HAZAI
ÜGYINTÉZÉS — NÉMET JÓVÁTÉTELI ÜGYEK —
AUTÓ BALESETI ÜGYEK — MAGYAR JOGI ÜGYEK
— MAGYAR BÍRÓSÁGI OKIRATOK BESZERZÉSE
MAGYARORSZÁGI PERES ÉS' PEREN KÍVÜLI
ÜGYEK INTÉZÉSE ROKONOK KIHOZATALA BE-VÁNDORLÁS
IÜGYEKBEN BUDAPESTI KÉPVISE-LE- T
ÜGYINTÉZÉS
J0SEPH K TAMASSY DR
IMIGRATION COUNSEL-NOTAR- Y
BEVÁNDORLÁSI JOGTANÁCSOS
Counsellor of Foreign Law '
Workmen's Compensation szakértő irodája
TRAFIC COURT FAMILY COURT
SMALL DIVISION COURT ÜGYEK
Tanácsadás minden kötelezettség nélkül
455 Spadina Ave I em
209 sz ajtó Toronto Ont
TEL: 923-96- 46
Olvassa MAGYAR ÉLET-e-t!
utazások központi irodája
NAP EURÓPÁBAN
HETENKÉNTI INDULÁSSAL"
SZEPTEMBERÉTŐL MÁJUSÁIG
V
tn- - --T-r "ííjVi-fi- r £ a
8
1977 1978 MAR
PÁRIZS FRANKFURT ZÜRICH COPENHAGEN
& gépkocsi vagy hotel használattal együtt
személyenként + 59000 megváltása kötelező'
VÁLASSZA MEG ÖN UTAZÁSI IDŐPONTJÁT!
OLCSÓN UTAZHAT HA "45 NAPPAL ELŐBB
VÁSÁROLJA MEG REPÜLŐJEGYÉT!
22-4- 5 napos időtartamra
UDAPESTRE $45000
édsbe S 43500
KÉRJEN RÉSZLETESFELVILAGOS1TAST!
AMSTERDAM PÁRIZS FRANKFURT LONDON
"ROMA MILANO ZÁGRÁB BELGRÁD
— Kedvezményes ABC charter utazások —
Útlevelek vizumok hotelfoglalás"
autóbérlés Eurailpass
IKKA-TUZEX-COM-TURIST
SBUSZ-CEDOKfőkép- víselet
Pénz Gyógyszerküldés
KÖZJEGYZÖSÉG: fordítások válóperek végrende-letek
hitelesítések stb- -
LEGNAGYOBB HIVATALOS
MAGYAR UTAZÁSI IRODA"
r1' - _
V
és
mí
A GE N C Y~-- T RAVEL SE RJVjICE
519 Bloor Sf WestTorontoÍMSSlY Canada
j %r y Telephoné: 9J537-3- 1 31 --fsf %i
- ——— — — mi-- m riMi' ii
-- w
=iHa~i-?si'4vsii:=iö- # - :&: yv ' í'íqi rí Vl f! - i i rAí i J trti "i? " Si-í-r "K4 I
— i if "' Wi - jf b ll rfl jfV i' tJjSv~