Magyar Elet, March 08, 1980

              lm március fl MAGYAR ÉLET j-- r v I o--sldal - m' Sif'?H' I
Kési liíriink világban
Magyar rabszolgasorsok Itáliában
Sokszor merül fel a kérdés hogy a középkori Ma-gyarország
— s ezen belül is elsősorban a magyar la-kosság
— miért fogyatkozott meg oly drámai arányok-ban
a török hódoltság alatt söt már korábban a ta-tárjárástól
kezdve
A korábbi magyarázatok az örökös háborúk okoz-ta
vérveszteségekben látlak ennek az okát Azóta jeles
— főképpen mai — történészeink jóvoltából a választ
már bonyolultabbnak s reálisabban látjuk Igen a vé-res
csaták szakadatlan sora rengeteg emberéletet oltott
ki főleg az utánpótlást biztosító fiatal férfiak korosz-tályaiban
vágtak jóválethetetlen rendet de még ennél
is katasztrofálisai)!) hatást lettek a lakosság lélekszámá-ra
a hadszintereken fellépőit vagy küllöldi katonák ál-tal
behurcolt kórok az ezzel egyiittjáró országos vagy
országrészekre kiterjedő éhínségek és a nyomukban fel-lépő
járványok melyek főleg a sík vidékeken megtele-pedett
magyarságot sújtották jóval kevésbé a ragályok
elöl védettebb hegyek lakóit S ezek az embervesztesé-gek
többszörösét tették ki a csatákban elesett vagy
halálosan megsebesült szintén elsősorban magyar nem-zetiségű
— harcosok számának
A csatákban elesetlek a járványtól elragadottak
számához kell viszonyítanunk történelmi vérvesztesé-günk
egy harmadik nagyon kevéssé figyelembe vett té-nyezőjét:
a békés lakosság elhurcolását ami egyaránt
sújtott nőt férfit és gyermeket S a meghódolt ország-részekben
valamint a tatárok-törökö- k által oly sokszor
megdűlt Erdélyben a hódítók ismét csak akarva-akaratlan- ul
megkímélték a bevehet el len falaik bástyáik kö-zött
bizton meghúzódó szászokat a hegyek ormain-ol-dalai- n
békésen pásztorkodó románokat — hiszen a sík-ságon
a termőföldeket öntöző folyók partjain élő ma-gyarság
kifosztása rabszíjra fűzése és elhurcolása sok-kal
kevesebb bajjal-fáradságg- al járt
Most csak a magvai- - rabnők rabok és rabgyermekek
megrázóan nagy tömegéből néhány jellemző sorsot ra-gadok
ki Közülük is most ama kevesek felé fordulunk
akiket a török embervásárokon olasz rabszolgakcreske-dö- k
vásároltak meg majd szállítottak tovább keresz-tény
országokba — elsősorban az itáliai államokba —
miáltal sorsuk mégis némileg kedvezőbbre fordult ha
ugyan ez a jelző ebben az összefüggésben egyáltalán
alkalmazható Figyelmünket most a Mohács előtti idő-re
fordítjuk — vagyis arra a korra amikor a magyar
rab még viszonylag ritka árucikk volt Sorsuk néhány
apró epizódját támasztom fel — úgy ahogyan hánya-tott
szomorú életük a sok száz év előtti jegyzököny-vek
s egyéb okiratok közönyös-szürk- e papirlengeréböl
elénk mered
Voltaképpen az egyházi és világi jogszabályok értelmé-ben
keresztény országok lakói keresztény rabszolgát
már régóta nem tarthattak volna Ám a pestisjárványok
során megfogyatkozott dolgos kezek pótlására — oly-kor
különböző iiríigyekkel olykor meg ezeket is sutba
dobva — továbbra is igénybe vették a rabszolgák mun-kaerejét
főleg a házimunka ellátására lris Origc a 15
századi Itália gazdasági viszonyainak jeles kutatója sze-rint
az itáliai városok minden valamire való polgárcsa-ládja
tartott egy-ké- t olykor több rabszolgát akiket a
török rabszolgavásárokon vetlek az olasz kalmárok —
majd busás haszonnal továbbadtak az itáliai es egyéb
városokban
Jóval Mohács elölt a 15 század végén egyedül
Genova város polgárai háztartásában több tucat ma-gyar
rabszolga dolgozott — kivétel " nélkül nők
Olykor-olyko- r a hatóságok néha még a jobbérzésü ma-gánosok
is felszabadították a magyar rabszolgákat —
nemegyszer súlyos Teltételek vételár-visszafizeté- si kö-telezettség
mellett 1418-ba- n a magyar Irena Prém a
genovai városi hatóság rendeletérc mint keresztény sze-mély
szabadul a rabszolgaság állapotából de ennek
fejében tartozik tizennégy éven át cselédként Cattaneo
Doria polgárt szolgálni hogy a a leány volt gazdájá-nak
Antonio Cibónak kifizesse a leány eredeti vételá-rát
90 lírát
1447-be- n a magyar Magdaléna gazdájától Andrea
Dacigalupótól teherbe esik Megszüli Benedelto nevű
fiúgyermekét akit atyja elismer természetesen gyermeke-ként
— de az anya továbbra is rabszolga marad
1479-be- n a magyar Mária a városi tanács határozata
alapján szabadul a rabszolgasorból — de 150 lírát tar-tozik
fizetni a megváltás fejében Ezek a magyar rab-szolganők
csaknem kivétel nélkül fiatal magyar leá-nyok
voltak és a Chios-szigc- li nagy rabszolga-piaco- n
kerültek török közről az itáliaiak tulajdonába
Érdekes hogy Velencébe csak a 16 század kezde-tétől
áramlik be a magyar rabszolgák tömege a 15
századból csupán egyetlen adattal bírunk: 1445 már-cius
13-á- n egy hétesztendős magyar kisfiú akit a tö-rökök
kezéből szereztek vissza" mint ajándéktárgy sze-repel
az Anastasio Cristiano közjegyző által készített
szerződésben Vagyis nem nyerte vissza szabadságát
Egy magyar rabszolganőt 1483 december 2-á- n sza
c--x- vTr~?
Lyvy
wm
UsOiI j~Ls jy
Szombaton délután 5=30 kor
badít fel ura azon a címen hogy „tulajdonosát zsen-ge
gyermekkorától kezdve táplálta és nevelte s húsz
éven keresztül szolgált házában" (miként az Egyesült
Államokban a rabszolgaság eltörlése előtt úgy az itá-liai
polgárcsaládoknál is rabnők töltötték be a dajka
funkcióját: ezek között a legtöbb magyar volt)
Az Itáliába került magyar rabszolganők közül so-kan
mihelyt megtudták fogva tartásuk törvénytelen vol-tát
jogorvoslásért a halóságokhoz fordultak és való-ban
nemegyszer hosszadalmas eljárás után meg is
nyílt előttük a szabadság kapuja ha akadt valaki aki
a kiváltási összegei megelőlegezte Mert a jóhiszemű"
rabszolgavásárló természetesen nem károsodhatott ha
kiderült hogy rabszolgája éppoly szabad ember mint
jómaga Am az esetek túlnyomó többségében a magyar
rabszolgák — nők lérfiak — megmaradtak szomorú ál-lapotukban
Nem mindennapos magyar rabszolgaepizódról emlé-kezik
meg egy régi olasz körözölevél a 17 század el-ső
évtizedében (igen Genovában 1677-i- g javában folyt
a rabszolgakereskeclelem Pugliában 1700-i- g Szardiniá-ban
1802-i- g Szicíliában pedig éppenséggel 1812-ig)- :
Az elmúlt éjszaka folyamán Giovanni Ballista Carpa- -
Klamár Gyula:
- im'iimTLT vinvii' -- - - - - gg t
A színhely: napfényes bécsi park Gyerekek öreg-asszonyok
galambok kutyák mint állandó szereplök
A háttérben a városháza gótikus tornyai nyúlnak fel
az égre Az idő: békés délelőtti úgy tizenegy felé a-mik- or
a nap már jó melegen süti a fákat és a bokro-kat
Egy idősebb hölgy tűnik fel az aszfallos úton ku-tyát
onszol maga után nagy szeretettel óvatosan ne-hogy
lájdalmat okozzon neki A kutya komisz megkö-ti
magát és nem hajlandó továbbmenni félszegen leül
és vár majd elindul de megint csak leül
Végre a padhoz érnek és a hölgy hirtelen elhatá-rozással
leül a pad másik végére A kutya eléje Két
lábát kinyújtja és ráhelyezi nagy buksi fejét Mindezt
csak félszemmel látom mert nem illik ugyebár bámész-kodni
ismeretlen hölgyekre és kutyákra Kisvártatva a
hölgy fésűt szed elő a táskából magához inti a ku-tyát
és fésülni kezdi vastag fehér gubancát A kutya
élvezeltel hagyja hátára hasára iekszik szinte mutat-ja
a hölgynek hogy hol kell vakarni - fésülni
Amikor vége van a szertartásnak a néni elteszi a
lésül nagyot csatiint a táska zárjával Ugy látszik a
kutyának ez adja a jelel arra hogy unatkozni kezdjen
Nagyot ásít és körülnéz mihez lehetne kezdeni? Eddig
nem nagyon vett tudomást rólam de most figyelme
lelem fordul A hölgy gyengéden visszarántja a ku-tyust:
nem szabad megszaglászni az idegen cipőjét s
nadrágját jobban mondva nem illik Az ilyesmiből baj
is lehet egy neveletlen kiskutyánál
De a kutya makacskodik a hölgy végre hosszabb-ra
engedi a szíjat Most már szagolgatja a cipőmet fin-torgatja
csinos fekete orrocskáját ki tudja milyen sza-gokat
elemzett ki a cipőből amely az egész várost ba-rangolja
ál
Nem állom tovább lehajolok és megsimogatom a
fejét gyengéden belemarkolok szőrébe vakargatom a
füle mögött
— Jól van buksi jó kis kutya vagy buksikámszép
kis kutya okos kutya — mondom neki az örök kutya-varázsszavak- at
magyarul minthogy kedveskedni nem
tudok németül
Valami furcsa dolog történik
A kutyus felkapja a fejét rámmered s aztán olyan
farkcsóválásba kezd mintha motolla volna a farka A
nagy fekete szeme csillog Egész testében remeg Mi
lelte ezt a kutyát? — kérdezem magamtól és megint
megmarkolom az üstökét:
— Mi van kutyuskám? — duruzsolok neki kedves-kedve
továbbra is magyarul
A kutya most hirtelen nyüszíteni kezd Felugrik a
hölgy és a köztem lévő üres padrészre és rámveti ma-gát
de olyan örömmel mint az elveszelt fiú újra fel-talált
édesanyja keblére
— Na-n- a mi van veled? — és igyekszem eltolni
magamtól de a kutyus nem hagyja arcomhoz igyek-szik
és érdes meleg nyelvével gyorsan végignyalja egy
óvatlan pillanatban aztán megint és megint
Látnivaló hogy milyen boldog majd kiugrik a
bőréből és mennél inkább simogatom becézgetem an-nál
jobban ugrál a padon és az ölemben
A hölgy bocsánatot kér a kutya nevében és igyek-szik
elhúzni mellőlem de nem lehet ám!
— Hogy hívják a kiskutyát? — kérdezem udvaria-san
— Schilog — feleli a hölgy
nónak a kikötőgáli péknek házából megszökött neve-zettnek
mintegy 21 éves magyar nemzetiségű magas
termetű szakáll nélküli jobb vállán szakállaspuska go-lyója
által okozott seb forradását viselő nyakán vas-bilincs- et
hordó Musztafának nevezett rabszolgája A
rabszolga posztózubbonyt sárgaszínű magyar nadrágot
lekete nemezkalpagot visel és magával vitt egy kenye-ret
és különféle holmikat tartalmazó zsákot Miértis Ge-nova
város polgármester ura elrendeli és megparancsol-ja
hogy állásától és állapotától függetlenül minden e-gy- es
személy aki n fentnevezett rabszolga hollétéről
tudomással bir légyen is bár az ő birlalatában vagy
a máséban haladéktalanul tegyen jelentést a bűnüldö-ző
hatóságnál vagy a nagyságos polgármester úr hiva-talában
Egyben szolgáljon tudomásul hogy a fentne-vezett
Giovanni Ballista Carpano a' felfedő személyt
tíz arany scudival fogja jutalmazni Genova 1605 júni
us 20"
A körözölevélben említett magyar rabszolga — akár
oly sok ezer és tízezer sorstársa — a rabságban jutott
hozzá új (ez esetben török) nevéhez Mohamedán rab-szolga
tartásának nem volt jogi akadálya — a magyar
rab tartása ekkor már legalábbis feltűnő volt S ugyan
ki oktatta volna ki a töröktől vásárolt mohamedánként
tartott szegény magyar fiút jogaira? Aki — nyakán a
vasbilinccsel — a rabok utolsó menedékéhez a kilátás?-- '
talán és oly szigorúan büntetett szökéshez folya- -
modult k
i1-H''''''HHWVWWWUlT- WI I
ANYANYELVE MAGYAR
Az eltorzított szóból nem nehéz kihámozni a Csil-lag
nevet y
— Nem magyar véletlenül ez a kutya? — kérdem
gyanakodva 1'
— De de magyar! Nemrég érkezett Magyarország-ról
— mosolyog a hölgy — Méghozzá valami hires
lajta komondár nem tudom jól mondom-e- ?
Csillag pontosan tudja hogy róla van szó élén-ken
figyel és leginkább azt lesi mikor hagyja el a szá-mat
megint magyar szó mert egyelőre csak azt érti f
— Csillag csillagom te jó te hü te okos kutyus!
— vakargatom a hátát a fejét és az édes anyanyelv
szavait gügyögöm a fülébe
Csillag valósággal önkívületbe esik Ilyen csodát
még nem látlak itt a bécsi parkban! A kutya vinnyog- - '
va-sirv- a ugrál rám borul a nyakamba már legalább
huszan-harminca- n állnak körül Gyorsan abba kell '
hagyni a barátkozás! és elsietni mégiscsak furcsa len--
ne nyilvánosan sírva fakadni egy vacak kis komondor- - '
miatt
(„Magyar Híradó")
ihí:iiíi:::jííí:'iií]3h:ii:íki:ii!I!!iw
Mexikó a Biztonsági Tanácsban
United Nations NY
A tizenöt tagú Biztonsági
Tanács megüresedett he-lyét
Mexikó nyerte el A
megüresedett helyért koráb-ban
hosszas vetélkedés
folyt Kuba és Kolumbia kö-zöli
végül mindkét állam
visszalépett Kuba kényszer-ből
Kolumbia pedig Me-xikó
javára A visszalépés
jelentős politikai hangulat-változásnak
a bizonyítéka
hiszen Kubát nem is o-ly- an
régen már csak négy
szavazat választotta el a
kétharmados tobbscgtoi s
igy a Biztonsági Tanácsba
való bekerüléstől A latin- -
Érdekesség
A koppenhágai kikötő is-mert
sellö-szobrán- ak már
sok kalandja akadt Né-hány
évvel ezelőtt tréfás
kedvű fiatalok lefűrészelték
a fejét Aztán újraöntötték
s azóta sértetlenül ismét a
helyén van Most újabb me
rényletet követtek el ellene
A szoborra bikinit festetlek
A tűzoltók több órán ál
dolgozlak míg sikerült a
festéket eltávolítani
(Expressen)
Fedezze fel újra a hazáját!
A BOLYGÓ leadásai! honfitársak készítik hogy
bemutassák az etnik magyarok kultúráját és mindennapi
életét az anyanyelvünkön
Más Québeci népcsoportok is részt vesznek a BOLYGÓ
leadóban melynek témái mindenkit érdekelnek
Minden szombat délután 530-ko- r a Radio-Québ- ec
televízió leadóján
A televízió könyvben az egész szezoni leadás
megtalálható
Cáble TV 8 RAMOQUEBEC
Ismerje meg az egész világot Radio-Québe-c- el
amerikai országok képviselő-inek
tanácskozásán azon-ban
a kubai küldött bejelen-lelte
országának visszalépé-sét
miután nyilvánvalóvá
vált hogy az afganisztáni
szovjet intervenció miatt a
harmadik világ legtöbb or-szága
nem támogatná Ku-bát
Mexikó mellett 133 or- -
szag szavazott
t
A „Savt and Prosper" (takarékosság is lilét) Fund alap egyedOlillö
m6da annak hogy miként ruházhatta be takarékbetétiét keresktdelml
Ingatlan le]lesjléiéb ráadásul adóhalasztást előnyökkel Is férhet ar
ön stémára
¥?X?i''""'''H''"-'W- " "geoie nwa nagy megmuiaisam rtsiviien
IISeHsSflrfeíajI-
-
tehetségeket hlv:
A S TATÁR
~'í INSURANCE AOENCY LTD
j£ SUITE SU - 7M S PADI NA AVE TORONTO ONT
Képvlseltlét ai: £ 960-370- 0
SOVEREIGN LIFE
ASSURANCE COMPANY
A MEMBCR OF THE CASCAOE GHOUr
Itiued by FAMILY LIFE ASSURANCE an Assoclate Company
MEGHÍVÓ
Torontó és környéke Magyar Szakmunkásai
1980 március 29-é- n szombaton este 730 órai kezdettel
vacsorával egybekötött
TAVASZI
IV SZAKMUNKÁS BALT
rendeznek a Kultúrközpont Arpád"-termébe- n
840 St Clair Avenue West
melyre önt kedves családját és barátait
szeretettel meghívjuk
Kitűnő tánczenekar: IIARMONY
Belépőjegy vacsorával: $1200
Ifjúsági és nyugdíjas jegy: $800
DOOR PRIZE — TOMBOLA
Jegyek elővételben kaphatók a Kultúrközpontban:
654-492- 6
Továbbá megrendelhetők a következő telefonszámokon:
656-1)84- 1 — 839-385- 3 — 249-693- 2 — 438-324- 2
782-066- 5 — 481-586- 6
valamint az Edith Meat Markel-ná- l tel: 656-157- 0
A bál jövedelmét a Magyar Ház és a magyarság
céljaira adományozzuk
Parkolás a Kultúrközponttól nyugatra
a Liqiior Store és Dominion között
Magyaros vendégszeretettel vár mindenkit
a Szervező Bizottság
MIÉRT SÜTNE OTTHON?
HÁZI FINOM
sütemények torták
esküvőkre partykra
RDYAL PATISSERIE
TEL-- : 651-76- 89 732 ST CLAIR AVE W
Megnyitottuk második üzletünket ! ! !
848 YONGE ST alatt tel: 960-514- 6
(Yorkville-né- l egy sarok északra a Bloor-tól- )
Süteményeken kívül megtalálhatja a legfinomabb
európai felvágottakat sajt-különlegessége- ket
— a világ minden tájáról —
Ha nincs kedve főzni finom magyaros meleg
„takc out servicc"
Tulajdonosok: NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ
Kanadaiak vagyunk
I Jll III IH —
--%m m i_ t 1 I J r ~~1 Tw fii "'HIH'WIH'lIlllllllll ""_— — —ám =FS aHSsv Ja JLr r T Vtf rrTrriiynfí)r-'- "t — i"~ri -- ti-- ít fi "műm """
Kanada a miénk
KANADA A MI ORSZÁGUNK
Miénk minden megyéje városa falva
Magunkénak mondhatjuk az Atlanti óceán
keleti partjának vidékét a főváros lenyűgöző környé'két
a felhők fölé tornyosuló Sziklás hegységet Nyugaton
A természeti szépségek földje ez a különlegességekéi
de az egyszerű vendégszeretete is
Nincs ország amely ennyiféle üdülési lehetőséggel
tudna szolgálni
Ismerkedjék még czidén Kanada valamelyik
még ismeretlen tájával
KANADA rengeteg látnivalót kínál Canada
i+
Somuchto gofor
Canadian Government Office de tourisme
Office of Tourism du Canada