000022b |
Previous | 1 of 8 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
M "- -" t-""- "- SösS" Edited and Published at 362 Bathurst Street Toronto 3 évfolyam — 5 szám ÁLLÁSPONTUNK züllésAszpeollgeámney gRyóőmzaedeblumkeásskátedkeöttzvaeztleírnáüsltudmóekgeléőszőa niadgőysbzeá-nm- au istenek papjai felett Mindenki csak a látszatra vigyázott a bölcselők nem hittek bölcseletükben és a papok egymás kö- zött éppen úgy nevetségesnek tartották a bemutatott áldoza- tot mint bárki aki Róma gyalázatát hordozta Ezt a képet azok a tanácsok vélemények juttatták eszünkbe amelyek az utóbbi időben hozzánk érkeztek s abból indultak ki hogy a kereszténység mint társadalmi politikai rendező elv idejét multa s így abban hinni nem lehet Takti kailag — mondjak egyesek — helyes lehet keresztény elve-ket hangoztatni lehet hogy ez átmenetileg alkalmas is lesz az antikommunistákat egy táborba gyűjteni de a jövő hatá-rozottabb elveket kíván a kereszténységnél Szükséges tehát hogy a taktika ne feledtesse el a pozitív elvek ápolását Igen könnyű lenne ezekre a véleményekre azzal válaszol-ni hogy aki ma jön ilyen felfogással az tulajdonképpen a múlt század megrekedt gondolatait használja szellemi táplá-léknak A világnézetek e világháborújában azonban minden félreértés súlyos zavarokat jelenthet és ezért újra kijelent-jük : mi maradéktalanul hiszünk a kereszténység elveiben A magyarság jövőjét a kereszténységgel legszorosabb egység-ben hagyományaink és történelmünk nagyjainak tanítása szerint kívánjuk felépíteni' Szilárd meggyőződésünk hogy az élet uj formáiban jelentkező kérdések rendezéséhez teljesen elegendőek a kereszténységben rejlő és a magyar nép lelkében élő tulajdonságok Sem egyiket sem másikat nem vagyunk hajlandók csak részleteiben elfogadni vagy velük ellentétes gondolatokat lelki tulajdonságokat hozzá kapcsolva az em-beri és magyar problémák megoldásában alkalmazni Az elbukó pogány Róma írástudóinak és papjainak maga- tartása tehát nem követendő hanem elrettentő példa előttünk Korunkat egyébként sem tartjuk lényegi sajátságaiban ösz-szehasonlítható-nak azzal a korral Már csak azért sem mert ott a pogány Rómában a régi istenek voltak a hamisak a mi korunkban az uj istenekről bizonyosodott be igen hamar a hamisságuk Nem kívánjuk azonban a keresztény politika kérdéseit most elvi síkon fejtegetni Lapunk hasábjain minderre sor kerül a jövőben Helyette a megismert vélemények gondolat menetét követve a gyakorlati élet síkján a legfontosabbak-ról elmondjuk azt amit helyesnek gondolunk Az első és második világháború közötti időben politikai hatalomra jutott legerősebb és világnézetileg határozott két mozgalom lényegében ellentétes a keresztény elvekkel Ezért részünkről teljesen elfogadhatatlanok Ez eszmékkel való szembeszállás azonban nem jelenti azt hogy a félrevezetelte-ke- t állandóan elitéljük A magyar nép nagy többsége úgysem csatlakozott egyikhez sem Uralomrajulásukhoz idegen fegy-verek jelenléte volt szükséges Szellemi erejüket viszont nagy mértékben a nemzet egyeteme által kívánt reformoknak meg-akadályozása adta meg Éppen ezért helytelenítjük a tegnap és a ma tévedéseiben élőkkel szemben lépten-nyomo- n váloga-tás nélkül hangoztatni a hazaárulás váciját Sokan éppen téves ideológiájuk logikai kén} szere folytán hibáznak vagy hibáztak s nem a hazaárulás bűnös szándékával Képtelenség hogy bárki is a magyarságot állandóan a "hazaárulók" és a "honmentők" két táborába ossza Súlyos lelki betegség hogy ezeket a jelzőket — mint valami ruhát — úgy aggatják a legtöbben önmaguk illetőleg a másik magyar vállára A tö-megekbe belevitt ilyen harcmodor előbb-utób- b megfosztja ezeket a szavakat valódi értelmüktől és csak oktalan gyűlö-letkeltésre alkalmasak Hiszünk abban hogy az értelmes emigráció tanul a demokratikus államok politikai pártjainak harcmodorából és az eszmék szolgálatában vívott bármilyen kemény küzdelmet nem gyilkos ellenségként harcolja végig Természetesen ma is és holnap is megálljt mondunk azok felé akik hibás ideológiájuk következményeiből nem tanultak és azt a magyar életben ujra alkalmazni akarják Miután az emberi szellem a tévedésekben kifogyhatatlan elképzelhető hogy ujabb világnézetek születnek amelyek ellentétesek a kereszténységgel Ezekre is áll az amit az addigiéin ől mond-tunk Szellemileg ilyen forrongó korban nem időszerűtlen erre készülni Ne legyen kétsége azonban senkinek sem abban hogy a keresztény elvektől vezetett társadalom vagy nemzet ne tudna védekezni és győzedelmeskedni azokkal szemben akiknél a meggyőzés eszköze az erőszak s az ember szellemi es testi életét nem tartják fontosabbnak elképzeléseiknél Aki erő-szakot alkalmaz eiőszaktól pusztul el Van valami tragikus abban hogy az emigrációs magyar-ságot atomizálják az olyan részlettervek is amelyeknek meg-vaíósítá- sa elsősorban attól függ-- hogy mikor és milyen álla-potban szabadul fel az ország Igen helyes és szükséges hogy a szakemberek foglalkozzanak a föld az államosítás iparosí-tás rendőrség igazságszolgáltatás stb kérdésével S minden-kinek lehet terve amelyiknek megvalósítását kívánja De akkor amikor közben gyermekeink elfelejtenek magyarul beszélni e kérdések egyfajta megoldását követelni és azt tartani a magyrság egyedüli kritériumának enyhén szólva nevetséges bár sírni is lehet rajta A keresztény tanítástól elválaszthatatlan követelmény azonban Iiot minden olyan reformot támogatni kell ame-lve- k az ember földi célját is elősegítik boldogulását eredmé-nvczi- l-és az emberi méltóságból önként adódó kívánalmakkal pírv'ránvúafc Történelmünk annyi sok példája igazolja hogy amelv az ilven reformoknak ellenállt a keresztén-yinek is ellene mondott Nem csinálunk titkot abból hogy a két világháború közötti "kurzus-politika- " nem volt lényegi- - v i Ez történt a Világban Nyugtalanság Angliában Eisenhower kínai politikája miatt John Foster Dulles külügy-miniszter legutóbbi beszéde Angliában is nyugtalanságot keltett Az aggodalmat még fokozta az a hír mely szerint Eisenhower elhatározta hogy megszünteti az amerikai hete-dik flotta semleges szerepét a nemzeti és kommunista Kína közötti konfliktusban Nem egészen világos hogy Amerika közölte-- e hivatalosan ebbeli szándékát Angliával Ha ez technikai tekintetben nem is volt szükséges elmulasztá-sa — az ügy fontosságára való tekintettel — mégis ko-moly sértődést eredményezne Anglia részéről Az Egyesült Nemzetek be-avatkozása a kínai ügybe an-nak idején kollektív válasz volt a támadásra míg Tru-mann- ak 1950-be- n a hetedik flottához intézett parancsa amerikai lépés mely azzal a céllal történt hogy megóvja Formosát a kommunista táma-dástól de egyben megakadá-lyozza a nemzetieket is hogy az anyaország ellen támadja-nak Ezzel Truman kedvezett az angoloknak s enyhítette at-tól való félelmüket hogy a ko-reai háború Kínára is átter-jedhet Szerkeszti: Autorized as Second Class Mai! KENÉSEI F USZLÓ Pnc( nffW n niinwn -- "" r_ — 7 A semlegesség megszünt-etése ujabb nyugtalanságot keltene sőt az angol sajtó megjegyzése szerint fokozódó feszültséget okozna az amerikai-- angol viszonyban Anglia emlékezetesen eli-smerte a kínai kommunista kormányt írug Amerika ezt nem tette meg és ma is válto-zatlanul a formosai Chiang Kai Sek kormányt ismeri el A hetedik flotta visszavonása szabadkezet adhat az ame-rikaiak által kiképzett és fel-szerelt nemzeti hadseregnek hogy a kommunisták birtoká-ban levő kínai partvidéket nyugtalanítsa Belpolitikai tekintetben vár-ható hogy távolkeleti kér-désben Amerika és Anglia kö-zött esetleg kiélesedő ellenté-teket a baloldal arra fogja fel-használni hogy Churchill helyzetét megnehezítse A kommunista Daily Worker máris arról beszél hogy Chur-chill küldetése mellyel Eisen-hower beiktatása előtt Ameri-kában teljes'bhibás volt es az országot Cfj3Cp"Tormás-b- a dönti ChurcAíIInek akkor meg kellett volna mondania hogy Angliának elege van a folytonos letorkolásból Ame- - leg keresztény s a félmegoldások súlyos hibáit nem szabad többe megismételni Csodálaton hogy egyesek még mindig nem értik meg hogy a keresztény tanítás nem ír elő semmiféle államberen-dezkedést vagy államformát S mert velük amíg azok az emberi alapjogokkal nem kerülnek elleniéibe közömbös nem lehet kívánni hogy a kereszténység elvi okokból támo-gasson vagy elítéljen különböző irányokat A királyság vagy a köztái saság kérdése igazán a jövő kérdése elsődlegesen a külpolitika alakulásától függ Végső fokon pedig a magyar népé a döntés Mindenki követheti szabadon meggyőződését de tartsa tiszteletben a másikét is S addig amíg a magyar nép nem képes véleményt nyilvánítani nem lehel azt érvként már most felhasználni Aki annyira bioinos hogy pl mi lesz a magyar nép véleménye tíz év múlva az rendelkezhetne annyi nyugalommal is hogy az egyéni ellem t'leménycket e-lviselje Az azonban komoly magyar érdek hogy egy idegen hatalom fegyveres ereje jelenlétében a néptől nyert felha-talmazás nélkül hozott alkotmánymódosítást semmisnek te- kintsünk Az eddig elmondottakból következik hogy pl a Nemzeti Bizottmány kérdésében is kikapcsolandónak tartjuk az érzel-meket Tudjuk hogy a Bizottmány jelenlegi összetétele nem- csak a magyar nép de még az emigráció é!eményél sem tük-rözi Az tévedés azonban hogy egyes ott szereplő személyek állandóan érvényesülő felfogása miatt keiestény elvi alapo- - Kon kellene elzárkózni tőlük Sokak szerint a Bizottmány jelenlegi összetételének és munkaképtelenségének külpolitikai okai annak Erről most az amerikai belpolitika megváltozása után bizonyítékokat kell kapni Függetlenül ettől de a külpolitikai helyzetet alapul tudjuk hogy a magyarság véleményét összetételében is kifejező Bizottmány a lehetőségeket jobban tudná kiak názni Éppen cért a Bizottmányban beivel foglalók felelőssé-gét igen nagynak tartjuk A kanadai magyarság életére feladataira vonatkozóan általában utalunk nagyszámú cikkeinkre Senkinek sem lehet kétsége aziránt hagy nem látunk érdekellentétet a réiri be vándorlók és az uj emigránsok között Minden erővel az egy- ség előmozdításáért dolgozunk Kanadai lap agyunk s a helyi kparonbaldéami ámk agnyemarsáidgegneangeyk stzőelrüenpkét Vazilácggojsealnemláestjumkageygayrbejönvőa Kialakításában is és az ilyen irányú kö(elcségérzetet ébren fagjuk tartani Minden magyar számára ma legfontosabbnak a kommu-nizmus elleni küzdelmet tartjuk Egészséges nemzet és társa- dalom a külpolitikai akciókat belpolitikai különbözőségektől tkuenllk hkoizgáyróvlaéggorsehahjetlsyai ésLopgáirktéursdeekzeékrett hoagmyelyneekm eslzvoállgaászlhtaa-- ecngsáaynksaékgaeaskmekráeassnizkatdémnaiyagmyeaalvgretvókali msAáagrkaodhméaknmtgaujlnaainzmakusaszroulneglkálelnaliteanhnaiterchbSeatnekréar-ez pessé bennünket De mert az olvasók mindig hatással vannak saítláaspárbaanegyesek elzárkózása nem segítség a célok megvaló- Hiszünk a kanadai magyarság egészséges szellemében ciejeuen nisszuK nogy a magyar szabadig érdekében min- den becsületes jószándékú magyarral esy táborban talál- kozunk FFH ' '- 71953 - - v 'í1#S v ~ i i — — s a s s — — _ : 'l0 CenL Toronto 1933 február S ! 1 a járt véve rika részéről és ki kellett vol-na jelentenie Anglia függet-lenségét az amerikai segítség-től és a Kelettel folytatott ke-reskedelem megszorítását ille-tően Természetesen annak amit a Daily Worker mond nem tu-lajdonítanak nagy jelentősé-get viszont az már figyelem-reméltó hogy a munkáspárton belüli nem kommunista cso-port is hajlamos hasonló né-zetekre Anirliai körökben általában igen időszerűnek tartják Dul-les londoni látogatását mely alkalmat adhat az angol-amerik- ai véleménykülönbségek megbeszélésérc az ázsiai hely-zetet illetően Dulles és Stassen európai útja John Foster Dulles amerikai külügyminiszter és llarold Stassen --a biztonsági tanács fm'p Parisba érkozlpk lintrv n MacArthur mértékben helyesli megbeszéléseket folytassanak renueihozeseu az európai védelmi szerződést illetően Ezt a franciák túrra? levőleg ujabb megfontolás tár-gyává akarják tenni míg Eisenhower és Dulles úgylát-szik a szerződés mielőbbi rati-fikálását sürgetik Franciaországban nagy megiázkódtatást váltott ki Dulles legutóbbi beszéde mely ben hangoztatta hogy Ame-rika meg fogja változtatni po-litikáját ha Európa nem ta-lálja meg az egyesülés útját Hogy beszédének hatását Dulles a megérkezése után mindjárt dicsérettel em-lékezett meg ií francia tervek-ről a kóos euiópai szén- - és acéltermelést ús hadsereget illetően Dulles és Stassen mindjárt az első napon számos ameri-kai hivatalnokkal folytatott megbeszélést politikai gazda-sági és katonai kénlésekben A tárgyalások célja az euró-pai közösségi és védelmi úgy lehelő leggyorsabb elintézése Mint ismeretes az amerikai kongresszus a két államférfit azzal a föladattal bízta meg hogy találják meg a módját mellyel az Egyesült Államok a külföldnek nvintandó segít-séget csökkentheti Az euró-pai út soián a különböző álla-mok vezetői most felakarják tárni problémáikat Dullesnak és Staisennak mielőtt a ta-vasszal Washingtonban tar-tandó amerikai-ango- l gazdasá-gi tárgyalásokra sor kerül Kanada állásfoglalása a formosai kérdésben St Luirent kanadai minisz-terelnök a hetedik flotta visz-szaoni-á- 'al kapcsolatban a következőket jelentette ki : "Kanada é!eményét nem kérdezték meg ebben az ügy-ben Amit mondhatok csak annyi hogy az Egyesült 19Ö0 június 27-é- n a sa-ját külön felelősségére adott parancsot a hetedik flottának és ennek a parancsnak meg-másítá- sa ma szintén az Egye-sült Államok kormányának sa ját külön felelősségére törté nik" Eisenhower első beszéde fontos uj politikai irányvonalakat mutat Eisenhower elnök a kongresszushoz intézett első beszé-dében bejelentette hogy megszüntette az amerikai hetedik flotta semleges szerepét a formosai vizeken Ezzel Eisenho-wer megerősítette azt a hírt amely — más helyeken-közöl- t beszámolónk szerint — Angliát már eleve nyugtalanította és Churchill helyzetét igen megnehezítette Az angol alsóház viharoshangulatú ülésén az idős miniszterelnök a tőle meg-szokott és diplomáciai ügyességgel fogta fel a táma-dásokat és — az ellenzék követelése ellenére — megtagadott minden bővebb felvilágosítást Eisenhowerral nemrégiben folytatott tárgyalásaira vonatkozólag Churchill kijelentette hogy nem tud és nem is akar ezekről a beszélgetésekről nyilat-kozni mert az országnak csak kárára váíik ha minden szigo-rúan bizalmas ügyet a diplomácia területéről a nyilvánosság elé terjesztenek Annyit mondott csupán hogy Ígéreteket nem tett Eisenhowernak de hangsúlyozta mennyire kívánatos és fontos a barátságos megegyezés Amerika és Anglia között és mennyire tudatában van annak az előnynek melyet a szí-vélyes kapcsolatok megújítása jelent Kijelentette továbbá hogy Edén hamarosan nyilatkozni fog Anglia politikájáról Az angol sajtó teljes részletességgel foglalkozik Eisen-hower beszédével ét minden jel arra mutat hogy az Egyesült Államok uj politikai irányvonala hatalmas és általános fon-tosságú Eisenhower beszédéitől nyilvánvalóvá válik hogy a he-tedik flotta akadályozó szerepének megszüntetésével meg-nyílik a lehetőség arra hogy Chiang Kai Shek-é- k a vörös Kína ellen támadjanak Az elnök kijelentette hogy "sem értelem sem logika" nem volna abban a felfogásban hogy a hetedik flottával vörös Kínát továbbra is védelmezzék Hír szerint francia konnánv tam'aivil tábornok teljes Eisenhower eny-hítse Álla-mok rutinnal i - i j- - ? i (ii i? _ i i + --t'UjiBeimower ieszeueneK lovaoui íooo pontjai a novei- - t j cezők":- - rC-- í ~ (' TmwWvZáJ'át-h- ' --AAft Amerika fókWlífc%Si5teIfi# Jj£4 ft iknnznaét ós felszerelését "' ' Mm Az Egyesült Államok továbbra segíti Európát pénzzel és felszereléssel de a nyugati szövetségeseknek legjobb ké pességeik szerint szorosan kell egymással es Amerikával po-litikailag gazdaságilag és katonailag együttműködni Az elnök felszólítja a kongresszust hogy egy későbbi időpontban határozat által jelentse ki miszerint az Egyesült Államok nem ismer el semmiféle Ígéretet melyet a múltban valamely idegen hatalomnak titkos megegyezés alapján tett Ez a háború idején Teheránban Yaltában és Potsdamban az oroszoknak adott titkos engedmények el nem fogadását jelenti Az Egyesült Államok világos következetes és szilárd glo-bális külpolitikát akar folytatni a kongresszussal való szoros együttműködésben és ezen belül az őszinte kétpárt-rendsz- er szellemében Egyéni nemzeti katonai politikát kell bevezetni mely a hadseregek pontos szilárd és hatásos együttműködésén ala-pul és tekintet nélkül a múlt tradícióira vagy szokásaira ke-rülni kell minden pazarlást mert a mai modern időkben nem éppen a legnagyobb hadsereg a legjobb is Az elnök beszédét a kongresszus nagy tetszésnyilvání-tással fogadta A "náci összeesküvési ügy" rejtély ? Svájci lapok az egykori náci vezetők elleni angol intézke-désekkel foglalkoznak és a ba-se- li "National Zeitung" ang-liai tudósítója "Kcjtelmeske-dése- k Londonban" címmel ír az ügyi öl Bár a letartóztatá-sok már néhány hete megtör-téntek az előzmények és az okok azóta sem lettek érthe-tőbbek "A hivatalosan kapha-tó anyag alapján nehéz eldön-teni hogy mik lesznek a tulaj-donképe- ni vádpontok ha egy-általán bíróság elé kerül a do-log" — írja az újság mely to-vábbá ismerteti a londoni "Ob-í-erve-r" fel levését hogy az egész csak tüntetés lehetett Fáklyás menettel ünnepelte a bajor nép Rupprecbt trónörököst Rupprccht bajor tiónörö-kó- s a YVitlelsbach királyi ház (melyből Erzsébet királynénk is származott) legidősebb élő tagja ismét birtokába vette a München melletti nymphen-burg- i kastélyt Ez alkalomból kerek 10000 személyből álló fáklyásmenet üdvözölte és a résztvevők többízben éltették "őfelségét a királyt" "De miért ez a sietség és ez a titkolózás egy tüntetés niiatt ? — kérdezi a lap — És miért mindez éppen a Német-országgal való szerződések ra-tifikálása előtt ?" A bonni "Tat" című lap ke-serűen jegyzi meg hogy a visszhang melyet a letartóz-tatások keltettek elképzelhe-tően kedvezőtlen légkört te-remtett az esetleges német revíziós kívánságok számára melyek Németország és az Egyesült Nemzetekbeli part-nerei között nemsokára meg-induló tárgyalásokon szóba-kerülhetnek Nincs vasúti sztrájk Minthogy a szakszervezeti vezetői: és a vasúttársaságok kölcsönös engedmények alap-ján megegyezésre jutottak elhárult a vasúti sztrájk ve-szélye Német-osztrá- k találkozó Bécsi jelentés szerint Dr Adenauer német szövetségi kancellár táviratilag felkérte Gruber osztrák külügyminisz- tert hogy márciusban hivata-losan látogasson el Bonnba rz—"eoaí- - ' 1 ÍJA M fi 7 IS II " r! ii - I " I ' i i I ill I m 'II fcJ 1 1 JH
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, February 07, 1953 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1953-02-07 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000006 |
Description
Title | 000022b |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | M "- -" t-""- "- SösS" Edited and Published at 362 Bathurst Street Toronto 3 évfolyam — 5 szám ÁLLÁSPONTUNK züllésAszpeollgeámney gRyóőmzaedeblumkeásskátedkeöttzvaeztleírnáüsltudmóekgeléőszőa niadgőysbzeá-nm- au istenek papjai felett Mindenki csak a látszatra vigyázott a bölcselők nem hittek bölcseletükben és a papok egymás kö- zött éppen úgy nevetségesnek tartották a bemutatott áldoza- tot mint bárki aki Róma gyalázatát hordozta Ezt a képet azok a tanácsok vélemények juttatták eszünkbe amelyek az utóbbi időben hozzánk érkeztek s abból indultak ki hogy a kereszténység mint társadalmi politikai rendező elv idejét multa s így abban hinni nem lehet Takti kailag — mondjak egyesek — helyes lehet keresztény elve-ket hangoztatni lehet hogy ez átmenetileg alkalmas is lesz az antikommunistákat egy táborba gyűjteni de a jövő hatá-rozottabb elveket kíván a kereszténységnél Szükséges tehát hogy a taktika ne feledtesse el a pozitív elvek ápolását Igen könnyű lenne ezekre a véleményekre azzal válaszol-ni hogy aki ma jön ilyen felfogással az tulajdonképpen a múlt század megrekedt gondolatait használja szellemi táplá-léknak A világnézetek e világháborújában azonban minden félreértés súlyos zavarokat jelenthet és ezért újra kijelent-jük : mi maradéktalanul hiszünk a kereszténység elveiben A magyarság jövőjét a kereszténységgel legszorosabb egység-ben hagyományaink és történelmünk nagyjainak tanítása szerint kívánjuk felépíteni' Szilárd meggyőződésünk hogy az élet uj formáiban jelentkező kérdések rendezéséhez teljesen elegendőek a kereszténységben rejlő és a magyar nép lelkében élő tulajdonságok Sem egyiket sem másikat nem vagyunk hajlandók csak részleteiben elfogadni vagy velük ellentétes gondolatokat lelki tulajdonságokat hozzá kapcsolva az em-beri és magyar problémák megoldásában alkalmazni Az elbukó pogány Róma írástudóinak és papjainak maga- tartása tehát nem követendő hanem elrettentő példa előttünk Korunkat egyébként sem tartjuk lényegi sajátságaiban ösz-szehasonlítható-nak azzal a korral Már csak azért sem mert ott a pogány Rómában a régi istenek voltak a hamisak a mi korunkban az uj istenekről bizonyosodott be igen hamar a hamisságuk Nem kívánjuk azonban a keresztény politika kérdéseit most elvi síkon fejtegetni Lapunk hasábjain minderre sor kerül a jövőben Helyette a megismert vélemények gondolat menetét követve a gyakorlati élet síkján a legfontosabbak-ról elmondjuk azt amit helyesnek gondolunk Az első és második világháború közötti időben politikai hatalomra jutott legerősebb és világnézetileg határozott két mozgalom lényegében ellentétes a keresztény elvekkel Ezért részünkről teljesen elfogadhatatlanok Ez eszmékkel való szembeszállás azonban nem jelenti azt hogy a félrevezetelte-ke- t állandóan elitéljük A magyar nép nagy többsége úgysem csatlakozott egyikhez sem Uralomrajulásukhoz idegen fegy-verek jelenléte volt szükséges Szellemi erejüket viszont nagy mértékben a nemzet egyeteme által kívánt reformoknak meg-akadályozása adta meg Éppen ezért helytelenítjük a tegnap és a ma tévedéseiben élőkkel szemben lépten-nyomo- n váloga-tás nélkül hangoztatni a hazaárulás váciját Sokan éppen téves ideológiájuk logikai kén} szere folytán hibáznak vagy hibáztak s nem a hazaárulás bűnös szándékával Képtelenség hogy bárki is a magyarságot állandóan a "hazaárulók" és a "honmentők" két táborába ossza Súlyos lelki betegség hogy ezeket a jelzőket — mint valami ruhát — úgy aggatják a legtöbben önmaguk illetőleg a másik magyar vállára A tö-megekbe belevitt ilyen harcmodor előbb-utób- b megfosztja ezeket a szavakat valódi értelmüktől és csak oktalan gyűlö-letkeltésre alkalmasak Hiszünk abban hogy az értelmes emigráció tanul a demokratikus államok politikai pártjainak harcmodorából és az eszmék szolgálatában vívott bármilyen kemény küzdelmet nem gyilkos ellenségként harcolja végig Természetesen ma is és holnap is megálljt mondunk azok felé akik hibás ideológiájuk következményeiből nem tanultak és azt a magyar életben ujra alkalmazni akarják Miután az emberi szellem a tévedésekben kifogyhatatlan elképzelhető hogy ujabb világnézetek születnek amelyek ellentétesek a kereszténységgel Ezekre is áll az amit az addigiéin ől mond-tunk Szellemileg ilyen forrongó korban nem időszerűtlen erre készülni Ne legyen kétsége azonban senkinek sem abban hogy a keresztény elvektől vezetett társadalom vagy nemzet ne tudna védekezni és győzedelmeskedni azokkal szemben akiknél a meggyőzés eszköze az erőszak s az ember szellemi es testi életét nem tartják fontosabbnak elképzeléseiknél Aki erő-szakot alkalmaz eiőszaktól pusztul el Van valami tragikus abban hogy az emigrációs magyar-ságot atomizálják az olyan részlettervek is amelyeknek meg-vaíósítá- sa elsősorban attól függ-- hogy mikor és milyen álla-potban szabadul fel az ország Igen helyes és szükséges hogy a szakemberek foglalkozzanak a föld az államosítás iparosí-tás rendőrség igazságszolgáltatás stb kérdésével S minden-kinek lehet terve amelyiknek megvalósítását kívánja De akkor amikor közben gyermekeink elfelejtenek magyarul beszélni e kérdések egyfajta megoldását követelni és azt tartani a magyrság egyedüli kritériumának enyhén szólva nevetséges bár sírni is lehet rajta A keresztény tanítástól elválaszthatatlan követelmény azonban Iiot minden olyan reformot támogatni kell ame-lve- k az ember földi célját is elősegítik boldogulását eredmé-nvczi- l-és az emberi méltóságból önként adódó kívánalmakkal pírv'ránvúafc Történelmünk annyi sok példája igazolja hogy amelv az ilven reformoknak ellenállt a keresztén-yinek is ellene mondott Nem csinálunk titkot abból hogy a két világháború közötti "kurzus-politika- " nem volt lényegi- - v i Ez történt a Világban Nyugtalanság Angliában Eisenhower kínai politikája miatt John Foster Dulles külügy-miniszter legutóbbi beszéde Angliában is nyugtalanságot keltett Az aggodalmat még fokozta az a hír mely szerint Eisenhower elhatározta hogy megszünteti az amerikai hete-dik flotta semleges szerepét a nemzeti és kommunista Kína közötti konfliktusban Nem egészen világos hogy Amerika közölte-- e hivatalosan ebbeli szándékát Angliával Ha ez technikai tekintetben nem is volt szükséges elmulasztá-sa — az ügy fontosságára való tekintettel — mégis ko-moly sértődést eredményezne Anglia részéről Az Egyesült Nemzetek be-avatkozása a kínai ügybe an-nak idején kollektív válasz volt a támadásra míg Tru-mann- ak 1950-be- n a hetedik flottához intézett parancsa amerikai lépés mely azzal a céllal történt hogy megóvja Formosát a kommunista táma-dástól de egyben megakadá-lyozza a nemzetieket is hogy az anyaország ellen támadja-nak Ezzel Truman kedvezett az angoloknak s enyhítette at-tól való félelmüket hogy a ko-reai háború Kínára is átter-jedhet Szerkeszti: Autorized as Second Class Mai! KENÉSEI F USZLÓ Pnc( nffW n niinwn -- "" r_ — 7 A semlegesség megszünt-etése ujabb nyugtalanságot keltene sőt az angol sajtó megjegyzése szerint fokozódó feszültséget okozna az amerikai-- angol viszonyban Anglia emlékezetesen eli-smerte a kínai kommunista kormányt írug Amerika ezt nem tette meg és ma is válto-zatlanul a formosai Chiang Kai Sek kormányt ismeri el A hetedik flotta visszavonása szabadkezet adhat az ame-rikaiak által kiképzett és fel-szerelt nemzeti hadseregnek hogy a kommunisták birtoká-ban levő kínai partvidéket nyugtalanítsa Belpolitikai tekintetben vár-ható hogy távolkeleti kér-désben Amerika és Anglia kö-zött esetleg kiélesedő ellenté-teket a baloldal arra fogja fel-használni hogy Churchill helyzetét megnehezítse A kommunista Daily Worker máris arról beszél hogy Chur-chill küldetése mellyel Eisen-hower beiktatása előtt Ameri-kában teljes'bhibás volt es az országot Cfj3Cp"Tormás-b- a dönti ChurcAíIInek akkor meg kellett volna mondania hogy Angliának elege van a folytonos letorkolásból Ame- - leg keresztény s a félmegoldások súlyos hibáit nem szabad többe megismételni Csodálaton hogy egyesek még mindig nem értik meg hogy a keresztény tanítás nem ír elő semmiféle államberen-dezkedést vagy államformát S mert velük amíg azok az emberi alapjogokkal nem kerülnek elleniéibe közömbös nem lehet kívánni hogy a kereszténység elvi okokból támo-gasson vagy elítéljen különböző irányokat A királyság vagy a köztái saság kérdése igazán a jövő kérdése elsődlegesen a külpolitika alakulásától függ Végső fokon pedig a magyar népé a döntés Mindenki követheti szabadon meggyőződését de tartsa tiszteletben a másikét is S addig amíg a magyar nép nem képes véleményt nyilvánítani nem lehel azt érvként már most felhasználni Aki annyira bioinos hogy pl mi lesz a magyar nép véleménye tíz év múlva az rendelkezhetne annyi nyugalommal is hogy az egyéni ellem t'leménycket e-lviselje Az azonban komoly magyar érdek hogy egy idegen hatalom fegyveres ereje jelenlétében a néptől nyert felha-talmazás nélkül hozott alkotmánymódosítást semmisnek te- kintsünk Az eddig elmondottakból következik hogy pl a Nemzeti Bizottmány kérdésében is kikapcsolandónak tartjuk az érzel-meket Tudjuk hogy a Bizottmány jelenlegi összetétele nem- csak a magyar nép de még az emigráció é!eményél sem tük-rözi Az tévedés azonban hogy egyes ott szereplő személyek állandóan érvényesülő felfogása miatt keiestény elvi alapo- - Kon kellene elzárkózni tőlük Sokak szerint a Bizottmány jelenlegi összetételének és munkaképtelenségének külpolitikai okai annak Erről most az amerikai belpolitika megváltozása után bizonyítékokat kell kapni Függetlenül ettől de a külpolitikai helyzetet alapul tudjuk hogy a magyarság véleményét összetételében is kifejező Bizottmány a lehetőségeket jobban tudná kiak názni Éppen cért a Bizottmányban beivel foglalók felelőssé-gét igen nagynak tartjuk A kanadai magyarság életére feladataira vonatkozóan általában utalunk nagyszámú cikkeinkre Senkinek sem lehet kétsége aziránt hagy nem látunk érdekellentétet a réiri be vándorlók és az uj emigránsok között Minden erővel az egy- ség előmozdításáért dolgozunk Kanadai lap agyunk s a helyi kparonbaldéami ámk agnyemarsáidgegneangeyk stzőelrüenpkét Vazilácggojsealnemláestjumkageygayrbejönvőa Kialakításában is és az ilyen irányú kö(elcségérzetet ébren fagjuk tartani Minden magyar számára ma legfontosabbnak a kommu-nizmus elleni küzdelmet tartjuk Egészséges nemzet és társa- dalom a külpolitikai akciókat belpolitikai különbözőségektől tkuenllk hkoizgáyróvlaéggorsehahjetlsyai ésLopgáirktéursdeekzeékrett hoagmyelyneekm eslzvoállgaászlhtaa-- ecngsáaynksaékgaeaskmekráeassnizkatdémnaiyagmyeaalvgretvókali msAáagrkaodhméaknmtgaujlnaainzmakusaszroulneglkálelnaliteanhnaiterchbSeatnekréar-ez pessé bennünket De mert az olvasók mindig hatással vannak saítláaspárbaanegyesek elzárkózása nem segítség a célok megvaló- Hiszünk a kanadai magyarság egészséges szellemében ciejeuen nisszuK nogy a magyar szabadig érdekében min- den becsületes jószándékú magyarral esy táborban talál- kozunk FFH ' '- 71953 - - v 'í1#S v ~ i i — — s a s s — — _ : 'l0 CenL Toronto 1933 február S ! 1 a járt véve rika részéről és ki kellett vol-na jelentenie Anglia függet-lenségét az amerikai segítség-től és a Kelettel folytatott ke-reskedelem megszorítását ille-tően Természetesen annak amit a Daily Worker mond nem tu-lajdonítanak nagy jelentősé-get viszont az már figyelem-reméltó hogy a munkáspárton belüli nem kommunista cso-port is hajlamos hasonló né-zetekre Anirliai körökben általában igen időszerűnek tartják Dul-les londoni látogatását mely alkalmat adhat az angol-amerik- ai véleménykülönbségek megbeszélésérc az ázsiai hely-zetet illetően Dulles és Stassen európai útja John Foster Dulles amerikai külügyminiszter és llarold Stassen --a biztonsági tanács fm'p Parisba érkozlpk lintrv n MacArthur mértékben helyesli megbeszéléseket folytassanak renueihozeseu az európai védelmi szerződést illetően Ezt a franciák túrra? levőleg ujabb megfontolás tár-gyává akarják tenni míg Eisenhower és Dulles úgylát-szik a szerződés mielőbbi rati-fikálását sürgetik Franciaországban nagy megiázkódtatást váltott ki Dulles legutóbbi beszéde mely ben hangoztatta hogy Ame-rika meg fogja változtatni po-litikáját ha Európa nem ta-lálja meg az egyesülés útját Hogy beszédének hatását Dulles a megérkezése után mindjárt dicsérettel em-lékezett meg ií francia tervek-ről a kóos euiópai szén- - és acéltermelést ús hadsereget illetően Dulles és Stassen mindjárt az első napon számos ameri-kai hivatalnokkal folytatott megbeszélést politikai gazda-sági és katonai kénlésekben A tárgyalások célja az euró-pai közösségi és védelmi úgy lehelő leggyorsabb elintézése Mint ismeretes az amerikai kongresszus a két államférfit azzal a föladattal bízta meg hogy találják meg a módját mellyel az Egyesült Államok a külföldnek nvintandó segít-séget csökkentheti Az euró-pai út soián a különböző álla-mok vezetői most felakarják tárni problémáikat Dullesnak és Staisennak mielőtt a ta-vasszal Washingtonban tar-tandó amerikai-ango- l gazdasá-gi tárgyalásokra sor kerül Kanada állásfoglalása a formosai kérdésben St Luirent kanadai minisz-terelnök a hetedik flotta visz-szaoni-á- 'al kapcsolatban a következőket jelentette ki : "Kanada é!eményét nem kérdezték meg ebben az ügy-ben Amit mondhatok csak annyi hogy az Egyesült 19Ö0 június 27-é- n a sa-ját külön felelősségére adott parancsot a hetedik flottának és ennek a parancsnak meg-másítá- sa ma szintén az Egye-sült Államok kormányának sa ját külön felelősségére törté nik" Eisenhower első beszéde fontos uj politikai irányvonalakat mutat Eisenhower elnök a kongresszushoz intézett első beszé-dében bejelentette hogy megszüntette az amerikai hetedik flotta semleges szerepét a formosai vizeken Ezzel Eisenho-wer megerősítette azt a hírt amely — más helyeken-közöl- t beszámolónk szerint — Angliát már eleve nyugtalanította és Churchill helyzetét igen megnehezítette Az angol alsóház viharoshangulatú ülésén az idős miniszterelnök a tőle meg-szokott és diplomáciai ügyességgel fogta fel a táma-dásokat és — az ellenzék követelése ellenére — megtagadott minden bővebb felvilágosítást Eisenhowerral nemrégiben folytatott tárgyalásaira vonatkozólag Churchill kijelentette hogy nem tud és nem is akar ezekről a beszélgetésekről nyilat-kozni mert az országnak csak kárára váíik ha minden szigo-rúan bizalmas ügyet a diplomácia területéről a nyilvánosság elé terjesztenek Annyit mondott csupán hogy Ígéreteket nem tett Eisenhowernak de hangsúlyozta mennyire kívánatos és fontos a barátságos megegyezés Amerika és Anglia között és mennyire tudatában van annak az előnynek melyet a szí-vélyes kapcsolatok megújítása jelent Kijelentette továbbá hogy Edén hamarosan nyilatkozni fog Anglia politikájáról Az angol sajtó teljes részletességgel foglalkozik Eisen-hower beszédével ét minden jel arra mutat hogy az Egyesült Államok uj politikai irányvonala hatalmas és általános fon-tosságú Eisenhower beszédéitől nyilvánvalóvá válik hogy a he-tedik flotta akadályozó szerepének megszüntetésével meg-nyílik a lehetőség arra hogy Chiang Kai Shek-é- k a vörös Kína ellen támadjanak Az elnök kijelentette hogy "sem értelem sem logika" nem volna abban a felfogásban hogy a hetedik flottával vörös Kínát továbbra is védelmezzék Hír szerint francia konnánv tam'aivil tábornok teljes Eisenhower eny-hítse Álla-mok rutinnal i - i j- - ? i (ii i? _ i i + --t'UjiBeimower ieszeueneK lovaoui íooo pontjai a novei- - t j cezők":- - rC-- í ~ (' TmwWvZáJ'át-h- ' --AAft Amerika fókWlífc%Si5teIfi# Jj£4 ft iknnznaét ós felszerelését "' ' Mm Az Egyesült Államok továbbra segíti Európát pénzzel és felszereléssel de a nyugati szövetségeseknek legjobb ké pességeik szerint szorosan kell egymással es Amerikával po-litikailag gazdaságilag és katonailag együttműködni Az elnök felszólítja a kongresszust hogy egy későbbi időpontban határozat által jelentse ki miszerint az Egyesült Államok nem ismer el semmiféle Ígéretet melyet a múltban valamely idegen hatalomnak titkos megegyezés alapján tett Ez a háború idején Teheránban Yaltában és Potsdamban az oroszoknak adott titkos engedmények el nem fogadását jelenti Az Egyesült Államok világos következetes és szilárd glo-bális külpolitikát akar folytatni a kongresszussal való szoros együttműködésben és ezen belül az őszinte kétpárt-rendsz- er szellemében Egyéni nemzeti katonai politikát kell bevezetni mely a hadseregek pontos szilárd és hatásos együttműködésén ala-pul és tekintet nélkül a múlt tradícióira vagy szokásaira ke-rülni kell minden pazarlást mert a mai modern időkben nem éppen a legnagyobb hadsereg a legjobb is Az elnök beszédét a kongresszus nagy tetszésnyilvání-tással fogadta A "náci összeesküvési ügy" rejtély ? Svájci lapok az egykori náci vezetők elleni angol intézke-désekkel foglalkoznak és a ba-se- li "National Zeitung" ang-liai tudósítója "Kcjtelmeske-dése- k Londonban" címmel ír az ügyi öl Bár a letartóztatá-sok már néhány hete megtör-téntek az előzmények és az okok azóta sem lettek érthe-tőbbek "A hivatalosan kapha-tó anyag alapján nehéz eldön-teni hogy mik lesznek a tulaj-donképe- ni vádpontok ha egy-általán bíróság elé kerül a do-log" — írja az újság mely to-vábbá ismerteti a londoni "Ob-í-erve-r" fel levését hogy az egész csak tüntetés lehetett Fáklyás menettel ünnepelte a bajor nép Rupprecbt trónörököst Rupprccht bajor tiónörö-kó- s a YVitlelsbach királyi ház (melyből Erzsébet királynénk is származott) legidősebb élő tagja ismét birtokába vette a München melletti nymphen-burg- i kastélyt Ez alkalomból kerek 10000 személyből álló fáklyásmenet üdvözölte és a résztvevők többízben éltették "őfelségét a királyt" "De miért ez a sietség és ez a titkolózás egy tüntetés niiatt ? — kérdezi a lap — És miért mindez éppen a Német-országgal való szerződések ra-tifikálása előtt ?" A bonni "Tat" című lap ke-serűen jegyzi meg hogy a visszhang melyet a letartóz-tatások keltettek elképzelhe-tően kedvezőtlen légkört te-remtett az esetleges német revíziós kívánságok számára melyek Németország és az Egyesült Nemzetekbeli part-nerei között nemsokára meg-induló tárgyalásokon szóba-kerülhetnek Nincs vasúti sztrájk Minthogy a szakszervezeti vezetői: és a vasúttársaságok kölcsönös engedmények alap-ján megegyezésre jutottak elhárult a vasúti sztrájk ve-szélye Német-osztrá- k találkozó Bécsi jelentés szerint Dr Adenauer német szövetségi kancellár táviratilag felkérte Gruber osztrák külügyminisz- tert hogy márciusban hivata-losan látogasson el Bonnba rz—"eoaí- - ' 1 ÍJA M fi 7 IS II " r! ii - I " I ' i i I ill I m 'II fcJ 1 1 JH |
Tags
Comments
Post a Comment for 000022b