Kanadai Magyarsag, October 23, 1971

              Vk irf ?tj" t
£3
12 oldal Kanadai Magyarság (#43) 1971 október 23
PÉTER LA5ZLÓ:
Magyar szemmel Délafrikában
Talán azzal kellett volna kez-denem
hogy kik Délafrika nem fe-hér
lakói?
Az ázsiaiak akik túlnyomó
részt indiaiak ezek tamil hindu
telegu gujárati urdu nyelven be-széln- ek
de ide tartóznak a nem
nagy számú kínaiak is Azután a
félvérek az első bevándorlók és a
bushmanok hottentották leszár-mazottai
de az azóta ideérkező
idegenek tengerésznépség és a
színesek utódai is A félvérek kö-zé
számítják a cape malayit is
akik száz éven át megőrizték sa-ját
kultúrájukat fajukat és moha-medán
vallásukat
KIK A BANTTUK?
A bantu össznév a különböző
néger törzseket foglalja magába
és ezek tíz főcsoportból tevődnek
össze: xhosa zulu dél-soth- o
észak-xoth- o tswana tsonga swa-z- i
ndebele venda és a megszám-lálhatatlan
és megnevezhetetlen
különféle kisebb törzsek
Ha így végig nézzük a színes
lakosságot akkor akaratlanul is
meg kell állapítanunk hogy nem
lehet könnyű ennyi fél népséggel
ugyanazon módon és ugyanazon
szinten bánni Az indián lenézi a
0UAS
nsz no
é
átvétel
2531
HU
HO
01) MSC
nalun
470 Sl
Nyitva: reiuel
Mt óráin
o
a félvér magasabb
a négernél a
és az
egyes
vallá-sa
van származási hát-tere
és kulturjukban emberevö-tö- l
a filozófusig
megtalálunk Csak
meg az hogy egyik
sem akar fehér nem
a életformáját és
választják a szegregációt
Valamennyi jól érzi a
öröklődésben és az
életlehetőségek kedvezőek
a legnagyobb békességben
élnek a fehér
A hinduknak a
annakidején az
való visszaszállí-tást
Még egy való hindu
sem jelentkezett hogy a szabad
és független állampolgára-ként
éljen Valamennyi na-gyon
megelégedett és Délafriká-ban
De még érdekesebb a
négereknek az elképzelése akik a
független és szabad Zambiából
át évente közel
számra A propaganda CSÁRDA
étterem a torontói magyarok
találkozó helye
A legkitűnőbb magyar ételek
és italok kaphatók
Naponta rántott borjúláb
Cigányzene hazai hangulat
figyelmes kiszolgálás
Ünnepségekre külön terem
Bay Street Toronto
Telefon: 36Í-257- 6
" ~ ' -- '
képviselet
Jó bor fó egéaíscgf"
Mindenféle koncentrált azoKJ-jute- e
az előállításhoz szükséges anyagok
mindenféle
cikkek beszerzési helye
ttftf0DA'0YI-ACBLBOefU- S6
Fortune Variely & Ilouscwarc
368 Ont
8 i
S7l)l(iAI AI
Suede bőrkabátok
lngmoa
ftzáltltás fy&£n--
ST
TORONIO
1-3-
341
-
Itt LUNSKV
pKrtiiTwttr
921-39- 24
COIIEGE
KlülAi
négert rendű-nek
tartja magát kí-nai
fehérnek számítja magát
törzsek halálosan gyűlölik
egymást Mindnek más-má- s
más-má-s
az
minden fokozatot
egyben egyez-nek
emberek
lenni kíván-ják
fehérek ön-maguk
magát sajá-tos
miután
szá-mukra
emberek között
Délafrtkai kor-mány
felkínálta in-gyenes
hajóra
India
tovább
akart maradni
azoknak
szöknek 50-100-0- 00
szerint
720
egyedüli magyar
állandóan raktáron
valamint
Továbbá európai
import haatartási
Spadtna Avenue Toronto 362-016- 2
Tisztítás
Ülitalan
YONGE
LUNSKi
Indiába
uyunwlv
Zöldség
'uszer
BUDAPEST
műn snoRE
426 Spadlna Avenue
Telefon: F--M 3-63- 74
tulajdonos BIKA
(Vlg J6in
díjtalan hizhozsEálHtat
Telekes Lajos
KANADAI KOZJLUY0
tl'vatalot Arák 10-- 7 i
Srombatnn 10 2 óráiK
271 College Street
(Spailma tarok) I cm
WA 1-- 5 194
WA I 7743
FIZESSEN EL0 LAPUNKRA!
♦
Délafrika a kegyetlen fehérek ál-lámak-ént
él bennük és mégis ott-hagyják
Zambiát hogy Ide szök-jene- k
a jólétbe és a békébe A dol-gokn-ak
az a tragikuma hogy Dél-afrika
nem tud mit kezdeni velük
mert Zambia nem hajlandó vissza-fogadni
őket bizonyára mert ma-radt
ott elég nélkülöző Ezek a
kegyetlen nehézségek árán átszö-kött
négerek nem terroristák
nem gerillák hanem egy Jobb élet-be
kívánkozó írástudatlan priml-tive- k
akiknek a fenrihangon kiki-áltott
függetlenség nem ér fel az
„elnyomásban" szerzett minden-napi
biztos mcalic-ve- l a kukorica-liszttel
Eddig még nem jöttem rá: ezek
az emberek nem érintkeznek a
külvilággal nincsen hírközlésük
nincsen televíziójuk hogy látnák a
valódi helyzetet Délafrikában és
életveszélyek közepette mégis
szöknek a „rettenetes" Délafriká-ba
mert pontosan tudják hogy Itt
munkalehetőség mindennapi ke-nyér
és Jóélct várja őket De hon-nan
tudják ezt? A független állam
határán terrorista bandák az el-lenkezőjét
híresztelik nekik s még-is
jönnek Eddig még senkitől sem
MINDEN ALKALOMRA
PARTIKRA ESKÜVŐRE
NÉVNAPOKRA VIRÁGOT
JUDY FL0RIST
387 Spadlna Avenue— 922-877- 7
Tetőfedés
DRAVECZ SHEET METÁL
Roofing Contractor r
Hívjon este 6 óra után!
Leslie Dravecz — Tel: 536-259- 1
47 Elm Grove Toronto Ont
JAHN ZENEISKOLA
973 BLOOR STREET WEST — TEL: 535-249- 5
(Ossington —Delaware subway megállónál)
Igazgató: IIIDASSYHAJÓS ÉVA RMT CATA
ZONGORA TANGÓHARMONIKA GITÁR
HEGEDŰ ELMÉLET stb tanszakok
DÍJTALAN TEHETSÉGVIZSGALATI
DÍJTALAN HARMONIKA KÖLCSÖNZÉS!
Hangszerek nagybani áron kaphatók)
l sai flr
ExportA
KANADA LEGFINOMABB
i SZŰRÖS CIGARETTÁJA
BENSŐN Gépkocsivezető Iskoh
blztoi éi óvatos vezetővé képezi ki
magyar német és Jugoszláv nyelven
oktatunk Házhoz megyünk és házig
visszük n tanulót
MOTTÓNK: A LtOJOD KIKÉPZÉST ADWKi
Tolj 422-276-1 vagy 422-237-7
1
kaptam választ erre csak valami
olyan sejtést hogy a primitív em-berek
megérzik az ennivaló sza-gát!
ÖT EGYETEM A
SZÍNESEKNEK!
Már az Iskoláztatásnál kellett
volna beszámolnom a felsőbb ok-tatásról
Délafrikában a felsőbb
oktatást 16 egyetem szolgálja eb-ből
11 egyetemen a fehérek részé-re
Indult ahol 66000 hallgató ta-nul
de Ide a nem fehérek is beirat-kozhatnak
mert az Unlverslty of
South Africa nevű" egyetemen
21036 tanuló közül 3875 színes
hallgató van
Azonban öt külön egyetem is
alakúk a színesek részére ezekből
hármat az úgynevezett bantuk ré-szére
egyet a színesek és egyet az
indiánok részére alapítottak
Ezeken az egyetemeken az el-múlt
évben 3787 színes tanuló
nyert felvételt Természetesen az
egyetemi dijak is sokkal olcsób-bak
a színesegyetemeken és az évi
kb 1200 Rand körüli személyen-kén- ti
költségből a kormány kerek
1000 Randot biztosit számukra A
környékbeli fekete államokból
Zambia Malawia Botswana
Swaziland sőt még Rhodesiából
is összesen 300 fekete egyetemi
hallgató tanult tavaly a délafrikai
egyetemeken
A törvény előtt nincs különbség
a fehér és a nem fehér ember kö-zött
lUgyanazon jogok védik és
büntetik mindkettőt sőt vélemé-nyem
szerint hasonló kihágásért
vagy bűncselekményért a színes
tettes néha kevesebb büntetést
kap mint a fehér ember A bírósá-gokon
minden nyelvű vádlott ré-szére
tolmács áll rendelkezésre és
nincs külön fehér és fekete bíró-ság
Az eddigi elmondottakból való-színű
hogy a színesek nem telje-sen
azonosak a fehérekkel és van
bizonyos megkülönböztetés Nos
ez igaz! A délafrikai kormány az
„apartheid" vonalán áll Alapvető
elve a külön fejlödén! Abból indul
ki hogy Délafrika soha sem volt
a feketék országa így a feketék
nem követelhetnek többet mint a
fehérek
A fehérek lYiszoQt soha sem kö-vetelték
a feketék Jogait tulajdo-nait
és földjeit Évszázadokra
visszamenően bebizonyított tény
hogy a fehér letelepedők soha sem
foglalták el a feketék földjeit és
Délafrika teljesen „szűz" területe-ken
alakította ki a mai államfor-máját
Azok a területek amelyek
300 évvel ezelőtt az úgynevezett
bantuk kezében volt ma H tulaj-donukat
képezi és külön jogok
biztosítják részükre a teljes hábo-rithatatlansá- got
sőt teljes auto-nómiát
élveznek Délafrika állam
területén belül!
Viszont mint kóborló nomád
törzsek nagy előszeretettej hagy-já- k
maguk mögött a mezőgazda-ságilag
kirabolt vidékeket és
könnyebb megélhetést remegve
beszivárognak a fehérek városai-ba
Ennek éles példája mfot már
említettem hogy Johannesburgot
85 évvel eaeMtt a fehérek alapítot-ták
és amikor a munka erescJAfl-rész- e
befejeződött Jelentek mag a
feketék szenesek és lassan meg--
Dr Rcichani Sándor
ORVOM RftNDELÖJET
MEGNYITOTTA
1482 BATHURST ST (St Clair sarok)
TELEFON: 6 542233
I4M YONflI ti
szállták a külvárosokat Az akkori
vezetők nem eszméltek rá a beszi-várgás
veszélyére és ennek kö-szönhető
hogy Johannesburgban
ma sokkal több a színes lakó mint
a fehér lakosság
Ezt a beszivárgást akarja meg-akadályozni
a kormány és azok
akik nem születtek azon a terüle-ten
visszaküldi őket születési
vagy származási helyeikre Ez le-alá-zó
megkülönböztetésként hang-zik
azoknak akik soha sem gon-dolkoztak
eJ azon hogy még a
legdemokratikusabb Európában is
útlevél vagy vízum kell ahhoz
hogy az egyik országból a másik-ba
vándoroljanak a fehér emberek
A- -
AUSZTRÁLIÁBAN nincsenek
koldusok" Ismételgetik azok akik
társadalmi és gazdasági tájékoz-tatókat
adnak az országról Igaz
Viszont azonnal hozzá lehet tenni
hogy kéregetök viszont vannak
Mert a kettő ugyebár nem ugyan-az
Nagyon jól tudjuk hogy nem
csak koldusok szoktak kéreget-ni
Kéregetöket említve most nem
azokra gondolok akik New York-ban
vagy Los Angelesben az utcln
Ilyeténképpen közelítik meg az
embert: „Tulajdonképptn egy „fél-re"
volna szükségem de pillanat-nyilag
egy „negyed" is kisegítene
ha megtudnád „spórolni" számom-ra
SIR " Igen az angclnyelvd
kéregetök is határozottan a
„spare" szót használják Ez min-dig
elgondolkoztatott Ha adok ne-jei
egy negyed dollárt — kvódert —
vajon milyen összefüggésbe kerül
ez a tettem a spórolással Nem len-ne
becsületesebb talán az
centé
met" elkérni?
Igaz Ausztráliában a kéregé-getésne- k
ez a formája Is ismeret-len
annál több itt ellenben a hiva-talos
kéregető Egyenruhában
cgyensapkában hatalmas bádog-perselyeket
csörgetnek melyek
hangja elnyomva az utca zaját
már két háztömbnyl távolságból
Kanadában kMRt biaaág4t fettOfHhat)a Ma-gyarországon
a leggyorsabban és legoteaebban
Személyesen megjeie! nem kelL Bövefeb
felvilágosítást nytijt
DR ISTVÁN
kanadai közjegyző
tolt budapesti Ügyvéd
tpeclallzálva válóperekben
Bármilyen ügyben legazakszorQbb útmutatás
autóbaleseti Ogyek IncomUx bevallások kitöltése
433 SPADINA AVE (Rootn 203) Tel: WA 2-88- 27
TKo Petit 8vt
Kozmetikai Szalon
Speciális ankc7Me4k ftoranalizis szempilla
festés múAzrinpilMk nappali es esti kikészí-tés
(makt up) - Francia kozmetikai
kéttltmtnytk árjait ím
WA 8IM
fYfr
l
De valószínű hogy a legellenzé-kib- b
ember sem gondolkozott
azon hogy mi történne mondjuk
Johannesburgban ha a xhosák
zuluk sothok valamennyien ide-jönnének?
Se munka se lakás le-hetőség
nem lenne számukra és
rövid pár hét alatt a világ leg-egészségtele- nebb
és legnagyobb
nyomortelepe válnék Johannes-burgból
Ez ellen tiltakozik a kor-mány
politikája és a bantukat sa-ját
területeken igyekszik mind
gazdasági mind kulturális vona-lon
elősegíteni és fejlődésüket
biztosítani
(Folytatjuk)
idtimz
„elkó-tyavetyéléséljaira-félre- tett
PÖZEL
Cóámctlc
4&NA
ffl:Jt
zsebbe nyúlni készteti az embert
Ha elfordítom a fejem és hirtelen
érdeklődéssel a filléres áruház ki-rakatába
kiállított színes plasztik
vödröket kezdem figyelni kinyúj-tott
karjukkal fülem mellé tart-ják
a vödörnyi perselyt és tánc-ütem- re
rázzák Csa Csa
Csa
Hétfőn a Vöröskereszt kedden
az Üdvhadsereg Szerdán a Julian-na
szülőkórház javára csütörtö-kön
a Bukott Lányok Otthonára
pénteken a bennszülöttek felsegé-lyezésére
Az egyiket a Polgár-mester
felesége szorgalmazza a
másikat az Egyház a harmadikat
egy nemzetközi szervezet női
klub vagy politikai párt
Valamikor olyan országban él-tem
ahol koldultak és ahol Ismer-tem
a koldusaimat Hozzátartoztak
az utcámhoz mint hirdetOoszlop
vagy névtábla Ismertem púpjai-kat
csonkjaikat rongyaikat ko-pott
hangszerüket melyen szomo-rú
melódiáikat nyekeregték:
Csak én tudom és egyre
szívdobogva várom
Hogy visszatérsz majd újra
Baracknyílás Idején
Ausztráliában viszont ahogy
az elején említettem nincsenek
koldusok
(Melbourne)
MAGYAR VIRÁGÜZLET
A YONGE STREETEN
Esküvőre temetésre
és minden más alkalomra kOMitak
VIRÁGOT
az egész világra
Ajándéktárgyak — olosó pontos gyors kiszolgálási
VASÁRNAP IS NYITVA!
Rosedale Flower & Gift Boutique
1104 YONGE STREET ROSEDALE FflmALATTlNAn
Vali
Telefon: 921-290- 0 I
HALÁL ESETEN FORDULJON
HOZZÁNK TELJES BIZALOMMAL
wt
iiiiiaeitgMMÉMimillMiMej
SBS
i
RílUEY
PUNERAL HOME LTD
3080 Lakeshore Blvd W
NEW TORONTO Phone 259-370- 3
FRANK M NILL Funeral Dlrector
A VILÁG LEGJOBB ORVOSSÁGA!
GyorMii mrgtiUnnrk íljdilni! M
DIANA urppekH hiiniL
(DIANA DROPS)
Nltta — mttfhWfe — fcftMffe (fen kKfl
nü orvouiai Nedvw-por- M mwtatolycn
dolfet&Mk valtmfet t&M torok ftj-U- m uÜum l(M4l mt&xOtd4k
Mffzfel marok nWndtn nOa tem-fij-dtbm- k kfjobb tyógyHftr — H
ponkfftt 3-- 4 --flzer vrgyvn be
DIANA ttrppt
Trtyrn rty prötUt}
i i
i
l
-
i
DIANA
tMMf
IGAZAN GYÓGYULÁST AKARJ
C4k (ttruMJc be mafét ét u ulhrük
rheumtHc liom MUkiU acutica fitd!- -
mak rjfpAbrn burtltia fájdalmak a
Vállban karon kOnyOktm él rauklöbw
merev ujjak litritrkH%H- - Mr frd
mell megfltii Idfnit — ¥eikkt
fül- - arc nyakfijia WSH t%onUörtt
t%7ét vlizkctegwtgét azonnal megizUn-te- tl
ROXODIUM nem égeU fi nem Izgatja a
bőrt ne érlntae izemét a gyófyizerrtl
Kapható minden gystyMertárbaa
mLUBICmOinBt ttPRTsOraDaiaU4CTOnIt CLaTnaDéa
4
(I
I !
m
W