Magyar Elet, September 29, 1973

              'i
1973 szeptember 29 MAGYAR ÉLET 9 oldd Elmélkedés a mexikói „KORONA" „Három Kultúra terén
Szállodám ablaka a hajdani Tlatelolco-r- a az azték
főváros Tenochtitlan gazdasági és vásárlóközpontjára
a mai Trés Culturas térre nyílik Itt cserélték ki árui-kat
a környék lakói a százezres azték főváros polgárai-val
de itt emelkedett az aztékok állal csicsimek-ne- k ne-eze- tt
ösi törzs kultikus „piramisa" a teocalli amely-nek
csúcsán az aztékok a foglyok tízezreit áldozták fel
vérszomjas isteneiknek s amelyről az utolsó csicsimék
fejedelmet a méhbe taszították
1968-ba- n a mexikói Olimpiai Játékok előtt került
sor a tér kialakítására A városépítészet mesterei örök
szimbólumot akartak állítani amely hűen jelképezze a
mai Mexikó kialakulását történelmét Feltárták ugvan-i- s
az „Idő istenének" szentelt azték templom alapjait is
Itt emelkedik Mexikó spanvol meghódítása után két év-tized
múlva felépült barokk koloniális stílusú Santiago-templo- m
és a hozzá csatlakozó kolostor ahol Cortés
megszervezte a Császári Kollégiumot amehben az az-ték
nemesség fiai tanulták a spanyol nyelvet és vették
fel a keresztény vallást — Végül — a csicsimék azték
és koloniális emlékek után — itt építették fel a modern
Mexikót képviseld Külügyminisztériumot és a új lakó-negved- et
a maga üveg-vasbeto- n felhőkarcolóival
Mindez — amit a Mexikóban töltött elsó nap reg-gelén
a szállodai szobám ablakából megpillantok a té-ren
— jól beillik abba a képbe amit magamban erről
az országról történelméről kultúrájáról — olvasmá-nyaim
alapján — kialakítottam Ösi a legendákba vcsö
kultúrák emléke a csicsimélek teocalli ja az aztékok
temploma — a spanyol koloniális stílusú Santiago szen-télye
és a modern mexikói építészet remekei — mind
képviselve vannak ezen a téren amelyet méltán nevez-tek
el a „Három Kultúra terének"
Aztán ez a harmonikus kép megbomlott amint sor-ra
jártam a város és környéke régészeti és kulturális
emlékeit — hogy aztán az utolsó nap estéjén visszatér-jek
megint a Trés Culturas térre benyomásaimat gon-dolataimat
rendezni
Városnéző sétánk első állomása a „Zocalo"-r- a a fő-város
hatalmas főterére vezet ahol a Palacio Nációnál
a kormánypalota áll Ennek legfőbb nevezetessége Me-xikó
legnagyobb modern festőjének Diego Rivera-na- k
híres „mural"-ja- i falfestményei amelyek a belső udvar
loggiáinak falait borítják Mexikó egész történelme
megelevenedik ezekben a látogató szeme előtt — de egy
gyűlölettől elfogult művész szemszögéből nézve Külö-nösen
az döbbent meg ahogy a művész Cortés alakját
arcvonásait örökíti meg: egy kapzsiságtól aranyéhség-tol
eltorzult démoni ember akinek lelkén a szadizmus
tébolya uralkodott Hallgatom vezetőnk magvarázatát
— s ugyanez a gyűlölet árad minden szavából Cortés és
a spanyol hódítók ellen
Nem akartam elhinni hogy ez a mai mexikói köz-vélemény
amíg látogatásom második napján cl nem
jutok a főváros központjától 10 km-r- e fekvő Covocan
nevű városrészbe ahol a San Jeus Nazareno templom
kriptájában rejtőznek Cortés hamvai A „rejtóést" a
szó szoros értelmében kell venni mert Cortés hamvait
az 1547-be- n Sevilla közelében történt halála ulán —
utolsó akarata szerint — ide hozták és temették el 1836-ba- n
a forradalom idején a spanvol szerzetesek a ko-porsót
befalazták mert féltek hogy a gyűlölettől elfo-gult
nép feldúlja Cortés sírját A sírt 1836 óta az utóbbi
évekig senki nem látta és a régészek csak hosszú kuta-tás
után bukkantak rá mivel a rejtekhelyről a szerze
tesek nem hagytak hátra írott emléket Az egyszerű sír-emlék
ma már látható de a feliraton csak a név és két
évszám: a születési és halálozási nap olvasható Előtte
sem virág sem mécsek nem hirdetik az utókor a mexi-kói
nép háláját nagy fia iránt A félreeső néptelen
templomban én voltam az egyedüli aki lerótta kegyele-tét
a „conquista" hőse előtt
A harmadik megdöbbenésemet az a kirándulásom
váltotta ki amely Cuernavaca városába vezetett ahová
a spanyol király által „nyugdíjazott" Cortés elvonult mi-után
— hálátlanul — minden hatalmától alkirályi cí-métől
megfosztották Itt építtetett magának palotát s ez
volt kedvenc tartózkodási helye ahová még Spanyolor-szágból
is visszakívánkozott Itt áll a szigorú spanyol
merevséggel koloniális stílusban emelt rezidencia — s
előtte a téren egy szobor Oda sietek azzal a szilárd
meggyőződéssel hogy ez bizonyára Cortés szobra aki a
környék népét megtanította a cukornád a kender ter-mesztésérc
a szarvasmarha- - és selyemhernyó tenyész-tésére
akinek a völgy lakossága ma is köszönheti vi-szonylagos
jólétét S ekkor a szobor alapján szemembe
vág egy ismeretlen név: „Pacheco"! A vezetőnk látja
megdöbbenésemet és kérdésemre így felel: „Pacheco az
1920-a- s évek egyik vezető politikusa volt Cortésnek Me-xikóban
nyilvános téren felállított szobra nincs!"
Uj típusú folyami teheruszályok a Rajnán (IN)
n
Bemegyünk a palotába s újra Rivera falfreskói fo-gadnak
aki mintegy gúnyképpen Cortés saját székhe-lyén
minden érthetetlen gyűlöletét belefestette ezekbe
a freskókba a nagy konkvisztádor ellen „A Völgy Aty-ja"
ahogy eleiében a nép nevezte úgy jelenik meg eze-ken
a képeken mint kegyellen rabszolgahajcsar aki
embertelen munkára hajtja a fold népét
E három elmeny után bejártam az Antropológiai
Múzeum gyönyörű mérhetetlen osi kultúrkincseket rej-tő
termeit — elzarándokoltam Teotihuacan „piramisai
hoz" ebbe a hatalmas kultikus „Istenek városába" a
teotihuacan kultúra központjába — megcsodáltam a
koloniális stílusban épüli Katedrálist a Guadalupe-- i
Mária-keg- v templomot a hatalmas Paseo de la Refor-ma-- t
ezt a várost keresztül átszelő impozáns sugárútat
— láttam a modern Egvetemi Varost az Egvetemi
Kónvvtárt OGorman bámulatos mozaikjaival Siquieros
freskóival a tőszomszédságában a Olimpiai Stadiont
az Alek Stadiont és az Olimpiai Várost a modern Me-xikó
e büszkeségeit
Az utolsó nap estéjén aztán megpihentem a „Három
Kultúra Terén" és kibetűztem a tér közepén elhelyezett
márvánvlap feliratát:
„1521 augusztus 13-á- n esett el Tenochtitlan az az-tékok
fővárosa amelyet Cuanhtamoc herceg yédett a
spanyolok ellen Nem volt ez sem győzelem sem vereség
— CSUPÁN A MEXIKÓI NÉP FÁJDALMAS SZÜLETÉ
SE!"
Elolvastam a felírási s a kétségek lassan elültek lel
kemben Egv történelmileg téves felfogás uralkodik
még ma is a mexikói nép lelkén A gyűlöletet a hódítók
iránt még 450 év távlata sem tuda envhíteni De már
vannak — amint ez a felirat is bizonyítja — akik lát-ják
hogv a spanyol konkvisztádoroknak elsősorban
Cortésnek köszönheti Mexikó népe — nemzeti létét azt
hogv ma cgváltalán Mexikó mint állam létezik A spa
nyol nyelv és a keresztény vallás kovácsolta össze Me-xikó
ősi százajkú fajú vallású népét — egy nemzetté
A keménv sokszor véreskezű spanvol hódítók nélkül
örökös testverháborúk törzsi civakodások színhelye ma-radt
volna Mexikó földje akárcsak a mai Afrika ahol
nincs meg a közös nvelv és hit kapcsa amely a törzsi
mozaik-államoka- t össze tudná kapcsolni (S ez ma Af-rika
legsúlyosabb problémája)
ülök a feliratos márvány kő előtt s olvasom Salva-dor
de Madariaga a mai spanyol irodalom legnagyobb
képviselőjének „Cortés" című könyvét Madariaga ön-kéntes
száműzetésben él tehát alig vádolható túlzott
spanvol elfogultsággal Müvéből csak úgv árad a szere-tet
az ősi mexikói kultúra s annak létrehozói a mavák
teotihuacanok tollékok olmékok zapotekok és azté-kok
iránt Fájlalja hogy a spanyol hódítók amint írja:
„Mint cgv útszéli gyönyörű virágot teljes virágzásában
egvszcrüen lekaszabolták az ősi kultúrák pompázó vi-rágait
amelveknck csak romjaiban nvomaiban gyönyör-ködhetünk
ma" De ugvanakkor a történész objektivitá-sával
írja:
„lírtsük meg hogyan is sejthette volna Cortés mint
korának fia hogy micsoda kultúrértékeket semmisít meg
hódító kardja amikor leromboltatja az emberáldozatok
vérétől gőzölgő teocallikat a maguk bámulatos farag
ványaival domborműveivel s helyükbe keresztény temp
lomokat emel? A ördög a Sátán templomainak tartot
ta e remekmüveket s sietett köveikből Krisztus Mária
szentélyeket építtetni Nem gondolt s nem is gondolna'
tott arra: eljön egy nap amikor földi maradványait
(melyeket épp az ö kifejezett kívánságára helyeztek örök
nyugalomra Mexikó imádott földjében) éppen annak a
népnek gyűlölködő tömegeitől kell elrejteni amely nem-zeti
létet az ö hódításának köszönheti — nem is álmod-ta
hogy Mexikó — úton-útféle- n csak Cuahémocnak ál-l- í
szobrot nem is annyira azért hogy ennek emlékét
tisztelje hanem hogy ezzel is Cortést sértse "
Madariaga müvének befejező sorait oda kellene
vésni a Trés Cultura tér emlékkövének márványlapjá-ra
kiegészítésképpen annyira igazak főleg történelmiek:
„Cortés nagyszerű tettével törekvéseivel az embe-riség
egyik hősévé vált Mint minden történelmi hős —
Nagy Sándortól Caesarig — hibázott sokszor tévedett
Korának Fia volt: elfogult és néha kegyetlen De életmü-ve
hatalmas: a hálátlan mexikói nép neki köszönheti
nemzeti létét Tragikus élete a inai gyűlölet-árada- t an-nak
a népnek részéről akiért egész életét áldozta — tö-kéletesen
kifejezi a földi lét főleg a történelem hősei-nek
örök emberi drámáját"
Mexikó még fiatal nagy lelki vajúdásokban élő né-pére
vár a feladat hogy legnagyobb fia emlékét a törté-nelem
által meghatározott méltó helyére állítsa végre
lelkében és emlékezetében
DR ZSIGMOND ANDRÁS
niiituuiiMiiiiimniMiiMiitiiiuiiiiiiiKiiiiiiiriiiiurimiitiiniiiiiiiuinniM -- tuiiiiiiiiiiiuiiitiiuiiiiiuiiirniiitnuiiiiiiuuiitiuiiMHiiiiiiiiiiitiiiiituiiiiiiitiuiu
Síi™?' p fe
zL1 'le
£&£ í£@? '$% s&!
Uj kanadai komputer amelyet főleg a repülőgépen és a
hajókon alkalmaznak (IN)
1226 október 3: ASSZISZI SZENT FERENC ha-lála
1526 október 2: BOLDOG SZÉKELYHÁZI BÁ-
LINT pálosrendi szerzetes napja
1761 október 2: MEGHALT MIKES KELEMEN
törökországi száműzetésében
1860 október 3: GARIBALDI NAPIPARANCSA:
„Felemelő volt látni a magvarokat miként mentek tűz-be
Rettenhctctlcn bátorságuknak nem csekély ré-sze
vojt az ellenség leverésében"
1869 október 2: MAHATMA GANDHI szülelés-napja
1895 szeptember 28: LOUIS PASTEUR halála
1958 szeptember 28: Franciaország népe szava-zással
elfogadta a GAULLE által előterjesztett új
alkotmányt és ezzel megalakult az ÖTÖDIK FRANCIA
KÖZTÁRSASÁG
UIHIIIMUBIINiW
A La
Kereken 170 éve hogy
először komolyan felme-rült:
építsenek alagutat a
La Manche-csatorn- a alatt
Franciaország és Anglia
között Napóleoné volt az
ötlet Ennek segítségével
vélte megvalósítani tervét
Anglia elfoglalására
A-másodi- k- -- világháború
idején Franciaország lero-hanása
után Hitler álmo-dozott
arról hogy titokban
megépítteti az alagutat és
azon át lecsap Angliára
Néhányabb józanabb tá-bornokának
azonban sike-rült
meggyőznie hogy en
egyszerűbb vállalko-zást
sem sikerült titokban
tartani
Most a terv nem a hábo-rúval
hanem éppen a bé-kével
függ össze: Anglia be-lépése
a Közös Piacba a
tömegméretűvé vált turiz-mus
kényszeríti a partne-reket
az alagút megépítésé-rc
A nyáron már megkezd-ték
próbafúrásokat 1974-ba- n
a két ország parla-mentje
elé terjesztik a vég-leges
megállapodást 1975-be- n
hozzálátnak az alagút
fúrásához 1980-ba- n pedig
PRODUCE CO LTD
A LEGFINOMABB
KALIFORNIAI ÉS KANADAI
FAJSZÖLÖK
MUST (Jiűce)
HORDÓK
NAGY VÁLASZTÉKBAN
MINDEN NAP
FRISS GYÜMÖLCS
ÉRKEZIK
SHAW & DUPONT ST
Iroda: CPR vágányánál
Tel:' 532-161- 4 — 532-151- 5
_- S=— pg3SSi£Stiti&í - aifl
t§ " H
NAPLÓ
—
—
—
—
—
—
—
DE
Manche alagút
nél
a
este 10
m
£&
megindul a rendes forga-lom
Francia oldalon' Calais
angol részről Folkstone lesz
a bejárat Itt a legszűkebb
a tengerszoros Az alagút
teljes hossza 52 km lesz
Ebből 36 km fut a tenger
alatt átlag 30 m-r- e a fenék-től
A kivezető szakasz Ca-laisn- áí
5 Folkstone-ná- l 1 1
km-e- n át folytatódik még
a föld alatt Három párhu-zamos
alagút épül A két
szélsőben folyik a tényle-ges
közlekedés a középső
alagút pedig
szolgál
Az alagútban csak vasúti
közlekedés lesz A
azonban olyan
speciális vagonokból áll-nak
majd amelyek gépko-csik
szállítására lesznek al-kalmasak
Akárcsak a
kompokra a
maguk vezetik rá jár-müveiket
Mindkét parton
9—9 feljáró gyorsítja meg
f ki- - és beszállást A szerel-vények
150 km-e- s sebeség-gel
haladnak és 20 perces
időközökben követik egy-mást
Uránként így átlag
4500 gépkocsi és több ezer
utas kelhet majd át
MITCHELL PACIFIC
ONTARIO
FOOD TERMINAL
CL 9-63- 11
Nyitva déltől óráig
karbantartás-ra
vonat-szerelvények
gépkocsiveze-tők
I—
S9í5íí5t?s v"v
immmm
RESTAURANT
Kitűnő magyar és kanadai
ételekkel várjuk
vendégeinket előzékeny ki-szolgálással
Palacsinta — eszpresszó
nap kapható
493 STREET WEST
(Brunsvvick-nál- )
a TELEFON: 961-182- 4
Minden kedves vendégét szeretettel várja
GIZELLA és családja
Patria Restaurant Tavern
444 SPADINA AVE TORONTO ONT
fp Osztálvon felüli konyha
Service Ltd
kedves
minden
BLOOR
Kitűnő házi ételek
jji Bel és külföldi
iialkülönlegessegek
SZOL A NÓTA
JUHÁSZ DUO
BIZTOSÍTJA
Pénteken tiszai halasaié rán-tott
halak turós-dios-makos-lekvá-ros
tészták
Szombaton-vasárna- p töltött kacsa csirke borjú
Minden nap rántott borjúláb
Friss rétesek Esprcsszó kávé
Nyitva minden nap Előzékeny kiszolgálás
Asztalrendelés: 9224691
Jani bácsi és Gizi néni szeretettel várja
barátait és ismerőseit
Kedvezményes európai utazások
wmmss
world
trayel
Idegen pénzek beváltása
O Ajándékcsomag küldés
Hivatalos fordítások
Közjegvzőség vízum okmányok
beszerzése stb
Beszélünk magyarul németül és
valamennyi szláv nyelven!
World Travcl Service Limited
258 COLLEGE ST (Spadina Ave sarok)
TORONTO ONT — TELEFON: 922-416- 1 rapüpgfo
v oVILLAGE RESTAURANT
"'"ö)1"! tuiujjai eieiKuionieRcssegeK
Magyaros díszítésű vendéglőnkben
Nyitva reggel Vasárnap déltől 10-tö- lesie este 1030 lg 8-i- g Takács család vezetésével
10G QueenStE'church-né- l 364-880- 3
HALLGASSA!
AZ ÉSZAK-OHIO- I MAGYAROK LEGKEDVELTEBB
MAGYAR RÁDIÓMŰSORÁT:
Észak-Ohi- o Magyar Hangját
MELYET MINDEN ESTE i8 ÖRAKOR
CLEVELANDBÓL SUGÁRZUNK
A VVZAK— FM RADIÖ 931 MC-A- N
Minden este jelentkezünk Magyar Szívek muzsikájá-val
és a magyar szeUemerkölcsi értékek őszinte tol-mácsolásával
Észak-Ohi- o Magyar Hangja hirdetői névsorából:
Commerce Törd 4651 Norlhficld Road
Advented TV 11801 Buckeye Road
West Side Federal Savings and Loan Ass
McGilly Florist 17525 Lorain Ave
Salamander Shoes West 26 Lorain Ave
Fiddlers In 10393 Pleasent Valley Road
Lovaszy— Dohár Met West Side Markét F— 1 F—2
Floridas General Development Corp 5514 Pearl Road
West 25th Turnishing 2104 W 25th Street
Groger Travcl Bureau 152 Old Arcade
Ford Dealers
Lincolna Savings and Loan Ass
Taylor Sliop 2167 Lee Road
Hansa Import West 28 and Lorain Ave
Sca World Aurora Ohio
Waldos Nursery 23406 Lorain Road
Farkas Meat West Side Markét C—1 C—2
Gulyás Restaurant 5115 Lorain Ave
Olympia Import 12414 Buckeye Road
Tastc Of Hungary 29691 Lorain Road
Kalo Florist 420 N Ridge Rd Lorain Ohio
Hab Bakcry West 19th Street
Nrdas Business Service 1425 Grace Ave
Mcditeranian Imports West Side Markét
Balaton Villa Point Chautagua N Y
Balassa Travcl 10128 Lorain Ave
Balaton Restaurant 12523 Buckeye Road
Bodnár Funeral Home 3920 Lorain Ave
Kálmán Beauty Sálon 12506 Buckeye Road
Magyar Áruház 11802 Buckeye Road
Alhens Pastry Shop i 2545 Lorain Ave
Fortune Bevcrige Storc 3498 W 105 Street
Kossuth Book Shop 14025 Lakota Ave
Munkatársak:
Kossányi Mária Kossányi Miklós Nt Dömötör Ti-bor
Fáy Ferenc Kossányi József Ft Kővári Ká-roly
dr Nádas János Nehéz Ferenc Márfy Lóránt
Prof Oszlányi Róbert Szeleczky Zita Vass Albert
Covers Daily The Largest Hungárián Populated
Areas of The Free World — Every Evening at 7:30
p m on WZAK— FM 931 Mc
s
ttr&r-rr-i?Qi-'rr'yrsr'i- - s=XVJtr'r'i' - -- 1 _--
v wisrv"} tv V---'- V-a V~ %v-i- "
►- - wvwvwv