Magyar Elet, July 26, 1975

              Már tudod azt hogy miképpen keletkezett q téj mely lefa-gyasztja
az erdő zödjét hó alá temeti a mezőket de azt még
nem tudod ugye hogy mi okozza a tél végét s a tavasz érke-zését
Nos hadd mondjam el azt is
Ugy történt ez hogy amikor az állatok és madarak írigyke-dés- e
és rosszasága miatt büntetésből az Erdő Angyala elővará-zsolta
a telet és q madarak sorra fölkerekedtek és útra keltek
déli melegebb vidékek felé — kivéve a mátyásmadarat ugye
aki miatt mindez történt és aki elég ügyes és élelmes volt ahhoz
hogy megéljen a jég hátán is — csodálkozva vette észre az Er-dő
Angyala Fogy rriég egy másjk madár is ott maradt Egy egé-szen
apró fekete fejű kékes-szürk- e tollazatú óis madárka aki-nek
cinege volt a neve Felborzolta tollacs1áit a hideg ellen és
ugrált ide ugrált oda bokorról-bokorr- a fáról-fár- a és éles kis
csőrével ügyesen kiszedegette q hideg elől megbúvó pondrókat
a fakéreg alól
— Hát te miért maradtál itt amikor mindenki más elment?
kérdezte az angyal
— Mert éh szeretem itt szeretem szeretem! — csivitelte
a kismadár vidáman
— Nem félsz a hótól hidegtől?
— Szeretem itt szeretem! Ami kukac van meglelem! —
felelte a kismadár
— S mi a neved? — mosolygott rá az angyal
— Cinege! Cinege!
— Hát ide figyelj kis cinege — mondta az angal elko-molyodva
— nagy szeretet s nagy hűség lakozik benned bár-milyen
apró is vagy Jutalmat érdemelsz Tudod-- e mivel jutal-mazlak
meg? Rád bízom a tavaszt!
Erre már abba hagyta a kis cjnege az ugrándozást
— Hát azt hogyan? — bámujt az angyalra
— Azt úgy felelte az angyal — hogy a tavaszt aki fák
gyökere alatt alussza most álmát semmi egyéb nem ébresztheti
föl csupán egy kis qranycsöngettyünek a csijingelése Semmi
egyéb érted? Jmíg az á kis arapycsengettyü meg nem szólal
addjg hó borít és fagy dernrjeszt itt mjndent Azt a kis aranycsen-gettyü- t
pedig nekecTkell megkeresned cjnege!
— Keresem én! Keresem én! —7 csjyitelte lelkesen a kis ci-nege
—: Csak azt mondd meg hogy ho keressem!?
— Hát ez nem olyan egyszerű ám kis cinege — mosoly-gott
az angyal — miyel mipdÖssze egyetlenegy ilyen arahycsen-getty- ü
vari az egész világon és qzj-- q jióvirág tündérkéje őrziÖ
pedig mint a többi virágtündérkék is mind bemenekült a tél
elől a föld melegébe hóvirág gyökerébe Azt kell hát megtalál-no- d
először is a hóvirág gyökerét Föl kell ébresztened' hogy
előbújjon-a_fölcL-alóLs-a-
— hóvirág tündérkéje csilingelhessen a
aranycsengettyüjével és fölébreszthesse a tavaszt Nem könnyű
feladat ez ilyen kis madárnak Elvállalod-- e cinege? Rád bízha-tqm-e- a
tavaszt?
Tekergette q nyakát a kis cinege a bokor ágán ide-od- a
gondolkpdott töprengett mert bizony nehéz feladatnak lát-szott
és nagy felelősségnek Végül aztán mégisc sak megrázta
tollait vidáman
— Megteszem megteszem! — csiripelte nekibuzdulva —
Bízd csak reám megteszem! Megyek is megyek is mert szép a
tavasz szeretem}
S azzal elindult hogy megkeresse q hóvirág gyökerét
Szökdelt ugrált fáról-fár- a bokorról-bokorr- a
—r~ Mit csinálsz bolond madár? — kérdezte a fenyőfa —
Eredj és húzódj be egy meleg odúba mint mások megvesz az
Isfen hidege'
— Nem tehetem I Nem tehetem — csivitelte a kis cinege
— Keresek keresek kis csengettyűt keresek hóvirágot keresek!
Azzal ment tovább ugrált keresett
— Bolond madár — mordult rá dideregve a mogyoróbokor
— ne mind ugrálj rajtam maradj veszteg Aludni akarok
— Keresek keresek hóvirágot keresek! — csivitelte a ci-ne- ge
— Keresem míg meglelem!
— Leled a szemed világát — morgott rosszkedvűen a mo-gyoróbokor
— nem látod hogy hó takar mindent? Eridj dolgod-ra!
—: Qdqmegyek odamegyek! — felelte vidáman a cinege
— Az én dolgom a tavasz! Keresem keresem ameddig csak
meglelem!
Az erdő szélén meglátta a róka Éhes volt mert lent a falu-ba- n
zárva tartotta a tyúkokat a gazda a hó miatt a mező ege-re- i
pedig vackukba húzódtak be a föld alá
— Mit csinálsz te szép kicsi madár? — kérdezte a róka ra-vasz- ul
— Keresek keresek! — felelte a cinege vidáman —
aranycsengettyü} keresek!
— Ó hát ha csak qpnyi q bajod — mondta q róka —: azon
könnyű segíteni Van nekem csöngettyüm kölcsön qdqm neked! -
A kis cinege elcsodálkozott
— Neked is van csengettyűd?
— Van hqt Itt a nyelvem alattf látod? Gyere csöngethetsz
vele!
— De az angyal azt mondta hogy a hóvirág csengettyűjét
kell megkeresnem —- aggodalmaskodott a cinege —rr csak az
ébresztheti föl a tavaszt!
Dehogyis csak róka én — az csőn-gettyű- m --fondork- odott a —: az
hangosabb mint a hóvirágé Gyere próbájd frjeg ha
nem hiszed!
Már-má- r azon volt a kis cinege hogy leszáll a rókához és
megnézi q nyejve alatt a csengettyűt amikor g koképybgjcofT "
bqn mégszólalt a nyúl ' ♦
— Oda ne meni hozzá kicsi madár! Ravasz a róka yi:
gyqzz! Nincsen okelménék semmiféle csöngettyűje csak egy
nagy éhes torka!
Megbosszankodott ezen q róka mert már szinte g szájában
érezte a klslhadqrat
7=r Megállj te 'semmirevaló nyúl megbápqd ezt még!
Azzal beugrott a kökénybokorba hogy elkapja á nyúl
nyakát De csak a kökénybokor tüskéi szurkálták össe az orrát
rriert a nyúl se volt rest s uccu nekiiramodott a hólepre mező-nek
A róka meg utána Azóta is kergeti ha közben ki nem fá-radt
A kis cinege pedig ment tovább a maga dplga utqn Fáról-fár- a
bokorról-bokorr- a mert bizony fontos nagy felelősség ter-helte
hjszen őrajta múlott az hogy meddig tart a tél meddig
kell éhezzenek és fázzanak az erdő állatai Korareggeltől késő
estig ott ugrált szökdeltfáról-fár- a bokorról-bokorr- a nap-na- p
után Benézett ide benézett oda és egyre csivitelte:
— Keresek keresek! Kit csengettyűt keresek! Hóvirág hó-virág
merre vagy hóvirág?
Végül is egy vén erdőszéli tölgyfa megsajnálta
— Ne keresd a hóvirágot kicsi madár hiába keresed! Jég
alatt hó alatt meg se hallja szavadat!
— Honnan tudod? — kérdezte megütközve a kis cinege
— Onnan lelkecském — felelte az öreg tölgyfa — hogy
itt alszik a hóvirág alattam Hó takarja avar takarja fekete
föld takarja
— Itt van alattad? — örvendezett a kis cinege — Hol?
Hol?
— Látod azt q kis száraz galyat a hó tetején? Pontosan ott
De hiába szólítod úgyse hallja meg
A kis cinege azért mégis alászállt a hóra pontosan oda
ahol az a kis száraz gally hevert Apró kis csőrével húzni rán-gatni
kezdte a gallyat míg csak el nem mozdította onnan Az-tán
apró kis karmaival kaparni kezdte a fagyott havat kaparta
kaparta míg belefájdultak a lábacskái és még mindig csak alig
kaparászta meg a hó tetejét
Arra jött a szarvas
— Hát te mit kapirgálod a havat kismadár? — kérdezte
jószívvel — lefagy a lábad lefagy a szárnyad Fönt a fákon
van a te helyed nem itt a hóban
— Fel kell ébresztenem a hóvirágot! — lelkendezett a kis
cinege Nála van az aranycsengettyü mely meghozza a ta-vaszt!
Azért próbálom elkaparni a havat látod hogy leszólhas-sak
hozzá a fagyott föld mélyére!
— Hát ha csak ennyi a baj azon könnyen segíthetünk —
mondta a jószívű szarvas azzal fölemelte az első lábát és na-gyot
kapart vele a havon Újra kapart egyet és csak úgy repült
csülke alól q hó mindenfele Még egyet kapart és már nem is
maradt semmi hó azon a helyen csak fagyott falevél és a fa-gyott
falevél alatt fagyott fekete föld Még rá is lehelt a jó szar-vas
néhányszor afagotftföldre hadd olvadjon hamarabb
— Nőst aztán csak várnod kell míg kibúvik a hóvirág a
föld alól — mondta végül is — többet már én se tehetek
Azzal elment ennivalót keresni q fagyott erdőben
A kis cinege pedig odaszállt a földre ahonnan a szarvas
elkaparta volt a Havat a nagy tölgyfa lábánál
— Hóvirág! Hóvirág! Ébredj ébredj hóvirág! Kikejet! Kike-let!
Csengetni kell kikelet!
S hát bizony csak addig-addi- g ugrált szökdelt kapirgált
és csivitelt ott egyhelyben amíg egyszerre csak efődygtq kis sá-padt
fejét a föld alól q hóvirág Álmosan nézett körül
— Ki ébresztett föl? Ki zavarta meg álmomat? — kérdez-te
durcásan — Hiszen még hideg van! Havat látok mindenütt!
— Én ébresztettelek föl én! — csivitelte yjdámqn a kis
cinege — Elég volt a télből elég volt a hidegből! Rázd meg
csengettyűdet szép kicsi hóvirág hadd legyen tavasz!
— Hát ha már fölébresztettél kis madár — m°ndra a hó-virág-tündé-rke
dideregve — vessünk bizony véget a télnek
szaporán!
Azzal elővette nyakából kis aranycsengettyüjét és megráz-ta
ügyesen
— Csiling-csiling- ! Csiling-csilin- g!
S lám egyszerre csak ránevetett a nap a hóra és a hó ol-vadni
kezdett tőle mindenütt! Megmozdult a patak is széttör-te
jégbilincsét csobogni dalolni kezdett megint és amerre csak
vitte a tavasz hírét kipattant ott nyomban a füzek selymes bar-kája
Megelevenedett ám az erdő is! A hóvirág csilingelősére
előbb a kis kakasmandikó dugta élő ügyelve rózsaszín fejét
majd példáját követte a yadjácint a dongóvirág és odakint a
mezőkön a martilapi a vadbarack és a kökény De akkor már
ott volt a kis pacsirta is és meghirdette a világnak a tavaszt
Nagy volt az öröm akkora nagy hogy q kis cinegéről meg is fe-ledkezett
mindenki
De te nem feledkezel meg róla ugye?
Hideg téli időben ha qbjakqdon kinézel és meglátsz oda-kint
egy kis fekete fejű kékesszürke tollazatú madárkát ide-od- a
szökdösni-- a bokrokon jusson eszedbe hogy ő az q kis cine-ge
aki meg kejl lelje számodra a tavaszt Ha jól odafigyelsz
meg is hallod amint vidáman mondogatja: „Keresek! Keresek!
Kis csengettyűt keresek!"
Jól teszed ha ablakpárkányodon enni is adsz neki mert
bizony nagy felelősségét hordoz ám szegény kis cinege hiszen
őrajta múlik a tavasz! S ha nem kell közben még élelmet is ke-resnie
hqriiarabb megleli q hóyirág búvóhejyét és korábban
lesz tavasz megint
Valahányszor szökdösni látod valahol figyeld meg jól a
szavát Amikor csak azt hajtogatja egyre hogy „keresek kere-sek
keresek!' akkor bizony még messzire van a tél vége De
amikor aztliallod vidám kis torkából hogy „Kikelet! Kikelet!
Csengetni kell kikelet!" akkor tudhatod hogy a kis cinege már
meglelte a hóvirág tündérkéjének rejtekét és a kis aranycsen-gettyü
hamarosan csilingelni fog valamelyik fa qlátt és téli vi-lágodra
ráébred a tavasz
Ha pedig qrrój kívánnál meggyőződni hogy jgazqt mesélte-m-
e: nézd meg jól közelről a hóvirágot és meglátod benne
pontosan a közepén az arany csöngettyűt is
o
Don
1ono
Lóugrás — segítséggel
NÉMETH ERNŐ:
A SZEEETETRÖL
Ha áradás önti cl a földet
a melyben csak a kövek zörögnek
és hullák úsznak az árral
Eleget vétkeztünk ahhoz máris
hogy másoknak is megbocsássunk
Emlékeznünk kell mindenre
arra is amit sose láttunk
az önimádatért mindenki meglakol
hiába nyújtózunk a csillagokig
a földön fészkel a szeretel
éltető tüzet csorgat belénk
emberközelben emberibb az arca
fészkéről röppen el
mini a kék-toll- ú madár
néha az egekben villan szárnya
s nem hasonlít csak önmagára
KAI'?'--- - 3V-wViSs-
J
A legszebb frizurák — tökéletes
hajfestés minden színre — tartós
hullám — műhaj fésülés — mo
dern kontyok — szempilla-festé- a
— manikűr az igényes hölgyeh
szalonjában a
SILHOUETTE HAIR STYLING-ná- l
készülnek 654--0 1 66
16 Vavülian (St Clair-Bathurs- t)
Szeretettel várja Elisabeth Artandi
OLCSÓ TÁRSASUTAZÁSOK
Kanadai és hazai ügyintézés — Fordítások — Váló-perek
leggyorsabban — Biztosítás — IKKA — Pénz-es
gyógyszerküldés a világ minden részébe — Utazás
— Útlevelek vízumok beszerzése
ügyfélfogadás ideje megváltozott! ' in-- - -- í
UJ HIVATALOS ÓRÁK:
de 10-t- ől este 7-i- g SZOMBATON IS
Dr Baranyai Zoltán Mí
605 Bloor St W ajtószám 2
TELEFON: 531-55- 46
este 7 óra után: 489-691- 7
Olvasóink kényelme érdekébea
DR BARANYAI ZOLTÁN
a MAGYAR ÉLET hirdetéseit felveszi
és az előfizetéseket átveszi!
MIÉRT SÜTNE OTTHON?
' HÁZI FINOM
sütemények
esküvőkre bármievókra partykra
BQYAL PATISSERIE
H-i'- A &BASÍERY --nei~
TEL: 651-768- 9 732 CLAIR AVE W
Tulajdonosok: NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI
IOE 30DOE
Az első magyar vendéglő
1 a St Clair-e- n
Rd
torták
ST
KATÓ
3OE30C
KÖZEL A MAGYAR HÁZHOZ
Monica Restaurant
CLAIR AVENUE WEST TORONTO o
Minden magyar honfitársunkat szeretettel
várunk i
ízletes magyar ételek kitűnő szakácsnőnktől
40 személyre hely partykra és esküvőkre
Tulajdonosok:
GALIK LÁSZLÓ cs neje YVETTE
TELEFON:' 653-721- 6
301
994 ST
Nyitva: hétköznap reggel 9 órától este 10 óráig
D
o
0o
vasárnap reggel 10 órától este 9 óráig g