Magyar Elet, December 19, 1981

              4? I
ti' í HUNGÁRIÁN LIFE 110
Nem sokaság
hanem Lélek V
s stabad nép tesz
l
csuda dolgokat Largmt Indepf ndnl MAGYAR ELET Canadian Vetkly
BERZSENYI In Ibe Hungárián Laogiuge
Vol 34 49 XXXIV évfolyam 49 szám 1981 December 19 szombat Ára: 40 cent
A kanadai alkotmány szövege a brit parlament előtt:
Kanada többé nem gyarmat!
Líbiai „kivégző osztag" az USA-ban- ? # Kenyértörés előtt a lengyel helyzet
Andrcj Szakharov NobeUdijas szovjet tudós és feleségének 18 napos éh-ségsztrájkja
sikerrel járt mert a KGB (szovjet titkos rendőrség) értesítette
a tudóst arról hogy Liza Alekszejeva „családegyesítés" alapján kivándorolhat
és csatlakozhat az Egyesült Államokban élő férjéhez A KGB döntését meg-előzően
Tsongas Massachiisetts szenátora Dobrinyin szovjet nagykövet útján
„gyors és emberies" elbánást kért ebben a kínos ügyben — Egyszerre három
venezuelai repülőgépet rabolt cl 11 légikalóz akik a személyszállító gépeket
Havanna repülőterére irányították ahol a kubai hatóságok letartóztatásba he-lyezték
a terrorista csoportot amely mindegyik gépért egyenként tíz millió
dollár váltságdijat követelt A 83 utast és 19 Kinyi személyzetet épségben visz-szaszállftott- ák
Venezuelába — Egy líbiai személyszállító gépet 30 utasával
együtt egy libanoni terrorista csoport először Iránba majd Törökországba
irányította — Gillcs Lamontagnc Kanada hadügyminisztere a NATO brüsszeli
tanácskozásán bejelentette: országa 1982—83 során 18%-a- l növeli a hadügyi
kiadások tárcáját — Egy Toinasinszkij nevű 36 éves autószerelő kártérítési
pert indított a KGB és a szovjet belügyminisztérium ellen azt állítva hogy
20 ezer dollár „bérkiesési" kárt okoztak neki azáltal hogy az USA-b- a terve-zett
kivándorlási kérelmét megtagadták Tomasovszkijné szerint őrültnek tar-tott
férjét a KGB emberei elhurcolták és bezárták — a bolondok házába
A KANADAI
ALKOTMÁNY
SZÓVEGE
A BUCKINGHAM
PALOTÁBAN
„Az elmúlt 54 esztendő
folyamán sok esetben meg-kíséreltük
hogy a kanadai
alkotmány patriálása alap-ján
megszüntessük a gyar-mati
státust" — mondotta
Jean Chrétien kanadai igaz-ságügyminiszter
aki decem-ber
9-- én idélelötttlObs-ko- r
lépte átavBuckingham kirá-lyi
palota vasrácsos kapu-ját
a szokatlanul télies be-havazottTt-éren
A kanadai alkotmányt
és az emberi jogok alapok-mányával
kiegészített szö-veget
a parlament 264:24
és a szenátus 59:23 arány-ban
szavazta meg 9 tarto-mány
részvételével ami azt
is jelenti hogy Ucné Léves-qu- e
— a Parti Quebecois és
Québec vezére olyannyira
kizárta önmagát hogy még
szakadár pártja szélsőséges
szárnya felett is elvesztette
a gyeplöt ezért azt a kije-lentést
telte miszerint azt
mérlegeli hogy mindkét
posztjáról lemondjon (ti ö
a miniszterelnök és egyben
ü párt vezére is)
Chréticnt egy angol új-ságíró
nyomban azzal a kér
STIRLING GYÖRGY:
déssel támadta meg: vajon
mennyiben befolyásolja
majd a kanadai alkotmány-szöveg
elfogadását az a
tény hogy ahhoz Québec
nem járult hozzá?
Chrétien azzal vágott
vissza hogy
a federális kormány min-denkor
készen áll arra
hogy további tárgyalások-ba
bocsátkozzék a többsé-gében
franeianyclvíi Qué-bec-
tartomány politikusai-val
Valóban jelentős törté-nelmi
tény az állammá való
érés utolsó stációja mert az
angol parlament pecsétje
kb 1982 első hónapjaiban
rákerül a függetlenséget je-lentő
alapokmányra
A
És most — az alkotmá-nyos
vita viharos össze-csapásai
után itt az ideje
hogy a kormány hozzálás-son
a kanadai gazdasá-gi
helyzet gyökeres kon-szolidálásához
A REAGAN— QADDAFI
SZÓCSATA
ELFAJULÁSA
Az amerikai hírszerző
szervek egybehangzó jelen-tései
szerint Muammar
Qaddafi Líbia diktátora egy
„kivégző osztagot" kül
dött át azzal a céllal
hogy szovjet rakétákkal
felszerelve — az Egyesült
Államok vezető politiku-sait
meggyilkolják
A biztonsági intézkedé-sek
gyűrűje jelenleg any-nyir- a
szorossá vált Ronald
Reagan elnök körül hogy
csaknem fogolyként tartják
a Fehér Ház falai mögött
Az Elnök není mutatko-zik
nyilvános helyeken sőt
felesége- - _Nancyislemondott
a karácsonyi bevásárlások-ról
Qaddafi több ízben cá-folta
a híreket sőt egysze-rűen
„hazugnak" nevezte
Reagant — és azt követel-te
hogy az USA hatóságok
bizonyítsák be a „kivégző
osztag" létezését
Reagan azzal vágott
vissza hogy Qaddafinak
„egy szavát sem lehet el-hinni"
A LOS ANGELES Ti-ME- S
úgy tudja hogy az
USA egy harmadik államot
(Belgiumot) kérte fel arra
hogy közölje "a líbiai kor-mánnyal:
mondjanak le a
kivégző osztag bevetéséről
mert elleneseiben az Egye-sült
Államok a megtorlás
fegyveréhez nyúl
Az esetleges rctorziós le-hetőségek
között a teljes
kereskedelmi bojkottot
Az Ötvenhat gyalázására íródott hazai cikkeknek van egy közös
vonása: valamennyi a legszélsSségesebb gyűlölködés hangján szól
Mindszenty bíborosról A Társadalmi Szemle terjedelmes tanulmányá-ban
— melyből egy héttel ezelőtt már mutattunk be részleteket — pél-dául
a következőket olvashatjuk: „November első napjainak jellem-zője
Mindszenty személyének és a klerikális politikai vonalnak az elő-térbe
tolása volt Mindszenty mint egyetlen potenciális vezéregyéni-ség
november 3-á- n este rádióbeszédben fejtette ki az új rend prog-rammj- át
Beszédében eltemette „a bukott trendszert" és általános
fenyegette meg a „bukott rendszer örököseit"
Kijelentette hogy „az igazságosan korlátozott magántulajdon alapján
áll" és új választásokat követelt „nemzetközi ellenőrzés alatt Majd
bejelentette hogy az egyház visszaköveteli volt intézményeit és va-gyonát
Ez 'az utolsó mondat — a vád mely 25 év alatt annyiszor elhang-zott
a Primás ellen — nem igaz Ha Bcrecz János — a cikk írója —
az előző mondatokat több-keveseb- b pontossággal idézte miért nem
lelte ugyanezt ennél a nagyon fontos kérdésnél is mellyel ö és társai
azt akarják bizonyítani hogy Mindszenty József megátalkodott reak-ciós
volt aki nem értette meg a korát és vissza akarta forgatni az idő
kerekét A beszédben igy nyilatkozott erről a kérdésről: „A magyar
nép természetesnek találja' hogy nagymúltú és nagyé'rtékü intézmé-nyeinkről
gondoskodni kell" Ebben kétségkívül bcnnefoglaltatolt az
hogy a katolikus egyház elrabolt anyagi erőforrásait jiddig'a pontig
biztosítani kell hogy fenntarthassa iskoláit- - szociális intézményeit és
nem utolsósorban templomait De ez a kívánság még nem katolikusok
számára is természetesnek tűnhetett
íl
emlegetik karöltve olyan
líbiai kiképző-táboro- k
bombázásával ahol a
nemzetközi terroristákat
képezik ki
Az FBI szószólója szerint
az első menetel Qaddafi
nyerte mert az Elnök szó-szeri
nt a Fehér Ház foglya
lett Ezt nem tűrhetjük szó
nélkül "
A LENGYEL
KONFRONTÁCIÓ
A KENY&RTOKISS
KÜSZÖBÉN
Ismeretes hogy a Varsó-kör-nyéki
Tűzoltó Akadé-démi- a
diákjai nyolcnapos
ülösztrájkkal akarták kikül
deni a tanulmányi rendszer
reformját ahhoz a 80 fel-sőfokú
tanintézethez hason-lóan
amelyeknek mintegy
százezernyi hallgatója elő-zőleg
ugyancsak sztrájkba
lépett
Mivel Lengyelországban a
tűzoltók katonai fegyelem
alatt állnak ezúttal a IV
litbüro a belügyminiszté-rium
hatáskörébe tartozó
tűzoltó akadémikusok iá- -
zadását szokatlanul cros
amerikai tá
A hadsereg helikopteren
szállította a Tűzoltó Akadé-mia
tetejére azt a roharri-ciapat- ot
amely végülis
megszállta az épületet és
utána a rebellis diákokat
elszállította
A Szolidaritás szabad
szakszervezet reakciója ért-hető
módon hevesnek bizo-nyult
Walesa a
9 és félmillió tagot számláló
szervezet vezére azonnali
sztrájk-készenlét- et rendelt
cl
— Az erőszak alkalma-zásával
a kormány elját-szotta
a társadalommal
folytatandó értelmes dialó-gus
esélyeit" — hangzott a
Szolidaritás rendkívüli elnö-ki
ülésén megfogalmazott
Egyébként Wojczicch
Jaruzelski tábornok kor-mányfő
és egyben pártvezér
a hírek szerint „elsöprő in-tézkedések"
megszavaztatá-sá- t
tervezi a parlamentben
amelyek alapján
a hatóságok a nyilvános
gyülekezéseket — a vallá-si
jcl'egüek kivételével —
betilthatná az utazást
mind az
mind azon kívül korlátoz-hatná
végül sztrájkbctil-tás- i
jogot is formálna
amennyiben azt országos
érdekű sürgősség diktál-ná
Walesa szerint ha mind-ezt
megszavazza a Szcjm
általános sztrájkot hirdet a
munkásság!
ÁTHIDALÓ
GÖRÖG JAVASLAT
Andrcas Papandrcau
görög miniszterelnök a NA-TO
(North Atlantic Trcaty
Organization) brüsszeli had-ügyminiszteri
gyűlésén fel-vetette
azt a javaslat-tervezet- et
melynek alapján or-szága
végülis az Atlanti
Szerződés keretein ma-radna
(Ismeretes hogy Pa-pandre- ou
Görögország kü-lönleges
státusának biztosi- - mu uhu Hása melletbuz
mert Lech
szentencia
országon beiül
belül
mászpontok' bérleti árát is
szeretné magasabbra présel-ni)
Papandrcou javaslata
szerint Görögország tovább-ra
is részt venne a NATO
katonai tervezésében és a
hadsereget is a NATO köz-ponti
parancsnokságának
vetné alá azonban mindezt
csak békeidőben — mert
' ha esetleg TOROKOK-ORSZÁ- G
részétől érné tá-madás
azesetben a gö-rög
hadsereg feletti pa-rancsnokságot
Athén ven-né
át
A görögök ugyancsak
megpróbálták egy különle-ges
NATO garancia kiköté-sét
amely a Görögország
elleni esetleges török ag-resszió
esetén lépne életbe
— Folytatás a 2 oldalon —
1956 november:
„a proletárdiktatúra megmentése"
felelösségrevonással
De az idézetek is csonkák mert a Társadalmi" Szemle azt elfelej-tette
hozzátenni a magántulajdonról szóló mondathoz hogy Mindszenty
a „dempkratikus vívmányok és szociális érdekek" figyelembevételével
kívánta korlátoznia magántulajdont Az a „hirhcdl reakciós" főpap
nem is lehetett olyan reakciós ha ilyen szempontokat is fontosnak tar-tott
megemlíteni! És a magántulajdon tisztelelbcntartása talán bűn?
Ki nem emlékszik (az idősebb korosztályból persze) az 1915-Ö- :
kommunista választási plakátokra: „A kommunista párt megvédi '
magántulajdont!" Amit azóta is folyvást hangsúlyoz a iiazai rendszer
Es talán bűn volt a „törvényes felelösségrevonás" és nemzetközileg
"ellenőrzött választás kilátásbahelyezése? A kommunisták szeméber
feltétlenül: mert noha az „ellenforradalom" okaiul a Rákosi-korsza- k
hibáit túlkapásait emlegetik a felelösségrevonás szótól irtóznak
Mert alig akad köztük olyan aki ne lett volna cinkosa a halalomnak s
Rákosi-terro- r éveiben
Ugyanilyen megbocsát hatatlan bűn volt Mindszentytöl „vissza-élcsmente- s
választást" követelni melyen minden párt indulhat Egy
ilyen választás — még ma is — a kommunista párt hegemóniájának
végét jelentené Ezért rójják fel ezt szüntelenül Mindszentynek ön-kénytelenül
elárulva ezzel tudatalatti kisebbségi érzésüket és azt hogy
a hatalomhoz a népakarat ellenére erőszakkal jutottak A Mindszenty-be'szédb- öl
vett részletek célzatosak és félrevezetők: miért nem volt
bátorsága Derccz Jánosnak az egyház „kárpótlásáról" szóló mondatot
közvetlenül megelőző kijelentését idézni: „Nem helyezkedünk szembe
a történelmi haladás igazolt irányával sőt az egészséges fejlődést
mindenben előmozdítjuk!" így már egy kicsit másképpen fest az egy-házi
vagyonok visszakövetelése
& (Folytatás az ötödik oldalon)
i
A Reagan-Breszsny- ev párbaj
Irta Frey András
Nem emlcks:ünk mikor gondoltak ki
Washingtonban olyan bölcs külpolitikai
sakkhúzást mint amilyent Reagan tett no-vember
18-ik- án
Elfogadja-- e Európa
Amerika
segítségét?
A Moszkvának tett amerikai ajánlat
lényege tudvalévően az hogy ha a szovjet-kormány
hajlandó volna az Európában
uralkodó orosz katonai túlsúlyt leépíteni és
kész lenne a leszerelési rendszabályok be-tartásai
hatékony helyszíni ellenőrzésnek
alávetni akkor Amerika vállalná hogy
1983-ba- n és 81-be- n ne küldjön Nyugat-Európáb- a
572 középtávú amerikai rakétavetőt
Hogy ilyen amerikai— orosz alkut nyél-be
lehessen ütni ahhoz arra lenne szükség
hogy Reagan három dologról győzze meg
Brezsnyevct
Először arról hogy az 572 atomrakéta-állomást
be fogják engedni Nyugat-Európáb- a
és hogy európai szövetségesei nem fog-nak
Amerikától eloldalogni
Másodszor arról hogy az amerikai válas-ztó-
tömegek nem fogják megengedni
hogy — úgy mint annakidején Nixont — a
baloldal most Reagant is ledöfje
Harmadsorban arról hogy a fegyver-kezéshez
szükséges sok-so- k milliárdot az
amerikai kongresszus elő akarja és elő
ludja majd teremteni
Az első feladat hogy az európaiakban
'ártani lehessen a lelket látszik e pillanat-ban
a legnehezebbnek Egyrészt mert a
nyugaterópai baloldal és ' Moszkva közti
dfeafornák jobban működnek mint' eddig
gyanítani lehetett Másrészt pedig azért
mert Európában az úgynevezett polgári
konzervatív erők eddig csak nagyon óva-tosan
szálltak vitába az oroszbarát liangu-latcsináláss- al
Legtöbbjük még akkor is
hallgatott amikor teljesen valótlan állitá-sak- at
kellett volna cáfolniok
A szovjet
terjeszkedése
„orosz belügy"
A Szovjetunió iránti kímélet oly mesz-szemen- ó
hogy Európa nyugati felének há-rom
legfontosabb országában egy-eg- y nagy
napilap van csak amely határozottan és
következetesen mer az orosz politikával
szembeszállni: Angliában a Daily Teleg-rap- h
Németországban a Welt Franciaor-szába- n
a L'Aurore Ha a többi lapot olvas-sa
az ember gyakran van az az érzése
nem az Ítéletük hanem valami más tart-ja
vissza őket attól hogy elkülönítsék ma-gukat
azoktól akik nem kommunisták ó
nem de azért külpolitikai kérdésekben
Moszkva malmára hajtják a vizet
Hogy mi puhította meg őket az a há-rom
éytizedes tapasztalat-- e hogy az orosz
eröszakot Amerika solía nem verte vissza
vagy talán olyasmi bénítja meg őket amit
nyugati degcneráltságnak lehetne hívni
azt más alkalommal próbáljuk majd latol-gatni
De bármi legyen az ok tény hogy a
Középkeletre Dél-Ázsiá- ra Afrikára nehe-zedő
orosz nyomást úgy kezelik mintha
orosz belügynek tekintenék amihez nekik
és az amerikaiaknak semmi közük
Hatszoros ér
ötszörös:
orosz fölény
Nem lesz tehát könnyű színvallásra
jirni őket abban a kérdésben hogy kinek
an igaza: Brczsnyevnek-- e aki azt állítja
íogy a szovjetlömb és az Atlanti-szövetsé- g
xözt Európában katonai egyensúly uralko-- '
lik — vagy Reagannek aki abból indui
i hogy a középtávú atomrakéták dolgá-ban
a szovjet hatszoros tankhadosztályok
terén majdnem ötszörös túlsúllyal rendel-kezik
és' hogy ezt a félelmetes orosz fö
lényt csak kétféleképp lehet megszüntetni
vagy legalább mérsékelni
Vagy úgy hogy a Szovjetunió lesze-reli
Nyugat-Európár- a becélzott körülbelül
600 középtávú (SS—4 SS— 5 és SS— 20 ne-vű)
rakétavetőjét Vagy pedig úgy hogy
Nyugat-Európába- n felállítanak 572 középtá-vú
amerikai atomrakéla-kivet- ö szerkezetet
— 108 darab Pershing— 2-- őt és 464 olyan
rakétavetőt amely nem csak repülőgépről
vagy tengeralattjáróról hanem' a földről
is ki tud lőni szárnyas atomlövedéket (an-golul
cruise missile-t- )
Erről van szó Nyugat-Európába- n
Ami már most Reagan belpolitikai ere-jét
vagyis azt a kérdést illeti hogy 1982
őszén és a 81-r- s elnökválasztáson elegen
fognak-- e Reagan-r- e és híveire szavazni itt
már könnyebb optimistának lenni Bár
azért a nehézségeket nem szabad lebecsül-ni
Az ember azt hihette az amerikai in-tellektue-lck
végképp átestek azon a poli-tikai
betegségen ami a vietnami önkihe-rélé- si
rohamra vezetett Bizonyos jelek
azonban szeptember óta arra vallanak
hogy hasonló áramlatok megint mozgásban
vannak
Atombombával
visszalőni
ssm szabad
Az akkori (Vietnam elleni) és a mos-tani
(az amerikai haderők egy részét le-szerelni
akaró) mozgalmak abban külön-böznek
egymástól hogy a jelenlegi defitista
propagandái kevesebben és halkabban de
többfelöl támogatják mint a vietnami had-járat
elgáncsolása idején
A vietnami kérdéshez abban az idöhn
politizáló emberek politikai szempontból
szóltak hozzá Most viszont olyan papok ési
tudósok is tiltakoznak a fegyverkezés ellen
akik a politikától rendszerint távolt tartják
magukat
Példa erre az a cikk melyet Monsignor
Vincent A Yzermans irt az amerikai ka-tholik- us
püspöki kar sajtószolgálatának volt
főnöke aki most országszerte olvasott ka-tholik- us
folyóiratoknak a szerkesztője
Szerinte a katholikus egyház ~ az Egye-sült
Államokban forradalmi átalakuláson
megy keresztül Ennek megindulását 1979
szeptember kilencedikétől datálja Akkor
förtént hogy Krol philadelphiai bíboros-érsek
Washingtonban a szenátus külügyi
bizottsága előtt „a püpökök többségének
nevében nyilatkozott az Egyesült Államok-beli
katholikus egyház világos egyértelmű
álláspontjáról a leszerelést és az atomhá-borút
illetően"
Eszerint az úgynevezett stratégiai
(egyik kontinensről a másikra kilőhető)
atombombák használata erkölcsileg még
akkor is elfogadhatatlan ha az hasonló
orosz atombombára lenne a válasz és az
egyház elvárja híveitől hogy egyoldalúan
lemondjanak ilyen messzehordó fegyverek
használatáról s a velük való fenyegetödzés-rö- l
még akkor is ha a fegyverkezés ellen-őrzéséről
szóló (SALT-szerü- ) egyezmény
ilyen fegyverek gyártását megengedi
Püspökök az
egyoldalú
leszerelés
mellett
Yzermans szerint „amerikai katholikus
püspökök 'tucatjai" nyilatkoztak Krol bíbo-roshoz
hasonló módon Hunthausen seattle-- i
érsek és Matthiesen texrszi püspök pedig
kilenc más texaszi püspökkel egyetértés-ben
jelentette ki hogy az egyoldalú lesze-relés
az egyedül lehetséges katholikus állás-pont
Vagyis hogy az Egyesült Államoknak
abban az esetben is le kell mondaniok
messzehordó atomfegyverek gyártásáról és
használatáról ha a Szovjetunió nem mond
'e róluk
Figyelemre méltó hogy Yzermans és
a cikkében emiitett érsekek és püspökök e
nyilatkozataikban mindig csak más konti-nensekre
kilőhető atombombákról beszél-nek
a közép- - és rövidtávú atomrakétákra
vonatkozóan eddig úgylátszik nem foglaltak
állást
Az amerikai fegyverkezés ellen Ame-rikában
megindult tiltakozó hadjárat külön-ben
eszünkbe juttatja hogy észak-vietna- mi
kommunisták mivel fenyegették meg Ame-rikát
és hogy fenyegetésüket be is váltot-ták
Ez a gúnyos leckéztető figyelmeztetés
1972-be- n hangzott el a vietnami fegyverszü-neti
tárgyaláson Párizsban Ott történt
hogy Le Dijc Tho a kommunista födelegá-tu- s
ezzel a megjegyzéssel pirított rá Kis-singerr- e:
(Folytatás az 5 oldalon)
'
'
-- 1